Dimenzi�ugr�s vagy apokalipszis? Glob�lis katasztr�f�k, vagy vil�gm�ret� �talakul�sok? A v�g, vagy a kezdet?
Avagy mindez egyidej�leg? Megl�tjuk… vagy m�gsem?

A helysz�n mindig m�s, �m a szitu�ci� nagyon hasonl�. Nem vagyok egyed�l, amikor hirtelen felt�r bel�lem a m�r j�l ismertnek t�n� �rz�s, �s lelki szemeimmel l�tom, ahogy az egyik hegygerincen perceken bel�l �tcsap a mindent el�nt� hatalmas v�zt�meg. Azonnal k�zen fogom a hozz�m legk�zelebb �ll� embereket, �s mik�zben addig ismeretlen erej� energi�val pr�b�lom elmagyar�zni nekik, mi fog t�rt�nni, szaladn�k fel vel�k a legk�zelebbi magaslatra… De �k neh�zkesek, nem figyelnek, �gy el�fordul, hogy csak egymagam �rek fel a biztons�gosnak v�lt hegytet�re. Amikor visszan�zek, a m�sik hegygerincen – pontosan �gy, ahogy el�re l�ttam – �tcsap a sz�k��r. �g �s v�z k�z�tt, talpam alatt a pillanatnyilag m�g biztons�g�rz�st ny�jt� sz�razf�ldr�l az �gre szegezem csod�t k�mlel� tekintetemet… �s megpillantom a v�r�sen izz� �gitestet. L�tsz�lag lassan k�zeledik, m�gis �rzem, hogy �ri�si sebess�ggel sz�guld a F�ld fel�, �s tudom, amikor becsap�dik, pillanatokon bel�l mindennek v�ge… Legal�bbis a rendszeresen visszat�r� �lmom �jabb ism�tl�d�s�nek biztosan. Egy id�ben, �veken �t olyan gyakran �s val�s�gh�en �lmodtam ezeket az intenz�v �rzelmi, szellemi �s fizikai meg�l�ssel t�rsul� esem�nysorokat, hogy komolyan elgondolkodtam rajta, vajon nem valamif�le eml�kez�st vagy ak�r egyfajta j�v�k�p megjelen�s�t t�kr�zi-e mindez. Eg�szen addig, am�g egy �lomfejt� elmagyar�zta, hogy a bennem �l� n�gy �selem ereje �s helyzete k�sz�n vissza �lmaimban, ami nem m�st jelent, mint azt, hogy amikor �gy �rzem, az �rzelmeim (v�z) k�sz�lnek el�nteni, menek�lni kezdek, mert a racionalit�s talaj�n (f�ld) �rzem biztons�gban magam. Ugyanakkor az �gb�l v�rom az �ld�st (leveg�), ahonnan viszont nem �rkezik m�s, mint a puszt�t� v�r�s bolyg� (t�z), mert aki menek�l az �rzelmei el�l, az a veszt�be rohan. Akkori �letszakaszomra n�zve olyannyira tal�l�nak �reztem az �lomszak�rt� megfejt�s�t, hogy egy id�re elengedtem az eredeti gondolatomat, miszerint v�ndorlelkem a jelen vil�g v�g�t �s ezzel egy �j kezdet�nek lehet�s�g�t �lte �t �jszak�nk�nt.

� t a l a k u l � s

�ber szellemis�ggel szeml�lve a f�ldi �let alakul�s�t, nem lehet nem odafigyelni azokra a folyamatban l�v� v�ltoz�sokra, amelyek �rdekes m�don t�k�letesen �sszecsengenek t�bb ter�let k�pvisel�inek k�zelj�v�re vonatkoz� el�rejelz�seivel. Tal�n az sem v�letlen, hogy l�tsz�lag egym�st�l f�ggetlen�l – ami persze csak l�tszat, hiszen minden mindennel �sszef�gg – a maj�k b�lcseletei, a fizikusok, a csillag�szok el�rejelz�sei, az asztrol�gusok j�vend�l�sei �s az ezoterikus j�slatok 2012-re vagy ezen id�szak k�rny�k�re hatalmas horderej� v�ltoz�sokat jeleznek, melyekr�l k�l�nf�le megfogalmaz�sban hallhatunk. Egyesek szerint vil�gv�ge, m�sok �rtelmez�s�ben nagy �talakul�s, a t�m�val m�lyen foglalkoz�, emelkedett szellemis�g� szak�rt�k szerint pedig dimenzi�ugr�s k�vetkezik majd be. Hogy mi�rt? Mert jelen �letm�dunkkal olyan rombol� folyamatokat hajtunk v�gre, amelyek visszaford�thatatlan k�rokat okoznak a F�ldre �s az Emberis�gre n�zve egyar�nt. A destrukt�v folyamat fizikai �s lelki �rtelemben egyar�nt �rz�kelhet�. Felel�tlen�l kimer�tett�k F�ld�nk �letet biztos�t� �startal�kait, emellett folyamatosan szennyezt�k az �letter�nket. Mindezek k�vetkezt�ben bolyg�nk �kosziszt�m�ja tot�lisan felborult. Nem csoda, ha h�borog a term�szet, �s egyre s�r�s�d� katasztr�f�k form�j�ban adja tudtunkra, el�g a rombol�sb�l! A t�ln�pesed�sre pedig j�rv�nyokkal v�laszol a vil�g. Az emberis�g lelki elkorcsosul�s�ra �s az anyagiak hajh�sz�s�ra is itt a retorzi�: a vil�gv�ls�g. �m az igazi b�ntet�s a boldogtalans�g, ami els�sorban a civiliz�lt r�gi�kban �l� embereket �rinti. Egy sz�, mint sz�z, kitart�an �s k�vetkezetesen „megdolgoztunk” mindaz�rt, ami mostan�ban t�rt�nik vel�nk. Nem k�rd�s, hogy ennek a folyamatnak valamilyen form�ban v�get kell vetni. Ha mi, emberek erre nem vagyunk k�pesek, akkor majd megteszik a mindenkinek hite szerinti fels�bb er�k: a Term�szet, a Sors, az Isten, a f�ld�n k�v�liek, a magasabb dimenzi�k lak�i vagy az egys�ges Univerz�lis Intelligencia. Hogy mikor? Hamarosan! A folyamat m�r �rezhet�en elkezd�d�tt. Hogy hogyan? Arra l�tezik n�h�ny, az al�bbiakban olvashat� alternat�va. Szeretn�m felh�vni az Olvas�k figyelm�t a k�l�nf�le el�rejelz�sekben felfedezhet�, v�letlen�l sem v�letlenszer� hasonl�s�gokra!

D I M E N Z I � U G R � S

V � g e t � r e g y f e j e z e t

A legenda szerint a maja napt�rak id�sz�m�t�sa alapj�n 2012. december 21-�n v�get �r egy olyan ciklus, amely i. e. 3114. augusztus 13-�n kezd�d�tt el. Ezut�n �jabb 5125 �ves id�szak veszi kezdet�t, amely teljesen k�l�nb�zik majd az el�z�ekt�l. Az �tmenet feltehet�en nem lesz z�kken�mentes A maja kalend�riumokb�l kiolvast�k az elemz�k, hogy a 16 milli�rd �vvel ezel�tt t�rt�nt �srobban�s �ta milyen fejl�d�si szakaszokon ment �t az emberis�g. Az elk�pzel�s k�vet�i �gy v�lik, a maj�k valaha Atlantisz �r�k�sei voltak, �s rendelkeztek a j�v�t illet� inform�ci�kkal is. Kult�r�juk Mexik� d�li ter�leteit�l Honduras nyugati r�sz�ig vir�gzott, �s t�ny, hogy egyik-m�sik tal�lm�nyuk j�val megel�zte a kor�t. (T�bbek k�z�tt �rott nyelvvel, magas sz�nvonal� �p�t�szettel, valamint fejlett csillag�szati �s matematikai rendszerrel b�szk�lkedhettek.)
A maja pr�f�ci�k szerint a mostan�ban �rezhet� �talakul�si folyamat a 2012-es �v kar�csonya el�tti napokban �ri el tet�fok�t. Az �kor legpontosabbnak sz�m�t� napt�ra �ppen ez�rt 2012. december 21-�n v�get is �r. Az ehhez kapcsol�d� �talakul�s c�lja, hogy neh�zs�gekkel teli �s kaotikus anyagi vil�gunkb�l felemelkedj�nk a f�lanyagi l�tbe, melynek f� jellemz�je a k�nnyebb� �s k�nnyedebb� v�l�s. Nem csup�n a fizikai s�lyok, terhek v�lnak l�giesebb�, hanem a neh�z lelki �s szellemi energi�k – mint gy�l�let, bossz�, m�rt�roms�g, irigys�g, f�lelem – is k�nnyebben kezelhet�ek lesznek e v�ltoz�st k�vet�en. A tudat t�gul�s�t ig�nyl� felemelked�s a rengeteg neh�z, leh�z� energia miatt feltehet�en nem k�vetkezik be automatikusan, hanem tenn�nk is kell a fejl�d�s el�r�s��rt.

Mit jelent a dimenzi�v�lt�s?

Dimenzi�ugr�sr�l akkor besz�l�nk, amikor egy bolyg� – vagy m�s kozmikus test – az egyik dimenzi�szintr�l egy m�sikba l�p. A mi eset�nkben ez a harmadikb�l a negyedikbe val� ugr�st jelenti. Az ebben a galaxisban �l� bolyg�k eset�ben el�sz�r meggyeng�l a geom�gneses mez�, azt�n a bolyg� civiliz�ci�ja hanyatl�snak indul, majd elj� a v�gs� f�zis, ami �ltal�ban nem tart tov�bb k�t �vn�l, de nem kevesebb h�rom h�napn�l.

M � r e l k e z d � d � t t …

Szab� Judit ezoterikus �r�, a v�ltoz�sokkal foglalkoz� m�diumi �zenetek kutat�ja szerint a k�vetkez�kre sz�m�thatunk.
�gy �rezz�k majd, mintha gyorsulna az id�, de val�j�ban nem az id� gyorsul, hanem a F�ldet �r� energi�k rezg�se emelkedik folyamatosan, aminek hat�s�ra egyre cs�kken az anyag s�r�s�ge.
Ennek egyik fizikai jelek�nt gyorsabban mozgunk, teh�t azt �rezz�k, hogy A pontb�l B pontba haladva hamarabb tessz�k meg az adott t�vols�got. Szellemi s�kon pedig �gy �rz�kelhetj�k a v�ltoz�sokat, hogy azt tapasztaljuk, egyre t�bbsz�r �s hamarabb val�sulnak meg gondolataink. Ez�rt is fontos, hogy figyelj�nk r�juk, �s tudatosan megfogalmazzuk �ket. Ebbe m�r most �rdemes energi�t fektetni, mert a folyamat elkezd�d�tt, amit kell� �bers�ggel saj�t �let�nkben is tapasztalhatunk.
A k�zgondolkod�sban h�tt�rbe szorulnak a materialista n�zetek. Vir�gzik az ezot�ria, holott 20 �ve m�g besz�lni is alig lehetett r�la. Egyre t�bben v�lasztanak valamilyen alternat�v gy�gym�dot a hagyom�nyos orvosl�s helyett, n� a bioboltok sz�ma, s�t m�r a nagy�ruh�zakban is kaphat�k bioterm�kek.
Fejl�dik a finom�rz�kel�s�nk, egyre jobban m�k�dik az intu�ci�nk. Tapasztalhatjuk magunkon a bels� hall�s kialakul�s�nak jeleit is: �gy �rezz�k, mintha bel�lr�l csiklandozn�k a f�l�nket, vagy hallani v�lj�k a nev�nket, holott senki sem sz�lt hozz�nk.
T�bb egy�tt�rz�st tan�s�tunk az �llatok ir�nt (ezt bizony�tja az �llatv�d�k �s a veget�ri�nusok sz�m�nak n�veked�se is), s�t sokan kommunik�lunk is vel�k.
Ek�zben viszont a h�tk�znapok szintj�n �rezhet�en n� a fesz�lts�g az emberekben. Ez az�rt van �gy, mert a benn�nk rejl� „leh�z�” energi�k fokozatosan felsz�nre ker�lnek. Az �j kialakul�s�t egyfajta �trendez�d�snek kell megel�znie. A neh�z �lm�nyek bels� feldolgoz�sa mindenkit ig�nybe vesz testi, lelki �s szellemi szinten egyar�nt. Ez�rt nemcsak fesz�ltebbek, hanem f�rad�konyabbak is vagyunk, �s t�bbet alszunk.
Term�szetesen vannak olyanok, akik nem k�v�nnak �lni az emelked� energiaszint ny�jtotta szellemi fejl�d�s lehet�s�g�vel: �k egyre durv�bbak lesznek, negat�v tulajdons�gaik megnyilv�nul�sa megsokszoroz�dik.
A felemelked�s egyik felt�tele, hogy k�pesek legy�nk fel�lkerekedni a f�lelmeinken, �s megny�ljunk, aminek a jelenlegi k�r�lm�nyek a legkev�sb� sem kedveznek. Ez�rt el�sz�r is tudatos�tsuk magunkban a f�lelmet, mert csak ezut�n tudjuk azt lek�zdeni! Ebben sokat seg�thet a relax�l�s. Tov�bb� gy�gyszerszed�s helyett keress�nk valamilyen term�szetes gy�gym�dot, otthonunkban igyekezz�nk csendet teremteni, �s lehet�s�g szerint iktassuk ki a telev�zi� h�tt�rzaj�t stb.! Ha szeretn�nk komolyabban dolgozni magunkon, vezess�nk �lomnapl�t, �s seg�ts�g�vel pr�b�ljuk meg �rtelmezni �lmainkat! Ami pedig a megny�l�st illeti: a szeretet ott van mindannyiunkban, de ez �nmag�ban kev�s. A hozz� vezet� utat telehordtuk mindenf�le „t�rmel�kkel”, vagyis neh�z �lm�nyekkel. Ezeket most fokozatosan el kell takar�tanunk, azaz valamilyen gy�gy�t�elj�r�s seg�ts�g�vel feloldanunk. A k�r�lm�nyek val�ban nem a legkedvez�bbek, de a jelenleg uralkod� intellektu�lis be�ll�totts�g az utols� napjait �li, �s egyre t�bbsz�r nyilv�nulnak meg majd a n�ies jin-energi�k �s az �rzelmek.
Lesznek, akik megragadj�k a lehet�s�get a tov�bbl�p�sre, m�sok nem �lnek ezzel. 2012 ut�n azok tudnak egy�tt �lni, akik �letm�d �s szeml�let tekintet�ben hasonl�tanak egym�shoz, �s megegyezik a rezg�s�k. P�ld�nak ok��rt m�r most nehezen f�rnek �ssze a tudatosan az eg�szs�g�k�rt tev�k a saj�t felel�tlen �letvitel�k miatt megbetegedettekkel. Egyre t�bben keresik a hely�ket, illetve a magukhoz hasonl� embereket: gyakrabban k�lt�zk�dnek, �s ismerets�gi k�r�k is folyamatosan v�ltozik.
Az �talakul�st v�laszt�knak megv�ltozik a fizikai teste �s az �rz�kel�se is. A rezg�sek emelked�s�vel test�nk finomabb, k�nnyebb, szinte �ttetsz�bb lesz, de a bels� szerveink megmaradnak. A testi f�jdalmak cs�kkenni fognak, �s az �t fizikai �rz�kszerv�nkkel t�bbet tudunk majd �rz�kelni.
A f�lanyagi l�tben m�r nem az intellektus j�tssza a f�szerepet, �s minden egyszer�bb�, tiszt�bb� v�lik. Az anyagot �s a test�nket is k�nnyebben alak�thatjuk elm�nk erej�vel. Ha belegondolunk, ez m�r jelenleg is tapasztalhat�. �rdemes megfigyelni, h�nyan gy�gyulnak testi betegs�gekb�l gondolataik seg�ts�g�vel!

F e j t e t � r e � l l a v i l � g !

Azzal kapcsolatban, hogy hogyan vehetj�k �szre, amikor el�rkezik a dimenzi�ugr�s pillanata, Drunvalo Melchiezedek „Az �let vir�g�nak �si titka” c�m� k�nyv�b�l kaphatunk ir�nymutat�st, mely seg�t abban, hogy felismerj�k a dimenzi�ugr�s lehet�s�g�nek id�pontj�t:
ebben az id�szakban minden rendszer sz�tesik, ami a civiliz�ci�t m�k�dtette, �s eluralkodik a k�osz, ami eg�szen a dimezni�ugr�s perc�ig tart. Az ugr�st megel�z� n�h�ny �r�ban olyan speci�lis forma- �s sz�nb�li v�ltoz�sok l�pnek �letbe, amelyek az emberi tudat sz�m�ra eddig ismeretlenek voltak. Egyszerre �rkezik el a pillanat, amikor elhagyjuk a F�ld harmadik dimenzi�j�t, �s �tl�p�nk a negyedikbe. Ilyenkor �ltal�ban a bolyg� tengelye is megfordul, de ezt m�r nem fogjuk �rz�kelni az �j t�r-id� dimenzi�ban. Ez �ltal�nos eset, amit�l elt�r�en is v�gbemehet a v�ltoz�s. Minden att�l f�gg, hogy benn�nk, emberekben milyen a szeretet �rz�se egym�s ir�nt. A planet�ris dimenzi�ugr�s els� jele a geom�gneses mez� er�teljes gyeng�l�se, ahogyan az a tudom�ny �ll�sa szerint a F�ld eset�ben is t�rt�nik az elm�lt k�tezer �vben. Az ut�bbi �vtizedekben a gyeng�l�s folyamata feler�s�d�tt. A dimenzi�v�lt�shoz k�zeledve a geom�gneses mez� �sszezavarod�s�t tapasztalhatjuk.

Tudta? – A geom�gneses mez�k szerepe

F�ld�nk�n a geom�gneses mez�k �sszezavarod�sa, ami a dimenzi�v�lt�s k�zeledt�t jelzi, m�r megt�rt�nt, emiatt kellett nemr�giben vil�gszerte a rep�l�tereken �t�ll�tani a m�gneses m�szereket.
Azt is kevesen tudj�k, hogy a madarak v�ndorl�suk sor�n a m�gneses vonalakat k�vetik, amik az elm�lt �vtizedekben – a geom�gneses mez�k �sszezavarod�sa k�vetkezt�ben – jelent�sen megv�ltoztak, ez�rt az �llatok nem a megszokott helyekre v�ndorolnak. Ugyanez az ok �ll am�g�tt is, hogy rengeteg b�lna �s delfin k�t ki a partokon.
Amikor a geom�gneses mez� sz�tesik, felcser�l�dhetnek a p�lusok, vagy a bolyg� tengely�nek helyzete teljesen megv�ltozhat.
Ha a geom�gneses mez� el�ri a nulla �rt�ket, �s ott marad t�bb mint k�t h�tig, az komoly befoly�st gyakorol az emberi elm�re. Orosz v�lem�nyek szerint azok, akiket a kezdetek kezdet�n kil�ttek az �rbe �s t�bb mint k�t h�ten kereszt�l a F�ld m�gneses mezej�n k�v�l tart�zkodtak, meg�r�ltek. �gy t�nik, a F�ld m�gnesess�ge tartja meg eml�kezet�nket. Ez�rt az oroszok feltal�ltak egy olyan m�gneses szerkezetet, amit ezt k�vet�en az �v�k�n hordtak a kozmonaut�k, hogy test�k k�r�l megmaradjon a m�gneses mez� az �rben is.
Aki k�telkedne a geom�gneses mez� r�nk gyakorolt hat�s�ban, gondoljon a telihold okozta v�ltoz�sokra. Pedig a telihold csak kism�rt�kben befoly�solja a geom�gneses mez�t, �m a hat�s m�gis egy�rtelm�: fokozott v�rz�sek, er�szak, rabl�s, t�bb hal�l, sz�let�s, stb.

U g o r j , h a m e r s z !

A sikeres dimenzi�ugr�s a spiritu�lis �bers�g�nk�n m�lik, fizikailag nem lehet r� felk�sz�lni. Amikor a harmadik dimenzi�ba becs�szik a negyedik, azaz n�h�ny �r�val az ugr�s el�tt, olyan t�rgyak, sz�nek, form�k, ragyog�sok jelenhetnek meg, amiket nem tudunk �rtelmezni. Ezzel egyidej�leg a szintetikus anyagok, mivel nem ker�lnek �t a negyedik dimenzi�ba, �sszetev�ikre esnek sz�t. Ennek tulajdon�that�, hogy a sok ezer �vvel ezel�tt a F�ld�n �lt, magasan fejlett civiliz�ci�k hagyat�k�b�l semmif�le szintetikus t�rgyra nem bukkanhatunk, mert azok nem �lt�k t�l a dimenzi�ugr�st. Ha egy magasan fejlett kult�ra l�nyei maradand�t akarnak alkotni (p�ld�ul piramisokat), akkor olyan term�szetes anyagot kell haszn�lniuk, ami a F�ld�n eredeti form�j�ban megtal�lhat�. Mindenki, aki valaha �lt a F�ld�n, �t�lt m�r dimenzi�v�lt�st, mert ezen �t kellett esnie ahhoz, hogy itt lehessen. A sz�let�s�nk teh�t egy dimenzi�ugr�s, csak nem eml�ksz�nk r� – ez az oka annak, hogy a k�s�bbi �let�nk sor�n nem tudjuk �thidalni a nagy t�vols�gok val�s�g�t. Tudat�llapotunkban saj�t otthonunk rabjai vagyunk. A magasabb dimenzi�ban viszont azz� v�lunk, amit megteremt�nk. Ez most is igaz lehetne, de sokan nem tudnak r�la, ez�rt nem �lnek teremt� erej�kkel. Mindez ott majd tudatoss� v�lik. Egyesekben persze m�r most is kezd tudatosulni a negyedik dimenzi�s k�pess�g, �s az �j dimenzi� n�h�ny ism�rv�t felfedezni v�lik jelenlegi �let�kben. Joggal tehetj�k fel teh�t a k�rd�st: lehet, hogy m�r �t is l�pt�nk a negyedik dimenzi�ba? Meglehet, mert n�ha egy-egy bolyg� annak �rdek�ben, hogy megk�nny�tse az �tv�ltoz�st, rendellenes �ton ugrik a k�vetkez� dimenzi�ba, �s k�zben �jrateremti a r�git, hogy be tudja teljes�teni karm�j�t. Az elm�lt k�t �vtizedben sz�letett krist�lygyerekek k�ts�gtelen�l az�rt j�ttek a F�ldre, hogy seg�ts�k ezt a folyamatot a velesz�letett magas szint� tudatoss�g �s szeretet erej�vel. Senki sem tudhatja pontosan, hol tartunk a dimenzi�v�lt�s �tj�n, de ha elbizonytalanodunk a folyamat �sv�nyein, legjobb, amit tehet�nk, hogy figyelj�k a gyerekek �tmutat�s�t. �k a tan�t�ink, b�zhatunk benn�k, ugorhatunk vel�k b�tran, �k �szt�n�sen tudj�k, merre tov�bb…

A F � l d K u n d a l i n i j e

Drunvalo Melchiezedek, a MER-KA-BA �si tan�t�sainak ismer�je meg�rta a „F�ny k�gy�ja” c�m� m�v�ben a F�ld Kundalinij�nek v�ndorl�s�t, mely szerint 2012. december 21-�n a F�ld tengelye �t fog billenni a galaxis k�z�ppontja fel�, �s a F�ld Kundalinije megkezdi a felsz�nen elfoglalt helyzet�nek m�dos�t�s�t. Ennek az alapvet� energi�nak a mozg�sa megnyitja majd a teret a n�i energi�k uralma el�tt, melyre az elk�vetkezend� 13 000 �vben ker�l sor. Ilyen hatalmas v�ltoz�sok nem egy �jszaka alatt zajlanak le – bonyolultan �sszehangolt esem�nyekb�l sz�v�dnek, melyeket v�gs� soron a szeretet ir�ny�t, a minden�tt jelen l�v�, minden �let ir�nt �rzett szeretet.

A v�ltoz�s ciklusa

F�ld�nk�n 13 ezer �vente bek�vetkezik valamilyen szent �s titokzatos esem�ny, amely mindent felforgat, �s m�lyrehat� v�ltoz�sokat id�z el�. A F�ld k�z�ppontj�hoz kapcsol�d� �si energia m�r elindult, hogy megtal�lja �j otthon�t.

Ez az energia mozg�s k�zben hasonl�t egy k�gy�hoz, ak�rcsak az emberi test Kundalinije. A F�ld Kundalinije mindig a f�ldfelsz�n egy meghat�rozott pontj�hoz kapcsol�dik, ahol megk�zel�t�leg 13 ezer �vet t�lt el. Az id� letelte ut�n azonban egy m�sik ter�letre k�lt�zik. Ez az energia t�pl�lja a F�ld spiritu�lis keres�it – nem csak a vil�g k�l�nf�le asramjaiban „kolostoraiban” �l�ket, hanem a mindennapi �letben is mindazokat az egyszer� embereket, akik a maguk m�dj�n Istent keresik. A F�ld Kundalinije az a titokzatos energia, amely az emberis�g minden tagj�nak sz�v�t �sszek�ti. Ez az energia a nap�j-egyenl�s�gi precesszi�s ciklushoz igazodva mozog, �s amikor elmozdul, megv�ltozik a spiritualit�sr�l alkotott fogalmunk, �s a k�vetkez� ciklus energi�i szerint alakul �t, hogy magasabb szint� spiritu�lis �sv�nyekre vezessen benn�nket. A Kundalini k�t p�lussal rendelkezik, k�z�l�k az egyik a F�ld k�z�ppontj�ban van, a m�sik pedig valahol a felsz�nen tal�lhat�, �s a vil�g b�rmely pontj�ra eshet. A F�ld saj�t tudatoss�ga hat�rozza meg, hogy hol legyen.

D�l-Amerika, a F�ld Kundalinij�nek �j otthona

Mindannyian hallottunk m�r arr�l, hogy a V�z�nt� korszaka fel� tartunk. Ez �gy van, ez�rt 2012. december 21-�n a F�ld tengelye ennek a csillagk�pnek a sz�l�re mutat majd, �s 12 920 �v �ta el�sz�r fordul majd el�, hogy a galaxis k�zepe fel� indul el, �s nem t�volodik tov�bb. Az elk�vetkezend� 2160 �vben a F�ld tengely�nek egyenese a V�z�nt� csillagk�p�n bel�l fog mozogni. 2012. december 21-�n a tengely egyenese �tbillen a galaxis k�z�ppontja fel�, �s a F�ld Kundalinije megkezdi a felsz�nen elfoglalt helyzet�nek m�dos�t�s�t. A F�ny k�gy�ja �j otthonra lel D�l-Amerik�ban, �gy a spiritu�lis er� Tibetb�l �s Indi�b�l Chil�be �s Peruba k�lt�zik.

N A P K I T � R � S

Daniel Baker, a Colorad�i Egyetem �rkutat�ja szerint soha nem l�tott m�rt�k� napkit�r�sekre, �gynevezett nap-„szuperviharra” sz�m�thatunk 2012-ben, amelynek k�vetkezt�ben a civiliz�ci� visszas�llyedhet a s�t�t k�z�pkorba. A feler�s�d�tt naptev�kenys�g k�vetkezt�ben ugyanis s�t�tbe borulhat az eg�sz f�ldgoly�, �tmenetileg m�k�d�sk�ptelenn� v�lhat az elektromos h�l�zat, m�g a v�zell�t�ssal is lehetnek gondjaink, valamint megsz�nhet a l�gi k�zleked�s, �s �sszeomolhat a vil�g kommunik�ci�ja. A kutat� el�rejelz�sei szerint az esem�ny csod�latos �gi jelekkel kezd�dik majd. L�ngol� „f�nyk�gy�k” lepik el az �gboltot, �s ragyog� �szaki f�ny gy�ny�rk�dteti a szemet. K�zismert, hogy a Nap aktivit�sa 11 �vente feler�s�dik, azonban a soron k�vetkez� napvihar hat�s�r�l �gy v�lekedik a kutat�, hogy ak�r atomkatasztr�f�hoz hasonl� k�vetkezm�nyei is lehetnek. Az amerikai tudom�nyakad�mia szak�rt�ket k�rt fel arra, hogy elemezz�k, milyen k�rokat okozhat egy hatalmas napvihar a F�ld�n. B�r a tud�sok nem kongatj�k a v�szharangot �s nem tettek javaslatokat arra, mit kellene tenn�nk a katasztr�fa elker�l�s�re, el�g s�t�t k�pet festenek a lehets�ges k�vetkezm�nyekr�l. A Nap 11 �ves ciklusokban v�ltozik. A ciklus elej�n 3-4 �vig egyre t�bb napfolt jelenik meg, �s mind hevesebb napviharok t�rnek ki, majd a maximumot el�rve cs�kkenni kezd a napfolttev�kenys�g. A jelenlegi napciklus k�r�lbel�l egy �ve kezd�d�tt, a cs�csa 2012-ben v�rhat�. Egy-egy hevesebb napkit�r�s sor�n a Nap ak�r t�bb milli�rd tonna anyagot is kil�vellhet a F�ld ir�ny�ba: a jelens�g elektrom�gneses viharokkal j�r, ez pedig t�nkreteheti az elektromos berendez�seket bolyg�nkon. Az ilyen esem�nyek sor�n el�sz�r az elektromos h�l�zat v�lik m�k�d�sk�ptelenn�, ezt k�vetheti a kommunik�ci�s rendszerek �sszeoml�sa, a k�zleked�s, a p�nz�gyi rendszer �s a v�zell�t�s akadoz�sa. Ilyen helyzetben a GPS-eszk�z�k is haszn�lhatatlann� v�lhatnak. Dan Baker tanulm�nya felh�vja a figyelmet arra, mennyire v�dtelenek vagyunk a Nap szesz�lyeivel szemben, r�ad�sul a napviharok hat�s�t nem lehet olyan pontosan megj�solni, mint a f�ldi id�j�r�st. (B�r mostan�ban ez is k�rd�jeleket von maga ut�n.) Az biztos, hogy bizonyos fok� kellemetlens�gekre mindenk�ppen sz�m�thatunk 2012-ben.

Megalapozott f�lelem

Ludm�ny Andr�s, az MTA Napfizikai Obszervat�riuma vezet�je szerint nem alaptalanok a f�lelmek, ugyanis a m�szaki berendez�sek eset�ben a kock�zat el�g nagy. „Az �jabb technol�gi�k egyes elemei el�g �rz�kenyek a napkit�r�sekre. El�fordulhat, hogy a napciklus minimum�ban felk�ldenek egy m�holdat, a maximumban pedig r�j�nnek, hogy az rendk�v�l �rz�kenyen reag�l a sug�rz�sokra, �gy ak�r teljesen t�nkre is mehet. Nem v�letlen az sem, hogy a m�holdak sug�rz�st�r�s�t titokban tartj�k, nehogy a biztos�t�k megemelj�k ezeknek az eszk�z�knek a biztos�t�si d�j�t. Az er�s napkit�r�sek sor�n a magasfesz�lts�g� vezet�kek mellett m�g az elektrom�gneses viharban antennak�nt viselked� olajvezet�kek is k�rosodhatnak, �gy nem csoda, hogy olajv�llalatok is r�szt vesznek a napfizika finansz�roz�s�ban. A F�ld ir�ny�ba t�rt�n� kit�r�sben sz�guld� protonok kb. f�l �ra alatt �rik el a F�ldet, �m a koronaanyagnak nevezett, hatalmas m�gneses bubor�k, ami az igaz�n nagy z�r�ket okozza, csak egy nap alatt �r ide. Ez lehet�v� teszi, hogy valamelyest felk�sz�lhess�nk az esem�nyekre.”

Eml�kezetes napkit�r�sek

1859-ben – a ragyog� f�nynek k�sz�nhet�en – a tr�pusokon hajnali 2 �rakor �js�got lehetett olvasni, a kaliforniai arany�s�k pedig dolgozni indultak, mert azt hitt�k, megvirradt.
Ugyanebben az �vben Amerik�ban �s Eur�p�ban egy heves napvihar miatt eln�multak a t�v�r�vonalak.
A k�zelm�ltban is tal�lunk hasonl� p�ld�t: 1989-ben Quebec lak�inak egy r�sze 6 napig maradt �ram n�lk�l a napkit�r�sek k�vetkezt�ben.

N I B I R U , A R E J T � Z K � D � P L A N E T - X

Egyes csillag�szok szerint 2012-ben �r Naprendszer�nkbe a Nibiru bolyg�, amit PlanetX �s XKBO n�ven is ismerhet�nk. A Nibiru a Pl�t�t el�rve, teh�t a Naprendszer�nkbe val� behatol�sa ut�n k�r�lbel�l kilenc h�nappal �ri el, majd ker�li meg a Napot. Ez a F�ldre n�zve katasztr�f�val j�rhat – �rja a New Science. A V�r�s Bolyg� k�zeled�s�nek j�vend�l�se nemr�giben kisebb p�nikot keltett, f�leg az amerikaiak k�r�ben. Ez a V�r�s Bolyg� ugyanis nem a j� �reg Mars, hanem az a rejt�zk�d� bolyg�, amit a l�tez�s�ben h�v�k szerint, m�g a sum�rok fedeztek fel, akik azt is meg�llap�tott�k, hogy a bolyg� 3600–4000 �venk�nt ker�l f�ldk�zelbe, �s a Napot megker�lve t�vozik. Ennek k�vetkezm�nye sz�mos katasztr�fa �s korszakv�lt�s. Egyesek szerint az 1983 �ta csak a vil�g legnagyobb t�vcs�veivel megfigyelhet� bolyg� ma m�r kis h�ziteleszk�pokkal is �szlelhet�. A V�r�s Bolyg� t�mege a m�r�sek szerint k�r�lbel�l 23-szorosa a F�ld�nek. Sz�mos kutat� szerint felt�n�se okozta a F�ld�n az elm�lt �vtizedekben tapasztalhat� rendk�v�li id�j�r�s-v�ltoz�sokat. Amennyiben a Nibiru k�zeled�se katasztr�f�t id�zne el�, �gy az n�h�ny �ra alatt lezajlana. Ezt k�vet�en viszont csak h�napok, esetleg �vek m�lva tudna vissza�llni a f�ldi �let a norm�l ker�kv�g�sba. A new science & invention encyclopedia szerint a bolyg� a Nap �s F�ld k�z�tt elhaladva s�t�ts�gbe bor�thatja bolyg�nkat. �m nem ez jelenti a legnagyobb vesz�lyt. A tud�sok szerint a F�ldn�l 23-szor nagyobb plan�ta gravit�ci�s vonz�sa olyan hat�ssal lehet bolyg�nkra, hogy megakaszthatja, lelass�thatja forg�s�t, ideiglenesen megcser�lheti a p�lusokat, valamint id�j�r�si katasztr�f�kat, vulk�nok kit�r�s�t �s sz�k��r kialakul�s�t id�zheti el�. A Nibiru utols� h�rom bolyg�l�togat�s�nak �rott eml�kei a t�rt�nelemben is megtal�lhat�ak: a Bibli�ban a v�z�z�n, az egyiptomi Holtak k�nyv�ben Atlantisz, illetve azt megel�z�en a csendes-�ce�ni Lemuria els�llyed�se. Vagy ak�r eml�thetn�nk az utols� j�gkorszakot is.

V�szj�slat a NASA-t�l

A NASA sz�m�t�sai szerint a F�ld lakoss�g�nak ak�r 1/3-a is elpusztulhat a Nibiru meg�rkez�se okozta term�szeti katasztr�f�k k�vetkezt�ben, a fennmarad� n�pess�g tov�bbi 2/3-a pedig a m�sodlagos hat�sok (�lelmiszerhi�ny �s �hez�s) miatt vesz�theti �let�t a katasztr�f�t k�vet� 6 h�napon bel�l. A k�zelg� apokalipszisre felk�sz�lt az Egyes�lt �llamok korm�nya; a NASA a katonas�ggal kar�ltve feltehet�en csillagk�zi szond�t ind�t a Nibiru megfigyel�s�re. Addig is – a p�nik elker�l�se ok�n – m�lyen hallgatnak. A katasztr�faterv a kisziv�rgott inform�ci�k szerint csak akkor l�p �letbe, amikor a bolyg� m�r szabad szemmel is l�that� lesz – �ll�tja M. Hazlwood, a k�rd�s egyik nemzetk�zileg is ismert szak�rt�je.

C S I L L A G B � L C S E L E T

Az asztrol�gusok �s asztroz�fusok szerint a csillagb�lcseletek is utalnak a jelen korban zajl� meghat�roz� v�ltoz�sokra, b�r ebben a folyamatban a szakemberek nem emelik ki a 2012-es �vet. �m az idei �vvel (2009) nagyon ritka esem�nysorozat vette kezdet�t az �gbolton. A transzcendens bolyg�k (Ur�nusz, Neptunusz, Pl�t� – teh�t a szabad szemmel nem l�that� plan�t�k), valamint a Szaturnusz (ami a Napt�l a hetedik legt�volabb es� bolyg�, egyben az utols�, ami szabad szemmel l�that�) egyidej�leg v�geznek retrogr�d, vagyis a F�ldr�l n�zve visszafel� halad�nak l�tsz� mozg�st. Amikor egy bolyg� retrogr�d, akkor a f�ldi �letre sokszorosan k�pes kifejteni isteni min�s�g�t. Ezzel az emberis�g sz�m�ra fokozott erej� lehet�s�g ny�lik a bolyg�k hordozta energi�k meg�l�s�re �s teremt�erej�k racionaliz�l�s�ra.
A Pl�t� a r�gi elpuszt�t�s�t �s az �j fel�p�t�s�t jelk�pezi.
Az Ur�nusz, a gondolat szabads�g�t, a kreativit�st, az alkot�st szimboliz�lja, ami az �j teremt�s�hez sz�ks�ges.
A Neptunusz a v�gtelen szeretet jelk�pe, jelzi, hogy az �j megteremt�s�ben az intellektuson k�v�l az �rzelmek, a szeretet �s a megbocs�t�s jelent�s szerepet kap.
A Saturnusz, vagyis az id� ura pedig arra utal, hogy el�rkezett a megfelel� id�pont a v�ltoztat�shoz.
Lehet, hogy ez a v�ltoz�s �ppen 2012-re fog kiteljesedni?

R A C I O N � L I S J � V � K � P

Dr. Hetesi Zsolt fizikus, csillag�sz, az ELTE TTK Csillag�szati Tansz�k �raad� tan�ra t�bb fenyeget� t�nyez� egy�ttes erej�ben l�tja a k�zelj�v� katasztr�f�j�t. A les�jt� j�v�k�pr�l k�sz�tett �rtekez�s�ben t�bbek k�z�tt az al�bbiakat olvashatjuk.
2008 �s 2012 k�z�tt visszaford�thatatlan folyamatok indulnak meg a vil�gban. 2008-ban a F�ld el�ri az olajcs�csot, azaz az egy �vben kitermelt legt�bb olajmennyis�get. 2012-ig fokozatosan cs�kken a kitermel�s, az ig�nyek azonban n�vekednek. Ez egyre nagyobb gazdas�gi �s t�rsadalmi fesz�lts�gek forr�s�v� v�lik. 2012-ben l�nyeg�ben az 1970-es szint el� esik vissza az er�forr�s-termel�s, �s az addigra felhalmozott fesz�lts�g miatt �sszeomlik a rendszer. Ebb�l olyan v�ls�g k�vetkezik, amelyet nehezen tudunk elk�pzelni manaps�g. Az olaj adja a villamos�ram-termel�s 40, illetve a k�zleked�s er�forr�sainak 90%-�t. Ebb�l l�that�, hogy hi�ny�ban s�lyos ell�t�si zavarok v�rhat�ak. Az �smaradv�nyi er�forr�sok kies�se fokozatos �ramkorl�toz�st, illetve teljes kimarad�st von maga ut�n. �ram n�lk�l a mai t�rsadalom nem k�pes fennmaradni, a v�rosi �letforma megoldhatatlan neh�zs�gekbe �tk�zik. Nincs sz�ll�t�s, az �lelmiszer nem jut el a v�rosokba (a sz�ll�t�s 90%-a olajalap�); �ram n�lk�l megsz�nik a v�zell�t�s, a t�j�koztat�s �s a h�rk�zl�s. Mivel a fejlett vil�g a kapcsolattart�sra egyre ink�bb a vil�gh�l�t �s a hordozhat� telefon-rendszert haszn�lja, ez�rt ez a ter�let is komoly visszaes�st fog elszenvedni.
Az �sszeoml�s sorrendje: az er�forr�s-k�n�lat cs�kken, a gazdas�g zsugorodik, a k�zeg�szs�g�gy, mint a legdr�g�bb �s legkifinomultabb �gazat, �sszeomlik, ezt k�vetik a zavarg�sok, j�rv�nyok �s �h�ns�gek. A fejl�d� vil�gban a z�ldforradalom ut�ni mez�gazd�lkod�s megn�vekedett term�s�tlagai a n�pess�g n�veked�s�t is maguk ut�n vont�k. Amikor ezekben az orsz�gokban az er�forr�shi�ny miatt visszaesnek a term�s�tlagok, tov�bb� �sszeomlik a gazdas�g, a val�sz�n�s�gre hagyatkozva egy embernek 20% es�lye lesz �lelemhez jutni, �s 50-60% t�l�lni a j�rv�nyokat �s zavarg�sokat, azaz �sszesen 85-90% es�llyel nem marad �letben. Az eg�sz harmadik vil�g n�pess�g�re n�zve ez mintegy 4-4,5 milli�rd ember hal�l�t jelenti majd, k�r�lbel�l 2040-ig bez�r�lag.

Felforr a bolyg�!

Az �tlagh�m�rs�klet n�vekedt�vel h�rom, egym�st�l f�ggetlen csap�s is fenyegeti az
�l�vil�got:
1.A h�m�rs�klet n�veked�s�vel biztosan elolvad az �szaki-sark jege. Ennek k�vetkezt�ben a Golf-�ramlat el�ter�ben felh�gul a s� s�r�s�ge, ez pedig mag�val hozza az �ramlat lelassul�s�t, hiszen azt a s� s�r�s�gk�l�nbs�ge (gradiense) hajtja. Eg�sz Eur�pa �tlagh�m�rs�klete 4-5 �C-kal n�, a legrosszabb k�vetkezm�nyek a vil�gtengerek partjain fekv� orsz�gokra v�rnak (az atlanti �ghajlat szinte elt�nik, �s a hely�t a bels�, kem�ny sz�razf�ldi �ghajlat veszi �t).
2.A h�m�rs�klet n�veked�s�vel a vil�gtenger is melegszik, ezzel a CO2-megk�t� k�pess�ge cs�kken, tov�bb gyors�tva a felmeleged�st.
A meleged�s miatt tov�bb� �sszeomlik az Amazonas-medence es�erdei �l�vil�ga, �s ez fokozza a felmeleged�s sebess�g�t.
3.Ha 5 �C-ot „siker�l” emelni a bolyg� h�m�rs�klet�n, Szib�ri�ban felolvad a f�ld alatti �sszef�gg� j�gtakar�. Az ott tal�lhat� j�g 10%-ban met�nt tartalmaz; a v�zmolekul�k csapd�ba z�rj�k a met�nmolekul�kat (klatr�t-szerkezet) (Sloan, 2003). Ha mindez felszabadul (a jelens�g Nyugat-Szib�ri�ban m�r zajlik), akkor �sszesen 450 milli�rd tonna met�n jut a l�gk�rbe, ami r�vid t�von annak felel meg, mintha 23-szor annyi CO2 jutna ki, azaz, amikor ez megt�rt�nik, a l�gk�ri viszonyok annak felelnek majd meg, mintha a CO2 s�r�s�ge 3900 ppm lenne. Ennek k�vetkezt�ben egyszer�en felforr a bolyg�.

M A G Y A R K O R O N A

Berta Tibor orientalista �r� id�k�delm�lete csillag�szatilag bebizony�totta, hogy szerkezetileg k�ze van egym�shoz a d�l-angliai Stonehenge-nek, az egyiptomi Kheopsz-piramisnak �s a magyar Szent Koron�nak. �gy v�li, a k�t �p�tm�ny �zenetet k�zvet�t az emberis�g sz�m�ra, �s ez a magyar korona szerkezet�be rejtett id�k�d seg�ts�g�vel megfejthet�. Berta kiindul�sk�nt arra az �sszef�gg�sre figyelt fel, miszerint a Stonehenge, a Kheopsz-piramis �s a korona egyar�nt kiemeli a Sz�riusz csillagkultusz f�ldi totemjel�t, a feh�r l� szimb�lumot, amely a magyarok szent totemjele volt. Ezt k�vet�en kezdte el vizsg�lni a korona szerkezet�t, �s felfedezte, hogy az abroncsb�l �s a p�ntb�l (f�ld �s �g) �ll� �kszer egy t�bb ezer �ves zoroasztri�nus vil�gk�pet t�kr�z, amely valamif�le csillag�szati napt�rk�nt inform�ci�t k�zvet�t. P�ld�ul a rajta l�that� „jelekben” utal�st tal�lhatunk J�zus sz�let�s�re �s 2012-re is. A jelek pontos megfejt�s�hez azonban helyre kellene �ll�tani az �kszer eredeti �llapot�t, �s akkor tal�n �jabb inform�ci�kat tudhatn�nk meg a k�zeli vagy �ppen t�voli j�v�nkr�l, ak�r 2012-r�l..., ak�r a Koron�n szerepl� utols� d�tumr�l, 2030-r�l.

Egy�b �rdekes el�rejelz�sek a 2012 k�r�li id�szakra

NASA-kutat�k szerint 2012-re olvad el az �szaki j�gsapka.
Nostradamus pr�f�ci�ja 2012-re ezt �rja: „H�sz meg k�tszer hatban az egek tud�sa a F�ldre l�togat nagy �r�m k�zepette. A betegs�g, a pestis, az �h�ns�g elt�nik. R�ma �r�l a megmentett lelkeknek. A tud�sok f�lelemteli csod�lattal mosolyognak. Meger�s�t�st nyer az asztrol�gia. �j kezdet a tudom�nyban.”
T�ra-szak�rt�k 2010-t�l vil�gm�ret� katasztr�f�t j�solnak.
Malaki�s pr�f�ta 10.sz.-ban tett j�vend�l�sei napjainkban �rik el jelent�s�g�k tet�fok�t. Az �ltala �rt k�dex 111 p�p�t sorol a vil�g v�gezet�ig. 2005 �prilis�ban a Sixtusi-k�poln�ban megv�lasztott�k a soron k�vetkez� 111. p�p�t, aki a j�vend�l�sek szerint az utols� el�tti az apokalipszist megel�z�en. � XVI. Benedek. Ut�na m�r csak P�ter van h�tra, �s teljes�l az �r�s: „A R�mai egyh�z utols� �ld�z�sekor a sz�khelyet egy P�ter nev� r�mai foglalja el, aki nagy szenved�sek k�zepette legelteti ny�j�t. Miut�n a h�t domb v�rosa megsemmis�l, �s egy sz�rny� b�r� �t�lkezik n�pe felett.”

�ssze�ll�totta: Sziebig T�mea
forr�s: http://www.ideal.hu/ezoteria

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.