Isten hozta a Honlapomra Kedves Olvasó! ANAHITblogomon folyamatos aktuális bejegyzésekkel várom Önöket.
NŐKnek ajánlom a Magyar Leányok Asszonyok című blogomat
Áldott napokat kívánok Mindenkinek!
Fényvárosok Kárpát- medencében fenn van a Facebookon. A magyarság egy emberi tartalom a szó igazi értelmében
,ami bennünk kódolva van és működésbe lép,
ha ezt befele fordulva megnyitjuk Mag-unkban. A tisztaság és a jó szándék vezéreljen bennünket magunk és mindenki javára!
A magyarság és minden ember érdeke,
hogy fejlődjön lelkileg,szellemileg és használja ki azt a nem túl hosszú időt,ami még rendelkezésünkre áll,
hogy azok legyünk,akik valójában legbelül vagyunk.
Merjünk igaz emberekké válni és akkor az egység magától megoldódik, mert működnek az egyetemes törvények.
Wass Albert
Minden hónap 8.-án IMANAP a Nemzetért. Fényláncban 19 órakor kapcsolódunk össze. teljes üzenet itt
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
Fohász
Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.
Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!
Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.
Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.
Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!
Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?
Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.
Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áld meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.
Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.
írta: Feketéné Lendvai Katalin
Gyimesi Fohász
Édesanyja, Nagyasszonya
Igaz magyar fiaknak,
Pátrónája, Pártfogója
Régi magyar hazánknak!
Tehozzád járulunk,
sírva leborulunk,
Légy anyja fiaidnak!
Reánk tekints, mert senki sincs,
ki sorsunk boldogítsa!
Igaz szívét és jó szemét
Aki reánk fordítsa.
Sok véres sebünket,
panaszos ügyünket
Aki előbbmozdítsa.
Mindenfelé nyomorúság
szorongatja népünket,
Majd száraz ég, majd zápor,
jég veri el termésünket.
Most szívünk szomorú, fél,
hogy lesz háború,
Kétség gyötör bennünket.
Békességben, csendességben
tartsd meg hű szolgáidat,
Becsületben és bőségben
Örökös Országodat!
Szánd meg, ó Jó Anya,
Magyarok Asszonya,
Hű magyar jobbágyodat!
Jó hírnévnek, magyar vérnek
gerjeszd vidám újultát,
Királyáért, hazájáért
vitéz vére buzdultát!
Engedd, hogy hős karja
mindig föltarthassa
Az ellenség lándzsáját!
Így zokogunk, így hódolunk,
Mária, szent nevednek;
Így remélünk, halunk s élünk
jó anyai szívednek.
A magyar Szent Hazát
s Angyali Koronát
Ajánld föl az egeknek!
Úgy tervezem, hogy a legfontosabb napok aktuálisáról tudósítom Önöket.Ezért valószínű, hogy mostanában többször jelentkezem rövid beszámolókkal, gondolataimmal.
Valójában nem tudom ez a jellegű feladatom meddig fog tartani,hiszen a mostani időszakban szinte minden pillanatról-pillanatra változik,- majd meglátjuk.
Szeretettel:Áhimré
2011. május 17.
Az elkövetkező napokban a Kegyelem és az Irgalom angyali Erői, puha, gondoskodó Jelenlétükkel átölelnek minket,- késztetve arra, hogy egy ÚJ Kört indítsunk el életünkben. Ennek az ÚJ KÖRnek már RÓLUNK kell szólnia, a MAGról, akik MI MAGunk vagyunk.
Évezredeken keresztül megmondták nekünk, hogy kik vagyunk, és mit csináljunk. Fél-Elemben tartva minket, nehogy felfedjük vélni az IGAZSÁGOT.
Az IGAZSÁG szabaddá tesz minket mondják.
Hát itt az ideje, hogy most már véglegesen magunk mögött hagyjuk mondvacsinált világunkat, és egy ÚJ KÖRt írjunk. Egy valóságos KÖRt, ami csak a MIÉNK. Ahol nem mondják meg kik vagyunk, miért vagyunk, s mit csináljunk.
Nem árt ebben az időszakban minden olyan mintát átvizsgálnunk, ami részünket alkotja. Nézzük meg, hogy ez már az ÚJ Világ köréhez tartozik, avagy még mindig a régi mintás köreinket göngyölítjük tovább. Próbáljunk meg tudatosan benne maradni az ÚJ KÖR ciklusában, és ne engedjünk a kísértésnek, a visszahúzó világnak.
MI már új életre születettek VAGYUNK.
Felelőséggel tartozunk saját MAGunknak és VILÁGunknak.
Éppen ezért ha módunk és lehetőségünk van rá éljünk Fényben, Egészségben, Teljességben,- hisz MI teremtjük Világunk.
Merjünk szépet és teljes életet álmodni!
Csak rajtunk múlik, mit és mennyi az, amit a fertőből beengedünk életünkbe. SZÍV útjainkat működtetve alkossunk Egységet,- egymást segítve és tiszteletben tartva induljunk el, és nyissunk kaput a Létezésben. Áldás! Áhimré
Nyiss kaput.
A Fények kapuját.
Áradjon feléd
A Fény Kegye
A Fény tápláléka
A Fény vize
A Fény szíve
A Fény lelke
Emlékezz a Fényre.
Magad is Fény vagy.
Fény a Fényből.
„Mese az éltető vízről” Volt egyszer egy kis település, ahol szinte paradicsomi volt a világ, és kellemes az élet. Ám az idők változást hoztak a valaha bőséget, adó vidéket bajok érték.
A falu elszegényedett, majd nyomorgott.
Legvégül a környező források is elapadtak, és már az ott lakók puszta élete volt veszélyben! A falusiak mind, - idős és fiatal, férfi és nő buzgó imádságokban kérte az égiek segítségét, kétségbeejtő helyzetük, kínzó szomjuk enyhítését.
Kérésük meghallgatásra talált!
Egy újabb forró, száraz nap délutánján aranyezüst ragyogással övezett, gyönyörű Angyal jelent meg az együtt fohászkodó falusiak előtt. Kezén,- egy hatalmas tálcán,- friss, hűs vízzel telt korsók sorakoztak.
Ki vállalja közületek az éltető víz szétosztását?- zengett a hangja.
Én! - lépett elő egy férfi kissé hunyorogva a ragyogó jelenségtől.
Derék,- szólt az Angyal. Kinek adsz elsőként a vízből?
Hát, a papunknak, és a falutanács öregjeinek. - válaszolt amaz.
Értelek, - de nem te vagy az Én emberem. - tartotta továbbra is magasan az Angyal a hűs vizet. Engedd, hogy én osszam szét a vizet! - lépett előre egy asszony.
Én kisgyerekeimet, és megviselt szüleimet itatnám meg elsőnek - tette hozzá.
Szép szándék! - bólintott az Angyal. De mégsem tiéd a feladat.
Ekkor egy nagyobbacska gyermek állt az Angyal elé.
Kérlek, bízd rám a vizet! - nézett bátran a ragyogó lény szemébe.
Te kinek adnál elsőként? - zengett a kérdés.
A gyermek így felelt. - Magam innék először, nagyon szomjazom, felfrissülve széthordanám mindenkinek! - mondta egyenesen.
Az Angyal arca felragyogott, leengedte a tálcát, és boldogan figyelte amint a gyermek a szomját oltja, - majd meglepő gyorsan és ügyesen széthordja a vizet a falu minden emberének.
2011. május 13.
Nagyboldogasszony Anyánk kérünk, jer vissza hozzánk, tőr fel belőlünk a kérés hosszú-hosszú évek óta.
Évek óta várjuk a Csodát, és várjuk ma is, el nem fogyó hittel és szeretettel. Sokunk szívébe mar a fájdalom az Ország sorsát illetően.
Így van ez most is,- a bennünk lakó ősi lélek kiszabadulása fájdalommal jár. Elveszti biztonságot adó helyét, megszületik.
Új életet, új utat kell, hogy bejárjon, ami más mint az eddigi. Elhagyja biztonságot adó lakhelyét. Az ősök most lélekben újjászületnek és felveszik azt a minőséget, amelyet az Új Világban olyan eszközként és megvalósítandó feladatként tudnak létrehozni, amely számukra elsődlegesen a (nagybetűs) FELADATOT jelenti, azt, amit hosszú-hosszú éveken, és testet öltéseken át hordoztak MAG-ukban. Ezek a lélekminőségek most teljességgel felébrednek és kiszabadulnak, kitörnek a biztonságot adó lakhelyükről.
Eljött a búcsúzás, a régitől elválás ideje.
Itt már nincs helye bizonyos megkötéseknek és személyeskedéseknek, nincs már korlátozó erő és hatalom.
A szabott, vállalt utat, a legnagyobb felelősséggel és elkötelezettséggel illik végig járni.
Ez az út többnyire magányos és egyedüli. Pontokban kapcsolódik a másik emberekhez és egységet alkot, de valójában egy olyan életutat és életszemlélet jár be az illető, amelyben önmagát teljességgel Isten szolgálatába állítja. Itt már az idő és a tér nem szab gátat, mert túl léped az idő és tér szabta korlátokat. Beteljesíted ősi sorsodat, Istentől rendelt feladatodat.
Most lehet, hogy éppen ebben a folyamatban vagy, itt állsz, és valójában még nem teljesen érted a dolgok menetét és értelmét.
Valójában nem tudod ki vagy. Most fedezed fel önmagad belső lényét, az ősit, azt, aki mindig is voltál.
Most nagy szükség van a csendre, a befelé figyelésre.
Nagy a tét, itt már nem hibázhatsz, nem csúszhatsz el semmit mondó dolgokon. Óvatosan és megfontoltan kell előre haladnod, és felmérned az esélyeidet, a lehetőségeidet.
Ne feledd, az ősi tudást most kell kibontanod MAG-adból, megújítanod és magadba átfordítanod, beillesztened az adott helyére.
Ebben az időszakban látjuk meg, mi az a cél, amit annak idején elterveztünk, amiért ide a FÖLDRE jöttünk.
Most van rá lehetőségünk, hogy egy pillanat törtrésze alatt meglássuk a mélyebb összefüggéseket. Végig menjük életünk útjain, feladatain és meglássuk benne rejlő összefüggéseket.
Elérkezünk egy olyan pillanathoz (persze csak az, aki már megérett és felkészült rá), amelyben megértjük az élet szentségét, mibenlétét, és azt, hogy MI MAGYAROK kik vagyunk, és miért vagyunk e FÖLD „közepén”.
Sok embernek megadatik, hogy felismerje és beillessze mindazt a tudást ami eddig benne élt, csak nem tudta kellőképpen kibontani szárnyait.
Megmutathatjuk, hogy kik vagyunk, és miért vagyunk, és milyen a magyarsághoz való viszonyunk.
Jó szívvel és belső gazdagsággal, megtisztultan, és örömtelien várjuk-e Nagyboldogasszony Anyánk visszatérését, vagy unottan, ölbe tett kézzel várjuk azt a csodát, ami majd egyszer az ölünkbe pottyan?
Kérem, gondolkodjunk el rajta, valójában hisszük-e a visszatérését?
Hisszük-e azt, hogy isteni kegyelmével magához emeli megtört, sokat szenvedett népét?
Hisszük-e CSODÁT és merünk-e a CSODA részese lenni?
Nagyboldogasszony Anyánk kérünk, jer vissza hozzánk.
MI a lábad elé borulunk és úgy imádunk.
Kérünk Téged, add vissza szabadságunk, szépséges Országunk.
Adj nekünk még esélyt arra, hogy visszaállítsuk-e Ország szentségét, becsületét, és a Mi URUNK oltalmába, kegyelmébe ajánljuk fel.
A múltat már nem tudjuk megváltoztatni, de ha a sérelmeinket, a fájdalmainkat újra és újra nem tépjük fel, hanem gyógyírt találunk rájuk, akkor talán eljutunk a nemzeti megújuláshoz.
Addig is azt kívánom minden magyar embernek, hogy szívében-lelkében újuljon meg, és a legnagyobb kegyelemmel és szépséggel várja a MI ASSZONYUNK eljövetelét.
Isten áldása legyen rajtunk!
2009. augusztus 10-11.
2011. május. 12.
Szívünk mélyén a MAGban rejtőznek az igazi értékek.
Folyamatosan azon munkálkodunk, hogy feltárjuk a belső ÖNvalónkat, azt az isteni Lényünket, aki mi MAGunk vagyunk.
Súlyos és nehéz tapasztalások emlékei zárták el előlünk ÖNMAGunk forrását.
Régóta azon munkálkodunk, hogy ezektől a korlátozó, visszafogó rétegektől megszabaduljunk. Az elmúlt és az elkövetkezendő hetekben, mindettől felszabadulhatunk.
Lelkünk legmélyére nézve láthatunk meg olyan összefüggéseket, amelyek eddig takarva voltak előttünk.
Merjünk szembenézni ÖNMAGunkkal, és előhozni mindazt a tudást, ami lelkünk legmélyén belénk van írva.
Merjük vállalni ÖNMAGunkat,- felfedezni és megjeleníteni Igaz Forrásunkat.
Teljesítsük ki mindazt az isteni Tudást, ami bennünk rejtőzik.
Ne hagyjuk MAGunkat elbizonytalanítani és befolyásolni!
ÖNMAGunk felfedezése által jutunk el ahhoz a valósághoz, amelyben megtudjuk, hogyÉN- KI Vagyok.
Ébrenlét és Álom határánál vagyunk. Egy olyan világ él bennünk, melynek megálmodása csakis rajtunk múlik.
Méltón őrizzük-e magyarságunk szellemét? Vállaljuk-e a ránk tornyosuló feladatokat, és ennek tükrében nyugodtan álomra hajtjuk a fejünket? Megszólít-e szívünk a szóra, mely a Hazáért remeg? A MAGYAR ÁLOM selyemképem beavatókódokat tartalmaz.
Egy másik Világba avat be. Ha nyitott vagy rá és tettrekész, bármikor beléphetsz ebbe a Napfényes világba melynek megvalósítása csakis rajtunk múlik. A Napbárkán utazva érkezünk meg a Fény Országába, és ez a bárka mint egy virág kelyhe oltalmazón körbeölel minket.
A képemen ez a kehely a Szent Családot öleli körbe, melynek minőségét Őseink hagytak reánk. A Szent szó alatt én most azt a letisztult ősi minőséget értem, aki megtestesült a világunkban. Aki magába álmodta és magában hordozta a Napot. A NAP még mindig süt ránk, s utunkat egyengeti. Vállaljuk-e ÖnMAGunkat, a magyarságunkat? Magunkhoz vesszük-e a ősi hitünket? Megnyitjuk-e vele a Fény Országát, és tetteinkkel ide a Kárpát -medencébe helyezzük? Eljött az idő, s most van. Ébredjekek MAGOK! Alkossunk Egységet, Egy Célt, s Egy Akaratot! Áldás!
Szokolai- Lendvai Katalin
ŐSI INTELEM Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában.
Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.
Az Új Világ beköszöntével, eljött az ideje,
hogy nők megtalálják Önmagukban az eredendő női minőségüket, azt a minőséget amit a kezdetektől fogva képviselnek.
A saját értékrendeinket magunkból kell előhívnunk,
nem pedig a társadalmi elvárások kell megfelelnünk.
Mi nők sokan hordozunk magukban,
olyan sérelmeket, fájdalmakat, elnyomásokat,
amelyeknek kitisztítása és gyógyítása, letétele,
most már nagyon időszerűvé vált.
Hosszú évszázadokon keresztül cipeltünk magunkkal
különböző mintákat és beidegződéseket,
amelyek nem belőlünk fakadnak hanem szüleink, családtagjaink, a társadalom beidegződését,
szemléletmódját vittünk tovább és adtuk át mi is gyermekeinknek.Folytatás
" A Fény gyermeke vagyok. Szeretem a Fényt. Szolgálom a Fényt. Fényben élek. A Fény vezet, gyógyít, átalakít és megvilágít. Áldom a Fényt. A Fény bennem van. Egy vagyok a Fénnyel. A Fény én magam vagyok!"
Számláló
Indulás: 2010-01-10
Ahonnan látogatják az oldalt
Időjárás
Minden embernek kell valami hitvallása legyen. Valami elintézni való feladata ezen a földön. Amíg van feladata, addig él, amikor nincsen több, akkor meghal.
Wass Albert
(Ember az országút szélén)
Magyarok Istene nézz reánk!
Magyarok Istene, nézz reánk!
Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.
Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.
Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
Írta: Áhimré
Feketéné Lendvai Katalin
Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)
HITVALLÁS
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Székely Miatyánk
Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál,
Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál.
Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk.
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bizott.
Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod.
Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg.
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved.
Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk.
Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk!
Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia,
Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka.
A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál,
Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál;
De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet!
Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt.
Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked,
Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet.
Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett.
A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?
Merészebb mint más népeké?
Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé.
Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt.
Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog,
Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog.
Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk.
Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk,
Hiszünk most,s hiszünk mindörökké
ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!
Wass Albert: Hontalanság hitvallása
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
1947
Ősi Fohász
(Minden nap fényesítsd át előtte tested)
Krisztus kérlek, teljesítsd ki testemet!
Fényesítsd fel Szellemem!
Lelkem járd át a békesség Fényével,
Krisztus szent erejével!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Védelmez a gonosztól, a rontástól, az Ármánytól!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Áldás, békesség a Magyar Népre, minden emberre!
A Krisztusi utat követem, azt soha el nem vetem.
Áldás, békesség!
Földanya tisztellek és becsüllek, szívemben szent helyre helyezlek.
Add meg számomra az élet kenyerét, a bölcsesség tűzét.
Ne engedj hiányt szenvedni semmiben, gondoskodj éltemről, holtomról!
Gyökereimet újítsd meg, erősítsd meg.
Engedd, hogy az ősi tudás újjáéledjen bennem.
ÉG Atya FÖLD Anya egyesüljetek bennem!
Költözzék békesség a szívembe, Krisztus szent Szívével egyesülve.
Védelem a rossztól, védelem a gonosztól mit ember teremtett: - Kérlek Istenem, ne engedd, hogy ezek a teremtények hatással legyenek rám,
ártó szándékkal közelítsenek felém!
Krisztusi bölcsődben védve vagyok,
Áldott vagyok, mert TE munkálsz a szívemben és az egész lényemben.
Emberi rosszakarat messzire elkerül engem,
Isten tenyerén hord engem.
Bőség és teljes élet részem, mi Istentől megadatott,
s ezért néki én hálát mondok.
Áldott legyen az ÚR!
Áldott legyen a Teremtő!
Dicsőség az Ő Angyalainak és Udvartartásinak.
Krisztus légy áldott, a dicsőség fénye övezzen!
Hozz áldást a Földön minden emberre, védelmezd őket Szent Szellemeddel!
Áldott legyen minden ember, aki magába fogadja ezt az imát!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
