lendvaykati
Isten hozta a Honlapomra Kedves Olvasó! 
ANAHIT blogomon folyamatos aktuális bejegyzésekkel várom Önöket.
NŐKnek ajánlom a Magyar Leányok Asszonyok című blogomat 
Áldott napokat kívánok Mindenkinek! 


 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     

 

Földre szállt Angyalok zarándoklata

A Tiszta Szeretet Dimenziója

Csakratisztitas by anaplo


Szokolai- Lendvai Katalin: Boldogasszony

 

 Hitvallás    
Vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.  
 
Hirdetem,hogy testvér minden ember,
s hogy egymásra kell leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.  
 
Hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.  
 
Vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet,
és maradok ez úton, míg csak élek,
töretlen hittel ember és magyar. 
Wass Albert után szabadon 
 

     
Szeretettel köszöntelek
     
Blog Plusz
Friss bejegyzések
2016.02.09. 07:19
2016.02.09. 07:13
2016.02.09. 07:07
2016.02.09. 07:04
2013.11.10. 10:42
Friss hozzászólások
     
Társalgó
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagy-Magyarország tájai



„Hiszek egy Istenben.
Hiszek egy Hazában.
Hiszek Magyarország Feltámadásában.
Hiszek és dolgozom érte.”

 

Fényvárosok a Kárpát-medencében
Honlapja

 Fényvárosok Kárpát- medencében
fenn van a Facebookon.

A magyarság egy emberi tartalom a szó igazi értelmében
,ami bennünk kódolva van és működésbe lép,
ha ezt befele fordulva megnyitjuk Mag-unkban.

A tisztaság és a jó szándék vezéreljen bennünket magunk és mindenki javára! 
A magyarság és minden ember érdeke,
hogy fejlődjön lelkileg,szellemileg és használja ki azt a nem túl hosszú időt,ami még rendelkezésünkre áll,
hogy azok legyünk,akik valójában legbelül vagyunk.
Merjünk igaz emberekké válni és akkor az egység magától megoldódik, mert működnek az egyetemes törvények.
Wass Albert

Minden hónap 8.-án IMANAP a Nemzetért.
Fényláncban 19 órakor kapcsolódunk össze.

teljes üzenet itt

Magyar legyen hited!
HAGYATÉK
Régi MAGYAR áldás
A Napba öltözött leány
Hun Miatyánk
Magyar Miatyánk 1919-ben

Boldogasszony anyánk - magyar népdal

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1312094803_99.jpg

Fény imák,- Fohászok 


 

     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1283798073_92.gif

     
Húzz egy kártyát
     
Ajánlások
     



Letölthető ezoterikus könyvek

EZOTERIKUS E-BOOK TÁR



Képre kattintva nyílik.

 

 

     
Felemelkedés
     

 //lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1290355427_14.jpg

Spirituális filmek

Hogyan tudod tudatosan megtámogatni változásodat?

2012 és azután

A tiszta szeretet dimenziója

Földre szállt Angyalok zarándoklata

A Látó Ember

A fénytest könyv.pdf

Mi a Fénytest?

2012/ Új Energia

Kristályok és a DNS

Meleron csodái
 

 

     
EGYÉB,- vegyes rovat
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1267262363_33.jpg



http://angyalforras.hu/index/src.php?image=5224

Tisztító Ibolyaláng

AZ ARANY ÉS EZÜST IBOLYA LÁNG


AZ ARANY ÉS EZÜST IBOLYA LÁNG A GYÓGYULÁS ÉS AZ ÁTALAKULÁS ESZKÖZE

 

 

 

     
Tündérek- Angyalok
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1264349838_09.gif

Hiteles HUN történelem

Mátyás Szabolcs: Illik tudnom, mert magyar vagyok

Titkolt történelmi magyarságunk

Kik vagyunk mi,magyarok?

 

Magyarország látnivalói tájai

Magyar Nemzetismeret

Ma sem volt könnyű élni

Magyar írott kincsek

Magyarország tájai

Magyar összefogás, magyar igazság

MAGOK Vagyunk

 

     
Magyarok eredete,- Őstudatunk
     

Bálint cseppek

Joalis-Energy termékek

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1283347487_40.jpg


Gyógyító zöldségek

Energy termékek

Éljünk egészségesen, természetesen

Vajon mennyit tudunk azokról az ételekről, amit megeszünk?

Szabadságot a léleknek, - útban a fizikai halhatatlanság felé

Gyuri bácsi gyógyteái


Gyógynövények A-Z-ig


Gyógynövények, gyógyteák


Egészségről mindenkinek

HáziPatika

Az egészség lényege

Népi gyógyászat Magyarországon

Nagyanyáink bölcsessége

Phönix cseppek


     
Ősi gyógymódok
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1265891905_23.gif

     
Szent Grál története
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1263417032_00.jpg

     
Hagyományaink
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1267642938_65.jpg

HATHOROK üzenetei

HATHOROK (HANG)

 

     
Ősi civilizáció
     

 

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1283320754_59.jpg

A Vonzás Törvénye

Tudatos élet, tudatos fogyasztás

Járj piacra

Zöldbolt

Takaríts tisztítószerek nélkül

     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1263905906_86.jpg

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1263906707_44.jpg
 

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1266953638_45.jpg
 

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1266953665_51.jpg

 

     
Édesanyám - Édesapám emlékére




//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1264925890_15.gif


Gyertya,
Égj!
Fényeddel,
Vidd,
Szeretetünket! 
Melegségeddel,
Köszöntsd,
Velünk,
Együtt,
Ki,
Értünk,
Élt,
Értünk,
Létezett,
S ma is,
Szívünkben,
Lelkünkben él!
Lobogj!
 
//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1272403798_70.gif

Izzásod,
Legyen,
A mi,
Követünk!
Vidd hírül,
Velünk voltál,
Velünk vagy,
Velünk maradsz!
S velünk leszel örökké

 //lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1273480666_70.png
     
Naptár/ajánló
2024. December
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1280499135_54.jpg

Wass Albert: Látható az Isten

Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.

 

     



 

Fohász

Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.

Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!

Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.

Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.

Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!

Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?

Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.


Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áld meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.

Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.

írta: Feketéné Lendvai Katalin

 

 

     


Gyimesi Fohász

Édesanyja, Nagyasszonya
Igaz magyar fiaknak,
Pátrónája, Pártfogója
Régi magyar hazánknak!
Tehozzád járulunk,
sírva leborulunk,
Légy anyja fiaidnak!
Reánk tekints, mert senki sincs,
ki sorsunk boldogítsa!
Igaz szívét és jó szemét
Aki reánk fordítsa.
Sok véres sebünket,
panaszos ügyünket
Aki előbbmozdítsa.
Mindenfelé nyomorúság
szorongatja népünket,
Majd száraz ég, majd zápor,
jég veri el termésünket.
Most szívünk szomorú, fél,
hogy lesz háború,
Kétség gyötör bennünket.
Békességben, csendességben
tartsd meg hű szolgáidat,
Becsületben és bőségben
Örökös Országodat!
Szánd meg, ó Jó Anya,
Magyarok Asszonya,
Hű magyar jobbágyodat!
Jó hírnévnek, magyar vérnek
gerjeszd vidám újultát,
Királyáért, hazájáért
vitéz vére buzdultát!
Engedd, hogy hős karja
mindig föltarthassa
Az ellenség lándzsáját!
Így zokogunk, így hódolunk,
Mária, szent nevednek;
Így remélünk, halunk s élünk
jó anyai szívednek.
A magyar Szent Hazát
s Angyali Koronát
Ajánld föl az egeknek!


     

     
A MAGYAR TURÁNI ORNAMENTIKA TÖRTÉNETE

Huszka József

(Kivonat)




Vallási jelentése volt minden egyes magyar, ősi ornamentumnak, miért is a magyar ornamentika minden egyes motívuma szimbolikus dísz. Jelképezte pedig a teremtő és fenntartó isteni erőnek egyes megnyilvánulásait...

A jelképes értelem megállapítása a Kr. e. előázsiai emlékek nélkül nem lett volna lehetséges, még a históriai feljegyzések felhasználásával sem, mert a mi emlékeink magukban véve némák maradtak volna. A formák összehasonlítása és a régi vallás megismerése aztán megszólaltatta a mi régi emlékeinket is, melyeknek folytatása mai ornamentikánk. A letűnt vallással feledésbe ment régi jelentésük, azonban a magyar nép ősi ragaszkodása a sajátjához, megmentette a pusztulástól... A hunnok és magyarok a Kr. e. két utolsó ezredévben elfoglalt szíriai és kisázsiai őshazája, kínai és indiai szereplése és ősi vallása régi ornamentikánkban a Fáy Elek és Fiók Károly, egészen más úton nyert eredményeivel annyira azonosak, hogy... kutatásra kellene, hogy ösztönözzék őstörténetünk búvárait... (6. o.)


A SZEMDÍSZ

A magyar ornamentika legáltalánosabb, mert a hunnoknál, avaroknál, honfoglalóknál és a mai ornamentikában is számtalan alakban előforduló jelképes dísz a szemdísz. A magyar ornamentika legrégibb hazai emlékeit a hunn-avar és később a honfoglaló sírok leletei adják. Nagy tömegben maradt reánk bronzból, aranyból, ezüstből készült szerszám-, fegyver- és ruhadísz, melyeknek megfigyelhető készítő módja (technikája) már némi útbaigazítást nyújt idő és népek szerinti csoportosításukra is.

A legrégibb, valószínűen hunn sírok öntött bronz szíjvégeinek (1), csatjainak, pitykéinek stb. öntő mintája (negatívja), a díszítő formákból következtetve, úgy készült, hogy a fából kifaragott tárgyat benyomták a negatívnak szánt puha anyagba... Az avarkor trébelő magjai is alkalmasint úgy készültek, hogy a tárgyat előbb fából faragták ki...

A faragó ügyesség, a nagyon finom és aprólékos díszeknek fára metszése ma is élő, talán több ezer éves gyakorlat folytán vérévé vált, átöröklött tehetsége a magyar népnek.

Avarnak tartott sírleleteinkben a trébelt (kiveret) és vésett dísz mellett öntött is van, azonban a bronzöntés csak mellékes eljárás... A hunn sírok tárgyai kizárólag domborműves bronzöntvények... A honfoglalók sírmellékletei is inkább öntött művek, bár tökéletesebbek, mint a hunnokéi, kevés a vésett és trébelt díszük...

Az ornamentális alakokat illetőleg a típusok egy része hunnoktól kezdve végig feltalálható hazai sírleleteink díszítő alakjai között, sőt a szemdísz a mai népies ornamentikában is a legfőbb és száz meg száz formával képviselt örökéletű díszítő elem (3). Múltját illetőleg ezredévekkel mehetünk vissza a Kr. e. korba... Formái éppen olyan mértékben természethívek is, mint amennyire elstilizáltak. A kétféle alak már a legrégibb korban, azonképpen mint ma, együtt és egyszerre használatos... A honfoglaló magyarság szemalakjai a szögletek gömbjének fejlődését... a mikéneihez viszonyítva, ősibb, egészen önálló fejlődésfokot tárnak elénk... A sírok íves és rombikus szemalakjai ma is élnek ornamentikánkban a szűcs- és szűrszabó-hímzéseken... Az S-ekből összerakott hullámos szármenet szemgolyóval, vagy félholdas levéllel, néha többel is, nagyon szokásos a hunnoktól kezdve máig, különösen székely kapufaragványokon (2).

Egy hunn kantárdíszen négy búzaszemrelief látható. A kenyeret adó búzának szeme van a magyar nyelvben, s csak akkor mondják magnak, ha vetőmag. Aztán meg a mag is szem, ha táplálkozásra használják (meggy, cseresznye, eper, mogyoró, dió, szőlő, egres stb. szem). A szemes gabonát általában "életnek" hívja az ezredévek óta főként kenyérrel táplálkozó magyar. A szemzésnél, a más alanyra áttelepített növényrügyből nem lesz új növény, hanem csak a régi módosul, változik, fejlődik. A szemben nem a keletkező új életet látjuk, hanem csak mag útján keletkezett új élet továbbképzését, fenntartását, fejlesztését; ezért a szem a fenntartó, továbbképző, tápláló isteni erő jelvénye. A termékenyítő mag ezzel szemben az alvó erők felköltésével új életet hoz létre s így a teremtő isteni erő jelképe. A szem, a gabonaszem csak nagyobb tömegben szolgálhat táplálékul, azért ábrázolása sem szorítkozik csak egyes szemre, hanem tömeget tüntet fel. (7-31 o.)


HUNN-AVAR ÉS HONFOGLALÓ SÍRJAINK FÜLÖNFÜGGŐi

A szemdísznek a búzaszemábrázolatokról mondott jelképes jelentését az őseink sírjaiban lelt fülönfüggőknek többnyire gömbökből álló alakjai és gömböcskékkel létesített díszítő szalagjai, háromszögei, meg négyszögei is igazolják (4).

A jelképezésre való törekvés föltevése nélkül lehetetlen volna megérteni sírleleteink fülönfüggőinek majdnem kizárólag gömbökből álló díszeit. Nem tekintve a csekély változatosságot, már technikai szempontból is könnyebb az ötvösségben különféle alakú lapokból álló díszt alkalmazni, mint a töméntelen apró gömböcske fölforrasztásával elért egyszerű formákat létesíteni. Ha ezeknek a gömböcskéknek nem volna semmi jelentése, akkor a szebb, mutatósabb és kevesebb munkát igénylő domborított, vagy metszett lapocskákból álló díszt alkalmazták volna... A hunn sírokból ismert, úgynevezett kosaras fülbevalók dísze is, amely többnyire keskeny szalagból alakul ki, olyannyira be van irdalva (bemetszve), hogy miként az összefont drótdísz, szintén csak gömböcskék sorozatának látszik; azért a kisebb-nagyobb gömbökből álló tárgynak sok-sok apró gömböcskével való díszítése... nem lehet csak véletlen... valami jelentőségének is kellett lennie... Ez a sok gömb tehát jelentett valamit, amit mindenképen ki akartak fejezni s a függő viselőjének, avagy a szemlélőjének emlékezetébe idézni... Hogy a kezdetben mindenki által értett jelképes vonatkozás még élt a hunn-avar vándorlások korában, azt a gömböcsdísznek majdnem kizárólagos uralma valószínűvé teszi;... A gömböcsös dísz hazai ötvösségünkben kimutathatólag leér a XVIII. századig...

...Magasabb műveltségi fokon a szemes gabona az ember főtápláléka s így a tápláló isteni erőnek bemutatott áldozati anyagok között első helyet csak a gabonaszemek sokadalma foglalhatja el. Ezért került a ... fülönfüggőkre a modius, a véka, amellyel csak felhalmozott gabonát lehetett mérni... A véka kisméretű, aranyból készült, négyszögű, füles másolatain ott van a gabonaszemekből keletkezett kúp, amely egyenlően általános díszítő formája a főniki, a kaukázusi és hunn-avar-magyar fülönfüggőknek...

A főniki Asztarté, a mezopotámiai Istár, a Baálban megszemélyesített teremtő isteni erőnek női része, a fenntartó, továbbképző alkotó erő, amely... nem más, mint... a Földanya, avagy a magyar Boldogasszony, akinek gabonával áldoztak a minden áldozatnál szokásos virág- és egyéb földtermények (bor, olaj) mellett... Fülbevalóink majd minden alakja és dísze tehát a Baál-Asztarté-tiszteletre vonatkozó jelképes ékesség... Tehát az Asztarotra vonatkozó függőket a neki bemutatott áldozás alkalmával viselték a főnikiaiak - s mivel hunnoknál, avaroknál, sőt a honfoglalóknál is más fülbevaló alig akad, ugyanolyan alkalomból viselhették őseink is valaha. Ez a magyarság ős vallására vonatkozó és elég biztosan megállapítható adat... Nyugat-Ázsiának, ...több ezer éven át Istár vagy Asztarté, mint a fenntartó teremtő erő megszemélyesítője volt a legegyetemesebb istenség - magyar néven "Boldogasszony". (33-47 o.)


PAPÍRUSZ

A magyar ornamentika állati eredetű szemdíszével, meg növényi Istenfa-ábrázolataival szoros kapcsolatban van egy másik nagyon változatos és sok alakban előforduló díszítő elemünk, amelynek természeti mása nem mai hazánkból való és az Istenfa pálmájaként szintén növényi eredetű.

Hazai sírleleteink között csak mai népies alakjai segítségével ismerhetjük fel. Inkább csak népies díszeink őrizték meg igazi ősi formáit. Főként a Tisza-Dunaközről származó szűr- és subadíszeink tömött bokrétái között, meg aztán kapufaragványokon látjuk a papírusznak a természeti előképet leginkább megközelítő virágalakjait (8)... A papírusz magyar alakjainak egy része az egyiptomi, általánosan ismert papíruszalakokhoz hasonlít hármas csészeleveleivel (5). Egynéhányról a középlevél lekopott, a legtöbbön azonban átváltozott szemgolyóvá a virágernyő kiindulásául szolgáló középbunkó vagy szárvastagodás, melyből a középlevél kialakult... Általában a magyar papíruszalakok úgy összefolynak a szemalakzatokkal, hogy egyrészükön a virágernyő a szemhéj többesítésének is nézhető, mivelhogy a virágcsészét a szívközépes szem helyettesíti.

Hazai díszeinkben a papírusz és szem nemcsak az egyes virágalakokban kerül össze, hanem a csoportosításban is... A magyar szemsorok a papíruszszár mellett, vagy ha körülfogják a papíruszt, avagy más virágot, egészen növényi elemnek néznek ki. A többezeréves fejlődés alatt a szem is eljutott az állati eredetű elemeknek az ornamentikában észlelt közös sorsára, t.i. növénnyé alakult... (6, 7)

A papíruszban a túlvilági életnek, a halhatatlanságnak a jelképét láthatjuk, amely karöltve jár a szerelemmel, a tápláló búzaszemmel, földi életünk fenntartójával. A magyar díszek között sok profilalakja a papírusznak egyenesen pávatollnak néz ki, a befoglalt szemmel. A páva a napnak, az örök fénynek és világosságnak és keresztény jelképezésben ennek folytán a halhatatlanságnak a szimbóluma. A magyar papírusz alakjai tehát mindenképpen a túlvilági életnek, a halhatatlanságnak a jelképei. (51-60 o.)


ISTENFA

A Krisztus előtti világ kedvelt, jelképes ábrázolása volt az "életfa", vagy "szentfa", amint azt a nyugati tudósok elnevezték. Mindkét név eléggé találó arra a mezopotámia-szíriai díszre, amelyet az asszír-babiloni, főniki-hittita emlékek oly sokszor ismételve elénk tárnak; azonban nekünk, magyaroknak, külön elnevezésünk van reá az "Istenfá"-ban, mely név úgylátszik, ősi hagyomány... A magyar elnevezés találóbb a nyugatinál, mert általánosabb, egyetemesebb, ...mivel az istenfa az Istenek összességét, tehát a világteremtő, kormányzó és fenntartó erőt is jelenti és nemcsak ennek az erőnek egy megnyilvánulását: a termékenyítést, a teremtést. Hogy a szűkebb értelem mindig bennfoglaltatik az egyetemes jelentésében az istenfának, az kifejezésre jut Sámás napistennek az istenfa fölött levő lebegésével, minthogy a nap kelti életre az alvó életerőt, ő az élet főforrása s így ő teremt...

Hogy az istenség általános, egyetemes jelképezésére miért használták főként a pálmát, azt a természeti viszonyokkal és egyéb más fa hiányával nem lehet egészen érthetővé tenni, kivált nem a késő asszír időkben, amikor volt nekik más, fenséges alakú fájuk is elég. Az asszíroknál okvetlenül hagyomány, történeti fejlődés tartotta fenn a pálma használatát, aminthogy Szíriában és Főnikiában szintén ezúton élt és él nálunk díszként még ma is az istenfának úgy pálma, mint papirusz-alakja...

Az istenfa a hunn-avar sírleletek tanúsága szerint a honfoglalók beérkezéséig nem nagy szerepet játszott hazánkban... A magyarságnál a pálma-alaknak (palmetta) két csoportja állapítható meg: egyik a kötött csokor (9), a másik a legyező-alak (10). A kötött csokorból keletkezett pálmaforma, főként a honfoglalók sírjaiból... ismeretes; míg a legyező-alak leginkább székelykapufaragványokban és épületeken vakolatdíszként használatos még mai napig (12), amellett, hogy faragott házi eszközön és hímzéseken is felismerhető... Az összefonódó, szalagszerű faágak (háló) által alkotott rombuszok kitöltő hármaslevéldíszűkkel a Kr. utáni II. századból eredő kínai sírreliefek naturalisztikus jeleneteinek fáin: teljesen azonos módon alakítvák a mi fonott szalagdíszes tarsolylemezeink mustráival (11), ami a honfoglalók kínai összeköttetésére erős világot vet... A rojtoskendő-kötésből keletkezett stilizált pálma-alakokat (palmettákat) díszként mindenféle alakú tér kitöltésére használják a honfoglalók ötvösei... Úgy székely kapukról, mint palóctájéki vakolatdíszekből a legyezőpálmának is több kerekleveles változtát ismeri a magyar ornamentika a hegyeslevelű kendőcsokrok mellett. A székely kapufélfák legyezőpálmája, az asszírhoz hasonlóan, cserépből nő ki. A székely kapufélfák pálmái legközelebb állanak a késő asszír pálmákhoz; míg a subatányéroknak és néhány kapufélfának meg a hunn-avar díszeknek papírusz istenfái főnikiai vagy mikénei formarokonságot mutatnak.

A honfoglalóknak kendőcsokor-pálmával díszített tarsolylemezein Istár egyenlőszárú keresztje (13) is fennmaradt... A lakóház pálmája, mint a szaporaság és termékenység jelképe, a családi tűzhely oltalmazója volt hajdan s ilyen minőségben és vonatkozásban került a székely kapukra, ahol még ma is él, noha régi jelképes értelme kiveszett a köztudatból. (63-82 o.)


LILIOM

Festett bútorokon gyakran előforduló virág, egy tulipánszerű, többnyire piros-fehér színnel festett alak, melynek virágszirmai nem borítják egymást, mint a tulipán színes levelei, hanem három egészen különálló viráglevéllel nyúlnak föl. Ez a virágalak ősi, régi emlékeinkben és a közelebb letűnt századok emlékein, székelykapukon többször előfordul és helyzeténél fogva mindig az Istenfa pálmáját helyettesíti, pótolja. Mivel a magyar istenfa koronázó virága ha nem pálmacsokor, akkor majd mindig papirosvirág; azért ez a háromszirmú virág is vonatkozásba hozható a papírusszal (14).

(Megjegyzés: Szerintem a Huszka által gyakran említett "papirusz virág" nem más mint a magyarok szent virága, a TULIPÁN. Figyelembe kell venni, hogy az eurázsiai vadtulipánok /tulipa hungarica/ levelei sem borulnak egymásra, hanem külön állnak, a szirmok csúcsai kifelé hajlanak. Ez a csodálatos nyitott virág mindenhol termett, amerre magyarok éltek. Velünk van évezredek óta. KME)

A keszthelyi hunn-emléket (15) istenfává teszi a liliom közép, felső rombuszlevele fölött lebegő két szárny, mint a régi szárnyas napkorong emléke és maradványa.

Úgy látszik, a liliom (tulipán?) is Asztarté-Boldogasszony virága volt a hunnoknál. (85-86 o.)


POLIP

A magyar ornamentikának feltűnő, mindenütt jelentkező alakja a szív, mely magánosan, vagy valamely más összetettebb díszítő alakban oly gyakran fordul elő, hogy eredete és jelentése méltán kelti fel érdeklődésünket akár az egyetemesen szokásos hegyesvégű alakkal, akár lekerekített véggel képezi is két felső íve a szívbevágást. ...a valódi szívalak alul hegyes. Ilyen a bemetszéssel szemben lévő oldalon kihegyezett forma nagy változatban fordul elő a honfoglaló magyarság fémdíszei között, melyeknek azonban az a sajátos vonása, hogy a felső két ív két pontot, két szemet körít...

A késő minoszi kor első periódusából (1600-1500 Kr.e.), az egészen természetesen másolt tengeri állatok képei között felismerjük a nyolckarú polipban az oly hosszúéletű kétszemes szív természeti előképét is. A késő minoszi kor második szakában (a palotastílusban) a polip természethű ábrázolása kezd veszíteni hűségéből és mindinkább stilizálódik (16), míg a magyar formákkal való hasonlóságot el nem éri úgy, hogy már a karokat még vonalak is alig jelzik... A magyar alakok, úgylátszik, a stilizáló késő minoszi kor utolsó szakaszának formáit őrizték meg számunkra (17). Fő jellemvonásuk a szívhez hasonlító főalak mellett a kerek, vagy hosszúkás szemek... A szemek közül kiinduló tengelyjelző, hosszúkás testnyújtvány többnyire betölti a szemek alatt keletkezett üres tért és a későbbi alakokon egyes, sőt többágú levéllé változik. ...őseink kezén hosszú fejlődésre nézhetnek vissza a mikénei polip-alakok.

A polip a fejlődés, a létrejövés, a teremtés eszközlője s így a teremtő isteni erő helyettese, képmása vagy jelképe. A polip ősi szimbolikus jelentésének tudását a honfoglaló magyarságról feltételezhetjük, mert hiszen tengerparton vonultak majdnem hazánk határáig. A faj konzervatív hajlama megőrizte a formát s mint díszt variálta egész a felismerhetlen alakokig, de hogy vallásos értelmét a tengertől való elszakadás után is tudta volna, arra mai ornamentikánk szívalakjai még nem bizonyítékok... A honfoglaló nemzedék korában bizonyára még szimbolikus dísz volt, de ma már mint polip kiveszett, noha szívként elégszer szerepel. A magyar alakok természeti előképét a mikénei s talán az égei kultúra tetőfokának a késő minoszi kor I. és II. periódusának (1800-1400 Kr.e.) díszítő formái értetik meg velünk, melyeknek naturalisztikus polipjai mellett a magyar sírokkal azonos stilizált alak több találkozik. Ezek a formák kerültek a bizantiakhoz is a magyarok révén... A honfoglaló sírok nagyon számos alakja közt felismerhető több mikénei polip stilizált alakja. A későbbi alakok már kezdenek növényi jelleget ölteni, de a két szem mindig jól kivehető. (18, 19)

A honfoglaló nemzedék korában, sőt még aztán is soká, a sírdíszek tanúsága szerint, (a polip ill. szív) még szimbolikus dísz volt. (87-98 o.)


RÓZSA

A poliphoz kapcsolódnak a magyar rózsaalakok, mert a rózsa szirmait részben a polip szívalakjaival képezték honfoglaló őseink. Ezek a rózsák részint technikai eredetűek, részint több ezeréves tradíció által megőrzött, központos elrendezésű kör- vagy derékszögalakú díszek.

A pilini (Nógrád m.) honfoglaló sírokból került elő a legjellemzőbb rózsaalak (20), melynek négy polipját középen egy gömbszelet fogja le, úgyhogy a polip-szívalakhegye kifelé áll... Ha keletkezését, eredetét keressük a szívalakú polipokból összerakott rózsáknak, úgy csak a mentekötő boglárjára gondolhatunk, amely a mentekötő négy szíjának a mellről való kiindulását takarja... Erre a szíjazatra akasztották a vállakon a mente nyakának két szárnyát. A hónalj alatt hátramenő két szíj akadályozta meg a mentekötőnek a nyakba való felcsúszását, ha a mente repült a vágtató lovas után. Nagyon valószínűnek látszik, hogy a mi rózsáink a polippal képezett mellboglár utódai. E feltevést támogatja az egyik kun szobor (21) mellboglárjainak egyenlőszárú keresztje is, mintha csak a négy polipnak vagy a szintén szokásos négy szemnek a mértani alakja volna a kereszt négy karja. Rózsáink polipjainak szívbevágása, tehát az alak szélesebb fele foglalja el a középhelyet és a vékonyabb, hegyesedő vége nyúlik a szíjakra, mintegy jelezve a kiindulási, az erő-, vagy csomópontot, ahonnan a szíjak széjjelfutnak...

Második fajtája rózsáinknak a nagyon régi tradíció folytán a honfoglalás korában még szokásos az a rózsaalak, melynél a polipokat szemalakok helyettesítik... A négy szemmel alkotott rozettának az ősi Szuzából, Főnikiából, Babilonból és Asszíriából maradtak emlékei... A négy szem mint négy levél, vagy négy bimbó, mindig feltűnően lényeges alkotó elem és a korong vagy növényi részek csak helytöltőnek látszanak. Ennek a közepéről szélesen induló és kifelé meghegyezett, szemet helyettesítő négy bimbónak a helyére került nálunk a négy polip- vagy szívalak.

Akár polip, akár szem volt őse a középpontból kinőni látszó virágszirmoknak, mindkét fajtát szokták őseink a rózsa köralakja helyett négyszögbe is befoglalni... (22)

Több rózsaalakunknál az istenfa formái egyesülnek a polippal, amikor is a szívalak többnyire negatív forma a dísz nélkül hagyott téren. Domború istenfarészleteket csak olyan rózsákon találunk, amelyeknek nem szív, hanem szem képezi a fő alkotórészeit. Akad csak istenfával ékes rozettánk is... (23)

A polippal és szemmel alkotott rózsáinkon kívül - amelyek csak a honfoglaló magyarság sírleleteiből ismeretesek -, van egész sereg virágot utánzó bogláralakunk a hunn-avar korból. A hunn-avar rózsák tagozásában főként a négyes vagy hármas és ezek kettőzése a szokásos beosztás... A négyes osztású boglárók gyakran szalagfonatok révén állnak elő. A hunn-avar gyöngysoros rózsák mintájára a honfoglaló magyarság is szereti rozettái külső szélét kerek vagy hosszúkás és gyöngyökből álló sorokkal szegélyezni.

A rózsák kapcsán megemlékezhetünk a gombokról és a hozzájuk hasonló fülbevalófityegőkről is, hiszen a rózsák nagy része is félgömbszerű gomb (24). A ruha gombolására alkalmazott pitykék nagyrésze egész, vagy félgömb... A honfoglalók fülönfüggőinek cseppalakú fityegőit egy bemélyített kisebb csepp élénkíti.

Ősi rózsadíszeink szemlélete folytán előálló eredményként kimondhatjuk, hogy a rózsáink is jelképes díszek, mert hiszen a polip és szem központos csoportosítása révén születtek. Azonkívül a keresztet képező alakok, a szemek nélkül is, Asztartéra, illetve Földanyánkra, a Boldogasszonyra utalnak. Bogláraink és gombjaink szimbolikus értelme tehát aligha ismeretes nem volt még a honfoglalást megelőző közeli időkben. (99-113 o.)


A GRIFF ÉS MÁS ÁLLATOK

A GRIFF, a madárcsőrű szárnyas párduc hunn-avar sírjaink öntött bronzdíszei között gyakran fordul elő magánosan vagy több együtt guggoló helyzetben... A magánosan guggoló griff mindig profilban hátára csapott bojtos farkkal, hegyes fülekkel, gyakran nagyon stilizált szárnnyal és többnyire egyoldali két lábbal van ábrázolva (25). A hunn-avar griff sohasem áll, mindig guggol. Az Attila-kincs griffjei (26) állva támadják az őzet vagy szarvast. A honfoglaló magyarság sírjaiból csak két griff ábráját ismerjük eddig és azok is állanak. Az egyiptomi guggoló szfinksz-állás úgylátszik a népvándorlás hadai közül csak a hunn-avar népek sajátsága volt. A kereszténység felvételével kivész a griff ornamentikánkból, noha az első királyok korában még ismeretes... Meg kell még emlékeznünk a kampós-keresztet alkotó griff-fejes hunn-avar korongokról is, ámbár a svasztikát lófejekkel is szeretik képezni, sőt három lófejes emlékünk is akad (27).

A magyar ornamentika utolsó griffjét egy székelykapu címerablakának faragott és festett díszítésén látjuk 1751. évből. A székelykapuknál a kiskapu fölött előálló négyszögű tért vagy díszes ráccsal, vagy a tulajdonos címeralakjait ábrázoló reliefes deszkázattal töltik ki. Nemzetes Veres Péter uram címerében, úgylátszik a nap és hold szerepelt, mert a kapudíszítő művész felkelő teli napot és lenyugvó fogyó holdat ábrázolt. A nagy napkorong fölött virágágyon, buja növényzet között már aludni tért Hajnalka, a nap hírnöke és a kis holdkorongot a nap alatt egy oldalon a nagy csokrot tartó Hableány tolja lefelé, míg másoldalt a szárnyas és nagy virágleveles talpú és kígyófarkú, négylábú griff igyekszik homályba, virágfelhőbe buktatni s már el is takarta nagyobbik felét. Az ábrázolt cselekmény hangosan beszél. A székely képfaragó szemében a griff a sötétség szelleme, aki elfödi, felhőbe takarja a holdat, hogy a napfény se tehesse láthatóvá. A magyar ornamentika utolsó griffje tehát még jelképes dísz és valószínűleg jelképes alakok voltak ősei is: a hunn-avar griffek...

Őseinknek ismerniök kellett a griff sötétség jelentését, ha még a székely kapufaragó 1751-ben tudta a régi jelentést, midőn a dálnoki kapura azt a nagyszerű "Napkeltét" faragta. A griff tehát a hunnok óta élt ezen a földön és mindig az éjjel, a sötétség szelleme volt egész a XVIII. századi kapufaragásig, ahonnan kezdve nyoma vész.

(Megjegyzés: Huszka "állatküzdelmeinek" magyarázata, amikor is a griffek körülvesznek gyengébb állatot, életfát vagy embert, nem világos, ezért ezekből a részekből nem idéztem. KME)

Jelentőségére és ősi voltára nézve az állatok közül a griff után a madarak következnek, mert leggyakrabban akadunk reájuk, a legrégibb kortól a mai napig, a hunn-avar síroktól a mai kunsági subáig. A madarak között galamb, sas és a páva foglalják el a főhelyet.

A GALAMB, a veszekedő természetű szelíd galamb mint Istár-Szemiramisz jelképe eddig, mint legrégibb emlékünk, a hohenbergi (Stiria) sírokból (IV-V. sz. Kr. u.) ismeretes, egyes alakban vagy párosával egymás mellett. Úgy a hohenbergi galambokra, mint mai díszeink hímzett, festett és fába faragott, zománcozott alakjaira jellemző, hogy majd mindig pávafarkú galambot ábrázolnak. (28)

Mai díszeink között cserép- és bútorfestésnél is gyakran találkozunk a galamb alakjával, amellett még a székely galambbúgos kapu nekem úgy tűnik föl, mintha egyenesen csak Asztarté tiszteletére állított emlék volna. Az íves nagy kapu emeletes galambdúcával, istenfás pilléreivel, címerablakával a kiskapu fölött egy réges-régi ősi emléknek néz ki, amely eddig, ha megvénül, ha megkorhadt: újra született, ismét ős alakjában pompázik máig.

A galambnak, mint a szerelem madarának jelentését hirdetik népdalaink is, mikor a szeretőt, kivált a menyecske-szeretőt mindig galambomnak nevezik. Ezek alapján bátran mondhatjuk, hogy mindig jelképes értelme volt nálunk az Istár-Szemiramisz-Vénus galambjának s így ősidők óta mint jelképes dísz szerepel ornamentikánkban.

A SAS is, különösen a kettes sas (kétfejű sas) úgylátszik szintén ősi tradíció szülötte népünknél. Hunn sírból ismerünk egy kínai rokonságot megengedő halász-sast, egy hevesmegyei sírból egy kiterített szárnyút, egy oroszlános avar csatton két sast egymásnak háttal állva és több kettes sast az újabbkori emlékek között... A kettes sassal többször találkozunk népies hímzéseinken, ... egy székely kapuláb kétfejű sasát, helyzeténél fogva, egyenesen ősi tradíció szülöttének kell tartanunk...

(Megjegyzés: Sas mindig sólyommal helyettesítendő. A magyarok és ókori rokonnépek szimbolikájában a sólyomnak, mint Isten küldöttének, központi szerepe van. Idegen kútfők is kizárólag sólyomról (falcon) írnak. A magyarok számára különösképpen fontos a SÓLYOM, hiszen eredetmondánk központi alakja a szent TURUL madár. KME)

Harmadik madara ornamentikánknak a PÁVA, amely ma is él és úgylátszik szintén ősi alak, mert van egy fülönfüggőnk két pávával, melyek a polip szívalakú testét látszanak őrizni és azonkívül akad több szíj- és ruhadísz is az avar korból a páva félreismerhetlen alakjával. Mai ornamentikánkban a pávának se szeri, se száma. Az indiai hitregében a páva a tiszta és csillagos eget, meg a fénylő napot jelenti... Tehát napot, világosságot, fényt jelent a páva. Ezt a jelentést költészetünk is őrzi a "Fogoly katona" balladájában vagy a "Felszállott a páva vármegye házára" kezdetű népdalban, melyekben a páva fényt, világosságot, eget jelent a tömlöc sötétjével szemben. A kereszténység a halhatatlanság jelképéül használta a pávát, amit szintén Keletről vett át.

A SZARVAS már ősmondáinkban szerepel, midőn a Meotis mocsarain átvezeti Hunort és Magort. Semmiesetre sincs vallási jelentés nélkül, mert hiszen a fenntartó és tápláló erőt jelképező Asztarténak Artemis-Diána változatát kiséri az ó-korban... A keresztény magyarságnál a Szűz Mária, a Boldogasszony-tisztelet templomainak szarvas jelöli ki a helyét, világos bizonyságául az ősi, Ázsiából hozott vallási nézetek fennmaradásának. ...jelentését nagyon jól ismerték még Szt. László korában, sőt a krónikaíró korában is (1358)... Népies ornamentikánkban a szarvast ős, vallási jelentőségének megfelelően ma is gyakran faragják az istenfa két oldalára, sőt legtöbbször galamb társaságában, mintha hangsúlyozni akarnák, hogy mindkét állat Földanyánknak, a magyar Boldogasszonynak, Asztarténak a jelvénye. A magyar ornamentika szarvasa tehát jelképes dísz.

Az állatvilágból még az OROSZLÁN-nak jut nagyobb szerep ornamentikánkban. Már az avar sírokból ismerjük több stilizált alakját és ma is használják díszül jellegzetes formáit, noha nem valami természetes ábrázolásban. Az oroszlán mindig és minden időkben az erő, a hatalom jelképe volt s úgylátszik egyetemes jelentését nálunk sem változtatta meg. Mint címertartó a párduc is szerepel mai hímzéseink között... Párduc, de főként oroszlánfejek, illetve testrészek fordulnak egymás felé, egy-egy lábukat veszekedve egymásnak támasztva a hunn-avar szíjvégek felső végén, ott, ahol a szíjat beleerősítették. Hogy az eredeti alak sörényes hímoroszlán volt, azt a későbbi nagyon egyszerűsített alakokból már nem lehet meglátni, mert szinte növénylevéllé, vagy mértani alakká idomulnak. Az oroszlán feje szemben ábrázolva, avar szíjvégeken díszként 7-7 ponttal és csillaggal is előfordul, valószínűleg szintén jelképes értelemben. Az oroszlán tehát a hunn-avar kor egész tartama alatt szerepel mint dísz s mivel a közeli korban is még jelképes alak volt, feltehető, hogy mindig az erőt és hatalmat jelentette, vagyis, hogy mindig jelképes dísz volt nálunk.

A LÓ-nak egész alakja a hunn-avar sírokból eddig nem ismeretes, azonban a honfoglalók sírjaiban két áttört korongon felismerhető nagyon elstilizált, griffszerű alakja. A hunn-avar lófejek vagy kampós keresztet alkotnak, vagy hátukkal összenőve, vagy csak nyakukkal összenőve, kifelé álló fejjel övdíszt képeznek (29)... A ló, mint őseink kedves állatja került a díszek közé, alighanem vallási jelentőség nélkül, minden jelképes értelem híjával.

(Megjegyzés: Ezt kizártnak tartom. A ló a hun-magyar népek évezredes társa volt. El nem képzelhető, hogy jelképes értelem nélkül használták volna, hiszen még holtukban - lovastemetkezések - is elkísérte őket. Szántai Lajos mondta előadásaiban, hogy a középkorban még nyugaton is úgy tudták, hogy a ló a magyarság jelképe. Tehát Huszka a lovat azért nem találta meg más ókori népek jelképrendszerében, mert nekik nem jelentett mást mint minket, a magyarságot. A LÓ A MAGYARSÁGOT JELKÉPEZI. KME)

A lóáldozás szertartása ismeretlen volt a magyarok régi ősvallásában, mert különben az ornamentika is tudna róla. A fehérló-áldozás, - ha egyáltalán megvolt - későbbi átvétel a perzsáktól. (Megjegyzés: Melyik nép áldozná fel önmagát? A perzsák viszont könnyen feláldozták ellenségeiket. KME) (115-127 o.)


KÍGYÓ-, ZSINÓR-, VAGY SZALAGFONÁS

A magyar ruha zsinórdísze ornamentikánknak minden előállítási módjában szokásos, és mértani alakzatoknak nézhető fonott díszei, bármily nagymértékben technikai eredetűek is: nem tekinthetők, legalább is részben, szimbolikus jelentés nélkül valóknak, ha hunn-avar sírleleteink nagyszámú fonott díszeit is szemügyre vesszük.

Maradt egy avar lovas sírban Nagymányokon (Tolna m.) olyan, ezüstből való préselt szíjvégünk (30, 1.szám), mely sok stilizáltabb hunn-avar emléket megmagyaráz és amelynek előképét a sumír ősidők emlékei között ismerhetjük fel. Ez a mányoki szíjvég... két kígyóból álló fonást mutat. E kígyófonás legősibb előképe a Gudea, lagesi patesi (papkirály, kb. 2350. Kr. e.) Telloban talált zöldkőből faragott edénycsövének a reliefje, melyet a bevésett írás szerint "életért" ajánlott fel Istenének: Ningiszidának... (31)

Általában véve, az avar sírok nagyszámú fonásmustrájáról lemaradnak a fejek (32); sőt a kétágú kígyófonás többágúvá válik, vagy valódi zsinórfonássá bővül, mielőtt egészen szögletes szalagfonás mustrává alakulna, mely kínai, Han-korbeli reliefen (Kr. u. 147.) is fellelhető...

A végnélküli kígyó a szerelem és a szerelemmel kapcsolatos teremtő erő jelképe volt mindig. Ilyen a mai jegygyűrű is... Az avarok sokféle zsinór- vagy szíjfonatdísze tehát, bármennyire technikai eredetűnek látszik is, eredetére nézve olyan szimbolikus dísz, melynek jelentését még tudták az avar korban. (129-133 o.)


SZALAGCSOKOR

Az avarok általában nagyon szerették a szalaggal való ékítést ruhán lószerszámon. Hogy a fehérhunnok lelógó lobogó szalaggal díszítették kalapjukat, azt a pénzeik emberalakjain mindenütt észlelhetjük. Akár kalap, akár sisak, akár korona van az istenek és királyok fején, elmaradhatatlan a csokros, lobogó szalag (33). Ma is elengedhetetlen a magyar kalapon, pártán, a leányok "pántlikába font" varkocsán és a feldíszített lószerszámon. A szalagdísz minden régi népnél szerepel, azonban a szasszánida perzsáknál, bizonyára hunn befolyásként, úgy elterjedt, hogy a hullámos repülő és legtöbbször kicsipkézett szélű szalag valósággal ismertető jelleg díszítéseiken.

Az avarok a idő viszontagságainak ellenállni nem képes szalagszövetet állandóbb fémcsokorral is helyettesítették (34), ami különben fényűző hajlamaiknak természetes következménye volt... A csokorra kötött rojtos szalag, mint önálló díszítőforma, az avarokkal letűnt, noha mint szövetnyakkendő a magyar ruha kiegészítő részeként elmaradhatatlan...

A avar szalagcsokor nem csupán természetutánzás, szimbolikus jelentés nélkül, mert a Boldogasszonyról, ősvallásunk Istenasszonyáról fennmaradt emlékezéseink szerint... ma is élő népszokásainkban a szalag az ő "rosszakat űző" jelvénye; védelem a boszorkányok megrontó szándéka ellen s így Földanyánknak, a magyar Boldogasszonynak a tiszteletéből eredő szimbolikus dísz, melynek vallási jelentőségét okvetlenül ismerték a hunnok és avarok, mikor még ma is tudja népünk. (135-137 o.)


A KERESZT

Székelyföldi fényképfelvételeimben akadt egy faragott járom (35) is, melyen az egyenlőszárú kereszt szalagszerűen, soros díszként jelenik meg. Mivel a krisztusi kereszt még annyira vallási jelvény, hogy eddig nem vált közönséges ornamentummá, nem gondolhattam másra, mint a Kr. e. (mezopotámiai) ősvallásból már jól ismert... keresztre (37), amely még eszerint ma is él ornamentikánkban. Amennyiben a székelyföldi cserepesség díszei között sem ismeretlen a keresztsor (36): külön fejezetben való tárgyalása és múltjának felderítése mellőzhetetlen hazai ornamentikánk szempontjából...

A bezdédi tarsolylemez (13) tanúságtétele szerint a honfoglaló hadak lovas vitézei is hoztak ide Kr. előtti keresztet istenfa társaságában, nemcsak a krungli temető hunn-féle népei. Valószínű, hogy még ismerték jelentését úgy a hunn-korban, mint a honfoglalás korában, ha díszként a mai székelyek is örökölhették. Az istenfát is főként a székelyek őrizték meg kapuikon; miért is az istenfás lovas sírokban alighanem székely vitézek pihennek. Az istenfa házon, vakolatdíszben, főként a Barkóknál (Felvidék) él még ma s talán itt is székely telepeseket sejthetünk. A székelyek egy részénél, hímzéseken, az istenfás berekben, az ősi oltár képe is él még, kivált Háromszék megyében "Erdővidék"-en, ahol kun-bessenyők telepedtek. Földanyánknak, a Boldogasszonynak nagy tisztelői lehettek a székelyek, ámbár csak Szeged vidékéről tudjuk, hogy él még a "Boldogasszony" emlékezete /Kálmány Lajos: Boldogasszony, ősvallásunk Istenasszonya, Budapest, 1885/; ha még ma is rátalálunk náluk a keresztre (szövött asztalneműn is soros dísz még ma is), az oltárra mint Boldogasszonyra vonatkoztatott emlékekre...

A magyar ornamentika díszítő alakjai között tehát a kereszt a ma is ismert szülő Boldogasszony jelvénye lehet főként, mint aki a bőséget, a szaporodást mozdítja elő... (139-143 o.)


ZÁRSZÓ

...Én a nagy turánságnak Ázsia nyugati részeibe, a Földközi-tenger keleti partjai tájékára került részeinek díszítő művészetét kutattam fel és állítottam áttekinthető csoportosítással rendbe, rendszerbe az elemeit. Levontam belőle a kínálkozó tanulságokat, kimutatva a több ezer éves folytonosságot a kisázsiai és szíriai települőktől kezdve, végig a hunnok, avarok és magyarok kezén át, egész a mai időkig... (178. o.)

Budapest, 1929. december 8. Huszka József, rajztanár


(Huszka József, A magyar turáni ornamentika története, Nyers Csaba magánkiadása, Budapest, 1996. Első kiadás: 1930)


----------------------------------------


"A magyar turáni ornamentika története" a magyar díszítőművészet kincsestára, életfák, tudásfák, állatábrázolások mutatják be a több ezer éves magas kultúrával rendelkező nép sokszínűségét és értékeit. A több évezredet felölelő gyűjtemény összegzése mindannak, amit 1930-ban tudni lehetett a magyar díszítőművészetről és annak eredetéről. Huszka könyvében felfedezhetjük őseink legjellegzetesebb, legősibb ötvös remekműveit, a tarsolylemezeket is, amelyek a díszes fegyverzetű és ruházatú magyar fejedelmek, nemzetségfők és törzsfők méltóságjelvényei voltak. A magyar ötvösök háttéraranyozással, véséssel, ékkőberakásokkal díszítették az egyedülálló, jelképes üzenetet tartalmazó lemezeket, fémtárgyakat. Atyáink tárgyi emlékeit az idő megőrizte, a többezer éves magyar szellemiségből fakadó csodálatos formavilágot, hitvallásuk tükörképeit. Ezek ma is hatnak, sugároznak ránk! A honvisszafoglalók gazdag és magasfokú díszítő művészetének jelképrendszere mélységes hitről, természetismeretről, tudományról és bölcsességről tanúskodik.

Huszka könyvében részletesen és nagy gonddal összehasonlítja az árpádkori magyar díszítőművészetet a hun-avar és az ókori kultúrnépek díszítőművészetével, amit számtalan példával alá is támaszt. Huszka 287 ábracsoportjából 37 csoportot választottam ki az alábbiak szerint. Huszka eredeti számozását H-val jelölöm. Az itt közölt idézetek és rajzok elsősorban a magyar és hun díszítőművészet jellegzetességeit és szimbolikáját emelik ki. Azonban a legfontosabb szempont számomra az volt, hogy a kiválasztott anyaggal ismertessem és kihangsúlyozzam a honvisszafoglalók magasfokú fém-művészeti kultúráját.

         Kerkayné Maczky Emese

arpad.org/pages.php

 

 

 

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     

http://www.lenka.hu/fotky5076/design_setup/template_slider_images/1700.jpg
Átjáró Selyem WEBÁRUHÁZAMBA
(klikk)



https://2.bp.blogspot.com/-NPLSVfk-LNw/WCq6FCEzPJI/AAAAAAAAPGQ/-H6PotNHN04sulPuLVg25gFysxqAG5vKwCLcB/s1600/001.JPG
Szokolai- Lendvai Katalin: MAGYAR ÁLOM
http://lendvaykati.blogspot.hu/2016/11/magyar-alom.html

Ébrenlét és Álom határánál vagyunk. Egy olyan világ él bennünk, melynek megálmodása csakis rajtunk múlik.
Méltón őrizzük-e magyarságunk szellemét? Vállaljuk-e a ránk tornyosuló feladatokat, és ennek tükrében nyugodtan álomra hajtjuk a fejünket? Megszólít-e szívünk a szóra, mely a Hazáért remeg? A MAGYAR ÁLOM selyemképem beavatókódokat tartalmaz.
Egy másik Világba avat be. Ha nyitott vagy rá és tettrekész, bármikor beléphetsz ebbe a Napfényes világba melynek megvalósítása csakis rajtunk múlik. A Napbárkán utazva érkezünk meg a Fény Országába, és ez a bárka mint egy virág kelyhe oltalmazón körbeölel minket.
A képemen ez a kehely a Szent Családot öleli körbe, melynek minőségét Őseink hagytak reánk. A Szent szó alatt én most azt a letisztult ősi minőséget értem, aki megtestesült a világunkban. Aki magába álmodta és magában hordozta a Napot. A NAP még mindig süt ránk, s utunkat egyengeti. Vállaljuk-e ÖnMAGunkat, a magyarságunkat? Magunkhoz vesszük-e a ősi hitünket? Megnyitjuk-e vele a Fény Országát, és tetteinkkel ide a Kárpát -medencébe helyezzük? Eljött az idő, s most van. Ébredjekek MAGOK! Alkossunk Egységet, Egy Célt, s Egy Akaratot! Áldás!
Szokolai- Lendvai Katalin



 

     
2016
     


     
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
     
2015 Írásaim, Közvetítéseim
     


     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1267201134_56.jpg

     
2014 KÖZVETÍTÉSEIM,ÍRÁSAIM
     
2013 KÖZVETÍTÉSEIM,- Írásaim
     


//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1263913661_13.jpg  

 

  ŐSI INTELEM
Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában. 
Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.


HA ZENÉT AKARSZ 
HALLGATNI

Meditációs zenék
 Angyal zene
Oliver Shanti
Robert Haig Coxon
Shaina Noll
Mennyei szférák zenéje
Meditációs zene
Secret Garden
Robert Haig Coxon
Secret Garden
Gyógyító Delfinek
Szívemnek Temploma
Zene az Óceánról
Zen Meditáció
Kínai Relax
Szomjazó Lótusz 
 Om Mani Padme Hum
 Pihentető, nyugtató zene
Relax Musiki I.
Relax Musik II.
 Oliver Shanti I.
Olviver Shanti II:
RELAX MUSIK MEDITÁCIÓ
OM mantra

     
2012 KÖZVETÍTÉSEIM,- ÍRÁSAIM
     
2011 KÖZVETÍTÉSEIM- ÍRÁSAIM
     

http://image.hotdog.hu/user/GITTA2/magazin/angyal_057.jpg

Louise L. Hay: Éld az életed!

A gyógyítás új tudománya,- Az Élő Matrix 

Fájdalomtest


Szellemi valóság

 

 

     
Lélekgyógyítás
     
Magyarságról szóló írásaim
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1284226359_05.jpg

Magyarsággal kapcsolatos régebbi írásaim
megtalálhatóak:
(Klikk) Írásaim - Gondolataim 2010
(Klikk) - Magyarság

     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1290355703_49.jpg

     
A SZÍV üzenete
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1266047311_56.jpg

     
Belső HANG által lejegyeztem
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1294227665_92.jpg

Az Új Világ beköszöntével, eljött az ideje,
hogy nők megtalálják Önmagukban az eredendő női minőségüket, azt a minőséget amit a kezdetektől fogva képviselnek.
A saját értékrendeinket magunkból kell előhívnunk,
nem pedig a társadalmi elvárások kell megfelelnünk.
Mi nők sokan hordozunk magukban,
olyan sérelmeket, fájdalmakat, elnyomásokat,
amelyeknek kitisztítása és gyógyítása, letétele,
most már nagyon időszerűvé vált.
Hosszú évszázadokon keresztül cipeltünk magunkkal
különböző mintákat és beidegződéseket,
amelyek nem belőlünk fakadnak hanem szüleink, családtagjaink, a társadalom beidegződését,
szemléletmódját vittünk tovább és adtuk át mi is gyermekeinknek.
Folytatás

Mi a NŐK dolga?

NŐI Erő

Szakrális NŐ

Boldogasszony,-Aranyasszony 

 

     
NŐKNEK
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1283851596_93.jpg

     
Új Kezdet-Angyal Napló Emberangyal kiteljesedése
     
JÉZUS üzenete
     
KÖZVETÍTÉSEIM- Írásaim
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1264841383_38.jpg

     
Ember-Angyallá válás útja
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1287691877_03.jpg

Hajnalhozók,- A Plejádok Tanításai


LélekVilág

ADAMUSSAINGERMAIN
 

     
Mások üzenetei-írásai
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1267201922_26.jpg

" A Fény gyermeke vagyok.
Szeretem a Fényt.
Szolgálom a Fényt.
Fényben élek.
A Fény vezet, gyógyít,
átalakít és megvilágít.
Áldom a Fényt.
A Fény bennem van.
Egy vagyok a Fénnyel.
A Fény én magam vagyok!"

 

 

     
Számláló
Indulás: 2010-01-10
     
Ahonnan látogatják az oldalt

 

     
Időjárás
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1267724023_94.jpg

Minden embernek kell valami hitvallása legyen. Valami elintézni való feladata ezen a földön. Amíg van feladata, addig él, amikor nincsen több, akkor meghal.
Wass Albert
(Ember az országút szélén)
 
 
 
 

 

     

 

Magyarok Istene nézz reánk!
 

Magyarok Istene, nézz reánk!
  Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.

Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.

Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
 

Írta: Áhimré
Feketéné Lendvai Katalin

 

     

 http://www.magyarnok.eoldal.hu/img/portrait.1.1361174737.jpeg

Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)

HITVALLÁS

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.

Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.

Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.

Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.

Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.

Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!

Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.

Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.

Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.

Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!

 

 

Székely Miatyánk

Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál,
Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál.
Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk.
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bizott.
Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod.
Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg.
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved.
Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk.
Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk!
Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia,
Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka.
A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál,
Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál;
De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet!
Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt.
Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked,
Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet.
Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett.
A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?
Merészebb mint más népeké?
Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé.
Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt.
Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog,
Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog.
Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk.
Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk,
Hiszünk most,s hiszünk mindörökké
ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!

 

 

     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1275592387_41.jpg


Wass Albert: Hontalanság hitvallása

Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
1947
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1270104146_40.bmp

Ősi Fohász

(Minden nap fényesítsd át előtte tested)



Krisztus kérlek, teljesítsd ki testemet!
Fényesítsd fel Szellemem!
Lelkem járd át a békesség Fényével,
Krisztus szent erejével!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!

Védelmez a gonosztól, a rontástól, az Ármánytól!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!

Áldás, békesség a Magyar Népre, minden emberre!
A Krisztusi utat követem, azt soha el nem vetem.
Áldás, békesség!

Földanya tisztellek és becsüllek, szívemben szent helyre helyezlek.
Add meg számomra az élet kenyerét, a bölcsesség tűzét.
Ne engedj hiányt szenvedni semmiben, gondoskodj éltemről, holtomról!
Gyökereimet újítsd meg, erősítsd meg.
Engedd, hogy az ősi tudás újjáéledjen bennem.

ÉG Atya FÖLD Anya egyesüljetek bennem!
Költözzék békesség a szívembe, Krisztus szent Szívével egyesülve.

Védelem a rossztól, védelem a gonosztól mit ember teremtett:
- Kérlek Istenem, ne engedd, hogy ezek a teremtények hatással legyenek rám,
ártó szándékkal közelítsenek felém!
Krisztusi bölcsődben védve vagyok,
Áldott vagyok, mert TE munkálsz a szívemben és az egész lényemben.
Emberi rosszakarat messzire elkerül engem,
Isten tenyerén hord engem.
Bőség és teljes élet részem, mi Istentől megadatott,
s ezért néki én hálát mondok.
Áldott legyen az ÚR!
Áldott legyen a Teremtő!
Dicsőség az Ő Angyalainak és Udvartartásinak.
Krisztus légy áldott, a dicsőség fénye övezzen!
Hozz áldást a Földön minden emberre, védelmezd őket Szent Szellemeddel!
Áldott legyen minden ember, aki magába fogadja ezt az imát!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!

Áhimré

 //lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1264608783_40.gif

 

 

 


 


     
Tartalom

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?