Isten hozta a Honlapomra Kedves Olvasó! ANAHITblogomon folyamatos aktuális bejegyzésekkel várom Önöket.
NŐKnek ajánlom a Magyar Leányok Asszonyok című blogomat
Áldott napokat kívánok Mindenkinek!
Fényvárosok Kárpát- medencében fenn van a Facebookon. A magyarság egy emberi tartalom a szó igazi értelmében
,ami bennünk kódolva van és működésbe lép,
ha ezt befele fordulva megnyitjuk Mag-unkban. A tisztaság és a jó szándék vezéreljen bennünket magunk és mindenki javára!
A magyarság és minden ember érdeke,
hogy fejlődjön lelkileg,szellemileg és használja ki azt a nem túl hosszú időt,ami még rendelkezésünkre áll,
hogy azok legyünk,akik valójában legbelül vagyunk.
Merjünk igaz emberekké válni és akkor az egység magától megoldódik, mert működnek az egyetemes törvények.
Wass Albert
Minden hónap 8.-án IMANAP a Nemzetért. Fényláncban 19 órakor kapcsolódunk össze. teljes üzenet itt
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
Fohász
Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.
Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!
Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.
Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.
Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!
Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?
Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.
Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áld meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.
Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.
írta: Feketéné Lendvai Katalin
Gyimesi Fohász
Édesanyja, Nagyasszonya
Igaz magyar fiaknak,
Pátrónája, Pártfogója
Régi magyar hazánknak!
Tehozzád járulunk,
sírva leborulunk,
Légy anyja fiaidnak!
Reánk tekints, mert senki sincs,
ki sorsunk boldogítsa!
Igaz szívét és jó szemét
Aki reánk fordítsa.
Sok véres sebünket,
panaszos ügyünket
Aki előbbmozdítsa.
Mindenfelé nyomorúság
szorongatja népünket,
Majd száraz ég, majd zápor,
jég veri el termésünket.
Most szívünk szomorú, fél,
hogy lesz háború,
Kétség gyötör bennünket.
Békességben, csendességben
tartsd meg hű szolgáidat,
Becsületben és bőségben
Örökös Országodat!
Szánd meg, ó Jó Anya,
Magyarok Asszonya,
Hű magyar jobbágyodat!
Jó hírnévnek, magyar vérnek
gerjeszd vidám újultát,
Királyáért, hazájáért
vitéz vére buzdultát!
Engedd, hogy hős karja
mindig föltarthassa
Az ellenség lándzsáját!
Így zokogunk, így hódolunk,
Mária, szent nevednek;
Így remélünk, halunk s élünk
jó anyai szívednek.
A magyar Szent Hazát
s Angyali Koronát
Ajánld föl az egeknek!
Számosan közülünk úgy állunk a párkapcsolatainkhoz, mintha pókereznénk.
Minden lehetségest elkövetünk annak érdekében, hogy felülkerekedhessünk. Ha pedig ez nem sikerül, akkor blöffölünk. Úgy teszünk, mintha olyan lapjaink lennének, amilyenek nincsenek is. Csalunk. Hazudunk.
S amíg ez a modellje posztmodern korunk nagyon sok párkapcsolatának, nem ez a modellje a Kézirat Megszentelt Párkapcsolatának.
Hadd legyek innen nagyon nyomatékos. A Megszentelt Párkapcsolat nem mindenkié. Gyakorlatilag, úgy sejtem, hogy csak sokkal kevesebben képesek erre, vagy akár csak akarják bevállalni ezt, mint akik inkább az emocionális kártyajátékokat preferelják inkább.
Ez a fajtája a párkapcsolatnak a lehető legnagyobb őszinteséget igényli, mind tőled, mind a partneredtől. Ahelyett, hogy rejtegetnénk a lapjainkat, az összeset leterítjük az asztalra. Minden reményünket, minden félelmünket, az összes kicsinyes és féltékeny gondolatunkat, az összes összejátszásunkat: mindezeket kitesszük az éberség tiszta fényére, hogy partnerünk láthassa ezeket. És neki ugyanezt kell tennie. Nem fog működni, amennyiben nyitott hátsó ajtókat helyezünk el az elménkben, hogy elmenekülhessünk. Nem fog működni, ha mindkét partner nem abszolút mértékben feddhetetlenül őszinte egymáshoz.
Az oka pedig ennek a radikális típusú őszinteségnek az, hogy enélkül, a Párkapcsolat Alkímiája nem nyerhet teret. Na, ez egy új kifejezés lehet nagyon sok ember számára, még a benső alkímia tanulói számára is, mivel a bizalmas kapcsolat dinamikája nagyon ritkán kerül boncolgatásra a négy fő alkímiai áramlatban (egyiptomi, taoista, Jóga Tantra és Buddhista Tantra).
Szóval, úgy gondolom, jó lenne definiálni, mire gondolok mindevvel, és lefektessék pár alapot. Mint mindenféle alkímiában, itt is egyik formából alakítunk át egy másikba. A forma, ez esetben, az az inter-dinamika, ami két ember között alakul ki. Egy idő után, az emberek hajlamosak megszokott kerékvágást kialakítani. Az az élénkség, ami a kapcsolat elején volt, halványulni kezd. Mindkét ember többé, vagy kevésbé öntudatlanná válik. A nyers, durva realitás az, hogy folyamatos odafigyelést igényel, és szándékoltságot egy kapcsolatnak a tudatos, és élő állapotban tartása.
Számos partnerkapcsolat mellékvágányra fut, mert a partnerek vagy nem akarják, vagy képtelenek a kellő erőfeszítésekre, hogy életben tartsák a kapcsolatukat. Ahelyett, hogy kapcsolatuk minden pillanatának az újdonságát tapasztalnák meg, egyfajta tompultság szivárog be ebbe az idők során; ami valaha izgalmas volt, az mára unalmassá lett. S ami még rosszabb, egyfajta pszichológiai és érzelmi letargia jelenik meg, mindkét partner megadja magát ennek az öntudatlan tompulási effektusnak.
Ez a fajta öntudatlanság halálos harangszó a pszichológiai éberségnek és éleslátásnak; s habár ezt nagyon ritkán említik meg, ez a fajta öntudatlanság negatív hatással van az egyén egész spirituális életére is.
Tehát az a formula, amit meg kell változtatni a kapcsolatban, szó szerint az interakciónak az a formulája, ami szokás szerint kialakul a két partner között.
Éppen úgy, mint a többi alkímiában, kell egy konténer is a reakciónak, ami lezajlik. És ebben az esetben, ez a biztonság és a megbecsülés, ami a transzformáció rezervoárját biztosítja.
Ha hiányos a biztonság, vagy a megbecsülés, ez a fajta alkímia nem megvalósítható. És ha úgy döntesz, hogy megpróbálod az alkímiának ezt a fajtáját a párkapcsolatodban, azt javaslom, először is végezz egy elemzést. Őszintén becsüld fel, hogy érzel-e biztonságot és megbecsülést a kapcsolatodban. Amennyiben nem, csak az idődet fogod vesztegetni, megpróbálva megvalósítani ezt a fajta alkímiát a jelenlegi partnereddel. Azt javaslom, koncentráld az erőfeszítéseidet, ehelyett, a magányos praktikákra, amiket a Kézirat említ. Ha még mindig meg akarod ezt próbálni, vedd rá a partneredet, beszéljetek ezekről a veszély- és megbecsülés-hiány érzéseidről, amiket érzel. Akkor, és csak akkor, amikor ezek megoldódnak, akkor valósíthatod meg ezt a fajta alkímiát.
Tehát most meg van kettő a három összetevő közül, ami kell ehhez az alkímiához: valami, ami átalakítandó (a megszokási sablonjai az interakcióknak), és a konténer mindehhez (a biztonsági háló, vagy ha jobban tetszik, a kapcsolat önmagában). Egy harmadik összetevőre is szükség van; és ez, természetesen, az energia, ami végrehajtja a reakciót. Egy kapcsolatban szokás szerint nagyon sok energia van a neurotikus sablonokban, reményekben, félelmekben, vágyakban. Mindjárt rá is térünk ezekre, de most az acélról akarok beszélni.
Pszichológiai énjeink nagyon hasonlóak a fémötvözetekből készült kardokhoz. Ezek a gyermekkorunk forrón perzselő kohóiban kovácsolódtak ki, a korai élményeink nyomásának hatására. Életünknek ez az a korai korszaka, amik egybekötik pszichénk alkotó elemeit. S akár az acél, ez is roppant hő és nyomás alatt történt meg. Közülünk páran ki lettünk zsákmányolva basáskodó, vagy határozottan rosszindulatú, vagy akár destruktív szülők által. Vannak közöttünk olyanok, akik magunkra lettünk hagyva, mindenféle támogatás, vagy kalauzolás nélkül. S mindegyik szülő-gyermek kapcsolat ezen két pólus közé esik valahová. A gyermekkori nyomás lehetőségességei virtuálisan végtelenek, így hát a pszichológiai ötvözet is tartalmazza mindezeket a fajta tapasztalásokat.
Nagyon sok szó esik a gyermekről a személyes, önfejlesztő csoportokban, és ott elkerülhetetlenül létre jön a kapcsolat evvel a fiatalabb énnel, ez nem mindig sül el szépen. Kulturális mítoszunk szerint, a gyermekkor az ártatlanság korszaka, amikor minden rendben van a világgal. Pár gyermeknek ez így is van; de nagyon soknál ez éppen ellenkezőleg fest.
Emlékszem, egy terapeuta barátomnál voltam jó pár éve vendégségben. A felnőttek többsége gyakorló terapeuta, pszichológus, és pszichiáter volt. Elterpeszkedtem egy hatalmas kanapén, a kólámat szürcsölgetve, miközben egy érdekes közjáték szemtanúja lettem. Az egyik orvos elhozta a fiát, és a fiának a legjobb barátját is a partira. Teljesen világos volt, hogy a két srác nagyon jó barátságban van egymással. Valami kártyajátékot játszottak, és előzékenyen átadták egymásnak a fordulókat. Nem akartak csalni, és a legnagyobb bajtársiassággal voltak egymás iránt.
Majd a fiú apja bejött a szobába, megkérdezte mindkét fiúcskát, nincs-e szükségük valamire. Mindketten angyali arcocskával nézett rá, és mosolyogtak. Nincsen, felelték, a legaranyosabb kisfiú hangon. Az apa meglapogatta a fia hátát, és amint kiment, hanyagul megveregette a fi barátjának is a hátát. Egy pillanatig a fia úgy nézte az incidenst, mint aki nem hisz a szemének. Úgy nézett ki, mint aki nem hisz a szemének. S amint az apja eltűnt a szobaajtó mögött, a fiú visszafordult, és a legjobb barátja arcába öklözött!
Ez nem a gyermeki ártatlanság volt. Ez a gyermeki őrjöngés volt. Nem akarta megosztani az apja szeretetét, még a legjobb barátjával sem. Ez a fajta féltékenység tipikus a főemlősök között, és mi, minden önbecsülésünk, öntömjénező káprázatunk ellenére, még emlősök vagyunk. Nem számít, milyen magasra jutottunk spirituálisan, ameddig csak élünk, jellegzetességeinkben osztozunk emlős testvéreinkkel.
A belső élete egy gyermeknek messze nem olyan, mint amilyennek a körülötte élők képzelik. Mind a veszélyekkel, mind a lehetőségekkel körülvéve, egy gyermek pszichológiai léte közvetlenül formálódik az által, hogy miként dönt, hogyan kezeli ezeket. Legyen ez olyan életveszélyes, mint egy összezavarodott szülő, vagy egy gyermek molesztáló, vagy látszólag annyira ártalmatlan, mint amikor egy ünnepségre menet, nem ugyanazon mértékben számítanak. Amíg valakinek az életért folytatott küzdelme elég komoly nyomot hagy a gyermek későbbi ,felnőtté válási folyamatába, az élet kis döntései, amik alapján valaki szocializálódik, avagy sem, szintén behatással van. Mindezek a nagyobb, vagy kisebb döntések teremtik meg a belső pszichológiai hőt és nyomást. A személyiség ötvözete összekötődik és kiég. Az idő során a kard elnyeri végső alakját, mire elérjük a felnőttkort, és személyiségünk ötvözete kialakul.
Páran közülünk ebből a gyermekkori kohóból üvegkeménységű pengeéllel bukkanunk ki; mások közülünk ritka életlenül. Páran megtartjuk az élünket, s páran közülünk úgy látszanak, hogy sose tartanak meg semmit se.
Ez a dolog az acéllal az, hogy hajlamos megtartani azt az eredeti alakját, mint amivel elhagyta a kohót. És az egyik, azon kevés dolog közül, ami újra tudja konfigurálni az ötvözetet, az az, hogy az acél ismét olyan hőmérsékletre lesz hevítve, mint amikor először lett megformálva.
A Megszentelt Kapcsolatok alkímiája során, önként helyezzük vissza magunkat a kohóba. Az a hő, ami két ember között keletkezik, amikor neurózisaik összesúrolódnak egymással, igen intenzív lehet. Amennyiben mindkét ember elég bátor ahhoz, hogy teljesen őszinték legyenek önmagukhoz, és egymáshoz ezekben a kiégető pillanatokban, a pszichológiai ötvözet megváltozhat. Új fajta elevenség jelenik meg a kapcsolatban, amit a pszichológiai igazság üzemanyaga hajt.
A dolog úgy áll -- a legtöbbünk megtenne akármit azért, hogy elkerüljük a pszichológiai hőt. Amikor kényelmetlen helyzetbe kerülünk, közülünk nagyon sokan eszetlenül Elhárítani kezdünk. Na, ez egy pár embernél szó szerint azt jelenti, hogy összecsomagol, és elköltözik a városból, de legalábbis eltünteti magát a látókörből. Másoknak közülünk ez azt jelenti, hogy fizikálisan jelen vagyunk, de érzelmileg többé már nem. Eltompulunk. Robotokká válunk. Mozgunk, és beszélünk, majdnem mint normális állapotunkban, de visszavonultunk, messze, messze befelé. Mások közülünk elkábítják magukat alkohollal, vagy drogokkal. És vannak olyanok is köztünk, akik a televízióval. Mi emberek, mindenek felett, nagyon okosak és kreatívak vagyunk. Minden lehetséges módjait megtaláljuk annak, hogy elkerüljük a saját magunkkal való szembenézést. Gyakorlatilag, sokkal több van ebből, mint amit fel tudnék itt sorolni ezekből. De gyanítom, sikerült elkapjátok ennek a lényegét, megértettétek. Gyanítom, az igazi, lényegi kérdés itt az, hogy: Mit teszel akkor, amikor a dolgok pszichológiailag sokkal forróbbá válnak, mint ami az ízlésednek még megfelelne? Mit teszel, amikor egy olyan érzés pereméhez érkezel el, amit nem akarsz megérezni?
A Megszentelt Kapcsolatban ezek az érzések figyelem felhívóak. Itt az idő arra, hogy radikális őszinteségre, és arra, hogy mindkét partner kifejezze őszinte érzéseit, nem számít, hogy, mennyire kínosak, vagy mennyire ijesztőek lehetnek ezek. Amikor egymásnak elmesélik az igazságaikat, valamiféle felvillanyozó elemként jelenik meg a a kapcsolat dinamizmusában. A pszichológiai őszinteség a pszichológiai éleslátás folyománya. Továbbá, az éleslátással remény van az éberségre, és az éberség miatt lehetővé válik a változtatás.
Ez a fejezet szigorúan egy kézikönyv, használati utasítás a Megszentelt Kapcsolatról. Ez főleg, úgy gondolom, egy figyelmeztetés. Magdaléna hivatkozik erre a Kéziratban. Ő ezt a repülés elsötétítésének nevezte. Csodálatosan egzotikusan hangzik, nemde? Nos, ez nem annyira egzotikus, amikor az elsötétedés pont az orrod előtt történik meg. És ez nem annyira egzotikus érzés akkor sem, amikor a kapcsolat kohója annyira felforrósodik, hogy úgy érzed magad, menten felolvadsz (pzsichológiailag így is történik). Bátorság kell hozzá, és lelkierő, hogy ott maradj a kohóban, amikor a hőség elkezdi meggyengíteni valakinek az önmagáról alkotott imídzsét. Nagyon kevesen mernek lökötten kinézni, ijedten, jelentéktelenül, vagy féltékenyen. S gyakran körmönfontan elrejtjük ezeket az érzéseket önmagunk, vagy mások elől.
De a Megszentelt Kapcsolatban ezek változtatás nélkül bukkannak a felszínre, éppen úgy, ahogyan az üledék, egy alaposan felkavart hordó fenekéről. A mottó az, hogy felismered, hogy ez nem arról szól, hogy (Megszentelt Kapcsolatban) hibásan jártál el; ez pont azt jelenti, hogy éppenhogy jól végezted az eljárást. Amint azt Magdaléna említi a Kéziratban, az alkímia ereje kipréseli a salakanyagot. Lehet, hogy nagyon érdekes, amikor a salak kipréselődik a partneredből, de nagyon szörnyű, amikor ez belőled sajtolja ki mindezt.
Ami megszentelté teszi a Megszentelt Kapcsolatot, az az, hogy ez az igazán megszentelt módja a létezésnek. A megszentelt szó jelentésének lényege, hogy egészt hozol létre. Tehát -- amikor valami olyasmit teszünk, ami egész-séget hoz létre (ebben az esetben pszichológiai egész-séget, kerek egységet), akkor megszentelt, vagy szentséges tettet hajtunk végre.
A kölcsönös biztonság, őszinteség és megbecsülés olvasztótégelyében, lehetővé válik egy újfajta énnek a kiizzítása. Ez a fajta új én pszichológiailag jóval őszintébb, jóval éberebb, valamint szabadabb mint az ellentettje volt, mielőtt bekerült volna a kapcsolat kohójába. S mint a saját hamvaiból feltámadó főnix, ennek az énnek szárnyai vannak. Képes olyan helyekre szárnyalni, amikről eddig elé csak álmodozhatott.
Olyan misztériumok vannak itt, s kincsek, amik azokra a bátrakra várnak, akik készek belépni a saját és a partnereik mélységeibe. Ez nem, mint mondottam már, mindenkié. Valószínűleg tudni fogod ezt, hogy valószínűleg erre jelölt vagy, mivel érezni fogod ezt a lelkedben, a szívedben.
Amennyiben erre az ösvényre lépsz, tudd, hogy itt nincsenek használati utasítások, kézikönyvek. Nagyon kevés kalauzolás van azon az úton. A spiritualitáshoz vezető út hagyományosan egyfajta magányosságról szól. S a magányos időszakok, lehet, hogy szükségesek azok számára, akik a Megszentelt Párkapcsolatban vannak, ez alatt valami megváltozik. Beleegyeznek abba, hogy együtt mennek az isteniség felé vezető úton, egymás mellett, keresztül mennyen és poklon, keresztül pompás csúcsokon, ahol minden hirtelen kristálytisztává válik, keresztül a pszichológiai halál sötét völgyén, ahol még az is nehézkes, hogy következő lépés helyét megláthasd. És mégis, keresztül a nem tudás sötétségén, egy mély, alapvető érzés éled. Ehhez egy szokatlan szentháromságra van szükség -- három dologra, hogy elvégezzük legszentebb feladatot -- kölcsönös biztonság, pszichológiai őszinteség, és a Szerelmed megbecsülése.
Jó utazást!
fordította: Ziegler Attila
A fenti anyag szabadon másolható, terjeszthető - nem kereskedelmi jelleggel -, amíg feltünteted benne az eredeti forrást, szerzőt: www.tomkenyon.org. Magyar változat: shaumbra.wire.hu
Ébrenlét és Álom határánál vagyunk. Egy olyan világ él bennünk, melynek megálmodása csakis rajtunk múlik.
Méltón őrizzük-e magyarságunk szellemét? Vállaljuk-e a ránk tornyosuló feladatokat, és ennek tükrében nyugodtan álomra hajtjuk a fejünket? Megszólít-e szívünk a szóra, mely a Hazáért remeg? A MAGYAR ÁLOM selyemképem beavatókódokat tartalmaz.
Egy másik Világba avat be. Ha nyitott vagy rá és tettrekész, bármikor beléphetsz ebbe a Napfényes világba melynek megvalósítása csakis rajtunk múlik. A Napbárkán utazva érkezünk meg a Fény Országába, és ez a bárka mint egy virág kelyhe oltalmazón körbeölel minket.
A képemen ez a kehely a Szent Családot öleli körbe, melynek minőségét Őseink hagytak reánk. A Szent szó alatt én most azt a letisztult ősi minőséget értem, aki megtestesült a világunkban. Aki magába álmodta és magában hordozta a Napot. A NAP még mindig süt ránk, s utunkat egyengeti. Vállaljuk-e ÖnMAGunkat, a magyarságunkat? Magunkhoz vesszük-e a ősi hitünket? Megnyitjuk-e vele a Fény Országát, és tetteinkkel ide a Kárpát -medencébe helyezzük? Eljött az idő, s most van. Ébredjekek MAGOK! Alkossunk Egységet, Egy Célt, s Egy Akaratot! Áldás!
Szokolai- Lendvai Katalin
ŐSI INTELEM Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában.
Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.
Az Új Világ beköszöntével, eljött az ideje,
hogy nők megtalálják Önmagukban az eredendő női minőségüket, azt a minőséget amit a kezdetektől fogva képviselnek.
A saját értékrendeinket magunkból kell előhívnunk,
nem pedig a társadalmi elvárások kell megfelelnünk.
Mi nők sokan hordozunk magukban,
olyan sérelmeket, fájdalmakat, elnyomásokat,
amelyeknek kitisztítása és gyógyítása, letétele,
most már nagyon időszerűvé vált.
Hosszú évszázadokon keresztül cipeltünk magunkkal
különböző mintákat és beidegződéseket,
amelyek nem belőlünk fakadnak hanem szüleink, családtagjaink, a társadalom beidegződését,
szemléletmódját vittünk tovább és adtuk át mi is gyermekeinknek.Folytatás
" A Fény gyermeke vagyok. Szeretem a Fényt. Szolgálom a Fényt. Fényben élek. A Fény vezet, gyógyít, átalakít és megvilágít. Áldom a Fényt. A Fény bennem van. Egy vagyok a Fénnyel. A Fény én magam vagyok!"
Számláló
Indulás: 2010-01-10
Ahonnan látogatják az oldalt
Időjárás
Minden embernek kell valami hitvallása legyen. Valami elintézni való feladata ezen a földön. Amíg van feladata, addig él, amikor nincsen több, akkor meghal.
Wass Albert
(Ember az országút szélén)
Magyarok Istene nézz reánk!
Magyarok Istene, nézz reánk!
Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.
Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.
Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
Írta: Áhimré
Feketéné Lendvai Katalin
Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)
HITVALLÁS
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Székely Miatyánk
Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál,
Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál.
Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk.
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bizott.
Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod.
Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg.
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved.
Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk.
Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk!
Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia,
Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka.
A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál,
Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál;
De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet!
Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt.
Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked,
Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet.
Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett.
A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?
Merészebb mint más népeké?
Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé.
Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt.
Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog,
Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog.
Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk.
Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk,
Hiszünk most,s hiszünk mindörökké
ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!
Wass Albert: Hontalanság hitvallása
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
1947
Ősi Fohász
(Minden nap fényesítsd át előtte tested)
Krisztus kérlek, teljesítsd ki testemet!
Fényesítsd fel Szellemem!
Lelkem járd át a békesség Fényével,
Krisztus szent erejével!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Védelmez a gonosztól, a rontástól, az Ármánytól!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Áldás, békesség a Magyar Népre, minden emberre!
A Krisztusi utat követem, azt soha el nem vetem.
Áldás, békesség!
Földanya tisztellek és becsüllek, szívemben szent helyre helyezlek.
Add meg számomra az élet kenyerét, a bölcsesség tűzét.
Ne engedj hiányt szenvedni semmiben, gondoskodj éltemről, holtomról!
Gyökereimet újítsd meg, erősítsd meg.
Engedd, hogy az ősi tudás újjáéledjen bennem.
ÉG Atya FÖLD Anya egyesüljetek bennem!
Költözzék békesség a szívembe, Krisztus szent Szívével egyesülve.
Védelem a rossztól, védelem a gonosztól mit ember teremtett: - Kérlek Istenem, ne engedd, hogy ezek a teremtények hatással legyenek rám,
ártó szándékkal közelítsenek felém!
Krisztusi bölcsődben védve vagyok,
Áldott vagyok, mert TE munkálsz a szívemben és az egész lényemben.
Emberi rosszakarat messzire elkerül engem,
Isten tenyerén hord engem.
Bőség és teljes élet részem, mi Istentől megadatott,
s ezért néki én hálát mondok.
Áldott legyen az ÚR!
Áldott legyen a Teremtő!
Dicsőség az Ő Angyalainak és Udvartartásinak.
Krisztus légy áldott, a dicsőség fénye övezzen!
Hozz áldást a Földön minden emberre, védelmezd őket Szent Szellemeddel!
Áldott legyen minden ember, aki magába fogadja ezt az imát!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó
Frissítés
