Isten hozta a Honlapomra Kedves Olvasó! ANAHITblogomon folyamatos aktuális bejegyzésekkel várom Önöket.
NŐKnek ajánlom a Magyar Leányok Asszonyok című blogomat
Áldott napokat kívánok Mindenkinek!
Fényvárosok Kárpát- medencében fenn van a Facebookon. A magyarság egy emberi tartalom a szó igazi értelmében
,ami bennünk kódolva van és működésbe lép,
ha ezt befele fordulva megnyitjuk Mag-unkban. A tisztaság és a jó szándék vezéreljen bennünket magunk és mindenki javára!
A magyarság és minden ember érdeke,
hogy fejlődjön lelkileg,szellemileg és használja ki azt a nem túl hosszú időt,ami még rendelkezésünkre áll,
hogy azok legyünk,akik valójában legbelül vagyunk.
Merjünk igaz emberekké válni és akkor az egység magától megoldódik, mert működnek az egyetemes törvények.
Wass Albert
Minden hónap 8.-án IMANAP a Nemzetért. Fényláncban 19 órakor kapcsolódunk össze. teljes üzenet itt
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
Fohász
Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.
Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!
Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.
Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.
Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!
Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?
Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.
Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áld meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.
Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.
írta: Feketéné Lendvai Katalin
Gyimesi Fohász
Édesanyja, Nagyasszonya
Igaz magyar fiaknak,
Pátrónája, Pártfogója
Régi magyar hazánknak!
Tehozzád járulunk,
sírva leborulunk,
Légy anyja fiaidnak!
Reánk tekints, mert senki sincs,
ki sorsunk boldogítsa!
Igaz szívét és jó szemét
Aki reánk fordítsa.
Sok véres sebünket,
panaszos ügyünket
Aki előbbmozdítsa.
Mindenfelé nyomorúság
szorongatja népünket,
Majd száraz ég, majd zápor,
jég veri el termésünket.
Most szívünk szomorú, fél,
hogy lesz háború,
Kétség gyötör bennünket.
Békességben, csendességben
tartsd meg hű szolgáidat,
Becsületben és bőségben
Örökös Országodat!
Szánd meg, ó Jó Anya,
Magyarok Asszonya,
Hű magyar jobbágyodat!
Jó hírnévnek, magyar vérnek
gerjeszd vidám újultát,
Királyáért, hazájáért
vitéz vére buzdultát!
Engedd, hogy hős karja
mindig föltarthassa
Az ellenség lándzsáját!
Így zokogunk, így hódolunk,
Mária, szent nevednek;
Így remélünk, halunk s élünk
jó anyai szívednek.
A magyar Szent Hazát
s Angyali Koronát
Ajánld föl az egeknek!
Folytatjuk a beszélgetésünket azon az újfajta interaktív módon, amit egy közös energetikai térben hozunk létre, amit én konferenciateremnek hívok, és ahova továbbra is invitállak benneteket, hogy gyertek el, és fejtsétek ki a nézeteiteket mindenféle témában, ami titeket érdekel. Ennek nemcsak az a célja, hogy mi értesüljünk a kérdéseitekről, hanem nektek is segít, mert ha tudsz kérdést feltenni, az azt jelenti, érted a dolgokat és van benned egy olyan tudásalap, amire bátran lehet építkezni. Minden jó kérdés a bölcsességhez vezető út egy-egy kockaköve, pontosabban egy újabb lépés ezen út lekövezésében.
Drága Adamus! Szeretném azt megkérdezni, hogy miért van az, hogy számos tanítás látott napvilágot az utóbbi időben, mindegyik valahol ugyanarról és mégis teljesen másról szól, és miért van az, hogy mindezek ellenére nem változik a világ, ugyanolyan duális, mindenki tele van félelmekkel, drámákkal? Most vagy a tanítások nem érnek egy fabatkát sem, és nem mások, mint unatkozó lelkek porhintései, vagy az emberek nem állnak készen a változásra? S lenne még egy kérdésem, mégpedig a tekintetben, hogy ti angyali létezők nem egyeztetitek a munkátokat egymással? Miért találunk néha komoly ellentmondásokat az egyes tanítások között? Ez így már bocsánat, de elég hitelromboló.
Nagyszerű kérdésfüzér, minden kérdés még négy újabbat vet fel, de akkor szépen sorban megválaszoljuk ezt. Először is - bár ez a kérdésben így nem fogalmazódott meg, de benne foglaltatik - minek ennyi tanítás, minek ennyi tanító mind a fizikai, mind a nem fizikai birodalmakból? Miért nem elég egy, mint ahogy ez régebben működött? És amit tegnap hallozzunk kérdést, azzal is kiegészíteném: miért kell egyáltalán angyali tanítás, ha ez sokszor nem igazán több, mint egy épphogy alig nagyobb perspektívával rendelkező földi tanítás? És ha ezt a kérdést négy kérdéssé szeretnénk bővíteni, még azt is hozzátehetnénk, minek egyáltalán tanítás?
Hát, drágáim, minden kornak megvannak a maga igényei, és a maga válaszai, amik ezekre az igényekre rímelnek. A mai világotok egyfajta választékalapú, választásokon alapuló létezési forma; csupán azt nézzétek meg, sima szappanból hányféle termék közül válogathattok! Ez egy teljesen természetes folyamatnak az eredménye, és ne tévesszétek ezt össze a fogyasztói társadalom problematikájával, ami inkább pszichológiai gond, mint gazdasági vagy technológiai.
Az emberiség tudatossága elért egy olyan határt, amikor a technológia, az ipar, hogy így mondjam, túlszárnyalja már azokat az elképzeléseket is, amiket akár pár évtizede gondolt az ember. És ez a természetes bőség, változatosság, ami ezáltal megjelent az emberiség egy részének az életében, egy teljesen normális velejárója ennek a folyamatnak. Ugye azt már többször, több helyről hallottátok, hogy a Világegyetem alapja a bőség, valamint azt is megtanulhattátok a magatok tapasztalatai alapján, hogy a Világegyetem alapja a változatosság. Csak tekintsétek meg, hány pillangófaj van a világon, a fél centistől a tíz centisig, hihetetlen változatosságban megjelenve. Miért lenne ez mással máshogy? Ahogy ti kezdtek egyre inkább azok lenni, Akik Vagytok, a magatok világának a teljes jogú teremtői, ebben az ütemben gyarapodik a világotokban a bőség és a változatosság, ami ugye egyfajta mennyiségi és minőségi jellemzők egységes bővülését jelenti; amit ha holografikusan szemlélünk, nem jelent mást, mint egy nagyobb darabkáját ennek a hatalmas és végtelen hologramnak, ami a Világegyetem.
(Azt is megbeszéltük, aranyaim, hogy a tudatosságnövekedés nem más, mint az „Én vagyok” kijelentés egyre szélesebb részletezettsége, ami a hologram esetében egy mennyiségileg nagyobb metszetet feltételez, és a legtermészetesebb dolog, hogy ez a fajta részletgazdagság, mennyiségi és minőségi növekedés megjelenik az életetek minden területén.)
A mai ember - bár ez még leginkább egyfajta fizikai, külső ráhatásban nyilvánul meg, de a határok épp mostanság kezdenek elmosódni - egyre inkább azt érzi, hatással van az őt körülvevő világ legnagyobb részére, hiszen a tudatosságszint emelkedése (aminek nem oka, hanem következménye a technológia) végtére nem tesz mást, mint meghatározza, aztán kifejezi és kinyilvánítja az ember isteni természetét. Amit pl. létrehoztatok a kommunikáció terén, az pár évtizede még csak egy álom volt, és ez nem más, barátaim, mint annak a tudásnak a manifesztációja, hogy a tudati kommunikációnak nincsenek határai, és ahol ez a fajta felismerés tart, ott tart jelen pillanatban a ti kommunikációs technológiátok. Eljön nemsokára az az idő, hogy az internet mai formáján, a kommunikáció ezen módján csak legyintve mosolyogni fogtok, nem kell hozzá több egy-két évtizednél, hogy egy teljesen más alapokon nyugvó, és a mostani határokat is leromboló, globális kommunikációs és információs rendszert használhassatok teljesen szabadon.
S ez a fejtegetés miért válasz a kérdésre, drágáim? Mert ahogy teljes joggal, Isten-emberként, igényetek van a változatosságra az automobilok, a piperecikkek, a könyvek és a mozifilmek kapcsán, ugyanez a kollektív igény jelenik meg, ami a szellemi életetek ápolását jelenti; nem elégednétek meg már egyetlen tanítással, egyetlen átfogó eszmével, mert ti már rájöttetek: nincsen egyetlen eszme, nincsen egyetlen mester és nincs egyetlen út. A mai perspektívája az emberiségnek már egy olyan rálátást eredményez, hogy ez nem is kérdéses, és valóban a mostani igazságotoknak jóval megfelelőbb szemlélet ez, pontosabban a most legmagasabb igazságnak tartott pontból nézve kijelenthetitek: nincs egyetlen egy olyan átfogó és mindent magában foglaló filozófia, eszmerendszer, ami teljesen hűen és résmentesen le tudná írni ennek a hatalmas Mindenségnek a működését. S itt meg is válaszoltuk azt a kérdést, hogy minek az angyali tanítás, hiszen ez nem más, mint a változatosságnak egyfajta, a horizontális tengelyen túl megjelenő, vertikális tengelye; hiszen a változatosság nem csupán azt jelenti, hogy sokféle tanítás van, hanem azt is, sokféle helyről érkező tanítás van.
És akkor ezt a füzért bezárva, végezetül megválaszolnám azt is: minek egyáltalán tanítás? Igazából a tanítás nem más, mint a megismerési folyamat egy része, pontosabban olyan, mint az olvasókönyv az általános iskolában, vagy a csörgő a kisded kezében. Fel lehet nőni olvasókönyv és csörgő nélkül is, de a világ megismerésének folyamatában az emberiség önmaga számára olyan segédeszközöket teremtett, amik segítik ezt a folyamatot. Minden tanítás, még ha úgy tűnik „kívülről” jön is, egy belső igényre, egy belső kérésre érkezett válasz; akár a cipő, vagy az autó, vagy a komputer.
Térjünk át a következő kérdéskörre, arra, hogy miért nem látjátok az eredményét a világotokban ennek a számos tanításnak? Miért van még számos drámára épülő kapcsolat? Miért jelentkezik a dualitás hatalmasabb módon, mint az várható lenne? Miért van kitéve sok tanító olyan támadásoknak, amit egy szabad világban már nem indokolna elvileg semmi? Mennyit érnek ezek a tanítások, és mi a biztosítéka annak, hogy nem unatkozó lelkek buta játékairól van szó?
Az első három kérdést, ami alapvetően egy kérdés, cáfolni szeretném a válaszommal: nem igaz, hogy nem látjátok a változást a világotokban, hiszen nem kell messzire mennetek, csak vissza az időben kb. húsz évet, és megnézni, hol van ma az emberiség tudatossága, és hol volt 1986-ban? 22 év telt el, ez egyetlen ember életének jobb esetben a negyede!
Tegyetek egy próbát, kérek mindenkit! Keressetek a magatok nézeteiben egy olyan pontot, amiről úgy érzitek, ennek az elfogadása, megértése és belátása egy magasabb tudatossági szintet feltételez! Legyen az bármi, bármi, amit ti elfogadtok, de azt gondoljátok róla, sok embernél ez már, ahogy ti mondanátok, „veri a lécet”! És tegyétek ezt a gondolatot egy egyszerűen megérthető mondatba, majd mondjátok el a környezetetekben találomra 10 embernek! Meg fogtok lepődni, mennyire nem az lesz ennek a buta kis tesztnek az eredménye, mint amire számítotok! Egész egyszerűen arról van ugyanis szó, hogy amint azt már említettem, ez a folyamat végtelenül magányos és természetesen teljeséggel kollektív is egyben, de a magányos belső részéről nektek nincs tudomásotok, és „Mari néni”, akiről azt gondolnátok, nem látja a fától az erdőt, lehet, hogy meglep ám titeket, ha van elég bátorság és kíváncsiság bennetek, hogy elbeszélgessetek vele. Mi egy más szemszögből látván a folyamatokat, azt észleljük, hogy abba a kád vízbe, ami most az emberiség tudatosságát szimbolizálja, több helyen beledobáltátok a magatok színes festéktablettáit, amik hihetetlen gyorsasággal oldódnak fel az eddig színtelen vízben, és igazából kevés olyan része van ennek a víznek, ami valamilyen módon ne kapott volna ezekből a színes festékektől egy halvány árnyalatot. És a tabletták élénk színárnyalata kezdi a környező részt megszínezni, és ez a folyamat nem hogy nem terjed, hanem nagyon kevés idő kell már ahhoz, hogy ez a kád teljesen színessé váljon. Csak, ugye, amíg te a tablettából nézel a halványabb részekre, erős kontrasztot látsz, de a lényeg a színek megjelenése, mert az azt jelenti, hogy a tabletta már felolvadt és megszínezte az egész kád vizet; és ez a lényeg, nem a színárnyalat intenzitása, hanem a színek egységes megjelenése a kádban, hiszen mint azt mondottam, ez az evolúció kollektív, mint ahogy egy kád víz egy részét sem tudod a festék elől elszeparálni.
S ami a tanítókat érintő támadásokat illeti, s az ő kompetenciájuk megkérdőjelezését, azt kell mondanom, ez is a változatosság és a bőség nagyon is természetes következménye egyfelől; hiszen ahhoz, hogy te választani tudj a szappanmárkák közül egyet, a többire ekkor nemet kell mondanod bizonyos jellemzők alapján. Ez a dolog egyik oldala, míg a másik, hogy amíg egy társadalomban a fő ragasztó, a fő összekötőelem az illúziórétegek által lefektetett hiedelemrendszer-hálózat, addig minden olyan törekvés, ami valamilyen módon ezt kívánja lerombolni, az adott társadalom tagjaira nézve veszélyesnek fog tűnni. Így volt ez régen is, ma is, és amíg nem történik meg az a fajta áttörés, aminek következtében ezek a falak kollektíve leomlanak, addig mindig lesznek olyanok, akik ezen bástyák védelmében össztüzet nyitnak azon létezőkre, akik rámutatnak egy rétegre és azt mondják: emberek, de hisz a királyon nincs semmi! De hisz a király meztelen! Ám idővel, ha mennyiség átcsap minőségbe - azaz egyre több ember kiált fel, hogy a király meztelen - ekkor valóban meztelenné válik már azok szemében is, akik nem kiáltanak. S akkor már nem fog felmerülni, hogy unatkozó lelkek porhintései ezen és más egyéb tanítások, hiszen ez csak addig merülhet fel, amíg sokan még nem tudják, vagy nem akarják látni, hogy a király valóban meztelen, mert addig az a pár hang, aki erre próbálja a figyelmet felhívni, inkább zavaró számukra, mint hiteles. S sokan lesznek, akik olyan tanításokkal állnak elő, ami a király ruházatának illúzióját hivatott fenntartani, s addig lesznek ők jogosan a színen, amíg erre a társadalom egy részének igénye van. Az ő igazságpontjukból igaz tanítók ők; egy magasabb igazságpontból – mondjuk az enyémből - nevezhetők jogosan hazugnak, de az mindenkinek a szabad választása, mely pontból határozza meg a világot és benne önmagát.
És a kérdésfüzér utolsó elemként megválaszolnánk azt a kérdéskört is, ami arra utal, hogy miért ellentmondásosak a tanítások, miért nem épülnek egymásra, miért van nektek az az érzésetek, hogy valahol ugyanarról beszélnek, de mégis másról, illetve mi a helyzet a mi régiónkból lehorgonyzott tanításokkal, miért nem fejeznek ki egyfajta egységet?
Kedveseim, erre a kérdéscsokorra is egyszerű a válasz, amit egy egyszerű, hétköznapi példán keresztül kívánok számotokra megvilágítani. Van egy hatalmas épület, egy hatalmas, többszintes és a térben is elnyúló, szabálytalan alaprajzú épület. Az a feladata egy embercsoportnak, hogy írja le ezt az épületet minél hűbben, minél hitelesebben egy olyan bizottság számára, aki nem látja ezt az épületet, mert egy másik országban él. Az épület olyan hatalmas, hogy egyszerre elfér benne 10 000 ember kényelmesen, ám erre a feladatra, ennek az épületnek a felvázolására 100 ember lett kiszemelve. Tízen felmennek az épület tetejére, 10-10 bejárja a folyosókat, 20 a liftrendszereket nézi át, 20 a szobákat járja végig, 10 pedig megpróbálja kívülről feltérképezni az épületet, 20 pedig a homlokzatot nézi végig köteleken lógva. Mindegyik begyűjti a tapasztalatait, majd felállnak a megbízók előtt, és bemutatják az épületet azokból a szemszögekből, ahonnan ők vizsgálták. És bizony lehet, hogy a bizottságnak átadott információk ellentmondásosnak fognak tűnni, mert aki a liftrendszert vizsgálta át, abban töltötte az idejét, azt mondja arra a kérdésre; milyen a klímája az épületnek, hogy hideg van, 19-20 fok; míg, aki a szobákat járta át, azt mondja: kifejezetten meleg az épület, olyan 24-26 fokos. Ha az alakjáról kérdezik ezeket az embereket, teljesen más módon fogja ezt leírni, aki a tetőn járkált, mint aki az utcán, aki a homlokzaton, és aki a folyosókon. Ismeritek már ti ezt a példát a híres elefánthasonlattal, de igazából az én példám arra irányult, hogy ha még egyeztet is a liftet átnéző ember a szobát átvizsgálóval, akkor is ő a saját tapasztalásairól fog a bizottságnak beszámolni, hiszen ő kifejezetten ennek a területnek a feltárására volt felkérve; és tudja jól, hogy ott van mellette a társa, aki majd bemutatja a szobát, és emiatt neki egyáltalán nem feladata arról beszélni. Hiszen az egységes képet majd a bizottság alkotja meg az épületről, és pontosan ez által a sokféle perspektívából jövő információ által lesz számukra teljes a kép. S miután egy épület leírását kapták meg különböző megfigyelési pontokból, lesznek bőséggel egységes elemek is a látszólagos ellentmondások mellett. Az ellentmondás meg mindig csak egy nézőpontból ellentmondás, minden ellentmondás csak perspektíva kérdése, hiszen ami számotokra ellentmondás, számomra teljesen egymás mellett megálló, két nézőpont által leírt cikkelye a Mindenségnek, mindenféle ellentmondás nélkül. Az ellentmondás a logika és a ráció kertjében termő gaz, de miután ez a Világegyetem Rend-alapú, a benne létezők is e Rend részei, s ami néha káosznak tűnik, egy kis utazás után egy nagyobb perspektívából, nem más, mint a Tökéletes Isteni Rend része.
Folytatjuk a beszélgetéseket, továbbra is az igényeiteknek megfelelően, hol sok rövid, hol egy terjedelmesebb válasz útján. Továbbra is ti vagytok azok, akik meghatározzátok e folyamat menetét, gyakoroljátok a részvételnek ezt a fajta, újszerű módját, mert bizony más területeken is hasznát vehetitek majd az életetekben!
Ébrenlét és Álom határánál vagyunk. Egy olyan világ él bennünk, melynek megálmodása csakis rajtunk múlik.
Méltón őrizzük-e magyarságunk szellemét? Vállaljuk-e a ránk tornyosuló feladatokat, és ennek tükrében nyugodtan álomra hajtjuk a fejünket? Megszólít-e szívünk a szóra, mely a Hazáért remeg? A MAGYAR ÁLOM selyemképem beavatókódokat tartalmaz.
Egy másik Világba avat be. Ha nyitott vagy rá és tettrekész, bármikor beléphetsz ebbe a Napfényes világba melynek megvalósítása csakis rajtunk múlik. A Napbárkán utazva érkezünk meg a Fény Országába, és ez a bárka mint egy virág kelyhe oltalmazón körbeölel minket.
A képemen ez a kehely a Szent Családot öleli körbe, melynek minőségét Őseink hagytak reánk. A Szent szó alatt én most azt a letisztult ősi minőséget értem, aki megtestesült a világunkban. Aki magába álmodta és magában hordozta a Napot. A NAP még mindig süt ránk, s utunkat egyengeti. Vállaljuk-e ÖnMAGunkat, a magyarságunkat? Magunkhoz vesszük-e a ősi hitünket? Megnyitjuk-e vele a Fény Országát, és tetteinkkel ide a Kárpát -medencébe helyezzük? Eljött az idő, s most van. Ébredjekek MAGOK! Alkossunk Egységet, Egy Célt, s Egy Akaratot! Áldás!
Szokolai- Lendvai Katalin
ŐSI INTELEM Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában.
Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.
Az Új Világ beköszöntével, eljött az ideje,
hogy nők megtalálják Önmagukban az eredendő női minőségüket, azt a minőséget amit a kezdetektől fogva képviselnek.
A saját értékrendeinket magunkból kell előhívnunk,
nem pedig a társadalmi elvárások kell megfelelnünk.
Mi nők sokan hordozunk magukban,
olyan sérelmeket, fájdalmakat, elnyomásokat,
amelyeknek kitisztítása és gyógyítása, letétele,
most már nagyon időszerűvé vált.
Hosszú évszázadokon keresztül cipeltünk magunkkal
különböző mintákat és beidegződéseket,
amelyek nem belőlünk fakadnak hanem szüleink, családtagjaink, a társadalom beidegződését,
szemléletmódját vittünk tovább és adtuk át mi is gyermekeinknek.Folytatás
" A Fény gyermeke vagyok. Szeretem a Fényt. Szolgálom a Fényt. Fényben élek. A Fény vezet, gyógyít, átalakít és megvilágít. Áldom a Fényt. A Fény bennem van. Egy vagyok a Fénnyel. A Fény én magam vagyok!"
Számláló
Indulás: 2010-01-10
Ahonnan látogatják az oldalt
Időjárás
Minden embernek kell valami hitvallása legyen. Valami elintézni való feladata ezen a földön. Amíg van feladata, addig él, amikor nincsen több, akkor meghal.
Wass Albert
(Ember az országút szélén)
Magyarok Istene nézz reánk!
Magyarok Istene, nézz reánk!
Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.
Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.
Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
Írta: Áhimré
Feketéné Lendvai Katalin
Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)
HITVALLÁS
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Székely Miatyánk
Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál,
Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál.
Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk.
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bizott.
Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod.
Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg.
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved.
Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk.
Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk!
Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia,
Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka.
A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál,
Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál;
De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet!
Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt.
Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked,
Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet.
Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett.
A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?
Merészebb mint más népeké?
Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé.
Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt.
Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog,
Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog.
Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk.
Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk,
Hiszünk most,s hiszünk mindörökké
ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!
Wass Albert: Hontalanság hitvallása
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
1947
Ősi Fohász
(Minden nap fényesítsd át előtte tested)
Krisztus kérlek, teljesítsd ki testemet!
Fényesítsd fel Szellemem!
Lelkem járd át a békesség Fényével,
Krisztus szent erejével!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Védelmez a gonosztól, a rontástól, az Ármánytól!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Áldás, békesség a Magyar Népre, minden emberre!
A Krisztusi utat követem, azt soha el nem vetem.
Áldás, békesség!
Földanya tisztellek és becsüllek, szívemben szent helyre helyezlek.
Add meg számomra az élet kenyerét, a bölcsesség tűzét.
Ne engedj hiányt szenvedni semmiben, gondoskodj éltemről, holtomról!
Gyökereimet újítsd meg, erősítsd meg.
Engedd, hogy az ősi tudás újjáéledjen bennem.
ÉG Atya FÖLD Anya egyesüljetek bennem!
Költözzék békesség a szívembe, Krisztus szent Szívével egyesülve.
Védelem a rossztól, védelem a gonosztól mit ember teremtett: - Kérlek Istenem, ne engedd, hogy ezek a teremtények hatással legyenek rám,
ártó szándékkal közelítsenek felém!
Krisztusi bölcsődben védve vagyok,
Áldott vagyok, mert TE munkálsz a szívemben és az egész lényemben.
Emberi rosszakarat messzire elkerül engem,
Isten tenyerén hord engem.
Bőség és teljes élet részem, mi Istentől megadatott,
s ezért néki én hálát mondok.
Áldott legyen az ÚR!
Áldott legyen a Teremtő!
Dicsőség az Ő Angyalainak és Udvartartásinak.
Krisztus légy áldott, a dicsőség fénye övezzen!
Hozz áldást a Földön minden emberre, védelmezd őket Szent Szellemeddel!
Áldott legyen minden ember, aki magába fogadja ezt az imát!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
