Isten hozta a Honlapomra Kedves Olvasó! ANAHITblogomon folyamatos aktuális bejegyzésekkel várom Önöket.
NŐKnek ajánlom a Magyar Leányok Asszonyok című blogomat
Áldott napokat kívánok Mindenkinek!
Fényvárosok Kárpát- medencében fenn van a Facebookon. A magyarság egy emberi tartalom a szó igazi értelmében
,ami bennünk kódolva van és működésbe lép,
ha ezt befele fordulva megnyitjuk Mag-unkban. A tisztaság és a jó szándék vezéreljen bennünket magunk és mindenki javára!
A magyarság és minden ember érdeke,
hogy fejlődjön lelkileg,szellemileg és használja ki azt a nem túl hosszú időt,ami még rendelkezésünkre áll,
hogy azok legyünk,akik valójában legbelül vagyunk.
Merjünk igaz emberekké válni és akkor az egység magától megoldódik, mert működnek az egyetemes törvények.
Wass Albert
Minden hónap 8.-án IMANAP a Nemzetért. Fényláncban 19 órakor kapcsolódunk össze. teljes üzenet itt
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
Fohász
Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.
Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!
Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.
Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.
Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!
Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?
Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.
Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áld meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.
Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.
írta: Feketéné Lendvai Katalin
Gyimesi Fohász
Édesanyja, Nagyasszonya
Igaz magyar fiaknak,
Pátrónája, Pártfogója
Régi magyar hazánknak!
Tehozzád járulunk,
sírva leborulunk,
Légy anyja fiaidnak!
Reánk tekints, mert senki sincs,
ki sorsunk boldogítsa!
Igaz szívét és jó szemét
Aki reánk fordítsa.
Sok véres sebünket,
panaszos ügyünket
Aki előbbmozdítsa.
Mindenfelé nyomorúság
szorongatja népünket,
Majd száraz ég, majd zápor,
jég veri el termésünket.
Most szívünk szomorú, fél,
hogy lesz háború,
Kétség gyötör bennünket.
Békességben, csendességben
tartsd meg hű szolgáidat,
Becsületben és bőségben
Örökös Országodat!
Szánd meg, ó Jó Anya,
Magyarok Asszonya,
Hű magyar jobbágyodat!
Jó hírnévnek, magyar vérnek
gerjeszd vidám újultát,
Királyáért, hazájáért
vitéz vére buzdultát!
Engedd, hogy hős karja
mindig föltarthassa
Az ellenség lándzsáját!
Így zokogunk, így hódolunk,
Mária, szent nevednek;
Így remélünk, halunk s élünk
jó anyai szívednek.
A magyar Szent Hazát
s Angyali Koronát
Ajánld föl az egeknek!
hirklub.hu/
Amarna szelleme „Akár egy halom hasított fa,
Hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált." (József Attila: Eszmélet)
Az egyiptomi kirándulásunk sikerén, Amarna feltárt „kincsein" felbátorodva folytassuk utazásunkat a világ egyéb, ősi tudást hordozó kultúrái irányába. Melyek közül, a források bősége, ősisége miatt kiemelkedő helyet foglal el Indiai hitvilága, a teremtésmítoszok, a védikus irodalom gyöngyszemei. Tehát, ne restelkedjünk tovább, nézzük, mit követtek el arrafelé a pajkos istenek.
Mahá Visnu (a teremtésben szerepet játszó, egyik isteni rész, isteni természet) „ráfekszik" az ősóceánra, s lélegzetével megteremti az univerzumot, majd szemének tekintetével az élőlények lelkeit. Tőle származik Brahma, az ősfény, „Tat tvantn aszi", aki létrehozza a létezők számtalan formáját. De hagyjunk fel a csetlő-botló szavakkal, merítsünk inkább a megfoghatatlant, a kimondhatatlant mesteri módon tükröző kútfők tárházából.
„Az Egy lélegzett lélegzet nélkül, a saját erejéből; Őrajta kívül nem volt semmi sem."
„Az üresség, melyet a semmi borított, a vezeklés heve révén létezővé vált."
„Kezdetben volt a vágy, ez volt az értelem első csírája. A bölcsek, kik szívükben kutattak, bölcsességük révén a nemlétben tárták fel a lét kötelékét."
„ Sugaruk szerteáradt, lent, fent s rézsút. Magot hintők voltak, hatalmasak voltak. Lent volt az energia, fent volt az akarat." (Rigvéda X.129.)
„Nem volt idő, mert aludva feküdt a végtelenség ölében. Csak a sötétség töltötte meg a végtelent, az APA a ANYA és a FIA egyet képezett, amíg a fiú egyszer fel nem kelt és vándorútra kelt a sötétségben egy kereken. Az élet addig öntudatlanul lüktetett a végtelen űrben."
„Hol voltak az építők a feltörekvő Manvantara fényes fiai? Akik fényt adtak a forma nélküli életnek! Még nem ütött az óra, a sugár még nem irányult a csirára, a Matrianda még nem duzzadt meg!"
„Föld fiai! Hallgassatok a Tűz fiaira, akik a tanítóitok. Halljátok meg, hogy mit tanultak ők az ősi "HETEK"-től, akiknek leszármazottai, kik az őstűzből eredtek, ősapáinktól! Akik a fényből jöttek, mely az örök sötétségből sugárzott, és új életre kelt energiákat lövellt szét a világűrben mindenfelé!"
„Az alkotók és a rombolók között, mindig is harcok fognak dúlni az úrért és a tudásért. A Mag megjelent de állandóan újra létrejön!"(Dzyan-véda)
S végül, Krisna szavai a Bhagavad-gítában:
"Én vagyok az eredete a lelki és az anyagi világnak, minden Belőlem árad."
"Tudd meg, hogy minden teremtett lény úgy nyugszik Bennem, miként a mindenhol fújó erős szél nyugszik állandóan az űrben.
Óh, Kuntí fia, a korszak végeztével minden anyagi megnyilvánulás visszatér az Én természetembe, de a következő korszak hajnalán újra megteremtem őket energiáim által."
"Énem parányi töredékével áthatom és fenntartom ezt az egész univerzumot."
Az írások szerint Krisna a Nap, a Tűz, s fényének sugarai, szikrái az „egyéni lelkek". Igen, az Ő „lényének parányi töredékéről", a Szentmagról, az egész világon megjelenő változatairól, az Ankh-ról, a Hórusz-szemről, a Fiúról, a védák Hiranjagarbhája-ról (aranymag), a tibeti „Dangma nyitott szeméről" van itt szó. Ennek az archaikus impulzusnak köszönhető még - az itt-ott megváltozott tartalom ellenére - az „Isten szeme", „Allah szeme", Ahura Mazda gondolata, a „Zerá Kodes" (aranymag), vagy a „Síva Szeme" kifejezések létrejötte is.
Példának okáért; a napjainkban egészen más értelmezést nyert Zerá kodesről Hájim Náhmán Biálik, zsidó költő a következőképpen „vélekedik":
" S elgondolom, mily hatalmas a mag,
Mely rejtve él az átkozott talajban,
Érné a napnak egy sugara csak,
S belőle mennyi áldásunk fakadna!
Mennyi dús kéve hullana alá,
Ha egy új szellő, mire lelkem vágyik,
Egyengetné és kisimítaná
Az élet ösvényét a jesiváig."
Vagy visszatérvén Indiához, lássuk, mit tarthatunk a Síva szemről:
Jól szemlélteti az indiai „istenviszonyokat", a mitológiai alakok összetett, szimbolikus megjelenítését Síva személye. Aki közel sem csak a köztudatban élő pusztító isten, hiszen ő segített a teremtésben, közreműködésével indult meg az ősállapotban tengődő anyag rendeződése. Véget nem érő táncával enyhíti a teremtmények szenvedéseit, kiissza az emberiséget veszélyeztető óceánnyi mérget, s tekintettel az élő sokadalomra zárva tartja a pusztító tüzet lövellő harmadik szemét. Eredetileg ő is csak két szemmel rendelkezett (egyik szeme a Nap, másik a Hold), de egyszer kedvese, a csintalan Umá eltakarta mindkettőt, s sötétség lett úrrá a világ felett. Ekkor, Síva az élők iránti könyörületből megnyitotta harmadik, „tüzes" szemét, s fénye átölelte az egész univerzumot. Jellemző Sívára, és kettős természetére, hogy ezzel az éltető fénnyel rombolni is tud, és bizonyára használni is fogja ilyen irányú képességeit a kali-júga (korszakunk) végén, amikor is ellejti pusztító táncát.
Nos, ideje békésebb vizekre eveznünk. Nézzük, miként jelenik meg a Szentmag a kereszténység hittanaiban. Az írásunk első fejezetében, a Naphimnusz és a 104. Zsoltár összecsengő fejezeteinek párosítása kapcsán már érintőlegesen szóltunk az egyiptomi hatások lehetőségeiről. Most, a felmerült új ismeretek segítségével folytassuk tovább kutakodásainkat.
„Én vagyok a te Istened, akiből minden élő származik."
(Jelenések Könyve 21.7)
„Akiben nincs meg a Fiú, az élet sincs meg abban."
(1 J. 5.12)
„Lakozom bennük, és köztük járok"
(Ap. Cs. 20)
„Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk..."
„...én ő bennük és te énbennem: hogy tökéletesen eggyé legyenek..."
(Ján 17:21-23)
Hogyan értelmezhetőek a fenti idézetek?
Természetesen, lehetséges mindennemű nyakatekert, „Isten ezzel azt akarta mondani..." kezdetű magyarázatokat gyártani, de mi maradjunk annál, hogy a Biblia szerint az Úr, és Jézus ezt mondta. És úgy gondoljuk; a napnál is világosabb, hogy az általunk Szentmagnak nevezett isteni természetről szólnak a fenti mondatok. Azaz, a mindent átható, teremtő princípiumról, az egész nagyvilágot átjáró őshullámról, a mindezt mozgásban tartó mélyizzás forrásáról. Minden élő, és „élettelen" szülőjéről, a „kosárról", s annak tartalmáról.
„Akiben" elvész az óceánok árja, s véle kél a magnak hasadása.
„Neki" a követe az anyagba süllyedt emberiséget áldozatával megmentő, tiszta energiával feltöltő Jézus.
Ezért neveztetik „az igazság napjának", „a világ világosságának", s ezért tartjuk a karácsonyt december 25-én, az új nap, a fény születésének napján. A „Szentmag-tanát" elfogadók nem jöhetnek zavarba az utolsóvacsorán elhangzottak miatt.
„Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik..."
(I. Kor. 11: 23-24)
Hiszen, Jézus nem az „anyagbasüllyedt" testről, hanem az Ő testéről, az isteni sugárzás, a fény manifesztációjáról beszél. Sőt, nem véletlen a Jézus testének kenyér allegóriája sem.
Amit, a Jézus arcát búzaszembe helyező, régi csángók, magyarok ivadékainak is értenie kellene. Az anyagi jellegét vesztett, megtörettet mag befogadja az Úr szellemét, a kovászt, s így teremtődik a mindennapi kenyerünk, JÉZUS.
(Valószínűleg hasonlókra gondoltak a tésztabábok képében „istent evő" maya indiánoknak is.) Igen, az anyagnak meg kell törnie a „szentkereszten", hogy a „világ világossága" újra életre kelhessen a sötétségben sínylődő szívekben.
De mindennél beszédesebbek a következő sorok:
„Isten saját képmására teremtette az embereket; saját szeme fényét helyezte szívükbe..."
(Sir 17, 1-14. Fejezet)
„Ezt mondja Isten Fia, a kinek szemei olyanok, mint a tűzláng,..."
(Jel 2,18)
Pontosabban Krisztus az Isten követe (Isha, Ige), kinek tekintetéből elemi erővel sugárzik az isteni fény, s ezt a magasabb rendű rezonanciát adta át nekünk embereknek. Talán, az volna meglepetés, ha nem bukkannánk újra, és újra a Szentmag másik formájára, az isteni szemre, az élet forrására, más aspektusban a fény, a Szentlélek befogadásának szervére. Ennek üzenetét hordozzák a keresztény templomok timpanonba foglalt galamb (szentlélek), vagy „Isten szem" motívumai is. S innen már csak egy aprócska lépés, az egyiptomi „Isteni Sólyom", és a keresztény galamb, vagy a csodatévő „Hóruszsugár", és a Szentlélek egyértelmű megfeleltetése.
A megállapított azonosság nem sértheti egyik vallás értékeit sem, tudniillik, a Szentlelket, mint öröktől létező princípiumot csupán az adott kultúra, rendelkezésre álló eszközeivel jelenítették meg.
Egy nagyobb lendületet véve, most ruccanjunk át a kevésbé gazdag mitológiával rendelkező népek emlékeihez.
A kínai Pan Gu egy tűzpiros madár (maghozó madár!) tojásából jött a világra. A tojáshéjon felcseperedvén, megpróbálta elválasztani az eget a földtől. Amit végül 18 ezer évi megfeszített munkával sikerül is véghezvinnie. Sajnos ez a tevékenység olyannyira kifárasztotta, hogy teljesen elerőtlenedett, és végül bele is halt. Amíg a lelke a mennybe szállt, balszeméből keletkezett a Nap, míg jobbszeméből a Hold.
S, ha már tojásról beszélünk, meg kell említenünk a tojás, a mag, mint termékenységi szimbólumok széles körű elterjedtségét, a kínai, a húsvét-szigeteki fecske tojását, a Kalevala világtojását, a rituális magevéseket, vagy a vetésbe hulló mennykő jótékony hatásának hitét. Ebből a termékenységi kultuszból eredeztethető a nyuszi „tojta" húsvéti tojás, vagy a búzaszemek hintésének szokása.
A húsvétból, a Húsvét-szigetekről keljünk át a „fénylő szemű" Quetzalcoatl földjére, a dél-amerikai indiánok közé, ahol rögtön segítségünkre siet egy ősmaya mondarészlet.
„ A vörös ember jól élt azon a földön, ami már nincs. Ura volt minden látható és láthatatlan erőnek. De a nagy tudást és hatalmat elvesztette, mert eltávolodott a fénytől, hogy belesüllyedjen az önző, mindent magának követelő agyag és szalma testébe. Amikor alászállt a testébe, a „Napgyújtotta" fény lassan kialudt benne."
Igen, ez egyenes beszéd a magtól (Nap) eredő „fénylélek-hit" létezésének bizonyságáról.
Az írott dokumentumok mellett, megemlítendő még egy-két titkos, vagy titkosnak vélt társaság, melyeknek céljait ugyan homály fedi, de a nyilvánosságra hozott téziseikben, szimbólumaikban felsejlik a „Szentmag" titkainak bizonyos fokú ismerete. Ilyen, a kereszt közepébe rózsát helyező, úgynevezett „rózsakeresztesek", vagy az „isten szemét" háromszögben ábrázoló szabadkőművesek szövetsége. A rózsakeresztesek megnyilvánulásai alapján egyértelmű a világtojás központi szerepe, a keresztény tanok és a mag-tisztelet sajátos szimbólumvilággal történő megjelenítése. Még a szabadkőművesség spirituális magja (nem véletlenül) sejtelmes homályba burkolózik. Annyi azonban a kívülállóknak is feltűnhet, hogy a háromszögben elhelyezett „mindent látó istenszem" emblémájuk valójában a világ rejtélyes „aktivátorát", az isteni magot, és a piramist jeleníti meg.
Ez után a kis kitérő után térjünk vissza a népek emlékezetéhez, a megőrzött tudás „relikviáihoz".
Tulajdonképpen lelkiismeret furdalást illene éreznünk amiatt, hogy vizsgálódásainkat rögtön Egyiptomnál kezdtük, s csak a mondandónk vége felé térünk rá a nem kevésbé fontos Sumér Birodalomra. Mentségünkre szolgáljon a viszonylag szűkös forrásanyag, és a nagy ívű vallási reformok hiánya.
Tehát, mit rejtegetnek előlünk a sumér istenek?
Az ősvízben, a kozmikus szubsztanciában már a kezdetektől - Apszu ősatya és Tiámat ősanya képviseletében - benne foglaltatott az isteni kettősség. Nászuk gyümölcse lett Lahmu, és Lahamu, az ők gyermekei pedig Ansar és Kisar. Majd Ansar megszüli Anut az ég istenét, akinek fia Éa, az erő, a bölcsesség istene. Később Apszut bosszantani kezdik a szapora istenek szertelensége (szerintünk a teremtés megállíthatatlansága), és elpusztításukra szövetkezik. Éa tudomást szerezve az álnok tervről, megigézi Aszput, „megoldja az övét", s ezzel kialszik a fejét övező fény.
Később Tiámatnak lett elege az istenekből, s mindennemű szörnyet teremtve ellenük indul. De az időközben felcseperedett - négyszemű, négyfülű, szájából lángot lövellő - Madrukot, Éa fiát - „akitől tökéletesebbet el sem lehetett képzelni az istenek között" - vezérükké választják a megszeppent istenek. Miáltal, a leghatalmasabb isten, a legyőzhetetlen Madruk hadba indul Tiámat és seregei ellen. Tiámattal végezve győzelemre viszi az ügyet (a teremtés folytatását), és a halott ősanya kettészelt testéből megalkotja az eget és a Földet.
Vázlatosan ennyi a történet, amelyből - kurtasága ellenére - rögtön kiderül, hogy valójában a teremtést, és a visszarendeződést szolgáló erők megszemélyesítéséről, a „SORS", a történések irányításáért folytatott, véget nem érő harcról szól.
No jó, de hová tűnt a Szentmag-tana?- kérdezhetnénk joggal.
Az egyébként kézenfekvő Madruk, Hórusz párhuzamokat elhagyván, el kell mondanunk, hogy Madruk igazából napisten. Sőt, a sumérok szerint a kelőnap Nabu, a delelőnap Nibiru, még a nyugvónap Madruk. Ezenkívül, Éa, vagy más néven Dingir Nimin a mindent tudó isten, az emberek barátja, és a „Tiszta Szemek ura". De nagy jelentősséggel bírnak az IGI (szem), IZI (izzó), IZ (isteni lélek) Badiny Joós Ferenc nyomán feltárt sumér szókapcsolatok, mivel valószínűsítik az isteni-mag (isteni-lélek), a tűz, a fény (izzó) és a szem fogalmak rokonságát. Ennek megfelelően - a húsvét-szigetiekhez hasonlatosan -, gyakran aránytalanul nagy szemekkel alkották meg szobraikat.
Továbbá, a nyelv ismeretével bíró kutatók közül többen, egyenesen a „Szem-Úr népének" határozzák meg a sumérokat.
Végezetül, nem mehetünk el szó nélkül a sumér irodalomban többször említett „Hét Bölcs", vagy az indiai „HETEK", a „hét risi", a „Manvantara fényes fiai", a „Tűz fiai" („akik tanítótok..."), a „Mag vetők" személye mellett. Akik, a világban elterjedt számtalan mendemonda, csillagászati és egyéb elvont elméletek ellenére nem mások, mint a tudást átadó civilizációk leszármazottai, maradványai. De hívhatjuk őket akár atlantisziaknak is, hiszen Atlantisz legendája - nem kevésbé a belőle sarjadó Bábeltorony története - főként a SZENTMAG-ról, annak sugárzásáról, hullámairól szól.
A hitetlenkedők kedvéért idézzünk egy-két részletet az „Ősi történetek, ősi kódok" című írásból:
„Atlantiszt egy 100 sztation (kb. 20 km) átmérőjű szigetre, Babilont pedig a „tengerek szívébe" helyezik a szerzők. Az egyiknél domb, a másiknál hegy van a középpontban.
Babilon az Éden-, a teremtés földjén, Atlantisz pedig az „isteni" nász színhelye körül helyezkedik el. (Poszeidón a központi hegyen termékenyíti meg a földi szüzet, Kleitot. Tőlük származnak a későbbi szigetlakók)"
(Avagy mindkét helyszín kapcsolatos a teremtéssel!)
„Poszeidón, három, körkörös, tengervízzel elárasztott csatornával védi az atlantiszi „magot". Babilon központi dombját, szintén csatornák övezik, „.. amelyekben a víz úgy hullámzott, mint a tenger"."
Hát, egyelőre ennyi a mondanivalónk a Szentmagról.
Illetve, lenne még valami, az emberré válásunkat biztosító, „plusz" mag, szem adományozásának kérdése, annak körülményei. Erről az isteni „beavatkozásról" adnak hírt a fáraók kobrás fejdíszei, Atum „vándorló szeme", amit „másikra cseréltek". Pontosabban a hüllőagy, az emlősagy, és a homloklebeny „összekötéséről", szinkronizálásáról beszélünk, ami eredetileg a homlokszemmel egyetembe biztosította „belső" és „külső" látás képességét.
Avagy, egyrészt, mint az univerzum szerves része önvalónkon, másrészt az új, külső analizálást biztosító képességünkön keresztül láthattuk Istent és a kerek világot.
Mágikus isteni erőnek birtokába kerültünk ezzel a „beavatkozással", mondhatjuk „egyek lettünk az istenek közül". Sajnos, az anyagi természetű harácsolási kényszer, az emlősagy eluralkodása következtében tobozmiriggyé sorvadt a harmadik szemünk, s véget értek a „paradicsombéli vígnapjaink". Azóta is, rendületlenül tartunk az „anyagbazuhanás", az apokalipszis felé.
De ne zárjuk ennyire pesszimista sorokkal fejezetünket, úgy is fogalmazhatnánk; megállíthatatlanul haladunk egy új világ felé. Ráadásul, örömmel tölthet el bennünket az a tény, hogy az „új szem" átadásának leghitelesebb ábrázolása egy késői avar, vagy korai magyar leleten található meg, nevezetesen az ábrán bemutatott „mártélyi szíjvégen". Ahol egy szemgolyók nélküli ember kezében látható a „mindentlátást" biztosító isteni szem.
Ébrenlét és Álom határánál vagyunk. Egy olyan világ él bennünk, melynek megálmodása csakis rajtunk múlik.
Méltón őrizzük-e magyarságunk szellemét? Vállaljuk-e a ránk tornyosuló feladatokat, és ennek tükrében nyugodtan álomra hajtjuk a fejünket? Megszólít-e szívünk a szóra, mely a Hazáért remeg? A MAGYAR ÁLOM selyemképem beavatókódokat tartalmaz.
Egy másik Világba avat be. Ha nyitott vagy rá és tettrekész, bármikor beléphetsz ebbe a Napfényes világba melynek megvalósítása csakis rajtunk múlik. A Napbárkán utazva érkezünk meg a Fény Országába, és ez a bárka mint egy virág kelyhe oltalmazón körbeölel minket.
A képemen ez a kehely a Szent Családot öleli körbe, melynek minőségét Őseink hagytak reánk. A Szent szó alatt én most azt a letisztult ősi minőséget értem, aki megtestesült a világunkban. Aki magába álmodta és magában hordozta a Napot. A NAP még mindig süt ránk, s utunkat egyengeti. Vállaljuk-e ÖnMAGunkat, a magyarságunkat? Magunkhoz vesszük-e a ősi hitünket? Megnyitjuk-e vele a Fény Országát, és tetteinkkel ide a Kárpát -medencébe helyezzük? Eljött az idő, s most van. Ébredjekek MAGOK! Alkossunk Egységet, Egy Célt, s Egy Akaratot! Áldás!
Szokolai- Lendvai Katalin
ŐSI INTELEM Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában.
Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.
Az Új Világ beköszöntével, eljött az ideje,
hogy nők megtalálják Önmagukban az eredendő női minőségüket, azt a minőséget amit a kezdetektől fogva képviselnek.
A saját értékrendeinket magunkból kell előhívnunk,
nem pedig a társadalmi elvárások kell megfelelnünk.
Mi nők sokan hordozunk magukban,
olyan sérelmeket, fájdalmakat, elnyomásokat,
amelyeknek kitisztítása és gyógyítása, letétele,
most már nagyon időszerűvé vált.
Hosszú évszázadokon keresztül cipeltünk magunkkal
különböző mintákat és beidegződéseket,
amelyek nem belőlünk fakadnak hanem szüleink, családtagjaink, a társadalom beidegződését,
szemléletmódját vittünk tovább és adtuk át mi is gyermekeinknek.Folytatás
" A Fény gyermeke vagyok. Szeretem a Fényt. Szolgálom a Fényt. Fényben élek. A Fény vezet, gyógyít, átalakít és megvilágít. Áldom a Fényt. A Fény bennem van. Egy vagyok a Fénnyel. A Fény én magam vagyok!"
Számláló
Indulás: 2010-01-10
Ahonnan látogatják az oldalt
Időjárás
Minden embernek kell valami hitvallása legyen. Valami elintézni való feladata ezen a földön. Amíg van feladata, addig él, amikor nincsen több, akkor meghal.
Wass Albert
(Ember az országút szélén)
Magyarok Istene nézz reánk!
Magyarok Istene, nézz reánk!
Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.
Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.
Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
Írta: Áhimré
Feketéné Lendvai Katalin
Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)
HITVALLÁS
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Székely Miatyánk
Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál,
Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál.
Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk.
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bizott.
Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod.
Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg.
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved.
Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk.
Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk!
Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia,
Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka.
A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál,
Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál;
De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet!
Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt.
Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked,
Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet.
Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett.
A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?
Merészebb mint más népeké?
Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé.
Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt.
Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog,
Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog.
Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk.
Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk,
Hiszünk most,s hiszünk mindörökké
ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!
Wass Albert: Hontalanság hitvallása
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
1947
Ősi Fohász
(Minden nap fényesítsd át előtte tested)
Krisztus kérlek, teljesítsd ki testemet!
Fényesítsd fel Szellemem!
Lelkem járd át a békesség Fényével,
Krisztus szent erejével!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Védelmez a gonosztól, a rontástól, az Ármánytól!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Áldás, békesség a Magyar Népre, minden emberre!
A Krisztusi utat követem, azt soha el nem vetem.
Áldás, békesség!
Földanya tisztellek és becsüllek, szívemben szent helyre helyezlek.
Add meg számomra az élet kenyerét, a bölcsesség tűzét.
Ne engedj hiányt szenvedni semmiben, gondoskodj éltemről, holtomról!
Gyökereimet újítsd meg, erősítsd meg.
Engedd, hogy az ősi tudás újjáéledjen bennem.
ÉG Atya FÖLD Anya egyesüljetek bennem!
Költözzék békesség a szívembe, Krisztus szent Szívével egyesülve.
Védelem a rossztól, védelem a gonosztól mit ember teremtett: - Kérlek Istenem, ne engedd, hogy ezek a teremtények hatással legyenek rám,
ártó szándékkal közelítsenek felém!
Krisztusi bölcsődben védve vagyok,
Áldott vagyok, mert TE munkálsz a szívemben és az egész lényemben.
Emberi rosszakarat messzire elkerül engem,
Isten tenyerén hord engem.
Bőség és teljes élet részem, mi Istentől megadatott,
s ezért néki én hálát mondok.
Áldott legyen az ÚR!
Áldott legyen a Teremtő!
Dicsőség az Ő Angyalainak és Udvartartásinak.
Krisztus légy áldott, a dicsőség fénye övezzen!
Hozz áldást a Földön minden emberre, védelmezd őket Szent Szellemeddel!
Áldott legyen minden ember, aki magába fogadja ezt az imát!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó
Frissítés
