M�gneses p�lusv�lt�s a F�ld�n?

�rta: Orosz Zsolt

2010. March 28. Sunday 15:27

Mott�: A lelki b�ke, harm�nia, kiegyens�lyozotts�g, boldogs�g fontos �rt�kek szem�lyes k�z�rzet�nk szempontj�b�l, de semmit nem tesznek vil�gunk�rt. Ha siker�l lelki b�k�re, nyugalomra, egyens�lyra szert tenned - amit sz�vb�l k�v�nok -, ne hidd, hogy ett�l m�r a vil�gban is rendj�n megy minden! T�rekedhetsz lelki b�k�d, boldogs�god megszerz�s�re vagy meg�rz�s�re, de legf�bb feladatod mindig az marad, hogy a vil�g �lhet� �llapot�t �rizd, jav�tsd. Meszl�nyi Attila     A F�ld szerkezete egy szil�rd bels� magb�l, k�pl�keny magk�ls�b�l, f�ldk�penyb�l, �s egy szil�rd k�regb�l �ll, illetve a bels� mag anyagi �sszet�tele (vas, nikkel) l�trehoznak egy m�gneses mez�t. Ez a m�gneses mez� mer�ben elt�r a gravit�ci�t�l, hiszen az t�bb�-kev�sb� egyenletes a F�ld felsz�n�n, m�g a m�gneses mez� k�tsark�, azaz l�tezik egy �szaki p�lus �s egy d�li.A m�gneses �szaki sarkot 1831-ben fedezt�k fel, majd 1903-1905-ben pontos�tott�k. A d�li m�gneses sarkot 1909-ben fedezt�k fel.A m�gneses sarkokban futnak �ssze a f�ldm�gnesess�gi er�vonalak, amelyeknek az ir�ny�ban az ir�nyt�k be�llnak.A Napb�l a F�ldre tart� elektronok �tvonal�t a m�gneses er�vonalak hat�rozz�k meg, ahol az elektronok el�rik a F�ldet ott alakul ki a sarki f�nynek nevezett jelens�g, ez a k�t p�lusn�l tal�lhat�. Napkit�r�sek idej�n k�l�n�sen j�l l�that� a sarki f�ny, hiszen ilyenkor l�nyegesen t�bb a Napb�l kil�tt elektron. A f�ldm�gnesess�g jelent�s�ge A F�ld m�gnesess�g�nek legnagyobb jelent�s�ge az �let szempontj�b�l van, hiszen ez a m�gneses pajzs v�di meg a bolyg� �l�l�nyeit a vil�g�rb�l �rkez� r�szecskesug�rz�st�l, mint a kozmikus sug�rz�s, napsz�l, stb. Ezek a kozmikus sug�rz�sok az �let szempontj�b�l kritikusak, mert r�szben kiolthatj�k az �let bizonyos ter�leteit, illetve ami t�l�l, az mut�l�dik, �j fajok j�nnek l�tre.A f�ld m�gnesess�g�t m�r i.e. 4-6.000 �vvel is ismert�k, a sumer le�r�sok r�szletesen �s pontosan taglalj�k. A sumer t�rsadalom buk�s�val elfelejt�d�tt ez a tud�s is. Nagy S�ndor az utols�, aki egyes�tette Mezopot�mia n�p�t, m�r nem ismerte a jelens�get, pedig tan�t�ja Arisztotel�sz tudott r�la. Az �jra felfed�s a Krisztus sz�let�se k�r�li id�kre tehet�, ekkor a K�naiak kezdt�k haszn�lni, majd t�l�k elterjedt az arabok r�v�n. M�gneses p�lusv�lt�s A m�gneses p�lusok folyamatosan v�ltoztatj�k a hely�ket. Ez egy term�szetes jelens�g. A k�zetmint�k ezt a folyamatot igazolj�k. Azonban az ut�bbi �vekben l�nyegesen felgyorsult a p�lusv�ndorl�s. Az elm�l 150 �v alatt 1.100 km-t haladt Kanad�t�l Szib�ria ir�ny�ba. A F�ld m�gneses ereje cs�kken, az elm�lt 200 �vben kb. 10%-al. (ezer �vvel ezel�tt 1,5-sz�r�se volt a mai �rt�knek) A m�gneses t�r folyamatosan cs�kken. Ez az�rt nagyon fontos, mert p�ld�ul a csontsz�vet stabilit�s�t nagyban befoly�solja a m�gneses t�r er�ss�ge. Ha teh�t cs�kken a t�r, gyakoribb lesz a csontritkul�s. Lassan kezd �rthet�v� v�lni, hogy mi�rt szenved sok kisgyerek csontritkul�st�l. K�s�bb ahogy n�nek a gyerekek �s a nem megfelel� t�pl�lkoz�s miatt elsavasodnak (�d�t�k, �dess�gek, feh�r cukor, feh�r liszt, elektroszmog, stb.) tov�bb fokoz�dik a csontritkul�s, hiszen ahhoz, hogy a szervezet �letben maradjon, kalciumot kell kioldjon a csontokb�l. De ez m�r egy m�sik t�rt�net. A m�gneses p�lusv�lt�s mindig �sszef�gg a dimenzi�v�lt�ssal. A dimenzi�v�lt�s fogalma Els� l�p�sk�nt mindig meggyeng�l a m�gneses mez�, v�ndorolnak a p�lusok. El�fordul, hogy a m�gneses mez�k �sszezavarodnak. A rep�l�tereken nemr�g vil�gszerte �t kellett �ll�tani a m�gneses m�szereket a t�rk�pek haszn�lhat�s�ga miatt. Az �llatvil�g, mely a m�gneses vonalakat k�veti, gyakran elt�ved, �gy nem tal�lnak haza a madarak, a tengeri �llatok pedig ki�sznak a partra a m�lytenger helyett. V�ltozhat a F�ld alap rezonancia frekvenci�ja, a Schumann hull�mok frekvenci�ja, �s egy�b energia �talakul�sok is zajlanak. Sok n�met �s orosz tanulm�ny foglalkozik a t�m�val, �s kiemelten Gregg Barden. A legfontosabb azonban, az a hat�s, amit a geom�gneses mez�k gyakorolnak az emberi tudatra. Az els� orosz asztronaut�k, akik k�t h�tn�l t�bb ideig tart�zkodtak az �rben, azaz a f�ldi rezg�seket nem �rezt�k, egyszer�en meg�r�ltek. Az�ta mind az orosz, mind az amerikai �rhaj�sok mesters�gesen gerjesztett Schumann hull�mok hat�k�r�ben �lnek az �rben. Amikor a geom�gneses mez�k �rt�ke nulla, akkor az emberi agyban t�rolt inform�ci� megsz�nik l�tezni. Ez teljesen hasonl� azzal, mint amikor a sz�m�t�g�p mem�ri�ja csak akkor t�rol inform�ci�t �s dolgozik vele, ha �ramot kap. Ha lekapcsoljuk az �ramot, minden t�rl�dik a m�veleti mem�ri�b�l. Ez az agy inform�ci�t�rol� k�pess�ge miatt van, azaz fel�p�t�se ig�nyli a k�ls�, f�ldi teret.A dimenzi�v�lt�s �s a hozz� kapcsol�d� p�lusv�lt�s el�tt a bolyg� civiliz�ci�ja hanyatl�snak indul, sokszor megmagyar�zhatatlan okok miatt. Ez a hanyatl�s nagyon m�ly. Id�tartama n�h�ny h�napt�l, k�t �vig szokott tartani. A dimenzi�v�lt�sr�l r�szletes le�r�sokkal szolg�l Thoth, illetve t�bb indi�n t�rzs (pl. pueblo indi�n), illetve a s�m�n vil�g. K�zvetlen�l a dimenzi�v�lt�s el�tt n�h�ny �r�val, a k�t dimenzi� egym�sba cs�szik. Ilyenkor megjelenik valami szokatlan forma, sz�n, amit nem tudunk �rtelmezni. Nem �r�lt�nk meg, hanem egy m�sik dimenzi�t l�tunk a mi�nkben. Fontos megjegyezni, hogy ilyenkor minden szintetikus anyag sz�tesik atomjaira. Csak a term�szetes anyagok maradnak meg. �rdemes emiatt kimenni a szabadba, hiszen minden ami m�, az elt�nik. Most m�r �rthet�, hogy a t�bb sz�zezer vagy milli� �ves G�zai piramisok, a Titicaca t� dokkol�i 4.000 m�ter magasan mi�rt k�b�l k�sz�ltek. Azok a civiliz�ci�k nem olyan primit�vek, hogy „csak” k�b�l tudnak �p�tkezni, hanem olyan okosak, hogy tudj�k, a dimenzi�v�lt�st a term�szetes k� biztosan t�l�li. Edgar Cayce a t�ma egyik szak�rt�je, illetve Thoth smaragdt�bl�i t�bb nagy civiliz�ci�, hasonl� m�don t�rt�n� „elt�n�s�r�l” besz�lnek. Ehhez hasonl�ak a Titicaca tavon tal�lhat� sziget indi�n t�rzseinek ritu�l�i. Ide j�rnak a nagy feltal�l�k, hogy kozmikusan felt�lt�djenek, miel�tt nagy dolgokat „feltal�lnak”. Most m�r az is �rthet�, hogy a nagyon r�gi civiliz�ci�k modern nyomai mi�rt nem l�teznek. Az F�ld olyan mint egy nagy homokoz�. Egy adott pillanatban elsim�tj�k a homokot, ilyenkor elt�nnek a nyomok. Egy, k�t komolyabb k�alkot�s marad meg mint �r�k mement�. Dimenzi�v�lt�s idej�n hatalmas �ress�g lesz �rr� a F�ld�n. S�t�t �ress�g. Ez azonban egy�ltal�n nem f�lelmetes. Ink�bb �rdekes. Vannak olyan medit�ci�s technik�k, melyekkel �t lehet ezt �lni. Egy�ltal�n nem rossz. Fontos, hogy tudatosak legy�nk. Ez az �ress�g 1-2-3 napig tarthat. Az egyik indi�n t�rzs k�t �s f�l napr�l sz�mol be az utols� ilyen v�lt�s el�tt. Napt�rjukban kett� �s f�l fekete k� szerepel az egy�bk�nt csupa feh�r k�b�l �ll� id�sorban. A dimenzi�v�lt�s ut�n egy �j vil�gban tal�ljuk magunkat. Fontos, hogy tudjuk itt a gondolatunk teremt. �rdemes vele sz�rakozni. �gy igaz�tjuk test�nket, ahogy akarjuk. Ha valamire gondolunk, az megval�sul, megteremt�dik. Ekkor meg�rtj�k, hogy a TUDAT TEREMET. Ez �gy van a harmadik dimenzi�ban is, de nem akarjuk elhinni, mert elhitetik vel�nk, hogy ez baroms�g. Mi pedig mint j� birk�k, elhissz�k. Ennek az �j dimenzi�nak van egy komoly h�tr�nya is. Mivel jelenlegi tudatunkat magunkkal vissz�k, f�lelmeink �letre kelnek. L�sd G�mb c. film. Ha el kezd�nk f�lni, hogy valaki meg fog t�madni minket, akkor meg is fog. Gondolunk egy fegyverre �s ott lesz a kez�nkben. Azonban szok�sos f�ldi f�lelmeink alapj�n tudjuk, hogy az ellenf�l �gyesebb, er�sebb, stb. El�bb vagy ut�bb �sszehozzuk, hogy meg�letj�k magunkat. Az �j dimenzi�ban val� t�l�l�shez tudni kell, hogy a vil�gegyetemben minden ember alkotta scifi filmt�l elt�r�en nem a harc �s a hal�l a domin�ns, hanem a szeretet. Ha m�gis m�sk�pp lesz? A r�gi �r�sok 1998, illetve 1999 �vekre j�solt�k az esem�nyt. Szerencs�nkre, az eml�tett m�don mindez nem t�rt�nt meg. De lehet, hogy m�gis zajlik m�sk�ppen? Rengeteg tudatos gyerek sz�letik napjainkban, �ket krist�ly, vagy egy�b jelz�kkel illetik. Az emberek tudata folyamatosan ny�lik. Kezdj�k meg�rteni a r�gi kult�r�k r�nk maradt dokumentumait. A materializmust ma m�r az emberek t�bbs�ge megmosolyogja. Amikor Hawking gondolataival ir�ny�tja tol�sz�k�t, sz�m�t�g�p�t, besz�d szintetiz�tor�t, akkor t�nyleg nem �rtj�k, hogy mi t�rt�nik vel�nk? Tanuls�g A fenti nagyon r�vid �sszefoglal� nem az�rt sz�letett, hogy f�lj�nk, hiszen nem az az �let c�lja. Ink�bb az�rt, hogy err�l is tudjunk. A kozmoszban t�z �v annyi, mint ezer, de nek�nk nem. Nem tudni, hogy mit �l�nk m�g meg �s mit nem. Egy biztos, jelenlegi fogyaszt�i rendszer�nk, ebben a form�ban �letk�ptelen. V�lt�s lesz. Hogy ez milyen m�lyen t�rt�nik, azt nincs ember, aki megmondhatn�. K�v�nom, hogy a fentieket mindenki rakt�rozza el m�lyen az agy�ban, ne �t�ljen, ne �p�tsen korl�tokat, hanem csak t�rolja el, �s ha sz�ks�g lesz r�, vegye el� a tud�st, �s csak annyit mondjon, hogy tudom mi ez, tudom, mit kell tenni.       Kaptam, k�zreadom, NO COMENT..... D�bbenetes �s eltitkolt ! Az USA, az Eur�pai Uni� valamennyi �llama, Ausztr�lia, �j Z�land, Kanada �llamtitokk� nyilv�n�totta �s h�rz�rlatot rendelt el a t�m�ban, a forr�s Norv�gia, az ott mened�kjogot kapott brit tengeralattj�r� kapit�ny z�rtk�r"u sajt�t�j�koztat�ja alapj�n:   A VIL�GV�GE TUDOM�NYOS MAGYAR�ZATA Hogyan lesz a glob�lis felmeleged�sb"ol �j j�gkorszak? 1. Kanad�ban �vtizedek �ta vizsg�lj�k m�lyfuratokkal a f�ldt�rt�neti korokat �s j�l meg�llap�that�an kider�lt, hogy szinte pontos periodicit�ssal ism�tl"odnek a hozz�vet�olegesen a t�z-t�zezer �vig tart� j�gkorszakok ill. j�gmentes id�oszakok. Ezt abb�l �llap�tott�k meg, hogy egy-egy kb. t�zezer �vet fel�lel� r�tegben tal�ltak pollenszemeket, majd a k�vetkez�ben nem, a r�k�vetkez�ben �jra, majd megint nem, �gy tov�bb, majdnem teljesen szab�lyos hossz�s�g� szakaszokban. Azt is meg�llap�tott�k, hogy minden val�sz�n�s�g szerint jelenleg egy t�zezer �ves glob�lisan j�gmentes id�szak v�g�n j�runk. 2. A glob�lis felmeleged�s t�ny, de akkor is �ppen�gy bek�vetkezne, ha ember egy�ltal�n nem �lne a f�ld�n �s ipari tev�kenys�g�vel nem szennyezn� a bolyg�t. Ezt a folyamatot az emberis�g b�un�nek felt�ntetni �s ezzel lelkiismeretfurdal�st kelteni puszt�n f�lrevezet�s a val�s�gos fat�lis okok eltitkol�sa c�lj�b�l. Az emberis�g tev�kenys�ge ebben puszt�n annyi, mintha odamenn�l egy �g� felh�karcol�hoz �s a magad r�sz�r�l m�g r�dobn�l egy lap�t szenet. Sz�mit, sz�mit, de gyakorlatilag semmit. 3. A glob�lis felmeleged�s oka geol�giai term�szet�, egy bizonyos hossz�s�g� peri�dus alatt elfogy az akt�v talajr�teg �sv�nyi anyag tartalma, ami a f�k �s mindenf�le n�v�nyzet �let�hez n�lk�l�zhetetlen. Ez nemcsak az erd�k j�l l�that� pusztul�s�ban jelentkezik, hanem 1-1 fa �sszes lev�lsz�m�nak, �gs�r�s�g�nek szignifik�ns cs�kken�s�ben is �szlelhet�, de m�g a f�f�l�k lev�ld�sul�s�nak elmarad�s�ban is j�l nyomon k�vethet�. Ez a vil�gszerte fokoz�d� z�ldfel�let cs�kken�s �vr�l-�vre t�bbezer tonna sz�ndioxid megk�t�s�nek elmarad�s�val j�r �s val�j�ban ez a meg�ll�thatatlanul n�vekv� sz�ndioxid r�teg okozza az �vegh�zhat�st. 4. A felmeleged�s jelenleg m�r egyharmad�val cs�kkentette az �szaki Sark permanens j�gtakar�j�t, de a nagyobb baj a D�li Sarkon van. Ott m�r t�bb "kisebb", csak n�h�ny n�gyzetkilom�teres j�gt�bla darab szakadt az �ce�nba. Azonban van egy egybef�gg�, v�zben l�v� r�sz�vel egy�tt hatezer m�ter vastag, h�romsz�z kilom�ter sz�les, magas j�g-fenns�k, amin m�r itt-ott megjelentek �s szaporodnak a v�zzel teli "kutak", melyek megj�solhat�an jelzik ennek a hatalmas t�mbnek az olvad�s�t �s a b�rmikor bek�vetkezhet� tengerbe szakad�s�t. Ha ez bek�vetkezik, mind�ssze 3 nap alatt olyan glob�lis cunamit okoz, ami annyiban is k�l�nb�zik majd a szok�sos cunamikt�l, hogy a puszt�t�sa ut�n ez a plusz v�zmennyis�g nem h�z�dik vissza, mint a f�ldreng�ses cunamikn�l, mert nem lesz hova, vagyis a v�z a puszt�t�sa ut�n is a puszt�t�s hely�n marad. Ha ez az eml�tett hatalmas j�gter�let m�r az �ce�nban utazva a v�zkiszor�t�son t�l r�ad�sul el is olvad, a vil�gtengerek szintj�t, bele�rtve a beltengereket is, mint a F�ldk�zi vagy az Adria, olyannyira emeli meg, hogy a tengerpartok legal�bb 5-7 kilom�terrel ker�lnek mindenhol beljebb, elt�ntetve szigetek ezreit �s olyan v�rosokat, mint Brighton, Plymouth, Liverpool, Miami, Sydney, stb., stb. 5. Azonban nem is ez lesz a f� baj, hanem a v�geredm�ny, vagyis az eljegesed�s. Ugyanis a j�golvad�sokb�l az �ce�nokba ker�l� v�z �desv�z. A mai id�j�r�si �s klimatikus viszonyokat nem a l�gk�ri esem�nyek, hanem az azokat is determin�l� glob�lis tenger�ramlatok hat�rozz�k meg. Ha ezek nem lenn�nek akkor csak az Egyenl�t� k�rny�k�n lenne t�bb�-kev�sb� elviselhet� �tlagh�m�rs�klet. Azonban a jelenlegi tenger�ramlatokhoz fizikai okokb�l elengedhetetlen a tengerv�z jelenlegi s�tartalma. S� n�lk�l lelassul�s, majd le�ll�s v�rhat�. N�zz�k p�ldak�nt a Golf �ramlatot, amelyet tulajdonk�ppen egy nagy meleg foly�nak is felfoghatunk, ami az Atlanti �ce�n felsz�n�n folyik. Ezt a s�tartalom k�l�nbs�g teszi lehet�v�. Mint k�zismert, ez az �ramlat, ami az Egyenl�t� fel�l indul, hat�rozza meg d�nt�en Eur�pa �ghajlat�t. �tja sor�n amint az �szaki Tengerbe �r, szint�n s�tartalom v�ltoz�s miatt a felsz�nr�l hirtelen a m�lybe fordul �s az als� r�gi�kban elindul visszafel�. 6. A brit korm�ny az elm�lt �v �sz�n, a fentiek tudat�ban �s teljes titokban tengeralattj�r�kat k�ld�tt az �szaki Tengerhez, hogy tanulm�nyozz�k a m�lybe fordul� Golf �ramlatot, m�r�seiket hasonl�ts�k �ssze az eredeti adatokkal. Nos ekkor t�rt�nt, hogy a tud�sok a tengeralattj�r�kon a szok�sos adatokhoz k�pest m�r 20%-os sebess�gcs�kken�st m�rtek a Golf �ramlat m�lybe zuhan�s�n�l. Ekkor t�rt�nt az azonnali �llamtitokk� nyilv�n�t�s is, amit t�bb orsz�g is �tvett, kiv�ve Norv�gi�t. 7. Ha a s�tartalom cs�kken�s miatt le�ll a Golf �ramlat, (s ez a vil�g t�bbi tenger�ramlat�ra is �rv�nyes) az �rintett ter�leteken "�r�k" t�l k�vetkezik be. Ez Eur�pa vonatkoz�s�ban el�sz�r a Brit Szigetekre, Skandin�vi�ra, majd �szak Franciaorsz�gra terjed ki, de p�r �v alatt eljut eg�szen Afrika �szaki partj�iig. Britannia az elm�lt �vsz�zadokban arr�l volt k�zismert, hogy �ghajlata m�rs�kelt, nincs igaz�n ny�r, de igaz�n t�l sem, m�g a leghidegebb teleken sem hagyja el a higanysz�l a fagypont k�r�li h�m�rs�kletet. Nos ezen a t�len soha nem l�tott h�viharok �s m�nusz 10 fokos leh�l�s is t�bb helyen el�fordult a szigetorsz�gban. Ekkor d�nt�tt �gy az a tengeralattj�r� kapit�ny, aki tan�ja volt a m�r�seknek, hogy az �llamtitok ellen�re nem hallgat tov�bb �s kit�lal a vil�gnak. 8. Mi lesz az emberekkel? V�rhat�an �gy, mint minden katasztr�fa idej�n el�sz�r seg�teni pr�b�lnak egym�son, ut�na pedig egym�snak esnek. El�sz�r d�lr�l indul meg majd minden bizonnyal egy hatalmas menek�lt �radat az el�nt�tt tengerpartok, szigetek vil�g�b�l, olasz, spanyol �s g�r�g csal�dok ezrei pr�b�lnak majd meg�lhet�st, leteleped�st tal�lni Eur�pa bels� vid�kein. Ut�na r�videsen megfordul a menek�lt �radat ir�nya �s az �szaki n�pess�g igyekszik majd az �r�k t�l bek�sz�nte miatt, d�libb, m�g lakhat� h�m�rs�klet� helyeket foglalni el. Term�szetesen ez nem fog menni �lelemhi�ny, er�szak �s h�bor�s �sszecsap�sok n�lk�l.  9. Mi teh�t a F�ld j�v�je? Mint l�thatjuk a szok�sos m�don v�rhat�an �jabb t�zezer �vre j�gkorszak k�vetkezik. A j�gkorszaknak az ugyancsak vele p�rban �ll�, szint�n peri�dikusan ism�tl�d� er�teljes �s glob�lis vulk�ni boom vet majd v�get, ugyancsak az eddigieknek megfelel"oen. Az �let legal�bbis egysejt� szinten �s a tengerekben a j�g alatt valahogy ezt az id�szakot is szok�sosan �tv�szeli. A vulk�ni tev�kenys�g �jra gazdagon ell�tja a talajr�teget �sv�nyi anyagokkal, teh�t a k�rforg�s �jra indulhat, startolhat megint a F�ld veget�ci�ja is, majd k�s"obb az �llatvil�g is �jra indulhat. Hogy lesz-e a k�vetkez� j�gmentes id�szakban is ember a F�ld�n az csak Istent�l f�gg. 10. S v�g�l. Vajon meddig tarthat ez a k�rforg�s? Minden bizonnyal addig, am�g ki nem fogy a F�ld vulk�nikus ereje is, hogy t�zezer �venk�nt glob�lisan meg�julva megsz�ntesse az aktu�lis j�gkorszakokat. Ekkor majd marad a j�g �s a F�ld v�glegesen kih�lve, halott bolyg�v�, �rszem�tt� v�lik. Term�szetesen nincs m�dunk a fentiek elker�l�s�re, struccpolitik�val sem. Egyet tehet�nk. Minden napunknak maxim�lisan �r�lni kell addig �s a sors, vagyis Isten k�l�nleges aj�nd�k�nak tekinten�nk.    Forr�s:Asztr�lutaz�s http://www.asztralutazas.hu/index.php/kitekint/Magneses-polusvaltas-a-Foldon.html

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s