M�ty�s kir�ly nagy el�szeretettel, sokszor saj�t maga, csak egyed�l, sokszor pedig n�h�ny j� bar�tj�t, tekint�lyes f�nemest, vagy f�urat, vagy becs�letes nemes embert mag�hoz v�ve, ment fel a budaszentl�rinci kolostorba. Egy alkalommal, amikor m�r lesz�llt az este, bebocs�t�st k�rt a kapun. Az egyik pap, beengedte M�ty�st, �s akarta sz�tk�rt�lni a h�rt, hogy megj�tt a kir�ly, de M�ty�s figyelmeztette: most ne sz�lj�l senkinek. �s azok a szerzetesek, akik �szrevett�k, hogy itt van a kir�ly, k�nytelenek voltak megesk�dni, hogy nem �rulj�k el jelenl�t�t. Ugyanis, ahogy mondani szokt�k, az uralkod� „gyors lej�rat�, rutin ellen�rz�sre” �rkezett. Valamire nagyon k�v�ncsi volt, valami olyan titokra, aminek megl�t�sa �s tapasztal�sa eleve kiz�rta volna, ha a p�losok tudj�k, hogy � ott van. Ne gondoljunk nagy titokra. Legal�bbis, a le�r�s, ami ebb�l az esem�nyb�l fennmaradt sz�munkra, az �gy t�nik el�g hi�nyos �s a l�nyeget term�szetesen nem mondja el.

Este, az utols� misemond�s ut�n elkezd�d�tt a nagy vezekl�sek id�szaka. Ez azt jelenti, hogy a p�losok �sszej�ttek egy nagy kolostori teremben, �s ott egy hatalmas nagy ostorral, amit b�tran nevezhet�nk a Teremt� Isten ostor�nak, egym�st j�l �s kegyetlen�l elvert�k. Ez �gy t�nik, egy �nc�l� aszk�zis volt. Azonban ezt el is felejthetj�k, mert a p�losok t�lnyom� t�bbs�ge a vit�zek k�z�l ker�lt ki. Nem �rt tudni, hogy �k nem csenev�sz emberek voltak. Pl. ha egy p�los kolostorban felbukkant egy kis termet� ember, akkor az az eg�sz k�z�ss�g megr�k�ny�d�s�re volt, mindenki csod�lkozott, hogy egy kis termet� ember hogyan l�phetett be a kolostorba. Ezek az emberek ugyanis f�rfiak, sud�r termet�ek, d�lcegek voltak, tart�suk volt, �s �ltal�ban kardforgat� f�rfiak k�z�l ker�ltek ki. Ilyen k�z�ss�gben az, hogy �nc�l� m�don elkezdenek vezekelni, eg�szen egyszer�en nem l�tezik, mert ez egy olyan szertart�s, amikor t�nylegesen le kell vezetni a vil�gban m�k�d� rosszat. Le kell vezekelni a vil�gmindens�gben m�k�d� fenyeget� s�t�ts�get �s rosszat. Ez pedig szenved�s n�lk�l m�g soha senkinek nem siker�lt.

Ekkor a kolostorban a perjel �r egy Gergely nevezet� rendf�n�k volt, akit M�ty�s nagyon szeretett. Gergely perjelt M�ty�s kir�ly annyira szerette, hogy amikor a hal�l�r�l �rtes�lt, akkor az eb�dl�asztaln�l s�rva fakadt, mert � pontosan tudta, hogy kit sirat el. A f�urak eg�szen egyszer�en nem �rtett�k mi�rt, �s ekkor M�ty�s a k�vetkez�ket mondta nekik: „meghalt orsz�gomban egy f�pap �s �gy t�nik, hogy err�l senki nem tud”. Ezt a mondatot M�ty�s ma is elmondhatn�, mert �gy t�nik, hogy ezekr�l a hatalmas f�rfiakr�l, akik t�nylegesen az �let�ket �ldozt�k az�rt, hogy mi itt az ezredv�g idej�n �gy ahogy m�g, de �ldeg�lj�nk, eg�szen egyszer�en, mintha nem is l�teztek volna, arra gondolunk, hogy ez maga a r�gm�lt �s t�rt�nelem. De ez nem a m�lt, mert ez egy olyan jelen, ami most is a j�vend� z�loga.
M�ty�s teh�t felment a templomban a karzatra �s v�gign�zte azt a f�lelmetes – �s t�nylegesen �jra �s �jra hangs�lyozand� – f�rfias aszk�zist, amit a p�los aty�k v�grehajtottak, teljesen titokban, mert itt ez a l�nyeg.

Hogyha pl. a ferences testv�rek b�jt�ltek, vezekeltek, ez �gy n�zett ki, hogy eg�sz orsz�g-vil�g tudta. Azt, hogy a p�losok vezekelnek, �s sanyargatj�k magukat, senki nem tudta, ugyanis ennek semmif�le k�ls�dleges jele rajtuk nem volt. Ha mondjuk 40 napos b�jt�t tartottak, napi 1 dl v�r�s boron �s egy kis darab keny�ren, akkor ez rajtuk nem l�tszott. A p�losok nem v�zzel �s keny�rrel b�jt�ltek, hanem borral, �s itt gondoljunk az utols� vacsora miszt�rium�ra. Ezekre oda kell figyelni!

Gondoljunk arra, amikor egy alkalommal �sszehasonl�tj�k M�ty�s kir�lyt Frigyes, n�met-r�mai cs�sz�rral. Maga Zr�nyi Mikl�s is megteszi ezt az �sszehasonl�t�st, s a k�vetkez�ket mondja: „amaz f�sv�ny, kapzsi, zsugori �s a kincseit l�d�ban gy�jti �s v�ziv�, emez pedig nagyvonal�, adakoz� �s a kincseit nem l�d�ba gy�jti, mert a magyar kir�ly a dics�s�get gy�jti mag�ba �s sug�rozza szertesz�t a vil�gba �s M�ty�s kir�ly boriv�. �gy t�nik, hogy ez az apr� kis jelent�ktelennek t�n� mozzanat, adott esetben el�gg� fontos lehet, ugyanis a magyar nyelvben a boriv�sra van egy vall�sos fogalom: �LDOM�S – ez pedig szertart�s.
A p�losokon teh�t senki nem l�tta, hogy vezekelnek, �s b�jt�lnek, mert nem lehetett tapasztalni rajtuk a szenved�st, amely�rt titokban, az orsz�g megmarad�s�nak �rdek�ben kereszt�lmentek nap, mint nap. Amikor valaki tal�lkozott vel�k, akkor egy dali�s, ha m�r �reg, akkor tisztess�gben meg�sz�lt, d�lceg, feh�r ruh�s, sug�rz� arc� �regembert l�tott, mintha maga a Teremt� j�tt volna le k�z�nk. �s hihetetlen er� sug�rzott bel�l�k.
Vel�k ellent�tben meg kell n�zni a mai p�losokat, mert �letp�ld�t a mai p�los rend is vehetne az el�d�kr�l, mert ezek nem titkok. Mi�rt nem �ll�tj�k helyre az eredeti p�los hagyom�nyokat, mi�rt csak a l�tszatok l�tszat�ig jutnak el? Az ember elk�ped, hogy pont azokon a ter�leteken, ahol nagy dolgokat kellene, s�t k�telez� lenne ma is v�grehajtani, ott van a legnagyobb cs�nd, tunyas�g, �s a viszonylatokhoz k�pest a legnagyobb nemt�r�d�ms�g.
Mi t�rt�nt ezen a k�l�n�s �jszak�n, amikor M�ty�s kir�ly megjelent titokban a kolostorban? Felment a karzatra �s azt l�tta, hogy a p�losok kegyetlen�l, v�rig verik egym�st a hatalmas, fenyeget�en er�teljes ostorokkal, �s amikor �gy t�nt, hogy m�r-m�r v�ge van a nagy ostoroz�snak, M�ty�s kir�ly megcs�v�lta a fej�t �s a k�vetkez�ket mondta: ez �gy nem j�, a perjel �r kimarad ebb�l a szertart�sb�l? �s akkor figyelmeztett�k az ott l�v� kispapok: Fels�g, v�rja ki a v�g�t! �s kider�l, hogy a perjel, - ma �gy mondan�nk - egy olyan napi adagot kapott ebb�l a szertart�sb�l, ami sokszorosan meghaladta a kolostor t�bbi lak�inak szenved�s�t. �s M�ty�s, amikor ezt l�tta, a k�nnyei elkezdtek potyogni. Itt �rz�kelhet�, hogy egy olyan kir�ly, akir�l elmondt�k, hogy amikor Szab�cs ostrom�n�l maga mell� vett egy kis apr�dot, hogy egy�tt menjenek a v�rfalak kif�rk�sz�s�re. Egy cs�nakon cserk�szt�k be a v�rat, de �szrevett�k �ket a t�r�k�k �s odair�ny�tott�k az �gy�t. A l�ved�k a M�ty�s mellett �l� kis vit�zt tal�lta telibe, M�ty�s szeme sem rebbent, pedig ez egy hal�leset volt �s igenis megsiratta a kis seg�dj�t.

Tudjuk, hogy M�ty�st im�dt�k a vit�zei, mert mindenkit n�v szerint ismert, ha kellett � k�t�zte be sebeiket, � b�ztatta �ket, ha cs�ggedtek. �s itt amikor mellette halt meg a kis vit�z, a szeme sem rebbent, mintha nem t�rt�nt volna semmi, sz�pen ment tov�bb �s n�zte a falakat.
Budaszentl�rincen pedig elkezdtek potyogni a k�nnyei, mert ez mag�nak Krisztusnak ostoroz�sa, ez az a szenved�s. Teh�t itt a p�losok nem a saj�t test�kben szenvedtek, hanem �jra �t�lt�k, ahogy Krisztus szenvedett az ostoroz�st�l, �s a budaszentl�rinci vik�rius, a megostorozott Krisztus szinte �sszes szenved�s�t mag�ra vette. Ez azt jelenti, hogy amikor �t vert�k, akkor m�r nem, mint perjel volt jelen, hanem mint Krisztus, �s M�ty�s ezt l�tta, ez hatotta meg annyira, hogy s�rt.

Ekkor �gy sz�lt M�ty�s a karzaton: „�h szent f�rfiak, �h Isten harcosai, akikben semmi hi�nyoss�g nincsen, egyt�l egyig szent f�rfiak vagytok!”

Ebben a mondatban nagyon sok mindent elmondott: harcosok, szent f�rfiak, Isten harcosai. Harcolni ugyanis nagyon sok �ton-m�don lehet ebben a vil�gban. M�ty�s ezt k�vet�en mondta Gergelynek, hogy oda fogja adom�nyozni nekik a Feh�regyh�zi templomot. A feh�regyh�zi templom maga a titok. Tudjuk, hogy M�ty�s fennmaradt level�ben, - melyben a p�pai meger�s�t�st k�ri R�m�b�l, - le�rja: a hegyek l�b�n�l tal�lhat� az a feh�regyh�z�nak nevezett templom, amelyet szent el�deink �p�tettek �s most romokban �ll. M�ty�s a p�losokon kereszt�l ezt a Feh�regyh�z�t �j�totta meg. �s nem szabad elfelejten�nk azt sem, hogy a hagyom�nyok szerint �rp�d vez�r s�rja valahol a Feh�regyh�zi templom k�rzet�ben volt. �s M�ty�s kir�ly ezt az egyh�zat b�zta a p�losokra.

Mindezek ut�n m�r el�gg� tiszt�n lehet �rz�kelni, hogy M�ty�s kir�ly �s a p�losok kapcsolata nem egyszer�en egy�ni szimp�ti�n alapult. Minthogyha maga a p�los rend �s maga a kir�ly, t�nyleg tudtak volna egy nagy titkot, amely Magyarorsz�g megmarad�s�nak z�log�t jelentette. Amikor meghalt M�ty�s, a p�los �vk�nyvekben megjelent a k�vetkez� bejegyz�s 1490. �prilis 5-�vel. „Az egyik holl�s, siratja a m�sik holl�st”.

�gy t�nik, hogy a Holl�s, M�ty�s neve el�tt nagyon sokf�le jelent�ssel rendelkezett.

A k�vetkez�kben aztvizsg�ljuk meg, hogy ki, vagy mi ez a titokzatos holl�. Mi�rt a holl� j�tssza itt most a f�szerepet? Ez a miniat�ra az Anjou legend�riumb�l sz�rmazik, a Remete Szent P�l �let�t bemutat� harmadik k�pecske, ennek vannak el�zm�nyei, �s van egy k�vetkezm�nye is, ahol m�r a k�pmez� k�vetkez� r�sz�ben Remete Szent P�l hal�l�t l�tjuk meg�r�k�tve.

Most csak a harmadik k�pet fogjuk megvizsg�lni. Azt lehet tudni, hogy a p�los rend, th�bai remete Szent P�lt tekintette saj�t h�s�nek. De azt is lehet tudni, hogy ez a th�bai remete, minden jel szerint hasonm�sa, vagy v�lt�t�rsa annak a Szent P�lnak, aki az esem�nyek h�tter�ben itt v�gig jelen van, �s ezt maguk a p�los himnuszok �rulj�k el. Amikor a k�z�pkori p�los himnuszok elkezdenek besz�lni th�bai remete szent P�lr�l, egy darabig t�nylegesen a nagy hitvall� �lett�rt�net�t olvashatjuk, majd egyszerre j�n egy hirtelen fordulat, �s kijelentik az els� remet�r�l, hogy � apostol �s pr�f�ta, �s ez m�r nem a th�bai remete szent P�l, de m�gis egy Szent P�lr�l van sz�. Az apostol Szent P�l a j�rafordul� P�l, aki Saulusb�l lett Paulus, �t ismerj�k, de itt eg�szen biztos, hogy nem r�la van sz�, hiszen th�bai P�l �lett�rt�net�t mes�lik el.

Hogyan ker�lt ki �bai remete szent P�l a sivatagi mag�nyba, mert itt �gy t�nik nagyon fontos, hogy egy mag�nyoss�g ment�n haladunk. Teh�t a p�los rendben olyan emberek �lnek, akik a mag�ny nagy pr�b�j�t az �let�k folyam�n m�r ki�llt�k. Ez egy nagy pr�ba, �s nem azonos az egyed�ll�t id�szak�val, mert az ember ha m�r nagyon unja embert�rsait, akkor nagyon j�l �rezheti mag�t egyed�l, de ebben m�g semmi megpr�b�ltat�s nincsen. A mag�ny nagy pr�b�ja a p�los rendn�l, mindig a hal�lban megjelen� egyed�ll�tet jelentette. A p�losokn�l ugyanis volt egy szertart�s, a felv�teli szertart�s, amelyet az itt elt�lt�tt els� �v ut�n v�geztek el. Teh�t egy �vig az ember tulajdonk�ppen minden k�telezetts�g n�lk�l �lhetett a p�losok k�z�tt.

Egy �v ut�n viszont d�ntenie kellet, hogy be akar-e l�pni a p�los rendbe vagy sem. Ha �gy d�nt�tt, hogy bel�p, akkor k�vetkezett el az a nagy pr�ba, ami �ltal�ban azt jelentette, hogy azokban a barlangokban, melyek �ltal�ban majdnem minden p�los kolostor k�rzet�ben fellelhet�k voltak, t�rt�nt a felv�teli szertart�s. Ezekben a barlangokban a f� csarnokban volt egy k�b�l k�sz�lt k�d, egy szarkof�g, vagyis kopors�. A jel�ltnek ebbe kellett belefek�dnie, �s ebben nem jelk�pesen, hanem val�j�ban �lte �t a hal�lt, �s a hal�lnak azt az arculat�t, amely fenyeget�, iszonytat�, �s hatalmas nagy egyed�ll�ttel �s mag�nnyal j�r. Ez�rt besz�lnek �gy a p�losokr�l, hogy „akik ki�llt�k a mag�ny �s egyed�ll�t pr�b�j�t”. Az ember, hal�l�nak pillanat�ban hirtelen nagyon mag�nyoss� tud v�lni, amikor kider�l, hogy minden elveszett: az �let, az �rz�kszervek, az a k�pess�g, amivel azonos�tani tudja saj�t szem�lyis�g�t �s kider�l, hogy teljesen egyed�l van. Ez a f�lelmetes �llapot az egyetlen �rz�s, ami megmarad, de olyan k�nz�, gy�trelmes �rz�s, hogy err�l a nagy vil�gvall�sok j�l ismert halottas k�nyvei l�pten-nyomon besz�molnak.

Vajon mi�rt fontos ezt az �llapotot �t�lni, mi�rt ez a kulcsa mindennek?
Mert k�l�nben a rosszat nem tudjuk j�ra ford�tani, mert aki nem ismeri a v�gs�, szinte a pusztul�s sz�l�t jelent� min�s�get, az a vil�gban soha nem fog tudni j�t tenni, mert minden j�tette csak „lebegni” fog a vil�gban. Ez a m�rce.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.