BUNYEV�CZ ZSUZSA
                                     Gr�l kir�lyok orsz�ga?                                  

     Sokan vannak, akik a Szent Gr�lban nem egy t�rgyat l�tnak, hanem valamifajta szent tan�t�st, �si titkot, b�lcsess�get vagy mag�t a B�lcsek K�v�t. A Gr�l keres�se ilyen �rtelemben az �r�k b�lcsess�ghez, a megvil�gosod�shoz vezet� utat jel�li.  

     De n�zz�k, mit mondanak az �r�sos eml�kek! A legkor�bbi le�r�s az irodalomban �s a t�rt�nelemben Chr�tien de Troyes „Conte du Graal” (A Gr�l keres�se) c�m� m�ve, amelyet a szerz� 1182-ben befejezetlen�l hagyott. Ebben sz� sincs arr�l, hogy a Gr�l serleg lenne, �s nincs eml�t�s benne J�zus v�r�r�l se, utal viszont egy „hal�szkir�lyra”, akinek a birodalm�ban j�tsz�dnak az esem�nyek.

A Gr�l t�m�t feldolgoz� m�vek sok�ig egyh�zi indexen voltak. Jogos a k�rd�s: vajon az �rtatlan lovagt�rt�netek mi�rt v�vt�k ki R�ma ellenszenv�t?  

     A vil�gszerte nagy felt�n�st keltett „A szent v�r �s a szent Gr�l” c�m� k�nyv�kben M. Baigent, R. Leigh �s H. Lincoln megh�kkent� kutat�si eredm�nyre jutottak. A hagyom�ny szerint J�zus Krisztus ki�ml� v�r�vel jelk�pp� �tl�nyeg�l� ed�ny m�s �rtelemben is kapcsol�dik a v�rhez: Szerint�k a Szent Gr�l, ha nem is k�zzel foghat�, de nagyon is konkr�t, �s a t�rt�nelmet form�l� hatalmak sz�m�ra kezdett�l fogva ismert eszk�z volt. N�z�pontjuk szerint J�zusnak volt feles�ge, M�ria-Magdolna szem�ly�ben. A Gr�l eszerint az elk�pzel�s szerint nem m�s, mint a j�zusi v�rvonal tov�bbvitele, teh�t azoknak a t�rt�nete, akik ebb�l a kapcsolatb�l sz�lettek, �s tov�bb h�zasodtak. Tulajdonk�ppen M�ria-Magdolna m�he a szent kehely. (A k�z�pkorban egy�bk�nt k�t kultusz – M�ria �s a M�ria-Magdolna – keveredett. Az �gynevezett Fekete Madonna k�pek szerte a vil�gban fellelhet�k, sokak szerint M�ria-Magdolna egyiptomi papn� volt, innen a s�t�t sz�n). 

     Szerint�k amikor J�zus rokonai (m�sok szerint, Arimathiai J�zsef �s/vagy M�ria Magdolna) a keresztre fesz�t�s ut�n Jeruzs�lemb�l elmenek�ltek, a mai D�l-Franciaorsz�gban telepedtek le. (M�sok azon a v�lem�nyen vannak, hogy Arimathiai J�zsef vitte a kelyhet Angli�ba, �thaj�zott a mai Glastonburybe (az irodalomban Avalon), ahol megalap�totta a Gr�l-kereszt�nys�get, a tulajdonk�ppeni Nap-kereszt�nys�get, �gy � volt az els� Gr�l kir�ly.)  

     A szerz�k szerint J�zus lesz�rmazottai beh�zasodtak a frank kir�lyok csal�dj�ba (Meroving). A sz�zadok folyam�n a Merovingok buk�sa ut�n l�trej�v� �j dinaszti�k ezt a kir�lyi v�rvonalat viszik tov�bb. A szerz�k elk�pzelhet�nek tartj�k, hogy ma is tudnak err�l a kir�lyi csal�dok, p�ld�ul a Habsburgok is. (E szerint a templomos lovagok J�zus v�rrokonai voltak. Nem v�letlen�l k�ldt�k �ket a Szentf�ldre Franciaorsz�gb�l a XII. sz�zadban, hogy �seik nyom�t kutass�k). A Gr�l csal�d oltalmaz�ja a templomos lovagrend volt, akik a Meroving kir�lyi csal�d v�rs�gi vonal�n kereszt�l v�ltott�k val�ra k�ldet�s�ket. �gy v�lik �rthet�v� francia „sang raal” „szent v�r” az �rtelmez�se. 

    (A fenti �ll�t�sokat t�bb minden al�t�masztja, meglep� p�ld�ul, hogy 496-ban a Meroving-okhoz tartoz� Clodvigot a Nyugat-R�mai Birodalom cs�sz�rak�nt ismeri el a p�pa an�lk�l, hogy felkent koron�t k�ldene. Ez csak �gy lehets�ges, hogy R�ma ismerte, hogy milyen v�rvonalb�l sz�rmazott). 

     A v�zolt elk�pzel�sek alapj�n meg�llap�that�, hogy a Szent Gr�l J�zuson kereszt�l egyr�szt a Meroving-okhoz, m�sr�szt a mitikus Art�r kir�lyhoz vezet benn�nket. 

A k�ztudatban az Art�r, illetve a Gr�l legendak�r kelta gy�ker�k�nt �l. De vajon val�ban �gy van ez? „A legendak�r t�rt�neteit automatikusan vezetj�k vissza a kelta-brit pog�ny kult�rk�rbe, noha egy�ltal�n nem minden eleme gy�kerezik abban” – �ll�tja Howard Reid antropol�gus nemr�giben megjelent k�nyv�ben. Szerinte az Art�ri vil�got nem lehet egyszer�en a korai kelta britekt�l sz�rmaztatni. Reid szerint a legenda akkoriban keletkezett, amikor a sztyepp�kr�l bet�r� szarmata t�rzsek ellen a r�maiak meg�p�tett�k a szigeten a Hadrianus falat, �s szerinte a szarmat�k legf�bb megk�l�nb�ztet� t�rgya egy m�gikus kard volt. 

    Ugyanezen a v�lem�nyen van Tomory Zsuzsa �st�rt�n�sz, akivel lapunkban besz�lget�st folytattunk az Art�ri legend�k magyar kapcsolatair�l. T�bb kutat� is meger�s�ti, hogy a R�mai Birodalomba bet�r� szarmat�kat a r�mai cs�sz�rok egy id� ut�n szolg�latukba fogadt�k zsoldosk�nt, �gy ker�ltek Britannia provinci�ba. (
A szarmat�kat pedig rokonainknak tekinthetj�k). 

     Kiss Ir�n �s T�bori L�szl� a Gr�l nyom�ban c�m� tanulm�nyukban ugyanezt a kapcsolatot er�s�tik meg. Utalnak Makkay J�nosra, aki szerint Marcus Aurelius cs�sz�r Kr. u. 175-ben t�bb ezer p�nc�los lovast telep�tett Britanni�ba a magyar Alf�ldr�l, a legy�z�tt al�n-szarmata seregb�l. Ezek a harcosok a szk�ta gy�ker� p�rtus harcmodort k�vett�k, kit�n� �j�szok voltak �s s�rk�nyfejes z�szl�kat haszn�ltak. A s�rk�nyos z�szl�k felt�n�se 53-ban t�rt�nt, a p�rtus seregek haszn�lt�k. A kutat�sok alapj�n �gy t�nik, hogy a legend�s Art�r apj�nak, Pendragonnak az �se ezek k�z�tt az �ttelep�tett, ir�ni nyelv� �s kult�r�j� lovagok k�z�tt keresend�. T�bb mint felt�n� az is, hogy a Pendragon s�rk�nyfejet jelent. 

     Kiss Ir�n �s T�bori L�szl� le�rj�k, hogy a kauk�zusi ir�ni nyelv� osz�tok k�r�ben m�ig �l var�zserej� cs�sze hagyom�nya. Eg�szen meglep� hasonl�s�g van az osz�t h�s, Batradt, �s Attila kardja k�z�tt. A Szent Gr�l az osz�tekn�l „szent kup�t” jelent. A Parsival n�v pedig azt jelenti, perzsa h�s (parszi val). Ismeretes tov�bb�, hogy m�gikus ez�stcs�sz�t helyeztek Szent L�szl� s�rj�ra. Harmatta J�nos „Gr�l-legenda eredete” c�m� k�nyve is az ir�ni eredetet er�s�ti meg.  

     Mindezek f�ny�ben annyit legal�bb b�tran kijelenthet�nk, hogy a mitikus Art�ri legend�k a mi m�ltunkban gy�kereznek. (Z�r�jelben jegyezz�k meg, hogy Edward Burne-Jones „Arthur elszender�l�se Avalonban” c�m� festm�ny�n egy�rtelm�en a mi Szent Koron�nk l�that�, noha ismereteink szerint a m�v�sznek semmi kapcsolata nem volt a magyarokkal). Nem szabad elfeledkezn�nk tov�bb� Art�r �s Attila kir�lyunk mond�i k�z�tti hasonl�s�gr�l sem, r�ad�sul k�zel azonos id�szakban �ltek, �s mindegyik�k t�rt�net�ben fontos szerep jut egy m�gikus kardnak. 

     Gr�l ut�ni nyomoz�sunkat folytassuk a m�sik sz�lon, a francia kapcsolattal, a Meroving vonallal! Az egykori frankok K�rp�t-medencei kapcsolata t�bb kutat�t is izgatott. Thierry Amad� nev� francia t�rt�n�sz – aki Attila �s a magyarok t�rt�net�vel is foglalkozott – a „franci�k” tr�jai sz�rmaz�s�r�l tud, akiket a korabeli kr�nik�k sicamber-eknek neveznek. A Tr�j�b�l, illetve Kis-�zsi�b�l menek�l� gallok a K�rp�t-medenc�be �rkeztek, ahol �vsz�zadokat t�lt�ttek �s f�v�rost is �p�tettek, aminek Sicambria nevet adt�k. �k alap�tott�k a v�rost, amit Attila k�s�bb �jj��p�tett a Dunakanyarban, Attila f�hadisz�ll�sa Sicambria n�ven szerepel, �s azonos Aquincum r�mai alap�t�s� v�rossal. T�bb szakember nyelv�szeti, r�g�szeti kutat�s�nak eredm�nyek�nt arra a k�vetkeztet�sre juthatunk, hogy a magukat sicamber-reknek nevez�k szoros rokoni kapcsolatban �lltak szittya – avar �seinkkel. A lesz�rmazottaik azok a frankok, akik azt�n innen a Rajna, Szajna �s a Majna mell� telep�ltek, �s akikt�l a Meroving dinaszti�t is sz�rmaztatj�k. (A korabeli le�r�sok alapj�n meglep� az antropol�giai hasonl�s�g a szitty�k �s a Meroving-ok k�z�tt. Ezt a kapcsolatot er�s�ti Kiss Ir�n �s T�bori L�szl� az eml�tett tanulm�nyukban, ahol le�rj�k, hogy a legh�resebb Gr�l t�rt�netben, a Parsifalban, a Gr�l kir�ly csal�dja az Anjou h�zzal �llt kapcsolatban. �gy teh�t Nagy Lajos kir�lyunk is a Gr�lok ivad�ka, akit bens�s�ges sz�lak f�zt�k a p�losokhoz, akik viszont haz�nkban egyed�l tartott�k sz�mon J�zsef �nnep�t). 

     Nos, az eddigiek alapj�n a Gr�l t�rt�net�t J�zus sz�let�s�ig tudjuk visszavezetni, az �si, isteni b�lcsess�g, amelynek a Gr�l valamik�ppen hordoz�ja, pedig nyilv�nval�an sokkal t�bb, mint k�tezer �ves. Mit tudunk a Gr�l-kir�lyok J�zus el�tti t�rt�net�r�l? 

A v�laszhoz sok seg�ts�get kapunk Laurence Gardner „A Gr�l kir�lyok eredete, �d�m �s �va Pendragon �r�ks�ge” c�m� k�nyv�b�l. A jakobita kir�lyi t�rt�net�r�, nemzetk�zileg elismert csal�dfakutat�, t�bb nagysiker� k�nyv szerz�je k�nyv�ben az �si S�rk�nyrend (S�rk�nyos T�rsas�g) titkos arch�vumaiban fellelt dokumentumok alapj�n a Gr�l-kir�lys�g eredet�t kutatja annak mezopot�miai megalakul�sa �ta. Felfedi, mi�rt j�tszott olyan fontos szerepet a messi�si v�rvonal, geneal�giai t�bl�zatokkal igazolja lesz�rmaz�si sorokat az �si sumer kir�lyokt�l napjaink politikusaiig. 

     A Teremt�s k�nyv�b�l ismert, hogy No�nak h�rom gyereke volt: „Val�nak pedig No� fiai, kik a b�rk�b�l kij�ttek vala: S�m �s H�m �s J�fet. H�m pedig Kana�nnak atyja” (Ter. 9:18) 

     S�m lesz�rmazottai a semit�k, az �brah�mi vonal. H�m fia K�s, aki „nemz�” Nimr�dot. A Bibli�b�l kider�l, hogy Nimr�d „kezde hatalmass� lenni a f�ld�n”, valamint „hatalmas vad�sz vala az �r el�tt”. G�nczi Tam�s a Nimr�d gy�r�je c�m� k�nyv�ben egy�rtelm�en bizony�tja, hogy a magyar n�phagyom�nyban Nimr�d mindig is hatalmas �satyak�nt, �skir�lyk�nt, „els� kir�lyk�nt” �l �vezredek �ta. 

     Gardner a k�vetkez�t �rja: „Az uralkod�k geneal�gi�j�t tekintve elmondhatjuk, hogy H�m �s Nimr�d dinaszti�ja a Gr�l-kir�lys�g igazi �r�k�se, m�g a s�mi vonal S�mmel kisebb jelent�s�g� volt. H�m �s ut�dai olyan fontos szerepet j�tszottak a messi�si t�rt�nelemben, hogy m�g c�merpajzsot is kaptak... Nem meglep�, hogy a h�mi c�merben a s�rk�ny k�zponti helyet foglal el...". M�shol: „ …a Nimr�ddal kapcsolatos legfontosabb forr�s a Targum, az �kori ar�mi sz�vegek gy�jtem�nye az I. sz�zadb�l. Az ar�mi az ar�miak nyelve volt, akik a a Kr. e. XIII. sz�zadban vetett�k meg a l�bukat Mezopot�mi�ban. (J�zus nyelve is az ar�mi volt, a Szerk.) A Targumban olvashatjuk, hogy Nimr�d egy egyiptomi f�ra� apja, de hogy n�v szerint ki�, azt nem tudhatjuk meg. Egy eti�p nyelv� sz�veg azonban eml�t�st tesz egy f�ra�r�l, Janufr�l, aki Nimr�d kort�rsa volt…� Kr. e. 3000 k�r�l, vagyis Nimr�d idej�n uralkodott. Kr. e. 2890 k�r�l �j dinasztia ker�lt Egyiptom �l�re, �s ezzel a csal�ddal Nimr�d �r�ks�ge biztos helyre ker�lt". Majd k�s�bb: "H�m �s Nimr�d mezopot�miai v�rvonala teh�t Egyiptomban folytatta t�rt�nelmi �tj�t, S�m �s csal�dja pedig a Biblia f� patriarch�lis vonal�n haladt tov�bb No�t�l. H�m �s J�fet lesz�rmazottai Ar�bi�ban, Anat�li�ban �s a fekete-tengeri Szk�ti�ban, v�g�l Eur�p�n �thaladva �rorsz�gban telepedtek le. H�m �s J�fet a sk�t kelt�k �sei". (!) 

     A nemzetk�zileg elismert kutat� teh�t Nimr�d �sap�nkat tartja az els� Gr�l-kir�lynak. N�zz�k, mit �r a tov�bbiakban: "A S�rk�ny udvar el�sz�r Egyiptomban alakult meg. Az egyiptomi S�rk�ny-udvar er�s alapot biztos�tott a Thot tan�t�saival kapcsolatos papi tev�kenys�g sz�m�ra, melyek Nimr�d unok�ja, a II. dinasztib�li Nebr� kir�ly kor�t�l terjedt el. Ahogy teltek az �vsz�zadok a kir�lys�g eszm�je �tterjedt a f�ldk�zi-tengeri orsz�gokon �t a Balk�n-f�szigetre, a Fekete-tenger t�rs�g�be �s Eur�p�ba, �m ek�zben a r�gi b�lcsess�g l�nyege elveszett. Olyan dinaszti�k l�ptek tr�nra, akik val�j�ban nem a kir�lyi v�rb�l sz�rmaztak – harcosok voltak ezek, akik kardjukkal szereztek koron�t maguknak". 

     Mind Gardner, mind M. Baigent, R. Leigh �s H. Lincoln J�zust a D�vid-h�zb�l sz�rmaztatj�k, azonban m�s szerz�k egy�rtelm�en bizony�tj�k, hogy J�zus nem zsid� sz�rmaz�s� volt. Maga Gardner �rja, hogy "az �testamentum l�tsz�lag �tfog� nemzed�krendjeivel kapcsolatos f�bb probl�m�k az egyiptomi tart�zkod�s t�rt�net�nek kezdet�t�l jelentkeznek. �brah�m kor�t megel�z�en az el�kel� csal�dlesz�rmaz�st Mezopot�mi�ban �vsz�zadokon �t �r�sban r�gz�tett�k. Ezekhez a feljegyz�sekhez a Teremt�s k�nyv�nek �ssze�ll�t�i Babilonban hozz�juthattak. De �brah�m K�na�nba v�ndorl�s�nak idej�t�l D�vid kir�lyig �s ut�daiig a bibliai nemzed�kek l�tez�s�re alig van bizony�t�k". 

     Gardner a tov�bbiakban azt �ll�tja, hogy "az �si szent kult�r�t azonban meg�rizte D�vid v�rvonala, melynek jelent�s�ge f�ra�i �r�ks�g�ben rejlik �s nem �brah�m �s a s�mi dinaszti�t�l val� sz�rmaz�s�ban. D�vid �s Salamon Gr�l dinaszti�ja nyugaton is megvetette a l�b�t Gallia Meroving uralkod�i szem�ly�ben, m�s �gak �rorsz�gban �s a kelta Britanni�ban alap�tottak kir�lys�gokat. H�m �s J�fet p�rhuzamos S�rk�ny dinaszti�i is ott voltak, melyek Szk�tia �s Anat�lia kir�lyi h�zaik�nt maradtak fenn". 

     C. Knight �s R. Lomas szabadk�m�vesek rendj�k eredet�t a messzi m�ltban keres� k�nyv�kben, a "Hiram k�nyve" c�m� alkot�sokban, azt bizony�tj�k, hogy D�vid ered�en nem volt "beavatott", a t�ruszi kir�lyt�l " akarta megvenni a csillagkir�lys�g�t, �s azzal j�r� abszol�t hatalom titk�t". �ll�t�suk szerint D�vid kir�ly az �si m�gus papkir�ly, Melkizedek tan�t�s�t "fejlesztette tov�bb". Melkizedek pedig Salemben, az egykori Jeruzs�lemben, Nimr�d kir�ly egykori birodalm�ban volt beavatott kir�ly.  

     Gardner szerint az utols� r�mai cs�sz�r (476) buk�sa ut�n �j korm�nyzati strukt�ra fejl�d�tt ki nyugaton. A legf�bb urak a p�p�k lettek, �s a kelta birodalmon t�l �k nevezt�k ki a kir�lyokat, persze nem �r�ks�g�k jog�n, hanem a gyorsan n�vekv� r�mai katolikus egyh�z �s f�papok politikai �rdekeinek megfelel�en. A S�rk�ny napjai l�tsz�lag v�get �rtek, de a Gr�l-v�rvonal igazi uralkod�i meg�rizt�k st�tusukat. Azt�n 1408-ban-�jra l�trehozz�k a S�rk�ny-udvart. Az udvar �jj�szervez�s�t Luxemburgi Zsigmond Magyarorsz�g kir�lya, a jeruzs�lemi S�rk�ny-kir�lyok lesz�rmazottja kezdem�nyezte! Alap�t� okiratukban olvashat�, hogy az udvar tagjai jelv�nye k�rbe z�rt s�rk�ny v�r�s kereszttel, amelyet m�r Kr. e. 3000-ben is viseltek a Gr�l-v�rvonal tagjai. 

Nos, b�rmilyen ir�nyb�l is indulunk a Gr�l nyom�ba, mindig ugyanarra a k�vetkeztet�sre juthatunk: �rp�d-h�zi kir�lyainkon k�v�l m�s beavatott kir�lyokat, akik Nimr�dt�l sz�rmaztatj�k magukat, nem tal�lunk Eur�p�ban( illetve a Merovingok voltak azok, de a fentiek alapj�n elfogadhatjuk azt, hogy �k "rokoni" kapcsolatban �lltak �seinkkel). Az "�gb�l kapott" Szent Koron�nk, a kupa �s serleg szavaink �rtelmez�se, a v�rszerz�d�s szk�ta szok�sa...�s m�g sok�ig sorolhatn�nk azokat, amelyek azt bizony�tj�k, hogy az isteni tud�s let�tem�nyesei beavatott, szakr�lis kir�lyaink voltak, akik Nimr�dig vezett�k vissza csal�df�jukat.
Mindezek f�ny�ben tal�n �rdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az Isten orsz�ga, M�ria orsz�ga kifejez�seket tal�n a Gr�l kir�lyok orsz�ga kifejez�ssel is b�v�thetn�nk!