Isten hozta a Honlapomra Kedves Olvasó! ANAHITblogomon folyamatos aktuális bejegyzésekkel várom Önöket.
NŐKnek ajánlom a Magyar Leányok Asszonyok című blogomat
Áldott napokat kívánok Mindenkinek!
Fényvárosok Kárpát- medencében fenn van a Facebookon. A magyarság egy emberi tartalom a szó igazi értelmében
,ami bennünk kódolva van és működésbe lép,
ha ezt befele fordulva megnyitjuk Mag-unkban. A tisztaság és a jó szándék vezéreljen bennünket magunk és mindenki javára!
A magyarság és minden ember érdeke,
hogy fejlődjön lelkileg,szellemileg és használja ki azt a nem túl hosszú időt,ami még rendelkezésünkre áll,
hogy azok legyünk,akik valójában legbelül vagyunk.
Merjünk igaz emberekké válni és akkor az egység magától megoldódik, mert működnek az egyetemes törvények.
Wass Albert
Minden hónap 8.-án IMANAP a Nemzetért. Fényláncban 19 órakor kapcsolódunk össze. teljes üzenet itt
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
Fohász
Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.
Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!
Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.
Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.
Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!
Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?
Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.
Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áld meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.
Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.
írta: Feketéné Lendvai Katalin
Gyimesi Fohász
Édesanyja, Nagyasszonya
Igaz magyar fiaknak,
Pátrónája, Pártfogója
Régi magyar hazánknak!
Tehozzád járulunk,
sírva leborulunk,
Légy anyja fiaidnak!
Reánk tekints, mert senki sincs,
ki sorsunk boldogítsa!
Igaz szívét és jó szemét
Aki reánk fordítsa.
Sok véres sebünket,
panaszos ügyünket
Aki előbbmozdítsa.
Mindenfelé nyomorúság
szorongatja népünket,
Majd száraz ég, majd zápor,
jég veri el termésünket.
Most szívünk szomorú, fél,
hogy lesz háború,
Kétség gyötör bennünket.
Békességben, csendességben
tartsd meg hű szolgáidat,
Becsületben és bőségben
Örökös Országodat!
Szánd meg, ó Jó Anya,
Magyarok Asszonya,
Hű magyar jobbágyodat!
Jó hírnévnek, magyar vérnek
gerjeszd vidám újultát,
Királyáért, hazájáért
vitéz vére buzdultát!
Engedd, hogy hős karja
mindig föltarthassa
Az ellenség lándzsáját!
Így zokogunk, így hódolunk,
Mária, szent nevednek;
Így remélünk, halunk s élünk
jó anyai szívednek.
A magyar Szent Hazát
s Angyali Koronát
Ajánld föl az egeknek!
Írásaim 2009
Írásaim 2009 : 11.28. Átalakulás, átmenet az Új Világba.
11.28. Átalakulás, átmenet az Új Világba.
Átalakulás, átmenet az Új Világba.
Jelen - Meglátásaim.
2009. november 28.
Az átalakulás folyamatos része életünknek, ami bennünk megy végbe.
Az Új bennünk válik ÚJJÁ, és ezzel az új minőséggel, új szemlélettel foglaljuk el helyünket az általunk kialakított Új Világban.
Tőlünk válik a körülöttünk lévő világ ÚJJÁ, mert lélekben, szellemben, a fizikai síkkal összekötve magunkat,- megújulunk, újjászületünk,- középre helyeződünk.
Amíg idáig eljutunk, bizony vannak az életünkben olyan időszakok, amit a legkevésbé sem élünk meg kellemesen, és amelyek előtt értetlenül állunk.
Olyan ez, mint amikor elindulunk a régi otthonunkból egy teljesen új környezetbe, és a választott új lakóhelyünkre érkezésünket, az átmenetet, egy hosszú híd köti össze.
Tételezzük fel, hogy ezen az átmeneten való átkelést, egy száguldó vonaton utazva kívánjuk eltölteni. A hídon lévő állomásokon mikor megállunk, érintkezünk társainkkal. Sokan, akikkel eddig együtt utaztunk, különböző állomásokon kiszállnak, és újak jönnek helyettük,- akik vagy velünk maradnak további utunkon, vagy ők is csak egy bizonyos állomásig utaznak velünk.
Egyszer csak azt vesszük észre, hogy választott utunkon egyre gyorsabb tempóval haladunk tovább. Akármilyen „gyors vonatra” is szálltunk fel, a megélt folyamatot ami az átalakulás, átmenet részét képezi,- személyes életünkben borzasztó lassúnak és vontatottnak tűnik.
Ebben az időszakban a magunkba nézést semmiképpen sem kerülhetjük el. A SORS olyan helyzeteket teremt az életünkben, aminek kapcsán szembesít minket esendőségünkkel.
Minél jobban meg akarjuk oldani a problémáinkat, annál nagyobb ellenállásba ütközünk. Folyamatosan zárt falakat döngetünk, olyan, mintha egy kényszerhelyzetbe lennénk beszorítva, és ez valójában az egyik napról a másikra történik meg, - főleg ha nem vettük észre a figyelmeztető jeleket.
A régiből átmenetet képezni az Újba, nem a legkellemesebb megélések közé tartozik. Szellemben pontosan tudjuk, hogy valójában nem történik velünk semmi rossz, de a fizikai világban lévő környezetünk szembesít.
Olyan problémákat állít elénk, amit tudunk, hogy önerőnkből képtelenek vagyunk megoldani.
A kapuk be vannak zárva, a kulcs a legfölső polcon van.
Hogy mikor érjük el a kulcsot, és mikor tudjuk saját börtönünk ajtaját kinyítani?
Akkor, ha megértjük, megéljük ami történik velünk, és megadjuk magunkat a folyamatnak.
Ha már felültünk arra a „gyorsvonatra”, akkor ne engedjük, hogy azt lelassítsák, vagy esetleg leszállítsanak róla, eltérítsenek a célunktól.
Éljük meg a folyamatot, a bennünk és a környezetünkben lévő változásokat.
Ne akarjunk semmit visszatartani, megtartani,- bízzunk rá magunkat a SORSRA, a MAGASABB RENDEZŐELVRE.
Próbáljuk feloldani a félelmeinket, kétségbeeséseinket, örült kapaszkodásainkat. Hagyjuk csak sodródni tovább magunkat az ismeretlen felé,- tudjuk, hogy a régmúlt már nem képezi részünket, teljes átalakítás/átalakulás alatt van velünk együtt.
Magasabb szinteken már minden eldőlt, elrendeződött, de időbe telik mire a fizikai síkra is átképeződik.
Támogassuk és gyorsítsuk meg ezt a folyamatot bizalmunkkal, hitünkkel.
Az átalakulás, az átváltozás folyamatos részét képezi életünknek.
Vannak olyan személyek, akiknek csak kisebb dolgokat kell elengedni, kisebb dolgokban kell változtatni, - tőlük a SORS nem vár el teljes elkötelezettséget. De bizony vannak olyan egyének, akiknek gyökeresen megváltozik az élete. Tőlük a SORS teljes elkötelezettséget kíván, teljes jelenlétet. Teljes hittel és bizalommal lévő ráhagyatkozást az Isteni Vezetésre.
Ebben az esetben az ember nagyon nehéz tapasztalásokon megy keresztül, valójában nem érti mi történik vele. Olyan mintha kihúzták volna a lába alól a talajt.
Tapogatózik, találós kérdéseket tesz fel magának. Mindent átvizsgál az életében, vajon mit rontott el, mit kellett volna esetleg másképp csinálnia.
De aztán rájön, hogy minden úgy volt jó ahogy tette, mert az akkori tudásának birtokában cselekedte meg a dolgokat.
Mikor magunkban idáig elérkezünk, akkor a híd közepén jóval túlhaladtunk.
A szívünkben, a lelkünkben már időtlen idők óta él az Új, de most eljött az idő, hogy itt a fizikai valóságban is bizonyságot tegyünk.
A Szellem üzenetét a fizikai világba be tudjuk-e illeszteni?
Tudjuk-e alkalmazni a tanultakat?
Tudunk-e teljes hittel és bizalommal élni, amikor minden pillanat az életből azt közvetíti felénk, azt sugallja, hogy nincs tovább, nem tudunk mit tenni. Még az is benne van a pakliban, hogy amiért megdolgoztunk, mindazt egy pillanat alatt elveszíthetjük.
Tudunk-e ilyenkor teljes hittel élni?
Rámerjük-e bízni magunkat a TEREMTŐRE?
Ha eddigi utunkon teljes szívvel Isten felé fordultunk és hittünk a Magasabb Rendezőelvben, akkor is nagyon nagy mélységeket járunk be magunkban.
Lelkünk igen érzékeny területeire érkezünk. A világ nyomora még mélyebben megérint, más síkokat járunk be önmagunkban.
Mélyebb értékeket hozunk a felszínre, és mélyebb megértéseket találunk.
Mire idáig eljutunk, már a híd végénél találjuk magunkat.
Már látjuk, érezzük az Újat, tudjuk azt is, hogy ott kitárt karokkal várnak minket. De még vissza van a legnehezebb lépés, ami ezután következik.
Már összekötöttük a szellemit a fizikaival, megéltük/átéltük,- átértünk, de most ott magunkban, a szívünkben, teljes terjedelmünkben ezt középre kell helyeznünk és átlépnünk az Új Világba.
Szellemben, elvben, lélekben már sokan, és sokszor átléptünk. Különböző fokozatokat átléptünk, átéltünk.
Most viszont eljött az idő egy bizonyos rétegnek,- amikor végképp mind a három valóságot (fizikai- lelki- szellemi) magába forgatva, kiegyenlítve,- teljes hittel és bizalommal az Újba be kell lépnie. Még olyan áron is, ha ezzel akár mindent és mindenkit, ami/aki nem az új részét képviseli már életében, elveszíthet.
Egyet nem veszíthetünk el soha,- Magunkba és Istenbe vetett hitünket, bizalmunkat. A nehéz helyzetekből adódó tapasztalások megerősítenek.
Lehetőséget adnak, hogy tapasztalásaink által levont tanulságokkal másoknak segítő jobbot nyújtsunk.
Isten áldása kísérjen utunkon!
Szeretettel: ÁhimRé
Feketéné Lendvai Katalin.
Ébrenlét és Álom határánál vagyunk. Egy olyan világ él bennünk, melynek megálmodása csakis rajtunk múlik.
Méltón őrizzük-e magyarságunk szellemét? Vállaljuk-e a ránk tornyosuló feladatokat, és ennek tükrében nyugodtan álomra hajtjuk a fejünket? Megszólít-e szívünk a szóra, mely a Hazáért remeg? A MAGYAR ÁLOM selyemképem beavatókódokat tartalmaz.
Egy másik Világba avat be. Ha nyitott vagy rá és tettrekész, bármikor beléphetsz ebbe a Napfényes világba melynek megvalósítása csakis rajtunk múlik. A Napbárkán utazva érkezünk meg a Fény Országába, és ez a bárka mint egy virág kelyhe oltalmazón körbeölel minket.
A képemen ez a kehely a Szent Családot öleli körbe, melynek minőségét Őseink hagytak reánk. A Szent szó alatt én most azt a letisztult ősi minőséget értem, aki megtestesült a világunkban. Aki magába álmodta és magában hordozta a Napot. A NAP még mindig süt ránk, s utunkat egyengeti. Vállaljuk-e ÖnMAGunkat, a magyarságunkat? Magunkhoz vesszük-e a ősi hitünket? Megnyitjuk-e vele a Fény Országát, és tetteinkkel ide a Kárpát -medencébe helyezzük? Eljött az idő, s most van. Ébredjekek MAGOK! Alkossunk Egységet, Egy Célt, s Egy Akaratot! Áldás!
Szokolai- Lendvai Katalin
ŐSI INTELEM Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában.
Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.
Az Új Világ beköszöntével, eljött az ideje,
hogy nők megtalálják Önmagukban az eredendő női minőségüket, azt a minőséget amit a kezdetektől fogva képviselnek.
A saját értékrendeinket magunkból kell előhívnunk,
nem pedig a társadalmi elvárások kell megfelelnünk.
Mi nők sokan hordozunk magukban,
olyan sérelmeket, fájdalmakat, elnyomásokat,
amelyeknek kitisztítása és gyógyítása, letétele,
most már nagyon időszerűvé vált.
Hosszú évszázadokon keresztül cipeltünk magunkkal
különböző mintákat és beidegződéseket,
amelyek nem belőlünk fakadnak hanem szüleink, családtagjaink, a társadalom beidegződését,
szemléletmódját vittünk tovább és adtuk át mi is gyermekeinknek.Folytatás
" A Fény gyermeke vagyok. Szeretem a Fényt. Szolgálom a Fényt. Fényben élek. A Fény vezet, gyógyít, átalakít és megvilágít. Áldom a Fényt. A Fény bennem van. Egy vagyok a Fénnyel. A Fény én magam vagyok!"
Számláló
Indulás: 2010-01-10
Ahonnan látogatják az oldalt
Időjárás
Minden embernek kell valami hitvallása legyen. Valami elintézni való feladata ezen a földön. Amíg van feladata, addig él, amikor nincsen több, akkor meghal.
Wass Albert
(Ember az országút szélén)
Magyarok Istene nézz reánk!
Magyarok Istene, nézz reánk!
Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.
Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.
Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
Írta: Áhimré
Feketéné Lendvai Katalin
Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)
HITVALLÁS
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Székely Miatyánk
Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál,
Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál.
Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk.
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bizott.
Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod.
Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg.
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved.
Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk.
Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk!
Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia,
Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka.
A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál,
Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál;
De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet!
Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt.
Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked,
Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet.
Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett.
A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?
Merészebb mint más népeké?
Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé.
Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt.
Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog,
Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog.
Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk.
Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk,
Hiszünk most,s hiszünk mindörökké
ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!
Wass Albert: Hontalanság hitvallása
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
1947
Ősi Fohász
(Minden nap fényesítsd át előtte tested)
Krisztus kérlek, teljesítsd ki testemet!
Fényesítsd fel Szellemem!
Lelkem járd át a békesség Fényével,
Krisztus szent erejével!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Védelmez a gonosztól, a rontástól, az Ármánytól!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Áldás, békesség a Magyar Népre, minden emberre!
A Krisztusi utat követem, azt soha el nem vetem.
Áldás, békesség!
Földanya tisztellek és becsüllek, szívemben szent helyre helyezlek.
Add meg számomra az élet kenyerét, a bölcsesség tűzét.
Ne engedj hiányt szenvedni semmiben, gondoskodj éltemről, holtomról!
Gyökereimet újítsd meg, erősítsd meg.
Engedd, hogy az ősi tudás újjáéledjen bennem.
ÉG Atya FÖLD Anya egyesüljetek bennem!
Költözzék békesség a szívembe, Krisztus szent Szívével egyesülve.
Védelem a rossztól, védelem a gonosztól mit ember teremtett: - Kérlek Istenem, ne engedd, hogy ezek a teremtények hatással legyenek rám,
ártó szándékkal közelítsenek felém!
Krisztusi bölcsődben védve vagyok,
Áldott vagyok, mert TE munkálsz a szívemben és az egész lényemben.
Emberi rosszakarat messzire elkerül engem,
Isten tenyerén hord engem.
Bőség és teljes élet részem, mi Istentől megadatott,
s ezért néki én hálát mondok.
Áldott legyen az ÚR!
Áldott legyen a Teremtő!
Dicsőség az Ő Angyalainak és Udvartartásinak.
Krisztus légy áldott, a dicsőség fénye övezzen!
Hozz áldást a Földön minden emberre, védelmezd őket Szent Szellemeddel!
Áldott legyen minden ember, aki magába fogadja ezt az imát!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
