Isten hozta a Honlapomra Kedves Olvasó! ANAHITblogomon folyamatos aktuális bejegyzésekkel várom Önöket.
NŐKnek ajánlom a Magyar Leányok Asszonyok című blogomat
Áldott napokat kívánok Mindenkinek!
Fényvárosok Kárpát- medencében fenn van a Facebookon. A magyarság egy emberi tartalom a szó igazi értelmében
,ami bennünk kódolva van és működésbe lép,
ha ezt befele fordulva megnyitjuk Mag-unkban. A tisztaság és a jó szándék vezéreljen bennünket magunk és mindenki javára!
A magyarság és minden ember érdeke,
hogy fejlődjön lelkileg,szellemileg és használja ki azt a nem túl hosszú időt,ami még rendelkezésünkre áll,
hogy azok legyünk,akik valójában legbelül vagyunk.
Merjünk igaz emberekké válni és akkor az egység magától megoldódik, mert működnek az egyetemes törvények.
Wass Albert
Minden hónap 8.-án IMANAP a Nemzetért. Fényláncban 19 órakor kapcsolódunk össze. teljes üzenet itt
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
Fohász
Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.
Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!
Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.
Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.
Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!
Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?
Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.
Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áld meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.
Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.
írta: Feketéné Lendvai Katalin
Gyimesi Fohász
Édesanyja, Nagyasszonya
Igaz magyar fiaknak,
Pátrónája, Pártfogója
Régi magyar hazánknak!
Tehozzád járulunk,
sírva leborulunk,
Légy anyja fiaidnak!
Reánk tekints, mert senki sincs,
ki sorsunk boldogítsa!
Igaz szívét és jó szemét
Aki reánk fordítsa.
Sok véres sebünket,
panaszos ügyünket
Aki előbbmozdítsa.
Mindenfelé nyomorúság
szorongatja népünket,
Majd száraz ég, majd zápor,
jég veri el termésünket.
Most szívünk szomorú, fél,
hogy lesz háború,
Kétség gyötör bennünket.
Békességben, csendességben
tartsd meg hű szolgáidat,
Becsületben és bőségben
Örökös Országodat!
Szánd meg, ó Jó Anya,
Magyarok Asszonya,
Hű magyar jobbágyodat!
Jó hírnévnek, magyar vérnek
gerjeszd vidám újultát,
Királyáért, hazájáért
vitéz vére buzdultát!
Engedd, hogy hős karja
mindig föltarthassa
Az ellenség lándzsáját!
Így zokogunk, így hódolunk,
Mária, szent nevednek;
Így remélünk, halunk s élünk
jó anyai szívednek.
A magyar Szent Hazát
s Angyali Koronát
Ajánld föl az egeknek!
A szfinx az ókori görög, egyiptomi és mezopotámiai mitológiákban és mondakörökben szereplõ oroszlántestû, emberfejû lény. Mezopotámiában szárnyakkal ábrázolták, férfi és nõi arcú változatban egyaránt. Többnyire fölegyenesedõ ülõ helyzetben és fölemelt fél manccsal szerepelt pecsétnyomó hengereken, faragványokon, szobrokon. Gyakorta fordult elõ párosával vagy egy griff madárral párban.
A mûvészetben legelsõ és legismertebb szobra az egyiptomi Gizában, a Khephrén piramis elõtt magasodó kõkolosszus, ami állítólag a fáraó arcmását viseli. A történészek szerint a szfinx jelképes uralkodóábrázolás volt sokáig. A görögöknél a mükénéi sírokból elõkerült leletek szárnyas szfinxei fejükön lapos sapkát viselnek, amin lángnyelvre emlékeztetõ dísz található, nem tudni miért. Ugyanez a lángnyelv a gizai nagy szfinx melsõ lábai közti kõtáblán is szerepel.
A leghíresebb mitikus szfinx a boiótiai Théba városának lakóit tartotta rettegésben, választ követelve tõlük egy találós kérdésre, amit a múzsáktól tanult.: "Mi az, aminek csak egy hangja van, mégis reggel négy, délben két, este három lábon jár?" Aki nem tudott felelni a kérdésre, azt a szfinx felfalta. Végül Théba leendõ királya, Oidipusz adta meg neki a helyes választ: "Az emberrõl van szó, aki csecsemõként négykézláb mászik, felnõttként két lábon jár, öregkorában botra támaszkodva." A szfinx szégyenében levetette magát egy szikláról és szörnyet halt. A történet nyomán a szfinxet a mindentudással és bölcsességgel társították késõbb.
A griff a szfinxhez hasonlóan egy szárnyas vagy szárnyatlan, oroszlántestû, sasfejû mitológiai lény volt az ókorban. A mezopotámiai griffnek tarajos feje volt, a minószi görög griff pedig göndör sörényt viselt. Fekve vagy hátsó lábain ülve ábrázolták, gyakran szfinxszel együtt, szentélyekben és sírokban, ami alapján valószínû, hogy a szerepe védelmezõ lehetett. A görög griff csõre nyitott volt, nyelve visszahajlott, továbbá lófület viselt, feje tetején kontyszerû dudorral.
Ma senki sem érti ezeknek a kitalált lényeknek a szerepét az ókori kultúrákban, ahogyan még sok más furcsa szörnnyel sem tudnak mit kezdeni a történészek (uroborosz kígyó, kentaur, unikornis, pegazus, hétfejû sárkány, stb.) Itt az ideje hát felfedni a titkukat.
A szfinx a fénykvantum (fotinó) ábrázolása, a griff a térkvantumé (szerinó). Láthatóan az elõzõ világkorszakból fennmaradt szent iratok alapján próbálták a kései utódok rekonstruálni a tudást, és mivel nem értették, a hasonlatokat véve alapul teljesen tévútra futottak. Az energia két formájának leírásából csak az ember számára érthetõ, hétköznapi hasonlatokat emelve ki így alkották meg ezeket a groteszk lényeket. Menjünk sorba végig az ezt igazoló összefüggéseken.:
A szfinx és a griff csupán a fejében különbözik egymástól, a testük ugyanolyan. A fény és a tér csupán a forrásrendszerében eltérõ (a források számában és sebességében), de ugyanolyan spirálgömbi hullámteret kelt a mûködése során. A testük azért négy lábú oroszlán, mert a körpályán mozgó tachion négyes szimmetriájú idõrendszert kelt. Az oroszlán egyébként az asztrológiában tüzes jegy (tachion TÛZ), az erõ (energia) és királyi fenség (fényesség) szimbóluma. A szárnyak jelzik, hogy az energiakvantum repül (szabadon mozog). Mezopotámiában az energiát egyszerûbb szimbólummal is ábrázolták, a szárnyas kerékkel. Mai világunkban ez a Magyar Állam Vasutak jelvényében található meg.
A szfinx emberi feje jelzi, hogy értelmes, intelligens lényrõl van szó, aki mellesleg az ember lelkének lényege, hisz a lélekszentély centrumában egy darab fotinó egzisztál. Az intelligencia és bölcsesség az idõben visszacsatolt rendszerek (idõhurok) legfontosabb tulajdonsága, az információ megõrzésének és állandó perturbációjának kifejezõdése.
A szfinx fején látható sapka, tetején a lángnyelvvel (TÛZ) ugyancsak korrekt célzás a tachionra. A gizai nagy szfinx haja ennek megfelelõen lefelé kiszélesedik, hátul kúppalástként övezve a fejet.
A görög szphingein szó jelentése az összeköt, szorosan bezár, megszorít igébõl származik. A szó árulkodik, mert az energia egy idõhurok, egy zárt és szoros (kicsi méretû) ciklus, aminek forrásai egyek: elválaszthatatlanul összekötöttek.
Az arabok a gizai nagy szfinxet Abul-Haulnak, a Rettegés Atyjának is nevezik. Ez nyilvánvalóan rejtett utalás arra a pillanatra, amikor az Atya forrás belép a saját múltterébe, önmagát pillantva meg, s ezzel a létrehozza az idõbeli visszacsatolást. A rettegés itt a rémület szinonímája. Talán nem jól fordították vagy az évezredek alatt eltorzult, módosult az eredeti jelentése, ami a Rémület Atyja vagy méginkább az Atya Rémülete lehetett. Érdekes párhuzam, hogy Jacob Böhme német filozófus (cipészmester és médium) teremtésrõl írt tanításaiban a tachion múltba lépését rémületnek kódolták! További részletek errõl Kisfaludy György kutatásai közt olvashatók a Terembúra Honlapon.
Gyakran ábrázolták párosával a szfinxeket, nõi és férfi változatban. Nyilván mert idõvel elzajosodott, elfelejtõdött a lény nemével kapcsolatos információ, de az eredeti szfinx férfi típusú volt (jobbos), ahogy a griff madár is.
A griff, mint a térkvantum antropomorf szobra sas fejû. A sámánok évezredek óta sasnak nevezik a Mindenhatót, akibõl a világ szálai kiáradnak. A sas csõre a tachion csúcsa. Benne a visszakanyarodó nyelv a rendszer ciklikus tulajdonságára utal, fején a taraj és a lófülek, azaz csúcsos képzõdmények szintén TÛZ szimbólumok. A kontyszerû dudor a spirálgömbi térre emlékeztet formailag, míg a göndör hajat értelmezhetjük elágazó, kiáradó idõszálakként. A feltartott egyik mancs jelzi a griff (téridõ) manipulativitását, hatóerejét, hatalmát, amivel a világ dolgai fölött bír.
Görögül a griff-et grüpsznek írják. Õk védelmezõ, õrzõ szerepkörben találhatók meg a mitológiában, mint a kerubok a zsidó misztikában vagy az angyalok (ezek is szárnyas lények). A monda szerint a griff a legnagyobb madár a földön. Ez így igaz, mert õ a fõnök, akinek isteni hatalma van, tehát itt nem fizikai méretrõl van szó! Ha kitárja szárnyait, eltakarja a napot is (a hullámtere nagyobbra dagad, mint a Nap, hisz az egész rendszerbuborékunkat betölti), ugyanakkor a nap vezetõjének (térszerán, lokális Mindenható) és Apollón szent madarának tartották, amik valami aranyat õriztek valahol. Nem aranyfémet õriztek, hanem az Aranyatyát (esetleg Aranyanyát), magát a Napistent az õ másolati rendszerei.
Apollón istenrõl ennek kapcsán érdemes tudnunk, hogy hívták Phoibosznak is (Ragyogó), valamint Lükeiosznak (Farkasoktól óvó) vagy Loxiasznak (Kétértelmû). Zeusz Létóval nemzette, vagyis az õskáoszban született (a lé-tóban) térszeránról van szó (akinek idõrendszerében minden kétértelmû a kettõs idõsûrûség miatt). A haja aranyos (Aranyatya), és ötnapos korában azzal kezdte karrierjét, hogy megölte a Püthón kígyót, Gaia egyik fiát, aki sárkány (TÛZ, farkas azaz farokkal rendelkezõ lény) volt és rettegésben tartotta Delphoit és környékét. Az esemény jelentõsége: a térszerán hullámtere rendet rakott a teremtésben, úrrá lett az õskáoszon (Gaián és gyermekein), s ezzel tervezhetõvé, irányíthatóvá és egyben jósolhatóvá tette az univerzumban zajló események menetét.
A szfinx találós kérdésében az egy hangja van kifejezés azt takarja, hogy az energiakvantumnak egységes a zengése, mert benne minden forrás azonos irányban forog és kering. Az eddigiek alapján most már nyugodtan beláthatjuk, hogy a kérdésre a válasz: "a szfinx". Tehát önmagára kérdez rá a bölcs: Ki vagyok én? A fotinó teremtmény a rendszerben, ahogyan az ember is, tehát nem teremtõ, bár képes dolgokat kitalálni és megalkotni. Oidipusz tudta a választ a kérdésre, aki a földi mindenható megszemélyesítõje ebben a történetben. Oidipusz sorsa az volt (elõre megjósolt módon), hogy apját megölte (átvette a hatalmát), s úrrá lett anyján (az anyagi világon). Ehhez a bölcsességen keresztül vezetett az út, bár súlyos árat kellett fizetnie a gyõzelemért.
A reggel négy lábon jár azt jelenti: a teremtés kezdetén az energiakvantumokból négyes idõszál elágazások fakadnak, alapot szolgáltatva a késõbbi világnak. Ez a teremtésmondákban a négy égtája a világnak. A délben két lábon jár azt jelenti: a keltési ciklus során két irányba újabb elágazások indulnak, egyik a rendszer múltja felé, a másik az okforrás irányába, s ezen áll meg a rendszer az aktív mûködése során (fenntartó forrás és a múlt információi). Az este három lábon jár pedig azt jelenti: a kvantum botra támaszkodik, ami segíti a mozgásban. Egy harmadik idõszál leágazást kelt a ciklus kiteljesedésekor, amibõl új teremtmény születik, elágazva belõle.
A 4+2+3=9, ami a fotinóban a 8 forráshely plusz 1 középsõ pont a kocka testátlójában. Ez egyben az élet száma is. Tehát aki tudja a szfinx kérdésére a választ, mert helyes önismerettel rendelkezik, az életben marad. Nem eszi meg a szörny (az idõ káprázata), vagyis megvilágosodva kijuthat a szamszárából, az illúziók csapdájából. A fénnyel kapcsolatban még lásd: "A fénycsillag játéka" címû írást.
Érdekes kapcsolódás a témához, hogy a magyarok szent totemállata, a turulmadár nagyon hasonló tulajdonságaiban a griffhez. Mi a turul népe vagyunk, a térszerán gyermekei. Emesét a turul ejti teherbe: gyakorlatilag szûznemzés történik, megszállja a szentlélek. Álmos tehát az Isten egyik Fia, mint Jézus. Úgy tudjuk az égi mesterektõl, hogy a Mindenható megtermékenyítést végzõ (hardver) perifériája, madárszerû teste kimondottan arra használatos, hogy általa csinálja meg a Fiút, hogy az testet ölthessen. Mert egy közönséges férfiember szervezete erre nem képes, legyen bármilyen fickós és egészséges is, a túl magas lélekrezgési szint miatt, amit ez a fajta nemzés igényel.
Ébrenlét és Álom határánál vagyunk. Egy olyan világ él bennünk, melynek megálmodása csakis rajtunk múlik.
Méltón őrizzük-e magyarságunk szellemét? Vállaljuk-e a ránk tornyosuló feladatokat, és ennek tükrében nyugodtan álomra hajtjuk a fejünket? Megszólít-e szívünk a szóra, mely a Hazáért remeg? A MAGYAR ÁLOM selyemképem beavatókódokat tartalmaz.
Egy másik Világba avat be. Ha nyitott vagy rá és tettrekész, bármikor beléphetsz ebbe a Napfényes világba melynek megvalósítása csakis rajtunk múlik. A Napbárkán utazva érkezünk meg a Fény Országába, és ez a bárka mint egy virág kelyhe oltalmazón körbeölel minket.
A képemen ez a kehely a Szent Családot öleli körbe, melynek minőségét Őseink hagytak reánk. A Szent szó alatt én most azt a letisztult ősi minőséget értem, aki megtestesült a világunkban. Aki magába álmodta és magában hordozta a Napot. A NAP még mindig süt ránk, s utunkat egyengeti. Vállaljuk-e ÖnMAGunkat, a magyarságunkat? Magunkhoz vesszük-e a ősi hitünket? Megnyitjuk-e vele a Fény Országát, és tetteinkkel ide a Kárpát -medencébe helyezzük? Eljött az idő, s most van. Ébredjekek MAGOK! Alkossunk Egységet, Egy Célt, s Egy Akaratot! Áldás!
Szokolai- Lendvai Katalin
ŐSI INTELEM Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában.
Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.
Az Új Világ beköszöntével, eljött az ideje,
hogy nők megtalálják Önmagukban az eredendő női minőségüket, azt a minőséget amit a kezdetektől fogva képviselnek.
A saját értékrendeinket magunkból kell előhívnunk,
nem pedig a társadalmi elvárások kell megfelelnünk.
Mi nők sokan hordozunk magukban,
olyan sérelmeket, fájdalmakat, elnyomásokat,
amelyeknek kitisztítása és gyógyítása, letétele,
most már nagyon időszerűvé vált.
Hosszú évszázadokon keresztül cipeltünk magunkkal
különböző mintákat és beidegződéseket,
amelyek nem belőlünk fakadnak hanem szüleink, családtagjaink, a társadalom beidegződését,
szemléletmódját vittünk tovább és adtuk át mi is gyermekeinknek.Folytatás
" A Fény gyermeke vagyok. Szeretem a Fényt. Szolgálom a Fényt. Fényben élek. A Fény vezet, gyógyít, átalakít és megvilágít. Áldom a Fényt. A Fény bennem van. Egy vagyok a Fénnyel. A Fény én magam vagyok!"
Számláló
Indulás: 2010-01-10
Ahonnan látogatják az oldalt
Időjárás
Minden embernek kell valami hitvallása legyen. Valami elintézni való feladata ezen a földön. Amíg van feladata, addig él, amikor nincsen több, akkor meghal.
Wass Albert
(Ember az országút szélén)
Magyarok Istene nézz reánk!
Magyarok Istene, nézz reánk!
Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.
Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.
Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
Írta: Áhimré
Feketéné Lendvai Katalin
Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)
HITVALLÁS
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Székely Miatyánk
Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál,
Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál.
Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk.
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bizott.
Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod.
Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg.
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved.
Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk.
Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk!
Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia,
Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka.
A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál,
Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál;
De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet!
Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt.
Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked,
Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet.
Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett.
A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?
Merészebb mint más népeké?
Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé.
Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt.
Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog,
Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog.
Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk.
Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk,
Hiszünk most,s hiszünk mindörökké
ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!
Wass Albert: Hontalanság hitvallása
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
1947
Ősi Fohász
(Minden nap fényesítsd át előtte tested)
Krisztus kérlek, teljesítsd ki testemet!
Fényesítsd fel Szellemem!
Lelkem járd át a békesség Fényével,
Krisztus szent erejével!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Védelmez a gonosztól, a rontástól, az Ármánytól!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Áldás, békesség a Magyar Népre, minden emberre!
A Krisztusi utat követem, azt soha el nem vetem.
Áldás, békesség!
Földanya tisztellek és becsüllek, szívemben szent helyre helyezlek.
Add meg számomra az élet kenyerét, a bölcsesség tűzét.
Ne engedj hiányt szenvedni semmiben, gondoskodj éltemről, holtomról!
Gyökereimet újítsd meg, erősítsd meg.
Engedd, hogy az ősi tudás újjáéledjen bennem.
ÉG Atya FÖLD Anya egyesüljetek bennem!
Költözzék békesség a szívembe, Krisztus szent Szívével egyesülve.
Védelem a rossztól, védelem a gonosztól mit ember teremtett: - Kérlek Istenem, ne engedd, hogy ezek a teremtények hatással legyenek rám,
ártó szándékkal közelítsenek felém!
Krisztusi bölcsődben védve vagyok,
Áldott vagyok, mert TE munkálsz a szívemben és az egész lényemben.
Emberi rosszakarat messzire elkerül engem,
Isten tenyerén hord engem.
Bőség és teljes élet részem, mi Istentől megadatott,
s ezért néki én hálát mondok.
Áldott legyen az ÚR!
Áldott legyen a Teremtő!
Dicsőség az Ő Angyalainak és Udvartartásinak.
Krisztus légy áldott, a dicsőség fénye övezzen!
Hozz áldást a Földön minden emberre, védelmezd őket Szent Szellemeddel!
Áldott legyen minden ember, aki magába fogadja ezt az imát!