hungar.gportal.hu/gindex.php

                                        Egy õsi megv�lt�sm�tosz

A honfoglal� magyarok hitvil�g�ban val�sz�nûleg nagy szerepe volt a manicheizmusnak. Ez az ir�ni eredetû, gnosztikus F�ny-vall�s sok rokon von�st mutat a kereszt�nys�ggel, de annak ortodox v�ltozat�val ellent�tben nem a Jahve-hitet, hanem a zoroasztrizmust �s a buddhizmust v�lasztotta szellemi elõzm�ny�nek.

Mivel a k�z�pkor eur�pai eretnek mozgalmait j�r�szt a manicheizmus ihlette, ma m�r nem k�nnyû ilyen sz�vegeket tal�lni. K�v�ncsi iranist�k azonban idõnk�nt m�gis r�bukkannak egy-egy rejtett kincsre. Ez t�rt�nt Mary Boyce -szal is az �tvenes �vek elej�n, aki ki is adta a p�rthus nyelvû manicheus himnuszokat.

A ritka gy�ngyszemekre eredetileg egy n�met r�g�szeti exped�ci� lelt r� K�nai Turkeszt�nban, az anyag feldolgoz�s�t azonban nehez�tette annak t�red�kess�ge. A szaktud�sok k�r�ben azonban ismert t�ny volt, hogy l�tezett egy megv�lt�smiszt�rium az ir�ni zoroasztri�nusok k�r�ben, amelyet azut�n a manicheusok meg�r�k�ltek, �s nyugati vall�si k�z�ss�geknek k�zvet�tettek. Az Angad Ro�nan (Nyolcadik Bugyor) c�met viselõ ciklus halottas �s vil�gv�gi himnuszokb�l �ll, �s szoros kapcsolatban van gnosztikus szekt�k gy�szirodalm�val. Az ir�ni sz�vegek ugyanis a titokzatos Elsõ Ember hal�l�r�l �s �dv�z�l�s�rõl, a F�ny �s az egyes lelkek felszabad�t�s�r�l sz�lnak - vagyis a manicheus vall�s k�zponti k�rd�s�rõl! Ennek a szent hal�lnak teh�t az �letszents�get megval�s�tott �letp�lya az elõfelt�tele. A p�rthus nyelvû himnuszokat �let ir�nti k�z�ny �s a hal�l miatti aggodalom jellemzi.

Az �rtelmez�s kulcs�t egy Ibn an-Nadim nevû szerzõ adja meg a maga Fihrist c�mû munk�j�ban. Mikor a hal�l egy igaz emberhez k�zel�t, b�lcs vezetõ alakj�ban egy f�nyisten �rkezik hozz� s vele h�rom istens�g, �s ut�bbiak vizesed�nyt, k�nt�st, hajp�ntot, koron�t �s f�nykoszor�t hoznak a haldokl�nak. Ugyanakkor az �rd�g is megjelenik elõtte b�rv�gy �s bujas�g k�p�ben, m�s �rd�g�kkel egy�tt. Mikor az igaz ember mindezeket megpillantja, h�vja a B�lcsess�g alakj�ba �lt�z�tt f�nyistent (vagy f�nyistennõt), �s ez k�rbe is fogja õt a m�sik h�rom seg�tõ istens�ggel (arkangyallal). Ezt l�tva az �rd�g�k megh�tr�lnak �s elsz�llnak.

M�s himnuszok szerzõi is v�llalkoztak ugyanannak a pillanatnak az �br�zol�s�ra: hõs�k a testbõl frissen kiszabadult, sors�ra v�rakoz� l�lek. Ilyen helyzeteket a kopt Zsolt�rosk�nyv is meg�r�k�t. J�zus �s H�rakleid�sz zsolt�rai ban a lelket szint�n ellens�gei veszik k�r�l a hal�l bek�vetkezte ut�n: kegyetlenek, ak�r a d�gkeselyûk. A h�t d�mon (h�t bolyg�) r�galmazza õt, vad�llatokat usz�t r�, csapd�kat �ll�t neki. �m az �dv�z�tõ meghallja a l�lek seg�lyki�lt�sait: vigaszt �s v�delmet hozva siet hozz�. A h�t iszony� d�mon ekkor lemond a l�lekrõl, aki, miut�n megkapta a maga m�r ismert gyõzelmi szimb�lumait, a Paradicsomba emelkedik, hogy visszaszerzett istens�g�nek �rvendjen.

A kopt zsolt�rok �s a p�rthus nyelvû halottas himnuszok k�zti szeml�leti rokons�g nyilv�nval�. Val�sz�nûleg volt egy k�z�s õsmint�juk a manicheizmus sz�let�s�nek idej�n. A l�lek hal�l ut�ni felsz�ll�sa a kor�bbi gnosztikus vall�sokban is kiemelten fontos mot�vum. Ut�bbiakban a h�t gonosz bolyg� el�llja a l�lek �tj�t, �s az csak a megfelelõ var�zsszavak elmond�sa r�v�n tudja megfosztani õket hatalmukt�l. Ha a l�lek �tment a tud�s pr�b�j�n, az er�ny pr�b�ja k�vetkezik, �m az er�ny mit sem �r �nmag�ban, ezoterikus tud�s n�lk�l.

A manicheus gy�szirodalom m�s szeml�letet t�kr�z: eszerint a tud�snak (a gn�zisnak) m�r a f�ldi �letben meg kell hoznia a maga gy�m�lcseit. M�ni azt tan�totta, hogy az er�ny a F�ny �s a S�t�ts�g elv�nek meg�rt�s�tõl f�gg. Ez azonban nem ellens�lyozhatja az elk�vetett bûn�ket: a mennyek kapuj�t ugyanis nem a szavak, hanem a j� cselekedetek nyitj�k meg a l�lek sz�m�ra. Ilyen �rtelemben a manicheizmus a gn�zis korrekci�ja.

A halottas zsolt�rok t�bbs�g�ben a lelkek erk�lcsi "entit�sok", akik tiszt�n r�l�tnak befejezett �let�kre, �s m�g nem v�gt�k el teljesen az ahhoz fûzõdõ �rzelmi sz�laikat. A p�rthus nyelvû sz�vegekben viszont a l�lek a sz�mûz�tt F�ny r�sze, ez�rt az embers�ggel szemben t�lteng benne a szem�lytelen nagys�g. A l�lek k�v�l �ll f�ldi k�rein, �s egyed�l fejezi be utaz�s�t, mik�zben vil�gok omlanak �ssze, �s term�szeti t�rv�nyek v�ltoznak meg k�r�l�tte. Van azonban egy kopt zsolt�r, amely szeml�let�ben rokon a p�rthus nyelvû sz�vegekkel, s amely nyersford�t�sban �gy sz�l:

Jer hozz�m, �n v�rem, �n F�nyem, vez�rem.

…t�madj fel, �n lelkem: Megv�lt�dhoz siess:

mened�ked, Krisztus v�r r�d Kir�lys�g�ban.

Mivel s�t�ts�gben haladtam, vizet itattak velem, ami

…engem. Teher alatt roskadozom, ami nem eny�m.

Ellens�geim gyûrûj�ben vagyok, k�r�l�ttem vad�llatok,

erõk �s hatalmass�gok terh�vel k�szk�d�m.

Lid�rck�nt ijesztgetnek, t�madnak ellenem, t�st�nt

fel... engem, p�sztor n�lk�li b�r�nyt.

Az Anyag s fiai felosztottak egym�s k�zt, t�z�kben

s�t�gettek, mig megkeseritettek.

�m az idegenek, akik k�z� ker�ltem, nem ismertek

engem: �dess�gem k�stolgatt�k, mind birtokolni

akartak.

Az �let voltam n�kik, de õk n�kem a hal�l

voltak: roskadoztam alattuk, s õk engem

k�nt�sk�nt viseltek.

Mindenben �n lakom, tartom az egeket. �n vagyok a szegletkõ, �n t�masztom

a f�ldet, �n vagyok a sug�rz� F�ny, amely gy�ny�rûs�g

a lelkeknek.

�n vagyok a vil�g �lete: �n vagyok a f�k v�n�iban keringõ

tej: �n vagyok az �desviz az Anyag fiainak

talpa alatt.

Elmentem a ... ig

...az e�nok...elk�ldtek engem a...hez

Addig viseltem mindezeket, mig Aty�m akarat�t teljesitettem:

aty�m az Elsõ Ember, kinek akarat�t szolg�ltam.

�m legyõztem a S�t�ts�get: �m eloltottam a sz�kõkutak

t�z�t, ahogy a Szf�r�k k�rbeforognak, ahogy a Nap

uralja

az �let jobb fel�t.

� l�lek, emeld pillant�sodat a magasba, tekintsd k�tel�ked...

...te m�r el�rted: ime, Aty�id hivnak.

Sz�llj fel a F�ny Haj�ira, vedd dicsõs�ged

koszor�j�t, t�rj meg kir�lys�godba, �rvendj egy�tt

az e�nokkal.

Dicsõs�g s tisztelet M�ni Urunknak s az '

Szent V�lasztottj�nak, s az �ldott M�ria lelk�nek!

(246-ik zsolt�r)

Ezt a zsolt�rt val�sz�nûleg egy v�lasztott l�lek hal�l�ra k�lt�tt�k, m�s hasonl� sz�vegek hagyom�ny�t k�vetve. �m a zsolt�r nem a halott �let�vel �s er�nyeivel foglalkozik; annak kis l�te fokozatosan beleolvad a F�nybe. A lelket alkot� F�nyt a vil�g kezdet�n sz�mûzt�k otthon�b�l, s az anyagban kellett szenvednie, de holta ut�n visszat�rhet f�ny-hon�ba. A zsolt�r �r�ja nem egy�tt�rz�st akar kelteni az olvas�ban: ink�bb tisztelet�t fejezi ki a gig�szi isteni mû elõtt.

A zsolt�r kulcs a p�rthus nyelvû himnuszok meg�rt�s�hez is, amelyek ugyan�gy tekintenek a l�lekre. Ez a szeml�let teljes m�rt�kben megfelel a "megv�ltott Megv�lt�" elk�pzel�s�nek, miszerint Isten egyszerre tekint a l�lekre �gy, mint megmentendõre �s �gy, mint megmentõj�re. A kopt zsolt�rban Krisztus a F�ny, s a l�lek az [[Otilde]] kir�lys�g�ba tart. Megtudjuk tov�bb�, hogy a haland� lelke f�ldi �leteiben p�sztor n�lk�l maradt juh�hoz hasonl�t; hogy a l�lek sz�m�ra az Anyag m�sf�lek�ppen fogant fiai idegenek �s ellens�gesek; hogy a hal�l ut�n a l�lek felismerheti tulajdon isteni term�szet�t, �s tudata kozmikuss� t�gulhat; hogy a l�leknek, inkarn�ci�s sora v�g�n, le kell gyõznie a s�t�ts�get, s csak ekkor t�rhet vissza a kir�lys�gba; hogy megdicsõ�l�se kezdetekor mindenekelõtt M�ni pr�f�t�nak �s M�ri�nak, az Istenany�nak kell ler�nia a h�l�j�t.

A manicheizmusban az egy�ni megv�lt�s c�lja teh�t az �r�k F�nybirodalomba val� (vissza)�rkez�s, m�g az �j F�nybirodalom a "kozmogonikus istenek" lakhelye Egy szogd nyelvû t�red�k arr�l vall, hogy a lelket a Nagy Kir�ly, Krisztus teremti �jra t�k�letesnek, s azut�n vagy az �r�k Paradicsomba, vagy az �j Paradicsomba viszi. Az �j Paradicsom a megv�lt� istenek lakhelye, akik ki vannak tiltva az �r�k Paradicsomb�l, m�g csak az utols� F�nyt is viszsza nem szerzik a gonoszt�l. Ez a "kitilt�s" biztos�tja a F�ny Vil�g�nak h�bor�tatlan b�k�j�t. Az idõk v�g�n a megv�lt� istenek(�gi mesterek) kir�lyukkal, az Elsõ Emberrel egy�tt az �j Paradicsomba vonulnak, s addig maradnak ott, am�g a F�nyt minden r�szecsk�j�ben vissza nem szerzik. Akkor egy�ttesen megt�rnek az �r�k Paradicsomba, ahol ism�t l�thatj�k a Nagys�g Atyj�t.

T�bb himnusz is �ll�tja, hogy a vil�g v�g�ig beb�rt�nz�tt F�ny az Utols� Emberrel fog felsz�llni az �j Paradicsomba, onnan pedig az az Elsõ Ember t�rsas�g�ban fog bemenni az Atya jelenl�t�be - �gy lesz az utols�b�l elsõ. R�ad�sul sisakot, koszor�t �s diad�mot kap az Aty�t�l, valamint nem m�l� �r�m�t �s tart�s dicsõs�get.

Ha az Elsõ Emberen Krisztust kell �rteni, ami val�sz�nû, akkor ez az Utols� Ember - akibõl a Krisztus oldal�n �lõ elsõ lesz -, minden bizonnyal a megv�ltott s�t�nnal azonos. Az ezoterikus tan�t�sok szerint valaha õ volt a legf�nyesebb arkangyal, a Zoroaszter-vall�s mitol�gi�ja pedig mint a Szaosjant ra, a Megv�lt� gonosz ikertestv�r�re eml�kezik r�, aki l�zad�sa ut�n a m�lybe vettetett. Ohrmuzd ezek szerint olyan irgalmas isten, aki m�g a gonoszt is �dv�z�teni akarja.

A kopt sz�vegekben kev�s utal�s van az �j Paradicsomra, a l�lek azonban ott is megpillanthatja az Elsõ Embert. A "H�rakleid�sz zsolt�rai" szerzõje p�rhuzamot von a l�lek Paradicsomba val� visszat�r�se �s az Elsõ Ember v�gsõ, a S�t�ts�gen aratott gyõzelme k�z�tt. Elõzõleg azonban az Elsõ L�lek (Szentl�lek) k�vets�gbe megy az Elsõ Emberhez, hogy az idõk v�g�nek teendõire figyelmeztesse õt. A szenderg�s�bõl �bredõ megk�rdi tõle:

Mit csin�l J�aty�m, a F�ny-Atya?…

rajta kivûl. Mondd el a hireket!

Mit csin�l a k�t Ai�n, akik t�voztamkor

k�r�lfogt�k Aty�mat? Mondd el a hireket!

A k�vet besz�mol arr�l, hogy a Paradicsomban az istenek m�r a gyõzelem f�l�tt �rvendeznek, �s felsz�l�tja az Elsõ Embert, hogy most m�r t�rjen oda vissza, m�gpedig az �dv�z�lt lelkekkel egy�tt. Ezek a lelkek az õ zs�km�nya, akiket elragadott a S�t�ts�g hatalm�b�l. Hossz� �vsz�zadokon �t addig gyûjt�tte az �j Paradicsomban a megv�ltott lelkeket, am�g valamennyi megszabadult. Most ezek a Krisztus jobbj�n �lhetnek, mint kir�lys�g�nak �r�k�sei.

A k�zvetlen megv�lt�st (�j �g �s f�ld teremt�se) az Aty�val val� egy�tt�l�s k�veti a F�ny Paradicsom�ban. Egy kopt halottas zsolt�rban a k�tfajta paradicsom sz�nhelye a Hold �s a Nap. A m�r hivatkozott Ibn an-Nadim �gy magyar�zza a manicheus tan�t�st, hogy a lelkek a Dicsõs�g Oszlop�n �t a Holdra sz�llnak fel, az a Napnak adja �t õket, ut�bbi pedig a Dicsõ�t�s Vil�g�ba r�p�ti ezeket - vagyis a legmagasabb rendû, legtiszt�bb F�nybe.

A sz�veg szerint a Hold szf�r�j�t egy olyan istennõ uralja, akit a szerzõ Minden �lõ Anyj�nak nevez - vagyis az Istenanya. Mind neki, mind Fi�nak, az Elsõ Embernek saj�t tr�nja van - b�r n�h�ny v�ltozatban a Fi� tr�nja a Napban van. �m õk ketten mindenk�ppen az �j Paradicsom t�rsuralkod�i; a birodalmat az Elsõ Ember korm�nyozza, az Anya pedig term�szetes seg�tõje. Ut�bbit a k�z�pperzs�ban Ohrmuzd isten anyj�nak h�vj�k, mindamellett õ az �j Paradicsomban lak� megv�lt� istens�gek anyja is. �s [[Otilde]] a XX. sz�zad v�gi kereszt�nys�g T�rsmegv�lt�ja!

Helyzete azt az õsi szellemtudom�nyi tan�t�st �rtelmezi, hogy a megv�lt�s akkor k�vetkezik be, amikor a Napszellem lesz�ll a Holdkehelybe. Helye olyan term�szetes az Elsõ Ember mellett az �j Paradicsomban, mint a L�lek helye az Atya mellett az �r�k Kir�lys�gban.

A p�rthus nyelvû himnuszok �gy �rj�k le az �gi kir�lys�got, hogy az hatalmas �s magas erõd�tm�ny - ak�r Milton l�tom�sos, elveszett Paradicsom�ban. A kopt zsolt�r is erõsen õrz�tt kapukkal megerõs�tett toronyr�l besz�l. �m a J�nos jelen�sei ben le�rt �j Jeruzs�lem is massz�v �s z�rt �p�tm�ny, j�llehet d�szesebb, mint ahogy az a t�bbi le�r�sban szerepel. �m ott ragyog a kir�lyi sz�k, �s ott folyik az �let vize a tr�nus al�l, a "nagy �s magas kõfal" m�g�tt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.