T�CSI ISTV�N

A magyar nemzeti erekly�k õsi eredete.

(A magyarok õsei a piramis�p�tõk n�pe?)

A magyars�g mai nemzeti jelk�peinek eredet�hez, a szakr�lis erekly�ink evol�ci�j�nak ismerete n�lk�l nem tudunk k�zel f�rkõzni. Ahhoz, hogy legal�bb az eredet�ket behat�rolhassuk, ismerni kell a n�p val�di sz�rmaz�s�t, az igazi gy�kereit. A mai vil�gunkban egyre ink�bb elhallgatott, �s a sz�rmaz�sunkat jegelõ t�rsadalmi gyakorlatban, a t�rt�nelemtudom�nyok nem a nemzeti erekly�ink val�di ismeret�nek a tan�t�sa fel� haladnak. Ameddig nem tiszt�z�dik a magyar n�p val�di eredete, addig nem lehet a nemzeti erekly�ink pontos ismeret�rõl sem sz�. A hivatalos t�rt�nelemtan�t�ssal szemben, �s nem a Magna Hung�ria õshaza te�ria ment�n, egyre erõsebben kezd kibontakozni egy kis-�zsiai, mezopot�miai, de ak�r egyiptomi õshazai k�p a vit�k sor�n. Ebben a tanulm�nyomban kihangs�lyozom a magyars�g sz�rmaz�s�nak �jabb bizony�t�kai szerint, a nemzeti jelk�peink val�di �s bizony�that� eredet�t. Hogy milyen sikerrel, nem csak rajtam fog m�lni. Sz�nd�komnak megfelelõen, bevezet�sk�nt a mell�kc�m k�rd�s�vel kezdem a le�r�somat.

Igen! A leghat�rozottabban �ll�tom, hogy az elfelejtetett piramis�p�tõk n�p�nek titk�ban, a magyar õst�rt�net val�dis�ga rejtezik. Mit gondol az olvas� arr�l, hogy a Szent-Istv�n �ta eltelt ezer �v, de k�l�n�sen a R�k�czi szabads�gharc lever�se (1711) �ta, m�gis mi folyik a K�rp�t-medencei magyars�g t�rt�nelemtudat�val? A vil�gt�rt�nelem legnagyobb m�rt�kû t�rt�net hamis�t�sa! Ez a folyamat olyan j�l siker�lt, hogy a mai magyar emberek m�r �gy halnak meg, hogy fogalmuk sincs arr�l, hogy õk a f�ldt�rt�net legf�nyesebb �kori t�rt�nelm�vel rendelkezõ n�p tagjaik�nt �ltek. Tal�n ez a tudatlans�gban tart�s m�g nagyobb kegyetlens�ge az elk�vetõknek, mint maga a hamis�t�s. Nincs sok ill�zi�m! A mintegy ember�ltõnyi t�rt�nelemtudom�nyi mag�nkutat�saim eredm�nyek�nt a kezembe ker�lt �kori t�rt�nelm�nk rejtv�nykulcsa, miszerint a magyars�g sz�rmaz�sa az �kori Egyiptomi-birodalom Hunmagyar �llamalkot� nemzetis�g�ig vezethetõ vissza, a teljes �rtetlens�g veszi k�r�l. Pedig sokszor az elsõre hihetetlennek tûnõ dolgok adj�k mag�t az igazs�got eredm�nyk�nt. Ennek a tudat�ban kezdtem hozz� a val�s�g k�zz�t�tel�hez. A magam r�sz�rõl a legt�bbet, amit egy �tlagember adni tud a n�p�nek, elv�geztem. A tov�bbiakban a n�ptõl �s a vezetõitõl f�gg a magyars�g igaz t�rt�nelm�nek az �jra megtal�l�sa.

A n�mi t�rt�nelmi �rdeklõd�ssel rendelkezõ ember a rengeteg t�rt�nelmi kutat�sr�l sz�l� h�rad�sok, k�nyvek k�z�tt alig-alig tud eligazodni. Megint az egyszerûs�tõ gondolkod�st kell, elõvenn�nk seg�ts�gk�ppen. Az adathalmazb�l ki kell tudni v�logatni azokat az elemeket, amelyek t�mpontokat ny�jthatnak az elemz�sben. Ehhez k�t �t is alkalmazhat�. Egyikn�l a r�gm�ltb�l indulunk �s �rkez�nk el a m�ba, a m�sikn�l a m�t�l indulunk el �s pr�b�lunk a m�ltba jutni, ameddig csak lehet. Az elsõ �t logikailag �rtelmetlen, mert ami nem bizonyoss�g, abb�l egyszerûen kiindulni sem lehet, igaz �tra. �rdekes, hogy a magyar t�rt�nelemtudom�ny – legal�bbis a tan�tott – ezzel a m�dszerrel �l. Kijel�li a magyar õshaz�t, a Magna Hung�ri�t, �s ebbõl vezeti le a magyars�g sz�rmaz�s�t. Teljesen t�v�t, tov�bb nem is foglalkozom vele.

A sokkal logikusabb �t a m�t�l, vagyis ha a mai ismert biztos t�nyekbõl indulunk ki, �s haladunk a r�gm�ltba. Enn�l a form�n�l legal�bb az �t eleje biztosan igaz �t, �s kev�sb� lehet elt�vedni rajta. A t�rt�nelemben n�h�ny le�rt adat mellett csak a k�zvetett bizony�t�kok, a legmodernebb �sszehasonl�t� nyelv�szeti vizsg�latok, �s r�g�szeti adatok alapj�n lehet k�vetkeztetni r�gm�lt esem�nyekre. �n csak a t�rt�nelemk�nyvekben le�rt �r�sos adatokb�l tudok k�vetkeztet�seket levonni. A tudom�nynak lehetnek m�dszerei az �ll�t�saim igazol�s�ra.

Vegy�k a k�z�piskolai t�rt�nelmi atlasz elsõ oldal�n az emberis�g õskori fejlõd�se lapot, �s rajzoljuk fel r� a magyars�gr�l sz�l� �r�sos adatokat a mai idõpontt�l kezdve visszafel�. Legyenek az adatok a k�vetkezõk: 1. K�rp�t-medence, 2. Etelk�z, 3. Lev�dia, 4. Kaz�r-birodalom, 5. Al�n n�p szomsz�ds�ga, 6. Maeotis, a monda szerint, 7. Hun-orsz�g a Kauk�zusban (4-5. szd), 8. Szk�ta-birodalom, 9. Szavard magyarok, 10. Õsir�ni sz�egyez�s ter�lete, 11. Sum�r sz�egyez�s ter�lete, 12. �kori Egyiptom. Szinte 100%-os pontoss�ggal tudjuk meghat�rozni a magyars�g t�rzsfejlõd�s�nek, �s �llamis�ga t�rt�net�nek nagy pontoss�g� eredet�t. Ha ehhez a modern tudom�ny adatait feldolgozhatn�nk, megkapn�nk a magyar õsis�gnek, megb�zhat�, m�sok �ltal is elismerhetõ t�rt�net�t.

K�rdezhetik, mi�rt nem ezt tan�tj�k az iskol�kban? Ez teljesen �rthetetlen magyar viselked�sm�d. A Magna Hung�ri�r�l alkotott tan�t�s csak abb�l a meggondol�sb�l lehet �rthetõ, mintha egy l�thatatlan hatalom �rdek�ben, maga a magyar hatalom v�ltoztatta meg valamikor az õst�rt�net�t. �gy tûnik, hogy ez a t�rekv�s sz�ntsz�nd�kkal, a magyar t�rt�nelem meghamis�t�s�val k�v�nja megzavarni az �sszetartoz�s �rz�s�t, az õsis�gtudatot, hogy ezzel megossza a magyars�got, ami a magyar �llamis�g elveszt�s�hez is elvezethet. Sajnos ez eddig nagyon is j�l siker�lt, l�tjuk a Trianoni esem�nyekben. De a tov�bbiakban maradjunk a c�mbeli k�rd�sk�rn�l.

Hogyan lehet �rtelmezni azt a t�rt�nelmi v�leked�st, hogy az �korban egy eg�sz Egyiptomi-birodalmat alkot� (de nem csak azt!), az akkori legmagasabb kult�r�t megteremtõ n�p csak �gy nyomtalanul, emberest�l eltûnik a semmis�gben? Hogyan magyar�zhat� az a t�ny, hogy az Egyiptomi-birodalmat m�r �vsz�zadok �ta kutatj�k r�g�szek m�s tud�sokkal egy�tt, �s nem akadnak a nemzetis�g�nek t�rt�nelmi nyomaira? Ez akkora tudom�nytalans�g, hogy a tov�bbi k�vetkeztet�sek levon�s�t az olvas�ra kell b�znom.

N�h�ny magyar sz�rmaz�s� t�rt�nelemtud�s (nem finnugor t�rt�n�sz), �s lelkes t�rt�nelemkutat� nyom�n �n is eljutottam, a fentiek szerint, a magyar õst�rt�neti kutat�saimban idõben visszafel� eg�szen Egyiptomig. �s itt az olvas�val el kell fogadtatnom m�s kutat�k eredm�nyeit, hogy az Egyiptomi-birodalom �kori n�pess�ge hunmagyar nemzetis�gû �s �magyar nyelvû embereket jelent! Az �kori t�rt�nelem nagy r�sze az egynyelvû (magyar) n�pek t�rt�net�rõl sz�l, l�sd a Biblia b�beli nyelvzavar t�tel�t. Ezt a gondolatot a mai Hung�ria n�vnev�nk egyezõs�g�vel bizony�tom. Az angolok, a n�metek �s a szl�vok õsei, a magyarokr�l alkotott n�pnev�kben ezt mindig is tudt�k. �rdekes m�don pont azok felejtett�k el, akik belõl�k sz�rmaztak.

A magyars�g sz�rmaz�s�nak bizony�t�s�t a nemzeti erekly�ink eredet�vel szeretn�m a cikk tov�bbi r�sz�ben elv�gezni. Kapcsol�dni szeretn�k a Magyar K�zt�rsas�g Alkotm�ny�nak sz�vegez�s�ben a 76. paragrafus (1), (2) pontjaihoz, melyek a nemzeti z�szl� �s a c�mer megfogalmaz�s�r�l sz�lnak, mert ezek eredete a legkev�sb� tiszt�zott t�rt�nelmi k�rd�sei a magyars�gnak. Szerintem az alkotm�nynak kellene rendelkeznie a Szent-Korona �s a koron�z�si jelv�nyek szerep�rõl is a magyar k�z�letben. Ez�rt javasoln�m kieg�sz�teni hat�lyos alkotm�nyunkat a 76. � (3) pontjak�nt a koron�z�si jelv�nyeink megnevez�s�vel. Ebben a tanulm�nyomban m�r a fenti kieg�sz�t�s szerint t�rgyalom a nemzeti erekly�ink t�mak�reit. Pr�b�ltam a kialakul�sukr�l t�j�koz�dni szakk�nyvekben, de nem jutottam k�zelebb a t�m�hoz. Egyetlen magyar szerzõ sincs abban a helyzetben, hogy ismern� a magyar erekly�k biztos eredet�t. Nem volt m�s lehetõs�gem, saj�t kutat�sokat kellett v�geznem e k�rd�sk�rben.

Hogyan k�vetkezhetett el az a t�rsadalmi s�t�ts�g a magyar n�pre, hogy egyszerûen senki sem tudja a magyar �llami jelk�pek eredet�nek hiteles t�rt�net�t? Minden n�pre jellemzõ kell legyen, hogy a kialakul�suk ut�n az �llami jelk�peik szerves fejlõd�sen mennek kereszt�l. Minden n�p fennmarad�sa a saj�t õsis�g�n kereszt�l megval�sul� folyamat. Az a n�p, amelyik elveszti az �sszetartoz�s szimb�lumait, a v�g�t�letre, vagyis a megsemmis�l�sre van k�rhoztatva. Ehhez k�t �t vezet. Vagy nincs õsis�ge egy n�pnek, vagy sz�nd�kosan elveszik a megsemmis�t�sre �t�ltetett n�p õsis�g�t. Ezzel �sszezavarva az egy�v� tartoz�s �rz�seit, �s �gy idegen hatalmak kiszolg�l�iv� v�lva, lassan beolvadnak azok nemzetis�g�be.

Eredetileg nem volt sz�nd�komban m�s szerzõktõl id�zni a c�mertannal kapcsolatos mûveikbõl, de egy esetben kiv�telt kell tennem. Egyszerûen nem tudom felfogni, hogyan lehet olyan elk�pesztõen len�zõ m�don ehhez a szent k�rd�sk�rh�z ny�lni, mint ahogy Bert�nyi Iv�n a Mec�n�s K�nyvkiad�n�l 1993-ban kiadott, �j magyar c�mertan k�nyv�ben a 70. oldalon teszi: „Elk�pzelhetõ, hogy egyszerûs�tve – az akinek nincs c�mere, oroszl�nt visel – elv hat�s�ra rajzolt fant�ziac�merrõl van sz�”. A k�rd�ses esetben II. Andr�s (1205-1235) kir�lyunk h�t oroszl�nt �br�zol� kir�lyc�mer�rõl �r a szerzõ. �n csak annyi komment�rt fûz�k a megd�bben�semhez, hogy a t�ma ir�nti magasztoss�g, k�pes lett volna a teljesk�rû tudatlans�got is ellens�lyozni. II. Andr�s kir�lyunk �s k�rnyezete, m�g a legpontosabb ismertekkel rendelkezett a magyar n�p eredet�t illetõen. Õk m�g tudt�k, hogy a magyars�g sz�rmaz�sa abb�l a kult�rk�rnyezetbõl ered, ahol az oroszl�nok õshonosan �lnek, �s ahol a hetes szent sz�mmisztika szerint szervezõd�tt a n�p �llama �s vall�sa.

Nagyon �rdekes lenne elemezni egy t�rt�n�sznek, hogy mik�nt fogadta el az orsz�ggyûl�s a mai �llami jelk�pek haszn�lat�t, ha senki sem ismeri a pontos eredet�t? Vagy ez a mai �llamvezet�st, a t�bbp�rtrendszert m�r nem is �rdekli? Itt egy nagyon sarkalatos nemzeti k�rd�srõl lenne sz�, de ennek felt�r�sa egy m�sik �r�s feladata lehet. De az is megk�rdezhetõ, vajon akik elfogad�sra javasolt�k a mai jelk�peinket, azok tudt�k-e az eredeteiket? A t�bb t�zezer diplom�s magyar t�rt�n�sz mi�rt nem ismeri a magyar szimb�lumok igazi eredet�t? Szint�n rejt�ly! Hogy mi�rt siker�lt nekem r�bukkanni rem�lhetõleg a val�s�gra, nem m�snak, csak annak k�sz�nhetõ, hogy val�sz�nûleg �n �stam a legm�lyebbre a magyar t�rt�nelem r�gm�ltj�ban.

A mai meghat�roz� t�rt�n�szeink k�z�l n�h�nyan od�ig mer�szkedtek, hogy megk�rdõjelezik a r�nk maradt magyar õsgeszt�ink hiteless�g�t. Pedig ezekben a le�r�sokban a sz�ntiszta igazs�g ker�lt le�r�sra. Semmi m�st nem kellett volna tenni egy nemzeti elk�telezett tud�snak, csak a fellelhetõ õsgeszt�ink �sszedolgoz�s�t elv�gezni egy �j magyar õst�rt�netben. Ugyanis a teljes igazs�g nem egyenk�nt, hanem az �sszes õsgeszt�ban van le�rva, n�h�ny ellentmond�s felold�s�val. Egy irodalmi le�r�s sohasem tartalmazhatja a teljes igazs�got, erre a szubjekt�v elemek sem adnak lehetõs�get. Csak eml�tem, hogy tal�n a K�zai kr�nika megy legmesszebbre vissza a magyar õst�rt�netben, az Evil�t f�ldj�ig (V�r�s-tenger �szak-keleti szarva). De a le�r�sokban eml�t�st tesznek a forr� �g�vi eml�kekrõl, mint Dank�li�r�l, Eti�pi�r�l, N�bi�r�l, Egyiptomr�l is. Mi�rt nem tud a magyar k�zv�lem�ny ezekrõl a dolgokr�l? Pedig �n is ezekbõl a gondolatokb�l indultam ki kutat�saim sor�n.

A t�rt�neti le�r�sok t�rv�nyszerûs�gei alapj�n fel kellett t�teleznem, hogy a magyars�g �llami szimb�lumai nem az ut�bbi ezer �v term�ke, de m�g csak nem is honfoglal�s korabeli. Hogyan t�telezheti fel a finnugor t�rt�n�szet, hogy csak �gy �ssze�ll h�t t�rzs, �s elfoglalnak egy nagy orsz�got, a K�rp�t-medenc�t ter�letileg �s a lakoss�ggal egy�tt? De ha m�g el is foglalhatj�k, hogyan tarthatj�k meg �llamilag egys�gesen hossz� idõszakra? Egy ilyen feladatot csak m�r elõzõleg hossz� �vezredekig egys�ges�lt, egygondolkod�s� n�ppel lehet elv�gezni. Minden logikai jel szerint, a magyars�g m�r a honfoglal�s elõtt �vezredekig egy�tt �lõ, egys�ges�lt t�rsadalmat felt�telez, a sikeres �j �llamis�ga megalkot�s�hoz.

De hol lehet azaz õshaza, amelyikben a fejlett t�rsadalmi tudatunk kialakult? A finnugor t�rt�n�szek semmivel sem bizony�that� Magna Hung�ria õshazak�pe, a fentiek szerint elvetendõ �ll�spont. Ezzel kapcsolatban pont arr�l �rnak, hogy pog�ny �s barb�r n�p voltunk. Persze lehettek az Ural k�rny�k�re v�ndorolt peremlak� (permi) magyar ajk� n�pr�szek arrafel�, de nek�nk a n�p t�rzs�t, vagyis a n�p k�zponti magj�t kell megtal�lnunk. A fenti tizenk�t pont szerinti magyar tart�zkod�si helyek ismertet�s�tõl ebben a tanulm�nyban eltekintek. A magyar n�p szerves fejlõd�s�ben csak a tizenkettedik, teh�t az �kori egyiptomi jelenl�t�nkkel foglalkoznom, a nemzeti jelk�peink kialakul�s�nak ismertet�s�ben.

A megnevezett alkotm�nytervezethez igazodva, a nemzeti szimb�lumaink k�z�l a k�rd�ses eredetûeket – a re�lis hipot�zisem szerint – az al�bbi csoportos�t�sban t�rgyalom:

1. 76.� (1) pontja: Magyarorsz�g z�szlaja.

2. 76.� (2) pontja: Magyarorsz�g c�mere, a Szent Koron�val.

3. 76.� (3) pontja: Koron�z�si jelv�nyek.

1. Magyarorsz�g z�szlaja.

Nemzeti jelk�peink eredet�nek meg�rt�s�hez csak a h�romsz�nû piros-feh�r-z�ld trikol�r kialakul�s�nak a t�rt�nelmi folyamat�n kereszt�l vezet az �t. A magyars�g t�rt�nelmi kialakul�s�nak a fentiekben v�zlatpontszerûen le�rt �tj�b�l, most az emberileg bel�that� �t v�g�rõl induljunk visszafel� a m�ba. Kezdj�k a nemzeti sz�neink eredet�nek kialakul�s�val munk�nkat. Felt�telezem, hogy �n�k m�lt�nyolt�k azt a k�r�semet, hogy fogadj�k el az �kori Egyiptom nyelv�nek az �magyart, minden tov�bbi bizony�t�s n�lk�l. Vannak kutat�k, akik ezt a munk�t m�r eklat�nsan elv�gezt�k Ez�rt a tov�bbiakban csak az egyiptomi �llamalakulat kialakul�s�val, kell foglalkoznom. Az �z�nv�z Biblia �ltali megeml�kez�s�t is k�vetõen a N�lus folyam �szaki r�sz�re, a V�r�s-tenger Puntia ter�let�rõl, a k�sõbb hunoknak nevezett n�pess�g v�ndorolt. Megalakult az als�-egyiptomi Bothon �s Esthon N�lus menti orsz�g a hunok n�p�bõl. Nemzeti kialakul�suk kezdete mintegy nyolcezer �vvel ezelõttre tehetõ. A honi-hunok fõv�rosa Menfer (Menfisz), nemzeti sz�n�k a v�r�s. A nemzeti sz�n�knek kettõs eredete van. Elsõ megk�zel�t�sben a Puntia k�r�li v�r�s sivatagr�l eredezik. De szerintem a m�sodik megk�zel�t�s is fontos, ugyanis a v�r�s a harcos, a n�p magj�t k�r�lvevõ v�dõ nemzetr�szek szimb�lum�t is jelenti.

A N�lus Asszu�n (Asszonyhon) k�rny�k�re az elsivatagosod� Eti�p magasf�ld k�rzet�bõl a mag n�pe telepedett meg, �s alak�totta ki a felsõ-egyiptomi Mag�r vagy ink�bb a H�t�r �llamalakulatot Tebu (Th�ba) fõv�rossal. Ez az �llamalakulat k�pzõd�se is mintegy nyolcezer �vvel ezelõttre tehetõ. Ennek az �llamalakulatnak a nemzeti sz�ne a feh�r (feh�r magyarok). A sz�n jelk�p eredete legval�sz�nûbb �rtelme a tisztas�g, m�rmint a nemzetts�g magt�rzse, k�zponti eleme �rtelemben. A mag n�p�re jellemzõ volt az anyas�g tisztelete, egy ter�let�t nevezt�k Asszonyhonnak (Asszu�n) is. Az egyiptomi vall�sban a nõis�g sz�ne az ez�st (feh�r) volt, �s a hold szimb�lum�val jelezt�k. Ebbõl a vall�si k�rbõl ered a Nagy Boldogasszony kifejez�s�nk. Vajon v�letlen-e, hogy Szent Istv�n kir�lyunk a magyarok boldogasszony�nak, Szent (Szûz) M�ri�nak [Õs-Ma (anya)] aj�nlotta fel a meg�resedett magyar tr�nt? A term�kenys�gi vall�sok eredete is ide kapcsol�d� fogalmak.

A hunmagyars�g k�t legjelentõsebb t�rzs�nek kialakul�s�r�l a legr�videbben �rtam. M�r itt kell megeml�tenem, hogy a N�lus d�lebbi, N�bia �s Eti�pia t�j�k�n egy �jabb t�rzs, m�gpedig a fekete-magyarok, eredeti nev�k�n a Kus n�p szervezõd�tt �llamalakulatba. Az õ n�pnev�kben a kusok mellett, a fekete �s mezõs n�valakok is elõfordulnak. A mezõsbõl ak�r k�vetkeztethet�nk a nemzeti sz�n�kre, ami a z�ld is lehetett. Azt hogy milyen nyelven besz�ltek, az �r�sos �s uralkod�i n�vk�pz�sben a magyar jelleg domin�l.

Egyiptom �kori t�rt�nelm�bõl tudjuk, hogy a N�lus ment�n kialakul� �llamalakulatok – a rend tekintet�ben – sokszor egym�s ellen is fell�ptek. Elsõk�nt a hunok, majd v�laszk�nt a magyarok hajtottak v�gre egym�s elleni h�bor�kat. Az idõsz�m�t�s elõtt 3400-3200 k�r�l lezajlott utols� ilyen akci�t k�vetõen, a D�l-Egyiptomi kir�ly M�nes (M�n-õs) legyõzte az �szak-Egyiptomi Osiris (Hun-õs�r) kir�ly�t. A tr�nvisz�lyt – a Tud� nevû fõpap k�zvet�t�s�vel – egy nemzetegys�ges�l�s k�vette. A politikai mag�llapod�s szerint l�trej�tt a kettõs kir�lys�g int�zm�nye. Vagyis a mindenkori f�ra� mindk�t orsz�gr�sz ura lett, �s a k�z�s �llami jelk�peket is egys�gesen kezelt�k. Teh�t l�trej�tt a piros-feh�r egyiptomi nemzeti sz�nkombin�ci�. Ez a sz�nkombin�ci� m�g ma is, a k�t felsõ sz�nt alkotja Egyiptom lobog�j�ban.

T�bbsz�ri s�rl�d�sok k�vetkezt�ben i. e. 1990 t�j�k�n a 12. dinasztia f�ra�i megh�d�tj�k a Kusf�ldet is. Ezt �gy kell �rteni, hogy egy �jabb �llamsz�vets�gben a Kusf�ldet harmadikk�nt, a kettõs Egyiptom �llamalakulat�ba tagos�tj�k. Ezzel kialakult az egys�ges, szinte az eg�sz N�lus menti ter�leteknek egy nemzetk�nt t�rt�nõ mûk�dtet�se, vagyis az elsõ teljesk�rû Magyar-Egyes�lt-�llamok szervezete. Volt idõszak, amikor a fekete kusok adt�k Egyiptom f�ra�it.

K�rdezheti az olvas�, mi k�ze van ezeknek az esem�nyeknek a magyar nemzeti trikol�rhoz? Szerintem nagyon is sok. Meg�rt�s�hez a t�rt�nelemben ugorjunk most mintegy 4 ezer �vet. M�ris a magyar honfoglal�s 895. �v�nek esem�nyein�l vagyunk. Milyen sz�nû z�szl�k alatt vonultak be �rp�d hadai az orsz�gba? Egyes le�r�sok szerint a v�r�s sz�n alatt, m�s le�r�sok szerint pedig az �rp�d-s�vos piros-feh�r cs�kozotts�g� z�szl�k alatt. Mindk�t sz�njelk�p, mint m�r tudjuk Egyiptomi eredetre mutat. A v�r�s harcos n�pess�get, a hun n�pelemet, a v�r�s sz�n jelk�pezi. A piros-feh�r s�vozotts�g az egys�ges�lt hunmagyarokat jelk�pezi. De vajon ezt bizony�tani is lehet?

Az �rp�d honfoglal�s kori esem�nyekn�l ne felejts�k el azt a t�nyt, hogy erre az idõszakra Egyiptomb�l a magyar ajk� n�pelem m�r ezer �ve kiszorult. A hely�nket perzs�k, g�r�g�k, r�maiak, arabok �s v�g�l a t�r�k�k foglalt�k el. A magyar elem csak nyomokban, a kopt kult�r�ban fedezhetõ m�g fel. Az Egyiptomi õshaz�b�l kiszorult magyar �rja (ki�rad�) n�pess�g Kis-�zsi�n �s a Kauk�zuson kereszt�l mintegy ezer �v alatt jutott el sorban utols� �llom�s�hoz, a K�rp�t-medencei v�gleges �llamalap�t�s�hoz. A t�ma szerint ezzel a k�rd�sk�rrel is csak a nemzeti sz�nek m�rt�k�ig foglalkozom. M�g annyit �rok r�la, hogy a honfoglal�s kori K�rp�t-medence õslakoss�g�t �gy kell elk�pzelni, mint az Egyiptomb�l �s a Kauk�zus k�rny�k�rõl m�r elõzõleg, �vezredek alatt ki�rad� n�pelemek kir�lys�gainak orsz�g�t. Sok kiskir�ly, sz�tesõ hatalmi szerepk�rrel.

Nemzeti sz�neink eredet�nek meg�rt�s�hez, �lmos �s �rp�d vez�rek dinaszti�ja t�rt�nelmi titkainak le�r�s�val juthatunk a legk�zelebb. Az �rp�d csal�di n�vt�rt�net�rõl r�viden:

1. �gek (�gyek) fejedelem – nagyapja �rp�dnak – dunai magyar honb�l sz�rmaz� kir�lyfi.

2. Emese – nagyanyja, �gek feles�ge – Kauk�zus menti Hun kir�lyl�ny.

3. �lmos – �rp�d apja – nev�nek �magyar jelent�se: �lõ-M�s, vagyis a R� napisten �lõ m�sa (�lõ isten), helyettes hun kir�ly, egyiptomi eredetû szakr�lis uralkod�i (f�ra�) n�v sz�rmaz�k, �s nem az �lom fogalom v�ltozata. Kir�lyi feladata a k�rp�t-medencei honegyes�t�si folyamat politikai v�grehajt�sa.

4. �rp�d – �lmos fia – s�t�tes arc� katonai vez�r. A nev�nek �magyar jelent�se: �r = �r + (a)pa + d = d�m, szent hely. �rtelme: �r- ap�d, vagyis a F�ld-szent-ura (Ptah), szint�n szakr�lis egyiptomi eredetû uralkod�i n�v, �s nem �rp�cska k�pz�sû fogalom. Hacsak annyiban nem, hogy az �rpa n�v�ny is az �rp�d õskir�lyr�l kapta a nev�t. A N�lus-delta elsõ hun uralkod�j�nak neve teh�t �rp�d volt, mintegy 5-8 ezer �vvel ezelõtt. A hun n�p az õsapj�nak istens�g�t tisztelte benne. A honfoglal� �rp�d vez�rnek kir�lyfik�nt feladata volt a k�rp�t-medencei honegyes�t�s katonai feladatainak a v�grehajt�sa.

A r�vid ismertet�sbõl vil�gosan kitûnik, hogy a magyar honfoglal�si folyamat, nem egy pillanatnyi katonai veres�ghez kapcsol�d�, p�nikszerû menek�l�si strat�gia eredm�nye. A honegyes�t�s levezet�s�hez dinaszti�k k�z�tti �vtizedek alatt lej�tsz�d� politikai folyamatok adt�k a motiv�ci�t. �s az sem kiz�rhat� t�ny, hogy mag�t az esem�nyt a k�rp�t-medencei uralkod� k�r�k kezdem�nyez�sek�nt �rt�kelj�k. Az egyre erõs�dõ nemzetk�zi nyom�s (n�met-r�mai) elh�r�t�sa �rdek�ben nõs�lt be �gek a hun kir�lyi csal�dba, hogy egy kedvezõ katonai helyzetben v�grehajt�sra ker�lhessen a nevezetes t�rt�nelmi esem�ny. �s a kedvezõ politikai helyzet 895-ben l�trej�tt, megval�sult az egys�ges k�rp�t-medencei magyar �llam.

De m�g ad�s vagyok a nemzeti z�szl�nk t�rt�net�bõl az eredet pontos meghat�roz�s�val. A figyelmes olvas� m�r a felvezet�sbõl meg�rthette, hogy a magyar �llamis�g eredete sokkal, de sokkal r�gebbi ezer �vn�l. Vajon mi�rt kapott egyiptomi szakr�lis kir�lyi elnevez�seket az �rp�d dinaszti�ja? Egy ilyen mozzanat soha sem lehet v�letlen. �rp�d �s csal�dtagjai az�rt kaptak Egyiptomi kir�lyi elnevez�seket, mert az õsis�g�ket, szakr�lis eredet�ket õk eg�szen a hunok õsapj�ig, a hunf�ld õsur�ig, t�bb mint �tezer �vre vezett�k vissza. Egy ilyen n�vv�laszt�s sohasem �p�lhet hazugs�gra. Legfeljebb egy kicsit sz�nesebb� tehetõ a val�s�gban, de hogy holtbiztosan val�s�gos alapja van a folyamatnak, az megk�rdõjelezhetetlen. Ebbõl a t�rt�nelmi megfontol�sb�l m�r nem neh�z meghat�rozni, a magyar nemzeti lobog� sz�nkialakul�s�t.

A nemzeti trikol�rban a felsõ sz�n a v�r�s, m�sk�ppen a piros sz�n. A hun n�pelem nemzeti eleme is a piros (v�r�s). A honfoglal� �rp�d az�rt v�laszthatta z�szlaj�nak a v�r�s sz�nt, mert õ �nmag�t hun sz�rmaz�s�nak tartotta. De az�rt haszn�lhatta a piros-feh�r �n. �rp�ds�vos lobog�t is, mert az �tezer �ves �jb�li testv�res�l�s k�vetkezt�ben a n�p a hunmagyar n�pnevet vette fel, vagyis a piros �s feh�r sz�nek egy�tt jelentik a hunmagyar n�pet. Teh�t, a nemzeti z�szl�nk k�t sz�n�nek az eredete teljesen bizony�that�an, az �kori Egyiptomi-birodalom sz�nei. Jelk�pezi a k�t n�pt�rzs �jra egys�ges�l�s�t. Meg kell jegyeznem, hogy a K�rp�t-medencei magyars�g is mindk�t n�pelemet megszem�lyes�ti. Hogy m�gis a magyar n�pn�v lett a saj�t elnevez�s�nkben a domin�ns, ez az akkori politikai �s katonai erõviszonyok szerint alakult. Lehet, hogy a honfoglal�st megelõzõ rejt�lyes, alig ismert Kievi-csata d�nt�tte el a k�rd�st, de ez a megkezdett folyamatot nem h�tr�ltatta.

A harmadik sz�n, a z�ld eredete kiss� hom�lyosabb. A magyar sz�l�shagyom�nyb�l k�zismert az a mondat, hogy „piros feh�r z�ld, ez a magyar f�ld”. A f�ld a meleg �g�vi Afrik�ban, mindig z�ld sz�nû a rajta levõ n�v�nyektõl. Kiv�ve a sivatagi t�jakat. Teh�t az õsi magyar f�ldre m�r a r�mel�s miatt is illik a z�ld sz�n. De �n m�g k�t m�sik alternat�v�t is elk�pzelhetõnek tartok. A Kusf�ld lak�it a fõleg legeltetõ gazd�lkod�suk miatt, mezõsnek is h�vt�k. Kusf�ld beilleszt�se a birodalomba elõid�zhette a harmadik n�pt�rzs nemzeti erekly�inek a haszn�lat�t is. A Kus szobrok k�gy�val �s a napkarika �br�zol�sa mellett, felvethette a z�ld mezõ szimb�lum�nak a felv�tel�t is. De erre nincsenek bizony�t�kaim. A m�sik alternat�va szerint az Egyiptomiak a V�r�s-tengert is a nagy z�ldnek h�vt�k. Ennek bizony�t�s�ra tudom�nyos adatok is l�teznek. Teh�t jelk�pezheti a z�ld sz�n a sz�rmaz�si ter�let�nket szimboliz�l�, egykor nagy z�ldnek nevezett mai V�r�s-tenger k�rny�k�t.

Az �korb�l elsõsorban a csatajelenetek z�szl�i maradtak fent az ut�korra. Ezek t�bbnyire a n�pelemek fels�gjeleit takarj�k. De a nemzeti sz�nek m�st is mutathatn�nak �gy, mint a magyarokn�l, az eg�sz nemzet sz�njelk�pek�nt a piros-feh�r-z�ldet. Magyarorsz�gon a K�pes Kr�nika �br�zol�s�ban m�r a 11. �s a 12. sz�zadban biztosan megjelenik a z�ld sz�n, elsõre a h�rmashalom z�ld sz�nez�s�ben. Az akkori kr�nika k�sz�tõ biztosan nem az ujj�b�l szopta a sz�nez�s mik�ntj�t, ez�rt meg�llap�that�, hogy a z�ld sz�n is a szakr�lis r�gm�ltba vezet el minket.

Nem tudom meg�llni, hogy ne �rjak a csod�latom legfelsõbb fok�n a magyars�g g�niusz�r�l, a csod�latos elsõdleges �kori vil�gkult�r�t megalkot� n�prõl m�g egy gondolatsort a nemzeti z�szl�nk kapcs�n. M�r tettem eml�t�st arr�l, hogy a n�p k�zponti �n. mag-t�rzs�ben, a feh�r magyarok vall�s�ban a legcsod�latosabb emberi megnyilv�nul�sk�nt, a legnagyobb tiszteletben az anyas�got �ltett�k. Ennek kifejez�si jelk�pe a feh�r sz�n, mint a tisztas�g csod�lat�nak a visszat�kr�zõd�se. Ha �gy tetszik a figyelm�kbe aj�nlom, hogy a n�p�nk anyas�gi tisztelete a nemzeti trikol�rba szakr�lisan is bele van k�dolva. Mit gondolnak, mi�rt a feh�r sz�n a nemzeti z�szl�nk k�z�psõ s�vja? Az õsis�gbõl �rthetõ meg, hogy a n�p fennmarad�s�t a legnagyobb m�rt�kben az anyas�g v�delme biztos�tja. A k�z�psõ feh�r s�v szinte k�rk�r�sen v�dve ker�lt elhelyez�sre a nemzeti trikol�rban. Fel�lrõl a harcos piros t�rzsek, alulr�l pedig t�mogatja a n�p f�ldje a z�ld, vagyis a j�l megv�lasztott �lõhely, mint a hon ami orsz�got is jelent. Tal�n az eg�sz vil�gon sincs m�g egy n�p, amelyik az orsz�gz�szlaj�ba is belek�dolta a tud�s�t, ami egyenesen a term�szet t�rv�nyeit szem�lyes�ti meg. K�rem, gondolj�k v�gig!

A nemzeti z�szl�nk eredet�nek le�r�s�t ezzel befejezettnek tekintem. Egyben kijelentem, hogy a Magyar Nemzeti Z�szl� keletkez�s�nek eredete mintegy �tezer �vre visszavezethetõ, az Egyiptomi-birodalom kialakul�s�nak az idej�re. Ha valaki a fejteget�seim nyom�n m�g mindig k�telkedik az �ltalam le�rtakban, azt aj�nlom, hogy n�zze �t a vil�gunk jelenlegi orsz�gz�szl�inak sz�n�ssze�ll�t�s�t. A nemzetek z�szl�inak sz�nk�pe szinte pontosan lefedi az �korb�l az orsz�gokat megalkot� nemzets�geket. Ha a mediterr�n �s eur�pai ter�leteket n�zz�k, behat�rolhat�, ahol magyar sz�rmaz�s� n�pr�szek tart�san megfordultak. A piros, a feh�r, a piros-feh�r, �s a piros-feh�r-z�ld �sszetevõjû F�ldk�zi-tenger k�rny�ki orsz�gz�szl�kat megjelen�tõ n�pek k�z�tt lehet keresni a magyar n�p leszakadt rokonn�peit. Ha ezt �gy figyelembe venn�nk, nagyon sok rokonn�pre tal�lhatn�nk r� ebben a term�szeti t�jegys�gben.

2. Magyarorsz�g c�mere.

Nagyon nehezen tudom megem�szteni azt a t�nyt, hogy a haz�ban nincs egyetlen t�rt�n�sz�nk sem, akinek az ut�bbi legintenz�vebb 300 �ves t�rt�nelemhamis�t�si gyakorlat k�vetkezt�ben, a nemzeti (kis) c�mer�nk eredet�rõl �rdemleges mondanival�ja lenne. T�bb forr�somat nem t�rt�n�sz �rta. A nem tud�s eredm�nye lehet, hogy nem a le�r�k hib�ja, mert a t�rt�n�szi forr�sok cenz�r�zott jellegûek. Az eredetekrõl �tadott tud�sanyagb�l meg�llap�that�, hogy a megsz�laltatott tud�sok Szent Istv�n kor�ig k�pesek visszamer�lni a m�ltba, de minden hat�rozotts�g n�lk�l. A k�vetkeztet�sem egy�rtelmû. Teh�t, egyetlen magyar t�rt�n�sznek sincs semmif�le eredeti forr�sa, a nemzeti jelk�peink val�di eredet�rõl. Ezen okb�l nem v�llalj�k a tov�bbi kock�zatot. Ez pedig nagyon nagy baj. Akkor a mai t�rt�n�szeink most mik�nt szolg�lj�k a magyar nemzet megmarad�s�t? Erre a k�rd�sre a v�laszom: sehogy! �gy nem lehet a magyar nemzetet a j�võnek megtartani. A harmadik �vezred elej�n a biztos õsis�ggel nem rendelkezõ n�pekre a teljes felold�d�s v�r a nagy nemzetk�zi (globalista) k�z�ss�gekben. Ha nincs biztos õsis�g, elveszik az �llam is. De ez m�r nem az �n bajom lesz.

�rdekes m�don, konkr�t bizony�t�kok n�lk�l m�gis megfejthetõ az õsis�g�nk eredete. �s kijelenthetem – egy k�zel ember�ltõnyi t�rt�nelmi mag�nkutat�saimnak k�sz�nhetõen – a kev�s tudom�nyos adat ellen�re m�gis megfejtettem az elsõdleges �kori Indomediterr�n vil�gkult�ra rejtv�nykulcs�t. Term�szetesen, m�s kutat�k eredm�nyein kereszt�l. Ez a rejtv�nykulcs csak akkor nyithatja ki az õsis�g�nk titkos ajtaj�t, ha maga a n�p is akarja. Sajnos meg kell �rtenem, hogy az Eur�pai Uni� alj�ig leszeg�ny�tett magyar k�zv�lem�nynek ezer m�s baja van, mint a magyars�g val�di sz�rmaz�s�val foglalkozni. Pedig mindenkinek tudnia kellene, hogy a nemzet felz�rk�z�s�nak Eur�p�hoz elsõsorban az õsi t�rt�nelm�nk ismeret�n kereszt�l vezet az �t. Ennek �rdek�ben k�n�lom fel a nemzet sz�m�ra az �sszetartoz�sunk erekly�inek sz�rmaz�stan�ban a val�di tudom�nyos ig�nyû feldolgoz�s folytat�s�t.

A Magyar K�zt�rsas�g 1989-ben az �n. r�gi „kis magyar c�mert” v�lasztotta nemzeti c�mer�nek. A n�gy alkot�r�sz�nek a c�mertana tiszt�n, vonz�an egyszerû. A c�mer alakj�ra jellemzõ a hegyes talp� has�tott pajzs. Elsõ mezeje v�r�ssel �s ez�sttel h�tszer v�gott. M�sodik mezeje v�r�s alapon a z�ld h�rmashalmot, �s rajta az aranykoron�s foglalatban �ll� kettõs keresztet tartalmazza. A pajzson a magyar szent korona nyugszik. N�zz�k sorban a n�gy mot�vum k�rd�sk�r�t.

2/a. A pajzs elsõ mezeje.

A kisc�mer elsõ szimbolik�ja megjelenik a k�z�pkori k�zepes �s nagy �llamc�mer�nkben is. Mindh�romban megtal�lhat� a pirossal �s ez�sttel h�tszer v�gott n�gy ez�st (feh�r) s�v. Elsõk�nt teh�t az �rp�ds�vok k�rd�sk�r�t kell meg�rten�nk. A rendelkez�semre �ll� forr�sok le�rj�k, hogy a n�gy s�v nem a n�gy foly�nk, a Duna, a Tisza, a Dr�va, �s a Sz�va mot�vum�t hordozza mag�ban, hozz�t�ve, hogy a v�g�sok az �rp�dok csal�di sz�neit, csal�di jeleit szimboliz�lj�k. Ez az�rt is igaz lehet, mert õk nem a K�rp�t-medence sz�l�ttei, �s a bevonul�suk elõtt m�r haszn�lt�k e jeleket. M�r csak az a k�rd�s, akkor milyek korb�l eredeznek? A magyar nemzeti trikol�rn�l ismertetett szakr�lis le�r�sb�l m�r tudnunk kell, hogy az �rp�d csal�di hagyom�nya az Egyiptomi-birodalom Hun t�rzs�nek õsapj�ig – mely az elsõ �rp�d �llamalap�t�t isten�ti meg – vezetik vissza a sz�rmaz�sukat, t�bb mint �tezer �vvel ezelõttre. Az egyiptomi õsi napvall�sban (tûzim�d�s), a term�szeti tan�t�saikban a n�gy alapelem jelz�s�re õsidõk �ta haszn�lt�k az oroszl�n oldal�ra felrajzolt n�gy s�v jelk�p�t, sokszor a v�ll�n egy csillaggal. Hogy mi�rt az oroszl�nok oldal�ra rajzolt�k? Ebben a tanulm�nyban csak annyiban k�v�nom r�szletezni, hogy szakr�lis �sszef�gg�s van az oroszl�n �kori neve a magura, �s a magyar n�v eredete k�z�tt. A nevek etimol�gi�ja teljesen azonos.

Minden r�szlet n�lk�l ezen a p�ld�n szeretn�m szeml�ltetni a t�rt�nelmi mag�nkutat�saim k�zben el�rt eredm�nyeimet. A kezembe ker�lt t�rt�nelmi kiadv�nyokb�l kigyûjt�ttem minden olyan �kori nevet �s szavakat, amelyek magyar jelent�sû fogalmakat takartak. Megalkottam egy t�bb mint �tsz�z szavas �kori magyar sz�t�rat. A folyamat k�zben el�g nagy gyakorlatra tettem szert r�gi magyar szavak elolvas�s�ra �s a meg�rt�s�re. Eszerint a magura sz� h�romtag� õsi sz��sszet�tel: mag = mag n�pe (magyar) + ur = �r + ra = R� a napisten megnevez�se. Egy nagyon gyakori õsi �r�stechnik�r�l is kell sz�lnom. A m�ssalhangz�s �r�sm�dokban, mint a rov�s�r�sban is a szavakban, ahol k�t azonos vagy hasonl� �r�sjegyû m�ssalhangz� ker�lt egym�s mell�, mint eset�nkben az ur-ra sz�tagokn�l, a k�t m�ssalhangz�t egyber�tt�k. Akik kev�sb� ismert�k az �r�s nyelv�t, �gy vett�k �t a szavakat, ahogy �rva voltak, eset�nkben az ura kifejez�s szerint. Az eredeti nyelven m�g az ur-ra m�sk�nt a r�-�r �rtelmet jelentette. �sszeolvasva vegyes hangrendben: magura = napisten-mag(yar)-�r(a) kifejez�s�t adja, �tvitt �rtelemben a n�p kir�lya jelent�ssel. Az õsi mag-kir�lyok �nmagukat a h�moroszl�n hatalm�hoz �s erej�hez hasonl�tott�k. Az „oroszl�n az �llatok kir�lya” mese-mond�sa, az emberis�g õskor�ban keletkezett, �s csod�latos tisztas�ggal maradt fenn a napjainkra. A magyar sz�ban a mag + y = ja�, j� szavunk hasonul�sa + ar (�r) +ra (napisten) sz�tagok �sszeolvasva adj�k a R�-napisten-j�-n�pe kifejez�st. Az i, �s y betûk kiejt�s�ben a j m�ssalhangz�nk hangalakja is felismerhetõ, mint a J�n-tenger (Mare-i�nium) kiejt�s�ben. A „gy” kettõsbetûnk az y l�gy�t� hat�s�val keletkezett. Teljesen egy�rtelmû a fogalmak keletkez�s�nek azonoss�ga.

Visszat�rve t�m�nkhoz, m�r m�s kutat�k bizony�tott�k, hogy az �rp�ds�vok szimbolik�ja megegyezik a napvall�sban a term�szet n�gy alapelem�nek a vall�si �br�zol�s�val. Ez a n�gy alapelem a v�z, a levegõ, a f�ld �s a tûz. M�ig hat�an t�k�letesen megfelelnek a f�ldi bioszf�ra �letfelt�teleinek. Az �br�zol�si m�djuk megjelenik az egyiptomi f�ra� jelk�peken, de magyar vonatkoz�sban p�ld�ul az esztergomi v�rk�polna fal�n is, a kereszt�nys�g elõtti idõbõl. A k�z�pkori c�meralkot�ink bizony�that�an ismert�k az õsi mot�vumok eredet�t, �s haszn�lt�k is a c�merek kialak�t�s�ban.

A mai magyar kisc�merre jellemzõ, hogy a n�gy jelk�p�nek a c�mertana az eredeti motiv�ci�kb�l, az egyszerûs�t�s ok�n, m�r nem tartalmazza az õst�rt�net�nk minden mozzanat�t. Az elsõ mezej�nek h�tszer v�gott v�r�s �s ez�st s�vjai, a n�gy elem �s a hetes sz�mmisztik�n k�v�l, m�r mentesek miden m�s szimb�lumt�l, az eml�tett h�t oroszl�nt�l is.

Az elsõ r�szben le�rtam az Egyiptomi-birodalom hunmagyar n�p�nek az egys�ges�l�s�t. A mintegy �tezer �ve kialakult egys�ges n�p nemzeti sz�nkombin�ci�ja a v�r�s (piros) �s a feh�r. A feh�r sz�nrõl tudjuk, hogy azt ez�stsz�nnel is jel�lt�k, ami az anyas�g tisztelet�t jelk�pezte. M�sk�nt, a f�ra� (napisten m�sa) uralkod�k�nt az arany karika (gl�ria) mellett, a kir�lynõ a holdistennõ (ez�st) k�p�ben jelent meg a mot�vumokban.

A pontosabb meg�rt�s a v�g�sok sz�m�ban van elrejtve. A h�tszeres sz�nv�lt�s, az õsi magyar t�rsadalmi szervezet hetes sz�mmisztik�j�b�l eredezik. Az egyiptomi H�torsz�g, mint a Th�ba k�r�li magyar t�rzs �llami szervezete, a hetes sz�m szerint �p�lt fel. Ugye mindenki tudja, hogy az idõsz�m�t�sunkban az egy h�t, mint a h�t napjai, szint�n ebbõl a kult�rvil�gb�l ker�lt megalkot�sra a mai napjainkig hat�an. Ez a kisug�rz�s k�pzõd�tt le a Kis-�zsia Hettita kir�lys�ga kialakul�s�ban is m�g az �korban. De a h�tfejû s�rk�ny, a magyar n�pmes�k szereplõj�nek az eredete is, ide vezethetõ vissza. A hetes sz�mmisztika k�sz�n vissza a Biblia teremt�s m�tosz�b�l is. Szerintem minden olvas� tud a honfoglal�s mond�j�ban a h�t vez�r v�rszerzõd�s�rõl, mely vall�si mot�vuma szint�n a H�torsz�gig, 5-8 ezer �vre mutatja a magyar c�mer fejlõd�s�nek az �tj�t.

A kisc�mer elsõ mezej�nek h�tszer v�gott jelk�p�rõl �sszefoglal�an elmondhatom, hogy eredete �tezer �vn�l r�gebbre vezethetõ vissza. Eg�szen az õskor v�g�ig, az �r�sbelis�g kezdet�ig. Az �r�sbelis�g kezdeteit �gy kell �rten�nk, hogy sokszor az elsõ �r�s a nemzetts�gek jelrendszereiben, jelk�peiben ker�lt megalkot�sra. A k�z�s jelk�pek megõrz�se a fejlõdõ t�rzsek legfontosabb �letfenntart� folyamataiv� v�ltak. A n�pekk� sz�tv�l� emberis�g, am�g tehette, õrizte, v�dte nemzeti szimb�lumait. A magyar n�pek is ezt a magatart�st k�vett�k, am�g tehett�k. �polt�k az õsis�g�ket, ha m�sk�nt nem a mond�ikban. A k�z�pkori nagycsal�dok fenn�ll�s�ig a nagysz�lõk mes�lt�k az unok�knak sz�jr�l sz�jra. A modern �jvil�gunkban m�r a nagycsal�dok is sz�testek, megszûnt a hagyom�nyterjeszt�s õsalapja. Az iskol�kban pedig a tanterv szerint csak az tan�that�, amit a mindenkori hatalom megenged. Tal�n e n�h�ny ok is k�zrej�tszik az õsi hagyom�nyaink hom�lyba sûlyeszt�s�ben.

Meg kell pr�b�lni �jra fel�leszteni hiteles õsis�g�nket, hogy a nemzet�nk is fennmaradhasson. Ennek �rdek�ben a t�rt�nelemtudom�ny eredm�nyeinek felhaszn�l�s�val vissza kell menn�nk az �ton a r�gm�ltba, ameddig csak lehet. �gy, ahogy �rp�d honfoglal� vez�r�nk �s k�rnyezete tette ezeregysz�z �ve. Õk elsõsorban az Egyiptomi-birodalom elsõ uralkod�j�ig, az �rp�d csal�d õsapj�ig, �s a magyar �llamszervezet hetes sz�mmisztik�j�nak az eredet�ig ny�ltak vissza, mert m�g hitelesen tudt�k az õsis�g�ket.

Azt nem lehet vitatni, hogy nemzeti c�mereink az �tezer �v alatt szerves fejlõd�sen mentek kereszt�l. Ennek sor�n a k�z�pkorban is t�bb c�merv�ltozat alakult ki. De ez nem azt jelenti, hogy a c�mer alapmot�vumai is a k�z�pkorb�l eredeznek. A magyar c�meralakulatok minden esetben a szakr�lis r�gm�ltb�l mer�tettek, de a mindenkori kir�lyaink sz�rmaz�studata szerint. A l�nyeg az, hogy elõsz�r a mezõ h�tszer v�gott szimbolik�ja a Th�ba fõv�ros� H�torsz�g magyar, �s a Menfisz fõv�ros� Bot �s Esthon hun n�p�nek az egys�ges�l�s�t k�pezi le, a vall�s hetes miszt�riuma szerint. M�sodszor a term�szeti tud�s n�gy alapelem�nek a vall�si tan�t�s�t k�dolja fel�nk. Az �sszefoglal�s �rdek�ben ism�tlem: a Hung�ria n�pnev�nk eredet�t, �s a n�gy õselem mondanival�j�t tartalmazza a c�mer�nk elsõ mezeje.

2/b. A z�ld h�rmashalom.

A magyar kisc�mer m�sodik mot�vuma a v�r�s alapon a z�ld h�rmashalom jelk�pe. Eredet�rõl a legnagyobb tan�cstalans�g jellemzi t�rt�nelemtudom�nyunkat. A 18. sz�zadi magyar c�mertan m�r a T�tra,-F�tra,-M�tra szimb�lum�nak tartja. M�sik helyen le�rj�k, hogy a portug�l Macedo (mintha magyar sz�rmaz�s� n�vvel �lln�nk szemben) 1687-ben �r elsõk�nt r�luk, mint a h�rom legnagyobb hegy szimb�luma, de nem nevezi meg õket. Azt sem veszi figyelembe a magyar t�rt�n�szet, hogy a K�pes Kr�nika a 11. sz�zadban m�r le is rajzolja, m�gpedig z�ld sz�nez�ssel. Akkor m�gis ki �r r�la elsõk�nt?

Ha tov�bb megy�nk vissza a t�rt�nelmi �vezredekben, az Egyiptomi hieroglif�s �r�sokban m�r legal�bb �tezer �ve megjelenik a h�rmashalom hieroglifai jele a r�nk maradt sz�vegekben. Ez a jel nagyon egyszerû, egy r�vid v�zszintes has�b felsõ oldal�t h�rom hull�mjelben rajzolt�k, �s minden esetben orsz�g vagy ter�let le�r�sa kapcs�n haszn�lt�k. Gondoljunk csak vissza az elõzõ fejezet n�gy s�v jelk�p�re. Ha a n�gy f�ggõleges vonallal is jelzett n�gy elem �br�j�nak tetej�t �sszek�tj�k egy hull�mvonallal, azonnal a h�rmashalom �br�j�t kapjuk eredm�ny�l. Tal�n v�letlen mot�vum �sszecseng�ssel �llunk szemben, a n�gy s�v �s a h�rmashalom keletkez�s�ben? Nem, minden esetben a magyar jelk�pek egys�ges szerves fejlõd�s�nek vagyunk tan�i.

Felmer�lõ k�rd�s, mi�rt jel�lt�k az egyiptomi hieroglifa�r�sokban a k�l�nb�zõ orsz�gnevekben a ter�letet a h�rmashalommal? Ennek a gyakorlata is k�nnyen �rthetõ. M�r az õskorban az embercsoportok a saj�t fels�gter�leteiket j�l megismerhetõ, de fontosabb, hogy j�l v�dhetõ ter�letekben jel�lj�k meg. E t�rekv�sek c�ljaira a foly�kkal �s hegyekkel (kõvel) elhat�rolt ter�letek feleltek meg a legjobban. A mai kõ szavunk eredete az õskorba ny�lik vissza, gondoljunk a hat�rkõ napjainkig fennmaradt kifejez�sre. A kõ fogalma a t�jsz�l�sok szerint ka, k�, kõ �s kû v�ltozatokban szerepel. P�ldak�nt a magyar �sk� (Õs-kõ), az izraeli Jerik� (J�-�ri-kõ), az egyiptomi Horka (Hor-ka) a szent s�lyomisten orsz�ga �s a Marokk� (Ma�ri-kõ) fogalmakat eml�tem. A hegyekkel k�r�lz�rt �lõhelyek szimb�lum�v� v�l� kõ (hegy) h�rmas jel�l�s�ben a „h�rom a magyar igazs�g” mot�vuma fedezhetõ fel. Ezen a helyen a szenth�roms�g magyar eredet�re is utalnom kell. Az õseink a vall�sukban a h�rmas mot�vumk�nt a teremtõ,-megtart�,-puszt�t� term�szeti erõket tisztelt�k a szenth�roms�gban. De ugyanazt a szerencs�snek v�lt h�rmas tagoz�d�st takarja az �kori N�lus menti h�rom magyar n�pt�rzs egys�ges�l�si folyamata, amely az Egyiptomi Birodalom f�nykor�t jellemezte, az idõsz�m�t�s elõtti m�sodik �vezredben.

Teh�t, a magyar c�merben megjelenõ h�rmashalom eredete is az õskorba vezet minket. A jelk�pekben, mint a hieroglif�kban az orsz�gnevek le�r�s�ban a magyar szerencsesz�m mot�vumaik�nt a h�rmashalom jelk�p�vel fejezt�k ki az orsz�gokat, a nevek megjel�l�se mellett. Az sem v�letlen, hogy a h�rmashalom a magyar c�merekben a z�ld sz�nnel ker�lt �br�zol�sra m�r a K�pes Kr�nik�ban is, legal�bb h�rom esetben. Mit gondolnak, az egyiptomi Gizai-fenns�k h�rom nagy piramisa, vajon nem az õsi õshaza meghat�roz� hegyeinek (Eti�p magasf�ld) lek�pez�se, �s a h�rmashalom jelk�p�nek gyakorlati megval�s�t�sa? Ha j�l v�giggondoljuk, hogy a h�rmashalom szimbolik�ja lehet a nemzeti c�mer�nk legr�gebbi jelk�pe, amely ak�r t�zezer �vekre is visszany�lik, jel�l�se csak az �lett�r z�ld sz�ne lehet. Ezek a motiv�ci�k annyira �sszef�ggenek egym�ssal, hogy megk�rdõjelezhetetlen a fejlõd�s�k logik�ja.

2/c. Az aranykoron�s foglalat� kettõs kereszt.

A kisc�mer harmadik mot�vuma a z�ld h�rmashalmon �ll� aranykoron�s foglalat� kettõs kereszt. Szerintem a legk�nnyebben a kettõs kereszt eredete �rthetõ meg a magyar c�mertanban. A nemzeti sz�neink kialakul�sakor �rtam a hunmagyar egys�ges�l�srõl. Idõsz�m�t�sunk elõtt 3200 t�j�k�n a Tud� (Th�th) fõpap jelentõs k�zremûk�d�s�vel l�trej�tt a k�t N�lus menti magyar t�rzs egys�ges�l�se. Tudjuk, hogy az uralkod�i szimb�lumok is egys�ges�ltek. Ugyancsak l�trej�tt a k�t n�p vall�si jelk�peinek az �sszevon�sa is egy rendszerbe. A magyar n�pek õskori legjelentõsebb vall�si embl�m�ja a nyakba akaszthat� k�roszt� kereszt volt. Ilyen keresztek ker�ltek elõ a magyarorsz�gi �sat�sok sor�n jelentõs sz�mban, �s nem csak a honfoglal�s kori leletekbõl.

A keresztek a le�r�sokban az egyenlõsz�r�, de a hosszabb sz�r� kialak�t�sukr�l is �rulkodnak. �rtelm�k a k�roszt�son alapul. Csak nagyon r�viden �rom le, hogy a magyar n�pek hitvil�g�ban a legfõbb isten megjel�l�s�re a k�r �br�zol�s�t haszn�lt�k. A k�r sehol sem kezdõdik, �s sehol sem v�gzõdik eszmeis�ge, az isten �r�kk�val�s�g�t t�kr�zte. �gy gondolt�k, hogy a k�r az maga az egy �s oszthatatlan teremtõ õsanya, val�j�ban maga a term�szet. Az egy istent a napban v�lt�k megtal�lni. A magyar n�pek egyetlen istene a R� (r�), a napisten volt. Neve val�sz�nûleg a „r�s�t” �sszef�gg�sben is fennmaradt. Minden m�s, az isten �br�zol�s�ra alkalmas jelens�get az isten m�s�nak tartott�k. Ezek szerint az eg�rtõl az oroszl�nig, a f�ra�kon kereszt�l a papokig a megnevez�sekben az isten m�s�t tekintett�k benn�k. P�ld�ul a Ram�s (R� napisten f�ldi m�sa), Ramses (R�-m�s-õs) f�ra�nevek a fentiek szerint k�pzõdtek. �gy im�dt�k õket, mint az �R KHEPE (az �r k�pe) az egyiptomi napvall�sban „oh, te egyetlen, oh te t�k�letes”.

A k�rt, mint a term�szet eg�sz�t, v�gtelennek (oszthatatlannak) tartott�k, de a r�szeit megnevezhett�k.
A napvall�s papjainak a legfõbb tan�t�sa, a term�szet n�gy alapelem�nek a megismertet�s�t jelentette.
A n�gy ez�sts�v eredet�n�l m�r �rtam a jelens�grõl. A k�r k�tszeri �tl�s oszt�s�val el�rt szimbolika, a kereszt lett a magyars�g napvall�shoz tartoz�s�nak a jelk�pe, mely egyik form�j�ban nyakba akasztva �kszerk�nt hordt�k.

A hunmagyar egys�ges�l�sben a k�t keresztet viselõ n�p szimbolik�ja az uralkod�i jelv�nyek egybeszerkeszt�s�vel, a kettõs kereszt megalkot�s�val z�rult. A kettõs kereszt azt jelentette, hogy a mindk�t orsz�gr�szben megkoron�zott egyeduralkod� a f�ra�, mindk�t õskereszt�ny n�p ura lehetett. L�thatjuk, mennyire egyszerû, �s az �korba visszavezethetõ eredetû a kettõs kereszt szimbolik�ja.

Nem mehet�nk el a z�ld h�rmashalmon �ll� kettõs kereszt aranykoron�s foglalat� �br�zol�sa mellett sem sz� n�lk�l. Az aranykorona, m�sk�nt az �rkarika, az �szaki hun n�p kir�lyainak a koronat�pus�t jelk�pezi. Az arany nev�be a legjelentõsebb hunmagyar vall�si felfog�s titka van belek�dolva. Mint m�r �rtam a napvall�sban, az egyisten im�d�sa jellemezte a legfontosabb magyar vall�si felfog�st, b�rmerre k�nyszer�ltek sz�tv�ndorolni az �rja n�pr�szeink. Az arany szav�ban a hieroglifa, de a rov�s�r�s szerint is egybe van r�va az ar (�r, ember) �s a ra (R�, a napisten) fogalma. A rov�s�r�s l�nyeg�ben a hieroglifa �r�s egyszerûs�tett v�ltozata. A m�r ismert szab�lya szerint, ha k�t sz�tag azonos m�ssalhangz�ja ker�l egym�s mell�, egybeszerkesztik õket. Az arany szav�ban is egy k�z�s „r” betûvel �rt�k le a f�m fogalm�t. A rov�s�r�s tud�i – a m�gus paps�ga – ezt a szab�lyt j�l ismert�k. Ahhoz, hogy megfejthetõek legyenek az �kori magyar �r�sos eml�kek, nek�nk is alkalmazni kell.

M�gis mit jelent az �magyar nyelv arany szava? Az elõzõ bekezd�sbõl az ar-ra kettõs sz�tagja m�r �rthetõ, vagyis a r�-�r (napisten) �rtelemben. Az egyik megold�sban az arany sz�ban az ny r�sz jelent�s�t m�r a magura �s a magyar szavakn�l le�rt etimol�gia szerint �rthetj�k meg. Jelentheti a nemzet vagy ink�bb a n�p sz� elsõ betûj�t, az y pedig a j� magyar n�phez tartoz�s k�pz�se hasonul�s�ban az „ny” kettõsbetûnk eredet�t. �sszeolvasva a szavunk mai �rtelme megegyezik: arany = �r-r�-j�-n�pe jelk�p�vel, vagyis a napisten-j�-gyermekei jelent�s�vel. Csak megeml�tem, hogy az arany latin neve az Aurum etimol�giailag a magyar fogalomb�l sz�rmazik.

M�sik megold�sban szint�n egy magyar nyelvi szab�llyal �llunk szemben. A n�velõt sokszor egybe�rt�k (r�tt�k) a n�vsz�val, mely a ford�t�i elt�r�sek eredm�nyek�nt, a jelent�sben is �j sz�t alkotott. E feldolgoz�s szerint az arany sz�, a + ra + ny fonetikus k�pet mutatja. Mind a h�rom sz�tag jelent�s�t m�r ismerj�k az elõzõekbõl. Ezek szerint is a magyarok �ltal j�l ismert sz�t, az arany fogalm�t �rj�k le. Ezzel a megold�ssal a fogalom �rtelme: arany = a-r�-j�-n�pe jelk�pe, vagyis a napisten-j�-gyermekei. Mindk�t megold�s eredm�nyk�nt, ugyan azt a jelent�st hordozza mag�ban. Az �kori magyar n�pek az egy�v� tartoz�s jelk�p�t az arany f�m m�gikus tulajdons�gaiba k�dolt�k. Tal�n le�rhatom, hogy az �korban az arany m�g nem egy�rtelmûen a gazdags�got szimboliz�lta, ink�bb a napvall�shoz tartoz�s kifejez�s�re volt haszn�latos ritu�lis jelk�p.

Feltehetõ k�rd�s, akkor mi�rt tal�lhat� m�s n�pek szimb�lum�ban szint�n kettõs kereszt, ha ez �kori magyar n�pi ereklye? A k�rd�sre adand� v�lasz ism�t egyszerû. Egyes t�rt�n�szek szerint a kettõs kereszt magyar �br�zol�sa biz�nci eredetû, �s III. B�la kir�ly (1172-1196) kori magyar �tv�tel. A val�s�g ezzel szemben az, hogy pont a ford�tottja az igaz. A kettõs kereszt egyiptomi �magyar eredetû, �s biz�nci az �tv�tel. Mint �rtam a kettõs kereszt eredete i. e. 3200 �ves. A biz�nci cs�sz�rs�g pedig t�bb mint h�romezer �vvel k�sõbbi �llamalakulat, vagyis i. u. 395-ben v�lik �n�ll�v� ez a hatalmi szervezõd�s. Mely ter�leteken alakult meg a Keletr�mai Birodalom? Elsõsorban a Kis-�zsia �s a Fekete-tenger nyugati r�sz�n, valamint a Balk�n-f�lszigeten. Milyen n�pek lakt�k egykoron ezeket a ter�leteket? Az Egyiptomb�l ki�rad�, �s a h�d�t�k �ltal kiûz�tt hunmagyar t�rzsek csoportjai. A

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.