Hova tűntek el ezek a testek?

Itt kolostorokról van szó, atyákról, tehát nem egy egyéni teljesítmény jelenik meg, hogy valaki keservesen eléri a romlatlan test üdvözítő szintjét, hanem ez a pálos rend hagyománya. Ha valaki a közösség, a szent szerzet tagja lesz, egészen biztos, hogy eljut erre az emelkedett szintre. Nem egy romlatlan testről, hanem kolostoronként ezrekről beszélnek. Ezt ki kell munkálni, és kiderül, hogy ez a hatalmas nagy titok, hogy romlatlan a testük, ez pedig sem szerzetesi fegyelemmel, sem sok imádsággal nem lehet elérni, hanem tudni kell a romlatlan test előállításának útját. Viszont ha nem tudjuk, akkor mondjuk kivételes esetekben, egyéni teljesítményként előfordulhat. Ezt a keresztény egyház tanúsítani tudja, de ha valaki közösségi szinten, hagyományként gyakorolja, tehát egész kolostorok vannak, s nem egy, hanem 4-5 kolostor van megnevezve, akkor ez azt jelenti, hogy itt egy hatalmas tudás van, és itt az üdvözülés nem öncélú, hanem közösségi célzattal működik, a nemzet romlatlan testén kell munkálkodni, hogy a nemzet ne pusztuljon el.

Visszatérve erre a különös eledelre, amikor Özséb már szinte öregembernek számít, és elmondják hogyan alapította meg a szentkereszti kolostort, világosan leírják, hogy hol van. (Bár ne mondták volna meg, mert ez kelti a mai korban a legnagyobb zavart.) Azzal, hogy pontosan elmondják, hogy hol van, lehet tudni, hogy egyetlen feltárt pálos rom sem azonosítható a Pilis környékén, ezzel a szentkereszti őskolostorral. Ugyanis a következőket jegyzik le:„Esztergom mellé, hegynek orma fölé", tehát világosan elmondják, hogy a szentkereszti kolostor hol épült fel. Az, hogy Esztergom mellé, ez még lehet elvi melléhelyezés is, hogy innentől kezdve ez a kolostor az esztergomi érseki központtal egyenértékű, de hogy hegynek orma fölé, ez azt jelenti, hogy völgyben keresnünk nem lehet. És kósza források is, mindig ezt a hegyen lévő kolostort erősítik meg.
Amikor leírják, hogy hogyan alapítja Özséb, elhangzik, hogy 6 társával együtt, tehát éppen 7-en alapítanak kolostort a forrás mellett, a hármas barlang mellett, tehát pontos meghatározások szerepelnek. Van egy bővizű patak, aminek csak az a neve, hogy forrás. Ha egy forrást nem neveznek meg, és abban a folyó víz a lényeg, és közben mindig figyelmeztetnek, hogy a régi atyák útja elevenedik meg, és a Pilis belsejéből indul el, akkor éppen a királyi hagyományt akarják ezzel a forrással tovább menekíteni. Hogyan lehetne nevet adni ennek a forrásnak?

Magyarország első királyának neve folyóvizet jelent: Atilla. És a templomi feliratban ezt még külön hangsúlyozzák. Az utolsó mondatban, ami Varsányi István kőbe vésett verséből fennmaradt, mely a szentkereszti kolostor bejárata fölött volt elhelyezve, leírják, hogy a pálosok „úttalan utakon jártak, barlangokban laktak" s a végén elkezdik magyarázni, hogy „a lelkük és a ruhájuk fehér, mint a hó". S az utolsó mondat: „Kis patakból így lesz majd nagy vizek árja". Ez maga az atillai küldetés: elindítani.

Hogy indul Emese álma, amiből csalhatatlanul lehet tudni, hogy Emese nem akármilyen utódoknak ad majd életet? Elindul egy fénylő folyam. És itt a pálosoknál az utolsó, mintegy amikor az i-re felteszik a pontot, elindítanak egy hatalmas folyamot, ez most még csak csörgedezik.

De hogyan írják le Hunyadi Mátyás születését: mintha vizek áradásából bukkant volna föl a lelke (Thúróczy krónika). Ő el tud indítani egy programot, és ez nem misztika. A pálos rend a saját eszmeiségét, a legcsattanósabb szinten egy kis patakhoz köti, amiből majd hatalmas áradás lesz – azért alakultunk, hogy a bennünk lévő lelki energiák elindítsanak egy hatalmas nagy folyamatot, - akkor ezt komolyan kell gondolni.

Hogy ezt ők mennyire gondolták komolyan: pl. Nagy Lajos születési événél 1325. március 5-én vagy 6-án, a pálos évkönyvekben a következők vannak bejegyezve: „A király megszületett". Honnan lehet ezt tudni? Ennyit jelent, ha van közösség, és a közösség tudja, hogy egy jelentős ember született meg.

A pálosok ugyanígy serénykedtek és tüsténkedtek, hogy Hunyadi Mátyás végre megszülessen. Ha az ember a pálosok életútját követi, akkor a vége felé egy megbocsátható érzése lesz, azért küszködtek, remetéskedtek, viaskodtak, hogy a Szent Koronának még legyen utoljára egy magyar uralkodója. Ez volt Hunyadi Mátyás. Utána, mintha maguk a pálosok is a gyeplőt kidobták volna a kezükből, hiszen tudták, hogy utolsó. Mátyást a maga korában II. Atillának nevezték. Van egy első Atilla, ő indította a magyarság Kárpát-medencei küldetését, és van egy második Atilla, aki zárja, de ugyanakkor pedig valamit a jövő felé nyilván elindított: ez az igazságos Mátyás, tehát ő fog ránk várni az utolsó ítéletnél: Hollós Mátyást nem lehet kikerülni.

Visszatérve Özsébre és a kolostor megalapítására…

Pontosan leírják, hogy hol létesül a szentkereszti kolostor. Szerepel a helymeghatározásnál a Hármas-barlang neve is. Ez az egyik legizgalmasabb kérdés, mert ahol pálos kolostor van, akárhol a Kárpát medencében, egészen biztos, hogy a környékén vagy természetes, vagy mesterséges barlang található. Nincs olyan pálos kolostor, akár az Alföldön, akár az Északi-középhegységben, akár a Bakonyban, barlang mindig van a közvetlen környezetében. Hármas barlangról már volt szó, itt lehet érzékelni, hogy ki hol tart már a bölcsesség útján, mert aki a hármas barlang hallatán elkezd 3 barlangot keresni, az nyugodtan keresheti. Ugyanis ennek neve a Hármas-barlang, és nem azt jelenti, hogy van 3 barlang egymás mellett, hanem azt, hogy van egy barlang, aminek a neve Hármas. A Pilis tele van Hármas utakkal, forrásokkal. Viszont a hármas névnek úgy látszik nagyon fontos a jelentősége. Ha máshonnan nem, akkor a népmesékből ismerős lehet. Mikor van egy király, akinek van 3 fia, és a meséből derül ki, hogy ez a három egy és ugyanaz a fiú, csak három arculata van, mint a Szentháromságnak, s nem lehet őket különválasztani. A Hármas-barlang minden jel szerint egy nagyon fontos beavatási központ volt.

Ami a földön isteni működésként tetten érhető, mindig egyszerre három arcát mutatja felénk, ez a Szentháromság titka. Ez a barlang ennek az erőnek és hatalomnak volt a központja, és tudnunk kell, hogy a pálosoknál nagyon erőteljes volt a fehér ruhájú, fehér hajú öregember megidéző jelentősége, nem kultusza, mert a pálosok önmagukban váltak atyává, öreggé, és ebben az öregségben megtalálták az örökkévalóságot, és romlatlan testet hagyományoztak ránk.

Amikor elmondják, hogy hol építi fel Özséb a szentkereszti kolostort, utána elkezdenek beszélni a pálosok étkezési szokásairól. Mintha a szentkereszti kolostor egy szerzetesi étterem lenne, arról kezdenek el beszélni, hogy ételben és italban nem voltak válogatósak. Ez viszont nem olyan adat, amit egy szent esetében kötelezőszerűen elő kéne írni, de mégis valamiért fontos a szerepe pont a kolostor alapítását bemutató szövegben. Az étellel és itallal mindig kapunk egy többletet. Megint Atilla neve bujkál ebben, ami a magyar nyelvben ételt és italt, a török nyelveken pedig nagy folyamot jelent. S itt lehet érzékelni, hogy mit jelent, amikor egy vallás ételről és italról beszél, és ennek működését az üdvösség szintjén említi meg. („Mert az én testem étel, az én vérem ital, és nem üdvözül, aki nem eszi a testemet, és nem issza a véremet.") Ez az az energia, és hatalom, amiből a pálosok éltek. Ez egyfajta többlet, és amikor már nagyon-nagyon veszedelmes körülöttük a kíváncsi kutakodás, akkor ilyen gyönyörű allegóriákban, kicsit materiálisabb szinten ugyanezt mondják el.

Egyszer egy püspök látogatást tett a kolostorban, és feltett egy kérdést egy ifjú szerzetesnek, akit még gyermekkorából ismert: régóta ismerlek, tudom, hogyan neveltek otthon, mivel etettek, emlékszem, már akkor is délceg legény voltál, de hogyan lehetséges, hogy most itt élsz ebben a kolostorban és szebb, tisztább, erősebb, és emelkedettebb vagy, mint otthon régen?
Erre a következőket válaszolta a legény, aki minden jel szerint Özséb utódja, Benedek volt: Kedves barátom, ennek van egy nagy titka: mindig egyféle étellel kell táplálkozni! Tudjuk, hogy ez mese, mert itt egy erőről van szó, és az a lényeg, hogy ettől a befogadott erőtől válik szebbé az ember, ha ugyanakkor lehet látni, hogy nem eszik és nem iszik szinte semmit sem. Ezután az ifjú szerzetes még hozzáteszi: én mindig borsót eszem. Mindig egyféle a táplálék, mert a sokféle tápláléknak sokféle hatása van.

Tehát egy hatásról kezd el beszélni. Gyöngyösi Gergely, aki a rend Mestere volt, külön figyelmeztet, hogy milyen bölcsen válaszolt ez az ifjú. Abban nincs bölcsesség, hogy azt mondja, borsót eszem, de ezzel megadja valaminek a mértékegységét, és ez a lényeg. Ugyanis az a mennyei eledel, amit a holló hoz a csőrében, amivel remete szent Pál 60 éven keresztül táplálkozott a sivatagban. Ezt nem a föld állítja elő, hanem a mennyből érkezik. Mikor a régi nagy világvallások mögött álló hagyományokban beszélnek a halhatatlanságról, az örökkévalóságról, - és itt most olyan hagyományokra emlékeznünk, amelyek az egész földkerekségen megtalálhatók, Mexikóban, Egyiptomban, Kínában - egy titokzatos ételről írnak, egy olyan eledelről, ami megőrzi a testet a halál után is. Ennek az ételnek az előállítási útját csak a beavatottak ismerhetik. Ezt az európai középkori mágia és misztika kvintesszenciának és életelixírnek nevezte. Amikor pedig a használatáról és mértékegységről van szó, mindenhol ugyanazt az egységet írják elő kötelezőszerűen. Ez a mértékegység a borsószem. Ez az egyiptomi írásokon, a középkori alkimista iratokban is így szerepel. S a pálos atyáknál is ugyanezt találjuk. Őket a háttérből mindig alkímiai tevékenységgel vádolták meg a nyugatról érkezők, mert máshogy nem tudták elképzelni az örök élet titkát, minthogy valaki különböző utakon, hosszas töprengés után felfedezi a csodaszert. A pálos atyák egészen biztos, hogy nem ezen az úton jártak, de valamit ismertek, és ezt a titokzatos mennyei eledelt, amikor mértékegységhez kötötték, akkor borsószemnek nevezték.

Amikor leírják miért alakul meg a szentkereszti kolostor, hogy hol van, közvetlenül utána pedig erről beszélnek, ez azt jelenti, hogy bizony a szentkereszti kolostor egyik titka maga a Szent Kereszt, a másik pedig annak a halhatatlan és romlatlan testnek az előállítása, ami rajta feszül a kereszten. Ez a test ugyanis a világ teste, és a pálosok ezt munkálják és építik. Amikor már ténylegesen irodalmi hagyománya is van a pálos rendnek, amiről azt akarták, hogy a külföldiek ne értsék meg, azt magyarul írták, amiről azt akarták, hogy bárki elolvassa, azt pedig latinul.

Ez hatalmas figyelmeztetés, és itt pálos kolostorokról és nem falusi plébániákról van szó. Ezt külön hangsúlyozzák, versekről, vallásos könyvekről van szó. Báthory László nevezetű budaszentlőrinci pálos atya, magyar nyelven írja meg a Bibliát. Az irodalomtörténészeink pedig fordításokat keresnek levéltárakban. Miről van itt szó? Megírja! Ez óriási különbség, mert nem lefordítja, hanem megírja a bibliát a magyarság számára. Vajon hova tűnt ez biblia, és hová tűntek a pálos költők magyar nyelvű versei? A budaszentlőrinci kolostorról azt mondják, hogy a kultúra fellegvára volt. Azt nem tudjuk, hogy hol volt, de azt igen, hogy magyar nyelvű volt a kultúra, tehát itt megint szemléleti kérdésről van szó. Egy krónika, amit elolvashat bárki, okulhat, tanulhat belőle. Ha leírnak a pálosok egy krónikát latinul, azt magyarból ültetik át. Tehát nekünk nem latinból kellene visszafordítani, mert fordított a felállás.

Visszatérve Özsébre, az ő neve beszélő név. Az egyik vonulaton megkapjuk azt az emberi szépséget, amit a krónikák állandóan hangsúlyoznak is. Itt központi kérdés, hogy szép vagy-e vagy csúnya, mert ha csúnya vagy, akkor a pálos rendben nincs helyed. Ez kegyetlen tételnek tűnik egészen addig, amíg nem tudjuk, hogy a pálosok milyen ügy érdekében harcoltak. Ama régi embert, az örök embert építették ki, az igazi ember arcvonását, testét alakját akarták megőrizni a jövő emberisége számára. Ez pedig modern gondolat, mert könnyen lehet, hogy már hamarosan nem lesz igazi emberiség. „Végy egy sejtet, és mint az ördöngös szüle a mesében, a vetélőt erre dobja, lejön 100 ezer egyforma ember, a vetélőt arra dobja, és lejön megint 100 ezer egyforma ember." Mit jelent a vetélő, és mit az ördöngös szüle? Ő egyforma embereket gyárt le a szövőszéken, ezért tudjuk, hogy a pálosokat nem véletlenül irtották ki, és állították félre. Mert ha az eredeti pálos eszme egyszer feltámad, akkor az emberiség sorsába tud pozitív módon beavatkozni. Gondoljunk csak azokra a késői pálosokra, mint Pázmány Péterre, aki a következőket írja: „ha azt akarod tudni, hogy Magyarország népének milyen a sorsa, menj be egy pálos kolostorba. Ha a pálos kolostor virágzik, országunknak is jó sorsa van. A kettő ugyanis egymástól elválaszthatatlan."

Tudjuk, hogy virágzó pálos kolostorok évszázadok óta nincsenek, és sincs is virágzás, mert a jelen egyfajta vegetálás, és bár vannak nagyon tisztességes emberi szándékok, de nem mindegy, hogy milyen örökség folytatói vagyunk. Itt lehet látni, hogy a pálosok nem akármilyen szintű hagyomány őrzői és továbbítói voltak. Nem egyszerűen a vezetésen volt a hangsúly, nem az aszkézisen, hanem lépten-nyomon megjelenik valami többlet. Az aszkézis és vezeklés ugyanis egy öncélú tevékenység, és nem a közösség megigazulását szolgálja. A nyugati szerzetesrendek pedig indulásuktól kezdve ilyen öncélúak voltak. Csak magukra, mint individuumra gondoltak, vagy arra a néhány szerencsétlenre, akik a közösséget, mint individuumok együttesét hozták létre és alkották. És lett belőlük ferences és domonkos rend, akik az inkvizíciót hajtották végre. A pálos rendből vajon miért nem lett inkvizíciós rend? Nehogy arra gondoljunk, hogy ez véletlen, mert ez egyfajta mentalitás. Itt lehet érzékelni, hogy már alapjaiban teljesen más az elképzelés a kereszténységről a Kárpát-medencében, mint azon túl.

Visszatérve Özséb nevének elemzéséhez, a szép egészen biztos benne van. Ezt mindig hangsúlyozzák is, szép öregkort élt meg, amikor egy pálos atya meghalt. Mindig a szépen van a hangsúly, és mindig a fejedelmi megjelenésen. Ezt Özsébről is mindig elmondják. Ez ugyan önmagában még semmit nem jelent, de gondoljunk arra, hogy Szent Lászlóról mit mondtak. Milyen tulajdonságát hangsúlyozták Szent Lászlónak? Az emberfeletti szépségét, csodálatos megjelenését, „Elegantissimus Rex" amikor egy francia szerzetes meglátja, így kiált fel: „A Legelegánsabb király". Megjelenése fenséges, és ez a fajta szépség mindig az Atya szépségét sugározza tovább, tehát nem öncélú a szépség, mindig hangsúlyozzák is, hogy maga a Teremtő szépsége sugárzódik át ezeken az emberekben.

Özsébről a következőket írják: „az isteni szeretet megsebesítette, és ezeket a sebesüléseket a tanítványai elől nem tudta elrejteni". Milyen sebeket hordhat magán Özséb? Krisztus sebeit. Elrejteni nem tudja, pedig szeretné. És itt válik félelmetessé, ez a tényleg magyar alapítású rend. Miért nevezik őket a Szent Kereszt remetéinek? Miért mondják ők, hogy mi felmegyünk a Keresztre. Özséb miért mondta ezt? A sebei miatt.

„Nem láttam én szebb termőfát, mint Úr Jézus Krisztus keresztfáját."
Ez azt jelenti, hogy erre a keresztfára kell fölmenni, és a pálosok végig hangsúlyozzák, hogy ők egylényegűek a keresztre feszített Krisztussal.

Elérkezik az 1270-es esztendő, amikor Özséb meghal, és ugyanabban az évben, néhány hónappal később, Béla király is meghal, éppen a Szent Kereszt feltalálásának napján. Általában pont akkor halnak meg az Árpád-házi királyok, mikor előttük vagy utánuk közvetlenül – egy-két hónapnyi időt engedélyez a Teremtő, – a pálos rendfőnök is eltávozik. Szinte együtt távoznak, és mindig a Pilisből indulnak el égi útjukra. Lehet érzékelni, hogy szinte mintha egy lélegzetet vennének, mintha össze lennének nőve. Ez tényleg egy égi küldetés.
IV. Béla a Szent Kereszt feltalálásának napján halt meg, ezt így őrzik krónikáink, és a pálos hagyományok is. Ez pedig nagy figyelmeztetés, hogy hol kell kereskednünk, amikor a pálos hagyományok nyomába szegődünk.

Özséb néhány hónappal korábban, 1270. január 20-án hal meg, és február 20-án temetik el, s teste romlatlanul nyugszik a szentkereszti kolostorban. Mi történik egy hónapig, ami a halál és a temetés között telik el? (Gondoljunk itt Szent Margit temetési szertartására.) Mintha Özséb várná Béla királyt.

Özséb után Benedek a következő rendfőnök. Ő olyan, mint a neve, áldottat jelent, s névünnepe a tavaszi napéjegyenlőség időszakára esik: „Benedekben mennyei szép rózsa." Neve a tavasz megújulást hozza magával. Benedek a pálos rend életében tényleg hű a nevéhez. Ez azt jelenti, hogy nagy tehetségű ifjú, és emiatt Béla király, mintegy utolsó nagy tettként – még Özséb vezetése alatt - a rendtársak közül kiemeli. Tehát nem Özséb „tolja" maga előtt Benedeket, hanem Özséb halálos ágyánál megjelenik Béla király, és ekkor már nem nagyon kell utódot keresniük, mert Benedek akkora tehetség. Béla király az, aki Benedeket elindítja a rendfőnöki pályán, és éppen azért, hogy ezt nyomatékosan jelezze, ezzel elindít egy olyan sorozatot, melyet az utána lévő Árpád-házi királyok folytatni fognak. A Pilis belsejében lévő területeket átadják a Pálos rendnek. Az első nagy adományozó IV. Béla király. Sőt már azt mondják, hogy a szentkereszti kolostort is ő adományozta. Kun László egy oklevelében, amit maga a pálos Gyöngyösi Gergely ír le, az áll, hogy Kun László király azt írja az oklevélben, hogy a szentkereszti kolostort az ő ősei alapították. Ha Özséb az ősökhöz tartozhat, erre oda kell figyelni, mert sok mindent jelenthet nekünk. Ez szinte testvéri kapcsolat Özséb és Béla király között, és jön az unoka, IV. László, aki azt írja, hogy az őseim közül alapították azt a szentkereszti kolostort, amiről tudjuk, hogy minden forrásunk azt írja, Özséb alapítja.

Halála előtt Béla király a Pilisi-szigetet átadja a pálosoknak. Hol van a Pilisi-sziget? Mert most nincsen ilyen nevű szigetünk. És ez egy meghatározott hely, itt nem hegyről és nem völgyről van szó, ez egy sziget. Béla király tehát átenged Benedeknek egy vadászkastélyt minden tartozékával egyetemben, s ebből a vadászkastélyból a pálosok pillanat alatt templomot építenek. Mi lehet ez a kastély? Mert vadászkastély szerepel az adományozási levélben.
Ez a vonulat egészen III. Andrásig végig nyomon követhető. „Végy egy vadászkastélyt, add át a pálosoknak, a pálosok bemennek, és kiderül, hogy ez egy templom". Milyen királyi vadászkastélyok lehettek ezek a templomok, vagy milyen templomok ezek a királyi vadászkastélyok a Pilis belsejében, hogy nem kell építkezéseket folytatni? Csak egy nagy átalakításra van szükség. És még elhangzik valami, ami figyelemreméltó, amely dolog minden kétkedőt meggyőz. A következőket írják az oklevelek: a vadászkastélyt minden tartozékával együtt adják át.

Ha nem tudjuk, hogy a magyar hagyomány nemcsak az uralkodók földi vadászatát ismeri, hanem az égi vadászatot is, akkor tényleg nem érthetjük meg ezt a kérdést. A pálosok vadgondozási tevékenységet főállásban nem folytattak. Mellékállásban igen, mert egyébként kiváló solymászok, halászok voltak, tehát a természetet is gondozták. Ez akkor válik érdekessé, amikor kiderül, hogy az Árpád-házi királyok, vagy Álmos herceg, aki megalapítja a dömösi prépostságot, és utánuk a két legnagyobb király, Nagy Lajos és Mátyás, templomokat alapítanak és egyben a legkedvesebb szokásuk a vadászat. Például Kálmán király vadászati tevékenységében Álmos herceget mindenben támogatja. Abban az időben minden férfiember szerette a vadászatot. Mert a földi szinten egy felüdülést jelentett, és a férfias tulajdonságok megtartását, mert a vadászat nagy ügyességet és figyelmet igényel. Ezt a krónikákban és a szentek legendáiban nem kellett hangsúlyozni, mert akkor egy férfigyerek így született. A vadászat nemcsak a vadpusztítást jelenti, sőt régen egyáltalán nem azt jelentette, hanem az állatállomány gondozását és fenntartását.

Amikor tehát hangsúlyos, hogy vadászkastély, minden tartozékával együtt, és amikor ezt összekapcsolhatjuk azzal, hogy a krónikák már a legkorábbi időszaktól kezdve két királyi tulajdonságról beszélnek, amiből az egyik a vadászat.

Itt Nagy Lajos király emlékét idézem, hogy lássuk mennyire fontos. A személyi titkára, Küküllei János leírja, hogy Lajos király gyermekkorától fogva imádja a vadászatot. S rögtön ezután a következő mondat, hogy Lajos király gyermekkorától fogva a csillagászat nagy tudója. Tehát kiderül, hogy a vadászat és a csillagászat ugyanazt jelenti Lajos király számára.
Ugyanannak az erőnek kétfajta az útja, a kosban a nap van erőben, ez magának a feltámadásnak a megidézője és félelmetes energiákat jelent.

Szegény Kun László, mint garabonciás király, néha ezeket fel is villantotta, aminek az lett az eredménye, hogy például egy csatában a kunok a csata kellős közepén megfordulnak és elkezdenek menekülni. Miért? Mert a garabonciás lelkületű ifjú Kun László király feltornyozta a környéken a fekete fellegeket és az egész vihart a kunok feje fölé irányította. Ha itt arra gondol valaki, hogy ez csak az időjárás műve, ugyanez nem is egyszer megismétlődött. Mert a kun hadsereg egy kis szélvihartól nem fog megszaladni.
És hogyan szaladnak meg a tatárok 1282-ben? Megint a hatalmas vihar űzi ki őket az országból. S kiderül, hogy megint ott van Kun László és Benedek testvér. Ha ők együttműködnek a nagy veszélyek idején, tudnak elhárítási energiákat felszabadítani. Benedek tehát, ahogy a nevéből adódik, a hajnal embere volt. Ez azt jelenti, hogy amikor életszentségéről beszélnek, akkor nagyon egyszerű szavakkal tényleg mindig mindent telibe találnak. Benedek a tavaszi megújhodást idézi fel, a nap erőben van, a nap pedig keleten szokott felkelni, és a Hajnalcsillag szokta bevezetni a felbukkanását. Innentől kezdve nem kérdés, hogy egy Benedek nevű rendfőnök hajnalban sohasem fog aludni, ugyanis ezt mondják róla, mint legfőbb erényét. „Hajnalban álom soha nem érte a szemét". Egy normális szerzetest sem talál ágyban soha a hajnal, a hajnali imádság miatt. Tehát amikor külön hangsúlyoznak ilyen tulajdonságokat, akkor nem feltétlen arra kell gondolni, hogy ez életképi jelenet. Valami nagyon fontos minőség jelenik meg – ő hozza magával a hajnalt, és ha ez pálos rend, akkor itt maga a Rend telítődik hatalmas erőkkel. Innentől kezdve, mint a tavaszi megújulás, a pálos rend kitörése és szétáradása a Kárpát-medencében megállíthatatlan folyamat. Ugyanis ettől a pillanattól kezdve terjed szét a Rend a Pilisből a Kárpát-medencében, és robbanásszerűen megjelennek mindenhol a pálos templomok és kolostorok.
Benedeket a hajnal nem találja álomban, a többieket viszont az édes álomban találja. Ez mit jelenthet? Ha valóban ez volt a felállás a kolostorban, akkor Benedek előbb-utóbb szomorú lett volna, mert miközben ő virraszt hajnalban, mindenki más szépen alszik. Ilyenkor mondja azt az ember, hogy érdemes? De itt pont ez a lényeg. Benedek a rendfőnök, és a pálosok az Úr vitézei, harcosai, bajnokai. Szinte mindegyikük ismeri az elragadtatás, ill. révülés állapotát, és itt lehet érzékelni, hogy mi történik, mert miközben a közösség közös „álmot alszik", ezt nem azt jelenti, hogy alszanak, hanem azt, hogy egy cél érdekében a túlvilágról erőket hoznak le, és mozgósítják őket. Benedek pedig ébren van, miközben a közösség többi tagja a jövőt álmodja, és az égből leérkező energiákat és jövendőt, Benedek itt a földön irányítja.

A hajnali álomról azt kell tudnunk, hogy a magyar hagyományban a jövendőt megidéző jelentősége van. Az éjszakai álmot nem tartják olyan fontosnak abból a szempontból, hogy az a jövendőt tudná megidézni. De amikor azt mondja egy öregember: vigyázz, hajnali álma volt a legénynek, - kiderült, hogy amit álmodott, az valóra vált. Itt a pálos közösség a hajnali álomban a jövendőt álmodja meg, s Benedek igazi rendfőnökként és mesterként irányítja és kormányozza testvérei révülését, és ez egy félelmetes szint.

Benedek 1290-ben halt meg, akkor, amikor Kun László. A Pálosok Kun László haláláról nagyon érdekes módon emlékeznek meg. Kun László király halála napja: „A Hét testvér ünnepe". Ebben megint egy többlet jelenik meg. Tudjuk, hogy a Rák havába esik Mars isten fiának halála. Nem is eshetne máshová, mert a Marsnak a rákban semmilyen hatalma nincs, erővesztésben van, tehát nem személyes becsvágy éppen ott meghalni, ez a kozmikus üdvtörténelembe tartozó esemény. S a pálosok hozzátesznek még valamit: „A Hét testvér ünnepén". Ez viszont félelmetes, mert alátámasztja, hogy Kun László halála áldozati halál és egy megújulást segít elő a nemzet életében, egy új „Honfoglalást".

Emlékezzünk Mátyás királyra, amikor a Szent Koronát visszahozatja: Hét Fejedelmi Személyt állít 3000 lovas élébe, és így mennek Bécsújhelybe, visszahozni az ellopott Szent Koronát, s le is írják, hogy ki ez a hét fejedelmi személy.

Benedek 1290-ben bekövetkező halála utána következik István pálos rendfőnök és III. András király.

Istvánról a következőket mondják: „erkölcsei finomabbak voltak, mint nemesi származása". Ez sokat jelent, ugyanis a pálos rend indulásánál csak előkelő ifjakat találunk, és Özséb még a halálos ágyánál figyelmezteti testvéreit, hogy vigyázzanak, mert a nemes születés még nem elegendő. Hogy milyen férfiak lehettek ők? Tényleg az ország színe, virága, akik tudják, hogy hogyan kell kardot forgatni, de azt is hogyan kell az égbe emelkedni, amikor a testi valóban éljük az életet. Ezért mondják, hogy a pálos testvérek felhőként szárnyaltak a magasban. Erények szárnyain és az igazság vágyain, felhőként emelkedtek a magasba, és életükben a földön azt élték, amit odafent láttak az égben. S ezért érdekes, amit Istvánról írnak. Ez azt jelenti, hogy egy vérségi köteléket egy jó ügy érdekében, de csak a nemzetség vonalán keresztül meghaladott. És ez nem akármilyen szint, amikor már olyan magasra emelkedik valaki, hogy tényleg az egységben van az Emberfiával. István erre a szintre emelkedett fel. Az ő életében indult el egy visszafelé fordulás, mivel III. András az utolsó Árpád-házi király. István 1300. december táján halt meg, III. András pedig rá egy hónapra, 1301. január 14-én, megint együtt vannak.

Eddig ténylegesen együtt ment a Pálos rend és a Turul-nemzetség vonala. És itt, István rendfőnöksége és III. András királysága alatt lehet érezni, hogy valami visszavonul a Pilis belsejébe. Ez egy utolsó nagy tartalék lesz, lehet, hogy pont a mai idők számára. Megint eltűnnek a pálos testvérek, visszahúzódnak a barlangokba. 1297 tájékán szinte kiemelkedik egy Lőrinc nevezetű perjel, aki a szentkereszti kolostorból indul. Amikor Lőrinc felbukkan, és a Pilisszentkereszti kolostort elhagyja, az ami rajta keresztül megy tovább, az érkezik el Nagy Lajos király és Mátyás király idejébe. Ami visszamarad, az most is ott található a Pilisben. Vannak még megújulási lehetőségek és tartalékok.

Lőrinc perjel András egri érsektől – aki nem pálos - kér regulát. (Itt megint nehéz megérteni, mi történik.) István halála után, 1300-ban Lőrinc veszi át a főszerepet és az irányítást, de már nem a szentkereszti kolostorból, hanem elmegy egy Buda fölött magasodó hegyre, és ott rendház építésébe kezd, ami 1304-ben gyakorlatilag már áll, és innen megy tovább a Pálos rend. Tehát valakik bent maradnak a Pilis belsejében, valakik pedig végleg kilépnek, és valamit határozottan továbbmenekítenek. Egyetlenegy kérdés, hogy mitől Budaszentlőrinci ez a kolostor, és miért Szent Lőrincről nevezték el? Ezt megnyugtató módon tisztázni nem lehet, ugyanis annak a Lőrincnek, aki a 200-300-as években élt egy pápa mellett diakónusként, olyan hatása nem volt a Kárpát-medencei kereszténységre, hogy a későbbi évszázadok legfontosabb kolostorát róla nevezzék el. Ezt ki lehet zárni. A megoldás kulcsát magában Lőrinc mesterben lehet csak keresnünk.

Ő szent ember és azt mondják, hogy saját neve hírnevét növelve alapítja meg, tehát belőle épül meg a szentlőrinci kolostor. És hogy itt milyen liturgia, milyen vallás van, ez megint csak visszavezet a pálos hagyományokhoz, ugyanis Szent Lőrinc, mint az augusztus 10-ét kijelölő nap, rendkívül fontos helyen van az esztendő körén belül. Ez az időpont a hagyományban nem a nappalhoz, hanem az éjszakához és a csillagos égbolthoz kötődik. Ezen a napon a Kárpát-medencében, szinte a szkítiai ősi hagyományok továbbéléseként csillagászati ünnepet tartottak. Ennek nyomai még a század elején is fellelhetőek voltak Erdélyben. Lőrinc napján étkezési szokásokat változtattak meg, böjtöltek, este pedig a közösség kiment a szabad ég alá és nézte a csillagos égboltot. És mi az, amit kerestek? Itt megint visszatér a holló képe, mert a Lőrinc könnyeinek nevezett hullócsillagokat keresték az éjszakai égbolton. Ezt követően pedig Mátyás mélységeit mélyítjük, és a magasságait tágítjuk, ez pedig lefelé és fölfelé végtelen. Mátyás életútja, csakúgy mint Atilla királyé, Szent László királyé, vagy bármelyik Turul-nemzetségből ismert uralkodónké, kimeríthetetlen.
Mátyás életpályája nincs bezárva, nem ismer határokat és korlátokat. S az előzőekben igen gyakran idézett Zrínyi Miklós kiváló művet írt Mátyás királyról.
Ebből fogok idézni, és ezzel ténylegesen tisztán lehet majd látni, hogy valóban milyen nagyságrendben jelent meg a magyar nemesség és nép szemében Mátyás király. Érezhető, hogy Mátyás király alakja kimeríthetetlen. Emlékezzünk arra a halra, amit Mátyás csukájának nevez a néphagyomány. És bizony az ő képességei a csillagos égbolton oda vannak lehorgonyozva. Ugyanez a Zrínyi, Mátyás királyt Vitéz hollónak nevezi, aki bátorságával, vitézségeivel és erényeivel saskeselyűket szalasztott meg.

Tehát a holló-kérdést még mindig nem merítettük ki, és most is csak a széléről fogjuk ennek a hollónak a röptét nyomon követni. Zrínyi művében elhangzik megint egy főszereplő Mátyással kapcsolatban: a főnix. Mátyás egy olyan kozmikus hős típusát jeleníti meg, aki sok évszázados szünet után, látszólag a semmiből érkezik közénk, és minden előzmény nélkül itt ragyog föl úgy, ahogy a főnix is hamvaiból támad fel. Egy ilyen kiváló elme, mint Zrínyi Miklós, a maga hasonlatait nem véletlenszerűen használja. Erre oda kell figyelni, mert megközelítőleg egy 500 éves ciklussal azonosítható. S ha megnézzük mikor halt meg Mátyás király és most milyen időszaknak vagyunk a végén, lehet tűnődni, hogy várható-e ez a hatalmas nagy felragyogás. De ez a Teremtőtől függ.

„De nem mindenik seculumban születik Főnix, és sok száz esztendeig kell fáradozni a természetnek, meddig formálhat oly embert, aki a világ és országok megbotránkoztatásának gyógyítója legyen".

Ez egy archaikus nyelvezet, a világ… ilyen nagyságrendben jelenik meg Mátyás király. Zrínyi pontosan tudja, hogy mi egy ország és a világ közötti különbség. Mátyás szerepe üdvözítői szerepkör, és a maga nemzetének megvilágosítója. Népek Gyógyítója, nemzetének megvilágosítója – ez Hunyadi Mátyás.

„Ilyen vala a mi jó Mátyás királyunk, de mivelhogy a természet ezen ő alkotmányán sokat fáradt, hihető, hogy meg is fáradt."

Nem olyan könnyű nagy embernek, világ megváltójának földi környezetbe leszületnie.

1304-ben szentelték fel a Buda fölötti hegyen található budaszentlőrinci pálos kolostort. Minden jel szerint fogalmunk nincs arról, hogy hol lehetett ez, mert nem olyan könnyű megtalálni egy olyan szent helyet, ahová az ország és a nemzet boldogulása van lekötve. A középkorban ezt külön így hangsúlyozták. A budaszentlőrinci pálos főkolostor nem egy volt a templomok közül. Nem lehet rangsorolni a jól ismert templomok rendszerébe. Valami miatt a budaszentlőrinci kolostor egy bizonyos történelmi időszakban szinte minden templom és kolostor fölé emelkedett.

Tudni kell azt is, hogy nagyon pontos leírásaink maradtak az elhelyezkedéséről. Lehet sejteni, hogy milyen tájékon lehetett, sőt még azt is, hogy a Buda várával való kapcsolata milyen volt látványszerűen. Mindig hangoztatják, hogy a budaszentlőrinci kolostor a Buda fölött található hegyen volt. Ha valaki a mai Budát megtekinti, azt mondhatja, hogy nincs gond, mert a mai Buda fölött van egy hatalmas rommező, amit mi már néhány évszázad óta a budaszentlőrinci pálos főkolostor romjaival azonosítunk. Ez a Hárs-hegy és a János-hegy közötti nyergen található, varázslatos környezetben. Azonban itt érdemes egy picit eltűnődni. Az a mai értelemben azonosított budaszentlőrinci kolostor megérdemelné a nagyobb törődést, mert valamire félelmetesen rávilágít. Ha az ember körülnéz a korabeli keresztény világban, és megtekinti mondjuk a Dél-Franciaországban, Itáliában vagy Németország belsejében található templomokat és összehasonlítja ezzel a rommezővel, még mai állagában is félelmetesen nagy a különbség. Könnyen lehet arra gondolni, hogy így bánunk el nemzeti örökségünkkel és kincseinkkel, de nem erről van szó, mert akik felelős pozíciókat töltenek be, azoknak kellene minden generációban a nemzetet tájékoztatni, hogy Magyarországon milyen kultúrkincsek lelhetők föl.

Ez a mai templomrom hatalmas, és ez azt jelenti, hogy csak a hajó hossza eléri az 50-60 métert. A tornyok pedig a számítások szerint majdnem 100 méter magasak voltak. El lehet tűnődni, hogy ez csak egy templom a középkori Magyarország romjaiból, ami megmaradt romként. Milyen félelmetes, gyönyörű és lenyűgöző szellemi élet lehetett Magyarországon. Ebből ki lehetne indulni, de egyetlenegy baj van, amikor a pálosok a török kiűzése után visszajönnek Buda és Pilismarót környékére és keresik az elveszett kolostorokat, egyetlenegyet sem találnak. Nem tudják hol volt a pilisszentlászlói kolostor, amit III. András királyunk királyi vadászkastélyként adományozott a pálosoknak. Ebben a kolostorban tárgyalt Csák Máté és egy Gentilis nevezetű pápai diplomata, korának egyik legképzettebb diplomatája, legragyogóbb elméje Magyarország sorsáról.

Hogyan lehet eltüntetni egy templomot, nyoma nincsen, egy tégla nem került elő a helyéről egy alapfal nem bukkant ki a föld mélyéből. Hol van a Pilisszentkereszti pálos kolostor? A mai Pilisszentkereszten? Nem tudják azonosítani. A Pilis túlsó oldalán, a Klastrompusztai rommezőn? Ezt csak a művészettörténészek és történészek erőltetik, és egyetlen pálos sem fogadja el. Hova tűntek el ezek a kolostorok?

A budaszentlőrinci kolostor ugyanebbe a kategóriába tartozik. Nyomtalanul eltűnt, mert azok, akik jobban ismerik, mondjuk Magyarország történelmét mindig egy kritikus történelmi pillanatban, mint mi magunk, pontosan tudják, mit kell eltüntetniük. Miért fontos a töröknek a budaszentlőrinci kolostor eltüntetése? Nem Budát foglalják el, nem a budai fellegvárat a királyi palotával pusztítják el, hanem a budaszentlőrinci pálos kolostort, és az összes pálos kolostort, amihez csak hozzáférnek, és keserűen állapítja meg korabeli krónikásunk, hogy ezután a pusztítás után, ami Budaszentlőrincet érte, a kolostort a régi fényében a világ végezetéig sem lehetne helyreállítani. Pedig a pálosok megközelítőleg 8 év alatt építették fel Európa legnagyobb templomát, ami egy félelmetes építészeti teljesítmény. Nem árt tudni, hogy a kassai szintén nagyon híres és csodálatos Szent Erzsébet templomnak az alapkövét V. István királyunk tette le, a zárókövét pedig Hunyadi Mátyás, és nem volt szünet az építésben.

A pálos templom Budaszentlőrincen ennél nagyobb volt. Nem szabad elfelejteni, hogy 500 szerzetes lakta, és vonult be együtt a templomba imára. Példátlan az az alaposság, amivel ezt a templomot eltüntették. A mai Budaszentlőrincen, tehát a János-hegyet és a Hárs-hegyet összekötő nyergen bizony még az 1700-as években is állnak a falak. Tehát többek között ezért sem lehetett ez a budaszentlőrinci kolostor, mert a falak ott nem állhatnak, mert még az alapokat is kiásták, és ez nem túlzás, így írják a források. Ezen a területen pedig állnak a falak. A múlt században a betelepített sváb gazdák innen még hatalmas köveket visznek le budakeszi házaik építéséhez. De ezt a kolostort a pálosok sohasem azonosították a budaszentlőrinci fő kolostorukkal, és nem is ezen a területen keresték. „Dokumentumunk van arról, hogy a kolostor a Pilisben van"- írják az akkori pozsonyi központban. Tehát pontosan tudják, hogy a Pilisben van, de nem találják, mert még az alapjait is eltüntették. Tehát lehetne ez is az eredeti, mert méretei alapján lenyűgöző. De képzeljük csak el, ha egy peremterületen ilyen hatalmas és lenyűgöző templom épülhetett, akkor milyeneket találhatnánk a Pilis belsejében, a központban. Ezen érdemes elgondolkodni.

Budaszentőrincet tehát Lőrinc kezdi el építeni, aki a pilisszentkereszti kolostorban perjel, amikor a generális István. Itt érezhetően a pálos rend útja kettéválik, a pilisszentkereszti marad a főkolostor, amit maga Özséb alapít, elsődlegességét végig megőrzi, de névlegesen, mivel ezután a munkát Budaszentlőrincen kell folytatni, ez a kolostor kerül előtérbe a legtekintélyesebb pálos központként. Azonban azok sem tétlenkedtek, akik Szentkereszten maradtak, és a Mátyás utáni időket is figyelembe véve, tovább tették, amit tenniük kellett. Ha egy kis magból meg lehet újítani a magyarság növekedését, akkor ez az ősi, pilisszentkereszti monostor hagyatékából lehetséges. Nem véletlen, hogy nem lehet tudni, hol van. Tehát Lőrinc látszólag elhagyja a pilisszentkereszti monostort és a Buda fölötti hegyen, új templom építésébe kezd, ami 8 év alatt készül el. Hogy milyen hatalmas lehetett, az a példákból világos. Csak a szerzetesek száma félezer, és akkor el lehet tűnődni, hogy mennyi a látogatók, és a kiszolgáló személyzet száma, (de kiszolgálók nem is nagyon voltak, mert a pálosok mindent maguk csináltak meg). Ha az ember megkérdezi, hogy honnan hívtak kőfaragókat, építőmestereket, festőművészeket, orgonakészítőket, akkor egyetlenegy válasz érkezik: nem kellett hívniuk, mert a legkiválóbb művészek, alkotó emberek a pálosok közül kerültek ki. És képzeljük el, hogy rövid idő alatt 100 hatalmas templomot építenek fel a Kárpát-medencében, és mindegyiket pálosok tervezik, építik, kivitelezik. És ez azt jelenti, hogy itt nem kellett kultúrát tanulni, mondjuk flamand vagy francia mesterektől.

Ebbe bele kell gondolnunk, mert általában a fő oktatási helyeken szakképzett történészek tanítják a magyarság történelmét, és eddig egyetlenegy történész nem tette fel soha azt a kérdést, hogy mit jelent Szent Istvánnak az a parancsa, hogy minden 10 falu építsen egy templomot. Magyarország hatalmas területén még a korabeli népesség arányait is figyelembe véve hány falu fér el? És tudnunk kell, hogy régen a falu egy általános elnevezés volt, tehát nem a népesség sűrűségének legalacsonyabb szintjét jelentette. Nincs Európában annyi kőfaragó mester, aki ennyi templomot tudott volna építeni. És nekünk mit tanítanak? Mégis azt, hogy Szent István behívja a jó képességű idegeneket, mert ebben az a lényeg, hogy idegeneket, és ezek az idegen mesterek kezdenek el nekünk templomokat építeni. Ez matematikai képtelenség, pedig a történelemtudomány állítólag tényekkel foglalkozik. És tény az is, hogy a pálosok a templomaikat saját maguk építették fel. Hol tanultak meg, templomot építeni? Hogyan lehetséges az, hogy aki a rendbe bekerült, mondjuk egy nádorispán, vagy vitézek, főnemesek, pillanatok alatt kőfaragókká, orgonakészítőkké, üvegablak gyártókká váltak.
Ezen csodálkoznunk kellene, mert ez azt jelenti, hogy a nemzet gerince tényleg egy értékes genetikai állományt jelent ebben az időszakban. 8 év alatt elkészül a hatalmas budaszentlőrinci templom, melynek méretére csak az ott élő szerzetesek számából és a korabeli tudósításokból lehet következtetni. Tudni, kell, hogy Budaszentlőrincről azt mondják, akkora volt, mint egy mezőváros. Tehát nem egyszerűen egy monostorról, egy templomról van szó. Ez azért félelmetes, mert itt egy hatalmas területen csak szent emberek laktak. Azt mondják, hogy amikor elkészült a templom, lenyűgöző volt. Amikor nyugaton lement a nap, a templom tornyai árnyékot vetettek Budára. Ezt szinte minden szemtanú leírja. A mai Budaszentlőrinc és a mai Buda kapcsolatát figyelembe véve, ezt a fény-árnyék játékot próbáljuk beazonosítani. Ez megint tény. Mekkora tornya lehetett ennek a templomnak? Vagy milyen lehetett ez a két csodálatos torony? Olyan hatalmas volt, és annyira a budai vár fölé magasodott, hogy amikor a lemenő nap fénye érintette, akkor a torony árnyéka bevetült Buda főterére?
Ezt a templomot Lőrinc alapítja, itt az a szent Lőrinc, aki szóba jöhet, mint névadó titulus, nem mindenben tesz eleget kötelességének. Magyarországon szent Lőrinc kultusz, ahogy ez elvárható lenne Nyugat-Európában, nincsen. És csodák-csodája az építő-alapítót is Lőrincnek nevezik, aki soha nem kérkedik dicsőségével és rangjával. Az építést követően, beköltöznek a pálosok és elkezdődik egy több évszázadon át tartó versenyfutás az idővel. Ha megnézzük, hogy a pálosok mivel foglalkoznak, milyen rendszerben építik fel gyakorlataikat, akkor kiderül, hogy mindig az idő a főszereplő: gyorsítsunk vagy lassítsunk rajta. És ez mindig attól függ, hogy az áldozati szertartásokat milyen ütemben mutatják be. Van olyan pálos generális, aki kifejezetten megparancsolja, ebben az időszakban, hogy a szertartásokat a szokottnál lassabban végezzék. Mit jelenthet ez, amiért lelassítják a szertartásokat? Ha egy szertartáson keresztül az idő folyásába beavatkoznak, akkor ez azt jelenti, hogy valamit tudatosan késleltetnek. Aztán jön a következő pálos generális, és azt mondja, hogy nem kell lassítani, nem kell gyorsítani, hanem a szertartást a megfelelő, megszokott, emberi léptékben mért ütemben kell lebonyolítani. Hogy az időbeliséggel hogyan bánunk, és mi függ az időtől, ez rögtön az alakulásnál megjelenik, és az utolsó végszónál is napnál világosabban bukkan fel.
Károly Róbert és a pálosok kapcsolatáról beszélni nem érdemes. De azért meg kell jegyezni, hogy alig van olyan rendtörténész vagy vallástörténész, aki ne csorgatna el néhány millió könnyet, és írná le, hogy Károly Róbert és pálosok kapcsolata milyen csodálatos volt. Károly Róbert Magyarországon rengeteg gaztettet hajtott végre. Nagyon sok mindent elrontott, elpusztított, de figyeljünk fel valamire: vannak egy nemzetnek rövid távú és hosszú távú érdekei is. A régiek pedig mind tudták, hogy rövid távú érdekekért a jövőt feláldozni nem lehet. Ez azt jelenti, hogy elfogadják Károly Róbertet uralkodónak, de ez nem behódolást jelent, hanem azt, hogy várnak valakit.

Amikor megszületik Nagy Lajos király, kiderül, hogy őt várták. Éppen Nagy Lajos az, akiért Károly Róbertet a nemzet a nyakába veszi, és türelmesen várakoznak. Ez a türelem kétesélyes, mert a magyar főnemesség már beletörődött, de a főpapság húzza meg a harangot: hogyha Károly Róbert nem tér észhez – és ez halála előtt 4-5 évvel történik – akkor az egész nemzet fegyvert fog ellene ragadni. Ezt pedig nem titkos levelezéssel intézik, hanem a nyugat-európai közvéleményt értesítik. Az egyik ilyen levelet maga a római pápa kapja kézhez. Amikor megszületik az utód, a pálos évkönyvekbe azt írják: megszületett a király. Honnan tudják, hogy ő a király? Csak, azért mert királyfinak születik? De mi van akkor, ha mondjuk, a sors úgy dönt, hogy idő előtt kiveszi őt ebből a világból? Ezek a rövid félmondatok rendkívül figyelmeztetőek.

De figyeljük meg, hogy Nagy Lajos hogyan adja majd át a stafétabotot? Lehet érzékelni, hogy a pálosok, és az az uralkodó, aki tényleg királynak nevezhető, szívvel-lélekkel együtt munkálkodnak valamin, amit még ekkor nem lehet érezni, hogy mi, de ennyire fontos, és csak félmondatok hangozhatnak el.

Nagy Lajos király életének vége felé érkezünk el egy példátlan eseményhez, amikor 11 éves lányát, - ez még fiúban is meggondolandó – a nemzet elfogadja uralkodónak. Miért fogadják el Nagy Lajos király lányát Magyarország királyi joggal felruházott királynőjének? Mert a források nem királynőről beszélnek, hanem így írják: Mária király. Ekkor Lajos Magyarországra hozatja Luxemburgi Zsigmondot, aki megközelítőleg Károly Róbert féle ember. Zsigmondnak ekkor nincs neve, rangja, azon kívül, hogy királyi családból származik, de ez még önmagában nem érdem. Itt a történészek nem teszik fel azt a kérdést, hogy hogyan lehetséges, hogy Máriát megkoronázzák, és ugyanakkor összeházasítják azzal a Luxemburgi Zsigmonddal, akiért a kis 11 éves kis királynő nem túlzottan rajong. Zsigmondot Nagy Lajos felesége sem kedveli, és Lajos király mégis Zsigmondot hozza ide, és nincs egyetlen tiltakozó ember sem Magyarországon. Holott itt bármelyik földműves vagy kiskondás kiválóbb uralkodó lenne, mint amilyen Zsigmond volt.

Ezek a hatalmas figyelmeztetések, ugyanis a magyarság a függetlenségére mindig adott. Mindig odafigyelt és kényesen ügyelt arra, amit úgy fogalmaztak, hogy a Szent István király által adott szabadságjogok. Mi Szent Istvánt rendszerint kritizáljuk, bíráljuk. Kicsit vissza kellene szaladni az időben, és egy nemesi közgyűlésen, Fehérváron ezeknek a kérdéseknek hangot adni. Vegyük észre, hogy Szent István alakja rendkívül fontos, és akik ráúsztattak egy torz minőséget, azok nagyon jól tudták, hogy hol kell Magyarország falait megrengetni, nyilván az alapoknál. Hogy hívják Bécs és a Habsburg família védőszentjét? Szent Istvánnak. Itt lehet érezni, hogy ebben hatalmas csúsztatás van, ez kb. akkora csúsztatás, hogy mondjuk 500 esztendő múlva az egyik Mátyást, majd ráúsztatja valaki a másik Mátyásra. Melyik két Mátyás válhat itt főszereplővé? Az egyiket természetesen Hunyadi Mátyásnak hívják. A másikat pedig Rákosi Mátyásnak. Ha sikerül ez a művelet, ugyanazt az eredményt kapjuk meg, mint Szent Istvánnál. Nem véletlenül figyelmeztet Zrínyi Miklós arra, hogy Magyarországon kezdenek olyan hangok megjelenni, hogy „Szent Istvánunk szent gondolatát félreértelmezve tárgyaljuk". Ez éppen a Habsburg térnyerés időszakában történik. Mindezek figyelembevételével azért nem akarják az Anjoukat betelepíteni Magyarországra, és ekkor még Károly Róbertről van szó, mert a Magyar Egyház félti függetlenségét. (Nem a magyar nemesség.) Ez a Képes krónikában így van leírva. Felsorolják azokat a főpapokat, akik az Anjou Károly Róbert nevű embert elutasítják. Közöttük az Esztergomi érsek, a Kalocsai érsek, és Magyarország minden főpapja. És a végső indok nem az, hogy Károly Róbert idegen, hanem az, hogy mivel a római pápa támogatja, ezért általa a Magyar Egyház függetlensége veszélyeztetve van. Ez tehát a korabeli viszony az esztergomi érsek és a római pápa között.

Ilyen meggondolások alapján a nemzet mégis úgy fogadja Luxemburgi Zsigmondot, mintha ő lenne a Grál lovagok legékesebb vitéze, minden zokszó nélkül. Vajon miért fogadják el Luxemburgi Zsigmondot, aki még nem bizonyított semmit. Mégis úgy pátyolgatják bűnei és hitványsága ellenére, mintha valamit várnának tőle. Pedig egészen biztos, hogy nem tőle várják, de hogy a királyoknak titkaik vannak, az ebből kiderül. Vannak olyan leírások, melyek azt mondják, hogy a király szíve olyan, mint a csillagos égbolt, halandó ember számára kifürkészhetetlen. Ezt valamelyik középkori magyar forrásunk mondja.

Ehhez képest Kun László 12-13 éves, amikor kimondja, hogy a király szíve Isten kezében van, és arra fordítja, amerre csak akarja. Ez azt jelenti, hogy az uralkodó attól király, hogy valóban az emberek fölött áll. Olyan dimenziókba van előre belátása, felfelé vagy lefelé, amelyek előlünk el vannak zárva. És Nagy Lajos király akárkit választhatott volna utódjának, legkevésbé egy 11 éves kislányt. De ebben valamire fel kell figyelni, a kislány neve Mária. S az egész biztosan nagyon fontos ügy, hogy Mária megkoronázása Szűz Mária országában legalább egyszer történjék meg. Erre a történelmi pillanatra megint nem lehet azt mondani, hogy a nemzet pillanatnyi rövid távú érdeke ezt sugallta. Ezt hozza legkevésbé magával. De Lajos király előregondol, és tudja, hogy ez egy szertartás és vállalja a nehéz körülmények ellenére is. Nagy Lajosról még azt kell tudnunk, hogy a pálos misekönyvekben a neve előtt nem Magnus, hanem Sanctus (szent) szerepel. Tehát a pálos rend azt a Nagy Lajos királyt, akit a római egyház soha nem kanonizált, szent királyként tiszteli, és mind a mai napig kötelező misét mondani őérette. Tudni kell azt is, hogy a korabeli krónikás források egy másik jelzővel is illetik őt, a Ludovicus előtt van egy jelző: a Potens, ez pedig kétféle dolgot jelent: erőt és hatalmat. Az, hogy ki lehetett Nagy Lajos király, ezekből a jelzőkből már lehet érzékelni. Róla ír egy történelemkönyv, amiben egy Mügeln nevezetű Nyugat-Európából érkező krónikás mutatja be a nyugatiak számára Magyarország történelmét. Ebben 3 királynak van a neve előtt valamiféle jelző. Az egyik Szent István, Sanctus Stephanus, a másik Szent László, és utána jön Lajos, a neve előtt ezzel az érdekes Potens fogalommal, ami egy félelmetes erő és félelmetes hatalom jelölője.

Az utódok Nagy Lajos királyt két évszázados távlatban sokféle névvel illették, az egyik: a régi Lajos király, a régi pedig valóban lehet a magnus átültetése, mert abban az időben nemcsak nagyot, hanem régit is jelentett. Ez azt jelenti, hogy Nagy Lajos idején számtalan régi érték felújul, abból amit Károly Róbert eltüntetett vagy eltüntetni vélt. Ehhez képest az erős és hatalmas jelző hadi tettekre vonatkozik. Azt mondták róla, hogy mikor háborúba ment, félelmetes volt. amikor békében volt, a kegyelem áradt belőle. Tehát háborúban félelmetes, békében kegyelmes.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.