Jankovics Marcell  Boldogasszony, any�nk

A magyar M�ria-kultusz

    Boldogasszony a magyar �svall�s anyaistenn�je. Szent Gell�rt p�sp�k javaslat�ra a t�r�t�k Sz�z M�ri�ra vitt�k �t e nevet (v�. Boldogs�gos Sz�z M�ria). �si magyar boldog szavunk �gy lett a Sz�zanya latin �lland� jelz�j�nek (beata, beatissima) magyar megfelel�je mind a n�p ajk�n, mind az egyh�zi gyakorlatban. A magyarok M�ria-kultusza k�zel egyid�s a kereszt�ny hit felv�tel�vel, �s a nyugati kereszt�nys�gben mindm�ig csak a latin orsz�gok M�ria-tisztelete m�rhet� hozz�. A t�bbi nyugati kereszt�ny orsz�gban a kor�bbiakhoz k�pest visszaszorult – ebben a reform�ci�nak �s a m�r v�gbement v�rosiasod�ssal egy�tt gyeng�l� vall�soss�gnak bizony�ra szerepe volt.
    Szent Istv�n kir�lyunk Feh�rv�rott az „�r�kk� Sz�z dics�s�g�re” emeltet bazilik�t, amelybe majd � �s ut�dai temetkeznek. A kort�rsak �gi jelnek tekintett�k, hogy Nagyboldogasszony napj�n, M�ria mennybevitel�nek augusztus 15-i �nnep�n hal meg. A ’csod�s’ egybees�s magyar�zza, hogy a K�nyves K�lm�n kor�ban keletkezett Hartvik-legenda szerint Istv�n „kir�lys�g�t az �r�ksz�z Istenanya, M�ria gy�ms�ga al� helyezte, kinek tisztelete s dics�s�ge a magyarok k�zt oly nevezetes, hogy nyelv�k�n m�g a sz�z mennybev�tel�nek �nnep�t is, tulajdonnev�nek hozz�t�tele n�lk�l, csak �rn� napj�nak emlegetik”. �rn�, ez a Boldogasszony megsz�l�t�s jelent�se.
    Boldog szavunk eredete ismeretlen. Vall�sos �rtelemben �ldott, szent a jelent�se. �sszef�gg�sbe hozz�k var�zslat �rtelm� b�b�j szavunkkal, a b�d�t, b�dul ig�vel, a gazdag, el�kel�, vagyis �r (!) jelent�s� �t�r�k eredet� b� rangjelz�vel, amivel a szeg�ny, szolga, k�zember jelent�s� �n �llt szemben a r�gi magyar nyelvben. K�znapi �rtelemben er�s, vastag jelent�sben is haszn�latos: boldogany�nak nevezi a pal�c n�p a h�z mestergerend�j�t tart� oszlopot. Ez az elnevez�s is a boldogasszony n�v �sis�g�re vall. (L. m�g a bot boldogabbik v�ge.)
    Az egyh�zi �v m�sodik h�napj�nak (janu�rnak) r�gi magyar neve Boldogasszony hava volt. Az �v r�gi M�ria-�nnepeit a hazai katolikuss�g nem a M�ria n�vhez, hanem a Boldogasszony elnevez�shez kapcsolja. Gyertyaszentel� Boldogasszony (febru�r 2.), Gy�m�lcsolt� Boldogasszony (m�rcius 25.), Sarl�s Boldogasszony (j�lius 2.), Karmel-hegyi Boldogasszony (j�lius 16.), Havi (Havas) Boldogasszony (augusztus 5.), Nagyboldogasszony (augusztus 15.), Olvas�s Boldogasszony (okt�ber 7.), Boldogasszony b�mutat�sa (november 21.). Sz�let�snapj�n a Sz�zet Kisasszony n�ven tiszteli: Kisasszony napja (szeptember 8.). �jabb kori �nnepeinek viszont m�s �s m�s nevet ad: M�ria szent neve (szeptember 12.), H�tf�jdalm� Sz�zanya (szeptember 15.), Fogolykiv�lt� M�ria (szeptember 24.), Magyarok Nagyasszonya (okt�ber 8.), Szepl�telen fogantat�s (december 8.).
    K�z�pkori helys�geink gyakran a Boldogasszony ut�n kapt�k a nev�ket. �me, n�h�ny falun�v a t�rt�nelmi Magyarorsz�g k�l�nb�z� t�jair�l: Boldog (Heves megye, els� eml�t�se szerint Budogazzonhathauana), Boldogasszony (Frauenkirchen, Burgerland), Boldogasszonyfa (Baranya megye), Boldogasszonyfalva (Gospodjinci, B�cska, Szerbia), Boldogfa (Boldog, Frauendorf, Pozsony megye, els� �r�sos eml�t�se szerint Boldogazzonfalua), Boldogfalva (S�nt�m�rie, Erd�ly, els� �r�sos eml�t�se szerint Boldoghazzonfalwa). Legt�bb templomunkat Sz�z M�ria c�m�re szentelt�k. M�ria hajdan k�l�nleges tisztelet�re vall, hogy nincs g�tikus olt�r, amelyen ne szerepelne, s t�bbnyire � rajtuk a f�alak. A csill�mpal�t, amit az �veg el�tt foglaltak a templomablakok �lomkarik�iba, m�ria�vegnek h�vt�k. Tanuls�gos a nagy sz�m� magyarorsz�gi Sz�z M�ria-kegyhely t�rt�nete. �me, k�z�l�k n�h�ny nevezetesebb: Andocs, Baja-M�riak�nnye, Bodajk, Budakeszi-Makkos-M�ria, Budapest-M�riaremete, Csatka, G�d�ll�-M�riabesny�, Homokkom�rom, J�sd-Szentk�t, M�riak�m�nd, M�rianosztra, M�riap�cs, M�travereb�ly-Szentk�t, Sikl�s-M�riagy�d, Szeged-Als�v�ros, T�t-Szentk�t. Templomaik titulusa (felszentel�si c�me) kiv�tel n�lk�l valamelyik M�ria-�nnepre utal. Andocs Nagyboldogasszony�ra, Baja-M�riak�nnye Kisboldogasszony�ra, Bodajk a Seg�t� Sz�z M�ri��ra stb. E b�cs�j�r�helyekhez f�s – m�ghozz� t�lgyf�s! – M�ria-jelen�seket f�z a hagyom�ny, csodat�v� kegyk�p�kr�l, kegyszobrukr�l, gy�gyviz�kr�l, csod�s gy�gyul�sokr�l h�resek. A kereszt�ny kegyhelyek rendszerint pog�ny szent�lyek hely�t foglalt�k el, s egykor� forr�sokb�l tudjuk, hogy a pog�ny magyarok �ldoz�helyei forr�sok, berkek, b�lv�nyk�vek voltak. A Sz�zanya egyik-m�sik k�lf�ldi b�cs�j�r�hely�t a magyarok r�gt�l fogva k�l�n tiszteletben r�szes�tett�k.
    Aachent, Nagy K�roly hajdani sz�kv�ros�t m�r Szent Istv�n mint�nak tekintette. A sz�kesfeh�rv�ri „kir�lyi k�polna” el�k�pe a n�met uralkod�k kir�lyi k�poln�ja, a Nagy K�roly �ltal Aachenben alap�tott Sz�z M�ria-bazilika volt. Koron�z�sa mint�j�ul a n�met koron�z�si ord� szolg�lt, a feh�rv�ri Nagyboldogasszony-napi (!) t�rv�nynapoknak is Nagy K�roly aacheni birodalmi gy�l�sei voltak a mint�i. Szent Istv�n �rsekk�vet�t�l, Asztrik-Anaszt�zt�l kezdve Aachen a magyar zar�ndokok �h�tott �ti c�lja volt.
    1358–66 k�z�tt a magyar zar�ndokok lelki gondoz�s�nak ell�t�s�ra Nagy Lajos kir�ly meg�p�tteti az aacheni d�m magyar k�poln�j�t. 1367-ben �rt�kes erekly�kkel �s m�t�rgyakkal gazdag�tja, k�zt�k Istv�n, Imre �s L�szl� erekly�ivel �s a Madonna Anjou-liliomokkal d�sz�tett zom�nck�p�vel egy�tt. Az erekly�kb�l jutott az Aachenfahrt, aacheni zar�ndok�t sor�n (amelynek Szent Erzs�bet Wartburgja is �llom�sa volt) a k�lni Makkabeus-templom sz�m�ra is. A magyar k�poln�t a XVIII. sz�zadban �t�p�tett�k �s magyar szentek szobraival d�sz�tett�k.
    Mariazell h�res zar�ndokhely Ausztria keleti r�sz�n, St�jerorsz�gban. A benc�sek alap�tott�k 1170-ben. Vil�gh�r� nevezetess�ge a b�cs�j�r� templom �s a jellegzetes lebeg� kegyk�p. Haz�nkb�l �rkez� b�cs�sok kedvelt zar�ndokhelye. N�dasdy Ferenc orsz�gb�r� �s feles�ge, Esterh�zy Julianna a bazilik�ban olt�rt emeltetett Istv�n kir�ly tisztelet�re (1662). A Szent L�szl�- vagy selmeci olt�rt Szelepcs�nyi Gy�rgy pr�m�s �ll�ttatta mag�nak nyugv�hely��l (†1682). Mindszenty J�zsef b�boros hercegpr�m�st (1892–1975) hal�la ut�n itt temett�k el. Magyarorsz�gi rehabilit�l�s�t k�vet�en (1991) hamvait hazasz�ll�tott�k, �s Esztergomban helyezt�k �r�k nyugalomra. Magyarorsz�gon k�t helyn�v utal a Mariazell-lel val� szoros kapcsolatra. Pannonhalma fi�kmonostor�t, a celld�m�lki benc�s ap�ts�got II. B�la alap�totta. Els� �r�sos eml�t�se 1252. Kiscell n�ven 1749 �ta ismert mint b�cs�j�r�hely (Nova cella Mariana ad D�m�lk, n�met nev�n Klein-Maria Zell). Koptik Ott�, a mariazelli templom kincst�rnoka (1692–1755) d�m�lki ap�tt� val� kinevez�sekor a mag�val hozott Sz�z M�ria-szobornak hajl�kot, majd k�poln�t �p�ttetett, ezzel vetette meg a b�cs�j�r�s alapj�t. Az �budai Kiscellen a Zichy-csal�d j�volt�b�l a trinti�riusok alap�thattak rendh�zat (1738-ban). A rend II. J�zsef feloszlat�sa ut�n nem t�rt ide vissza. Az �p�letegy�ttes ma a Budapesti T�rt�neti M�zeum birtoka.
    C�stochowa. P�los k�zpont �s b�cs�j�r�hely. A XIII. sz�zadban kialakult �-C�stochow�t �s a XIV. sz�zadi Jasna G�ra telep�l�st 1826-ban egyes�tett�k. A Jasna G�ra-i p�los kolostort Opuliai L�szl� (W�adys�aw Opolski herceg), Magyarorsz�g n�dora alap�totta 1382-ben. Egyik k�poln�j�ban �rzik a val�sz�n�leg magyar adom�nyoz�s� Fekete Madonna-kegyk�pet (XV. sz�zad). C�stochowa Lengyelorsz�g legh�resebb b�cs�j�r�helye (b�cs�napja Kisasszony napja, szeptember 8.). A XVII–XVIII. sz�zadban t�bb magyarorsz�gi p�los templom (M�rianosztra, P�pa, Sopron-kertv�ros, Szeged) kapott a k�p j�l-rosszul siker�lt m�solataib�l. Fekete Madonna-�br�zol�ssal, �gynevezett loret�i vagy Szerecsen M�ri�val m�s magyarorsz�gi b�cs�j�r�helyen is tal�lkozunk. K�ph�z�n, M�riabesny�n p�ld�ul.
    A Fekete Madonna pog�ny eredet� k�p- �s szobort�pus. K�zvetlen el�k�pei: az epheszoszi Diana kultikus szobrai, a R�m�ba vitt pesszinontei fekete K�bel�.
    R�m�ban, a Szent P�ter-templom altemplom�ban (Sacre Grotte Vaticane) az �kereszt�ny szarkof�gok szent�ly�ben tal�lhat� a Magyarok Nagyasszonya-k�polna. II. J�nos P�l p�pa 1980. okt�ber 8-�n, a Magyarok Nagyasszonya �nnep�n szentelte fel. Az olt�r m�g�tti falon l�v� domborm� a magyarok kereszt�nys�g el�tti �st�rt�net�t �br�zolja. El�tte Sz�z M�ria szobra, szemben vele Szent Istv�n�, amint koron�j�t �s orsz�g�t az � oltalm�ba aj�nlja (Varga Imre m�ve). A k�polna hosszanti falain 19 magyar vagy magyar vonatkoz�s� szent domborm�ve l�that� (Cs�kszentmih�lyi R�bert, Kiss S�ndor, Kiss Kov�cs Gyula, Kiss Nagy Andr�s, K� P�l �s Marton L�szl� domborm�ve). A z�r�fal dombor�t�s�t Amerigo Tot k�sz�tette.
    A legjelent�sebb hat�ron t�li M�ria-zar�ndoklati c�lpont az erd�lyi Cs�ksomly�, ami nem is sz�m�t igaz�n k�lf�ldnek. Ha van ma a magyar katolicizmusnak a nemzeti �sszetartoz�s felekezetek f�l� emelked� jelk�pes mozgalma, akkor a cs�ksomly�i b�cs� az. Cs�ksomly� ma Cs�kszereda k�lv�rosa, els� eml�t�se 1332. Ferences kolostor�t 1400 k�r�l alap�tott�k. 1442-ben Hunyadi J�nos a sz�kelyek marossz�ki csat�ban tan�s�tott h�siess�g��rt jelent�s adom�nyokkal j�rult hozz� a templom �s monostor �p�t�s�hez. 1444-ben p�pai bulla enged�lyez b�cs�t Sarl�s Boldogasszony napj�n (j�lius 2.). Iskol�ja, k�nyvt�ra �s nyomd�ja h�nyatott t�rt�nete ellen�re a magyar m�vel�d�st jelent�sen gazdag�totta (K�joni J�nos). A katolikus hit v�delm��rt J�nos Zsigmonddal szemben itt v�vott csata (1567) eml�k�re tartott p�nk�sdszombati b�cs�ra a cs�ng�kon k�v�l ma m�r t�bb sz�zezer ember zar�ndokol Somly�ra a magyar nyelvter�let minden r�sz�r�l. A 3000 h�v�t befogad� templom f�olt�r�nak k�s� g�tikus M�ria-kegyszobra a Szepl�telen fogantat�s (Napba �lt�z�tt Asszony) jelk�pis�g�ben fogant. A templom f�l�tti Kis-Somly�-hegyen �ll a g�tikus alap�, �t�p�tett Salvator-k�polna, a Szent Antal-k�polna, A Szenved� J�zus k�poln�ja �s ma is lakott remetekunyh�. A Salvator-k�poln�t „a hitrege szerint sz. Istv�n �p�tette a pog�ny hitet v�dett Gyula legy�zet�s�nek eml�k�re, a hitrege azt is mondja, hogy azt �gb�l lesz�ll� angyalok �p�t�k fel. Salvator nev�t Losteiner (Topografica I. Sect. I. Art.) att�l sz�rmaztatja, hogy Capistran �s a nagy Hunyadi 1456-ban a Megv�lt� �tv�ltoz�s�nak napj�n (transfiguratio Salvatoris) augustus 8-�n a ’Salvator’ nev�t seg�ly�l h�va, nyer�k meg a csat�t” – �rja r�la Orb�n Bal�zs.
    A b�cs� f� esem�nye a Kis- �s Nagy-Somly� k�z�tti nyeregben zajl� virraszt�s, a t�bbs�g�kben �nnepi viseletbe �lt�z�tt r�sztvev�k szent �s magyar �nekeket �nekelve, szent �s magyar z�szl�kat lengetve k�sz�ntik a felkel� p�nk�sdi Napot, rem�lve, hogy megpillantj�k benne a Szentlelket. A szabadt�ri H�rmashalom-olt�rn�l (Makovecz Imre terve) koncelebr�lt mise f�szerepl�je Cs�ksomly� pl�b�nosa, Gergely Istv�n. Neki k�sz�nhet� els�sorban, hogy a magyar katolikuss�g eme �nnepe m�ra a magyar �sszefog�s szimb�lum�v� v�lt.
    K�l�n figyelmet �rdemel, hogy a cs�ksomly�i Szent Sz�z cs�ng� Babba M�ria neve. A r�gi anyaistenn� negat�v aspektus�t megszem�lyes�t� mesebeli B�b�t juttatja esz�nkbe. P�nk�sdkor a cs�ksomly�i b�cs�ra zar�ndokl� cs�ng�k ny�rfa�gakkal j�nnek Babba M�ria l�t�s�ra. E szok�s, csak�gy, mint a t�lgyf�n megjelen� Sz�zanya, a mes�kb�l ismert, vil�gf�n lak� (b)anyaistenn� k�p�t id�zi fel. De felid�zi a b�ba alakj�t is, aki a sz�l� asszonynak seg�t. A megfelel�st, egyben a pog�ny Boldogasszony kimagasl� �svall�sbeli szerep�t a hozz� t�rs�tott csillagnevek is tan�s�tj�k: B�ba matull�ja, Boldogasszony matull�ja: Sarkcsillag, Nagyasszon t�rszekere, Nagyboldogasszony csillaga: Kis Medve. A Sarkcsillag k�r�l forog az �g, aki forgatja, nem ak�rki. A mesei vil�gk�pben a Sarkcsillag mellett van egy �tj�r�, ahol az �tkel�ket any�ka fogadja. � a vil�gf�n lak� banya altereg�ja. V�. a n�pdallal:
    „Puszta malomba’ t�lgyfagerenda,
    Azon �ld�g�l bagolyasszonyka.”
    Feltev�s szerint Boldogasszony �s Kisasszony, valamint a hiedelmek Sz�passzonya a valamikori pog�ny magyar istenn�tri�sz h�rom szem�lye volt. Boldogasszony az anyai, Kisasszony a sz�zi, Sz�passzony pedig a d�moni aspektus�t k�pviselte. A katolikus n�pi j�mbors�g – k�l�n�sen Szegeden �s vid�k�n – Sz�z M�ria legendabeli �desanyj�t, Szent Ann�t nevezte Nagyboldogasszonynak (e hagyom�nyt az egyh�z nem fogadja el). Legend�ja szerint Anna hosszas medd�s�g ut�n, id�s kor�ban Isten kegyelm�b�l sz�li meg Kisasszonyt (Kisboldogasszonyt). A Nagyboldogasszony �s Kisasszony kett�s ilyet�n �rtelmez�se az �g�r�g D�m�t�r f�ldany�nak �s gabonaistenn� le�ny�nak, Perszephon�nak a szerep�vel mutat p�rhuzamot. Az ut�bbi Kor� (Le�ny) n�ven is ismert. Ennek nyom�n sz�letnek a mes�k a Sz�z M�ria �ltal megr�vid�tett kal�szr�l �s a Kal�szos Madonna-k�pm�sok, melyeknek a valamikor arat�sra jelet ad� „kal�szos” Sz�z csillagk�p �s �g�r�g megszem�lyes�t�je, Kor� (Perszephon�) az el�k�pe. A Sz�z legf�nyesebb csillaga a Spica (Kal�sz).
    A Szent Ann�val azonos�tott Nagyboldogasszonyhoz mint �gi b�b�hoz a medd�, vagy �ppen v�rand�s �s vaj�d� asszonyok fordultak. Sz�l�saink is erre fektetik a hangs�lyt: „Boldogasszony �gy�ban halt meg.” (Gyermek�gyban.) „Elb�rn� m�r a Boldogasszony �gy�t.” (�rett a gyermeksz�l�sre.) „Kifek�dte a Boldogasszony �gy�t.” (F�lkelhet a gyermek�gyb�l.) „A Boldogasszony mark�ba esett.” (Az elesett gyermekre mondj�k, ha nem esett baja.)
    A katolikus k�zfelfog�s t�nyk�nt tartja sz�mon, hogy Szent Istv�n M�ria kegyelm�be aj�nlotta az orsz�got, �s a Sz�zany�t Patrona Hungariaenak, haz�j�t M�ria kir�lys�g�nak tekinti (Regnum Marianum). K�lcsey Hymnus�nak megzen�s�t�s�ig a magyarok himnusza, legal�bbis a katolikus t�bbs�g sz�m�ra, a Boldogasszony any�nk kezdet� vall�sos n�p�nek volt:
    „Boldogasszony any�nk, r�gi nagy p�tr�n�nk,
    Nagy �ns�gben l�v�n �gy sz�l�t meg haz�nk:
    Magyarorsz�gr�l, �des haz�nkr�l
    Ne feledkezz�l el szeg�ny magyarokr�l.”
    A boldog = b� �rtelmez�st l�tszik igazolni, hogy az �ns�gben l�v� haza sz�l �gi any�nkhoz az �nekben. (Apr� �rdekess�g: az �neket az �rek is �neklik. �k Brighidhez k�ny�r�gnek benne, Brighid Szent Brigitt�nak �rorsz�g patr�n�j�nak a pog�ny neve, hasonl�k�ppen ahhoz, ahogy Boldogasszony Sz�z M�ri��. �nek�k dallama �s egyik versszak�nak a sz�vege megegyezik a mienk�vel.)
    A legr�gibb r�nk maradt magyar nyelv� vers a Fi�t sirat� Sz�zanya szav�val sz�l hozz�nk 800 �v t�vlat�b�l. Nyelv�nk r�gis�g�t bizony�tja, hogy �rtj�k az �magyar M�ria siralom minden sor�t.
    M�ria magyarorsz�gi kultusz�nak t�pl�l� �s ki nem mer�l� forr�sa a keleti szomsz�ds�g. Az ortodox kereszt�nys�g a Szent Sz�zet m�ig a r�gi rajong�ssal tiszteli. K�l�n�sen igaz ez az �rm�nyekre, akikn�l a Szenth�roms�gban a Szentl�lek hely�t mintha a vele p�rba �ll�tott Sz�zanya t�lten� be, ahogy a koptokn�l is. Ez a felfog�s az �si egyiptomi istencsal�d-mint�b�l eredeztethet�, amelyben a tri�szt az atya-, anya- �s fi�isten alkotja. (P�ld�ul Amon, Mut, H�rusz.) Ez az�rt �rdekes, mert R�vay P�ter korona�r 1613-b�l val� le�r�sa alapj�n tudhat�, hogy a Szent Koron�n az Atya �s a Fi� k�pm�s�n k�v�l eredetileg M�ri�� is szerepelt. Az Aty�� a fels� p�ntok tal�lkoz�s�ban a kereszt alatt, a Fi�� az als� korona p�rt�j�nak k�z�ps� lemez�n ma is l�that�, M�ri�nak az als� korona h�ts� p�rtalemez�n l�v� k�pm�s�t azonban valamikor a R�vay P�ter besz�mol�ja ut�ni id�ben valami�rt Duk�sz Mih�ly k�pm�s�ra cser�lt�k. �jabban a feliratok �s a st�lus saj�toss�gai miatt felmer�lt, hogy a Szent Koron�t a Kauk�zusban, vagy onn�t val� �tv�s�k k�sz�tett�k.
    A M�ria-kultusz pog�nyos form�ja sz�mos form�ban �lt n�p�nk k�r�ben. Legszebb p�ld�ival az apokrif im�kban tal�lkozunk. Ez ut�bbiak b�jol� var�zssz�vegek, m�r ennyiben is �rtelmezik, mi�rt Boldogasszonyt sz�l�tj�k meg. Az egyik ima e szavakkal kezd�dik:
    „�, hajnal, hajnal, sz�p piros hajnal,
    Kibe M�ria nyugoszik,
    �r t�le sz�letik,…”
    A hajnalban nyugv� M�ria a Hajnalcsillaggal azonosul, a hajnalb�l sz�let� fia, a f�ny-Krisztus pedig a Nappal. �me, egy m�sik ima nyit�k�pe:
    „M�ria kapuja megny�lik,
    Isten fia sz�letik.”
    M�ri�t sok n�p�nek hasonl�tja a Nap el�tt megny�l� mennyek kapuj�hoz. �s egy harmadik:
    „Feh�r r�zsa, M�ria
    Gy�nggyel gy�kerezik
    Arannyal vir�gzik.
    A mi h�zunk n�gysz�gletes,
    N�gy sz�p angyal �rizkedik.
    Angyalok �rizzetek,
    Keresztek forogjatok,
    Hadd aluggyam Boldogasszony �gy�ba…”
    Mint ismeretes, sz�mos n�v�nyt, k�l�n�sen gy�gyn�v�nyeket, �s vir�got, mindenekel�tt a r�zs�t �s a t�vis n�lk�li p�nk�sdi r�zs�t kapcsoltak �ssze Sz�z M�ria szem�ly�vel (Nagyboldogasszony-napi szok�s a vir�g- �s gy�gyn�v�nyszentel�s). Ebben, mint sok minden m�sban is, J�zus anyja V�nusz �r�k�se. �me, n�h�ny Boldogasszony vadvir�gai �s gy�gyn�v�nyei k�z�l: Boldogasszony �ga (neh�zszag� bor�ka, Juniperus sabina), Boldogasszony csepegtette f� (k�z�ns�ges szepl�lapu, Cerinthe minor), Boldogasszony f�ve (k�r�mvir�g, Calendula officinalis), Boldogasszony haja (kakukkf�fojt� aranka, Cuscuta epithymum), B�dog Asszony m�nt�ja (Boldogasszony tenyere, Chrysantemum balsamita), Boldogasszony pal�stja (k�z�ns�ges pal�stf�, Alchimilla vulgaris), Boldogasszony papucsa (M�ria cip�k�je, Venus-sarucska, Cypripedium calceolus; Boldogasszony papucs�nak latin neve sz� szerint „V�nusz cipell�j�nek” ford�that�), Boldogasszony r�zs�ja (b�rsonyos kakukkszegf�, Lychnis coronaria).
    Se szeri, se sz�ma a Boldogasszonyt, Sz�z M�ri�t neves�t� szok�soknak, t�rgyaknak, hiedelmeknek, s�t szer(ve)zetnek (l. Boldogasszony le�nyai, premontrei kanonissz�k, M�ria-kongreg�ci�). Nem csoda, hisz’ M�ria nem is olyan r�gen m�g a legn�pszer�bb n�i keresztn�v volt. A k�t h�bor� k�z�tt a magyar l�nyoknak k�zel egy�t�d�t e n�vre keresztelt�k (800 000), �s a gyakoris�gban m�sodik Erzs�bet e sz�m fel�t sem �rte el (300 000).

 

forr�s: http://www.napkut.hu/naput_2007/2007_06/047.htm

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.