|
A magyar nemzeti ereklyk si eredete II.
2/d. A Szent Korona.
A magyar kiscmer negyedik motvuma a Szent Korona, mely a pajzs felsõ szln nyugszik. Eredetrõl mr sokan s sokflekppen rtak. Egyesek latin, msok grg, jabb kutatk Kis-zsiai elemeket vlnek felfedezni a korona megjelensben. rdekes mdon gy tûnik, mintha mindenkinek kicsit igaza volna, vagyis a sok rszigazsg egytt adn meg a Szent-korona valdi eredett.
A korona kszts helysznrõl s az idõpontjrl nekem sincsenek adataim. De n, az ltalam felptett kori elsõdleges vilgkultra trtnelmi rejtvnykulcsnak a megfejtsvel eljutottam a magyar npek eredetben, a korban visszafel egszen a piramisptõk npe nemzetisgnek a krdskrig. A rejtvnykulccsal sokszorosan s egzakt mdon bizonytani vagyok kpes, hogy a hunmagyar npek llamisgnak a kifejlõdse teljes bizonyossggal a Nlus vlgyben ment vgbe. E terlet eltartkpessge kvetkeztbõl addik, hogy a npfelesleg a vilgon kzismert magyar fogalom szerint – az rja (ria) npek csaldjt, s nem fajt alkottk meg – kiradva krkrsen haladt a krnyezõ terletek fel. Az rja (mellknv) sz a Nlus viznek a kiradsa fogalmbl szrmazik. A vz rja igenvbõl tvitt rtelemben a kirad nprszek sszefoglal megnevezsre kerlt megalkotsra Az j honban az egyiptomi llamszervezet szerinti j llamokat alkottak. Pldaknt csak a nagyobbakat emltem a Sumer, a Hettita, a Md(i)a, a Szkta, a Parthus s a Kazr(ia) birodalmakat, tbb esetben az ia toldalkkal is jeleztk a npi hovatartozsukat.
De ha pontosabban megvizsgljuk, hogy milyen npessg alapozta meg a grg majd rmai birodalmakat, mindenhol magyar alapt kultrnpessget tallunk. Pldaknt Grgorszg terletn Thba, Megara, Marathon, Athnae egyiptomi nveredetû vrosokat tallunk magyar lakossggal. Rma vrost, magt is az Etrria (Ht-Ra õsk-npe) magyar npessge alaptotta i. e. 753-ban, s mintegy 244 vig uralta (509-ig), mikor a latinok tvettk a hatalmat. Amikor azt lltottam, hogy mindenkinek van igazsga a korona eredett illetõen, akkor ezt gy rtettem, hogy a magyar Szent Korona magn viseli az egsz elsõdleges kori Indomediterrn vilgkultrt megalapoz np eszmeisgt. Sokan elfelejtik lerni, hogy a fejlõds logikja szerint, kellett lenni egy elsõdleges magas szintû kultrnak, ha van egy ma is mûkdõ msodlagos Indoeurpai kultrkr. Az teljesen egyrtelmû, hogy a mai msodlagos vilgkultrk csak ez elõzõre rplve fejlõdhettek ki, s alakthattk ki a mai civilizcikat.
Lehet, hogy sohasem tudjuk meg pontosan, hol s mikor kszlt a magyar korona, de az eszmeisgrõl egszen pontos adatokkal szeretnm kiegszteni a koronatant. Minden kutatnak feltûnt, hogy a koronnk kt rszbõl van sszeszerkesztve. Az elõzõ bekezdsek lersbl mr minden olvasnak egyrtelmû lehet, hogy a koronnk szerkesztse pontosan megegyezik az egyiptomi hunmagyar npek egysgeslsvel. Az szaki vrs hunkirly koronja a kerek abroncskorona formt, a nap krszimblumt jelkpezte. A kzpsõ fehr magyar (Ht r) orszgrszben a fehr, hegyes gynevezett gbetrõ, vagyis papsveg koronaforma volt a jellemzõ. Mg e koronaforma is ht rtusos rszre osztdott. Lehet, hogy a piramisok jabb motivcijt rintettk?
A mr lert tezer vvel ezelõtti egysgeslst kvetõen egybeszerkesztettk a hunmagyar npek koronaformjt is. Teht, megmaradt az als kerek koronaforma, s erre ltettk r kezdetben a hegyes koront. Ez a felsõ (sszefgg a Felsõ-Egyiptom fogalmval) hegyes koronarsz a ksõbbiekben az kori magyar templomok kerek alakja, s a bell kk sznû kupola flgmb alak tetejbõl kiindulva, a fejformt is kvetve keresztpnttal flgmbszerûv vltozott. Tetejre pedig az õsi szenthromsg jeleknt – nagyon fontos, hogy – az egyenlõszr kroszt kereszt jelkpe kerlt, s nem a rmai katolikus hosszszr kereszt. Hogy mirt ferde ez a kereszt? Erre a legnehezebb vlaszolni. Lehet srls eredetû, de elkpzelhetõ egy csillagszati jelkp beptse is, miszerint Fldnk forgstengelye nem esik egybe a kerings skjval. Ezt csak azrt rtam le, mert a Szent Korona a valsgban tbb csillagszati jelkpet is tartalmaz. Pldaknt a tizenhrom 28 napos holdhnapbl ll 364+1 napos v felosztst emltem.
rdekessgknt kell lernom, hogy volt mg egy uralkodi jelkpe a magyar npeknek mgpedig a kendõs kirlyi fejdsz. Uralkodi nvhasznlatban a Kende ma is ismert fogalma volt hasznlatban. A kendõ a fejre tekert szakrlis ruhadarabot, s a tbbi uralkodi jelkppel egytt adta a kirlyi cmet. Elsõsorban a kusfldi fekete magyarok hagyomnyaiban gyakori megjelensû motvum. Õltaluk terjedt el az egsz Mezopotmiai tjegysgben. A kendõs kifejezs s a turbn kzti hasonlsgra utalva, mindenki gondolja vgig a vilgunk uralkodi jelkpeinek fejlõdsben az eredet krdskrt. A honfoglal vezrek kztt is volt egy Kende (kendõs) mltsgnv, aki lehet, hogy a szakrlis kirlyi cmet viselte? s a folyamat kzben kerlt – kevsb ismert mdon – az rpd csald kezbe a teljes hatalom.
Ebbe a krbe tartoz jelkp a szem-papok – az elnevezsk a napisten szem formjban trtnõ brzolsbl ered – vllukra tertett prducbõrs papi viselete. A fõrang pap egyben a papkirly helyettese, uralkodi vromnyost is jelent. Minden rja orszgban, ahol Szemurak uralkodtak, az elnevezsk megjelent az orszgnvben. Pldaknt a Sumr kirlysgot emltem, ami a tjszls figyelembevtelvel Szem (Szum)-r (er) kifejezst takar. E npi jelkp is a forr gvi, a mai Etipia krli Danklia sivatagban lõ pettyes prducok hazjra mutat, sok ezer vvel ezelõttre. Errõl a tnyrõl is tudstanak a krnikink. A bevonul magyar honfoglal vezrek kztt a prducbõr jelkpe szintn megjelenik, mint a szempapok vallsi jelkpe.
Ebben a munkmban elgsgesnek tartom megjegyezni, hogy szerintem a Szent Korona tudatosan tervezett, egysges egsz alkots. Nekem csak azzal kellett kiegsztenem az eddigi tudomnyos rtkelseket, hogy a korona tudatos tervezsnek elve visszanylik a szakrlis kori egyiptomi piramisptõk npe krdskrig. Ha nem foglaljuk bele a magyarsg llamalkot eredetnek kialakulst a nemzeti jelkpeink cmertanba, sohasem rtjk meg a keletkezsk motvumait. A Magyar Szent Korona egy s egyedli ereklyje vilgunknak. Minden korontl magasabb eszmeisgû. Egytt jelenti az gi s a fldi, msknt az apostoli hatalmt!
3. Koronzsi jelvnyek.
A magyar Szent Korona utn, a hozz tartoz jelvnyek kzl a jogar s az orszgalma eredetrõl kvnok mg szlni. A koronzsi palst s a koronzsi kard eredetrõl, az eddigi lersok pontossgban nincs okom ktelkedni. Rviden csak a nvtrtnetkrõl rok. A palst õsi jelentsben a p = apa (papkirly) + al = al + st = isten sztagokbl keletkezett, fordtott szrendben: palst = isten-al tartoz-papkirly.
A kard sz keletkezse hasonl õsi szkpzst mutat, a ka + r(a) + d sztagrszek sszeolvadsval. Az elõzõ oldalak etimolgiai fejtegetseibõl mr megrthetjk, hogy a kara = naporszg, a d = dm, mint szent helyet jelent. sszeolvasva: kard = naporszg-szent vdelmezõje jelentssel br õsmagyar szavunk.
3/a. Kirlyi jogar.
Elsõknt a jogar eredetrõl szlok. szak-Egyiptom kirlyi jelvnyei kzl a bot s az ostor szimbluma a legismertebb. VII. Kleoptra (a neve magyar kpzsû sz, jelentse: R-apt-kislenya) Egyiptom utols, mg magyar gykerekkel rendelkezõ kirlynja (i. e. 30-ban) mindkt jelvnyt hasznlta. A hun Bothon elnevezsrõl mr szltam. A kvetkezõ vezredekben a bot Ω fejnek, s a kusfldi fokos talakulsnak lehetnk szemllõi. Szerves fejlõdssel kialakult a mai jogar szimbluma, ami a bot nyelnek, s a fokos fejnek az egybeolvadst jelenti, tbb vltozatban. A kzpkorban a magyar kirlyi jogar mg „tollas” fejû volt, a Turulmadr monda szerint, lsd a Kpes Krnika 38,-40,-41. oldaln a kpeket. Ksõbb vlhatott a jellegzetesen gmb fejûv. A jogar szkpzse is magyar eredetû. Etimolgija szerinti jelentse: jogar = j-mag-r rtelmet takarja. Teht, ha a szimbolikja, s a neve is egyiptomi eredetû, akkor btran kijelenthetem, hogy a jogar, mint koronzsi jelvnynk is tbb ezer ves magyar eredetrõl tanst bennnket.
3/b. Az orszgalma.
Msodszor az orszgalma eredett prblom megfejteni. Elõre bocstom, hogy a kvetkezõ sorokban egy klnleges magyarzatnak lehetnek az olvasi. A szban forg jelvny eredetrõl nagyon kevs adatot talltam. A lnyege az, hogy az elmletek szerint a kzpkorban jelenik meg, s az rpd nemzettsge kezdte hasznlni. A Kpes Krnika mg egysgesen egykereszttel brzolja. Mivel tudjuk, hogy egy ilyen nagyfontossg jelvny bevezetst is csak szakrlis hagyomnyok alapjn lehet elfogadtatni az orszggal, felttelezhetõ, hogy ismt kori kpzõdmnnyel llunk szemben.
Vajon mi lehet az orszgalma szakrlis eredete? A ma rajta ll kettõs kereszt mr a rgmlt fel irnytja a gondolkodst. De ez az sszepts tnyleg lehet kzpkori. A tovbbi gondolkodsban az almra terelõdtt a figyelmem. A keresztny vilgunkban az almrl gyorsan beugrik az a bibliai kp, hogy a tuds gymlcse az alma. Aki a tiltott gymlcsbõl eszik…! Felmerlt bennem a krds, lehet-e kze a bibliai almnak a magyar orszgalmhoz? Nagyon nehezen jutottam kzelebb a krds megfejtshez.
Az elsõ nyom, hogy az almafajtk kztt van egy mai alanyfajta, melynek a tudomnyos neve: Malus pumila var. paradisiaca. A nvbõl egyrtelmû, hogy a bibliai paradicsomrl szl esemnyekben az alma, mint gymlcs, tnylegesen a maga valsgban szerepelt a szvegekben. Nem egy elvont jelkpes dologrl van sz. Az alma nvny szrmazstanilag Kis-zsiban õshonos nvny. Msknt fogalmazva a mediterrn vidkeken mindenhol elõfordul gymlcstermõ nvny, egszen a mrskelt gv szaki hatrig. De mg mindig homlyos volt, vajon lehet-e kze a bibliai alma mitolgijnak a magyar orszgalma cmertanhoz?
A tovbbi megfejtsben nagy hasznt vettem, a mintegy tszz szavas ltalam sszelltott magyar sztram kzben szerzett kori nvanyag olvassi gyakorlatnak. Figyeljk meg az alma s az lmos szavak sszecsengst. Egyes mai tjszlsokban mg az „lm” kiejtssel is tallkozunk. Mg egy nagyon fontos magyar vallsi gyakorlatrl kellett ismereteket szereznem. Mint mr emltettem, az õskorba visszavezethetõ gyakorlat szerint minden olyan lõlnyt vagy trgyat a kerek napisten msnak tartottak, amit a valsgban is hasonltani lehetett hozz. Elsõ pldaknt az egr mai nevt emltem, amit az egyiptomi hieroglifkban lerajzolva az g-r (eg-r), vagyis a napisten szimbolikjt jelentette. Msik pldaknt az egyiptomi macskakultuszt emelem ki. A macskkat annyira tiszteltk, hogy tmegesen mumifikltk a gyakorlati letben. Vallsi hiedelmk szerint a macska szeme hasonltott a napisten kpre, amit a Szem-r kifejezsben is imdtak. Radsul a macska kedves llat, ezrt sem vletlen, hogy Olaszorszg szaki rszein mg manapsg is a macskk szent llatok. Ez a jelensg azt is bizonytja, hogy egykor Velence s Trieszt krnykre egyiptomi magyar nprszek kiradsa kvetkezett be, tbbek kztt az Etruszkok mellett. Csak megemltem, hogy a mai Trieszt vros neve is magyar keletkezsû sz. A megrtshez nlklzhetetlen tudni azt, hogy a bborban szletett Konstantin csszr lerja, a magyarokat az õ idejben trkknek (turk) hvtk. Ebbõl kvetkezik a vros eredetnek a megfejtse: T(u)r(k)i (magyarok)-esthoni (nyugati) vrosa, az alhzott betûk szerint.
Visszatrve az orszgalma eredetnek krdseihez, figyelembe veendõ tny, hogy az alma sz beszdtana kifejezi az lõ-m(sa) frai uralkod elnevezst s a papi hatalmat. De azt is tudjuk, hogy a honegyestst szervezõ lmos papkirly jelentse is lõ-msa fogalmat takar, ami az vezredes talakulsokon vltozott t lmoss. Kezdett sszellni a kp. Az almaterms formjrl knnyen elkpzelhetõ a kr alak napisten kpe is. Az alma mg a grgg vlt omega (Ω) jelet is megjelentheti a valsgban. Abban az rtelemben, hogy A-tl az Ω-ig, ami a teljessget, magt a tant, a tudst jelenti. Az omega jel lekpezi az kori magyar templomok kerek alakjt a nyitott bejrati kapu brzolsval, mely egyben az ldoz helyet is jelentette. Erdlyben mg ma is ismerik a TANR-KAPU fogalmt. A Tanr (Tan-r) a templom mellett jelentette a tuds pap szemlyt is. Vajon mirt volt Kleoptra kirlyi botjnak a vge – kevsb ismerten – oly jellegzetesen omega alak? Ismt a jelkpeink szerves fejlõdsnek a gondolatnl vagyunk. Az kori vallsokban a tuds a mgusok, vagyis a papok titkai voltak. Engedly nlkl senki sem juthatott a tuds hatalmba. Aki engedly nlkl prblta a tudst megszerezni, kitkozssal sjtatott.
Mr csak egy kis kutati fantzira volt szksgem, hogy egy valsgos eredetet adhassak az orszgalmrl. Teht az egyiptomi, de a kzelkeleti llamok tudst kifejezõ jelkp az alma fogalmba lett belekdolva. Egyszerûstve, aki tudott almt termelni – mert azt mr akkoriban 5-10 ezer ve is csak a munka tudsval lehetett – az mr rendelkezett a tuds bizonyos szintjvel. A tuds almja tvitt rtelemben, csak a papi vallsi vezetõk kivltsga lett. Õk a tuds polsval kzvettettk a hatalmukat a np fel. s ez a motvum bekerlt a Biblinkba, a teremts mtosz folyamn. A tuds hatalmt megszerezni kvn kvlllk (idegenek) trekvst egyenesen buksra tltetve. Gondoljunk bele, hogy az akkori kommunikcis lehetõsgek mellett a tuds megtartsa az egyik legnehezebb feladatok kz tartozhatott. De mg fontosabb, hogy az akkori termelsi sznvonalon csak milyen keveseknek adatott meg a „mgus” (mag-õs) tuds megszerzsnek a lehetõsge. Nem beszlve a napi ignyeket kvetelõ termszettudomnyok fejlesztsnek a keserves folyamatairl. Teht, a tuds volt a hatalom egyik alappillre, ami felett szigoran õrkdtek a mindenkori vallsi rtegek. Ezrt kerlhetett bele a trtnetbe, a bibliai teremtsmtosz sorn, a tiltott almt fogyaszt elsõ emberpr kiûzetse a paradicsombl.
Az eddigi fejtegetsbõl egyrtelmûnek ltszik, hogy a Magyar Orszgalmnak kze van a bibliai trtnethez. Az orszgalma kifejezi a hatalom tudst, s kpessgt az orszg irnytsra. A rajta ll kettõs kereszt pedig a hatalomgyakorls jogszerûsgt rvnyesti a np fel. Egytt a tuds s a hatalom, a kzpkor kzepig a papkirlyok kivltsga volt, a vallsi hatalom kpviselõin keresztl. A tuds s a hatalom sztvlasztsa az jkor hajnaln kezdõdtt el. Ismertek az inkvizcis gyakorlatok a valls rszrõl. rdekessgknt rom, hogy napjainkban, a harmadik vezred elejn a tuds hatalma ismt az inkvizci gyakorlatt kezdi alkalmazni. De ma a szlsszabadsg ellenslyozsra, az elhallgats gyakorlatn keresztl.
Mr csak egy krdskr maradt htra, a magyar orszgalma eredetvel kapcsolatban. Vajon a krdses jelvny a Biblia keletkezsi ideje elõtti, vagy az utni keletkezsû szimblum? s szorosan ide tartozik, hogy az alma misztriuma magyar vagy hber eredetû-e? Ha pontosan tudnnk, hogy az kori Biblia milyen nyelven rdott, a krds mris eldnttt lenne. Sok kutat azon a vlemnyen van, hogy a legtbb szvegrsz, de az testamentum legnagyobb rsze egszen biztosan nem eredeti hber szveg. A tudsok szerint egy ismeretlen s kihalt armi nyelvû np szvegeinek trsbl fordtottk hberre. Akkor most mitvõk legynk? Kvetkeztethetnk arra is, hogy az Egyiptombl kivonul zsidk ismertk a trtneteket, s ezt rtk le hberre. Ebben az esetben a magyar orszgalma szimblumnak biztosan idõsebbnek kell lennie a Biblia lersnak idõpontjnl. A kvetkeztetsnk nem ad megbzhat idejû eredetet.
Mg egy lehetõsgnk maradt. Kardinlis krds a kihalt armi nyelvû np nemzetisgnek a meghatrozsa. A magyar anyanyelvû kutat ismt elõnyben van. Ha meghalljuk azt a szt, hogy arm, rgtn fel kellene ismernnk benne a magyar eredetet. Mai jelentse is kzismert, mert mindenki a menyasszonyra, vagyis a felesg fogalmra gondol. Ez a hasonlat valdi, vagy vletlen egybeessrõl ad tanbizonysgot? Az egykori forrsokbl tudjuk, hogy egy Arameus np hasznlta anyanyelveknt az armi nyelvet. A magyar kutatnak szintn egybõl fel kellene ismernie, hogy az Arameus npnv is magyarul rdott fogalom. Radsul a sz jelentse mg egyenes magyar szrend szerint is kpzõdtt, ami azonos: Arameus = A-r-ms-õs(e), vagyis a R-napisten npvel. Az arany szavunk kettõs sszettelû elõtagja is azonnal felismerhetõ, s a jelentse is megegyezik az elõzõekben lertakkal. Azt is tudjuk, hogy a R napisten az egyiptomi magyar õsvalls termke. Amelyik np ilyen megnevezst vlaszt az nmeghatrozsra, csakis magyar (Hunmagyar) npet felttelez. Hogyan keletkezhetett az Arameus np? Minden rszlettõl eltekintve, az elpuszttott Sumr birodalom npbõl, meg az Arbiai-flszigeten t felvndorl s Egyiptombl a hdtk ltal elûztt hunmagyarokbl. Ezek a nprszek vittk magukkal az õ npi trtneteiket, s amelyeket az armi nyelv szablyai szerint le is rtak. Az tudvalevõ, hogy a nprszek a vezetõikkel, vagyis nagy tuds papjaik vezetsvel kerekedtek fel, s teljes egysgkben prbltak j hazt keresni maguknak. Jelen esetben is egy j magyar testvrnpi egysgesls folyamata zajlott le, valamikor az i. e. ezer krl, a mai Irak s Szria terletn. Ez az egysgesls nem mehetett vgbe olyan tisztn, mint Egyiptomban. A npvndorls jabb s jabb npeket vetett a krdses terletre, ami egy jabb keveredsi folyamatot indtott el. Az asszr, perzsa s hber hdtsok nyomn ez a nprsz felolddott a trsg j szervezõdseiben, gy egyre inkbb nyomuk veszett. De a tudsuk megmaradt az rsaikban, amit ksõbb mr hber, majd grg nyelvre is lefordtottak. Ha hozztesszk, hogy a hber s grg kultrval is gazdagodott a szvegek gyûjtemnye, megtalltuk a Biblia keletkezsnek rvid trtnett.
De nzzk mg az armi nyelv fogalmnak etimolgijt is. Az armi sz az arameus rvidtett vltozata. rtelme egyszerûen: armi = a-r-m(s)i, vagyis az i kpzõvel az arameus nphez tartoz szemlyek csoportjt jelenti. rdekes mg az arm kifejezs etimolgija is. Mezopotmiban, a Snai-flszigeten, de Egyiptomban is az arm fõnv a holdistennõ, mskppen az anya fogalmt hordozza. Egyszerûbben a napisten uralkodtrsa, vagyis a felesge a holdistennõ kpben, ezst sznjelzssel kerlt kifejezsre. Rvidtve „szn”-knt terlet meghatrozknt is elõfordul, mint a Snai-flsziget (Sznai) elnevezsben, ahol az rjai kifejezs rvidtse (ai) is megjelenik A-r-m(is) holdistennõ hromtag szsszettele is magyar eredetû, v. az angol misis (rnõ-õs) tvett kifejezsvel.
Csak egy kicsit gondoljunk bele, vajon nem a magyar nyelv egyik legszebb kifejezsnek, a magyar anyanyelv fogalmnak az eredetvel llunk szemben az armi nyelv kifejezsben? Mint ltjuk, az armi nyelv fogalmba bele van kdolva a nõ, vagyis az anya fogalma, mely magyar nyelven rdott, s az anya-nyelvt jelenti. De ez a szimblum csokor egybe foglalja a R-(magyar)-npt, az egyvtartozs arany szavt, az anyanyelv (arminyelv) magyar kifejezst. Ezek utn prblja valaki ismeretlen nyelvnek mondani az armi nyelvet.
Mint ltjuk, amennyiben az Arameus, az armi, de az arm is õsi magyar kifejezsek, akkor nem nehz biztos kvetkeztetseket levonni a Biblia egyik alkot npnek a valdi nemzetisgrõl. Bizonytva ltom az armi nyelvben, a magyar nyelv egyik vltozatnak a biztos tudomnyos valsgt. Ebbõl az a vgsõ kvetkeztetsem, hogy a bibliai teremtsmtosz lersa biztosan ksõbbi eredetû, mint a npi hagyomny kifejlõdsben, az alma tudsszimblumnak a kialakulsa. Ezrt az a meggyõzõdsem, hogy a magyar orszgalma jelkpnek a keletkezse is tbb mint tezer ves, a hunmagyar egysgesls idejnl rgebbre tehetõ nemzeti ereklynk. Ezrt ebben az esetben is a fordtott valsggal llunk szemben. Mivel a magyar orszgalma nem lehet bibliai eredetû szimblum, akkor csak a magyar tudsmtosz lehetett a bibliai trtnet teremtsmtosznak mondai alapja. Azt el kell ismernem, hogy a kt jelkp, vagyis az orszgalma s a kettõs kereszt egybeolvasztsa lehet kzpkori rpd hzi kirlyaink mûve, de hogy a kt szimblum vallsi eredete tezer vnl rgebbi, az egszen biztosnak ltszik. Klnsen abbl a meggondolsbl tallom bizonytottnak kvetkeztetsemet, mert az rpd hzi kirlyaink elsõ felnl az orszgalma mg a kroszt szentkereszt (egyenlõszr) szerint volt szerkesztve. A Kpes Krnika minden kpn gy szerepel. Ez azt jelenti, hogy az egyenlõszr egyes kereszt eredetrõl mr tudjuk, hogy tezer vesnl rgebbi misztikum termke. Ebbõl az is kvetkezik, hogy az orszgalma s a kettõs kereszt egybeptse III. Bla kirlyunk alatti szimblum kialakts eredmnye. Az ereklynk kpzõdsnek motvumai, mgis az egyik legrgebbi a jelkpeink kzl. A szakralitsa kifejezi a kirly tudst s alkalmassgt a tuds gymlcse rvn, valamint a hatalma szentsgt a kettõskereszt nemzetmegtart hitn keresztl
.
sszefoglals.
A tanulmny sszefoglalsaknt nhny gondolatomat szeretnm rviden lerni. Magyarorszg llami szimblumainak eredetrõl ebben a munkban, a mr kztudott tnyekrõl nem rtam. Amit jkori eredetkrõl ms kiadvnyokban olvashattak, a fentiekkel mdostva, hasznlhat kiadvnyok. Mivel a jelkpek kori eredetrõl egy mondatot sem lehet megtallni az ilyen kiadvnyokban, knnyû a helyzetem. Csak arra kell krnem a szemllõdõ olvast, hogy vegye figyelembe az ltalam lertakat a gondolkodsa sorn. A tanulmnyombl teljes krûen kivilglik, hogy minden jelkpnk õsi, a trtnelembõl bizonythatan szakrlis kori eredetû. Az elsõdleges Indomediterrn vilgkultrt megalkot õsi npnk eredetnek kulturlis hagyomnyai rtelemszerûen nem az korbl fejlõdtt ki, hanem az emberisg õskorbl. A trtnelmi kor az rs kezdeteitõl szmtdik, ezrt az n nyomozsom is csak az elsõ rsos hagyatkok feldolgozsig terjedõ idõszakot leli t. Az emberisg õskorbl mr csak rgszeti s nyelvszeti bizonytkok maradhattak fenn. Az ilyen adatok kezelsnek a rendellenessgeirõl is tettem nhny megjegyzst a tanulmnyomban.
Teht, ha az ember a tudomnyos gondolkodst hamis ideolgira helyezi, a vals rgszeti adatokbl hamis kvetkeztetsek levonsra lesz kpes. Errõl adnak pldt a magyar hatrkõ õsrgi fogalmrl rt soraim. Az emberisg tves fejlõdsi kpzete, hogy az õseink sszevissza kboroltak a szavannkon, egy egyszerû szval, mint a hatrkõ, bizonytani lehet, hogy hamis alap tudomnyos lersval llunk szembe. Az emberisg mr õsi viszonylatokban is terlethez kttt, de fontosabb, hogy szigor terletvdelmi letformt folytathatott. Klnben a fennmaradsnak eslyei a nullhoz konvergltak volna. Ez a gondolat a valdi konzervatv magatarts megrtsre is alkalmas. Az emberisg magjt a hagyomnyokhoz s szoksokhoz trtnõ ragaszkodsa mellett, az letterhez val mindenron trtnõ ragaszkodsa is jellemzi. Vagyis az õseink a legszigorbb terletvdelem szerint ltek. Hiba ltetik egyesek a vilgpolgr liberlis fogalmt, az a legnagyobb utpia az letkben. A szlõhazbl brmely okbl kiszorultak mr bolyonghattak a szavannkon, de mihelyt sajt hazt talltak, valdi konzervatvokk vlva letelepedtek.
A jvõnk megmentse rdekben clszerû lenne a politika konzervatv fogalmt kiegszteni, a nemzetet s hazt vdõk õsi terminolgijval. rdekes mdon a mai magyar hatalom (2004-ben) mr sajt maga s nknt lemond a Szent korona nmaga ltali megvdsrõl. Feladja a ktelezõ honvdelem elvt, s egyskan hivatsos hadseregre kvnja bzni a vdelmet. Pedig mindenki tudja, hogy a hivatsos hadsereg mindig a tbb pnz hatalmt vdi. lljon itt pldaknt az õsi szrmazs Aba Smuel kirlyunk buksa, aki a Mnfõi csatban (1044-ben) a nmet csszrhoz tprtolt rul jnemesek (nem nemzetiek) kvetkeztben bukott el, majdnem a teljes magyar llamisggal egytt. Legalbb, egyntetûen a hadkteles frfiak s nõk bevonsval, a teljeskrû nemzetõrsget kellene feljtani a Szent korona vdelme rdekben.
A NEMZETI EREKLYINK KELETKEZSNEK IDÕSORA: |
Hrmashalom, |
keletkezsi ideje |
õskor; |
Orszgalma, |
" |
kor, 5200 v elõtti; |
Jogar, |
" |
kor, 5200 v elõtti; |
rpd svok, |
" |
kor, 5200 v krli; |
Kettõs kereszt, |
" |
kor, 5200 v krli; |
Orszgzszl, |
" |
kor, 5200 v krli; |
Szent korona, |
" |
kor, 5200 v utni. |
|
Felmerlõ krds, mirt veszthette el a nemzeti ereklyinek eredettudatt a magyar nemzet a harmadik vezred elejre? A kzpkori krnikink szerint, egszen a mohcsi csatig minden kirlyunk ismerte, ezrt termszetesnek vettk, hogy a kirlyi gyakorlatban nem kellett rluk magyar lersokat megfogalmazni. Pont ezt a pszicholgiai fogst hasznltk ki – tudtk, ezrt nem poltk – a potencilis ellenrdekû hatalmak. Az utbbi szz v gyakorlatt mr sokan ismerik, a tilts s elhallgats gyakorlata majdnem tkletes eredmnyt adott. Mra alig van, aki ismern npnk valdi eredett. A legnagyobb veszly az, hogy mr egyszerûen el sem hiszi a ma npe az igazsgot. Beljk van tpllva, hogy a magyarsg bûns np, ezrt a dicsõ õsisgrõl szl elbeszlsek hihetetlenl hangzanak. Vajon van-e kit? Nekem is rejtly.
A tanulmnyombl jl rzkelhetõ, hogy a nemzeti szimblumaink eredete kivtel nlkl mindegyik kori eredetrõl, legalbb tezer ves rgmltrl tesznek tanbizonysgot. Arrl, hogy ezt a mai np mirt nem ismeri, nem kvnok sokat foglalkozni. Azt sem tudom behatrolni, hogy valamikor kik s mirt trtettk el a magyar trtnelemtudatot a valsgtl. Ami az n hatskrmben elrhetõ, az egyes trtnelmi kiadvnyok stlusbl, trgykrbõl kiolvashat ri elktelezettsgeket takarja. A bevezetõben rt vezredes trtnelemhamists eredmnyeknt a mai kzgondolkods alig kpes a valsg befogadsra. Mg a magukat nemzeti elktelezettnek tart mdik, s szszlik sem kpviselik az objektv valsgot. Pedig az igazsg termszeti ereje srgõs cselekvseket kvetelne meg a felelõs vezetõktõl. A termszettõl elrugaszkodott globlis fogyaszti trsadalmak npusztt folyamatainak kvetkezmnyei a legkzelebbi vtizedekben fognak renk szakadni. Mg egyszer lerom, mindazon npek teljes felolvadsa vrhat, melyek nem lesznek kpesek vdekezni a biztos õsisgk talajn. A biztos õsisg felttelezi a nemzet egysges gondolkodst, teljes krû sszefogsi kpessgt, melyet csak az polt s tudatosan megõrztt nemzeti jelleg kpes biztostani. Az a np, mely hagyja legfnyesebb kori mltjnak a feladst, mindegy, hogy knyszerbõl vagy a vezetõik bûneibõl, sajnlom, de megszolglja az eltûnst a trtnelem asztalrl. A trsadalom evolcijban sincs visszat. Amelyik np elveszett a trtnelem tjn, soha tbb nem trhet vissza. Trtnelmnk a jvõnk is, ht ne hagyjuk elveszni!
A tanulmny hrom legfontosabb trtnelmi felfedezsnek megismtlsvel szeretnm befejezni a munkmat. Ha gy tetszik, hrom tudomnyos õsbejelentssel llok a rendelkezskre, melyeknek egyenknt is vilgszenzciknt kellene hatniuk. Ebben a tanulmnyban rom le elsõknt, hogy a fentiekben lertak szerint, megfejtettem a Magyarok Istennek a krdskrt. Vele egytt e misztrium megjelensi formjnak vallsi gyakorlatt megtestestõ jelkpt. A Magyarok Istene azonos az kori egyiptomi R (R) napistennel, az egy a teremtõ keresztny isten vallsi gyakorlatval. A megjelentsi mtosza pedig az arany jelkpe, melynek rtelmezsrõl fentebb rtam (r-r-j-npe, vagy A-r-j-npe jelkpe rtelemben). Az arany szavunkban a magyar np a gazdagsgt nem a kincskpzõ funkcijval, hanem a legdicsõbb kori kultrjval adta az emberisg szmra. Minl jobban belegondolok e felfedezs jelentõsgbe, beleborzongok a jvõ lehetõsgeibe. Mi lehetett volna az emberisg sorsa, ha az õseink „tûzimdst” (napvallst), a termszeti letforma kvetsnek tudst, nem az arany, mint kincskpzõ megszerzsnek nemzetkzi gyakorlata, a pnzprofit õrlete kveti. Ma biztosan nem a krnyezeti katasztrfa rnyka lengn be a napjainkat. Nagyon szeretnm tudni, vajon Petõfi Sndor, nagy kltõnk: „A magyarok istenre esksznk,” verssorban vajon mg tudhatta-e, ki volt az ltala meg nem nevezett magyar isten?
1848-ban mg ltettk a Lnchd oroszlnjait. Az pttetõje vajon tudhatta-e, hogy a msodik legõsibb magyar szimblummal ll szemben? Ha õk mg tudtk, mirt nem vigyztak az egsz nemzettel egytt arra, hogy a jvõ nemzedkei is tudhassk az igazsgot? Mennyivel egyszerûbb lenne a magyar let, ha mg mindig az oroszln jelkpe lenne a magyarok vdõszentje. Az oroszln ereje mellett a termszetessge adja a legnagyobb varzserõt.
A harmadik legfontosabb mondanivalm az Arameus np armi nyelvnek a megfejtse, mely a magyar anyanyelv õsi kifejezst hordozza magban az Arm holdistennõ fogalmn keresztl. Ha a Biblia jelentõs rszei armi nyelven rdtak, akkor bizonytottan a magyar nemzet volt az elsõdleges Indomediterrn kultrt megalkot np, melynek ltalam alkotott fogalma szintn ebben a munkban kerlt elõszr az olvask el. Innen mr csak egy lps, hogy bizonytottan felismerjk a piramisptõk npben a magyar nemzet egyenes gi leszrmazsnak az õsisgt. Az armi nyelv a legcsodlatosabb magyarsggal fejezi ki a nõ, az anya, a felesg szentsgt. De taln legszebben az anyanyelv kifejezsvel a magyar ember csodlatt a teremts fel.
Befejezsknt szeretnm lerni, hogy biztos vagyok a bizonytkaim megdnthetetlensgben. Ettõl fggetlenl az elfogadst nem tehetem ktelezõ rvnyûv. A felhatalmazst az igazsg megismertetsre, csak az egsz magyar nemzet adhatja meg. Remlem e tanulmnyom eljut minden magyar emberhez, mely a magyarok hrom legszebb õsi szimblumrl szl. A magyarok õsisge azaz erõ, mely beleszõve nemzeti ereklyink eszmei mondanivaljba, adjk az elfeledtetett nemzettudatunk magvt. A npnk õsi tudi adtk szmunkra hozomnyba, mely tudst az utdoknak szent ktelessge fenntartani. A magyarok istennek az ismerete nlkl – mely a magyar gniusz legnagyobb alkotsa – nincs magyar jvõnk!
Felhasznlt irodalom:
A magyar nemzet trtnete, Kassk Kiad, Budapest, 1994.
A magyarsg keleti elemei, Gondolat Kiad, Budapest, 1990.
Barth Tibor: A magyar npek õstrtnete, Pski Kiad, Budapest, 2002.
Baski Magyar Jnos: Õsi magyar birodalmak, Magyarorszgrt Kiad, Karcag, 2000.
Bertnyi Ivn: j magyar cmertan, Mecns Kiad, Budapest, 1993.
BIBLIA, Magyar Bibliatancs, Budapest, 1978.
Br Lajos: A magyar rgmlt titkai, Magyar Hz Kiad, Budapest, 1999.
Endrey Antal: Az orszg koronja, Boldogasszony knyvek, Hdmezõvsrhely, 1999.
Forray Zoltn Tams: Õsi hitnk, Toront-Budapest, 2001.
Fldes Pter: Vallanak az õsi krnikk, Kozmosz Kiad, Budapest, 1986.
Friedrich Nietzsche: Zarathusztra, Vilgirodalom Knyvkiad, Budapest, reprint kiads 1922.
Gecse Gusztv: Bibliai trtnetek, Kossuth Kiad, Budapest, 1985.
Gyrffy Gyrgy:Az rpd-kori Magyarorszg trtneti fldrajza, Akadmiai Kiad, Budapest, 1960.
Hank Pter (szerk.): Egy ezredv, Gondolat Kiad, Budapest, 1986.
Helmuth von Glasenapp:Az t vilgvalls, Gondolat kiad, Budapest, 1984.
Heltai Gspr: Krnika az magyarok dolgairl, Magyar Helikon, Budapest, 1981.
Hman-Szekfû: Magyar Trtnet, Kirlyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1935.
Kkosy Lszl: R fiai, Szzszorszp Kiad, Budapest, 1993.
Kpes Krnika, Helikon Kiad, Budapest, 1987.
Kirlyok knyve, Magyar Knyvklub, Budapest, 1999.
Lszl Gyula: Õseinkrõl, Gondolat Kiad, Budapest, 1990.
Magyarok krnikja, Officina Kiad, Budapest, 1996.
Magyarorszg trtneti kronolgija, Akadmiai Kiad, Budapest, 1981.
Magyarorszg trtnete, Akadmiai Kiad, Budapest, 1984.
Ruffy Pter: Magyar ereklyk, magyar jelkpek, Kossuth Kiad, Budapest, 1988.
Szombathy Viktor s Lszl Gyula: Magyarr lett keleti npek, Panorma, Budapest, 1988.
Tcsi Istvn: Nincs menedk…, azaz az letrõl mskppen, Pski nyomda, Budapest, 2003.
Vaskt, 2004. 06. 05.
| |