Visszat�rve a budaszentl�rinci kolostorra, mi�rt �ppen Szent L�rincr�l nevezt�k el, mi�rt nem Remete Szent P�lr�l, vagy mi�rt nem valami m�s, ismertebb szentr�l? Az�rt mert ezeket a hull�csillagokat a n�phagyom�ny, (nemcsak a magyar), L�rinc k�nnyeinek nevezi.
A legfontosabb oka Hunyadi M�ty�snak abban a nev�ben rejlik �s mutatkozik meg, amit mi Holl�s M�ty�sk�nt tartunk sz�mon. Ugyanakkor Magyarorsz�gon a Pilis belsej�b�l elindul egy szerzetesrend, ennek a vez�rl� kalauza, ir�ny�t�ja, �s szent madara, az a holl�, ami a Hunyadiak c�mer�ben is megjelenik. Ez m�g �nmag�ban nem el�gs�ges indok ahhoz, hogy itt ilyen �les, hat�rozott p�rhuzamokat vonjunk.

Tudni kell, hogy Hunyadi M�ty�s kir�ly a szentek hihetetlen�l b�s�ges v�laszt�k�b�l v�laszthatott. Itt term�szetesen olyan hazai szenteket is meg kell eml�ten�nk, mint Szent L�szl�, Szent Istv�n, vagy Szent Imre, teh�t a szentek b�s�gesen jelennek meg abban a korban, amiben Hunyadi M�ty�s uralkodik, �s ugyanakkor M�ty�s �rezhet�en t�maszkodik a nemzeti szentek �ltalunk sz�mon tartott �s ismert vonulat�ra, hiszen minden l�p�s�ben �ket k�veti. Nincs olyan t�rt�nelmi forr�sunk, ahol k�l�n ne hangs�lyozn�k, hogy Hunyadi M�ty�s l�pteit mindig a r�gi kir�lyokhoz m�rte. �s ezalatt a r�gi Nagy Lajos kir�lyt kell �rteni az egyik �gazatb�l, �s az�rt r�gi, mert Hunyadi M�ty�s idej�ben ez m�r �gy szerepel a kr�nik�kban, pedig ekkor m�g nincs is II. Lajos kir�ly, �s nem is lehet tudni, hogy majd m�g j�n egy ilyen nev� uralkod�, �s egy �tnak lesz majd lez�r�ja, ami nyilv�nval� m�don csatlakozik az elind�t�hoz, Nagy Lajos kir�lyhoz. Sajnos II. Lajost m�g olyan szinten sem lehet eml�teni ebben a mez�nyben, hogy ak�r �rny�ka lett volna Nagy Lajos kir�lyunknak, hiszen annyira gy�nge volt. (B�rcsak �rny�ka lett volna, akkor valamiben eml�keztetett volna a r�gi nemes kir�lyok tetteire �s cselekedeteire.) A m�sik ilyen �gazat, amit megeml�tenek a r�gi kir�lyok megnevez�s alatt, term�szetesen az �rp�d-h�zi kir�lyokat jelenti. K�l�n hangs�lyozz�k, hogy M�ty�s minden t�rekv�s�ben �s sz�nd�k�ban a r�gi kir�lyok dics�s�g�t tartotta szem el�tt �s szinte „vet�lkedve vetekedett”, �s azon fejlesztette s �bresztgette lelk�ben azokat a hatalmas nagy lelkier�ket, - amelyekr�l �lland�an tan�s�got tett - hogy a r�gi kir�lyok dics�s�g�t �s f�ny�t meghaladja. Egy biztos, Hunyadi M�ty�s a dics� �s�k �tj�t k�vette. M�ty�s kir�ly el�tt tiszt�n megjelent - a sz� legteljesebb �rtelm�ben - egy olyan �tvonal, ahol a szent �s�k „tapost�k” ki el�tte az utat, �s M�ty�s im�iban, saj�t k�r�seit megc�lozva m�gsem ezekhez a kir�lyokhoz fordult els�sorban. (Nem is kellett, hiszen �k benne �ltek a lelk�ben.) A szentek b�s�ges v�laszt�k�t lesz�k�tette, �s amikor orsz�gos jelent�s�g�, sorsd�nt� �gyek ker�ltek napirendre, akkor mindig Szent P�l k�zbenj�r�s�t k�rte, �s itt els�sorban arr�l a Szent P�lr�l van sz�, akit mi remete Szent P�lk�nt tisztel�nk �s a p�los rend �sek�nt tartunk sz�mon.

Ez a t�ny m�r elegend� ahhoz, hogy komolyan �s hat�rozottan feltegy�k a k�rd�st, hogy a kir�lyok �let�nek h�tter�ben �ll� p�los rendre mi�rt t�maszkodott olyan hat�rozottan Nagy Lajos kir�ly, �s tal�n m�g n�la is hat�rozottabban, �s er�teljesebben Hunyadi M�ty�s. Mi volt a p�losok titka? Honnan sz�rmaznak a p�losok? Mi az, amit a p�losok felt�tlen�l tudtak, ami mindenf�lek�ppen egy olyan t�bbletet jelentett, ami az uralkod� �s a nemzet sz�m�ra is a t�l�l�s �s a megmarad�s z�log�t jelentette az adott korban?

M�r sokszor megeml�kezt�nk arr�l, hogy a p�los rend indul�s�n�l az �rp�d-h�zi kir�lyok m�k�dtek k�zre. Az els� kir�lyunk, akir�l hat�rozottan lehet tudni, hogy azon t�rte a fej�t m�g ifjabb kor�ban, amikor m�g nem � volt Magyarorsz�g koron�s kir�lya, hanem �desapja, II. Andr�s kir�ly – ebb�l ki lehet tal�lni, hogy a k�s�bbi IV. B�l�r�l van sz� – (ez oklevelekben megmaradt,) hogy orsz�g�t hogyan menek�tse meg a v�szterhes id� bek�sz�nt�sekor. Minden jel szerint B�l�t az 1220-30-as �vekben egy l�tom�s ind�totta el azon az �ton, hogy a Pilisben a barlangok m�ly�n, a hegyek belsej�ben lak� �s �l� titokzatos remet�ket �sszegy�jtse. Ez m�g nem �zs�b terve volt. �zs�b ugyan kort�rsa volt IV. B�la kir�lyunknak, de van egy t�rt�nelmi pillanat, amikor pontosan lehet �rz�kelni, hogy az ind�t�shoz sz�ks�ges helyzeti energi�t, lend�leti er�v�, a Turul-nemzets�gb�l sz�rmaz� uralkod� adja meg. M�g II. Andr�s volt Magyarorsz�g kir�lya, aki ekkor m�r �lete v�ge fel� j�rt (1235-ben adta �t a korm�nyrudat B�l�nak) de ezt megel�z�en, megk�zel�t�leg 4 �vvel kor�bban B�la az oklevelekben m�r rendre egy olyan l�tom�sr�l �s v�zi�r�l, j�vend�r�l eml�kezett meg, amely az � l�tom�sa volt, �s amely a magyars�g j�v�j�t jelentette.
Teh�t B�la ebben az id�szakban, egy l�tom�sban, vagy r�v�l�sben l�tta Magyarorsz�g v�gzetes sors�t, de ugyanakkor l�tta, hogy ebb�l a megpr�b�ltatott sorshelyzetb�l, hogyan lehet tov�bbjutni. Minden l�tom�s csak addig �l, am�g a bajokb�l kivezet� utat meg lehet tal�lni.
Mi t�rt�nik akkor Magyarorsz�gon, ha a Turul-nemzets�g kihal? Hogyan lehet azt a vall�st, ami a K�rp�t-medenc�ben meghat�roz�, ir�nyad�, �s ami a Szent Koron�hoz k�t�dik megtartani?
Mert itt nem a r�mai katolikus vall�st vezett�k be �s ind�tott�k el. Katolikus vall�snak nevezik ezt a vall�st is, de nincsen jelz�je, nem r�mai, nem biz�nci, hanem katolikus, ami egyetemest, �ltal�nost �s �r�k�rv�ny�t jelent. Ennek a vall�snak az eszmei foglalata pedig maga a Szent Korona.

Teh�t IV. B�la, aki ekkor m�g csak k�sz�lt az uralkod�sra, l�tva l�tott valamit, l�tom�sa volt. B�l�nak megjelent a Magyar Szent Korona, J�zus Krisztus, �s a nemzet, mint egyetlen hatalmas, �l�, organikus szervezet, �s az a fajta egy�ttes j�v�, amely a Turul-nemzets�g ut�ni �vsz�zadokat jelenti sz�munkra. A l�tom�st k�vet�en B�la f�lki�lt ezekben az id�zett adom�nylevelekben, - nem egy lev�lr�l, hanem t�bbr�l van sz�, �s ez�rt meglep�, hogy mi�rt id�zi fel �lland�an azokat a mondatokat, amelyek itt elhangoznak, - „adass�k dics�ret az egekben Istennek �s a f�ld�n a j�akarat� embereknek, mert �me felvirradt a magyarok megv�lt�s�nak �s a Szent Korona helyre�ll�t�s�nak napja!” Pedig � ekkor m�g csak herceg volt. Ha pedig valaki oklevelekben �lland�an err�l �rt, akkor azon lehet csod�lkozni, hogy m�g nem akadt t�rt�n�sz, aki erre figyelmeztetett volna, hiszen itt mi�rt ad h�l�t B�la kir�ly �s hogyan lehets�ges az, hogy a magyars�g t�l�l�se �s a Szent Korona szabads�g�nak helyre�ll�t�sa ugyanazt jelenti?!

B�la ebben a l�tom�s�ban minden jel szerint megl�tta a kivezet� utat is. �ppen ez�rt a Pilis belsej�ben kezdte �sszegy�jteni azokat a remet�ket, azokat a barlanglak�, titokzatos �letet �l� f�rfiakat, akik m�r a megel�z� �vsz�zadokban is egym�snak adt�k �t a staf�tabotot. Ez azt jelenti, hogy a p�los visszaeml�kez�sek a k�z�pkorb�l, Gy�ngy�si Gergely kor�b�l, m�r ebben az id�ben �gy besz�lnek ezekr�l az emberekr�l, hogy a r�gi aty�k �r�ks�g�t viszik tov�bb. Teh�t m�r B�la idej�ben volt egy r�gi hagyom�ny, egy atyai �r�ks�g. �s �gy t�nik, hogy innent�l kezdve az a tud�s, amit �k k�pviselnek, nem maradhat meg a hegyek belsej�ben, a barlangok m�ly�ben, hanem egy utols�, hatalmas er�fesz�t�s r�v�n minden tud�st, �rt�ket, er�t �s vil�goss�got a felsz�nre kellett hozniuk. Ugyanis ha nincsenek ilyen f�rfiak, akkor hi�ba j�n egy j�, kiv�l� �s nemes lelk� uralkod�, nem tud nagy tetteket v�grehajtani, mert ha k�r�ln�z, nem l�t maga mellett tisztess�ges, j�akarat�, dali�s �s rem�nyt kelt� f�rfiakat. Ez�rt nem mindegy, hogy a kor – �s ez mindig az adott kort jelenti – hogyan figyel embereiben, saj�t mag�ra oda.

A mai korunk egyik legnagyobb k�rd�se, hogy mi�rt vagyunk ilyen helyzetben, mi�rt nem tudunk v�ltoztatni a dolgokon, �s mi�rt nem sz�letnek kiv�l� tehets�g� f�rfiak k�z�nk? Itt egy nagyon kegyetlen visszav�g�ssal lehet �lni: mert az ember, ha k�r�ln�z, nem l�t olyan mez�nyt, olyan t�rsas�got, olyan kiemelked� embereket, akikkel nagy tetteket lehetne most v�grehajtani. Ha a nemzet nem k�sz�l fel valakinek a fogad�s�ra, akkor onnant�l kezdve a j�v�je le van z�rva.

A p�los rend egy szent f�rfiak k�z�ss�gek�nt sz�mon tartott szelle�mi rend volt, szentek k�z�ss�ge, szentek rendje - v�gig �gy besz�lnek r�luk a rendelkez�s�nkre �ll� forr�sok, (�s senki nem szaladt el R�m�ba, hogy ezeket a kijelent�seket legaliz�lj�k). A p�losok �vsz�zad�okon kereszt�l gy�jt�tt�k a k�z�ss�g sz�m�ra azokat az energi�kat, er�ket �s �rt�keket, amelyek szab�lyszer�en helyet k�sz�tettek egy olyan nagyform�tum� uralkod�nak, mint amilyen Hunyadi M�ty�s volt.

�s a „k�t holl�s" tev�kenys�ge itt tal�lkozik egym�ssal. Ha meg�n�zz�k, hogy az �br�zol�sokon ezek a holl�k mit tartanak a cs�r�k�ben, akkor �ltal�ban h�romf�le min�s�g jelenik meg. Ha a holl� a cs�r�ben tartja, akkor pedig valahonnan hozza. Ha ez n�v�nyi inda lenne, mondjuk egy p�lma�g, amely �ppen gy�m�lcs�t hoz, akkor lehetne tudni, hogy a holl�b�l ez a fajta n�v�nyzet bel�lr�l indul el, de a p�los rendn�l �s M�ty�sn�l a holl� cs�r�ben nem n�v�nyi inda van, hanem egy gy�r�.

Ez az�rt nagyon �rdekes, mert a Hunyadi csal�d c�mer�ben a holl�t �s gy�r�t meg tudjuk magyar�zni, de a p�los rend c�mer�ben nem, mert Remete Szent P�l legend�j�ban nem gy�r� szerepel, ott a holl� az �gb�l egy f�l kenyeret hoz mag�val. Ha megn�zz�k a p�losok holl� madar�t �s a Hunyadiak holl�j�t, akkor pedig k�nnyen meg�llap�that�, hogy ugyanaz a holl� jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a p�losok megel�legeznek �s el�k�sz�tenek egy utat, amelyen kereszt�l a „Vit�z holl�" jelenik meg. M�ty�s kir�lyt Zr�nyi Mikl�s nevezte �gy: „aki saskesely�ket szalasztott meg, aki saskesely�kn�l magasabbra sz�llt, �s vit�zs�g�vel, �llhatatoss�g�val. erej�vel fel�lm�lt mindenkit". Ugyanakkor ennek a „Vit�z holl�nak" oroszl�n a tekintete, ezt minden l�tez� forr�s hangs�lyozza. Teh�t Holl�s M�ty�s oroszl�nk�nt tekint a vil�gra. A holl�s �s az oroszl�n az � �lett�rt�net�ben, kr�nik�kban, legend�kban, mond�kban �sszekapcsol�dik.

Mi �ssze tudjuk-e kapcsolnia holl�t az oroszl�nnal? Val�ban ilyen mag�t�l �rtet�d�, hogy ahol holl�r�l besz�lnek, ott t�rv�nyszer�en meg kell jelennie az oroszl�nnak is?
Ez az �vk�rben egy tengelyt hat�roz meg: Oroszl�n - V�z�nt� tengely, a v�z�nt� m�sodik holdh�za pedig maga a holl�. �s m�g az alkati tulajdons�gok le�r�s�n�l is f�lelmetesen tal�l� dolgok hangzanak el. Az m�r m�s k�rd�s, hogy mi ezeket kozmikus tartalommal nem tudjuk megt�lteni. Az igazs�g, hogy a Turul-nemzets�g kihal�sa �ta nem volt olyan uralkod� Eur�p�ban, akinek tekintet�t sz�mon tartott�k volna, pedig az�rt �ltek uralkod�k. Olyan k�vetjelent�sek sz�molnak be M�ty�s f�lelmetes erej� tekintet�r�l, amely k�vetek, mint diplom�ciai k�ldet�sben l�v� emberek, kir�lyokt�l �rkeztek. De nem tal�lkoznak ilyen tekintettel, nem tal�lkoznak ilyen f�lelmetes, f�nyteli, magabiztos, k�ny�r�letes �s hatalmas er�t sug�rz� tekintettel.

A m�sik holl�s, a p�los rend meg�lmod�s�n�l teh�t ott tal�ljuk B�la herceget, a rend indul�s�n�l pedig m�r, mint IV. B�la kir�ly m�k�dik, �s ebben az id�szak�ban m�r seg�ts�ge, t�mogat�sa teljesen nyilv�nval�, �s ebben az id�szakban jelenik meg, mintegy B�la kir�ly t�rsak�nt, mintha valami k�l�n�s testv�ri kapcsolat is lenne k�z�tt�k, �zs�b. �zs�b a p�los rend alap�t�ja. Hogy � ki volt val�j�ban, hogy a magyars�g mit k�sz�nhet �zs�bnek, - �s a magyars�gon ezt a jelenkori magyars�got is bele�rtve kell hangs�lyozni - az felbecs�lhetetlen.
Ahogyan m�ra eljutottunk od�ig, hogy saj�t t�rt�nelmi m�ltunkat taglalva, a legnagyobb form�tum� t�rt�nelmi szerepl�inkr�l k�nnyed�n lemondunk, m�r helyrehozhatatlan bajok kezdenek n�vekedni. Nagyon oda kellene figyelni, mert vannak olyan bajok, amit egy ideig lehet orvosolni, �s azt�n el�rkezik egy olyan t�rt�nelmi pillanat, amikor m�r csak a kegyelem tudja orvosolni a bajokat. Most valahol pont a hat�ron s�t�lunk. Szokt�k azt is mondani, hogy „az utols� id�k" - t�l vagyunk m�r rajta. Most m�r majdnem mindent elherd�ltunk az atyai �r�ks�gb�l. S ne fejts�k el, hogy a K�rp�t-medenc�ben voltak nagy n�pek el�tt�nk, gondoljunk az avarokra. Amikor az avarok elherd�lt�k az atyai �r�ks�get, Atilla kir�ly kincseit, nem volt az a hatalom, ami �ket a K�rp�t-medenc�ben egys�ges nemzetk�nt innent�l kezdve meg tudta volna tartani. Bizonyos t�rt�nelmi �rt�kekkel �s m�lttal teh�t nem lehet j�tszadoznunk!

�zs�b szem�ly�r�l: Maga a n�v jelent�se is figyelemrem�lt� �s tanuls�gos. Ha az �zs�b n�v tartalm�t kibontjuk, azon d�bben�nk meg, hogy az Eusebius g�r�g n�vb�l sz�rmaztatj�k. Ez pedig nem mond semmit, viszont az �zs�b n�v szinte mag�t�l elkezdi besz�lni a p�los rend �let�t. Nem egy jelent�se t�rul fel, hanem legal�bb 6-7 kulcsfontoss�g� jelent�st tudunk egym�s mell� felsorakoztatni.

�zs�b Esztergom v�ros�ban sz�letett, ez az�rt l�nyeges, mert itt sz�letett Szent Istv�n kir�ly is. K�nnyen lehet azonban, hogy ez nem �gy van, de amikor a t�rt�nelmi forr�sok valamit nagyon hangs�lyoznak, mint sz�let�si hely, akkor nem biztos, hogy az a gyermek val�ban ott sz�letik meg, de a k�ldet�se k�ti oda �t. Szent Istv�nn�l ez eg�sz egyszer�en kimutathat�. �zs�b eset�ben pedig arra kell figyelni, hogy mi�rt olyan cs�k�ny�s a hagyom�ny, amikor olyan dolgokat meg�riz, amit pl. Szent L�szl� eset�ben meg sem jegyeznek, �s tal�lgatni kell, vajon Lengyelorsz�gban sz�letett e, igen, minden jel szerint ott. Ha Szent Istv�nn�l ez ennyire hangs�lyos, akkor ez azt jelenti, hogy Esztergom bizony fontos hely, �s nem az�rt, mert ott lakott az esztergomi �rsek, hanem az�rt, mert ott a magyars�g uralkod�i programj�nak, nemzeti sors�nak egy kulcsfontoss�g� k�dja le van k�tve, ami ott megtal�lhat�. Ha pedig ezt elkezdik manipul�lni - l�sd a Habsburg id�k �ltal kitermelt esztergomi �rsekeket, �s a jelen id�szakot is - a magyar t�rt�nelem v�gk�pp vakv�g�nyra �ll�that� �t. Teh�t ezeknek a helyeknek els�sorban „programoz� szerep�k" van. Van egy olyan szent hely �s szent t�r, ahol bizonyos dolgokat, onnan kiind�tva, nagyon k�nnyen meg lehet val�s�tani. Esztergom ilyen hely, els�sorban vall�sos sz�khelyk�nt sz�mon tartott k�zpont, de nagyon k�nnyelm�ek lenn�nk, ha ezt csak egy�rtelm�en a mai �rtelemben felfogott vall�sos k�zpontk�nt �rtelmezn�nk. Ugyanis itt nagy m�lt� lovagrendeknek volt templomuk, kolostoruk, rendh�zuk �s gy�lekez�hely�k. Teh�t nagyon fontos Esztergom v�rosa. �s itt jelenik meg �zs�b, �s ahogy mondj�k, a forr�sok, m�r ifj� kor�ban esztergomi �rseki kanonok (itt �rva Vinc�re hivatkozom, a p�los rend r�gi nagy ir�ny�t�j�ra, �s korm�nyz�j�ra, aki az illegalit�sban vez�nyelte a p�los rendet, teh�t az � �rtes�l�sei eg�szen biztosan megb�zhat�ak).

� mes�lte el t�bb alkalommal, hogy a jelenlegi kutat�sok - itt okleveles kutat�sokr�l van sz� -, amit Esztergomban, a lev�lt�rban v�geztek el, �zs�b szem�ly�t egy kicsit �tform�lt�k. Ugyanis egy�rtelm�en kider�lt, hogy �zs�b nemcsak �rseki kanonok volt, hanem els�sorban a Szent Istv�n lovagrend nagymestere. S ezen inform�ci� birtok�ban az eg�sz p�los rend viselked�se, szab�lyzata megmagyar�zhat�, mert tudni kell, hogy a p�los rend telis-tele volt lovagokkal, vit�zekkel, kardforgat� f�rfiakkal. Ha pedig egy rendnek nincs valami eg�szen term�szetes k�t�d�se a vit�zi hagyom�nyokhoz. akkor nem tud mag�ba olvasztani ennyi kardforgat� f�rfit. A p�los rendet, r�gt�n az indul�st�l kezdve, gyakorlatilag csak vit�zek k�pviselt�k. Maradtak fenn n�vsorok, list�k, visszaeml�kez�sek, �s alig tal�lunk olyan p�lost, aki ne a vit�zi k�tel�keket hagyta volna ott az�rt, hogy a rendbe bel�phessen.
Ez pedig f�lelmetes t�ny, erre oda kell figyeln�nk, mert ez azt jelenti, hogy itt az a fajta aszketikus �letm�d, amit mi mondjuk egy nyugati kereszt�nys�g szerzetesrendj�ben megszoktunk, itt m�s m�don jelenik meg. Itt a vezekl�s �s az aszk�zis olyan szinten jelenik meg, ahogy mondjuk a vit�zi hadseregekben a katon�kat k�pezik ki.

N�zz�k, hogy Hunyadi M�ty�s kiskor�ban milyen kik�pz�sen ment kereszt�l. Ezt Szil�gyi Mih�ly a kir�lyv�laszt� besz�d�ben mondta el.

M�ty�s, mint kisfi� „ismeri a hideget". Ez azt jelenti, hogy nincs olyan hideg t�len, hogy ez a gyermek a hideggel, a faggyal ne tudna dacolni. Ugyanakkor, „j�l t�ri a rekken� h�s�get".

Ha valaki t�nylegesen vit�zi k�tel�kben forgol�dik, ott az �ll�k�pess�g mind a mai napig a pr�bat�tel legfontosabb vonulat�t k�pezi, �s abban mindig a sz�ls�s�gek jelennek meg. S ezut�n sz�pen megjelenik a „hihetetlen nagy hidegben t�rt�n� �jszakai virraszt�s", nem egy �jszaka, hanem mondjuk egy h�ten kereszt�l.

�s hogy ez milyen hihetetlen�l nagy er�fesz�t�s �s pr�bat�tel, gondoljunk a sumer hagyom�nyra, amikor Gilgames eljut a halhatatlans�g f�ldj�re, megl�togatja dics�, halhatatlan �s�t, Utnapistimet, megk�rdezi t�le, hogyan lehets�ges, hogy � is halhatatlan legyen. J�n a v�lasz, hogy mi sem egyszer�bb, hat nap �s h�t �jszaka kell virrasztani. Itt egy �ri�si figyelmezet� jelenik meg.

A p�losokn�l ugyanez a vonulat jelenik meg: sz�ls�s�ges id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt virrasztani �s helyt�llni.

„�rz�k, vigy�zzatok a str�zs�n!" - ha valaki az �letet tov�bb akarja menek�teni, akkor tudni kell, hogy ez ott v�lik k�rd�sess�, amikor az �letnek nincsenek meg a f�ldi felt�telei. Vagy nagyon hideg van, vagy nagy a forr�s�g, �s ha itt nem tudjuk, hogy hogyan kell a saj�t �let�nkben, �s a k�z�ss�g �rdek�ben cselekedni, akkor kisiklottunk ezen az �ton. Bizony a p�los rendn�l az aszk�zis, - mert ez hihetetlen fegyelmezett aszk�zis - a legszigor�bb volt. Rajtuk aszk�zisben �s mindenf�le pr�bat�telben t�ltenni nem nagyon tudtak. Amikor m�gis vannak ilyen nyugati eredet� szerzetesrendek, ott lehet l�tni, hogy t�nyleg t�lz�sokba esnek, le akarj�k a p�losok szigor�s�g�t k�r�zni, �s bizony�tani akarj�k, hogy �k a legkiv�l�bbak. De t�lz�sokba sem szabad esni.

�zs�b, minden jel szerint harcias, vit�zl� �s nagy tudom�ny� f�rfi� volt, amikor a p�los rendet megalap�totta. De neki van egy sz�let�se, �s amit err�l elmondanak, az k�s�rtetiesen egybeesik azokkal a nagyon ritk�n hangot kap� t�rt�n�szi �s r�g�szi v�lem�nyekkel, amelyek azt mondj�k, hogy a feh�r ruh�s p�losok a Pilis belsej�ben, eredetileg t�ltosok voltak. Nem �rt ha tudjuk, hogy ma ezt a hivatalos t�rt�nelemtudom�ny, amikor egy picit emelkedettebb szintre jut el az �ppen adott k�pvisel�iben, �s �ppen a p�losokr�l van sz�, akkor ezt �gy mondj�k el, ak�r nagy nyilv�noss�g el�tt is. Minden jel szerint - �s itt egybehangz�ak a v�lem�nyek, - a p�losok �sei olyan feh�r ruh�s remete szentek voltak, akik szem�ly�kben t�ltosok voltak, t�ltosok k�z�ss�ge. Ezt al�t�masztja viselked�s�k, feh�r �lt�z�k�k, az hogy honnan indultak el. �s nem szabad elfelejten�nk azt sem, hogy a Pilis teljes terjedelm�ben. az �rp�d-h�zi kir�lyok csal�di birtoka volt.

Ezt az�rt kell hangs�lyozni, mert a legkiv�l�bb kutat�k olyan ostobas�gokat �rnak le, mint pl. a Holdvil�g-�rok hist�ri�j�ban, hogy: ott a p�los rend felbukkan�s�ig az �svall�s papjai titokban m�g tev�kenykedhettek, de j�ttek a „cs�nya" p�losok, �s mivel �k magyarok voltak, h�t k�nnyen bel�t�sra b�rt�k a r�gi vall�s h�veit - ez nagyon tetszet�s, eg�szen addig, am�g meg nem n�zz�k, hogy hol van a Holdvil�g-�rok. �s nem tudjuk azt, hogy az a f�ld, minden egyes f�sz�la, milyen nemzets�g birtok�ban volt.

Nem mondhatja senki, hogy Magyarorsz�g kell�s k�zep�n van egy kir�lyi dinasztia, a Turul-nemzets�g, �s nem tudj�k, hogy a csal�di birtokukon mi t�rt�nik. Minden jel szerint ezek a t�ltosok, a k�s�bbiekben p�los ruh�ban jelentek meg, ak�rhonnan is eredeztetj�k �ket. �zs�b legend�j�ban pedig a legteljesebb tisztas�gban er�s�tik ezt meg. Ugyanis elkezdik mes�lni �zs�b gyermekkor�t.

Amikor egy szent ember vagy egy szent kir�ly gyerekkor�r�l hosszadalmasan �rtekeznek, gyan�s jel, �s oda kell figyelni, milyen tulajdons�g�t hangs�lyozz�k a gyermeknek. �zs�bn�l nem is nagyon kell gyanakodni, ugyanis a k�vetkez�ket mondj�k el r�la: m�g el sem v�lasztott�k az anyatejt�l, m�ris megkezdte a tanul�st.

Mit jelent ez, honnan sz�rmazik �zs�b tud�sa?

Ha valaki az anyatejjel sz�vja mag�ba a tud�st, az �seinek tud�sa, tiszta tud�s, amir�l nem besz�lni kell, mert a g�njeinkben magunkkal hozzuk. Ez a tud�s, ha a tej �tj�hoz k�t�dik, mert a tej �tja ment�n jelenik meg, akkor nyilv�n t�ltosi tud�s. A n�pmes�kben � Feh�rl�fia lenne, akit az �desanyja h�t �vig szoptat, �s h�t �ves szoptat�s ut�n pr�b�lja ki erej�t. �zs�bn�l ez a fajta rendk�v�li tud�sszerz�si �t nem �ll meg, ugyanis a tov�bbiakban azt mondj�k, hogy a gyermekek hi� j�t�kait elveti. Ha arra gondolunk, hogy ez az �zs�b egy szerzetespal�nta, korav�n emberke volt, akkor t�ved�nk. Ha elkezden�nk gy�jteni, �s t�ltosok nyom�ba szeg�dve keresn�k, lehetne tal�lni a kis haz�ban �s Erd�lyben is t�ltosokat, �s eg�szen biztos, hogy az els� kutat�si eredm�ny gyerekekr�l sz�lna. Elkezden�k mes�lni az �reg b�lcs f�ln�ttek, akik l�ttak m�r t�ltos gyerekeket, hogy igen, ebben a faluban is lakott egy… Akkor �ltal�ban azon t�l, hogy elmondj�k, hogy pl. foggal sz�letett, hogy m�r kiv�lasztott volt, a legjellemz�bb tulajdons�g, hogy az adott gyerekt�rsadalommal nem tart k�z�ss�get. Ha v�letlen�l valami kapcsolat kialakul k�zt�k, hiszen nem egyenrang� t�rsakr�l van sz�, b�rmennyire lehet szeretni a kisgyermekeket, egy t�ltos gyermek a saj�t gyerekk�z�ss�g�ben nem �rzi j�l mag�t, mert nem oda val�. Itt mondj�k el, hogy �zs�b gyermek, 6-7 �ves, de a feln�tt leg�nyeket is f�ldh�z v�gja, akkora az ereje. Lehet �rz�kelni, hogy, �gy ahogy egy m�nesben az ember kap�sb�l �szreveszi a t�ltos csik�t, s az a csik� a t�bbi l�val nem tart k�z�ss�get, rendk�v�li a sz�let�se, rendk�v�li a tud�sa, �s kiv�lik a t�bbiek k�z�l.

Amikor �zs�br�l megjegyzik, hogy a gyerekek hi� j�t�kait megvetette, ezt nem len�z�sb�l tette, mert a gyerekek j�t�kai nagyon fontosak az �tlaggyerekeknek, de nem egy t�ltos gyerek nem tud azokkal a j�t�kokkal mit kezdeni, mert � toronymagasan felette van. �zs�b m�r gyerekkor�ban szigor� tetteket hajtott v�gre. Hogy ezek a szigor� tettek pontosan mit jelentenek: ha alakul egy szerzetesrend, ahol az alap�t� gyermekkor�ban minden jel szerint t�ltosi k�pess�gekkel van meg�ldva, ifj�kor�ban pedig egy vit�zi rend ir�ny�t�ja, teh�t harcos term�szet�, akkor lehet tudni, hogy ezek a vit�zi vagy szigor� tettek, gyermekkor�ban a nagy t�ltos harcokat, a nagy pr�bat�teleket jelentik. Ezekr�l, amikor valaki t�ltosk�nt viaskodik egy m�sik t�ltossal, nem lehet pontosabban fogalmazni, kegyetlen, szigor� cselekedetek, mert itt minden l�p�s �let �s hal�l ment�n bontakozik ki. �gy n�vekszik �zs�b, �s el�rkezik a kamaszkor rejtelmes, titokzatos �s megr�zk�dtat�sokkal teli id�szak�hoz. Ekkor �zs�b, m�r lehet rajta l�tni, hogy egyenes �ton j�r, �s ez a hosszadalmas felk�sz�l�s most vezet el egy olyan titokhoz, amely t�nyleg a p�los rend saj�toss�ga, �s itt m�r �rezhet�, hogy k�t�dik ahhoz a k�rd�shez, hogy a holl� a p�los rend �s M�ty�s �let�ben mit hoz, mit tart a cs�r�ben.

Ha megn�zz�k a HoLL� n�v jelent�s�t, akkor a HaL�L, a HuLLa rejlik benne. Lehet �rz�kelni, hogy ez a holl� egy olyan min�s�get hoz mag�val, ami a hal�l �llapoton majd t�l tud lend�teni. Teh�t az �letet hozza mag�val a cs�r�ben. A n�pmes�inkben ez �gy is jelenik meg. Mondjuk, ahol a vit�z kir�lyfi p�rharcot v�v a 24 fej� s�rk�nnyal, �s a fej�k felett elrep�l egy holl�, a cs�r�ben egy csepp v�z van, �s az fogja majd eld�nteni, hogy ez a k�zdelem a szerepl�ket hova fogja elvinni, az �letbe vagy a hal�lba.

�zs�b kamaszkor�r�l elkezdik mes�lni, hogy nem eszik, nem iszik, �s virraszt. De olyan er�vel t�ri az �hs�get, �s a virraszt�st, hogy ezt mindenki felt�n�nek tal�lja. Elhangzik a legfontosabb meghat�roz�s, �s ut�na folytatj�k: mert � nem f�ldi t�pl�l�kkal �l, hanem mennyei eledellel.

Olyan, mintha nem enne semmit, de ez a k�lsej�ben �s tart�s�ban m�gsem mutatkozik meg egy pillanatra sem, mert � az er�b�l �l. A holl�s rend alap�t�ja, �s �gy ahogy remete Szent P�lr�l elmondj�k, hogy a mennyekb�l j�n d�lben egy holl� �s 60 �ven kereszt�l hoz neki egy f�l kenyeret, teh�t �gb�l j�n �s egy �gi testet hoz mag�val. P�l ebb�l a mennyei eledelb�l t�pl�lkozik. Minden jel szerint �zs�b is ismeri ezt a mennyei t�pl�l�kot, �s ez az�rt nagyon l�nyeges, mert ez az alapja annak a tan�t�snak, ami a p�los rend f� tengely�t k�pviselte. Ha megk�rdezz�k, hogy a p�losok f� tan�t�si tengelye ment�n milyen �rt�kek jelennek meg, akkor nagy val�sz�n�s�g szerint elkezden�k sorolni a sz�p, �lszent, kenetteljes szavakat, mint testv�ris�g, szabads�g, egyenl�s�g, hazaszeretet. Ez mind sz�p �s j�, ha egy vertik�lis tengely ment�n helyezz�k el, mert ezek �rt�kek, de nem mindegy, hogy milyen tengely ment�n sorakoztatjuk fel, mert ugyanezekre az �rt�kekre hivatkoznak az embergyilkos �s emberellenes liber�lis eszm�k is, m�r legal�bb a nagy francia forradalom �ta egyfolyt�ban, mik�zben n�peket irtanak ki. Most lehet a legjobb tan�jel�t l�tni, hogy mi folyik a vil�gban. Milyen sz�pen besz�lnek demokr�ci�r�l, sajt�szabads�gr�l. Nagyon j�l megtal�lj�k egym�st ebben a Romulus-R�mus, K�in-�bel helyzetben. Nagyon sz�pen egy�tt tudnak m�k�dni, de vegy�k �szre, hogy mivel szennyeznek benn�nket egyfolyt�ban! Ilyen a II. Vil�gh�bor� ideje alatt nem volt, ilyen ny�ltan, ilyen orc�tlan m�don. M�r nem is figyelnek oda, hogy ezek t�nyleg csak jelszavak, annyira nem �rdekel senkit. Csak egyet nem vesz�nk �szre, hogy b�rmelyik n�ppel, �s n�pekkel megt�rt�nhet az, ami a k�zelm�ltban Jugoszl�vi�ban t�rt�nt. Ugyanis ez most a m�di, �j vil�grend lesz bevezetve, Amerik�ban is �s P�rizsban is meghirdett�k. Ezt jelenti a globaliz�ci�.

Visszat�rve, a p�losok tan�t�s�ban f� �rt�k a halhatatlans�g, az �r�kk�val�s�g, de nem ak�rmilyen szinten. Ez azt jelenti, hogy a kolostorok belsej�ben az aszk�zis, a vezekl�s az�rt t�rt�nik, hogy magukat az �gi haz�ba �t tudj�k menek�teni, teh�t egy �tment�s t�rt�nik, aminek van egy k�ls� jele, ami a hal�l ut�n mutatkozik meg. A p�losokn�l ez azt jelenti, hogy boldog hal�llal halnak, �s nem bomlik fel a holttest�k. M�r sz�mtalan alkalommal id�ztem, de �jra �s �jra az eml�kezetbe kell id�zni, gondoljunk arra, hogy amikor Kapisztr�n Szent J�nos Magyarorsz�gon j�rt, �s elment M�rianosztr�ra, Budaszentl�rincre, a M�riav�lgyi kolostorba, egyszer�en megd�bbent azon a l�tv�nyon, ami ott fogadta. �s � egy objekt�v k�lf�ldi tud�s�t� volt. A k�vetkez�ket �rta: „ezek egyt�l egyig szent emberek, �s ha valaki �l� szenteket akar l�tni, menjen Nosztr�ra, menjen M�ria v�lgy�be, menjen Budaszentl�rincre, Pilisszentkeresztre, mert itt a r�gi aty�k, - szinte az �sszes - romlatlan testtel v�rj�k a felt�mad�st".

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.