Timaru-Kast S�ndor
Kelt�k �s magyarok...

A kelt�k
„Az els�, e f�ld�n [Magyarorsz�gon] lak� n�p, melynek neve megmaradt, a kelta n�p volt, mely Krisztus sz�let�se el�tt 5 - 6 sz�z esztend�vel rajzott ki �zsi�b�l. Ez a n�p m�r ismerte a k�n�l, bronzn�l t�k�letesebb vasat. Ez m�r vasb�l kov�csolt fegyverrel foglalta el a f�ldet, lett ura ennek a haz�nak. M�velte a f�ldet, foglalkozott �llatteny�szt�ssel, �zte a keresked�st...“ - �rja Benedek Elek a ‘Haz�nk t�rt�nete’ (1995, 5. old.) c�m� k�nyv�ben.

Ha a kelt�kr�l sz� esik, mindenkinek esz�be jut Asterix rajzfilm figura, de esz�nkbe jut az is, hogy az, aki Els� Szentkir�lyunk fej�re tette a koron�t ugyancsak egy „kelta“ volt ? – Asterik. A turist�t, aki Budapestre l�togat, term�szetesen felviszik a Gell�rthegyre (KELEN-hegyre). Itt menhirek �rzik a kelt�k eml�k�t. Vajon h�ny magyar tudja, hogy Budapesten a 3-ik ker�letben van egy ‘Kelta utca’ is, vagy hogy maga Budapest is egy �si kelta telep�l�s hely�n �p�lt: Aquincum. E r�mai kori n�v nyilv�n a telep�l�s �si kelta nev�nek ford�t�sa (vagy latinos�t�sa), amely feltehet�en AUBHWN [ejtsd: AV�N] „V�zhon” volt („Ofen” a korak�z�pkorban a v�ros neve, aminek semmi k�ze n�met – ahogyan „Pest”-nek sem szl�v – kemenc�khez). T�le �szakra emelkedett hajdan a SICAMBRIA h�res kelta v�ra, aminek neve SICAN [i] -BHARR lehetett ellatinos�t�sa el�tt, azaz ‘Sz�k-b�rces’ (magas dombon �ll� ‘Sz�k’) – ilyen (is) volt hajdan a magyar nyelv szerkezete, l�sd m�g: ‘Hegy-magas’ a Balatonn�l vagy ‘Becs-kerek’ a B�ns�gban. �r�l SU�OCHAN [sz�k�n] azt jelenti, hogy: sz�k, �l�s, pad; �lep; lakhely, sz�khely; �l�s, gy�l�s, t�rv�nysz�ki �l�s(-szak) [� v�. �t�r�k S�KU sz�k, tat�r SEKE pad, jap�n SEKI �l�s, �l�hely] + BARR cs�cs, b�rc.

A hunok megostromolj�k az itteni, a Duna vonal�t (limes-t) v�d� r�mai �rs�get, �s tal�n, a helybeli kelt�k seg�ts�g�vel is, f�nyesen gy�znek. A (pannon-)kelt�k egy �lland� �d�z harcot folytattak a r�mai megsz�ll�k ellen, a l�zad�sok sora arra k�sztette a megsz�ll�kat, hogy egyre nagyobb sz�mban telep�tsenek hadsereget a kelta vid�kekre, �s egyre k�m�letlenebb�l rombolj�k a kelta civiliz�ci�t. M�g az eml�k�ket is ki akart�k t�r�lni a tudatb�l �s a t�rt�nelemb�l, mint ahogyan az etruszkokkal is ezt tett�k. Ez�rt teljesen k�zenfekv� a hun-kelta egy�ttm�k�d�s, ami m�g Attila kor�ban is m�k�d�tt (Eudoxius – AUDAX az „�d�z” – gall druida, Attila orvosa �s tan�csad�ja volt. � az, aki elk�s�ri nagykir�lyunkat a galliai hadj�ratban is, �s aki a helyi kelta vez�rekkel t�rgyal). Gy�zelem kelt�ul BOUDA. Lehet, hogy m�g "bouda" �r�mki�lt�sokkal is fogadt�k a bevonul� hun sereget. A gy�ztes hunok m�r az�rt is felszabad�t�an hatottak, mert t�rsadalmuk nem ismerte a ‘civiliz�lt’ r�mai kegyetlen rabszolgatart�st. A „Gy�zelem” ut�n fel�p�lt BUDA, az ‘�s-Buda’, amelyet „Attila-v�r�“-nak (Etzilburg) ismer�nk a t�rt�nelemb�l.

El�fordulhat ugyan, hogy a kelta-pannonok �s a hun-magyarok meg�rtett�k egym�st, egy poh�r finom kelta MEDU = hun MEDOS (magyar "M�ZES") mellett bizony�ra igen. Diodor g�r�g kr�nik�st�l tudjuk, hogy a kelt�k im�dtak mulatozni, sz�rakozni, lakom�zni, de ezt rendk�v�l szertart�sosan tett�k: urak �s szolg�k egy�tt ettek, a nagy h�sos �st�t k�rbe�lt�k. A kelt�k is, ak�rcsak a hunok, t�bbnyire �ri�si �st�kben f�zt�k p�rk�ltszer� �teleiket. A druida (torda) az �teleket meg�ldotta (�r ALTA-igh �ldani), h�l�t adott Istennek (�r ALT� h�laad�s) seg�ts�g��rt. Ezut�n elkezd�d�dhetett a lakoma. A harcban vit�zked�k kapt�k a legfinomabb falatokat. A nagy cs�lk�ket ler�gt�k, a le nem haraphat� r�szeket, pedig az oldalukon, k�l�n h�velyben tartott t�rrel v�gt�k le. Ev�skor mindig �telmarad�kok akadtak fenn a hossz�, lombos bajszaikon. Az impoz�ns bajusz, �v�skor mint egy "sz�r�" engedte �t az �des ned�t. A kelt�k s�rt (C�R�) s m�zes bort (MEDU) ittak. A medu el��ll�t�s�hoz m�zet haszn�ltak (> v�. breton MEZ = magyar M�Z). A lakom�kon gyakran ler�szegedtek, majd �sszevesztek �s �ssze is verekedtek, mert �ll�t�lag nagyon lobban�konyak voltak. A kelt�k sz�rakozni is szerettek (�r SORCHA vid�m, der�s > SCORAIOCHT mulats�g). A lakom�kon a zen�szek mindig jelen voltak, ami egy Sopronban felfedezett ed�nyen is l�that�. A kelt�k kedveltek mindent agyonbesz�lni, verselni (dan�sok, reg�s�k), erej�ket versenyekben [ii] megm�rni, birk�zni [iii] , l�versenyeket rendezni, csapatm�rk�z�seken r�szt venni, egy futballszer� labdam�rk�z�st [iv] (ezt �rorsz�gban ma is kedvelik, �s �r vagy kelta labdar�g�snak h�vj�k) vagy FIDCHELL-t j�tszani, ami annyit jelent, hogy – olvasom a n�met ford�t�sban: "h�lzerne Weisheit" („fa-okoss�g“)[v]. Diodor elmes�li, hogy egy t�bl�n, fab�bukkal j�tszott h�bor�r�l van sz�, egy FA-CSEL-r�l ! L�sd: �r�l FID fa + CHELL furfang, csel, j�t�k, CALAOIS csal�s, CEALG csal, becsap; horg�szik, CEALA-igh elt�ntet, elrejt ([vi]) � magyar CSAL, CSEL, CSALI (> v�. t�r�k �AL-mak lop, �AL-dir-mak j�tszik, becsap).

Kik voltak �s honnan j�ttek a kelt�k?
Myles Dillon �s Nora Chadwick szerint a brit szigeteken az els� kelta telep�l�sek a korai bronzkorban (Kr.e. 1180 k�r�l) jelentek meg, �k Anglia k�korszakv�gi �slak�it is protokelt�knak min�s�tik. Leon E. Stover �s Bruce Kraig angol r�g�szek Wessex �s Magyarorsz�g egyes t�rt�nelem el�tti korb�l sz�rmaz� leleteib�l arra k�vetkeztetett, hogy a kelt�k tal�n m�r a harmadik �vezredben is jelen voltak Eur�p�ban. R�gen meghaladta az id� azoknak a 19. sz�zadi nyelv�szeknek �s n�prajz-kutat�knak az elk�pzel�seit, akik indoeur�pai eredet�nek v�lt�k a kelt�kat...([vii])

A mai kutat�sok eredm�nyek�nt nyilv�nval�v� v�lt, hogy a kelt�knak nagyon kev�s kapcsol�d�si pontjuk van az (indo-)eur�pai n�pekhez, akiket az �jk�kor v�ge fel� be�llott massz�v bels�-�zsiai bev�ndorl�si hull�m itt tal�lt Eur�pa peremein, az �szaki �s a d�li tengermell�keken. Ekkor m�g Eur�pa k�z�ps� r�sz�t, az Alpok �szaki lejt�it�l a n�metf�ldi K�z�phegys�gig, azaz a Duna-Majna-Rajna vid�k�t s�r� �s kiterjedt erd�k bor�tott�k. Itt sz�mottev� lakoss�ggal nem lehet sz�m�tani.

H�romezer �vvel ezel�tt az �get�ses erd�irt�sok mennyis�ge K�z�p-Eur�p�ban ism�t ugr�sszer�en megn�, amire a talajr�tegekben tal�lt el�gett fa �s fasz�n mennyis�ge ut�n lehet k�vetkeztetni. Ez azzal f�gg �ssze, hogy bels�-�zsiai lovasn�pek fokozatosan K�z�p-Eur�p�ba nyomultak. Arra a k�rd�sre, hogy mi�rt indultak el Nyugat fel�, egy�rtelm� v�laszt nem adhatunk: tal�n bajok voltak a t�ln�pesed�ssel, de lehet, hogy klimav�ltoz�sok okolhat�k. A terjeszked�st, illetve elv�ndorl�st azt tette lehet�v�, hogy a lovasn�peknek siker�lt sz�ll�t�sra alkalmas szekereket gy�rtani �s olyan izmos lovakat kiteny�szteni, amelyek el�g er�sek voltak ahhoz, hogy ezeket a szekereket hossz� t�vols�gokra elh�zz�k. Ehhez a terjeszked�shez tartozik egy�bk�nt a szk�t�k �s a t�rt�nelmileg nehezen meg-foghat� kimmerek (hon)foglal� �s porty�z� hadj�ratai is, az ut�bbiak, amikor a Duna-medenc�be benyomultak, magukkal r�ngatt�k a tr�kokat is a Balk�n �szaki t�jaira.([viii])

M�r sokan r�j�ttek arra, hogy Eur�p�ban (�s ennek nyugati r�szein) sok az olyan f�ldrajzi elnevez�s, amely a ma ott �l� lakoss�g nyelv�n az �g-vil�gon semmit nem jelent, �s sem a latinb�l, sem a germ�nb�l nem �rtelmezhet�, ellenben �l�fogalmak a magyar nyelvben, mint p�ld�ul a helys�gnevekben 'nyakatekerten' jelentkez� k�, mez�, falu stb.
Kik is alkott�k meg (Nyugat-)Eur�pa legels� "civiliz�ci�j�t" ?... A KELT�K !
A kelt�kat Ephorosz, a Kr.e. 4. sz�zadban �l� g�r�g kr�nik�s, a szk�t�kkal, a perzs�kkal �s a libyaiakkal egy�tt a vil�g legnagyobb n�p�i k�z� sorolja. A kelt�k n�pes�tett�k be Eur�p�t a Brit-szigetekt�l az Al-Dun�ig �s m�g azon is t�l, Scythia �s Kis-�zsia fel�. Kr.e. 500 k�r�l eg�sz Eur�pa "kelta k�zen" volt.
A kelt�k kr�nik�saink el�tt sem voltak ismeretlenek. A K�pes Kr�nika, els� r�sz�ben a "Teremt�s k�nyv�"-ben, Josephus Flaviusra �s Ieronimusra hivatkozva No� h�rom fiair�l ad r�vid t�j�koztat�t: "sz�tsz�ledtek h�rom r�sz�be a vil�gnak, Sam �zsi�t, Cam Afrik�t, Japhet Eur�p�t kapta oszt�lyr�sz�l."([ix]). Josephus Flavius-nak ‘A zsid�k t�rt�net�’-b�l tudjuk, hogy ennek a Japhetnek h�t fia volt (> hettit�k ?), "akiknek orsz�gai az �zsiai Taurus �s Amanus hegyeit�l a Tanais (Don) foly�ig �s Gadir�ig terjedtek Eur�p�ban." Ezek a ter�letek addig lakatlanok voltak, �gy az ott leteleped� n�pek saj�t neveiket adt�k. A zsid� t�rt�n�sz Japhet fiainak nev�t is ismerteti: Gom�r, Mag�g, Madai, Jav�n, Tub�l, Mosoch �s Thyras. N�p�k t�l�k kapta nev�t: "�gy h�vt�k egykor a mostani galat�kat gom�roknak �s a mostani Scyth�kat magoroknak �sapjuk Mag�g ut�n..." - mondja Flavius. A K�pes Kr�nika a galat�kat GALLOK-nak nevezi, �s azt �rja, hogy Tr�ja eleste ut�n Pann�ni�ba menek�ltek. �sszegezve, teh�t, Japhet fi�t�l, GOM�R-t�l sz�rmaztak a kelt�k (gallok, galat�k) �s testv�r�t�l, MAG�G-t�l a magyarok (magorok, szitty�k).

Az �r hagyom�ny szerint az els� �r honfoglal�k: Parthol�n �s Nemed, Mag�g ut�dai voltak[x].
A legkor�bbinak tekintett kelta r�g�szeti leletek Kr.e. ezerb�l sz�rmaznak (a fels�-ausztriai hallstatti leletek). Ezek k�pezik a bronz- �s a vas-kult�ra k�zti �tmenetet. Ugyanitt egy bronzkori szk�ta kurg�nt is felfedeztek. A telep�l�s Kr.e. 4. sz�zadban, egy "f�ldindul�s" k�vetkezt�ben, megsz�nt l�tezni. Ennek egyenes folytat�sa az �n. "La-Têne" kult�ra, ami Kr.e. 450 k�r�l alakulhatott. Ez m�r tipikus vaskori kelta telep�l�s. Friedrich Schwab, a La-Têne-civiliz�ci� felfedez�j�t�l tudjuk, hogy a sv�jci Neuenburger-t� k�rny�k�n v�gzett �sat�sai k�zben bukkant, a ma m�r v�zzel fedett �si telep�l�s nyomaira. Ez a kelta "falu" egy olyan helyen ker�lt napvil�gra, a t� keleti partj�n�l, ahol a v�z�ll�sa nagyon alacsony. Ezt a helyet a helybeliek, a velsek (francia-sv�jciak) �gy h�vj�k, hogy "LA-TÊNE", amit a tud�s ‘Untiefe’ – vagyis "z�tony"-nak ford�t ([xi]) à Z�TONY, �r�l AT�IN [at�ny] � "La-TÊNE" (> l�sd m�g: BALA k�t kanyarulat k�z�tt ki�bl�s�d�tt foly�szakasz + TANA� sek�ly v�z).

A kelt�kra gyakorolt szk�ta „hat�s“ nem csak a r�g�szet �ltal vil�gra hozott f�m (arany �s vas) t�rgyakban, de a „kurg�nos“ temetkez�si szok�sban is kimutathat�. Sz�mtalan hasonl� s�rhalmokkal (kunhalmokkal)[xii] tal�lkozunk �ton-�tf�l�n �gy a Brit-szigeteken – Stonehenge vagy a h�res ‘b�zak�r�k’ vid�k�n �ll� Marlborough megyei �ri�s-kurg�n –, mint a Bretagn�ban, Karnakban, a h�res kelta ‘k�tenger’-telepen, �ll� „Szent-Mih�ly tumulusz“. Karnak neve a breton-kelta kurg�n-b�l sz�rmazik, amelynek az �r CARN�N dombocska, s�rhalom[xiii] a megfelel�je. A hatalmas „kunhalmok”-kal egyid�ben megjelennek az els� jelent�sebb aranyleletek is K�z�p-Eur�p�ban, a kor�bbiak �ltal�ban a kereskedelemmel ker�ltek ide. Ezek a s�rhalmok azonosak a K�spi- �s a Fekete-tenger feletti r�szeken �l� lovasn�pek kurg�njaival, n�pek, amelyeket az arany im�data �s a f�mfeldolgoz�s tud�sa tett h�ress�. Jellemz� r�juk m�g az �llatteny�szt�s, a vadl� megszel�d�t�se �s az �ru sz�ll�t�s�ra alkalmas nagy szekerek gy�rt�sa. T�rsadalmuk egy tiszta (�ttekinthet�, vil�gos) fel�p�t�s mutatott, kem�nykez� fejedelmek (k�nok) uralkodtak a t�rzsek felett.([xiv])

A kelt�kat m�r Caesar mint kimondottan "lovasn�p" �br�zolja a 'De bello Gallico' c�m� �r�s�ban. A lovak k�zponti szerepet j�tszottak a kelt�k �let�ben. A "lovak bolondjai" voltak, egy j� l��rt, amit „Keletr�l” szereztek be, �sszes vagyonukat k�pesek voltak odaadni. A kelta vit�zeket szeretett lovaikkal temett�k el (> bronzkori lovastemetkez�s Ribemont-sur-Ancre, Galli�ban). M�g teljes �get�sben is megtartott�k lovaik felett az ellen�rz�st, ir�ny�t�st, vagy a lovak v�gt�ban a harckocsi r�dj�n �llva v�vtak a h�rhedt k�t�l� "kelta karddal". Az ellens�g fej�t, a lovakon rohamozva, egy csap�sra lev�gt�k �s kant�rjukra akasztott�k. Mint minden lovasn�p sz�m�ra a l�lek �ri�si szerepet j�tszott hitvil�gukban. Az ellens�g fej�nek (ahol a l�lek "kapu"-ja van) lev�g�sa, nem csak a vit�zs�g igazol�s�t szolg�lta, hanem a legy�z�tt lelk�nek birtokbav�tel�t is, �gy a l�lek bossz��ll�s�t megakad�lyozv�n. A vez�rek sisakot hordtak, rajta a SOLYOM mad�rral (mert a "s�lyom" volt az (Had-)Isten k�pe, jelk�pe, "aki a harcban megseg�t"). A harcba indul�s el�tt "�ri�si l�rm�t" csaptak – �rja Livius, egy r�mai kr�nik�s Kr.e. 1 sz�zadban, "sz�rny� dalokkal �s ord�t�sokkal" b�tor�tott�k magukat (�s riogatt�k a r�maiakat), "csataki�lt�saik �s csata�nekeik, valamint a sz�rny� zaj, amit a pajzsok d�nget�s�vel csaptak, egyetlen c�lt k�vetett, �spedig az ellens�g megf�leml�t�s�t" – fejezi be a kr�nik�s. Ugyancsak a megf�leml�t�st szolg�lta a hajuk m�szk�vel �s egy n�v�nyi eredet� „sapo”-nak nevezett v�r�s fest�kkel[xv] val� megkem�ny�t�se, h�traf�s�lt �llapotban (�gy a lovak s�r�ny�t ut�nozva) valamint a hossz�, lel�g�, d�s �s lombos bajusz, ami Diodor szerint a riaszt� k�pet m�g fokozta. Egy�bk�nt a kelta f�rfiak �s n�k egyar�nt a hosszura n�vesztett hajukat copfokba (�r CIAB) font�k; kett�, h�rom vagy n�gy ilyen hajfonat is d�sz�tette fej�ket. A kelt�k viselete rendk�v�l sz�nes �s tarka volt: a f�rfiak b�gaty�t (BOLAG „zs�k- vagy h�lyagszer� sz�les nadr�g”) viseltek, amihez – a r�maiak szerint rik�t� sz�n� – inget �s s�t�tk�k vagy fekete mell�nyt (MAELLAN), gyapj�k�penyt (SEAC zeke) vagy r�vid, testhez�ll� kab�tot (CABHAIL) hordtak, ruh�jukat (G�NA) �sszefog� sz�les der�ksz�jon (CRIOS) d�szes tarsoly l�gott, a l�bukon meg r�vidsz�r� csizm�t (BR�G) viseltek.

A kelt�k a harcban rendk�v�l b�trak voltak, vakmer�ek, �nfel�ldoz�ak �s a vit�zs�g sz�m�tott a legnagyobb dics�s�gnek. Caesar a Galli�r�l sz�l� le�r�s�ban k�zli, hogy neki azt mes�lt�k a kelt�k, hogy az �g-vil�gon semmit�l sem f�lnek csak att�l, hogy "a fej�kre esik az �g"! ([xvi]). Melyik n�p tud mag�nak vallani m�g ilyen kitekert �szj�r�st ? Csak a magyar ! Nek�nk is fej�nkre "szakadhat (�s szakadt m�r egy j� n�h�nyszor) az �g". �gszakad�s-f�ldindul�s, fejemen egy koppan�s, szaladj te is pajt�s… – olvashatjuk n�pmes�inkben. V�letlen p�rhuzam lenne ez csup�n ?

Mint eml�tettem, a K�pes Kr�nika is megeml�kezik a kelt�kr�l, mint Mag�g testv�re, Gom�r n�p�r�l, aki a vesztes tr�jai h�bor�t k�vet�en elmenek�l Kis-�zsi�b�l �s letelepedik Pann�ni�ba. Innen, 400 �ves tart�zkod�s ut�n, tov�bbk�lt�zik Galli�ba. Itt nem az a l�nyeg, hogy kr�nik�sunknak igaza van-e vagy sem a k�t n�p (magyar-szittya �s kelta) �s�nek bibliai szem�lyekkel val� azonos�t�s�ban, hanem az, hogy tulajdonk�ppen le�rja a hallstatti kult�ra emelked�s�t �s buk�s�t, 5 �vsz�zaddal ennek felfedez�se el�tt !

T�bb bizony�t�k is arr�l tan�skodik, hogy itt a K�rp�t-medenc�ben egy „�j“ n�p sz�letett. Els� sorban a „f�istenn�“ DANU (DEA-ANU, sz� szerint: J�-ANYA ~ �D-es-ANYA), az ANU „�sanya“ egyik m�sik neve, itt sz�letett meg. DANU isten-any�r�l nevezt�k el a DUN�-t is, felcser�lve ennek r�gebbi ISZTER nev�t. Az Iszter nevet a g�r�g�k hagyt�k r�nk, de, feltehet�en, ez egy szumir-szabir-szittya eredet� sz�, IST�R istenn� nev�vel kapcsolatos. DANU ennek a pontos m�sa. A K�rp�t-medenc�b�l „elk�lt�z�“ – v�lem�nyem szerint, innen, Eur�p�t a sz�lr�zsa minden ir�ny�ban, gyarmatos�t� – kelta telepesek, hab�r az �sany�t, DANU-t, „nem tudt�k magukkal vinni“ (�rj�k az �r kr�nik�k), nev�t tov�bb�ltett�k foly�ikban: az angliai �s sk�ciai DON-ok-t�l a franciaorsz�gi DON-ig, hisz �k a „DANU-fiai“ (Tuatha D� Dannan ‘Danu’ t�rzse) voltak. A DUNA lett a druid�k „szentfoly�ja“ mivel benne �lt az �sanya, DANU. Azt a vid�ket, ahol k�nytelenek voltak az �sany�t, vagyis Istent ! – hisz Anya vala az Isten – h�trahagyni „Anyahonnak“ vagyis ANNWN-nak [ejtsd: ANN�N] nevezt�k. Az ANNWN lett a „M�svil�g“ neve is, ahov� szeretetteik vissza-/megt�rtek. Ez volt m�sik nev�n az „Asszony orsz�ga“ – a BANNWN [ejtsd: BANN�N], sz� szerint: N�NE-/ BANYA-HON)[xvii]. BANNWN nev�ben k�nnyen felismerhetj�k a k�s�bbi latin „Pann�ni�“-t, a DANU/DUNA (�s f�rje B�L/B�L) orsz�g�t, a „J�anya“ (�D-es-ANYA), a k�s�bbi „Sz�zanya“ (Boldogasszony) orsz�g�t.
Ezt az orsz�got m�g �gy is h�vt�k, hogy MAGH M�R, magyarul: „Mez�-sz�les”, amely „�des langyviz� foly�k orsz�ga“ hol „b� v�laszt�ka m�zsernek �s bornak“ �s ahol „fedhetetlen sz�p emberek“ �lnek; ebben az orsz�gban „nincs sem ‘eny�m’ sem ‘ti�d’ [...] vend�gl�t�ink pomp�s �lt�zete k�sz gy�ny�r�s�ge a szemnek; gy�sz�vir�g-sz�n� �rnyalatokban t�nd�k�lnek az orc�k“ �s „b�r sz�p eln�zni F�l S�ks�g�t (�rorsz�gi „alf�ld“), Magh M�r ut�n kop�r vid�knek tetszik...“([xviii])
Eur�p�ban csak egy „Sz�les Mez�“ (Magh M�r) van, ahol m�g ma is elevenen �l az „�sanya“ eml�ke: Magyarorsz�g a „Boldogasszony orsz�ga“ – Eur�p�ban egyed�l�ll�an !...

Figyelemre m�lt�, hogy �rorsz�g is az „Isten anyj�nak orsz�ga”: Az a tisztelet, amely a pog�ny �rorsz�gban az istenn�k (ANU, DANU) sz�mos megjelen�si f�rm�j�t �vezte, r�szben �tsz�llt a Sz�zany�ra. A kelta t�rsadalomban az anya k�zponti szerep�r�l egy sz�jhagyom�nyban fennmaradt, a Hebrid�kr�l sz�rmaz� mond�s sz�l: „Isten sz�v�ben egy anya sz�ve van”([xix]). �rthet� teh�t, hogy az �reknek is egy „Anyaorsz�guk” van.

Attila hal�la �s a Hun Birodalom k�rp�t-medencei r�sz�nek elveszt�se ut�n is a pann�niai kelt�k (a szittya-hun-sz�kelyekkel egy�tt) tov�bbra is itt kellett, hogy maradjanak a DANU-DUNA f�ldj�n, azaz az „Anyaorsz�gukban“ hisz majd az avar hadseregben kelt�kkal is tal�lkozunk. A kelt�k „meg�lt�k a r�mai uralom �vsz�zadait, �s a baranyai h�romsz�gben �tv�szelt�k a n�pv�ndorl�s viharait.[...] Az avarok oldal�n teh�t nem csak szk�t�k, azaz al�nok, hanem kelta ut�dok [...] is r�szt vettek a harcokban.“([xx])

A kelt�k eml�ke nem csak a Magyarorsz�g ter�let�n megsz�letett kelta eredet� „eur�pai rang� magyar kardst�lusban“ vagy m�v�szet�nkben �ltal�ban (szarvas, griffes-ind�s �br�zol�sok stb.), hanem mai �l� nyelv�nkben �s egyes telep�l�sek nev�ben is fennmaradt.

A kelt�k ismertet� jele a nyak�k, az �n. torques (TORC) nyakperec volt (v�. �t�r�k TARYQ-mag szoross� v�lni). Eur�pa egyik n�p�re sem volt ez jellemz�, egy kiv�tellel: „A hun vezet�r�teg keletr�l nyugatra v�ndorl�s�t Bels�-�zsi�b�l, a nyugat-szib�riai L�na foly� egyik mell�kfoly�j�nak vid�k�t�l eg�szen a Rajn�ig a f�rfis�rokban tal�lt, igen s�lyos arany torquesek / nyakperecek el�fordul�sain kereszt�l k�veti a r�g�szet. Igen jellemz�, hogy e nyakperecek majdnem egyharmada, s tegy�k hozz�, a legs�lyosabbak, a K�rp�t- �s a B�csi-medenc�b�l ker�lt el�.“([xxi])

Csomor Lajos ‘�fels�ge, a Magyar Szent Korona’ c�m� k�nyv�ben meg�llap�tja, hogy: „Nyugat-Eur�pa �tv�sm�v�szet�nek a kora k�z�pkor tekintet�ben a legf�bb alapja a sum�r �s egyiptomi eredet� kelta �tv�ss�g.“ [57. old.], majd maga a Magyar Szent Koron�val kapcsolatban hozz�f�zi, hogy: „Az ilyen jelleg� cs�ng�ket el�sz�r Mezopot�mi�ban k�sz�tett�k. Innen a technika - m�dosult f�rm�ban - eljutott a kelt�khoz. [...] Ez a m�v�szet – k�s�bb a hunokkal �s a magyarokkal egy�tt – Urartun �s Ir�non �t, jut el Baktri�ba a Kr.e. II. sz�zad �s a Kr.u. II. sz�zad k�z�tt, �s jelen van a Tur�ni-alf�ld�n a hunokn�l – eg�szen az V. sz�zadig. Feltehet�en ugyanitt saj�t�tj�k el az avarok, akik alkalmazz�k mind kelet-eur�pai sz�ll�shely�k�n mind a K�rp�t-medenc�ben (Darufalvi lelet).“([xxii])

A szk�ta-kelta viszonyr�l sz�kszav�ak a r�gi �r�sok, ak�r csak a modern t�rt�nelmi k�nyvek, de ma m�r tudjuk, hogy, ha nem is volt ez mindig b�k�s, sokkal intenz�vebb volt, mint ahogyan ezt eddig hitt�k. Err�l a kapcsolatr�l �gy v�lekednek Kinder �s Hilgemann n�met t�rt�n�szek: A (szk�ta-)kimmerek, tauricai[xxiii] (meotiszi) kulturelemek �tv�tel�vel, er�s hat�st gyakorolnak a Hallstatt-i kult�r�ra, �s �gy el�-�zsiai kulturelemek k�zvet�t�i lesznek, a szk�t�k a fiatal (k�s�i) Hallstatt-kult�r�ra �s a La Têne-kult�r�ra hatnak.[...] A holtakat s�rhalmokba temetik egy szek�rre fektetve (j�llehet szk�ta hat�sra)[xxiv]. A szerz�p�ros a (tipikusan kelta) La Têne kult�r�r�l �gy folytatj�k: A kisug�rz� ter�leteken az �shonos lak�s�g er�s kelt�s�t�sa megy v�gbe. Ezt a folyamatot Christiane �luêre, francia t�rt�n�szn� is, a ‘Die Kelten’ (1994) c�m� k�nyv�ben: Keltisierung Europas – Eur�pa kelt�s�t�s�nak nevezi. A Kr.e.-i els� sz�zadig, a g�r�g�k �s a r�maiak, minden �szak-eur�pait, hat�rozattan kelt�knak �s szk�t�knak tekintenek[xxv].

O.F. Meinander Helsinki-i t�rt�n�sz, aki, miut�n lesz�gezi, hogy a tipikus f�s�s-ker�mia kult�r�j�t hordoz� �s-finnek leteleped�se a Kelet-Baltikumban lez�rult Kr.e. 3. �vezredben, meg�llap�tja, hogy: A fonald�szes-ker�mia, csatab�rd-kult�ra hordoz�inak [�rtsd szk�t�k] meg�rkez�se (Kr.e. 2400-1900), akiket hab�r nyelvileg gyakran indogerm�nnak tekintenek, m�gis egy fontos szerepet j�tszott a finn n�p kialakul�s�ban[xxvi]. M�s sz�val, az �s-finnek �s az (�s)szitty�k, a Baltikumban lezajlott, kevered�s�b�l megalakult a finn n�p �s nyelv. Ezzel az elm�lettel Meinander kell�k�ppen meg is magyar�zza a magyar-finn „rokons�got“!
A ‘csatab�rd’ (fokos)-n�p�nek indogerm�ns�g�t megc�folja Kinder �s Hilgemann, akik r�mutatnak, hogy: A fonald�szes-ker�mia (csatab�rd) n�pe hab�r nem indogerm�n, Eur�pa indogerm�nosod�s�ban kivette r�sz�t.([xxvii]). M�ra m�r ezt az „indogerman�d�sban” bet�lt�tt szerepet is k�ts�gbe vonj�k: Az akkori k�z�p-eur�pai �s a kurg�n-kult�ra k�z�tt �szlelt egyes hasonl� von�sok miatt azt k�pzelt�k egyes t�rt�n�szek, hogy nyelvi p�rhuzamokat is rekonstru�lhatnak. �gy j�tt l�tre az az elm�let miszerint „d�l-orosz” f�lnom�dok c�lzottan nyugatra v�ndoroltak �s ott beind�tott�k Eur�pa indogerm�nos�t�s�t. Ennek az elm�letnek a legh�resebb k�pvisel�je az 1994-ben elhunyt, balti (litv�n) sz�rmaz�s� Marija Gimbutas, aki Los Angeles-i egyetem r�g�sz-tan�rak�nt szerzett mag�nak h�rnevet; elm�let�t sokan elfogadt�k �s �gy k�zismert� is v�lt. Csak hogy nem minden kutat� �rtett ezzel egyet, �s meg is c�folt�k. Rieckhoff a „Faszination Archeologie” (1990, 52. old.) c�m� k�nyv�ben �rja, hogy: Sok jel arra mutat, hogy Eur�pa az �jk�kor v�g�re az indoeur�pai nyelvcsal�dba tartozott. De semmi nem bizony�tja, hogy ez az eredm�nye lenne egy d�l-orosz sztyeppei harcos-nom�dok be�z�nl�s�nek, egy olyan id�ben mikor m�g sem harckocsi, sem lovas-harcosok nem l�teztek. A puszt�r�l valami m�s j�tt: gazdas�gi �s technikai �j�t�sok, amelyek meghat�roz�an befoly�solt�k K�z�p-Eur�pa kult�r�it. A kurg�nos temetkez�s (kunhalmok) valamint az arany kultikus �s �kszerk�nt val� haszn�lata bizony�ra alkot�r�szei voltak ennek az (kultur-)importnak.([xxviii])

A szittya-magyar viszonyr�l m�r b�vebb bizony�t�kokkal rendelkez�nk. Err�l Barry Cunliffe, angol t�rt�n�sz �gy �r: A Kauk�zust�l �szakra [...] Egy v�gtelen Puszta, amely, K�n�t�l Eur�p�ig terjed s az �lland� v�ndorl�snak sz�ks�ges felt�teleket biztos�tja. Hatalmas folyok: Volga, D�n, Dnyeper, B�g, Dnyeszter �s az Al-Duna szabdalj�k ezt a vid�ket, amely d�len puszta �s �szakon meg tundra. Ebben a „v�gtelenben“ k�boroltak m�g n�vtelen lovas �s �llatteny�szt� n�pek, akiket majd k�s�bb, a k�l�nb�z� t�rt�nelmi �r�sokban kimmereknek, szk�t�knak, szarmat�knak, al�noknak, hunoknak, magyaroknak, bolg�roknak �s mongoloknak neveztek. �k is befoly�solt�k Eur�pa kult�r�j�t, amikor a Duna-foly�son �tjutottak vagy, a K�rp�tokat megker�lve, �szak-Eur�pa s�k ter�leteire terel�dtek. […] a Puszta n�pei fontos szerepet j�tszottak az eur�pai kult�ra kialakul�s�ban.([xxix])

A lovas-nom�d kelt�k K�z�p-Eur�p�ba �rkezve, letelepedtek. A m�r eddig is t�bbsz�r id�zett 'A kelt�k aranya nyom�ban' c�m� k�nyvben, a kelt�k eredet�r�l �s megteleped�s�r�l (Die Kelten: Herkunft und Sesshaftwerdung) sz�l� fejezetben magyar�zatot kapunk a leteleped�s okair�l �s k�r�lm�nyeir�l is: Azt, hogy milyen m�dszer szerint kerest�k ki maguknak az �j haz�t, csak felt�telezni tudjuk. Bizony�ra az arany szerepet j�tszott ebben a kiv�laszt�sban, hisz aranyat birtokolni, annyit jelentett, mint r�szesedni az �r�kk�val�s�gban, �s �gy kapcsolatban lenni halhatatlan istens�gekkel. A nemesf�mnek csak m�sodsorban volt anyagi �rt�ke. A kelt�k magukkal hozt�k az �shaz�b�l, a K�spi- �s a Fekete-tenger feletti ter�letekr�l nem csak az arany im�dat�t, de az arany kitermel�s�nek �s megmunk�l�s�nak tud�s�t is. A bev�ndorl� nom�dok �ri�si mennyis�g� aranyat tal�lhattak itt h�romezer �vvel ezel�tt – a k�s�bbi �vsz�zadokhoz k�pest – mivel �k voltak az els�k, akik k�pesek voltak ezt az aranyat rendszeresen kib�ny�szni (> �r BAIN b�ny�szni, ki�sni). Keleti bev�ndorl�k r�v�n, a Duna v�lgy�t, mint term�szetes utat, haszn�lt�k a k�zleked�sre. A foly�t k�vetni t�bbet is jelentett, mint egy term�szetes utat v�lasztani, hisz a Dun�ban m�g ma is lehet aranyat mosni, mint p�ld�ul Magyarorsz�gon. A lovas-nom�dok k�vett�k az arany nyomvonal�t.([xxx]). A n�met kutat�csoport �gy folytatja: A leteleped�s v�laszt�s�n�l, a megtelepedett �letforma el�nyeinek t�ls�lya, az ebb�l sz�rmaz� h�tr�nyokkal szemben, d�nt� lehetett. Mert a leteleped�s neh�zs�gekkel is j�rt. Mint minden lovas-nom�d n�p, a kelt�k sz�m�ra is a legnagyobb gondot a megv�ltozott l�tart�s jelentette. Lovakat nem lehet olyan k�nnyen tartani, mint a kuty�kat, mivel a v�gtelen puszta �letter�hez szokott �llatnak sz�ks�ge van megfelel� k�rnyezetre. Aki a lovait kihozza a megszokott vil�gb�l �s egy teljesen megv�ltozott k�rnyezetben teny�szti, ahol nincs term�szetes sz�raz legel� (asz�), legel�ket �s mozg�steret kell nekik biztos�tson. A Kelet v�gtelen puszt�j�val szemben Nyugat-Eur�pa, k�l�n�sen az Alpok el�ter�ben, hatalmas �s s�r� lomberd�kben, l�pokban �s vizes r�tekben b�velkedett. Ez�rt a meg�rkez� lovas-nom�dok magaslatokon telepedtek meg – t�vol a foly�kt�l – mert csak �gy tudt�k lovaikat megfelel� k�rnyezetbe hozni �s megv�deni a nedves r�t okozta patagyullad�st�l.([xxxi])

Ki is teh�t a kelta ?
Egy bels�-�zsiai (szk�ta) eredet� lovasn�p, mely Eur�p�ba �rkezve letelepedett. A kelt�kat a k�z�ptermet, z�m�k testalkat, kerekfej�s�g, ov�lis arc ki�ll� j�romcsontokkal, barna haj copfokba fonva valamint hossz�, lel�g�, d�s �s lombos bajusz (F�SS) jellemez.
T�rsadalmuk ugyanazt a h�rmas feloszt�st mutatja, mint a magyar honfoglal�k�: Nagyfejedelem (�r CEAN fej, f�, fejedelem) �s k�s�rete (t�ltos, t�rnok, tolm�cs stb.), a harcosok (�r FLATHA l�f�) �s a b�-nemzets�gf�k ill. nagy�llattart�k (�r B�-AIRIGH).
Orvosaik (druid�ik, tord�ik) ismert�k az Eur�zsi�ban egyed�l�ll�, �s csak a „magyar” (tur�ni) n�pekn�l haszn�lt koponyal�kel�st, mint gy�gy�t�si m�dszert.
A kelt�k zen�je ma is pentatonikus, �s a magyarra nagyon hasonl�t, egyik legszebb t�ncuk a COR (fordulni, forogni, p�r�gni a t�ncban), amely a DEAS sz�p, d�szes �rtelm� szavukkal a magyar „CS�R-D�S“-t eredm�nyezi. A r�maiak egy „transalpinus“ (alpokont�li, idegen) n�p t�nc�t �gy h�vt�k, hogy CORDAX – a sz�t�r szerint: „d�szes, pomp�s t�nc“ (�ppiger tanz)! Vajon milyen n�p, kelta vagy szittya-hun-magyar volt-e az, amelynek t�nca annyira megtetszett a r�maiaknak?

Az �r zene „ein uns fremd anmutender, beinahe orientalisch klingender Klagegesang“ (egy re�nk idegenen hat�, majdnem keletiesen hangz� sirat�) – �rja Lars Kabel ‘Irisch-G�lisch Wort f�r Wort’ zsebk�nyv�ben.
„Az �rek �s a moldvai magyarok zenei vil�ga nemcsak lelk�letben, az azonos h�fokban tal�lkozik, de pentat�ni�ban, a t�ncok tagoz�d�s�ban, fel�p�t�s�ben �s fajt�iban is megegyezik. A jig[xxxii], a legr�gebbi �r leg�nyesek egyike er�sen hasonl�t keleti p�rj�hoz, az �sszekapaszkod� f�rfi �s n� forg�st �s megtorpan�st v�ltakoztat� l�p�sei mind�k vid�ken megtal�lhat�k.“ – �ll a Magyar Nemzet 1998. november 5. sz�m�ban: Tisz�n innen Dublin t�l (�r �s moldvai cs�ng� n�pzene a Fon�ban) c�m alatt.

A m�ig �l� kelta (breton) n�pviselet, ak�r a zene gy�kereit is, maguk a bretonok a Tur�nban keresik. A breton n�pm�v�szet, a breton n�pviselet, n�pszok�sok, „botost�ncok” vagy lovas felvonul�sok a magyar p�rjukhoz k�zel �llnak.

�rorsz�g ma Nyugat-Eur�pa legnagyobb l� teny�szt�je. A feln�ttkort el�rt ifj�, ak�r csak a breton leg�ny egy lovat kapott aj�nd�kba, hogy azzal vigye bab�j�t (�r B�B menyecske, szeret�), a nyeregbe �ltetve, a templomi menyegz�re (�r MIONN p�rta, ��r NAS-adh n�sz).
Az �si kelta �r�s a rov�s�r�s volt. A kelta rov�s�r�s egyik legszebb p�ld�nya a spanyol-orsz�gi Saragosa-vid�ki bronz lemezen tal�lhat�. Az �rek botokra r�ttak, amir�l m�r Sebesty�n Gyula is besz�mol a ‘Rov�s �s Rov�s�r�s’ cikksorozat�ban, az „Ethnographia“ foly�iratban (1903 - 1904): „�rorsz�g �slak�i k�z�tt az �regebb �rek az im�ds�gaikat nem �n. r�zsaf�z�rr�l, hanem rov�sbotr�l olvass�k le.“ A sk�ciai, �rorsz�gi �s �szak-angliai �ri�s-k�veken fennmaradt �r�sjeleket OGHAM-�r�snak nevezz�k (v�. ��r OG bev�s, bev�g) ~ magyarul �K-�r�snak [> magyar ‘�KOM-b�kom’ orm�tlan, gyerekes �r�s]. Ez az �r�s a k�vekbe v�sett vagy f�ba v�gott egyenes, vonalszer� �kekb�l, rov�tk�kb�l �ll� jelrendszer, amit csak a k�l�nb�z� szertart�sos esem�nyekre, �nnep�lyekre val� megeml�kez�s c�lj�b�l haszn�ltak[xxxiii].

Manaps�g a latinnak nevezett bet�s�r�st haszn�lj�k, �s k�nl�dnak vele, ak�r csak mi is. A „rov�s“ fogalm�t nem vehett�k �t semmilyen m�s n�pt�l, hisz a „rov�s“ csak magyarul �s �r�l �rthet� (magyar ROV-�s � �r RIABH cs�k, s�v, nyom), �s a R�NI (bev�sni) ig�b�l sz�rmazik (v�. �r RIONN bev�sni, r�ni). Az �r�s a kezdetben m�g minden n�p saj�t „titka“ volt: �r�l R�N titkot jelent. Ezt a „titkot“ vette �t a korai germ�n, �s �gy a m�s n�pt�l �tvett �r�s�t "Runenschrift" vagyis ‘titkos �r�snak’ nevezte – a rov�s n�met neve „gravieren, stechen, einmei�eln“ (> g�t ‘gameleins’ �r�s). Ki kinek „k�lcs�nz�tt“, mikor �s meg minek?

Ha most befejez�s�l a magyar-�r lelki azonoss�got akarjuk megvizsg�lni, el�g lenne id�zni Margaret Mac Curtain �r t�rt�n�szn�t, aki �gy fogalmaz: Agressz�v-imperialista orsz�goknak van egy „Apaorsz�g”-uk (p�tri�juk), m�g, az �vsz�zadokig idegen uralmat megszenved� orsz�goknak, mint amilyen �rorsz�g is, egy Anyaorsz�guk van[xxxiv].

Megjegyz�sek
[i] "Ezt a paradicsomi vid�ket � [P�ris] azonnal megkedvelte, �s megparancsolta, hogy a Szikan hegy tetej�re egy hatalmas v�rat �p�tsenek." (‘T�rih-i �ng�r�sz’ avagy a Magyarok T�rt�nete).

[ii] V�. �r B�IRE [ejtsd ‘b�rzs’] verseny > B�IREOIR versenyz�.

[iii] �r�l BARR�G birok, birk�z�s neve

[iv] L�sd m�g: �r LUB�N labda, IMIR m�k�z�s, LUTH fut, szalad

[v] 'Die Kelten – Europas Volk der Eisenzeit' (A kelt�k – Eur�pa vaskori n�pe, 1995, 104. old.).

[vi] Az �r CEALA-igh ige egy�b jelent�sei: el-KEL elfogy / K�LT k�lteketik, elpazarol; vm-it hirtelen felf�ggeszt, besz�ntet (p�ld�ul egy alv�st, egy �lmot vagy egyszer�en egy nyugalmi �llapotot, ilyenkor: fel-KEL / K�LT).

[vii] Matthews, Caitl�n: Kelta hagyom�nyok, 13-14. old.

[viii] F�rster, O., Spielvogel, G., N�gele, G.: Auf der Suche nach dem Gold der Kelten, 52. old.

[ix] Berenik Anna: A f�lre-magyar�zott Anonymus: 1. r�sz 'Magur�t�l Lebedi�ig, 62. old.

[x] Ellis P.B.: Die Druiden (A Druid�k), 127. old.

[xi] Timaru-Kast S�ndor: Kelta magyarok, magyar kelt�k, 23. old. [à 'Die Kelten – Europas Volk der Eisenzeit’].

[xii] N�met�l „H�NEN- (r�giesen) HIUNEN-gr�ber” – sz� szerint: HUN-s�rok (> Kluge, F: Etymologisches W�rter-buch der deutschen Sprache, 388. old.). A 13. sz�zadt�l a H�NE „�ri�s” �rtelmet is kap. A HUNNE hun fogalom csak a humanizmus kor�ban sz�letett. L�sd m�g: H�NENHAFT �ri�si, hatalmas.

[xiii] �r�l TUAIM a s�rhely (TEM-et-�) egyik m�sik neve; vels�l S�R s�rhalom, t�nd�rdomb.

[xiv] F�rster, O., Spielvogel, G., N�gele, G: Auf der Suche nach dem Gold der Kelten (A kelt�k aranya nyom�ban), 51. old.

[xv] Innen sz�rmazik az a hiedelem (klis�) miszerint a kelt�k v�r�s haj�ak. A mai �r lakoss�gnak is csak eleny�sz� 3-4%-a v�r�s haj� [à Susanne Tschirner: Irland, 19. old.]. Bretagn�ban vagy Walesben ez az ar�ny 1% alatti. A kelt�k (�rek, sk�tok, velsek, bretonok) d�nt� t�bbs�ge (95% felett) barna haj�. Ebb�l a kelta „sapo“-b�l sz�rmazott a korak�z�pkori francia „sab�n“ (szappan) is.

[xvi] Timaru-Kast S�ndor: Kelta magyarok, magyar kelt�k, 30. old. [à 'Die Kelten – Europas Volk der Eisenzeit' [A kelt�k – Eur�pa vaskori n�pe], 64-65. old. nyom�n].

[xvii] �r�l BAN f�rjes asszony, �regasszony – v�. B� fiatal (f�rjetlen) asszony, CAIL�N menyecske (> t�r�k GELIN).

[xviii] Mac Cana, P.: Kelta Mitol�gia, 125. old.

[xix] Matthews, Caitl�n: Kelta hagyom�nyok, 165. old.

[xx] Makkay J�nos: Indul a magyar Attila f�ldj�re, 199. old.

[xxi] Garam �va, Kiss Attila: N�pv�ndorl�s kori aranykincsek a Magyar Nemzeti M�zeumban, 8. old.

[xxii] Csomor Lajos: �fels�ge, a Magyar Szent Korona, 157. old.

[xxiii] Kelta / breton DOUR (nagy) v�z – innen sz�rmazik a Dover angliai kik�t�v�ros, valamint a „Dr�va” neve is.

[xxiv] Timaru-Kast S�ndor: Kelta magyarok, magyar kelt�k, 31-32. old. [à Atlas zur Weltgeschichte , 21. old. nyom�n].

[xxv] Timaru-Kast S�ndor: Kelta magyarok, magyar kelt�k, 32. old.

[xxvi] Timaru-Kast S�ndor: Kelta magyarok, magyar kelt�k, 32. old.

[xxvii] Timaru-Kast S�ndor: Kelta magyarok, magyar kelt�k, 32. old. [à Atlas zur Weltgeschichte, 15.old. nyom�n].

[xxviii] F�rster, O., Spielvogel, G., N�gele,G.: Auf der Suche nach dem Gold der Kelten, 51. old.

[xxix] Cunliffe, B.: Illustrierte Vor- und Fr�hgeschichte Europas, 11. old. Ugyan � v�li, hogy a kelt�k �s a szk�t�k Eur�p�ban val� meg�rkez�s�vel beindult „Eur�pa keleties�t�se” (’Die Kulturen der alten Welt’, 2000). Tov�bb�, a h�res oxfordi egyetem professzora a d�kokat is egy kelta-szk�ta kever�k n�pnek tekinti (’Die Kelten’, 2000).

[xxx] F�rster, O., Spielvogel, G., N�gele, G.: Auf der Suche nach dem Gold der Kelten, 52-53. old.

[xxxi] F�rster, O., Spielvogel, G., N�gele, G.: Auf der Suche nach dem Gold der Kelten, 55. old.

[xxxii] Az angol ‘jig’ kapaszkod�, fogodz� t�nc �r neve: PORT (> v�. PORTA-igh mer�l, m�rt).

[xxxiii] Timaru-Kast S�ndor: Kelta magyarok, magyar kelt�k, 46. old. [à ‘Die Kelten – Europas Volk der Eisenzeit’ (A Kelt�k – Eur�pa vaskori n�pe), 17. old. nyom�n].

[xxxiv] „Aggressiv-imperialistische L�nder, so sagt die irische Historikerin Margaret Mac Curtain, haben ein Vaterland, jahrhundertelang von fremden Herren besetzte L�nder wie Irland dagegen ein Mutterland.” (Susanne Tschirner: Irland, 20. old.)

Felhaszn�lt irodalom
1. Berenik Anna: A f�lremagyar�zott Anonymus, I. Magur�t�l Lebedi�ig (1993)
2. Csomor Lajos: �fels�ge, a Magyar Szent Korona (Sz�kesfeh�rv�r, 1996)
3. Cunlife, B.: Illustrierte Vor- und Fr�hgeschichte Europas (Frankfurt, 1996)
4. Ellis, P.B.: Die Druiden (M�nchen, 1996)
5. F�rster, O., Spielvogel, G., N�gele, G.: Auf der Suche nach dem Gold der Kelten (M�nchen, 2002)
6. Garam �va, Kiss Attila: N�pv�ndorl�s kori aranykincsek a Magyar Nemzeti M�zeumban (1992)
7. Mac Cana, P.: Kelta mitol�gia (Budapest, 1993)
8. Makkay J�nos: Indul a magyar Attila f�ldj�re (Budapest, 1996)
9. Matthews, Caitl�n: Kelta hagyom�nyok (Budapest, 2000)
10. Timaru-Kast S�ndor: Kelta magyarok, magyar kelt�k (Budapest, 1999)

Egy�b forr�smunk�k
1. George / Brown / Anker: Die Kelten – Europas Volk der Eisenzeit (Time Life, 1995)
2. Kinder, H., Hilgemann, W.: Atlas zur Weltgeschichte (K�ln, 1987)
3. Kluge, F.: Etymologisches W�rterbuch der deutschen Sprache (Berlin, 1999)
4. Tschirner, Susanne: Irland (K�ln , 2000)

www.ezomedia.net/e107_plugins/forum/forum_viewtopic.php