A MAGYAROK "HONFOGLAL�SA", AZAZ A K�RP�T-MEDENC�BE VAL� VISSZAK�LT�Z�SE

A "honfoglal�s" sz� viszonylag �j kelet�. Anonymus 1195 k�r�l, K�zai Simon 1283-ban "visszak�lt�z�snek", Thur�czy J�nos 1488-ban "visszat�r�snek", Sz�kely Istv�n 1559-ben �s Heltai G�sp�r 1575-ben "m�sodik bej�vetelnek", a K�pes Kr�nika 1490-ben, Ranzano �s Bonfini mester 1497-ben pedig "nagy visszak�lt�z�sr�l" �rnak. B�r a monarchikus id�ben elutas�tott�k a magyars�gban �l� "hagyom�nyos" K�rp�t-medenc�be val� visszat�r�s-tudatot �s igyekeztek n�p�nk t�rt�net�nek legjelent�sebb szakasz�t deheroiz�lni, ma m�r �jra tudjuk �s valljuk, hogy a "visszat�r�s" vagy a "honfoglal�s" szervezett �s tudatos katonai tev�kenys�g volt.

- A honfoglal�s ideje. Sok�ig nem tudt�k pontosan a honfoglal�s idej�t; Anonymus 903-ban, a B�borbansz�letett Konsztant�n 950-ben, a Z�gr�bi �s V�radi Kr�nik�k 889-ben, Sz�kely Istv�n 888-ban adt�k meg ennek �v�t. A magyar kr�nik�k z�me Regino pr�mi ap�t, illetve az �t k�vet� Altaichi �vk�nyvek �vsz�m�t fogadta el a XI. sz�zadi elveszett gest�t t�kr�z� Z�gr�bi R�vid Kr�nika, Anonymus �s �kos mester, de n�luk a r�mai sz�m m�sol�si hib�kb�l 884, 888, illetve 872-re torzult. A magyar kultuszminiszt�rium 1882. okt�ber 17-�n felsz�l�totta a Tudom�nyos Akad�mi�t, hogy �llap�tsa meg a honfoglal�s pontos �vsz�m�t. Ez 1882. okt�ber 25-�n meg�llap�t�s�t a k�vetkez�kben foglalta �ssze: "A magyarok 888 el�tt a mi haz�nk ter�let�n m�g nem telepedtek meg, s hogy 900-ban a magyar �llam m�r meg volt alap�tva". A honfoglal�s pontos d�tum�nak meghat�roz�sa ezut�n a n�met �s magyar csillag�szokra h�rult. VI. B�lcs Le� biz�nci cs�sz�r kr�nik�s�t�l tudjuk, hogy Biz�ncban 891. augusztus 8-�n teljes napfogyatkoz�s volt. Ebb�l Theodor Oppolzer 1887-es t�bl�zatai alapj�n a kiv�l� magyar csillag�sz Lakits Ferenc 1890-ben egy�rtelm�en meg�llap�totta, hogy a magyar honfoglal�s ideje 895-ben volt. Adminisztr�ci�s okok miatt azonban a millen�ris �nneps�gek terve csak 1892-ben ker�lt az orsz�ggy�l�s el�. Hi�ba iktatt�k t�rv�nybe az 1895-�s kezd�si id�pontot, a szakemberek szerint a felk�sz�l�s �s a tervezett ki�ll�t�s id�ig�nye m�g legal�bb n�gy �v volt, az�rt a millen�ris �nneps�geket csak egy �v k�s�ssel, 1896-ban tartott�k meg, �gy a magyar korm�ny 1896-ot t�zte ki a millen�ris �nneps�gek esztendej��l meghagyva a honfoglal�snak 895-�s d�tum�t.

- Eur�pa a honfoglal�s idej�n. J�llehet Biz�nc elvesztette a keletr�mai birodalom ter�let�nek nagyobbik r�sz�t, megtartotta D�l-It�li�t, Szic�li�t, a kis�zsiai tartom�nyokat �s egys�ges, centraliz�lt �llamszervezet�t. Visszavert�k az arabok t�mad�sait �s keleten eljutottak az Eufr�t�sz-Tigris vonal�ig. A Balk�non a VII. sz�zad v�g�n a bolg�r-t�r�k�k megh�d�tott�k a k�s�bbi Bulg�ria ter�let�t �s �sszeolvadva a szl�vokkal er�s �llamot hoztak l�tre, amely a IX. sz�zadban �tt�rt a biz�nci kereszt�ny hitre. Ezt az �llamot 1018-ban a biz�nciak foglalt�k el; az adriai partvid�ken kis v�ros�llamok alakultak. A IX. sz�zadban l�trej�tt el�bb a kijevi Oroszorsz�g, majd az Orosz �llam, amely sorra ig�zta le a szl�v t�rzseket. Oroszorsz�g ter�lete leverve a kaz�rokat �s a beseny�ket, hamarosan a K�rp�tokt�l a Kauk�zusig terjedt �s rendezte viszony�t Biz�nccal. A nyugatr�mai birodalom k�zponti ter�let�n It�li�ban a IX-X. sz�zadban m�r nem volt k�zponti hatalom; a nagysz�m� hercegs�g �s �rgr�fs�g �s a p�pas�g �lland� harcot folytatott egym�s ellen. A X. sz�zad els� harmad�t�l n�met uralkod�k �lltak a r�mai egyh�z �l�n. A 890-es �vek t�j�n Franciaorsz�g �ppen kialakul�ban volt Nagy K�roly birodalm�nak romjain. A n�met Karolingok nyugaton a normannok, keleten a szl�vok ellen k�zdenek, d�lr�l pedig az arabokat verik vissza. A n�met kir�lys�g egyes�tette Sz�szorsz�got, Th�ringi�t, Sv�borsz�got, Frank�ni�t, Bajororsz�got, Lotharingi�t �s Burgundi�t, de sohasem tartozott a r�mai birodalomhoz. I. Ott� 962-ben it�liai gy�zelme ut�n R�m�ban cs�sz�rr� koron�ztatja mag�t; ez a n�met-r�mai cs�sz�rs�g sz�let�s�nek d�tuma. Az �j cs�sz�r k�ny�rtelen harcot folytat az Elba menti szl�vok, a csehek �s a lengyelek ellen. Ib�ria m�r k�zben van �s megindul az �j szellemi pezsg�s. Skandin�vi�ban a viking uralkod�k sorra megkeresztelkednek. �r ter�leten norv�g kir�lys�g �ll fenn. I. Alfr�d angol kir�lynak megal�z� b�k�t kell k�tni a behatol� d�nokkal. A cseh t�rzsf�k �s r�szfejedelmek hatalm�t a X. sz�zad els� harmad�ban II. Vratiszl�v fejedelem fia, Vencel t�ri le, majd ut�dai - a Boleszl�vok - egyes�tik a cseh f�ldet. A X. sz�zad v�g�n a cseh fejedelem a n�met cs�sz�r h�b�rese lesz. A lengyel t�rzsek Krakk� sz�khellyel �s Nagy-Lengyelorsz�gban k�zpontosulnak, a 30 t�rzsi szervezetet a Piaszt dinasztia csak a X. sz�zad v�g�n tudta egyes�teni. 966-ban I. Mieszko felveszi a kereszt�nys�get, sz�vetkeznek a n�metekkel �s a X. sz�zad v�g�n keresik a magyarok bar�ts�g�t, de erej�k felmorzsol�dott �s k�nytelenek elismerni a n�met cs�sz�r fens�bbs�g�t.

A magyars�g szervesen illeszkedik be az eur�pai k�pbe, b�r a magyars�g t�rt�net�nek sok Eur�p�ban nem ismert saj�ts�ga volt. A magyarok Nyugat-Eur�p�ban alig f�l �vsz�zaddal a normann "kalandoz�sok" ut�n jelennek meg. Eur�pa a k�t n�p cselekedeteit gyakran �sszemossa �s az akkori kereszt�ny felfog�s szerint �gy v�li, hogy mindk�t n�pet az Apokalipszis lovasaik�nt Isten k�ldte a b�n�s emberis�g megb�ntet�s�re. A magyars�g egy sz�tesett Eur�p�ba �rkezett, amely soha nem tudta megbocs�tani m�s mentalit�sunkat, m�s kult�r�nkat �s keleti vitalit�ssal rendelkez� magyars�gunkat.

- A magyar honfoglal�s el�zm�nyei. A magyar honfoglal�s eur�pai jelent�s�ge abban �ll, hogy egy Bels�-�zsi�b�l elindult �s Eur�pa �s �zsia hat�r�n kialakult n�p a K�rp�t-medenc�ben szil�rd jog�llamot hozott l�tre, amely egy �vezreden �t a Szent Korona al� tartoz� n�pek k�z�tt olyan viszonylagos b�k�t �s jogokkal biztos�tott egy�tt�l�st teremtett, ami fel� Eur�pa n�pei ma t�rekednek. Az �n�ll�v� v�lt, egys�ges etelk�zi magyars�g felel�ss�ggel gondolkoz� vezet�iben a 890-es �vek elej�n m�r tudatosodott az �j haz�ba k�lt�z�s ig�nye. Felm�rt�k, hogy akkori sz�ll�saik nem ny�jthatnak sz�mukra hossz� id�re b�k�s �s biztons�gos hajl�kot, hiszen Etelk�z hat�rait nem lehetett biztons�gosan v�deni. Ezzel szemben a K�rp�tok hegyszorosainak elz�r�s�val elej�t lehetett venni a v�ratlan rajta�t�seknek �s ennek a f�ldnek a k�pe teljesen megfelelt a magyars�g �si gazd�lkod�s�nak; nagy kiterjed�s�, d�s, f�ves legel�k �s j� sz�nt�f�ldek �lltak rendelkez�s�kre, �s ez volt az a f�ld. ahova a magyarok "�sei" - a hunok is - eljutottak. A K�rp�t-medence tulajdonk�ppen a nagy eur�zsiai sztyepnek a legnyugatibb r�sze. A magyarok vezet�i tudt�k, hogy ezt a ter�letet k�nnyen birtokba vehetik, hiszen egyr�szt nem volt szil�rd katonai hatalom a K�rp�t-medenc�ben, m�sr�szt pedig ott olyan n�pek (hunok-avarok) �lt�k b�k�s f�ldm�ves �s �llattart� �let�ket, akik kor�bban szint�n valamely bels�-�zsiai t�rzssz�vets�gb�l v�ltak ki; �letm�djuk �s kult�r�juk sokban hasonl�tott a magyarok�hoz.

A 894 k�r�li d�lkelet-eur�pai n�pmozg�sok k�zvetlen elind�t�ja egy rendk�v�li m�ret�

muszlim t�mad�s volt. Az Aral-t�t�l d�lre fekv� orsz�gok (Khorezm, Buhara, Khorasz�n, Szeiszt�n) a Szamanida-dinasztia kez�re ker�lt. Az �zok �llat�llom�nyuk nagy r�sz�nek elveszt�se miatt nyugati szomsz�daikra, az Ur�l-vid�k�n �l� beseny�kre t�madtak, akik �tkeltek a Volg�n �s a Don foly�ig jutottak el�re �s az att�l nyugatra lev� ter�leteken kerestek vesztes�geik�rt k�rp�tl�st. 894-ben a g�r�g�k a magyarokat k�rtek seg�ts�g�l Simeon bolg�r uralkod� ellen. Ezt a k�t magyar lovashadoszt�lyt - 10-12 000 lovast - �rp�d fia Levente vezette; a magyar hader� Bulg�ria �szaki r�sz�t megb�n�totta, a f�v�rost is elfoglalta �s Simeont is k�ptelenn� tette a h�bor� k�t fronton val� folytat�s�ra. �gy a bolg�rok k�nytelenek voltak a biz�nciak b�kefelt�teleit alkudoz�s n�lk�l elfogadni. Ezut�n a g�r�g�k m�r nem sz�ll�tott�k vissza a magyar csapatokat a Dun�n. Sem t�rt�nettudom�nyunk, sem hadtudom�nyunk mindeddig egyetlen elismer� mondatot nem �rt arr�l, hogy a balk�ni hadcsoport a v�ratlan k�l�nb�ke �ltal teremtett katasztrof�lis helyzetben is hely�n maradt, �s az imm�r nagy t�ler�vel szemben csaknem egy teljes hadoszt�ly fel�ldoz�sa �r�n p�ld�san teljes�tette feladat�t.

M�g ugyanabban az esztend�ben - 894-ben - a morva Szvatopluk is a magyarok seg�ts�g�t k�rte a frank-bolg�r koal�ci�val szemben. Szvatopluk k�veteit elk�ldte �rp�dhoz �s Kursz�n kend�hez azzal, hogy ind�tsanak hadat a K�rp�t-medenc�be �s t�madj�k meg ellenfeleit. Ennek a nagy horderej� szerz�d�snek a sok v�ltozatban fennmaradt eml�ke a feh�rl� monda, mely szerint a morva Szvatopluk szerz�d�st k�t�tt �rp�ddal. A monda szerint �rp�d Ar�bia arany�val aranyozott feh�r lovat, aranyozott nyerget �s arany f�ket (zabl�t), egy csom� perjef�vet, egy kors� dunavizet �s egy mar�k fekete f�venyt k�ld�tt a morva nagy�rnak orsz�ga fej�ben. Ez ut�bbi t�rgyak az orsz�gv�telnek �si bels�-�zsiai szerz�d�s-r�tusa volt. �rp�d hadn�p�vel, amely nagyr�szt a magyarokhoz csap�dott 3 kaz�r (kabar=l�zad�) csoportb�l �llt, Pann�ni�ban tart�zkodott, amikor Szvatopluk 894 �sz�n v�ratlanul meghalt. A magyar csapatok a Fels�-Tisza vid�k�re vonultak vissza, a kabar kaz�rok pedig kisebb hadm�veletekkel az orsz�g d�li �s d�lkeleti "bolg�r v�geket", a bolg�r f�ldv�rakat (Csongr�dot, Titelt) �s a bolg�rok kez�ben lev� erd�lyi s�b�ny�kat foglalt�k el. V�gs� soron a 894-es katonai akci�hoz kapcsolhat� a honfoglal�s kezdete. Mivel a dendrokronol�giai vizsg�latok tan�s�ga szerint 894-895 tele igen kem�ny �s hossz� volt, az Etelk�zben maradt h�t t�rzs besz�ll�solta mag�t Kijev, Rjazany �s a t�bbi szl�v telep�l�s h�zaiba, hogy 895-ben - legval�sz�n�bben m�jus 10-e k�r�l - tudatosan �s szervezetten visszafoglalhassa Attila �si birodalm�t, a K�rp�t-medenc�t.

- A magyarok honfoglal�s �s megteleped�se Pann�ni�ban. A t�rt�nelem a honfoglal�s kezdet�t a bolg�rokkal sz�vetkezett beseny�-t�mad�ssal magyar�zz�k, holott ennek nem igen volt szerepe a 895-ben m�r megkezdett honfoglal�snak. Mag�r�l a beseny� t�mad�sr�l csak egyetlen szerz�, a B�borbansz�letett Konsztant�n cs�sz�r eml�kezik meg, ami jelzi ezen esem�ny jelent�ktelens�g�t. A honfoglal�s id�szer�s�g�t a Dun�nt�lt kiv�ve, - amelyet a magyarok csak 900-ban, Arnulf frank uralkod� hal�la ut�n foglaltak el, - a K�rp�t-medence "�ress�ge", Szvatopluk hal�la �s a bolg�r k�zpontok megsz�n�se indokolta. 895 tavasz�n �rp�d �s a hozz� csap�dott kabar csoportok ("t�rzsek"?) m�r az orsz�gban voltak. A K�rp�tok keleti r�sz�n tart�zkod� magyar t�rzsek legval�sz�n�bben m�jus 10-ike k�r�l a hozz�juk legk�zelebbi, a Vereckei-, a Tat�r- a Radnai-, a Borg�i-h�g�n, valamint a B�k�si-, az Ojtozi- �s a Bodza-szoroson �t vonultak a K�rp�t-medenc�be; a d�l-erd�lyi �s az al-dunai szorosokat a bolg�r fenyegetetts�g miatt nem vehett�k t�megesen ig�nybe. A magyarok zavartalanul csal�dost�l �llataikkal, n�v�ny-dugv�nyaikkal �k�r-vontatta echos szekerekkel lovon �lve nem "megt�p�zva" menek�ltek be -, amint ezt elleneink �ll�tj�k -, hanem harci erej�k telj�ben �gy vonultak be, hogy ottani berendezked�s�k ut�n n�gy �v m�lva m�r megkezdhettek tervezett felfedez�-�tjaikat Nyugat-Eur�pa fel�. Ez a honfoglal�s ut�ni n�gy �v a v�gleges berendezked�ssel telt el. �rp�d b�k�t k�t�tt az orsz�g �szaki r�sz�n lev� morv�k marad�kaival "igen biztos b�k�t k�t�ttek" (K�zai Simon) az oroszokkal, s�t az oroszok k�z�l sokan a magyarokkal tartottak (Anonymus). A f�lmilli�nyi honfoglal� magyar r�vid id� alatt mag�ba olvasztotta az itt tal�lt kis sz�m� szl�v, esetleg bolg�r lakoss�got. Az itt maradt hunok �s avarok ut�daival b�k�ben �ltek, az orsz�g sz�lein pedig gyep�rendszert alak�tottak ki az esetleges t�mad�sok ellen. A gyep�rendszer hat�r�reinek kiz�r�lag megb�zhat� magyarokat �s a magyarokkal rokon t�rzseket; az oroszokkal, a szlov�kokkal �s az osztr�k �rgr�fs�ggal szemben beseny�ket, j�szokat �s sz�kelyeket �ll�tottak. A magyars�g a X. sz�zad folyam�n is meg�rizte az egykor� nyugat n�peit�l l�nyeg�ben el�t� �letform�j�t, sok�ig m�g nagy�llattart� lovas n�p maradt an�lk�l azonban, hogy ennek az �letm�dnak el�felt�telei a r�gi �rtelemben adva lettek volna.

Az orsz�g megh�d�t�s�nak befejezt�vel a Tisza �s a Maros tal�lkoz�s�nak t�j�k�n, egy t�v� sz�lesed� folyam�g melletti erd�ben feltehet�en 895 m�jus v�g�n �rp�d orsz�ggy�l�st tartott, ahol "a vez�r �s nemesei elrendezt�k az orsz�gnak minden szok�st�rv�ny�t meg valamennyi jog�t is, hogy mik�ppen szolg�ljanak a vez�rnek meg f�embereinek, vagy mik�ppen tegyenek igazs�got b�rmin� elk�vetett v�tkek�rt. Egyszersmind a vez�r, velej�tt nemeseinek, k�l�nb�z� helys�geket adom�nyozott �sszes lakoss�gukkal egy�tt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezt�k, a magyarok a maguk nyelv�n Szerinek nevezt�k el, mert ott ejtett�k szer�t az orsz�g eg�sz dolg�nak" (Anonymus). Ez ma Pusztaszer. A Dun�nt�l elfoglal�sa �s a morv�knak a Kisalf�ldr�l �s a V�g-v�lgy�b�l val� kiszor�t�sa (Nagy-Morvaorsz�g 902-ben sz�nt meg) ut�n 900-ra az eg�sz K�rp�t-medence magyar k�zre ker�lt, ez�rt ezt az id�t tarthatjuk a honfoglal�s befejez� �v�nek; eddig tart a magyar �st�rt�net �s ekkor kezd�dik a magyars�g t�rt�nelme.

- A "kett�s honfoglal�sr�l". A honfoglal�ssal, illetve a K�rp�t-medence visszafoglal�s�val kapcsolatban az ut�bbi �vtizedekben egyre t�bbet hallani L�szl� Gyula un. "kett�s honfoglal�s�r�l". Az eszme nem �j, azt m�r r�gebbi szerz�k - �gy Nagy G�za 1896-ban - le�rta, csak a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni id�kben, amikor teljesen eltorzult magyar �st�rt�netet tan�tottak, hatott �jszer�nek. Ma m�r term�szetesnek t�nik az, hogy a K�rp�t-medenc�be a hunokkal �s az avarokkal olyan n�pelemek ker�ltek, akik Bels�-�zsi�b�l indultak �s nyelv�k, kult�r�juk, �letm�djuk �s testalkatuk nagy vonalakban azonos vagy hasonl� volt a magyarok�hoz. Ennek �rtelm�ben ma m�r �jra a "h�rmas honfoglal�st" (a hunok�t, az avarok�t �s �rp�d n�p��t) vessz�k term�szetesnek. L�szl� Gyula e n�zetet abban az id�ben "meleg�tette fel", amikor a Szt�lini- (R�kosi-) korban azt tan�tott�k fiataljainknak, hogy a harmadik avar-hull�m - Baj�n kag�n hal�la - ut�n a K�rp�t-medenc�t a szl�vok vett�k birtokba; itt minden szl�v volt. Ezt a t�ves ideol�gi�t kiv�dend� L�szl� Gyula a harmadik avar-hull�mot m�r "magyarnak" min�s�tette, ami r�szben igaz, de r�szben nem. Ma m�r nem azt mondjuk, hogy a hunok vagy az avarok m�r "magyarok" voltak, hanem azt, hogy �k is Bels�-�zsi�b�l indultak el �s m�s �ton, m�s id�ben �s a magyarok�hoz hasonl� kult�r�val �rkeztek a K�rp�t-medenc�be.

A "kett�s honfoglal�s" m�ra m�r t�lhaladott tana L�szl� Gyula (+) megfogalmaz�s�ban a k�vetkez�: "�rp�d magyarjai a honfoglal�skor itt m�r magyar n�pet tal�ltak. Ezek az onogurok (3. avar-hull�m), akik 670 t�j�n �rasztott�k el hatalmas t�megeikkel a K�rp�t-medenc�t… �rp�d magyarjainak sz�ll�ster�lete �s a k�s�-avar - onogur sz�ll�ster�letek kieg�sz�tik egym�st, �s a kett� adja a XI. sz�zadi magyar telep�l�srendszert… az onogurok meg�rt�k �rp�d magyarjainak megjelen�s�t a K�rp�t-medenc�ben (ezt soha senki k�ts�gbe nem vonta)… A k�s�-avar - onogurok lakta ter�letek helynevei is j�r�szt magyarok, pedig itt �rp�d magyarjainak nyoma sincs. Nagy ter�leteken hi�nyoznak �rp�d magyarjai, de nagy l�leksz�m� temet�kkel s�r�n jelennek meg az onogurok…"

L�szl� Gyul�nak ezen "elm�lete" r�gi �s mai igazs�gok term�szetes kompil�ci�ja; elm�let�t az id� �s a tudom�ny m�r t�lhaladta, de a szl�v-finnugrista szocialista �st�rt�n�szek vil�g�ban ez is "el�rehalad�snak" sz�m�tott. A szakemberek el�tt ismeretes Anonymusnak azon �r�sa, mely szerint a magyarok az avarokkal �s az onogurokkal egy�tt foglalt�k el a K�rp�t-medenc�t. A Tarih-i �ng�r�sz szerint "amikor Hunor (azaz �rp�d n�pe) Pann�nia tartom�nyba �rkezett, l�tta, hogy az ottani n�pek az � nyelv�k�n besz�ltek". A kijevi Orosz �skr�nik�ban pedig ezt olvassuk: "Keletr�l, a szk�t�k f�ldj�r�l el�sz�r a bolg�r-t�r�k�k (hunok) �rkeztek �s telepedtek A Duna ment�n, majd az oborok �s a feh�r ugorok k�vetkeztek (ezek az avarok �s a hozz�juk csatlakozott onogurok), k�s�bb a fekete ugorok �rkeztek (ez �rp�d n�pe)…" Ismert, hogy egy n�pen bel�l a "feh�r" �s a "fekete" csoport megk�l�nb�ztet�se a bels�-�zsiai n�pekn�l gyakori. Ezt olvassuk Prokopioszn�l a hunokr�l, a Nesztor-kr�nik�ban az ugorokr�l, Querfurti Brun�n�l az ungrikr�l �s Aderamus Cabannensisn�l a magyarokr�l. Csall�ny Dezs�n�l pedig ezt olvassuk: "K�t honfoglal�sunk is volt, a 468-as Baj�n kag�n n�pess�g�vel… a m�sodik honfoglal�s 896-ban t�rt�nt…"

Forr�s: http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/010.html

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.