AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
(2009. január 23.)
A MESTER szintről szeretnék nektek tanítást átadni.
A MESTER szintről szeretnék nektek tanítást átadni.
Én Az Úr, Aki Jézusban, Krisztussal Egyé váltam, Én adom át ezt a tanítást nektek.
A mesteri szint elérése, egy olyan fokozatot jelent, - amelyben, lelkedet és tudatosságodat, egy olyan közegbe emeled, amelyben lélekrészeid egységbe lépnek az Én Szentségemmel.
Itt arra utalok, - hogy egy olyan folyamaton mész végig, és egy olyan magas szintű feladatot építesz be, és teszel magadévá, amelyben Isten, - mint Ható (Mindenható) , és nem szereplőként nyilvánul meg életedben.
Ennek a mélyebb értelmezését most elmagyarázom, a könnyebb megértés végett.
Mondjunk, - vegyünk egy példát, amiben ezt jobban megértitek és így nagyobb ráláthatóságotok lesz mindarra, amire utalni, amit tanítani szeretnék nektek.
Mondjunk, - vegyünk egy példát, amiben ezt jobban megértitek és így nagyobb ráláthatóságotok lesz mindarra, amire utalni, amit tanítani szeretnék nektek.
Példának elmesélem a teknős történetét.
Látszólag, egy semmit mondó állatnak tűnik a szemetekben.
Különböző értékekkel nem rendelkezik, ez sem szépségében, sem emberközeliségében nem nyilvánul meg.
De mégis a teremtés, az élővilág részét képviseli, és egységet alkot a benne lévő körforgással.
A teknős a hátán viszi a vázat, amiben a mozdulatlanságba tud burkolózni.
A felöltött páncél által védi magát, biztonságot ad neki, a külvilág sérüléseivel szemben, hisz a kitin, ami a vázat alkotja, egy olyan anyagot képvisel, amely a szerves rendszerbe beillik, tehát elbomlik, és a bomlás után még tápot is szolgáltat a Földnek.
A teknős története nem egyszerű, mivel az élete sem az.
Egyfajta elkülönültség a része, ami abból adódik, hogy viszonylag zárkózott életet él. Nem nyilvánítja meg magát a társai felé, nem veszt részt szó szerint a körforgásban, hanem egy szemlélődő életet képvisel.
A mesteri lét is ehhez hasonló, amiben különbözik, hogy a mester a „tanítványai” között él.
Élhet, ami legtöbb esetben sajnos nem történik meg. Pedig pont ez lenne a lényeg, hogy a mindennapi életbe, a körülötte lévő tanítványok beillesszék azt a rendet és életvitelt, amit a mester képvisel.
A teknős a hátán viszi a vázat, amiben a mozdulatlanságba tud burkolózni.
A felöltött páncél által védi magát, biztonságot ad neki, a külvilág sérüléseivel szemben, hisz a kitin, ami a vázat alkotja, egy olyan anyagot képvisel, amely a szerves rendszerbe beillik, tehát elbomlik, és a bomlás után még tápot is szolgáltat a Földnek.
A teknős története nem egyszerű, mivel az élete sem az.
Egyfajta elkülönültség a része, ami abból adódik, hogy viszonylag zárkózott életet él. Nem nyilvánítja meg magát a társai felé, nem veszt részt szó szerint a körforgásban, hanem egy szemlélődő életet képvisel.
A mesteri lét is ehhez hasonló, amiben különbözik, hogy a mester a „tanítványai” között él.
Élhet, ami legtöbb esetben sajnos nem történik meg. Pedig pont ez lenne a lényeg, hogy a mindennapi életbe, a körülötte lévő tanítványok beillesszék azt a rendet és életvitelt, amit a mester képvisel.
Mert nem csak a kimondott szavakból lehet tanulni, hanem mozdulatokból, gesztusokból is, amik részeddé alakulnak, és megértést nyernek bensődben egy idő után.
A mai világban nagyon sok ember, mesternek nevezi magát.
Jelöli magát ezzel a kitüntetéssel, holott, léte, még a tanítványi, a tanulószintet sem éri el.
Lehet, hogy mindez, most a megdöbbenés tárgyát képezi bennetek, de gondoljátok csak végig a MESTER szó értelmezését.
Lehet, hogy mindez, most a megdöbbenés tárgyát képezi bennetek, de gondoljátok csak végig a MESTER szó értelmezését.
A Mesternek élete példájával kell utat mutatni, de azt neki mindig, minden esetben beillik helyezni a társadalomba, az adott rendszerbe, amelyben él, így szerves létezője a társadalomnak és résztvevője, még akkor is, ha egy viszonylag elvonult életet él.
Az életével, a szokásaival, a megnyilvánulásaival, bővebb esetben tanításaival, ad egy olyan életbe betekintést, amelyben az Isten és a Hit a főszereplő. Általában ő már nagyobb vonalakban, tisztában van a Világ teremtésével, a működésével, mindazzal a rendszerrel, amit képvisel.
Az életével, a szokásaival, a megnyilvánulásaival, bővebb esetben tanításaival, ad egy olyan életbe betekintést, amelyben az Isten és a Hit a főszereplő. Általában ő már nagyobb vonalakban, tisztában van a Világ teremtésével, a működésével, mindazzal a rendszerrel, amit képvisel.
Öntudata van, és mindebből az következik, hogy azt a bölcsességet, ami így, vagy úgy, benne lakozik, soha nem hangoztatja, soha nem akar vele kiváltságokat szerezni.
Ő csendben teszi a dolgát, de ha kell, ha szükség van rá, kiáll és tömegeket mozgat, - Ő a MESTER!
Ő csendben teszi a dolgát, de ha kell, ha szükség van rá, kiáll és tömegeket mozgat, - Ő a MESTER!
Nem az aki annak mondja magát, és az élete, a nagy volumenű tanításai mellett fabatkát sem ér!
Kedveseim, most túl sok lett köztettek az önjelölt próféta!
Éppen ezért kérlek bennetek, gondolkozzatok el a szó jelentésén és értelmén!
Gondoljátok végig életetekben miként szerepeltek, milyen szerepet töltetek be, és abban a szerepben a lehető legjobban, legteljesebben, megvalósítjátok-e magatokat?
Gondoljátok végig életetekben miként szerepeltek, milyen szerepet töltetek be, és abban a szerepben a lehető legjobban, legteljesebben, megvalósítjátok-e magatokat?
Én azt gondolom a mai rendszer hibás, és épp ezért hívom fel a figyelmet az elcsúszásokra, amelyek már nagy méreteket öltenek!
Pénzért nem tudsz mindent megvenni, a bölcsességet az élet tanítását és tapasztalatait pedig végképp nem!
Ahhoz végig kell menned egy olyan folyamaton, amelyben beavatást nyersz különböző folyamatokba.
Ahhoz végig kell menned egy olyan folyamaton, amelyben beavatást nyersz különböző folyamatokba.
Betekintést és engedélyt kapsz a szellemi világtól különböző gyógyítási folyamatokba, amelyeket soha nem tekinthetsz a részednek, - hiszen rajtad keresztül HAT, - és nem általad!
Ha mindezt megérted, akkor az egész folyamat, amit tudatosságod részeként képviselsz, egy olyan magas szintű beavatandóba von be, amelyben mesteri szintre lépsz.
De, Te ezzel soha vissza nem élhetsz, ezt a képességet nem árulhatod és nem taníthatod, mert nem tőled származik!
De, Te ezzel soha vissza nem élhetsz, ezt a képességet nem árulhatod és nem taníthatod, mert nem tőled származik!
Csak annyit tehetsz, hogy azt, aki kéri tőled, aki követ téged, - lelkét közelebb emeled Istenhez, megtisztítod, elmondod neki az Igaz tanokat, életeddel példát mutatsz és így Hatsz.
Feltehetitek a következő kérdést, amely minden emberben ilyenkor megfogalmazódik,
- Akkor pénzt sem kérhetek tőle?
- Akkor pénzt sem kérhetek tőle?
De igen kérhetsz, - csak meghatározott keretek között.
És mi a meghatározott keret? - jön a következő kérdés.
Hát az kedvesem, amit a lelked megenged.
Ilyenkor lép be a számodra igazi próba, - hogy melyik feledre hallgatsz.
Az igazi isteni megnyilvánulásodra, vagy a másik feledre, aki ellent mond és a pénzt veszi elő, és „ezt tartja" fő megélhetési eszközének.
Megvenni a tudást, a gyógyítást, nem lehet, - és ha nincs benne szeretet, emberség és ha kell (a legtöbb esetben, amikor rászorulnak, - önzetlenség) - semmit sem ér ez a képesség!
Az Igazi MESTER viszont tudja, hogy az Univerzum, a körforgás, - intelligens, és ha nem tud érte anyagi javakat kérni, mert bensője erre készteti, - akkor is tisztában van vele, hogy máshonnan,
- de megoldódik a megélhetése.
- de megoldódik a megélhetése.
Ebben az örök körforgásban, újra vissza visszatérünk a teknős meséjére és ezzel búcsúzom el tőletek.
Tanulságként szemléljétek ezt a történetet:
Élt egyszer egy teknős. Úgy született, hogy a páncélján egy hasadék volt, ő így látott napvilágot.
Ezért a társai kivetették, hibásnak, sérültnek nyilvánították és kiközösítették. (Ugye ismerős a történet emberi értékekre lefordítva?)
Ezért a társai kivetették, hibásnak, sérültnek nyilvánították és kiközösítették. (Ugye ismerős a történet emberi értékekre lefordítva?)
De, amit a társai nem tudhattak, ugyan honnan tudhatták volna, - hogy ő ezen a hasadékon keresztül Isten tenyerén élt.
Ezen a hasadékon, maga Isten hozott számára világosságot, és ő a szerint élt.
Elvonult, és magányában Istenhez imádkozott, neki sírta el bánatát, fájdalmát, mindazt, amit társai közt megélt.
Ezen a hasadékon, maga Isten hozott számára világosságot, és ő a szerint élt.
Elvonult, és magányában Istenhez imádkozott, neki sírta el bánatát, fájdalmát, mindazt, amit társai közt megélt.
Isten volt az egyetlen támasza, a vigasza, az éltető ereje.
A sok ima által, a sok oda fordulás által, ő megértette mi az, ami helyes és mi az, ami helytelen. Életét és napjait Isten tudatában élte, és tudott örülni a pillanatnyi boldogságoknak is, ezt Kegyelemként élte és hálát adott érte Istennek.
Ti meg tudjátok ezt tenni?
Boldogok tudtok-e lenni akkor is, amikor a „NINCS” az úr?
Vagy csak akkor vagytok boldogok, (avagy éppen boldogtalanok) amikor az anyagi bőségben merítkeztek?
Kérlek bennetek, gondolkozzatok el ezen!
Gondoljátok végig mindennapjaitokat, életeteket, - a múltat s a jelent, és tartsatok számadást lelketekkel!
Én Jézus voltam, Ki szóltam, áldottak legyetek.
Ámen.
