Azt mondják egy bájos kisgyerekre, hogy valóságos földreszállt angyal… és ki tudja, a nyelv bölcsessége mit takar. Vannak, akik kizárólag a szigorúan vett biológiára hagyatkoznak, ha az élet indulásának csodáját vizsgálják, vannak, akik hiszik, hogy test és lélek együtt indul útnak a születéskor. A testet két kis sejt egyesülése és kódjai építik, de vajon a lélek, ha van, honnan való? Carol Bowman Visszatérés a mennyekbôl címû könyvében kisgyermekek idézik fel titokzatosan hangzó ”lélek-emlékeiket”, szüleik gyakran nem kis meglepetésére…

Gyermekeink, attól kezdve, hogy megszületnek, folyamatos tanulás állapotában vannak, tanulják a világot, ahol élünk... de vajon van-e egy olyan világ (dimenzió vagy állapot), amirôl inkább ôk tanítanak minket, egy olyan "világ", amire az évek során érzékenységünket, ha volt is, már elvesztettük?
Mindig is nagyon foglalkoztattak az élet „nem látható” oldalát kutató klasszikus, nagy, ”honnan jöttünk-hová megyünk” kérdések. Tucatszámra olvastam össze ilyen témát érintô irodalmat, sok-sok értékes, elgondolkoztató és néhány kevésbé kiemelkedô, vagy divat-gyanús, kétes hitelû mûvet halálról, életen-halálon túlról, lélekrôl, sorsokról.
Különösen azok az elbeszélések érintettek meg, melyek erôteljes spirituális, lelki mondanivalót hordoztak valami olyan titokról, amit - úgy tûnik - számunkra a színfalak mögött rejtettek el. A titok fátyla egy-egy epizódra fellebbent olyan emberek, azaz lelkek történetében, akik életük átlagos, megszokott tapasztalatain túl bizonyos események kapcsán különös, természetfeletti tapasztalások, információk részeseivé váltak.

Ilyen különösen olvasmányos és elgondolkodtató könyv volt számomra Carol Bowman Visszatérés a mennyekbôl címû könyve, a családon belüli reinkarnáció eseteirôl és egyéb gyermekek által közölt jelenségekrôl. A szerzôt kétgyermekes anyaként megélt furcsa tapasztalatai indították magyarázatok keresésére.

„Amikor 1988-ban elkezdtem kutatni a kisgyermekek elôzô életeit, nem tudományos kutatóként vagy íróként fogtam hozzá a munkához, hanem elsôsorban anyaként, aki meg akarta érteni, mi történt a gyermekével. Az egész história egy délután indult, éppen az ebédlôasztal körül ültünk. A lányom akkor kezdett el visszaemlékezni arra, hogy egy nagy tûzben halt meg valamikor nagyon régen, a fiam pedig egy rémséges halál valósághû leírását adta a polgárháború idejébôl. Megdöbbenve hallgattam ôket, hiszen akkor még fogalmam sem volt arról, hogy a gyermekek visszaemlékezhetnek elôzô életeikre. Mégis az általuk elmondottak hihetetlenül valóságosnak tûntek – pontosan ellenôrizhetô részletekkel - a közléskor megnyilvánuló érzelmeik is hitelesnek látszottak és abban is biztos voltam, hogy efféléket nem láthattak a tévében és felnôttek beszélgetéseibôl sem csipegethették fel. Az anyjuk lévén ebben biztos lehettem. A perdöntô bizonyítékot pár nap múlva kaptam meg, amikor észrevettem, hogy az elôzô életükre való visszaemlékezés hatására hirtelen mindkét gyermekem kigyógyult krónikus betegségébôl…”

Késôbb Carol B. a kisgyermekek feltételezett elôzô életbeli élményeinek több éves kutatása során találkozott a családon belüli visszatérés eseteivel, ahol egy-egy elhunyt hozzátartozó és késôbbi utód személyi-testi jegyeiben megnyilvánuló megdöbbentô hasonlóságok utaltak egy esetleges újraszületésre. Legtöbbször a családtagok hitetlenül és összezavarodva fogadták a jelenséget. A szerzô így ír errôl: „Ezek az esetek drámaian nyilvánították ki elôttem a reinkarnáció személyes voltát, valamint azt, mennyire erôsen élnek tovább a kapcsolatokban megélt érzések a következô életben is…”
A szerzônô a családon belüli újraszületés történetein túl tematikusan körüljár több különös gyermeki közléssel, tapasztalással foglalkozó jelenséget, olvasmányos stílusban elbeszélt történetekkel alátámasztva. E történetek kis fôszereplôi gyermeknyelven elmesélik, hogyan választották ki szüleiket „ott fenn”, mesélnek arról a helyrôl, ahonnan jöttek, vagy hogy mit csináltak az anyaméhben, a megszületésük elôtt, milyen volt, amikor korábban nagyok voltak, olyan hozzátartozókkal való beszélgetésrôl szólnak, aki már meghalt. A szülô csak akkor kezd talán gyanakodni, hogy nem átlagos handabanda, kedves mese, amit hall, amikor néhány információ döbbenetes módon valóságosnak bizonyul, annak ellenére, hogy a gyerek nem tudhatott róla. Carol B. szerint segít, ha a szülô nem utasítja el gyermeke fura tapasztalatait, mert ennek a - nevezzük - lélekemlékezésnek, jelenségnek gyakran célja van. Elég az elfogadás, ami adott esetben a gyermeknek érzelmi megnyugvást hoz és nem is hozakodik elô többet a történettel.

Lenyûgözve olvastam ezeket az összegyûjtött történeteket, mert nem pusztán emberi sorsokról, fájdalomról, örömrôl írtak, hanem valamirôl, ami egy mélyebb, teljesebb nézôpontba helyezve azokat életen és halálon túl is összeköti. Mint egy kirakós játék elemei, a felszínen kusza rendetlenség, s ugyanaz értô kezekben jelentést hordozó képpé áll össze…
Az ezekkel és hasonló jelenségekkel foglalkozó tudományok halálon túli életrôl, bardoról, ún. köztes létrôl, leszületések láncolatáról, a lélek céljaival még a másvilágon megtervezett életrôl írnak, a hipotézis szerint földi megtestesüléseink lelkünk fejlôdését szolgálják. Történelmi kultúrák szokásaiban, mítoszaiban és hitvilágban is jelen van a másvilágba és újraszületésbe vetett hit, ami a létnek magasabb rendû jelentôséget tulajdonít.

Carol B. könyve azért is érdekes számomra, mert gyermeki megnyilvánulásokon keresztül vezet minket a titkok fátyla mögé. A gyermekek még nagyrészt kondicionáltságtól mentesen szemlélik a világot, s elméjükön jobban engedik átszûrôdni egy magasabb tudatosság tapasztalatait. Angyalokkal társalognak, születés elôtti idejükrôl mesélnek, látják a meghalt nagypapát, vagy elôzô életüket, valósággal ott van a mennyei tojáshéj szellemi altestükön.
Azóta is izgat, vajon mennyire általános jelenség mindez. Hány családban fordul elô, hogy az édesanya jót derül nyiladozó értelmû gyermeke „fantáziatörténetein”, amik valahogy mégis meglepôen bölcsnek tûnnek. Vagy épp halálra rémül gyermeke egy-egy semmilyen élményével nem magyarázható érzelmi reakcióján. Vajon honnan lehet tudni, hogy egy-egy gyermeki megnyilvánulás honnan ered, tanult magatartás, vagy valami, jelen testén, személyiségén túlmutató dolog. Elôfordul persze, hogy például erôsen ezoterikus beállítottságú anyukák gyermekük viselkedésébe több természetfelettit magyaráznak bele, mint kellene…

Azt hiszem, az a helyes, ha nyitottak vagyunk gyermekeink "hatodik érzékének" tapasztalataira, különös meséire, - némi egészséges racionalitással felvértezve – és örömmel fogadjuk, mint beavatást egy láthatatlan világ titkaiba, anélkül, hogy mindennek túlontúl nagy jelentôséget tulajdonítanánk; és egyszerû, türelmes, segítô szeretettel kísérjük ôket kibontakozó kis életútjukon, akár ha az sokadik, akár az egyetlen e földön…

Angyali számok Sokszor nem tudjuk, mi is a megoldás egy adott helyzetben. Lehet, csak körül kell néznünk és észrevenni pár hasznos jelet... (tovább)

Ötletek az ideális vakáció megszervezéséhez, asztrológiai szempontból Hamarosan itt a nyár, ez most már egészen biztos, és ha nyár, akkor VAKÁCIÓ! A lelkes készülôdésnek, a tervezgetés izgalmának... (tovább)

www.testunklelkunk.hu/foldreszallt-angyalok--cikk

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.