Az �si magyars�g istenhite

„�st�rt�net�nk egyetlen r�sz�vel sem foglalkoztak annyit, mint �si hiedelemvil�gunkkal �s �svall�sunkkal. Vall�sunk nyomait megtal�ljuk Szent Istv�n, Szent L�szl�, K�nyves K�lm�n dekr�tumaiban; megismerj�k a boszork�nyvil�got, a gonosznak k�r�lsz�nt�s�t �s a kolompol�ssal val� t�voltart�s�t, az �llatok betegs�g�nek el�z�s�t, a betegs�get-megel�z� t�zgy�jt�st, a szerelmi- �s term�svar�zslatokat �s a madarak hangjaib�l val� k�vetkeztet�st. A XVI. sz�zadban Bornemissza P�ter (1535-1585) �rd�gi k�s�rtetek c�mmel �r a Luca-napi dorg�l�sokr�l �s az �v�nevek haszn�lat�r�l, F�legyh�zi Tam�s (1540-1586) a halotti torr�l �s a lelkek megv�lt�s�r�l �rtekezik, M�liusz Juh�sz P�ter (1536-1572) �r�saiban a babona �s a kuruzsl�s ker�l eml�t�sre, majd Ilosvai Selymes P�ter (1548-1574), Beythe Andr�s (1564-?) Comenius J�nos �mos (1592-1670) �rnak a garabonci�sokr�l, b�b�josokr�l �s a kuruzsl�sokr�l. Nad�nyi J�nos (1643-1707) a v�r�ll�t� colonokr�l �s a csal�di �let babon�ir�l, Ap�czai Csere J�nos (1625-1659) a m�gikus var�zslatokr�l, Esterh�zy Ferenc a b�kak�r�l �s Bod P�ter (1712-1769) a gazdas�gi �let praktik�ir�l tud�s�t. �sszefoglal� munk�t Otrokocsi F�ris Ferenc (1648-1718) �s Cornides D�niel (1732-1787) �rnak; ez ut�bbin�l olvassuk: "Semmi k�ts�gem afel�l, hogy a magyarok csak egy istent im�dtak". A Kisfaludy T�rsas�g p�ly�zati felh�v�s�ra K�llay Ferenc (1790-1861), Ipolyi Arnold (1823-1886), Csengery Antal (1822-1880), K�lm�ny Lajos (1852-1919) �s Kandra Kabos (1843-1905) ny�jtanak be p�lyamunk�kat. A legjelent�sebb Ipolyi Arnold 1854-ben megjelent Magyar mitol�gi�ja, amelyben "megmentette" az � kor�ban m�g tal�lhat� �svall�sunk nyomait. 

Ezut�n a magyars�g �svall�s�nak kutat�sa t�v�tra t�rt, mivel "hivatalos" kutat�ink (Munk�csi Bern�t, Vik�r B�la stb.) a finnugorok - am�gy igen �rt�kes �s �rdekes - Kalevala-problematik�j�val kezdtek el foglalkozni, ehhez azonban a magyar �svall�snak semmi k�ze sem volt. Di�szegi Vilmos (1923-1972) a szib�riai s�m�nkutat�sban el�v�lhetetlen magyar- �s nemzetk�zi �rdemeket szerzett, kisebb k�pess�g� ut�dai azonban a s�m�nkutat�st kritika n�lk�l az �smagyarok vall�s�v� t�ve hosszabb id�re t�v�tra vitt�k �seink vall�s�nak kutat�s�t. A kit�r� idej�n a hagyom�nyos gy�jt�munka is tov�bb folyt; Zlinszky Alad�r (1864-1941), R�heim G�za (1891-1953), Mar�t K�roly (18855-1963), Szendrey Zsigmond (1879-1943), Szendrey �kos (1902-1965), D�m�t�r S�ndor, Manga J�nos, L�szl� Gyula, ifj. Kodol�nyi J�nos, Vajda L�szl�, Dienes Istv�n �s sokan m�sok �rt�kes r�sz-munk�kat k�z�ltek �s egy r�sz�k folyamatosan k�z�lnek.

Mi�rt olvashat� a Gesta Hungarorumban, hogy "�rp�d a mindenhat� Isten kegyelm�t k�rte, hogy az �r azt a f�ldet engedje nekik �r�kre". ("Isten" szavunk "�s�k Istene"=Es-Ten, ami egyes t�r�k n�pekn�l osten v�ltozatban fordul el�). 

A honfoglal�s el�tti magyar hitvil�g a honfoglal�st k�vet� v�ltoz�sok (az �j t�rsadalmi-gazdas�gi rend, a kereszt�nys�g felv�tele) k�vetkezt�ben elvesztette egys�g�t. Egy r�sz�k nyomtalanul elpusztult, m�sr�sz�k megmaradt �s/vagy "babon�v�" s�llyedt, vagy teljesen elvesztette jelent�s�g�t. De mi�rt vannak tele mitol�gi�ink, mes�ink, az �rott forr�sok �s a n�pszok�sok �si istenfogalmunkkal, az �gben lakoz� Istennel, ahonnan figyeli a vil�g foly�s�t, noha n�ha neki tulajdon�tj�k vill�msz�r� funkci�j�t "istennyila", "mennyk�" form�j�ban? 

Ami m�g �si hitvil�gunkb�l megmaradt, azt n�pmes�ink, mondavil�gunk �s n�pm�v�szet�nk �rzi. N�pi hagyat�kunkban megjelenik az �rd�g mint teremt� (demiurgos, a vil�g teremt�se a tengerb�l felhozott homokb�l, a Nap �s a Hold elrabl�sa �s megszerz�se, a p�nk�sdi kir�ly, a bikaf�kez�s, a t�ltosparipa, a sokfej� s�rk�ny, stb.) 

F�rfi istenalakunk: 

„magyarok Istene”. Az �si magyar mitologikus istenhitnek f�alakja a t�bbf�lek�ppen megnevezett Teremt�, az Isten vagy az �r, a n�pi sz�haszn�latban az �risten, az �registen vagy Atyaisten. � a vil�g ura, a legf�bb ir�ny�t� l�ny, aki k�zben tartja az ember �s minden �l�l�ny sors�t, seg�t� �s igazs�gos, de b�ntet is. Az �zsiai n�pek isten�ket f�rfi form�ban testes�tik meg. 

B�r a kereszt�nys�get n�p�nkre r�er�ltet�k �si vall�sunk elemeit igyekeztek elt�r�lni, annak egy r�sze a kereszt�ny �nnepekben �s liturgi�ban tov�bb �lt. K�z�pkori templomainkban nyom�ra bukkanunk a f�ny �s �rny�k, a j� �s a gonosz k�zdelm�nek. A kereszt�nys�g �nnepeit szinte kiv�tel n�lk�l visszavezethetj�k �s megtal�lhatjuk a term�szeti n�pek m�velts�g�ben. Krisztus felt�mad�s�nak el�k�pe a sumer Innin, a vil�g teremt�se az ugyancsak sumer Enkinek ember-gy�r�sa, de �si jelk�p a piros toj�s, a h�sv�ti locsolkod�s, a k�rmenetek stb. 

N�i istenalakunk:

- Boldogasszony. �si hitvil�gunkban megjelenik egy tal�nyos rendeltet�s�, nagy tiszteletnek �rvend� istenanya, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya. Fogalma Bels�- �zsi�ba ny�lik vissza. Szent Istv�n az�rt tudta az orsz�g�t Sz�z M�ri�nak felaj�nlani �s ezt a felaj�nl�st a magyarokkal elfogadtatni, mert a hitvil�gunkban szerepl� Boldogasszony - Babba - fogalma k�zel �llt a katolikus Sz�z M�ria fogalm�hoz. Mindkett�n�l nem egyszer�en asszonyr�l van sz�, hanem egy �letet ad� szem�lyr�l. A szepl�telen fogantat�shoz igen hasonl� mitol�gi�nk Emes�je is, �ppen ez�rt mi magyarok M�ri�t Sz�z M�ri�nak nevezz�k, holott �t az eur�pai kereszt�nys�g Szent M�ri�nak (Heilige Marianak, Santa Marianak stb.) nevezi. �seink istenanyja nem az eur�paiak �ltal �br�zolt Holdon, hanem a Napon, illetve a Napot szimboliz�l� kereszten �ll. Szent Gell�rt t�r�t� t�rekv�sei sor�n tal�lkozott egy j�s�gos, fens�ges mennyei asszony kultusz�val, akiben mintegy Sz�z M�ria el�k�p�t l�thatta, akinek tisztelete nagyobb akad�ly n�lk�l v�lhatott M�ria- kultussz�, �s akinek k�lt�i neve sem l�tszott m�ltatlannak arra, hogy Isten anyj�t �kes�tse. Ekkor v�lasztotta ki Szent Gell�rt a "Napba �lt�z�tt asszony" bibliai id�zet�t az udvar el�tt tartott pr�dik�ci�j�nak t�m�j�ul. 

N�p�nk h�t "Boldogasszonyt" tisztel, akik k�z�tt legnagyobbnak a Nagyboldogasszonyt tartja. Ennek "le�nyai" a t�bbi boldogasszonyok (sz�l�-, f�jdalmas-, gyertyaszentel�-, sarl�s-, seg�t�- �s havi), de ismerik a "Sz�z Kisasszonyt" is. A n�phit a Kisasszonyt azonos�tja a kereszt�nys�g legnagyobb szentj�vel, Sz�z M�ri�val, j�llehet a kereszt�ny hittan err�l nem sz�l. K�lm�ny Lajos, aki Boldogasszony, �svall�sunk istenasszonya c�m� k�tet�t 1885-ben adta ki, a magyar d�sz�t�m�v�szet keleti forr�sainak kutat�sa k�zben tal�lt egy �si magyar Nagyasszony gabon�val, gy�m�lccsel, term�kenys�ggel �sszef�gg� kultusz�nak nyomaira, akit Huszka J�zsef Asztarte-Boldogasszonynak nevezett. A magyar n�pm�v�szetben egy�tt tal�ljuk a sumer Ba� istenasszonyt �s a bels�-�zsiai Boldogasszonyt, amint tr�nsz�k�n ott �l a ba�koron�s n�alak fodros ruh�ban, szimb�luma az �letfa, a term� �g, amit kez�ben tart, vagy az �letv�zzel telt serleg, melyek jelzik, hogy � az �let Nagyasszonya. Az �smagyar Babba, a "sz�let�st ad�" �s a sumer Bau, az "�lelemad�" alakja n�p�nkn�l imm�r �sszemos�dik Sz�z M�ria alakj�val. A Boldogasszony f�veket n�p�nk Nagyboldogasszony napj�n a templomba viszi megszentelni, ezeket a f�veket a halott mell� teszik a kopors�ba. A megszentelt �k�rfarkk�r� pedig a boszork�nyok elkerget�s�re hasznos. De funkci�ja van a Boldogasszony haj�nak, tenyer�nek, cipell�j�nek stb. elnevezett gy�gyn�v�nyeknek is. Az �si �br�zol�sok n�melyik�n felt�nik a Nagyasszony mellett az �gynevezett "lagashi c�mer" �llata, a kiterjesztett sz�rny� napmad�r, a mindig visszat�r� sas, de mellette ott l�tjuk �seink totemmadar�t a turult is. 

Cs�ksomly� �si, kereszt�nys�g el�tti zar�ndokhelye a magyars�gnak. �rasszonya, a Napba�lt�z�tt, akit a cs�ki sz�kelyek, a gyimesi cs�ng�k �s Moldova cs�ng�s�g�nak egy r�sze Babba Mari�nak nevez, akiben �shit�nk istenasszonya �s Sz�z M�ria alakja keveredik. Szent L�szl� - a K�pes Kr�nika tan�s�ga szerint - a magyars�g f�nyes �llat�t, a csodaszarvast testv�re, G�za el�tt angyalnak nevezi a mogyor�di dombon. Nem t�ntette el a szarvast, csup�n �j tartalommal �lt�ztette fel. N�p�nk elfogadta e v�ltozatlan v�ltoz�st, mert kir�lyainkban a nagy hun kir�ly, Attila �s �rp�d �r�k�s�t l�tta. A dozmati reg�s�nekben a szarvas Isten k�ld�tte "szent angyalak�nt" jelenik meg. 

Mivel �teleink szakr�lis mivolt�t �s �sszetev�it szeretn�nk meg�rteni, kicsit bele kell �snunk magunkat az �svall�s �sszetev�ibe is. 

�svall�sunk vil�gk�pe

�seink �let�ben jelent�s szerepet j�tszottak az elhalt �s�k, kiknek lelke hit�k szerint j�szelleme volt lesz�rmazottainak. Tisztelet�kkel f�gg�tt �ssze az �lland�an �g� nemzets�gi t�zhely, a k�l�nf�le temetkez�si szertart�sok �s az eml�ktorok. R�luk eml�keztek meg �seink t�zre vetve az �tel els� darabj�t �s az ital els� cseppj�t. A s�t�ts�g hatalmainak �seink hite szerint az igazi ideje az �jszaka. El�z�s�k legjobb fegyvere a Nap t�kre, a meleg�t� �s vil�g�t� t�z, amiben �seink tany�znak, ez�rt nem szabad a t�znek kialudni. A t�zhely k�r�l foglaltak helyet a csal�di �s nemzets�gi jelk�pek, melyeket Szent Gell�rt "szk�ta b�lv�nyoknak" nevezett. Ezeket a m�ly �rtelm� �s �ltet� szimb�lumokat alacsony�totta le az eur�pai "kult�ra" "t�zim�d�ss�" �s "b�lv�nyim�d�ss�". A halottal vele temett�k haszn�lati t�rgyait �s lelk�nek kiengesztel�sek�nt halotti tort �ltek. A csal�d �seinkn�l annyira megbonthatatlan egys�g volt, hogy az a t�lvil�gon is folytat�dott. �seink szerint az �gi hatalmak nem m�sok, mint �seik szelleme. A nagycsal�d munkamegoszt�sa hit�k szerint a t�lvil�gon is folytat�dott: a f�rfiak a Nap �s a Hold p�ly�j�val t�r�dtek, az asszonyok az �let v�z�re �s a sz�letend� gyermek lelk�re �gyeltek. A becs�letes embernek h�t �s�t kellett ismernie. A kereszt�nys�g felv�tel�vel az �gi nagycsal�dok r�tegei lassan a m�ltba vesztek �s kialakult bel�l�k a r�tegekre osztott mennyorsz�g. Az als� r�tegekben lakik az isteni l�nyek t�bbs�ge, felfel� haladva egyre kevesebb l�ny tart�zkodik, m�g legfel�l sz�kel az �risten. Ehhez a vil�gos rendhez j�rul m�g hozz� a teremt�ssel kapcsolatos hitvil�gunk, miszerint ami l�tezik, azt teremtett dolognak k�pzelj�k. 

A term�szeti elemek �s a vil�got ben�pes�t� l�nyek

• A fels�bb l�nyek k�z�l kiemelhetj�k a t�nd�reket, akik a csod�s sz�ps�g� arany boldoghonban, T�nd�rorsz�gban, t�l az Operenci�s tengeren laknak. A t�nd�rek a csod�latos vil�gban az emberis�g, a term�szet, a f�ld j�tev� any�ik�nt jelennek meg, kik a haland�kat kegyelve, l�togatva boldog�t� munk�val �s m�v�szettel �ldj�k meg. 
• Van mitol�gi�nkban "sz�passzony", "kisasszony", de rosszindulat� t�nd�r is.
• �si hiedelemvil�gunk csod�latos �llatl�nye a bels�-�zsiai s�rk�ny.
• A  lid�rc alakj�ban aff�le t�zman�t v�lnek felfedezni, aki a kulcslyukon is bef�r. 
• A t�ltosl� n�pmes�ink vit�zeinek elengedhetetlen t�rsa �s seg�dje, aki gazd�j�nak tan�csot ad �s mindenben seg�ti �t. 
• Az elemek k�z�l a t�znek �seinkn�l k�l�n�sen jelent�s szerepe van; ez meleget ad �s �ltet. Ott van a sz�let�skor, a h�zass�g�n�l �s a hal�ln�l. 
• A v�z az �lethez n�lk�l�zhetetlen, ez�rt tisztelet�k t�rgya volt. 
• A f�ld azon j�tev� anya, amelynek m�h�b�l minden ered, amelyben minden teny�szik, n�, gy�m�lcs�z, �s amelybe minden visszat�r. 
• A l�g (leveg�, lehelet, sz�l, szell�, szellet, l�lek, szellem) az istens�g �s az emberek k�z�tti elem, illetve az istens�gek, az emberfeletti l�nyek eleme, r�gi nyelven: leveg��g, amelyben j�r a t�nd�r �s t�ncolnak a boszork�nyok, repked a s�rk�ny, a lid�rc �s a t�ltos paripa. 

Az �gig �r� fa (�letfa vagy vil�gfa) 

- N�pm�v�szet�nk leggyakoribb jelk�pe. Az �letfa �gainak �s vir�gainak a sz�ma szigor�an megszabott, legelterjedtebb a h�rmas eloszt�s, de tal�lkozunk annak t�bbsz�r�s�vel is. E fa �gai k�z�tt ott van a Nap (a f�rfi), a Hold (a n� szimb�luma). Nemegyszer az �letfa az �vente ki�jul� szarvasagancsb�l indul ki, ami a folyamatos elm�l�s �s meg�jul�s egys�g�t fejezi ki. Az �gig �r� fa k�pzet�t a t�r�k n�pek mind ismerik a k�vetkez� elk�pzel�s szerint: van a vil�gon egy csod�latos fa, amelynek kilenc elhajl� �ga van. Ha az �gak elkezdenek kavarogni, abb�l t�mad a sz�l. Olyan csod�latos fa ez, hogy nemcsak a Hold j�r el az �gai k�z�tt, hanem a Nap is. A csod�latos fa olyan helyen n�tt, hogy csak az ilyen tudom�nyban j�rtas ember tal�lhatja meg, a k�z�ns�ges ember csak h�r�t hallja, de l�tni nem l�thatja. 

A magyar hiedelemvil�g "csud�latos f�ja", "�gig�r�" vagy "tetejetlen" f�ja nem egy�b, mint a t�ltoshit� n�pek vil�gf�ja, amely �sszek�ti az als� (a f�ldalatti-), a k�z�ps� (a f�ldi-) �s a fels� (t�l-)vil�got. Az �gig �r� fa csod�latos n�pmes�inkben is megmaradt. Az �gig�r� fa mot�vum�t elszigetelt, Eur�p�ban csak magyar ter�leten megtal�lhat� volta miatt m�g a honfoglal�s el�tt Keletr�l hozott �svall�sunk maradv�ny�nak kell tekinten�nk.

A Nap kultusza

- Az �gitestek k�z�l a Nap kultusza jelent�s volt m�r az egyiptomiakn�l, a szk�t�kn�l, a hunokn�l �s a t�r�k n�pekn�l. Meg�nnepelt�k a Nap felj�tt�t �s a tavaszi nap�jegyenl�s�get. �seink k�t�d�se a Naphoz szorosabb volt, mint manaps�g; a f�ny jelentette sz�mukra az �letet �s az igazs�got. Vezet�ik szimb�luma a Nap volt; a "k�nd�" sz� annyit jelent, mint Nap fia. Az �gi frigynek a mint�j�ra a f�ldi h�zas�letben a Nap szerepe az er�sebb, term�szetesebb �s ellen�ll� f�rfi�, a Hold alak- �s f�nyv�ltoztat� szerepe pedig a n��. Az �si Nap-jelek ott d�szelegnek a kapukon, a h�zormokon, a fejf�kon �s a k�zimunk�kon, kerekes v�ltozat�t a n�p "napr�zs�nak" mondja. A napjel �si tartalm�t a n�p elfelejtette, de form�it hagyom�nyaiban konzerv�lta. 

A Hold

A Nap f�ny�vel szemben az �j f�lelmeit, borzalmait a Hold enyh�tette, amely alakv�ltoz�sai, id�leges elt�n�se �s az ezzel j�r� s�t�ts�g r�v�n tiszteletrem�lt�v� v�lt. A Hold �seinkn�l az anyam�het, az �r�k emberi meg�jul�st szimboliz�lta; a Holdon elhelyezett �letfa is ennek a jelk�pe. 

A magyar n�pm�v�szetben m�ig megtal�lhatjuk ezt az �si szellemvil�got, amit a k�v�ncsi �s nem �rt� szemek el�l vir�g- �s �llatalakokba, n�v�nyi kompoz�ci�kba rejtett.

Test �s l�lek kapcsolata

A magyarok �sei a testet �s a lelket megk�l�nb�ztett�k; erre utal, hogy l�tezett k�l�n sz� a l�lekre �s e kifejez�s bizonyos kapcsolatban �ll a lehelettel. A l�lek tov�bb�l�s�re utalnak a halotti torok �s a temet�si szertart�sok. �seink sz�p m�tosza volt, hogy a sz�let�sre v�r�k lelke a t�lvil�gon az �letfa �g�n lakozik, onn�t sz�ll le a f�ldi l�tbe, �s a test hal�la ut�n oda t�r vissza. Ez�rt megk�l�nb�ztett�k 

• a testlelket, amely a testben lev� minden �lettani, szellemi, �rzelmi �s �rtelmi m�k�d�s fogalma, 
• a szabadlelket, ami az egy�nnek a testen k�v�li megjelen�si form�ja, m�sodik �nje, amely alkalmilag el is v�lhat a testt�l, 
• az �lomlelket, amely az embernek nem cselekv� �llapot�ban (�lm�ban) mutatkozik meg, a halotti lelket, amely a hal�l ut�n a f�ld alatti m�svil�gon tart�zkodik, 
• valamint a fejlelket, amely az ember fej�ben f�szkel. 

E l�lek- hit n�p�nkben a mai napig �l; ha meghal valaki, az ablakokat kinyitj�k, hogy megk�nny�ts�k a l�lek t�voz�s�t. Voltak �seinknek szent helyei, ahol im�dkoztak, esetleg k�rt�k a term�szet er�it j� term�sre, es�re vagy m�sra. Az �ldozatok bemutat�s�r�l m�r Anonymust�l is szerezhet�nk ismereteket: "Tarcal hegy�n k�v�r l�val �ldoztak" �s Ungv�rt bev�v�n "a halhatatlan isteneknek nagy �ldozatokat mutattak be". �ldozatokr�l a K�nai �vk�nyvek a hsziungn�kkal kapcsolatban is tesznek eml�t�st. Nagy esem�nyekkor feh�r lovat �ldoztak a F�istennek. Az �ldozatok cs�kev�nyes maradv�nya az, amikor italoz�s el�tt parasztjaink a p�link�b�l ujjukkal n�h�ny cseppet a f�ldre fr�ccsentenek. �si �zsiai sz�nes- �s egys�ges hitvil�gunk cs�kev�nyei a magyar n�p k�pzelet�ben �l�, a mesters�g�ket tanul� garabonci�sok, hazaj�r� halottak �s gonosz k�s�rtetek, "tudom�nyosok", halottl�t�k, embert �s �llatot megront� boszork�nyok �s b�baboszork�nyok.

S�m�n vagy t�ltos?

„Ir�ny�tott �st�rt�net�nk egyik legnagyobb cs�sztat�sa az, hogy Szib�ri�ban �s m�sutt val�ban l�tez� s�m�nokat �nk�nyesen �sszemost�k �seink tud�s gy�gy�t� embereivel, a t�ltosokkal, m�rpedig �seink soha olyan ter�leten nem tart�zkodtak, ahol s�m�nok �ltek volna. Jogos a "s�m�nkutat�s" Szib�ri�ban, csakhogy a magyarok �sei sohasem j�rtak ott. Ezen �sszemos�s gy�kereit abban kereshetj�k, hogy �seink papjain�l val�ban voltak olyan tulajdons�gok - kiv�lasztotts�g, "szakmabeli" ismeretek tudatos megszerz�se stb, - amelyek a s�m�nokn�l is megvoltak, a kett�j�k k�z�tti k�l�nbs�g azonban igen nagy. A marxista �st�rt�net azt hirdette, hogy a magyarok �seinek a vall�sa a s�m�nizmus volt, holott az nem tekinthet� vall�snak. A vall�sokra ugyanis bizonyos struktur�lis jegyek a jellemz�ek, legfontosabb a vall�si tudat, az istenhit (ideol�gia) �s a mitol�gia. Emellett, de csak m�sodikk�nt eml�tend� a kultusz, azaz r�tus, majd a f�gg�s�gi �rz�sek �s a szoci�lis szervezet. A s�m�nizmusnak azonban nincs egys�ges ideol�gi�ja, k�l�nb�z� mitol�gi�kkal rendelkez� n�pekn�l fordul el�, nincs dogmatik�ja �s teol�gi�ja. Legl�tv�nyosabb �s kiemelked� r�sze a szertart�s (a r�tus, a "s�m�nkod�s"), mely �sszefon�dik a t�rzsi kultuszokkal �s nem �n�ll�, azaz a kultusznak nincs t�rsadalmi szervezete. A szib�riai s�m�n az a szem�ly, aki - jelk�pesen - k�zvet�t az emberek vil�ga �s a szellemek vagy lelkek elk�pzelt vil�ga k�z�tt. Legfontosabb jellemz�je, hogy el� tudja id�zni az ext�zist, melynek sor�n megv�ltozott tudat�llapotba ker�lt. A s�m�n ext�zisa el�id�z�s�re narkotikumokat, kenderf�st�t vagy gomb�kat haszn�l, "s�m�nkod�sait" szaggatott szarvasb�rruh�ban v�gzi, fej�n s�m�nkoron�t visel �s saj�tos hangszer�n dobol. S�m�njai voltak a lappoknak, az obi-ugoroknak, a madzsu-tunguz n�peknek, a paleo-szib�riai keteknek, korj�koknak, csukcsoknak, jukag�roknak, de sem az ir�ni n�pekn�l, sem a bels�-�zsiai hunokn�l, ujgurokn�l �s t�rk n�pekn�l ilyenek l�tez�s�r�l nincs tudom�sunk. 

Ezzel szemben �seinknek a term�szettudom�nyokban j�ratos, tud�s, gy�gy�t� papjaik - t�ltosaik - voltak. A gy�gy�t�st v�gz� tud�s �s a var�zslatot �zni akar� s�m�n k�z�tt �ri�si a k�l�nbs�g. A t�ltoshoz hozz�tartozik a tud�s, a m�sikr�l val� gondoskod�s (teh�t a gy�gy�t�s), a term�szetf�l�tti er�k (gy�gyf�vek, sug�rz�sok stb.) felismer�se �s haszn�lata. �svall�sunk papjair�l Theophylaktosz �rja, hogy "a t�rk�knek papjaik vannak". 1046-ban P�ter kir�ly ellen fell�zadt Vata fia J�nos "t�ltosokat gy�jt�tt maga k�r�, akik �neket zengtek az �j hit ellen". Honfoglal� �seink t�ltosai rendk�v�l nagy tud�s birtok�ban voltak; mint a t�rzs legsz�kebb vezet�r�teg�hez szorosan hozz�tartoz�knak, m�djukban �llt m�s kult�r�k vall�saib�l, papjaik tud�s�b�l a lehet� legt�bbet eltanulva maguk�v� tenni�k. Tal�n �gy is mondhatn�nk, hogy a t�ltosok azok a nagy tud�s� emberek, akik a magyars�g "kusza �s v�letlenszer�" szellemvil�g�t a Magyarok Istene al� rendezik. �seink t�ltosai Bels�- �zsi�t�l a K�rp�t- medenc�ig megtartva �si feladataikat sokat v�ltoztak, ma �gy mondan�nk "moderniz�l�dtak". A t�ltosok szerepe Eur�p�ba �rve fokozatosan halv�nyodott, de a hagyom�ny gy�kerei olyan m�lyek, hogy bizonyos form�ban m�ig fennmaradtak; f�vesasszonyok, javasasszonyok �s j�vend�mond�k szem�ly�ben; a t�ltosok egy-egy r�szfeladat�t �k viszik tov�bb, asztrol�giai ismereteiket az Alf�ld p�sztorai hasznos�tott�k, term�kenys�g- r�tusuk pedig n�phagyom�nny� v�lt. Tev�kenys�g�kb�l sokat meg�rz�tt a n�phagyom�ny; legmark�nsabban a reg�s�k ritmikus �tem� �nekl�s�ben vagy a bus�-t�ncokban �s a sok�ig �l� garabonci�s di�k szem�ly�ben lelhet�k fel nyomai, de szok�saink, nyelvi fordulataink, s�t n�h�ny r�gi helynev�nk is �rzik szem�ly�ket. Ez a hitvil�g semmik�ppen sem nevezhet� "primit�vnek", hanem a val�s�gnak az adott k�r�lm�nyekhez val� alkalmazkod�s�nak tekinthet�, mely a term�szettel, az ismeretlennel val� szoros kapcsolatb�l ered. 

Ha t�bbet nem is tudunk vagy �rt�nk meg a t�ltosok szerep�t �s az Istv�n-kori t�rsadalom fel�p�t�s�t illet�en, akkor is feltehetj�k a k�rd�st, hogy t�rt�nelm�nk tal�n legellentmond�sosabb alakja, Kopp�ny, val�ban a pog�nys�g maradis�g�t testes�tette meg, vagy katonai puccsot pr�b�lt megakad�lyozni? Pog�nyok voltunk-e egy�ltal�n, vagy csak m�s m�don �s keretek k�z�tt, �vezredes hagyom�nyokra t�maszkodva tisztelt�k Istent �s egym�st?

„A magyars�g megnyer�se vagy elveszt�se a katolikus egyh�z sz�m�ra az�rt is l�tk�rd�s volt, mert egy olyan er�s n�p, mint a honfoglal� magyar, mindenk�ppen t�rk�pform�l� er�vel rendelkezett. 

Az elt�nt t�ltos szerepe egy �si hitvil�g pusztul�s�nak tragikus jele. A magyars�g t�ltosai is arra a sorsra jutottak, mint a magyarok k�z�l sokszor annyian. Egy r�sz�k abbahagyta az �si gyakorlatot �s a kereszt�nys�get f�lv�ve igyekezett beilleszkedni az �j, sz�m�ra idegen t�rsadalomba, m�s r�sz�k, aki ellen�llt, kiv�geztetett. Nem jelent meg t�bb� "t�ltosl�" �s term�szetes okokkal magyar�zt�k a lid�rceket �s a sokat jelent� szimb�lumokb�l "d�sz�t�elemek" v�ltak. A halottakat kereszt�ny m�don �traval� n�lk�l temett�k el, �s nem tett�k mell� haszn�lati t�rgyait, fegyvereit. Az sem lett fontos, hogy a halott a felkel� Nap fel� tekintsen. Az �si hagyom�ny a civiliz�lt Eur�p�ban "babon�v�" min�s�lt …”

…az �smagyarok pedig pog�nny�, akik nyereg alatt puh�tott�k a h�st…

Hogy ezt mennyire tett�k, vagy sem, �s tud�suknak vagy hit�knek megfelel�en mit ehettek, vagy sem, azt a k�vetkez� r�szben fogom boncolgatni.

Forr�s: Kiszely Istv�n: A magyar n�p eredete �s �si kult�r�ja (I. II. k�tet)

Forr�s: http://antalvali.com/az-osmagyarok-konyhaja-2-resz.html#osmagyar_konyha_noi_istenalak

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.