© Cs. Varga Istv�n

„BOLDOGASSZONY ANY�NK...”

A M�ria-kultusz k�lt�szet�nkben

A M�ria-kultusz bibliai, dogmatikai alapjair�l

„Az Istenanya, Sz�z M�ria tisztelete integr�ns r�sze a kereszt�nys�gnek, M�ria kiv�l� tisztelete (h�perdulia) r�gt�l fogva r�sze a kereszt�ny lelkis�gnek.”¹ A M�ria-kultusz kezdetben az eg�sz kereszt�ny egyh�zban jelen volt, a reform�ci� �ta biblikus �s dogmatikus alapokon csak a katolikus �s a keleti, ortodox egyh�z gyakorlat�ban² l�tezik: „M�ri�nak a Biblia �sszk�p�ben bet�lt�tt szerepe, tov�bb� a r�la elsz�rtan tal�lhat� kijelent�sek olyan cs�r�knak bizonyultak, amelyek csak fokozatosan bontakoztak ki az Egyh�z tan�t�s�ban, �let�ben, istentisztelet�ben. Igaz, hogy az �segyh�z igehirdet�se alig eml�ti J�zus Anyj�t, hiszen akkor a legalapvet�bb hitigazs�gokat kellett hangs�lyozni, magyar�zni.”³Azonban, ahol az �segyh�z eml�ti M�ri�t, ott annyit mond el r�la, amin�l t�bbet soha senki sem volt k�pes. Az eg�sz M�ria-kultusszal �gy vagyunk, mint a dogmafejl�d�ssel. Newman j�tt r� arra, nagyon keservesen, hiszen az � �zl�se ellen�re t�rt�n� katoliz�l�s�hoz vezetett. Az biztos, hogy a mostani ortodox �s katolikus M�ria-tiszteletet nem lehet levezetni az �jsz�vets�g lapjaib�l, de a mai ortodox �s katolikus M�ria-kultuszb�l egyenes vonal vezet vissza az �jsz�vets�g lapjaihoz. (A h�rom �ves gyermekb�l, aki voltam, nem tudn�k megszerkeszteni a harminc vagy �tven �ves embert, de a harminc vagy �tven �ves emberb�l vissza lehet vezetni a h�rom �vest.)

A M�ria-kultusz sok f�lre�rt�sre adott alkalmat a kereszt�nys�g t�rt�nete sor�n, ez�rt az egyh�z igyekezett vil�gosan meghat�rozni a kultusz mibenl�t�t, kereteit. Erre az eretnekmozgalmak, majd pedig a reform�ci� miatt nagy sz�ks�g is volt. M�r a IV. sz�zadban Szent �goston �s Szent Epifanius kimondja, hogy M�ri�t, Isten anyj�t tisztelet, m�gpedig a kiv�l� tisztelet (h�perdulia) illeti meg. Ez t�bb, mint a szenteket megillet� tisztelet (dulia), de kevesebb, mint az im�d�s (latria), amely csak „a teremtetlen, az �nmag�t�l sz�rmaz�, mindenkit�l �s mindent�l f�ggetlen, mindeneket alkot� �s fenntart� Istent” �s Krisztust mint Istenembert illeti meg.⁴

A trent�i zsinat (1547) r�gz�tette, hogy az �- �s az �jsz�vets�g valamennyi k�nyv�t, valamint „a hitre �s erk�lcsre vonatkoz� hagyom�nyokat, amelyeket az �dv�z�t� vagy a Szentl�lek �l�sz�val k�z�lt �s a katolikus egyh�z folytonos ut�dl�ssal �riz, egyenl� tisztelettel �s kegyelettel” kell �vezni. A legfontosabb hivatalos eml�kek a hitvall�sok (a hitigazs�gok foglalatai), a p�p�k �s a zsinatok d�nt�sei, az egyh�zaty�k j�v�hagyott m�vei. A Biblia ugyan keveset sz�l M�ri�r�l, de a hittudom�nynak forr�sa a szenthagyom�ny is, amely az apostolokt�l �tvett sokr�t�, gazdag tan�t�s. Az egyh�zaty�k �r�saikban jelent�s M�ria-tiszteletr�l tesznek tan�s�got.⁵

A k�l�nb�z� korokban megjelen� t�vtanok miatt az egyh�z a M�ria-kultuszr�l sz�l� tan�t�s�nak sarkalatos pontjait hitt�telekben, dogm�kban foglalta �ssze. A Sz�zany�ra vonatkoz�, a Bibli�ban �s az apostoli szenthagyom�nyban tal�lhat� kijelent�sekb�l, utal�sokb�l vonta le mindazt, amit M�ri�ra vonatkoz�an kanoniz�lt bizonyoss�gnak tart.

A IV. �s V. sz�zadban d�l� krisztol�giai vit�k, (nesztori�nizmus, monofizitizmus) eretnekmozgalmak egy-egy dologban elt�rtek a kanoniz�lt katolikus tan�t�st�l, amelynek a l�nyege: „Krisztus szem�ly�ben a k�t term�szet – az isteni �s az emberi – a legbens�s�gesebb m�don egyek, �sszevegy�l�s �s sz�tv�l�s n�lk�l”. A nesztorianizmus M�ria istenanyas�g�t is tagadta. Az eretneks�g ellen fell�p� efezusi zsinat 431-ben hozta meg a legr�gibb M�ria-dogm�t. J�zust istenemberi, vagyis isteni �s emberi term�szet�nek nyilv�n�t� zsinati dogm�b�l ered�en kimondta: M�ria val�ban Isten sz�l�anyja (Theotokosz, Istensz�l�). A dogma alapja sz�mos szent�r�si hely, amely M�ri�t J�zus anyj�nak nevezi (Jn 2,1; Jn 19,25; Lk 1,43), �s a kifejezetten err�l sz�l� szent�r�si szakaszok: az angyali �dv�zlet (Lk 1.34), a sz�let�st�rt�net (Lk 2, 1-21). Az �sz�vets�gben, k�l�n�sen Izai�s �s Jeremi�s j�vend�l�seibental�lunk k�zvetlen �s k�zvetett M�ri�ra vonatkoz� r�szeket. Az �jsz�vets�gi iratok pedig vil�gosan besz�lnek Isten anyj�r�l, egy-egy epiz�dj�t eml�tik J�zus �s vele egy�tt M�ria �let�nek: angyali �dv�zlet, M�ria �s J�zsef eljegyz�se, M�ria l�togat�sa Erzs�betn�l, J�zus sz�let�se, J�zus bemutat�sa a templomban, Simeon j�vend�l�se, a napkeleti b�lcsek im�d�sa, menek�l�s Egyiptomba, a tizenk�t �ves J�zus a templomban, a k�nai mennyegz�, M�ria J�zus keresztf�ja alatt, jelenl�te p�nk�sdkor az utols� vacsora term�ben stb.⁶ Az �jsz�vets�g eg�sze J�zus istens�g�t hirdeti, r�la sz�l, �gy k�zvetve, bennefoglaltan, t�le elv�laszthatatlanul M�ria istensz�l�i mivolt�t is bizony�tja. Kezdett�l fogva egy�rtelm�en ugyanezt vallja a szenthagyom�ny is (Ignatus, Ireneus, Tertullianus, Iustinus).

Az istenanyas�g minden teremtm�nyn�l kiv�l�bb m�lt�s�got k�lcs�n�z M�ri�nak, amely abban is megnyilv�nult, hogy az angyal is k�l�n�s tisztelettel k�sz�nt�tte �t. Az 553-as konstantin�polyi zsinat m�r „mindenkor sz�z M�ri�r�l” besz�lt, de ezt a felfog�st hivatalosan dogm�v� csak a later�ni zsinat nyilv�n�totta 649-ben: „... a mindenkor szepl�telen Sz�z M�ria az Ig�t mint igaz Istent f�rfi hozz�j�rul�sa n�lk�l, a Szentl�lekt�l m�h�be fogadta, s�rtetlen�l megsz�lte, �s sz�l�s ut�n is �pen meg�rizte sz�zess�g�t...”

A dogm�t szent�r�si r�szek t�masztj�k al�. M�ria sz�zess�ge hit�nek jele, amelyet semmi k�ts�g nem hom�lyos�t el, mert f�nntart�s n�lk�l beleegyezett Isten akarat�ba. Hite tette a Megv�lt� anyj�v�. A sz�zi fogan�s jelzi, hogy �j embert�pus jelent meg a F�ld�n, az �j �d�m, aki el�v�telezi az eszkatol�giai id�k �llapot�t. A hittudom�ny eredend�en a 681-ik �vi harmadik konstantin�polyi zsinati hat�rozat�nak �rtelm�ben deklar�lja M�ria h�romszoros, vagyis h�romf�le sz�zess�g�t dogmak�nt: „Az Isten anyja s�rtetlen sz�zess�g�t isteni gyermek�nek sz�let�se el�tt, alatt �s ut�n t�k�letesen meg�rizte”. Vagyis M�ria sz�z volt J�zus sz�let�se el�tt (ante partum), sz�zen sz�lte J�zust (in partum), �s sz�z maradt k�s�bbi �let�ben is (post partum). Ennek �rtelm�ben M�ria Aeiparthenosz: �r�kk� sz�z. Az „ante partum” t�tel hangs�lyozza, hogy M�ria f�rfi hozz�j�rul�sa n�lk�l, k�zvetlen isteni hat�sra, a Szentl�lekt�l sz�zen foganta Szent Fi�t. Err�l szent�r�si igehelyek tan�skodnak. Az �sz�vets�gben Izai�sn�l olvashatjuk: „�me, a Sz�z m�h�ben fogan �s fi�t sz�l...” (Iz 7, 14).

Az �jsz�vets�gben pedig m�g egy�rtelm�bb ide vonatkoz� utal�sokat tal�lunk. Az Angyali �dv�zletkor M�ria emberi m�d�n gondolkodva k�rdezte a h�rn�kt�l: „Hogyan lehets�ges ez? Hiszen f�rfit nem ismerek.” Az angyal v�lasza: „... a Szentl�lek sz�ll r�d �s a Magass�gbeli ereje bor�t el.”⁷M�t� evang�lium�ban hasonl�t olvashatunk. J�zsefhez �lm�ban sz�l az angyal �s eloszlatja M�ri�val kapcsolatos k�nz� k�telyeit, b�tor�tja, hogy ne f�ljen feles�g�l venni, „hiszen a Szentl�lekt�l van �ldott �llapotban” (Mt 1, 18-20).

A g�r�g�k szomor� dolognak tartott�k, ha egy n�nek sz�zen kellett meghalnia. Az �sz�vets�g hasonl�an v�lekedik, b�r a h�zass�g el�tti sz�zess�get nagyra �rt�keli, azonban a medd�s�g �s az ahhoz hasonl� sz�zess�g, vagyis az anyas�g elmarad�sa sz�gyent, megal�ztat�st vont maga ut�n. Az �sz�vets�gben a n�k igen saj�tos helyzetet foglalnak el a csal�dban �s a vall�si k�z�ss�gben

Az �jsz�vets�g rehabilit�lta, �jra�rt�kelte a sz�zess�get: J�zus sz�z, �s anyja, M�ria is, amint sz�z Keresztel� Szent J�nos, P�ter �s P�l apostol is. A sz�zess�g itt nem parancs, nem a test megvet�se itt az ok, nem is �nmag�ban a kultikus tisztas�g, mint n�mely vall�sn�l, hanem a nagyobb �n�tad�s Krisztusnak, a szorosabb p�ldak�vet�s, a m�r megkezd�d�tt v�gs� id�k jelek�nt az eszkatologikus jelent�s�, Istent�l kapott karizma szabad elfogad�sa. (V. �.: A t�z sz�zr�l sz�l� p�ldabesz�d Mt 25, 1-13.)

A szepl�telen fogantat�s kiteljesedett dogm�j�t 1854. szeptember 8-�n hirdette ki IX. Pius p�pa. A hitt�tel l�nyege: a Boldogs�gos Sz�z fogantat�sa pillanat�t�l mentes volt az �tered� b�n minden szenny�t�l. A k�z�pkor folyam�n sok vita folyt a szepl�telen fogantat�s k�rd�s�r�l. Aquin�i Szent Tam�s dogmatikai neh�zs�get l�tott benne. V�g�l Don Scotus oldotta meg a k�rd�s, aki szerint M�ria el�re meg volt v�ltva Krisztus �ltal, fogantat�sa pillanat�t�l. Sz�z M�ria istenanyas�ga r�v�n fogantatott szepl�telen�l, J�zus Krisztusnak, az emberis�g Megv�lt�j�nak �rdemeire val� tekintettel mentes maradt az �tered� b�nt�l. Isten el�re kiv�lasztotta �t, s azt akarta, hogy szent Fi�nak anyj�t ne terhelje az eredeti b�n s�lya.”⁸

Jelenkorunk katolikus dogmatik�ja �gy �rtelmezi ezt a hitt�telt: „Az istenanyas�g id�ben ugyan az angyali �dv�zletkor kezd�dik, Isten dekr�tum�ban azonban �r�kt�l fogva szerepelt, aminek k�vetkezt�ben Isten �r�kt�l fogva ennek a szerepnek a v�llal�s�ra �s bet�lt�s�re alkalmasnak tervezte M�ria egy�nis�g�t.”⁹ Amikor az egyh�z Krisztus, a m�sodik �d�m mell� oda�ll�tja Sz�z M�ri�t, a m�sodik �v�t a protoevang�lium (Ter. 3,15) alapj�n „el�re tervezett”-nek vallja M�ria kiv�laszt�s�t. Ebb�l a dogm�b�l logikusan k�vetkezik az – id�ben r�gebbi hitt�tel, amelyet a trent�i zsinat 1547-ben mondott ki: „Sz�z M�ria Isten k�l�n�s kiv�lts�g�n�l fogva eg�sz �lete folyam�n mentes volt minden s�lyos �s bocs�natos b�nt�l.”¹⁰

Ebben a k�rd�sben a keleti egyh�zban volt bizonytalankod�s, de v�g�l az Egyh�z Szent �goston �ll�spontj�t fogadta el: az �r az �sevang�liumban (Ter 3, 15) Isten teljes gy�zelmet �g�rt a b�n felett. A gy�zelem azonban nem lett volna teljes, ha M�ri�t ak�r csak a legkisebb b�n is hatalm�ba ker�tette volna. M�ria a S�t�n legy�z�je, a „causa nostrae salutis”, t�vol �ll t�le a b�n, hiszen a b�n a S�t�n diadala. „M�ri�t Isten csod�latosan el�rasztotta mennyei aj�nd�kok telj�vel” – amint IX. Pius hirdeti.¹¹ A kegyelem teljess�ge pedig kiz�rja a b�nt. Gyakorlatilag csak a bels� k�s�rt�sekt�l volt mentes, de a dogm�b�l nem k�vetkezik, hogy a k�lvil�g �s a S�t�n ne �ll�tott volna sz�m�ra kelepc�ket, hiszen eg�sz �lete megpr�b�ltat�sok sorozata volt.

A legfiatalabb M�ria-dogma M�ria hal�l�val �s mennybemenetel�velkapcsolatos. 1950-ben XII. Pius hirdette ki a szenthagyom�ny alapj�n. Ez a dogma a megel�z�vel egy�tt az un. „m�ri�s �vsz�zadot” foglalja keretbe, annak kezdet�t �s v�g�t jelzi. A M�ria hal�l�ra �s mennybemenetel�re vonatkoz� 1948-as p�pai k�rk�rd�sre a vil�g p�sp�keinek 98 %-a azt v�laszolta: m�r hitt�telk�nt tan�tja. A dogma l�nyege: „... a Szepl�telen Istenanya �s mindenkor Sz�z M�ria, f�ldi �let�nek p�lyafut�s�t befejezv�n, test�vel �s lelk�vel felv�tetett a mennyei dics�s�gre.” Az eredeti b�nt�l val� mentess�gb�l nem k�vetkezik, hogy a hal�lt elker�lve r�szes�lt volna a megdics��l�sben, hiszen m�g maga J�zus is meghalt �s a hal�lb�l t�madt f�l megdics��lt testtel. M�ria az evang�lium �rtelm�ben r�szes volt isteni Fi�nak hal�l feletti teljes gy�zelm�ben, ez�rt hal�la nem b�ntet�s jelleg�. (Hal�l�t nem okozhatta betegs�g, nem j�rhatott hal�ltusa k�njaival.) A test szerinti megdics��l�s megillette a Sz�zany�t, aki f�ldi �let�ben a lehet� legszorosabb kapcsolatban volt Szent Fi�val: test�b�l vette J�zus a maga emberi test�t. Ha Krisztus teste nem indulhatott feloszl�snak, akkor ill� �s m�lt� volt, hogy M�ria teste is mentes maradjon a feloszl�st�l. Szinte lehetetlen, hogy ez a kapcsolat az �desanya hal�la ut�n teljesen megszakadjon. R� sokkal ink�bb alkalmazhat�k Szent P�l szavai (R�m. 6,5), mint b�rki m�sra: „ha hal�l�nak hasonl�s�g�ban egyben�tt�nk vele, �gy lesz�nk f�lt�mad�s�ban is.”¹² Pontos nyelvi megk�l�nb�ztet�ssel k�l�nb�z� fogalmakat jel�l a mennybemenetel �s a mennybevitel. J�zus harmadnapon f�lt�madott �s f�lment a mennybe. M�ri�t Isten felvitte a mennybe, vagy nem felment, hanem felv�tetett a mennybe.

A II. Vatik�ni Zsinat tan�t�sa is meger�s�tette a szerte a vil�gon elterjedt, gazdag �s v�ltozatos M�ria-kultuszt. A vil�g megv�lt�s�nak miszt�rium�t bibliai igehelyek bizony�tj�k: „Amikor teh�t el�rkezett az id�k teljess�ge, elk�ldte a Fi�t, aki asszonyt�l sz�letett... Hogy Isten gyermekeiv� lehess�nk.” (Gal 4,4–5) „Aki �rt�nk, emberek�rt, a mi �dv�ss�g�nk�rt lesz�llott a mennyb�l, megtestes�lt a Szentl�lek erej�b�l Sz�z M�ri�t�l.” Az egyh�zban kezdetekt�l nagy a tisztelete „a dics�s�ges, mindenkor Sz�z M�ri�nak”, J�zus Krisztus �desanyj�nak, az Atya szeretett le�ny�nak, a Szentl�lek szent�ly�nek. Rendk�v�li kegyelmi aj�nd�ka r�v�n felette �ll minden teremtm�nynek, s�t az angyaloknak is. � az egyh�z hit�nek �smint�ja, ragyog� p�ldak�pe. A szent egyh�zban Krisztus ut�n k�vetkezik az �dv�z�t� �desanyja az �dv�ss�g rendj�ben.

Az �sz�vets�gben a b�nbeesett �ssz�l�knek adott �g�ret a k�gy� legy�z�s�re vonatkoz�an m�r �t sejteti (Ter 3,15). � az a sz�z, aki anya lesz �s fi�t sz�l, akit Emm�nuelnek fognak h�vni (Iz 7,14; Mik 5,2–3; Mt 22–23). �vele, Sion al�zatos le�ny�val telik be az id� �s sz�letik meg a Megv�lt� az �dv�ss�g �j rendj�ben. Egy asszony id�zte el� a hal�lt, egy sz�z pedig az �let visszaszerz�s�t beleegyez� szav�val, amely megel�zte a fogantat�st, a megtestes�l�st. M�ria eg�szen szent, minden b�n szenny�t�l mentes Istenanya, akit a Szentl�lek k�pzett �j teremtm�nny�, kegyelemmel elhalmozott�, amikor az isteni h�rn�knek �gy v�laszolt: „Az �r szolg�l�ja vagyok, teljesedjenek be rajtam szavaid” (Lk 1,38).

A Sz�zanya szabad hittel �s engedelmess�ggel k�zrem�k�d�tt az emberis�g �dv�z�t�s�ben. Az Istenre val� teljes r�hagyatkoz�sban, az egyetlen teljes emberi v�lasz Isten szav�ra a k�szs�g, ebben �rte el t�k�letess�g�t: M�ria igennel v�laszolt �s befogadta az �dv�ss�get. Amit �va engedetlens�ge �sszebogozott, azt kibogozta M�ria engedelmess�ge. Amit �va megk�t�z�tt engedetlens�g�vel, azt M�ria feloldotta hit�vel. Nem az �sk�gy�ra hallgatott, mint �va, hanem Isten h�rn�k�re hagyatkozott. �ltala sz�letett a hal�lt legy�z� �j �let. R�la sz�l az �r�s, hogy fia jel lesz, anyja lelk�t pedig t�r fogja �tj�rni. M�ria a k�zvet�t� az ember, az egyh�z �s J�zus Krisztus k�z�tt. Vil�gra sz�lte, t�pl�lta, a templomban bemutatta Fi�t az Aty�nak. Egy�tt szenvedett a kereszten haldokl� Fi�val. Hit�vel, szeretet�vel, engedelmess�g�vel �s rem�ny�vel k�zrem�k�d�tt az �dv�z�t� m�v�ben: any�nk lett a kegyelem rendj�ben. Mennybemenetele ut�n is bet�lti �dv�ss�ges feladat�t: Sz�sz�l�, Seg�t�, K�zvet�t�, Oltalmaz�.

M�ria er�s�tette a kereszt�ny �segyh�z hit�t, lelkis�g�t, hogy lehet a pog�ny �s b�n�s vil�gban is tiszt�n �lni. M�ria az egyh�z �smint�ja a hit, szeretet �s Krisztussal val� t�k�letes egys�gben, miszt�rium�ban. A sz�zess�g �s anyas�g miszt�rium�nak megtestes�t�je, az anyai szeretet, az apostoli k�ldet�s p�ld�ja.Tisztelet�nek l�nyege �s alapja, hogy Isten kegyelme J�zus ut�n minden angyal �s ember f�l� magasztalta fel. A leg�sibb korokt�l „Istensz�l�” n�ven tisztelik a Boldogs�gos Sz�zet, �s a h�vek minden veszedelm�kben �s �ns�g�kben az oltalma al� futnak k�ny�rg�s�kkel. K�l�n�sen az efezusi zsinat ut�n n�tt meg Isten n�p�nek M�ria-kultusza. A kereszt�ny t�k�letess�g, apostoli �let p�ldak�pe egyed�l�ll� a tiszteletben, szeretetben, k�vet�sben, seg�ts�g�l-h�v�sban.

Az egyh�z a k�l�nf�le M�ria-kultuszt j�v�hagyta a j�zan �s igazhit�s�g hat�rain bel�l, korokhoz, helyekhez, a h�v�k �rz�svil�g�hoz igazod�n. A M�ria-tisztelet ugyanis r�hangolja a h�v�t Krisztus megismer�s�re, szeretet�re, dics��t�s�re, parancsainak k�vet�s�re, hiszen a Fi��rt van minden, az �r�k Aty�nak „tetsz�s�b�l benne lakik az eg�sz teljess�g” (Kol 1,19). � a teljes igazs�g, szents�g �s szeretet k�tfeje. M�ria az er�ny �s vigasztal�s jele Isten f�ldi zar�ndokn�pe sz�m�ra. A keleti kereszt�nyek is gazdag �s v�ltozatos kultusszal, �h�tatos �s sz�p liturgi�val tisztelik a mindenkor sz�z Istensz�l�t.

Az un. „m�ri�s korszak” jellemz�je, hogy 1858-ban Lourdes-ban a Szent Sz�z egy kis parasztl�nynak, Bernadette Soubirous-nak t�bbsz�r is megjelent. A jelen�s szikl�ja alatt forr�s fakadt, ahol sok csod�s gy�gyul�s t�rt�nt �s t�rt�nik mindm�ig. Fatim�ban 1917-ben h�rom p�sztorgyereknek jelent meg az Istenanya, m�just�l okt�berig minden h�nap 13. napj�n. Ezekben a jelen�sekben M�ria mindig engesztel�st k�rt. A M�ria-jelen�sek sz�nhelyein b�cs�j�r� �s zar�ndokhelyek alakultak ki. A Sz�zanya b�nb�natra sz�l�t fel, b�nbocs�natot, kiengesztel�d�st k�r az emberekt�l. A lourdes-i jelen�s liturgikus egyh�zi elismer�st is kapott a febru�r 11-i �nneppel. A mari�nus lelk�let t�megmozg�s�t� er�v� v�lt ebben a korszakban, sok �j szerzetesrend, t�rsulat j�tt l�tre a Szent Sz�z tisztelet�re. (Megjelennek azonban a t�lkap�sok is, amikor elfeledkeznek a h�vek a mariol�gia alapt�tel�r�l:az im�d�s (latria) csak a h�romszem�ly� egy Istent illeti meg, M�ri�t pedig kiv�l� tisztelet (hyperdulia) �vezi.)

A M�ria-kultusz koronk�nt v�ltoz� intenzit�s�, elt�r� form�j�, de az Istenanya tisztelete a kereszt�nys�g integr�ns r�sze, amely a nyugati, r�mai katolikusokat �s a keleti biz�nci, ortodox kereszt�nyeket is m�lys�gesen �sszek�ti. 1950-ben a m�ri�s lelk�let� XII. Pius p�pa dogm�nak nyilv�n�totta a Szent Sz�z mennybe val� felv�tel�t. (J�zus felment a mennybe, A Sz�zanya pedig felv�tetett a mennyorsz�gba.) A dekr�tum tudatosan nem �gy fogalmazott, hogy „hal�la ut�n” f�lv�tetett a mennybe, mert a mariol�gusok m�ig vitatj�k, hogy meghalt-e M�ria, miel�tt a mennybe f�lv�tetett. A dogma meghozatal�t mintegy 8 milli� katolikus k�rte XII. Pius p�p�t�l, nemcsak M�ria „mennybev�tel�nek” kinyilv�n�t�s�t, hanem „t�rsmegv�lt�i” titulus�nak dogm�ba foglal�s�t is k�rt�k, de az ut�bbi nem tal�lt meghallgattat�sra.

A teol�gusok �s n�prajzkutat�k egyar�nt elismerik, nincs m�g egy l�ny, sem ember, sem isten, akit az eg�sz vil�gon akkora kultusz �vezne, mint a Sz�zany�t. A M�ria-jelens�gek sokas�ga t�rt�nt az ut�bbi m�sf�l �vsz�zadban, ezek egy r�sz�t hitelesnek ismeri el a Szentsz�k, m�sokat fenntart�ssal fogad, k�zt�k a hercegovinai Medjugorj�ban 1981-t�l m�ig tart� jelen�ssorozatot. Amikor a Vatik�n elismer egy-egy csod�t, M�ria-jelen�st, akkor sem mond ki semmit sem „t�vedhetetlen�l”, csup�n tekint�ly�vel oda�ll a M�ria-kultusz m�g�.

Mozgalmak indultak �jabb dogm�k kimond�s�ra is, mint p�ld�ul „M�ria a t�rsmegv�lt�”, de ezek kinyilatkoztat�s�ra sem a II. Vatik�ni zsinaton, sem pedig az az�ta eltelt id�szakban nem ker�lt sor. Mintegy k�t �vsz�zad �ta megl�v� v�rakoz�s egyik nagy hull�ma volt, hogy t�bb mint 4 milli� al��r�ssal �rkezett k�r�s a Vatik�nba, hogy nyilv�n�ts�k a Sz�zany�t „t�rsmegv�lt�”nak. (Az al��r�k k�zt volt t�bbek k�z�tt kalkuttai Ter�z anya, Josef Glemb, 42 b�borost�rs�val egy�tt.) A v�rakoz�s rem�ny�t �ltette, hogy a t�rt�nelem egyik „legm�ri�sabb” lelk�let� p�p�ja, VI. J�nos P�l sz�vesen keres fel M�ria-kegyhelyeket, �s az �jsz�vets�get �t�rtelmezve – b�r nem ex katedra – kijelentette, hogy J�zus a felt�mad�sa ut�n nem Magdoln�nak, nem is a tan�tv�nyoknak, hanem �desanyj�nak jelent meg el�sz�r. 1977 m�jus�ban pedig az egyik elm�lked�s�ben azt mondta a h�veknek, hogy „Amik�ppen Krisztus, az �j �d�m, �gy M�ria, az �j �va sem ismerte a b�nt, �gy � is alkalmas volt arra, hogy szerepet v�llaljon a megv�lt�sban.” Igaz, VI. J�nos P�l �vta is a h�veket a „M�ria-im�dat t�lz�sait�l”. V�g�l egy test�let, amelybe a p�pa 23 mariol�gust k�rt fel, 23 szavazattal, ellenszavat n�lk�l elvetette az �j m�ri�s mozgalom folyamodv�ny�t.

B�r a sz�zadeleji egyh�zf�k nemritk�n haszn�lt�k a „t�rsmegv�lt�i” kifejez�st, t�vedhetetlen�l kihirdetett dogm�v� azonban nem emelt�k. Az ut�bbi f�l �vsz�zadban pedig a p�p�k tudatosan is ker�lik ezt a megnevez�st. VI. J�nos P�lsz�viv�je pedig azt hangs�lyozta, hogy annak „ex katedra” t�rt�n� kijelent�se, hogy M�ria Krisztussal egyenrang� k�zvet�t�, illetve k�zbenj�r� Isten �s ember k�z�tt, az egyh�z tan�t�saival szembeni s�lyos eretneks�g volna, mert ellentmondana P�l apostol Tim�teushoz �rott els� level�nek: „Mert egy az Isten, egy a k�zbenj�r� is Isten �s az ember k�z�tt, az ember �s Krisztus J�zus.” Ez a hivatalos vatik�ni �ll�sfoglal�s azonban nem z�rja ki, hogy a h�vek a vall�sos gyakorlat k�znapi szintj�n a Sz�zany�t ak�r t�rsmegv�lt�k�nt is tisztelj�k.Nemritk�n elfeledkeznek az emberek arr�l, hogy a M�ria-tisztelet nem v�lhat egyoldal�v�, hiszen a krisztol�gi�val forrt �ssze. Tisztel�i a M�ria-kultuszba sz�vesen vonnak be apokrif, azaz nem kanoniz�lt forr�sokat is, gyakran fordulnak a mag�nkinyilatkoztat�sokhoz. A Sz�zanya Lourdes-ban Szepl�telen Fogantat�snak, Fatim�ban R�zsaf�z�r Kir�lyn�j�nak, P�rizsban B�n n�lk�l Fogantatottnak, Amszterdamban Minden N�p Asszony�nak, a Szeretetl�ngban Hajnal Sz�p Csillag�nak, egy lelki napl�ban pedig a Vil�g Gy�zedelmes Kir�lyn�j�nak nevezte mag�t.

A II. Vatik�ni Zsinat a M�ria-kultusz kereteit is kijel�lte. Nem fogadt�k el azok javaslat�t, akik M�ri�t a T�rsmegv�lt� (Corredentrix)�jabb c�mmel akart�k megtisztelni. VI. P�l v�g�l, k�zmegegyez�sre a Mater Ecclesiae, vagyis az Egyh�z Anyja titulussal tisztelte meg a Sz�zany�t.

M�ria �dv�ss�gt�rt�neti hivat�sa: J�zus Krisztus test szerinti �s az Anyaszentegyh�z �s a kegyelem rendj�ben minden ember �desanyjak�nt. Anyas�ga sz�ntelen�l tart a kegyelem vil�g�ban, Krisztus �r�k �s t�retlen vil�g- �s �dv�ss�gt�rt�neti kegyelm�t k�zvet�ti az egyh�zban. Isten egyetemes �dv�z�t�i terv�nek, vil�gm�ret� k�ldet�s�nek seg�t�je kegyelemk�zvet�t�i erej�vel, hiszen fia „engesztel� �ldozat b�neink�rt, de nemcsak a mieink�rt, hanem az eg�sz vil�g b�nei�rt is” (1 Jn 2,2).

A Sz�zanya l�lekment�, engesztel�, kegyelemk�zvet�t� erej�re k�l�n�sen sz�ks�ge van korunknak. 1917-ben a vil�gt�rt�nelemben olyan eszme jelent meg, amely hivatalos ideol�gi�v� tette az ateizmust, szervezetten �s er�szakosan terjesztette az istentagad�st, puszt�totta az istenhitet �s annak int�zm�nyeit. Ez az ateizmusra �s materializmusra �p�tett vil�gbirodalom �sszeomlott. A Sz�zanya a b�n�k j�v�t�tel�re, vezekl�sre �s engesztel�sre h�vta fel gyermekeit Fatim�ban �s a vil�gnak sz�mos hely�n, hogy az eg�sz f�ldkereks�gre kiterjeszthesse a megbocs�t�s krisztusi kegyelm�t �s a b�k�t, amelyet anyai sz�ve szeretet�vel k�zvet�t a b�nb�nat, a hit, Isten im�d�s�nak �s a sz�vb�li erk�lcsi megjavul�snak jegy�ben. A vil�g evangeliz�l�s�t, a b�ke elnyer�s�t s�rgeti a megt�r�s, az im�ds�g, a vezekl�s r�v�n a Evang�lium szellem�ben, hiszen Isten nem akarja a b�n�s hal�l�t, hanem azt, hogymegt�rjen �s �ljen (Ez 33,11); „Nem k�v�nja senkinek a veszt�t, hanem hogy mindenki b�nb�natra t�rjen” (2 P�t 3,9). VI. P�l p�pa a Signum Magnum kezdet� megnyilatkoz�sban „M�ria-korszaknak” nevezi az ut�bbi mintegy m�sf�l �vsz�zadot. A gyakori M�ria-jelen�sek is meger�s�tik ezt a megjel�l�st. A M�ria-tisztelet val�di �rt�keit hangs�lyozva tette hely�re a II. vatik�ni Zsinat a Lumen gentium 8. fejezet�ben a M�ria-kultuszt.

M�ria-tisztelet az egyetemes kult�r�ban

A M�ria-kultusz legfontosabb alkalmai a M�ria-�nnepek, legr�gebbi r�teg�k a kereszt�ny �korban tal�lhat� meg. Az egyh�zaty�k �r�sai arr�l tan�skodnak, hogy a M�ria-tisztelet m�r az �segyh�zban megvolt. Hitelt �rdeml� �r�sok szerint m�r a II. sz�zadt�l kezdve szok�sban volt a szentek seg�ts�g�l h�v�sa. A h�v�k els�sorban M�ri�t, Isten anyj�t h�vt�k seg�ts�g�l, amint ezt a II-III. sz�zadb�l sz�rmaz� apokrif iratok, amint ezt Szent Jakab M�ri�t dics��t� proto-evang�liuma, P�ter evang�liuma, Csodat�v� Szent Gergely homili�i, az un. Szibilla-k�nyvek is bizony�tj�k.¹³

A legr�gibb M�ri�hoz int�zett im�nak, az „Oltalmad al� futunk, Istennek szent anyja!” kezdet� im�ds�gnak a leg�sibb sz�veg�t egy III. vagy IV. sz�zadra tehet� egyiptomi papiruszon tal�lt�k meg, �s m�r a biz�nci kopt liturgi�ban is szerepelt.¹⁴ A kereszt�nys�g t�rt�net�nek minden nagy korszaka kialak�totta a maga jellegzetes M�ria-k�p�t. Az �skereszt�nys�g korai sz�zadaira a biz�nci Istensz�l� Anya (Theotokosz) k�pe jellemz�. A M�ria-�nnepek f� c�lja ugyanaz volt, ami M�ria szem�lyes t�rekv�se is: a h�vek figyelm�nek J�zusra ir�ny�t�sa.

A kora k�z�pkorban, a romanika id�szak�ban a liturgia kiterjedt az eg�sz �letre, egys�ges rendszerk�nt foglalt mag�ba mindent. A szombat p�ld�ul Sz�z M�ria eml�knapja lett.Sz�z M�ria kultusza k�l�nb�z� fejl�d�si szakaszokat mutat. A k�z�pkor folyam�n csak Krisztussal egy�tt �br�zolt�k, �nmag�ban sohasem, mert kultusza ekkor m�g elv�laszthatatlanul �sszek�t�d�tt a krisztol�gi�val. (Ez az elv fennmaradt a keleti r�tus� ikonfest�szetben.)

A M�ria-kultusz alakul�s�ra jellemz�, hogy a korak�z�pkorban m�g – p�ld�ul a lit�ni�kban – az angyalok, p�tri�rk�k, pr�f�t�k, s�t Keresztel� Szent J�nos ut�n k�vetkezik M�ria a sorban. Mivel � testest�l a mennybe f�lv�tetett, erekly�je nincs, ez�rt a v�gtelen�l ereklyetisztel� k�z�pkorban halv�nyabb az � kultusza. A k�pz�m�v�szeti �br�zol�sok is j�l �rz�keltetik a M�ria-kultusz v�ltoz�sait. A mariol�gi�b�l ismeretes, hogy a 14. sz�zadig M�ria t�rdepel G�briel el�tt az angyali �dv�zletkor. K�s�bb, a g�tik�ban �ppen ford�tva, G�briel t�rdepel M�ria el�tt, s�t a kor�bbi sz�zatszer� �zenetb�l szinte a k�r�s sug�rzik, p�ld�ul Leonardo �s k�l�n�sen Lorenzo di Credo Angyali �dv�zlet�n... (Giotto h�res Szentcsal�d-k�p�n M�ria �s a kis J�zus a szam�ron �l, az �gi �s a f�ldi szf�ra egybeolvad, de J�zsefnek csup�n a szam�r vezet�se jut...)

A k�z�pkorban a legh�resebb M�ria-eml�k a Szent Sz�z n�z�reti h�za volt. A legenda szerint a t�r�k�k el�l angyalok rep�tett�k �t Dalm�ci�ba, majd onnan Fium�ba, v�g�l a XIII. sz�zadban pedig Lorett�ba. K�s�bb h�res zar�ndokhely lett Loretto, ahol Sz�z M�ri�nak csodat�v� k�p�t is �rizt�k. Inn�t kapta nev�t a loret�i lit�nia, amely a barokk korban terjedt el, �s a legkedveltebb lit�niaforma lett. A lit�nia mint imaforma m�r a kora k�z�pkorban ismeretes �s jelent�s volt, de csak a barokkban teljesedik ki �s v�lik d�szess�, szinte m�r t�ld�sz�tett�.¹⁵

A kereszt�nys�g t�rt�net�nek minden nagy korszaka kialak�totta a maga jellegzetes M�ria-k�p�t. A biz�nci Istensz�l� Anya (Theotokosz, Genetrix Dei, Bogorogyica), majd a k�z�pkort�l fogva a benc�sek tisztelete a mennyei udvar kir�lyn�j�hoz k�t�dik. A renesz�nsz anyas�gt�l sug�rz� madonn�i az Istenanya hivat�s�t, k�telyeket legy�z� h�s�g�t �r�k�tett�k meg.

A M�ria-kultusz intenzit�sa koronk�nt v�ltozott. Az els� nagy fell�ngol�s a g�tika kora volt, amely m�r vadhajt�sokat is hozott. A lovags�g kor�t �thatja a M�ria-kultusszal szorosan �sszef�gg� fokozott n�tisztelet. A kultusz sokf�le m�don nyilv�nult meg: M�ria �let�t legend�san kisz�nezt�k, �let�nek esem�nyeit, p�ld�ul eljegyz�s�t Szent J�zseffel, l�togat�s�t Szent Erzs�betn�l stb. sz�mos v�ltozatban meg�r�k�tett�k. Gazdag M�ria-k�lt�szet alakul ekkor ki, el�sz�r latinul, majd pedig k�l�nf�le nemzeti nyelveken. Ebben az id�ben a romanika M�ria-himnuszaihoz k�pest v�ltoz�s �rezhet�: cs�kken az �g �s a f�ld k�z�tti t�vols�g, a k�lt�szet elv�lik a liturgi�t�l, egyre ink�bb a mag�n�h�tat felkelt�s�re szolg�l. H�tt�rbe szorul a dogmatika objektivit�sa, normat�v jellege, domin�ns lesz a szem�lyes, s�t a szubjekt�v hangulat, megjelennek az im�dkoz� ember egy�ni �rzelmei is. Sz�z M�ri�r�l legend�kat �rnak �s gy�jtenek (Jacobus de Voragine: Legenda aurea). Pr�dik�ci�k, pr�dik�ci�-gy�jtem�nyek, im�k sz�letnek a Sz�zanya tisztelet�re. Gyakran ezek az im�k v�gs� form�jukat a barokk korban nyerik el �s v�lnak sz�les k�rben ismertt�.¹⁶

A renesz�nsz�s a humanizmus kor�nak M�ria-kultusz�t h�ven t�kr�zi a k�pz�m�v�szet, fest�szet sz�mtalan remekm�ben �r�k�tette meg az anyas�gt�l sug�rz� Madonn�t, az Istenanya k�telyeket legy�z� h�s�g�t stb. P�ld�ul Rotterdami Erazmus a g�tika n�ha m�r t�lz� l�ngol�s�t igyekszik visszafogni – mintegy a reform�ci� el�h�rn�kek�nt – felh�vja a figyelmet, hogy ink�bb Krisztushoz kell im�dkozni, semmint a szentekhez.

A dinamikus magasba- �s el�ret�r�s teremti meg a barokk embereszm�nyt: a kereszt�ny h�st, h�roszt, Krisztus bajnok�t (Athleta Christi). A barokk szentje csod�s �s monument�lis, vagyis ar�nyosan nagy, hatalmas. A reform�ci� n�vekv� M�ria-elleness�g�re v�laszul a barokk el�t�rbe helyezi a M�ria-kultuszt. A r�zsaf�z�r-im�ds�g, a m�jusi �s az okt�beri M�ria-�jtatoss�gok ekkor terjednek el sz�les k�rben. Az Ave Maria is ekkor nyeri el v�gleges form�j�t �s v�lik �ltal�noss�. Az els� fele a mai alakj�ban k�t szent�r�si r�szletb�l kialak�tott antif�na: az angyal �dv�zl� szavait �s Erzs�bet dics�r� k�sz�nt�s�t tartalmazza. Amikor nem antif�nak�nt �nekelt�k, hanem mondt�k, itt egy Amennel le is z�rt�k. A k�r�im�t a korai barokk tette hozz�, kialak�tva, k�ny�rg�ssel lez�rva a mai imaform�t.

Az �rangyala d�li harangsz�t Kallixtus p�pa rendelte el a n�ndorfeh�rv�ri gy�zelem eml�k�re 1458-ban. El�zm�nyei k�zt tarthatjuk sz�mon a k�z�pkorban p�ntek d�lut�n h�rom �rakor szok�sos harangoz�st, valamint a napi h�rom Angelus-harangsz�t, amely a szerzetesek laudes, sexta �s vesperas ima�r�inak kezdet�t jelz� kis harangkond�t�sb�l fejl�d�tt ki. Mai form�j�ban csak a 17. sz�zadban v�lt �ltal�noss�. (Magyarul el�sz�r P�zm�ny P�ter imak�nyv�ben fordul el�, aki eg�sz tev�kenys�g�t „nemzet�nek lelki orvosl�s��rt” v�gezte.)

A 9. sz�zadban Paulus Diaconus M�ria-tisztelet�t a t�m�r, veretes, teol�giai m�lys�get rejt� Ave, maris Stella c�m� himnusz�val bizony�tja. A szerz� longob�rd kir�lyfi, aki Monte Cassin�n szerzetes lett, M�ria-himnusz�ban szigor�, de egyszer� versm�rt�ket, kev�s k�pet, r�met – ezek egy r�sze bet�r�m – haszn�l. Az els� str�fa himnikus adoraci�, amely az Ave �s �va sz�j�t�kot is tartalmazza. Az „Ave, maris stella / Dei mater alma / atque semper virgo / felix coeli porta” Babits k�lt�i �s h�s�ges ford�t�s�ban �gy hangzik: „Tengernek csillaga, / Isten �desanyja, /�dv�zl�gy mindig sz�z, / menny boldog kapuja”.S�k S�ndor archaiz�l�, kiss� n�pszer�s�t� tolm�csol�s�ban: „Tengernek csillaga, / Isten �des Anyja, / Ave makul�tlan / Mennyei sz�p Porta”. A himnusz tov�bbi hat str�f�ja foh�sz, k�r�s M�ri�hoz, az � k�zbenj�r�s�ra, hogy fogadja el az �r a k�ny�rg�st. A b�n n�lk�li M�ria szel�d (mitis) Sz�z, aki benn�nket is szel�dekk� (mites) tesz, erk�lcsileg tiszt�v� (castus), hogy az � seg�ts�g�vel Fia feloldozzon benn�nket a b�n terhe al�l, hogy vele egy�tt �rvendezhess�nk az �r�k �letben.

Legr�gibb M�ria-im�nk, a Sub tuum praesidium confugimus, amelynek leg�sibb sz�vege egy 3. vagy 4. sz�zadi egyiptomi papiruszon maradt fenn, m�r a biz�nci �s a kopt liturgi�ban is szerepel. Az ambr�zi�n missz�l�ban antif�na, a mai Liturgia Horarumban a komplet�rium ut�n mondhat�, �nekelhet�. Utols� k�ny�rg�se a 17. sz�zadb�l, N�metorsz�gb�l sz�rmazik, de ezt elhagyja a Liturgia Horarum. A magyarul �gy hangzik ez a k�ny�rg� sz�veg:

„Oltalmad al� futunk, Istennek szent anyja!

Ne vesd meg k�ny�rg�s�nket sz�ks�g�nk idej�n,

hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemt�l,

mindenkor dics�s�ges �s �ldott Sz�z!

Asszonyunk, k�zbenj�r�nk �s sz�sz�l�nk!

Engeszteld �rt�nk Fiadat,

aj�nlj minket Fiadnak,

Mutass be minket Fiadnak! �men.”

F�k�ppen a benc�s rendb�l kin�v� cisztercit�kn�l terjedt el az Irgalmass�g Anyj�nak, a B�n�s�k Mened�k�nek h�dolata. (Egy legenda szerint M�ria pal�stja al� fogadja a cisztercit�kat az �gi dics�s�gben is.) A magyar g�tika id�szak�ban f�k�ppen a ferencesek �s dominik�nusok nyom�n honosodott meg a szeg�nyek p�rtfog�ja, a Szent Ferenc-i M�ria-k�p, a J�zus Anyja, h�veinek �gi p�rtfog�ja, k�zbenj�r�ja, az anyai �r�m, a kar�csonyi miszt�rium hordoz�ja, aki Madonna, de egyben H�tf�jdalm� Sz�z is.

S�veges D�vid Fejezetek a lelkis�g t�rt�net�b�l c�m� k�nyv�ben l�nyegl�t�an foglalja �ssze a g�tik�ban kialakult M�ria-kultusz ism�rveit. Am�g M�ria kultusza szorosan k�t�d�tt a krisztol�gi�hoz, �nmag�ban nem �br�zolt�k: kar�csonyi jelenetekben a kis J�zussal, J�zseffel, a h�rom kir�lyokkal, p�sztorokkal egy�tt l�that� legt�bbsz�r. A pieta-k�peken, szobrokon a kereszt alatt, vagy mellett, de mindig a Megfesz�tettel, gyakran Nikod�musszal, Szent J�nossal, Magdoln�val...A g�tika kisz�nezi M�ria alakj�t, sz�let�s�t, bemutat�s�t a templomban, l�togat�s�t Szent Erzs�betn�l, eljegyz�s�t, esk�v�j�t J�zseffel, gyakran k�l�nf�le szentek t�rsas�g�ban (assistoni diversi santi) l�thatjuk.

A g�tik�ban eg�sz M�ria-k�lt�szet alakult ki. A latin nyelv� M�ria-himnuszok, planctusok egyre t�bb nemzeti nyelven is megjelentek. A romanika M�ria-himnuszaihoz, -�nekeihez k�pest v�ltoz�s �ll be. Az �g �s f�ld k�zti t�vols�g cs�kken, a liturgi�t�l a mag�n�h�tat fel� tol�dik el a M�ria-�nekek kultusza. H�tt�rbe ker�l a dogmatika objektivit�sa, el�t�rnek a szubjekt�v hangulatok, asszoci�ci�k, az im�dkoz� szubjektivit�sa, egy�ni �let�rz�se.

A szerzetesrendek k�z�l k�l�n�sen a cisztercit�k, a premontreiek, az �gostonos szerzetesek m�velik eredm�nyesen a M�ria-l�r�t. A Bibli�b�l minden sz�pet �s j�t �hozz� asszoci�lnak, k�tnek: Gedeon gyapja, �ron kivir�gz� vesszeje, M�zes �g� csipkebokra. Az �gitestek, a nap, csillagok, hold, r�zsa, mirha, t�mj�n, liliom, balzsam mind-mind �hozz� k�t�dnek. Az �nekek �nek�b�l (Cantico Canticorum) sok k�pet vesznek �t a Sz�zanya �rz�kletes megjelen�t�s�re. � az elt�velyed�knek utat mutat� tengerek csillaga, az �let forr�sa, a b�n�s�k mened�ke, a minden bajban seg�t� anya.

M�ria �r�m�r�l is sz�lnak: az angyali �dv�zletr�l, J�zus sz�let�s�r�l, a h�rom kir�lyok l�togat�s�r�l, J�zus felt�mad�s�r�l, M�ria mennybe vitel�r�l. A n�metalf�ldi Jakob van Maerlant �s k�s�bb t�bb francia k�lt� M�ria h�t, s�t tizen�t �r�m�r�l sz�lnak. Szent Bern�t m�ri�s lelk�lete k�s�bbi legenda, amint a Sz�z M�ria tej�b�l r�szes�l�s is v�ndormot�vum. A doctor marianus titulus t�lz�, „doctor amabilis” illene hozz� S�veges D�vid szerint.

A g�tik�ban a kereszt egyre magasabb lesz, l�tr�n kell m�r felmenni a corpus lev�tel�hez. M�ria, Fia lecs�ng� kez�t cs�kolja. J�zus bal karja Nikod�mus vagy arimateai J�zsef v�ll�ra hull. A pieta (n�met neve: Vesperbild) �br�zol�sokban – Sz�z M�ria eleinte fia holtteste el�tt t�rdel, k�s�bb �l�ben tartja. Sz�mos v�ltozat ismeretes anya �s fia �sszetartoz�s�nak �br�zol�s�ra.

A g�tika korszak�nak elej�r�l sz�rmazik az Omni die dic Mariae mea laudes anima! kezdet� verses ima. (Szerz�j�nek a cluny Marlas-i Bern�tot tartj�k, egyesek Szent Bern�tnak tulajdon�tj�k a szerz�s�get, m�sok szerint a 15. sz�zadi lengyel kir�ly, Szent K�zm�r lenne a szerz�je. Dallamos, csilingel� r�mekben b�velked�, trochaikus vers, amely a „nem lehet m�lt�k�ppen dics�rni az Isten anyj�t” gondolatot vari�lja m�r-m�r az egyhang�s�gig r�szletez�en. Babits �tk�lt�s�ben po�tikus jellege domin�l, S�k S�ndor�ban az eredeti nyelvezet �s st�lus gazdag egyszer�s�ge jobban �rz�dik.

A n�p nyelv�n �rt M�ria-�neket Petrarca, akinek a Dalosk�nyv�t (Canzoniere) Sz�p Sz�z (Vergine bella) M�ria himnusz z�rja. M�ria-�neket szerzett Tasso, Lope de Vega, Calderon. Villon anyja k�r�s�re �rt ballad�t (versform�t jelent n�la) Sz�z M�ri�hoz. Eredeti c�me: Ballade a Notre Dame, magyarul Illy�s Gyula ford�t�s�ban a teljes c�me: Ballada, melyet �desanyja k�r�s�re k�sz�tett a k�lt�, hogy im�dkozhass�k Miasszonyunkhoz. A k�z�pkori M�ria-kultusz tiszta dallama zeng a versben, amelyet �r�studatlan �desanyja sz�m�ra �rt im�ds�gul. Az egyiptomi M�ri�t eml�ti benne, aki kurtiz�n volt, de azt�n megt�rt �s vezekelni a puszt�ba vonult. Sz�l Theophilusr�l, a legend�s t�rt�net h�s�r�l, aki eladta mag�t az �rd�gnek, de M�ria kiszabad�totta a S�t�n k�rmei k�z�l. A versz�r� aj�nl�s az �h�tat cs�cspontja:

„Vitted m�hedben, Sz�z Fejedelemn�,

Isten fi�t, ki l�szen elj�vend�,

Legf�bb urunkat, ki �rt�nk a mennyb�l

Lesz�llt s benn�nket megoltalmazott;

Oly ifjan k�nhal�lt kereszten lelt �,

Nek�nk Megv�lt�nk, vallom, ekk�pp lett � –:

�lni-halni e hitben akarok.”

(A sorkezd� bet�kb�l a szerz� neve olvashat� ki.)

Charles d' Orl�ans herceg l�ny�nak, M�ri�nak sz�let�sekor szerzett, az Orleans-i M�ri�t dics�r� �nekben is, amelynek mott�j�t Vergiliust�l veszi, „M�r �j sarjat k�ld a magasb�l a f�ldre az �g is” (IV. Ecloga. Ford.: Trencs�nyi Waldapfel Imre.) D�vid szav�t id�zi: „Gy�ny�r�s�gem van a te rendel�seidben, Uram!” (119. zsolt�r, 16.)

Magna Domina Hungarorum – 

Magyarok nagyasszony: Nagyboldogasszony

Szent Istv�n megkoron�z�s�val kezd�d�tt am�sodik �vezred, a „gesta Dei Hungarorum” (gesta Dei per Hungaros) ezer�ves t�rt�nete, a magyar kereszt�nys�g, amelynek legkedveltebb szentje: a mennybe f�lvett Boldogasszony, a Magna Domina Hungarorum, vagyis a magyarok Nagyasszonya, Nagyboldogasszonya, akinek tisztelete ezer �v �ta folyamatos.

A magyar M�ria-kultusz a pog�ny kori Boldogasszony m�tosz�b�l �s a kereszt�nys�g M�ria-tisztelet�b�l t�pl�lkozik. �seink hite szerint a vir�gz� �s term�, a diadalmas asszonyis�g megtestes�t�je, a patriarch�lis t�rzsi magyars�g ellenpontja a Boldogasszony, aki gyermekeir�l, eledelr�l, gabon�r�l, j�sz�gr�l gondoskodott, �s a term�kenys�get, a j�s�gos, aj�nd�koz� kedvet, a b�s�get jelk�pezte. (A gyerek�gyas n� ma is a Boldogasszony �gy�t fekszi, az �jsz�l�tt �r�m�re a Boldogasszony pohar�t szok�s kiinni.)

B�r a magyar kult�ra l�nyeg�ben kereszt�ny kult�ra, vagyis a kereszt�nys�g �ltal l�trehozott kult�ra, amely sz�mtalan pog�ny kori elemet �rz�tt meg mindm�ig, sokszor krisztianiz�lt form�ban. Szent Gell�rt el�rel�that�an rendelte el, hogy az Istenany�t magyarul Boldogasszonynak nevezz�k. (Tal�n egyetlen nyelven sem nevezik M�ri�t „Sz�zany�”-nak, csak magyarul. A sz�zess�g �s az anyas�g �sszeegyezhetetlen ellent�t�t csak a magyar nyelvben tal�ljuk egy�tt elv�laszthatatlan sz�kapcsolatk�nt.) A Sz�zanyaszepl�telen fogantat�s�ban anal�gi�t tal�ltak eleink Emese Turul mad�rt�l t�rt�n� fogantat�s�val, az �rp�d-nemzets�g genezis�vel; G�briel arkangyal M�ria-�dv�zlet�vel pedig Emese �lma rokon�that�.¹⁷

A pog�ny magyars�gban nagy tiszteletnek �rvend� Boldogasszony vil�got megtart� pog�ny kori magyar istenasszonyk�nt a k�k �ggel mint pal�stj�val v�delmezi a magyars�got. A Boldogasszony az �smagyar hit istenasszonya, t�pusa a hitves, a feles�g, az anya, aki gyereket sz�l, nevel, csal�di teend�ket v�gez, s�t, f�z, mos, takar�t, ha kell v�rat v�d, �leteket j� �tra vezet. K�r�l�tte �ld�s az �let, megt�rik az �tok, tisztas�gg� v�ltozik a szem�t, otthonn� a rom, aki mindent �v, meg�j�t, megsz�p�t, l�lekkel tel�t, a muland�t, roml�t boldog mosollyal �rzi �s adja vissza az �letnek. Ellent�tp�rja a Sz�passzony m�tosza, amelynek t�pusai a sz�passzonyok, azok a t�nd�rek, akik mez�t, erd�t, r�tet bej�rva minden sz�pet meg�rintenek, minden �deset felszippantanak, mindenkit elb�v�lnek, de t�nd�kl�s�k nyom�n hervad�s, medd�s�g, pusztul�s marad. A hitves, a feles�g t�pus�val szemben �k az �lvez� n�, a szeret� t�pus�t k�pviselik -- amint ezt Czine Mih�ly M�ricz-monogr�fi�j�ban remek�l kibontja.¹⁸

�seink pog�nykori n�tisztelete csod�latosan folytat�dik a r�mai t�pus� kereszt�nys�gt�l �tvett M�ria-kultuszban. Els� szent kir�lyunk egy minden r�sz�rdeken, vil�gi k�zdelmen fel�l�ll� mennyei p�rtfog�t hagyott �r�k�l kereszt�nny� v�lt ut�daira. Szent Istv�nt v�gakarata szerint az �ltala alap�tott sz�kesfeh�rv�ri sz�kesegyh�zban temett�k el, egy �jrafaragott r�mai m�rv�nykopors�ban, amelynek d�sz�t�s�n angyalok l�that�k, akik a mennyei Jeruzs�lembe viszik az elhunyt test�t. A korai, vagyis 1250 el�tti magyar kir�ly- vagy szentlegend�k lelkis�g�nek saj�tos von�sa a M�ria-tisztelet. Ezekben t�bbsz�r tal�lunk imasz�vegeket a k�l�nf�le szentek sz�j�ba adva. K�l�n�sen Szent Istv�nn�l �s Szent Gell�rtn�l felt�n�en er�s a M�ria-tisztelet.

A kereszt�ny M�ria-tisztelet szervesen, harmonikusan forrt �ssze pog�nykori el�dj�nek kultusz�val. K�lm�ny Lajos, B�lint S�ndor bizony�totta, a n�p k�pzelet�ben a szepl�telen�l fogant M�ria nem vehette �t a pog�nykori istenanya minden feladat�t �s funkci�j�t, k�l�n�sen a term�kenys�ghez, a term�kenys�g-var�zsl�shoz k�t�d�ket, ez�rt ezeket M�ria anyj�hoz, Szent Ann�hoz kapcsolt�k, akit egyszer�en �rn�nek sz�l�tottak, amint ezt Szent Gell�rt legend�i is tan�s�tj�k. A honfoglal� magyars�g m�lyen tisztelt istenasszonya, a Boldogasszony n�p�nk t�rt�neti tudat�t, mitologikus gondolkod�s�nak jellegad� ism�rveit is er�s�ti.

Az asszony eredetileg kir�lyn�t jelentett, amint az �r, uram m�lt�s�gn�v eredetileg az uralkod�sra k�vetkez�t szokta jelenteni, vagyis a kir�lyi hercegnek, a magyar tr�n�r�k�snek j�r� megsz�l�t�s volt. A Gy�r-Sopron-Moson megyei Asszonyf�t (Asszonyfalva, ma Ostffyasszonyfa) egy 1235-b�l val� oklevel�nk „Terra populorum Reginae”, vagyis „a kir�lyn� n�pe f�ldjek�nt” eml�ti. A magyar asszony sz�nak a n�met Frau (Fruwe) sz�hoz hasonl�an m�g sok�ig „�rn�” marad a jelent�se. Calepinus a domina magyar megfelel�jek�nt csak az asszony fogalomsz�t eml�ti. „Ave domina angelorum: iduezlegy angeloknak azzonya” – olvashatjuk a latin mondat ford�t�s�t a Cornides-k�dexben. (A XVI. sz�zadban a f�rendi f�rjes n�k titulusa az „asszonyom”, m�gpedig „�rn�” �rtelemben,az asszony jelent�se az �rnak teljesen egyenrang� p�rja. Az asszonykodikpedig uralkodik jelent�s�. R�gen a kir�lyt uralt�k, vagyis szolg�ltak neki, a kir�lyn�t pedig asszonyolt�k, amint ezt K�roli G�sp�r Biblia-ford�t�sa is bizony�tja.) Az �r kifejez�s �rt�kcs�kken�se az id�k folyam�n igen er�teljesen �rz�kelhet�, m�g az asszonyom titulus sok�ig meg�rizte eredeti jelent�s�t a polg�ri t�rsadalomban a csel�dek ajk�n is, amikor a h�z �rn�j�r�l besz�ltek. A XIX. sz�zad elej�n m�g nagy becs�lete volt ennek a sz�nak, amikor a le�ny megnevez�st helyettes�tett�k a kis asszony/kisasszony kifejez�ssel. A m�lt sz�zad v�g�re azonban a t�rsas �rintkez�sb�l teljesen elt�nt, ekkor m�r nem t�rsadalmi rangot, hanem h�vat�st, foglalkoz�st jel�lt, p�ld�ul varr�n�t.)¹⁹

A Czuczor-Fogarasi sz�t�r m�g a m�lt sz�zad hatvanas �veinek nyelvhaszn�lat�r�l is azt mondja: „M�g ma is n�mi kit�n� jelent�se van azokn�l, kik az �ri n�ket tekintetes nagyasszony n�ven c�mezik.” A „nagyasszony” sz�nak �jrat�madt becs�lete megn�tt, amikor vagyonos �s el�kel� polg�ri rend� matr�n�kat,k�l�n�sen, ha j�t�konys�gukkal a k�zj��rt kit�ntett�k magukat, majd a legmagasabb k�zjogi m�lt�s�got bet�lt� magyar ember feles�g�t is „nagyasszonynak” nevezt�k. Ebben a tudatosan sz�nd�kos sz�fel�j�t�sban, jelent�sv�ltoz�sban nagy szerepe volt Szomory Dezs� Nagyasszony c�m� sz�nm�v�nek is, amelyben a „nagyasszony” M�ria Ter�zia, akit term�szetesen csak az �r�i k�pzeletben sz�l�tottak „nagyasszonynak”. (Az �rdy-k�dexben Gell�rt p�sp�k „tan�cs�nak int�s�b�l akkoron kele fel, hogy a Sz�z M�ri�t ez Magyarorsz�gban B�d�gasszonnak avagy ez vil�gnak Nagy Asszony�nak h�vn�k”²⁰Term�szetesen Sz�z M�ria k�zel ezer �ves „nagyasszony” neve �s a ma divatos „nagyasszony” k�z�tt semmif�le l�nyegi-tartalmi kapcsolat nincs, az ut�bbi k�t �vsz�zados k�l�n fejl�d�ssel vonult be a magyar sz�kincsbe.

A M�ria-kultusz m�r a kezdetekt�l hatott a magyar �llam�let kialakul� st�lus�ra is. Szent Istv�n koronafelaj�nl�sa a Napba�lt�z�tt Asszony, a Patrona Hungariae kultusz�nak ir�nyszab� jelk�pe. A sz�kesfeh�rv�ri koron�z� bazilik�t Boldogasszony tisztelet�re szentelt�k fel, �s egy Szent Anna k�polna is hozz�tartozott. (Majdnem 500 �ven �t itt 36 kir�lyt, 13 kir�lyn�t koron�ztak meg, eg�szen 1539-ig, J�nos kir�ly �s Izabella megkoron�z�s�ig.) A budai v�rhegyen 1255-ben emeltek templomot Sz�z M�ria tisztelet�re, amelynek Schulek Frigyes tervei alapj�n �t�p�tett �p�lete a Budav�ri Nagyboldogasszony-templom, k�zismertebb nev�n M�ty�s-templom. A M�ria-kultusz jelent�s�g�t mutatja, hogy a k�z�pkori Magyarorsz�got a Boldogasszony vir�goskertj�nek nevezt�k.

A kereszt�nys�g egyetemes trad�ci�inak �s a magyar nemzeti hagyom�nyoknak a tudatos �sszekapcsol�s�ra p�lda a Boldogasszony �s Szent Istv�n kultusz�nak �sszefon�d�sa. A hagyom�ny szerint Szent Istv�n hal�l�t augusztus 15-re, Nagyboldogasszony napj�ra tett�k, ekkor templomi eml�kez�s �s t�rv�nynap is volt. Szent L�szl� a t�rv�nykez�s napj�t augusztus 20-ra helyezte �t, �gy alak�tva ki egy k�z�s, teljes M�ria- �s Szent Istv�n-kultuszhetet. Jelent�s�g�t tekintve a saj�tosan olasz Madonna-kultuszhoz m�rhet�, de jellegzetess�g�ben t�bb szempontb�l is elt�r� a magyars�g sz�m�ra a sz�zadokon �t kiteljesed� Boldogasszony-kultusz.

A Sz�z M�ri�r�l sz�l� latin nyelv� pr�dik�ci�k, pr�dik�ci�sk�nyvek (Jacobus de Voragine, Bernardinus de Busti) nyom�n keletkez� munk�k sor�ban k�l�n hely illeti meg Temesv�ri Pelb�rt alkot�s�t: Stellarium coronae benedictae Mariae Virginis (1498) A Boldogs�gos Sz�z M�ria csillagkoszor�j�t k�sz�ti el, m�ri�s pr�dik�ci�khoz gy�jt anyagot. A Napba�lt�z�tt Asszony 12 csillag� koron�j�nak megfelel�en 12 k�nyvben t�rgyalja a mariol�gi�t. A k�nyv bevezet�se himnikus sz�rnyal�s�. Az el�sz�ban kifejti: munk�j�val els�sorban az egyszer� n�pnek pr�dik�l� papokat akarja seg�teni. T�lf�t�tt rajong�ssal bizony�tani igyekszik, hogy az Istenanya volt az emberi t�rt�nelemben a legszebb f�ldi l�ny �s a legnagyobb tud�s is. Besz�deit p�ld�kkal tette szeml�letess�, egyszer� el�ad�sm�dj�t ritk�n v�ltja fel egy-egy m�v�szi ig�nnyel kidolgozott jelenet. Apr�l�kos r�szletess�ggel dolgozta fel a szenved�st�rt�netet. Olyan szeml�letesen dialogiz�lt form�ban vet�ti el�nk az Anya �s Fia dr�mai tal�lkoz�s�t a Golgot�ra vezet� �ton, hogy val�s�ggal egy el�adhat� miszt�riumj�t�k sz�veg�nek benyom�s�t kelti.

A 16. sz�zadt�l kezdve a templomi himnuszok nyom�n n�phimnuszok, nemzeti himnuszok keletkeztek. Magyarorsz�gon sok�ig az „Ah hol vagy magyarok t�nd�kl� csillaga” �s a „Boldogasszony any�nk” kezdet� vall�sos dalokat �nekelt�k a nemzeti himnusz szerep�t is bet�lt� n�phimnuszk�nt. A Boldogasszony any�nk egyik legr�gibb, Pannonhalm�n �rz�tt k�zirat�ban olvashatjuk: Melodia De beata Virgine Habet Notam Propriam, vagyis a Boldogs�gos Sz�zr�l sz�l� �neknek saj�t dallama van... A zen�vel, �nekl�ssel �sszeforrott himnusz irodalmi m�faj�t reprezent�l�, a sz�veg�t �s dallam�t tekintve is igen �rt�kes Boldogasszony any�nk t�rt�neti jelent�s�ge felm�rhetetlen – a reform�tusokn�l a Tebenned b�ztunk zsolt�r�hoz hasonl�an – a magyars�g nemzeti tudat�nak, eur�pais�g�nak �s megmarad�s�nak t�rt�net�ben.

Gazdag form�ban jelentkezik a g�tik�ban a M�ria-tisztelet, k�lt�is�gben mindm�ig nem �ri utol ezt a magass�gi pontot a k�s�bbi M�ria-kultusz. A kereszt�ny �korban gy�keredz� M�ria-�nnepek r�szben az �rnak is �nnepei. M�rcius 25 Az angyali �dv�zlet, (Gy�m�lcsolt� Boldogasszony) febru�r 2-�n J�zus bemutat�sa a templomban, (Gyertyaszentel� Boldogasszony) a nagy �nnep augusztus 15-e: M�ria mennybemenetele. K�z�pkori g�tikus �nnep november 21-�n M�ria bemutat�sa a templomban, amely egy apokrif keleti evang�liumra vezethet� vissza. M�ria Szepl�telen Fogantat�s�nak (M�ria Immaculata) �nnepe december 8. Augusztus 5-e pedig Havas Boldogasszony. A negyedik r�mai bazilika, a Santa Maria Maggiore felszentel�s�nek �nnepe. A bazilika �p�lete kor�bban t�rv�nycsarnok volt, Nagy Konstantint�l kapta a p�pa templom c�lj�ra. Egy patr�cius h�zasp�r �s a p�pa is az Esquilinus-dombon ny�ri melegben h�es�st l�ttak �lmukban. Innen a n�v Havi vagy Havas Boldogasszony. Im�k, �nekek ezrei sz�ltak a Sz�zany�hoz, k�rt�k k�zbenj�r�s�t Fi�n�l...

 

 

 

Forr�s: http://www.arssacra.hu/ArsSacraII/ArsSacraII-C5.htm