Torma Zs�fia (az els� magyar r�g�szn�) 1894-ben ismertette kutat�si eredm�nyeit "Sum�r nyomok Erd�lyben" c�m� m�v�ben, mely J�n�ban jelent meg n�met nyelven.(TZs 1840-ben sz�letett Csics�kereszt�ron, nemesi, nagybirtokos Torma J�zsef �s D�niel Jozefa h�zass�g�b�l.
Apja szenved�lyes r�g�szked� volt �s b�tyja, K�roly -akivel sok mindenben nem �rtettek egyet a r�g�szetet illet�en - nev�hez f�z�dik
Aquincum felt�r�sa �s szabad m�zeumi berendez�se, a Cs�rsz-�rok �s a sok r�mai er�d�tm�ny, a "limesek" felt�r�sa. Magas tiszts�get t�lt�tt be, egyetemi tan�r �s a k�pvisel�h�z aleln�ke is lett. Elfogults�g�t Fekete Zsigmond t�bbsz�r id�zi azzal, hogy a Cs�rsz-�rk�t �s minden v�zrendszer-nyomot a r�maiaknak tulajdon�tott �s szenved�lyesen tagadta az avars�g �s a hunok m�velts�g�t.)
A magyarul megjelent k�tetben J�ki G�bor mutatja be TZS �let�t �s munk�ss�g�t. A bevezet�ben Feh�r Anna - az amerikai magyar nyelv� kiad�s kiad�ja a k�vetkez�ket �rja: "Sz�nd�kunk a kis munka kiad�s�val mind�ssze annyi, hogy h�dolni akarunk a sokat g�nyolt, len�zett, elmell�z�tt magyar r�g�szn�nek, sz�szv�rosi jeltelen s�rj�ra h�l�nk bab�rkoszor�j�t elhelyezz�k, �s nev�t a modern sumerol�gia nevesei,
rangosai k�z� iktassuk."J�ki: "Els� nyilv�nos szerepl�se a budapesti IX. Nemzetk�zi �st�rt�nelmi �s Embertani Kongresszus alkalm�val t�rt�nt. Hunyad megye �t b�zta meg k�pviselet�vel.
...Ismerets�gek, nemzetk�zi kapcsolatok, holtig tart� bar�ts�gok �s
ellens�gesked�sek sz�lettek ekkor az els� magyar r�g�szn� k�r�l. Ellens�geinek z�me az akkori Magyar Tudom�nyos Akad�mia �s az egyetemi professzorok sor�b�l ker�lt ki, m�g legnagyobb bar�tai, Sayce, Langenschmit, Virkow �s f�k�nt Schliemann ekkor ismert�k el a zseni�lis magyar le�ny eszmet�rs�t�sait �s �skult�r�k k�nyes
probl�m�inak egyszer�s�t�s�n �s kapcsolat�n. Ekkor mer�lt fel
Tordas-Tr�ja-Mezopot�mia kult�r�inak szerves �sszef�gg�s�nek a gondolata, amelyhez egyre t�bb k�lf�ldi tud�s csatlakozott, h�dolva a magyar r�g�szn� intuit�v �s m�gis t�rgyt�rt�nelmi megl�t�sainak."
....TZS a leletein szerepl� jegyek �s �r�sok sokas�g�t, �s Tordost Tr�ja
m�velts�g�hez kapcsolta �s r�d�bben, hogy Tr�j�n t�l is vezetnek sz�lak, �s eljutott a sum�rokig.
"A tordosi kult�ra felbecs�lhetetlen �rt�k� gy�jtem�nye, az 1876-ban lezajlott nemzetk�zi R�g�szeti Kongresszus legnagyobb l�tv�nyoss�ga volt, �s legt�bb k�lf�ldi tud�s zsongott k�r�l�tte.
Zs�fi�nak azonban m�r itt kellett �reznie az "�r�m-cseppeket", amelyeket a "hivatalos" magyar r�g�szet k�sz�tett sz�m�ra. Pulszky, a Nemzeti M�zeum igazgat�ja �s legbens�bb munkat�rsa Hampel J�zsef nem gy�zt�k el�gg� kihangs�lyozni Torma "autodidakta" mivolt�t. ...
A k�t "tud�s" tekint�lyalapon pr�b�lta �lland�an rendre utas�tani a zseni�lis �s �les n�i intu�ci�val meg�ldott r�g�szn�t.
Ez a"tekint�lyhangs�lyoz�s" k�l�nben az Akad�mia r�sz�r�l az�rt is groteszk �s nevets�ges volt, mert az akkori akad�miai c�meket - mint a politikai hatalom nyom�sa alatt �l� magyars�g t�rt�net�ben annyiszor - , nem annyira a tud�s, hanem a mindenkori hatalom t�ny�rnyal�i tehets�g alapj�n osztogatt�k. B�r nem sz�nd�kom megs�rteni �s le�rt�kelni a mindenkori Akad�mi�nk "nagyjait", hiszen val�ban nagyon
sok emberi �rt�k volt �s van k�z�tt�k, de soha nem szabad elfeledkezni�k, hogy nem a c�m teszi az embert, �s hogy Caligula lova - b�r szen�torr� avatt�k - m�gis csak l� maradt �r�kre."
Miut�n "Sum�r nyomok Erd�lyben" c�m� k�nyve megjelent Eur�pa sum�rol�gusai, r�g�sz, t�rt�n�sz, n�prajzista tud�sai sorra h�vj�k Eur�pa-szerte az egyetemekre, hogy tartson el�ad�sokat elgondol�sair�l. De nem tud menni, mert gy�gy�thatatlan asztma
k�nozza."Egy sz�ve v�gya volt m�g Torma Zs�fi�nak, amikor m�r Isten fel� hajl� �rny�kk�nt �lte utols� �veit: nagy �sszegez� �s kedvenc rajztan�ra a d�vai Szinte G�bor sok sz�z illusztr�ci�j�val �kes munk�j�t szerette volna kiadatni. Levelezett is az Akad�mi�val. Akkor ott Hunfalvyak, Budenzek �s hasonsz�r� "Caligula-szen�torok"
voltak az urak. Zs�fia h�romszor cipelte fel Pestre a k�ziratot, h�romszor vitte vissza. Az Akad�mia "akad�koskodott". Nem az anyagiak voltak a m�rvad�k. ...
Nehezebb volt Torma Zs�fi�t meggy�zni arr�l, hogy �gy �rjon, ahogy �s amint m�sok szeretn�k. "�n �gy k�pzeltem, hogy az akad�miai munk�k szerz�i magok �ll�tj�k �ssze �s �rj�k is be mindazt, amit a legjobb meggy�z�d�s�k szerint tudnak �s �rni k�pesek.
Hogy ennek ellenkez�je �llhasson, eszembe se jutott!" -�rja Hampelnek. Egy percig se hitte, hogy el��rhatj�k neki: k�zirat�b�l csak azt nyomassa ki, amit m�sok j�nak l�tnak, amire pillanatnyilag sz�ks�g�k van.
Nem minden c�lzat n�lk�l eml�ti:
"Felsz�l�tott volt egy n�met tud�s, dolgozn�m fel vele az �sszegy�jt�tt anyagot, �s azt�n csak abba egyezzem bele, hogy az � nev�t is mint munkat�rs�t tehesse." ... Nem v�llalhatja, hogy "anyaggy�jt� napsz�moss�" degrad�lj�k. "Dolgozzam mint megb�n�tott n�ma - k�rdi -, kinek gondolatmenet�t ir�ny�ts�k, kijel�lv�n az utat �s pontot,
merre, meddig �s ne tov�bb haladjon?" Ezt nem tudja megtenni. Adatainak feldolgoz�s�t maga akarja elv�gezni, s ha ez nem siker�l, jegyzeteivel, napl�j�val egy�tt k�sz megsemmis�lni."
TZs m�ve r�g�szetileg bizony�totta be, hogy a "sum�r n�p tur�ni nyelv�, vagyis sem �rja, sem s�mi n�pekhez nem kapcsolhat�." Gyulai P�l kolozsv�ri r�g�sz�r� �rja r�la:
"B�mulattal �s elismer�ssel besz�ltek az erd�lyi n�r�g�sz �les logik�j�r�l a sum�r-akk�d szimbolikus jelek nyomk�vet�s�ben Babilont�l Eur�p�ig. �tveszi teljes meggy�z�d�ssel hirdetett elm�let�t, hogy az eur�pai n�pek kult�r�j�nak alapvet� elemei, mint p�ld�ul az �r�s, a vall�s, a n�pm�v�szet �si formakincse, az eur�pai mitol�gia, keletr�l veszi eredet�t, innen sz�rmazott �s tur�ni n�pek k�zvet�t�s�vel Eur�p�ba, hogy a m�velts�g �tsz�rmaztat�s�nak egyik fontos �llom�sa Tordos,
illet�leg Erd�ly."
TZs nagy m�ve amely a "le�r�s szerint mintegy 2500 �br�val illusztr�lt hatalmas munka �s a c�me "D�cia a r�mai foglal�s el�tt" ma ott pen�szedik, s�rgul a Kolozsv�ri M�zeum valamelyik iratt�r�ban, b�r egyre jobban �s t�bben forgatj�k a m�lladoz�, s�rgul� lapokat. �r�k sz�gyene a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�nak, hogy soha
nem ker�lt kiad�sra. Vajon mit�l f�lt az Akad�mia? Tal�n ugyanatt�l az esetleg fellobban� magyars�gszeretett�l, r�gi �si �r�ks�g�nk sz�montart�s�t�l, amely pl. mindent megakad�lyozott hogy az olyan tartalm�, �s Kmosk� Mih�lyt�l meg�rt hatalmas orientalista gy�jtem�ny megjelenjen. Ipolyi Arnold hatalmas "Magyar Mitol�gia"-j�t
is majdhogynem t�zbe dobatt�k vele, annyi volt az ellenese."
1899. m�jus 25-�n a kolozsv�ri egyetem tiszteletbeli doktor�nak v�lasztotta. A szer�ny, sokat g�nyolt, elaggott Torma Zs�fia v�lasza - egy fogalmazv�ny csup�n, s nem tudhat�, hogy val�ban elk�ldte a c�mzettnek: Schneller Istv�nnak 1899.m�jus 26.

"Holt l�ra patk�. El�sz�r is korl�tolt ismereteimmel erre �rdemes nem vagyok, azut�n annyi szek�tura �s megal�ztat�s ut�n aminek engem �ppen ott - egyesek kiv�tel�vel - kitettek, tekintve hogy haldokl�si koromat �lem, most m�r ennek haszn�t sem vehetn�m. Mindezek�rt �n legsz�vesebben ezt a kit�ntet�st nem fogadn�m el, mert nemcsak ok n�lk�li bajoskod�ssal j�r ez - f�k�nt id�pazarl�ssal, de igen sok
k�lts�ggel is. Ellens�geimmel s g�nyol�immal szemben igaz ennyi el�gt�tellel magamnak tartozn�m! Most m�r m�gse tudom mit tegyek."
A r�g�szeti �sat�sok megk�zel�t�leg 11000 t�rgyi leletet tartalmaztak. Ezen t�rgyi leletek k�z�l a legh�resebb �s legjelent�sebb a tordosi korong volt.(Hood a tordosi korong jeleihez hasonl� �r�sjel� korongot tal�lt Kr�ta sziget�n.) A leletek k�z�tt agyagt�bl�k �s emberalak� idolok is voltak.
Az idolok ruha keresztp�ntj�nak elrendez�se hasonl�s�got mutatott a M�ri-ban tal�lt n�i szobrok p�ntjaival. Ennek a bizony�t�knak a jelent�s�ge abban �ll, hogy a sumer n�p �ltal viselt �lt�zetek �s a korai k�rp�t-medencei kult�ra viselet�ben is fellelhet� azonoss�gok.
Torma Zs�fia �N�LETRAJZ�B�L: " ...Gy�jtem�nyem t�rgyair�l az �sszehasonl�t� r�g�szet seg�ly�vel kivonhat� eredm�nyek arra a meggy�z�d�sre vezettek, hogy Tordos �skor�ra k�vetkeztetve felt�telezzem, miszerint mint Erd�ly m�s �stelepein, azokat tr�k-g�ta
f�le n�pek lakt�k, akikr�l Herodotos Kr.e. 500 �vvel �gy eml�kezik meg, hogy azok a"Maris", azaz "Maros" menti ter�letek lak�i voltak. Tordos leletein ekkor felismer�m, hogy Babylon-Chaldea kult�relemeib�l keletkeztek, �s Egyiptom m�v�szet�vel egy�tt Syri�ban fejl�d�tt tov�bb, �s hasonl� volt Tr�ja tr�kjainak kult�r�j�hoz, �s melyet nem el�z�tt meg az eddigi r�g�szeti felfog�s szerint a gall-kelta, pelazg-hell�n vagy r�mai-etruszk kult�ra."
Torma r�mutat k�t fontos jelens�gre:
"'1. A sum�r n�pet �s nyelvet a "tur�ni" fajhoz �s nyelvhez csatolja.
B�r ez a "tur�ni" n�v a mai "tudom�ny" n�zette szerint "tur�ni nyelv" �s "tur�ni faj" nem l�tezik, �s Torma kor�ban a francia nyelv�szek Lenormant �s Oppert kardoskodtak mellette Hal�vy s�mitol�gus cs�k�ny�ss�ge ellen�re. Torma a k�t orientalista v�lem�ny�hez csatlakozott, amikor a "sum�r-akk�d n�peket tur�ni faj�aknak" tartja.
Tudjuk azt is, hogy Lenormant francia tud�ssal szem�lyes kapcsolatai voltak, leveleztek �s val�sz�n�leg tal�lkoztak is.
2. Torma "�n�letrajz�nak" m�sodik nagy jelent�s�ge ama sz�nd�k, hogy a sum�r nyelv tur�nis�g�nak hangoztat�sa mellett a rov�s�r�sos jegyek sorait tudatosan kereste. E sz�nd�ka nyilv�nval�, �s a magyar tudom�nyt�rt�n�szek feladata lenne, hogy s�rg�sen felder�ts�k a m�lt sz�zad a m�lt sz�zad h�res orientalist�inak, �r�sszak�rt�inek
levelesl�d�iban a Torm�t�l hozz�juk int�zett leveleket, hogy az azokban szerepl� rov�s-, vagy ahogy a nyugati tudom�ny ink�bb szereti nevezni "run�k"-ra vonatkoz� t�teleket, k�rd�seket felder�thess�k."
"A rov�s�r�sjelek mindenesetre felt�n� sz�mban szerepelnek, ami a k�lf�ldi tud�soknak semmi esetre sem t�nt fel, ahogyan erre semmif�le megjegyz�s�k sincs. A mell�kelt Sayce-f�le lev�lben mag�ban egyszerre n�gy �si sz�kely-magyar rov�s�r�si bet�t eml�t meg, amelynek a jelent�s�g�vel azonban nincs tiszt�ban. Ezek a bet�k: �, zs, t �s c bet�k. Sajn�latos m�don a szakemberek ink�bb a piktogr�fiai jelekkel
foglalkoztak, �s �gy a tat�rlakai bet�t�pusoknak, logogramm�knak sokkal nagyobb visszhangja volt a nemzetk�zi vonalon, mint a sokkal jelent�sebb tordosi korongnak."

SUM�R NYOMOK ERD�LYBEN

"...A Sz�szv�ros melletti -Hunyad megye - Tordos �st�rt�neti lel�hely�n 1875 szeptember�ben kezdtem el kutat�saimat. A jelzett id� �ta szakadatlanul folytatott felt�r�sok, �s a leletek kultur�lis kapcsolatainak felder�t�se az�ta t�bb ezer lelett�rgyat eredm�nyeztek. Ezek az adatok arra a fontos �s rendk�v�li meg�llap�t�sra vezettek, hogy joggal felt�telezhettem, miszerint a tordosi �slakok a tr�k eredet� g�t�khoz, helyesebben magukhoz a d�kokhoz tartoztak, akikr�l Florus,
Curtius �s m�sok �rtak, �s akik rokon kelta n�pekkel egy�tt a Herodotos �ltal eml�tett Maris, azaz Maros foly� ment�n megtelepedett Agathyrsek (ugyancsak tr�k eredet� n�p!) k�zel�ben sz�lltak meg, hiszen v�ndorl�suk id�pontja szint�n egybe esik.Ha az Agathyrs nevet germ�n sz�nak venn�m, ford�t�sa "�ri�s sz�rnyet" vagy "ijeszt� sz�rnyet" jelentene. ... Ha azonban magyarb�l vezetn�m le a jelzett sz�t, akkor Aga
t�rzs�-nek" ford�tan�m. ...A gy�jtem�nyemben szerepl� szimbolikus kult�rt�rgyak hat�rozottan bizony�tj�k ezt az �ll�t�st (az �si Babilon hitelvei az ottani summ�r-akk�d n�pn�l m�r megvoltak, �s
m�g ma is, majd 6000 �v ut�n csod�latos m�don az �rja n�pek etimol�gi�j�ban �s szok�saiban �ppen �gy megtal�lhat�k, mint a pelasgok-hell�nek �s a r�mai-etruszkokn�l, akiknek vall�si felfog�sa sokban egyezik) �s egyben t�k�letesen azonosak Schliemann �ltal Kis-�zsi�ban, Hissarlikban tal�lt tr�jai leletekkel, ahol
k�ztudom�s szerint az ugyancsak tr�k eredet� Priamos n�pe �lt.
""...A birtokomban l�v� szertart�si, kultuszt�rgyak jelentik gy�jtem�nyem k�l�nleges �rt�k�t. Ezek els�sorban a vall�si fogalmakat kifejez� k�pekkel �br�zol� t�rgyak, melyek teljesen egyeznek a summ�r-akk�d �s tr�jai papok nyelv�t jelent� feliratokkal
�s hieroideogrammokkal. ... A "Mikro-Pantheonom"-ban szerepl� eddig ismeretlen istens�gek b�lv�nyocsk�i azokra vezethet�k vissza, akik Babilon Theog�ni�j�ban �s Mitol�gi�j�ban szerepelnek.
""... Most, mikor a nyelv�szek a szkytha-szarmata �s az ezekhez k�zel �ll� tr�k-g�ta-d�k nyelvelemekb�l igyekeznek akk�d t�pust bizony�tani (Nagy G�za:
"Ethnographia", 1890, 9-10. sz.) igen fontosnak tartom, hogy az �ltalam megjel�lt jelent�s t�rgyi adatok val�ban bizony�ts�k �s kimutass�k e nyelveml�kek akk�d eredet�t �s t�pus�t.Ovidius az �ltala besz�lt g�ta nyelvet azonosnak tartja a szarmat�k�val, �s Herodotos szerint a szarmat�k valamilyen szk�ta nyelven besz�ltek.
Gr�f Kuun G�za szerint a "szk�ta" sz�nak nem n�prajzi, hanem kultur�lis a jelent�se. Ez�rt egyes t�rt�n�szek, az agathyrseket, kaz�rokat, avarokat, g�t�kat, sz�kokat, szarmat�kat, j�szokat �s massag�t�kat a szk�ta n�pcsal�dhoz sorolj�k, t�bben viszont a tr�k
t�rzsbe tartoz� n�pnek tekintik. A v�ndorl� t�rzseket a perzs�k szak�knak, a babil�niaiak viszont gimirreinek, m�g a g�r�g�k "skytho-skolot"-oknak nevezt�k. S�t, Mortmann a "tr�k" �s "sz�k" form�kat egy kalap al� veszi. A kelta skolot, vagy pontosi szk�ta fogalmat viszont t�bben a szanszkrit "Kalas" - fekete sz�b�l eredeztetik, teh�t a kelta, skolot = s�t�t, fekete vagyis a tur�ni faj egyik �g�ra vezethet� vissza. Ezek - egyesek v�lem�nye szerint - valamely germ�n t�rzzsel
keveredtek, el�rj�sodtak, �s bel�l�k sz�rmazott volna a sz�ke, gall (elr�maias�dott) kelta n�p. Szerint�k a germ�nok a kelt�kat "Walch"-nak azaz idegennek nevezt�k. A g�r�g�k ezeket a "kelta - szk�t�kat" �ll�t�lag agathyrs n�v alatt ismert�k volna.
Hogy mennyire elt�r�ek a v�lem�nyek, megeml�tj�k Fressl felfog�s�t, aki a germ�nokat a "sz�k-szk�ta tur�niakb�l" sz�rmaztatja, akikhez hozz�sorolja a tr�kokat is, viszont M�llenhoff a szk�t�kat az �rja n�pcsal�d ir�ni t�rzs�nek tekinti.A sumir-akk�d t�rzse az ural-alt�ji n�pcsal�dnak �s a finnugor �s a t�r�k-tat�r n�pek k�z�tt helyezkedett el. �gy fordulhatott el�, hogy a magyar nyelvben az ismert
francia �sr�g�sz, Sayous szerint, sok akk�d sz� fordul el�. A tur�ni fajt�t illet�en benn�nket els�sorban a fajnak n�gy �ga �rdekel: a t�vol-keleti mongolid mandzsurok, a nagy ter�leten sz�tsz�rt turk�-tat�rok, az �szakon �l� szamoj�dek �s az ugoros finnek. Hogy e n�gy fajta k�z�l melyikhez �ll legk�zelebb a sumer-akk�d t�rzs, azt d�nts�k el a szaktud�sok. Annyi azonban bizonyos, hogy k�zelebb �llnak a
kelet-indiai dravid�khoz, mint a t�r�k�kh�z, vagy az �n. finnugorokhoz."
TZS Luk�csy Krist�f "A magyarok �selei, hajdankori nevei �s lakhelyei" m�v�b�l id�zi: "A tud�s vil�g, k�l�n�sen a magyar tud�sok figyelm�t elker�lte, hogy a magyars�got valamikor chus-nak chus�n-nak, kusit�nak nevezt�k, �s telep�l�si helyei a K�spi-t�t�l Indi�ig �s a perzsa hat�rker�letekt�l a nagy k�nai sivatagig ter�ltek el. A chus vagy choras�n n�v ismeretes volt az Oxuson-t�li r�szeken (=Tur�n), m�g az
innens� r�szeknek Ir�n volt a neve, �s az eg�sz nagy ter�letet "Aria"-nak h�vt�k." Arr�l is �r, hogy a latin �s g�r�g geogr�fusok �s t�rt�net�r�k ezeknek a vid�keknek lak�it dahoknak, massag�t�knak �s szk�t�knak nevezt�k, akinek ut�djai az �rm�ny k�tf�k - k�zt�k Mar Ibas Katina - szerint a p�rtusok kusit�k, kus-hunok = magyarok
voltak, akik, b�r k�l�nb�z� n�ven eml�keznek meg r�luk, azonos nyelv�ek �s nemzets�g�ek voltak.Az V. �vsz�zadban megsz�nik a szk�ta n�v �s helyette a hun, de eg�sz k�l�nlegesen az euthalita vagy feh�r hun jelenik meg."...(Ez megk�l�nb�ztet�st jelentett Attila hunjaival szemben.)Maspero szerint a kusit�k haz�ja "mely az Oxus vid�k�n ter�lt el, a v�z�z�n miatt elker�ltek �rm�nyorsz�gba, az Arar�t-hegy l�b�hoz, a Tigris fels� foly�sa, az Eufr�tes �s Kyros k�z�.A legb�trabb kusita t�rzsek, Maspero szerint, Ar�bia �s Perzsia ter�letein �thaladva
a N�lus ment�n telepedtek le. �gy terjedt el a kusita fajta a Gangesz �s a N�lus k�z�tt, illet�leg a G�r�g-tenger �s az Indiai-�ce�n k�z�tt. A kusit�k h�rom t�rzse ezut�n a Perzsa-�b�l partjait�l a Tigris keleti partj�ig Kossaos n�v alatt �lt, m�g ez m�sik r�sz�k chaldeus n�ven az Eufr�tesz �s a Tigris k�z�tt telepedett meg, s�t E. Meyer szerint Babil�nia �szaki, Kus-Meluch�nak nevezett r�szeket is bet�lt�tt�k.Egy harmadik �ga a kusit�knak a F�ldk�zi-tenger partjain telepedett le (pelasgok,
ionok) �s �ll�t�lag ezekhez tartoztak a f�n�ciaiak is.Sayous hipot�zise szerint a babil�niai bolyg�k hetes sz�ma, amely �seinkn�l oly
fontos szerepet j�tszott, pl. a h�t t�rzs, h�t vez�r, haz�nk erd�lyi r�sz�n a h�t hegy �s h�t "sz�k" vagyis korm�nyz�si ker�let. Dr. Szendrey J�nos szerint a mai Anglia leg�sibb lak�i a szk�t�kkal rokon n�p volt, �si c�mer�kben h�t oroszl�n l�that�, melyek a h�t t�rzs-vez�rre vonatkozhattak. Ezek az oroszl�nok m�g ma is
megtal�lhat�k az angol c�merekben. �seink nap-kultusza is erre a babil�niai bolyg�-kultuszra vezethet� vissza." (69.o.)
"...A nagy tr�k n�pcsal�d t�rzseit k�l�nb�z� nevekkel jel�lt�k a t�rt�net�r�k, de r�g�szeink mindeddig m�g nem kutatt�k fel a g�ta-d�k-tr�k n�pek kult�rmaradv�nyait,
�s eddig nem vettek tudom�st a m�r megl�v� leletekr�l. Eddig minden csak kelta, pelazg, etruszk �s r�mai kult�ra volt. Senki sem tudta, hogy mi is volt a tr�k fajta n�pek kult�r�ja, mitol�gi�juk forr�sa, vall�suk �s �rott m�velts�g�k nem az eml�tett �s elismert n�pekt�l ered, hanem eg�szen m�s forr�sb�l, a babil�niaib�l val�, olyan vall�sb�l �s kult�r�b�l, amelynek fejl�d�st�rt�neti megjelen�s form�ja m�s n�pekn�l
is �r�kl�d�tt, fejl�d�tt �s �rv�nyes�lt. ....A tr�kokat egy �si, k�z�s t�rzsb�l ered� n�pnek tartom, amely �sszetartozott a Duna-v�lgy �slak�ival. Tov�bb� azt is �ll�tottam, hogy az �si it�lok, etruszkok, illyrek, kelt�k, pelazgok stb. m�velts�ge �pp�gy tr�k �r�ks�g, mint ezeknek g�r�g vari�nsai. Tov�bb� ugyancsak �ll�tottam m�r
r�g�ta, hogy a k�s�bb magas fokra emelkedett g�r�g �s latin kult�r�k l�t�ket a tr�k n�ppel folytatott k�lcs�n�s �rintkez�snek, szoci�lis egy�tt�l�snek, egym�sra hat� �tform�l�snak �s az ezekb�l fakad� kult�r�ramlatoknak k�sz�nhetik. ....Voltak a r�mai legion�riusok k�z�tt tr�kok is. �gy pl. a XIII. l�gi� leg�nys�ge egy id�ben tiszt�n d�kokb�l �llott, akiket Apulia d�k ter�letein soroztak......�zsi�val kapcsolatos adataim bizonyos �j nyelv�szeti eredm�nyeket is mutatnak.
�gy pl. Hunyad megye �s D�va nevei hangz�suk szerint arra mutatnak, hogy alap�t�ik valamelyik �zsiai �svall�shoz tartoz� lakosok lehettek. (DAIVA = RAGYOG�, vagyis az istenek mell�kneve!) Gr�f Kuun G�za �gy v�li, hogy D�va neve tr�k sz�, mert tr�kok lakta vid�keken sok a "dava" �s "dama" helyn�v. Hunyad neve is �zsiai eredet� lehet.
B�lint G�bor szerint ezt a nevet a tur�ni n�pcsal�d egyik �g�nak nemzets�gnevek�nt tekinti. Gr�f Kuun G�za szerint a Hunyad sz� a "hun" sz�b�l sz�rmazik." (124)
"....A tulip�n az �smagyar ornamentika egyik k�l�nleges �s f�mot�vuma, �s eml�keztet benn�nket a mai magyar n�pi d�sz�t�m�v�szet tulip�nj�ra �s a Turulmad�rra, vagy helyesebben Attila "karuly"-�ra. A tulip�nt a babil�niai szertart�st v�gz� papok �ldozati szimb�lumak�nt haszn�lt�k funkci�ik k�zben. Ha pedig a babil�niai �letfa felett lebeg� mad�r a Nap, vagy m�g ink�bb a Nap t�z�nek a jelk�pes �br�zol�sa volt,
akkor az Attila z�szlaj�n szerepl� karulymad�r a napkultusz kifejez�s�t jelenti.A "Sz�zadok" c. foly�irat (1892. �v 7. f�zet) has�bjain Huszka J�zsef professzor "Adal�kok a magyars�g �st�rt�net�nek ornamentik�j�hoz" c�mmel tanulm�nyt �rt. Az ebben bemutatott �s a Cs�k megyei sz�kely kapukon l�that�, valamint a kapuf�kon
szerepl� vir�gd�szek �jabb �s meggy�z� bizony�t�kai az  �sszef�gg�seknek Babilon �s a mi Erd�ly�nk k�z�tt. ... A sz�kely kapuk keleti eredet� ornamentik�ja a pecs�thengerek patk�szer� v�setein is s�r�n szerepelnek, �s �gy inn�t is sz�rmazhatnak az erd�lyi d�sz�t� mot�vumok." (151)
"Babilon m�gusai azt �ll�tott�k, hogy bizonyos mond�sokkal, jelig�kkel le tudj�k var�zsolni a T�zet az �gb�l olt�raikra. Egy ilyen babil�niai m�gus megjelen�ti el�tt�nk a babil�niai h�res Prometheus-legend�t egy pecs�thengeren �br�zolt jelenet keret�ben, ahol egy t�rdre ereszked� alakot l�thatunk, amely feje felett egy olt�rt tart, �s amelyen a Nap levar�zsolt t�z�nek l�ngjai lobognak. Ennek a pecs�thengeren
l�v� jelenetnek m�s�t nagyon sok tr�jai agyaggoly�csk�n felfedezhetj�k, de megtal�ljuk az egyik tordosi agyaged�ny fenek�n is. ... A Zar�nd-hegy erd�lyi lak�i ezt az eredetileg babiloni vall�si jelk�pet m�g ma is be�getik kis faed�nyeikbe, mint d�sz�t� mot�vumot, b�r jelent�s�g�t nem ismerik." (155)
"Az erd�lyi hegyvid�k asszonyainak gyapj�sz�ved�keiben �s feh�rnem�in ugyancsak el�fordulnak a hengerpecs�tek szimbolikus �rtelm� sumero-akk�d �r�sjelei is, melyek mindegyike teljes vall�si fogalmat k�pvisel." (159)
A k�tet kieg�sz�t�se J�ki G�bor "Sum�rok magyar f�ld�n" c�men t�rt�nik, azaz hogy mi is t�rt�nt Torma Zs�fia hal�la ut�n."Az�ta ugyanis el�bukkantak a Tordost�l alig 18 kilom�ternyire l�v� Als�-Tat�rlak�n, Kolozsv�rt, Temesv�rott stb. olyan leletek, amelyek egyszeriben vil�goss� tett�k a t�nyt, hogy Erd�ly ter�let�n a sum�rok nemcsak egyszer�en "�tvonultak", hanem �lland�ra meg is telepedtek.HARMATTA J�NOS: "...1961-ben N. Vlassa a Maros v�lgy�ben, Tordost�l 18-20 km-re Tat�rlak�n�l ...kultikus c�lokat szolg�l� g�dr�t t�rt fel, amelyb�l 26 �getett agyagidol (b�lv�ny), k�t kyklosi alab�stromidol, egy Spondylus kagyl�b�l k�sz�lt
karperec �s h�rom agyagt�bla ker�lt el�. Az agyagt�bl�k k�z�l kett�n olyan jelek figyelhet�k meg, amelyek az �sat�t az archaikus Uruk �s Jemdet Nasr piktografikus �r�s�ra eml�keztett�k. Olyan jelek, amelyeknek valamilyen kapcsolat�t a r�gi mezopot�miai �r�sbelis�ggel fel lehetett tenni. ...Erd�ly ter�let�n, val�ban �ltek
sum�rok, akik r�szben kor�bbi �r�sjeleket haszn�ltak, mint �r v�ros �s vid�ke lak�i.".... (175)"Vlassa �rdeme, hogy a tordosi, �jb�l felfedezett Torma-f�le korong piktogr�f, pre-sumir jeleit hasonl�nak tal�lta a h�res "Blau (k�k) T�bl�k"-kal, amelyek a kora dinasztiai mezopot�miai kult�r�hoz tartoznak. Ezeket a h�res t�bl�kat, amelyek ma a
British Museum birtok�ban vannak, els�nek M.E.I. Mallowan "Civilized Life begins:
Mesopotamia and Iran" c�m� munk�ja k�z�lte (London, 1961). A k�t eg�szen k�l�n f�ldrajzi t�rs�gben k�sz�lt �r�sok nemcsak hasonl�ak, hanem kimondottan azonosak is!
Ezt az azonoss�got m�g ki lehet b�v�teni egy, a KIS sum�r v�ros�llamb�l sz�rmaz� �getett cser�pt�bl�csk�val, amelynek t�bb jele szint�n azonos a mai eml�tett k�t darabbal, a tordosi korong �s a "Blau T�bla" felirataival. (176)
A temesv�r-ron�ti "Imdugud" istenn�
A K�zel-Kelet istens�gei k�zt egyik legrangosabb a mad�rtesttel, de oroszl�nfejjel �br�zolt IMDUGUD volt.Legr�gibb, eddig el�ker�lt �s teljesen �p p�ld�nya az Ubaid-kori �r v�ros c�mere, ahol a kiterjesztett sz�rny� Imdugud k�t fiatal szarvas h�ta felett lebeg.
Elterjed�si kultuszk�re az Ordos t�ji Tagar v�rosk�t�l a Kub�n-vid�ki "H�t Testv�r"
s�rj�ban tal�lt �ldoz�k�rtj�n imm�r Gh. Lazarovici horv�t r�g�sz j�volt�b�l a Temesv�r v�ros�ba beiktatott hajdani kis magyar falu Ron�t dombos r�sz�t elegyengetve a Tisza-partig �r.... A ron�ti Imdugud-szoborb�l csak torz�k, darabok maradtak fenn. Nagym�ret� volt, amit cs�r�nek 10 cm-nyi nagys�ga igazol. Imdugud "v�rosv�d� istens�g" volt. Mitol�giai szerep�t - mint vezet��t - mutatja S.N. Kramer
szerint az egyik leg�sibb sum�r �posz, melynek h�se, Lugalbanda vil�gj�r� k�r�tj�n elt�vedt, �s csak Imdugud seg�ti vissza haz�j�ba.
A ron�ti Imdugud szemei �kk�vekb�l voltak, ezeket elrabolt�k. Vlassa a Kis v�rosi Mesilim kor�ra teszi sz�rmaz�s�t. Ez azt a feltev�st er�s�ti, hogy Ron�t k�zs�g valamikor sum�r telep�l�s lehetett,
amennyiben "v�rosv�d�je" volt. (220)
A kolozsv�ri sum�rok
"Megd�bbent eg�sz Kolozsv�r, Erd�ly, Magyarorsz�g �s az eg�sz kult�rvil�g, amikor
Gyulai P�l �s I.Mitrofan fiatal r�g�sz�r�k h�rt adtak a helyi magyar napilapban, hogy a Szent Mih�ly katedr�list�l kb. 30 m�terre �p�l� transzform�tor alap�p�tm�ny�nek el�k�sz�t�sekor, 5-6 m�ter m�lyen, neolitkori telepre akadtak. A kora r�zkor, a tordosi sum�r telepek jellegzetes haszn�lati t�rgyainak eg�sz sor�t t�rta fel. ....Az 1968-ban megkezdett �sat�sn�l, amikor m�lyebb r�tegekre hatoltak,
el�rt�k a Szamos �si, eredeti felt�lt�tt sz�nvonal�t, amelynek rozsdabarna r�teg�ben �si lak�h�zak romjai ker�ltek el�, a megfelel� h�zi felszerel�sekkel. Akkor m�r az ismert kolozsv�ri r�g�sz Vlassa Mikl�s szem�lyesen vezette az ellen�rz� �sat�sokat.
Az eredm�ny meglep� volt. Az "Igazs�g" c. napilapban az eml�tett �js�g�r�k adtak azt�n r�szletesen sz�mot a r�g�szeti el�leges jelent�sr�l. (Igazs�g, 29., 1968.m�jus 12.)A leletek t�meg�ben legjellegzetesebbek �s egyben az �si, mezopot�miai, k�zel-keleti kult�r�hoz kapcsol�d� darabok k�z�l kiemelj�k az olajm�csest, amilyen Uruk templomromok marad�kai k�zt s�r�n el�fordul. N�gysark� agyagmunka, h�rom
kan�cny�l�ssal �s egy foganty�val. Ugyancsak tal�ltak a sum�r ker�mi�ra jellemz� fekete bitumenes, s�rga d�sz�t�s� ed�nyeket.
K�zt�k teljesen �pek is voltak.
Tetszet�s g�l�ncs�r-korongon k�sz�lt fazekak �s t�lak, k�l�nleges foganty�kkal, melyekr�l felt�telezik, hogy hals�t�sre haszn�lt�k a hajdani bennsz�l�ttek. Hogy hal�sztak az biztos, mert horgok is ker�ltek el� sz�p sz�mmal, hajl�tott bronzb�l.
Faragott darabok k�zt szarvasagancsokb�l �s szarvasmarha szaruj�b�l sok sz�p h�zieszk�z �s apr�bb d�sz�t�sek szerepelnek.Az ed�nyek k�zt szerepl� n�gysz�gletes darabok is a tordosi kult�ra k�zels�g�re
vallanak, teh�t a Szamos �s Maros v�lgyek lak�i egyfaj� n�p voltak. Mint Vlassa �rja: "A v�ratlan felfedez�s Kolozsv�rt, a Kis Szamos v�lgyben er�sen kit�g�tja a tordosi kult�r�nak elterjed�si ter�let�t, amely kult�r�r�l eddig felt�telezt�k, hogy a Maros vonal�t�l �szaki ir�nyban nem terjedt tov�bb."....A Szamos-parti Kolozsv�r �si sum�r telep�nek azonban az eddig felsorolt leletei mellett van egy eg�szen rendk�v�li darabja is. .... A rendk�v�li lelet egy vitorl�shaj�t �br�zol� cser�p-t�red�k k�pe. ... Vlassa �gy �rja le a cser�ped�ny
fenek�re karcolt rajzot: " Az ed�ny fenek�re "felskiccelte" - felv�zolta - a
g�l�ncs�r egy haj� vonalait, k�z�p�rboccal, h�romsz�g�, kett�s vitorl�val, valamint az evez�rudakkal �s a haj�fal ny�l�saival egy�tt." "Import�ru!" - mondhatn� valaki.
De a sok �sat�s m�r bebizony�totta, hogy a Szamos, Maros, Tisza �s az �si Ister, a Duna, valamikor sokkal nagyobb mederben folytak, �s haj�zhat�k voltak."
Sum�rleletek tal�lhat�k Szegv�ron, Budakal�szon (agyagb�l gy�rt gyerekj�t�knyi kocsi), Zeng�b�rkonyon, Zs�kon, K�k�nydombon, Sukor�n.

A tanulm�nyt �rta : Benk� Magdolna

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.