Isten hozta a Honlapomra Kedves Olvasó! ANAHITblogomon folyamatos aktuális bejegyzésekkel várom Önöket.
NŐKnek ajánlom a Magyar Leányok Asszonyok című blogomat
Áldott napokat kívánok Mindenkinek!
Fényvárosok Kárpát- medencében fenn van a Facebookon. A magyarság egy emberi tartalom a szó igazi értelmében
,ami bennünk kódolva van és működésbe lép,
ha ezt befele fordulva megnyitjuk Mag-unkban. A tisztaság és a jó szándék vezéreljen bennünket magunk és mindenki javára!
A magyarság és minden ember érdeke,
hogy fejlődjön lelkileg,szellemileg és használja ki azt a nem túl hosszú időt,ami még rendelkezésünkre áll,
hogy azok legyünk,akik valójában legbelül vagyunk.
Merjünk igaz emberekké válni és akkor az egység magától megoldódik, mert működnek az egyetemes törvények.
Wass Albert
Minden hónap 8.-án IMANAP a Nemzetért. Fényláncban 19 órakor kapcsolódunk össze. teljes üzenet itt
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
Fohász
Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.
Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!
Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.
Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.
Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!
Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?
Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.
Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áld meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.
Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.
írta: Feketéné Lendvai Katalin
Gyimesi Fohász
Édesanyja, Nagyasszonya
Igaz magyar fiaknak,
Pátrónája, Pártfogója
Régi magyar hazánknak!
Tehozzád járulunk,
sírva leborulunk,
Légy anyja fiaidnak!
Reánk tekints, mert senki sincs,
ki sorsunk boldogítsa!
Igaz szívét és jó szemét
Aki reánk fordítsa.
Sok véres sebünket,
panaszos ügyünket
Aki előbbmozdítsa.
Mindenfelé nyomorúság
szorongatja népünket,
Majd száraz ég, majd zápor,
jég veri el termésünket.
Most szívünk szomorú, fél,
hogy lesz háború,
Kétség gyötör bennünket.
Békességben, csendességben
tartsd meg hű szolgáidat,
Becsületben és bőségben
Örökös Országodat!
Szánd meg, ó Jó Anya,
Magyarok Asszonya,
Hű magyar jobbágyodat!
Jó hírnévnek, magyar vérnek
gerjeszd vidám újultát,
Királyáért, hazájáért
vitéz vére buzdultát!
Engedd, hogy hős karja
mindig föltarthassa
Az ellenség lándzsáját!
Így zokogunk, így hódolunk,
Mária, szent nevednek;
Így remélünk, halunk s élünk
jó anyai szívednek.
A magyar Szent Hazát
s Angyali Koronát
Ajánld föl az egeknek!
A történelemkönyvekben azt olvashatjuk, hogy Lugio Galvani (1737-1798) fedezte fel az elektromosságot, és Thomas A. Edison (1847-1931) találta fel a villanykörtét. Ám több forrás is arra utal, hogy bizonyos kiválasztottak már több mint 3000 évvel ezelőtt is ismerték az elektromosságot.
Amikor Lukianosz görög író (120-180) a II. században ellátogatott Hierapoliszba, lenyűgözve állt meg Héra istennő templomában. Egy bizonyos „világító drágakő”, amelyet valamilyen energiaforrás táplált, sugárzó fénybe borította az épület belső termét. Más ókori szövegekben is beszámolnak ilyen csodalámpákról. Csak a fantáziadús kutatók képzeletének szülöttei lennének ezek a tárgyak?
Régi, magasan fejlett kultúrák mágusai és tudósai minden valószínűség szerint már hihetetlen tudással rendelkeztek. Ezt mára már számtalan tény bizonyítja, gondoljunk például a piramisok építésére, amelyhez nemcsak óriási építészeti szaktudásra, de kimagasló matematikai és csillagászati ismeretekre is szükség volt. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy az élet más területeit illetően is rendelkezhettek hasonlóan nagy tudással.
Egyiptomban, a Lukszor melletti Királyok Völgyében az egyiptomi fáraók sírkamráiban gyönyörű színes festményekkel díszítették a folyosókat. A gondolkodó emberben rögtön felmerül a kérdés, hogy vajon miként tudták ilyen művészien kidíszíteni azokat, ha egyszer vaksötét van bent. Nyilvánvaló, hogy használniuk kellett valamiféle világító eszközt, másképp ez nem ment volna. Tudósok többféle magyarázatot is próbáltak adni, ezek egyike szerint valószínűleg tükrök segítségével vezették be a nap sugarait, azonban akik ezt a folyamatot valóban megpróbálták rekonstruálni, azt tapasztalták, hogy a betükrözött fény belevész a sötétségbe. Egy másik, meglehetősen erőltetett magyarázat szerint fáklyákkal világították meg a folyosókat. A baj csak az, hogy az egész csodálatos alagútrendszerben nem találni koromnyomokat, melyek ezt a feltételezést alá tudnák támasztani. Így az egyiptológusok tovább töprenghetnek azon, vajon hogyan tudták 3500 évvel ezelőtt felvinni a falakra ezeket a bámulatos műveket. Talán a fáraóknak is voltak elektromos világítóeszközeik?
Atanasius Kirchner természettudósnak (1601-1680) tudomása volt egy égő lámpáról, melyet annak idején a régi egyiptomi főváros, Memphis föld alatti pincéiben találtak. De vajon van-e bármiféle bizonyíték az efféle történetekre?
Nos, úgy tűnik, hogy van! Hisz ilyen bizonyítékkal szolgálhat a késő egyiptomi korszak egyik temploma, mely Lukszortól 60 km-re fekszik. A denderai Hathor-templomról van szó, amelynek a föld alatti kriptái, melyek három emelet mélyen húzódnak a föld alatt, páratlan domborműveket rejtenek. Hathor istennő papjai Kr.e. 100 körül az emberi alakok mellett hólyag alakú képződményeket is ábrázoltattak a műalkotásokon, melyek úgy néznek ki, mintha hatalmas lámpák lennének, és dzsed-oszlopok tartják őket. Ez az „erő” hieroglifajele. A különös tárgyakon lótuszvirág csúcsából előbújó, hullámvonalban tekergőző kígyók is láthatók.
Walter Garn bécsi villamosmérnök 1980-ban bebizonyította, hogy a domborműveken valódi izzók képe látható. „Az ábrázolásmód megdöbbentő volt – számol be Garn. – A dzsed-oszlopok pontosan úgy néznek ki, mint a modern nagyfeszültségű szigetelők. A kígyók elektromos szikrák vagy világító gázkisülések lehetnek, melyek a magas feszültség hatására lépnek ki a lótuszvirág csúcsaiból. Alapvető elektrotechnikai ismeretek nélkül képtelenség lett volna elkészíteni egy ilyen rajzot. Egyszerűen túl sok az egyezés.”
A mérnök a régi egyiptomi mintakép alapján készített egy 40 cm hosszú üvegtestet, melynek végét gyantából öntötte ki, és az egyik oldalán egy lemezes elektródot, a másikon egy fémcsúcsot helyezett el. Garn a következőképpen írta le, hogy mi történt ezután:
„Ha kiszívjuk a levegőt egy üvegtestből, melybe két fém alkatrész ér bele, már kis feszültségnél is kisülésre kerül sor. 40 torr nyomásnál egy fénycsík kígyózik egyik fémtől a másikig. Ha még több levegőt szívunk ki az üvegből, a csík kiszélesedik, míg végül az egész körtét betölti. Pontosan ez látható a Hathor-szentély föld alatti folyosóit díszítő képeken.”
Elképzelni sem tudjuk, mekkora hatalmat tulajdonítottak a hívők több mint 2000 évvel ezelőtt egy ilyen berendezésnek, amikor látták, ahogy a szivárvány színeiben játszó fénysugár sziszegő kígyóként mozog a kripta sötétjében, kékes fényt bocsát ki, és megvilágítja a falakat. Volt ott egy kép Tothról, a hold istenéről is, akit a kutatók védőistenének is tartottak. Toth a számos mítoszok egyikében egy lótuszvirágban jött le az égből az emberekhez, hogy elhozza nekik a „fényt”.
A bagdadi múzeumban őriznek egy elektromos elemet. Már a több mint 2000 éves tárgy felfedezője, Wilhelm König német régész is azt írta 1938-ban, a pártusok egyik településéről szóló ásatási naplójában, hogy egy vázaszerű, 14 cm magas agyagedény, melyet egy rézhenger és egy vasbot egészített ki, nagyon emlékeztetett egy galvánelemre, vagyis egy olyan cellára, mely egy anódot (réz) és egy katódot (vas) tartalmaz. Rolf Schulte restaurátor dr. Arne Eggebrecht egyiptológussal, a hildesheimi Pelizaeus Múzeum munkatárásval 1978-ban egy kísérlet keretében megépítették a lelet pontos mását. Sav gyanánt borecetet öntöttek a készülékbe, amely másfél voltos feszültséget adott.
A fentiek alapján logikus az a következtetés, miszerint a későbbi korokban is kellett, hogy legyenek ismerői ezeknek a technikáknak. Hiszen ha csak egy bizonyos beavatott társadalmon belül is volt ez ismert, annak tagjai minden bizonnyal tovább is adták egymásnak ezt a tudást. Egy I. Justinianus kelet-római császár (527-565) uralkodásának idejéből ránk maradt beszámoló szerint Antiochiában (Szíriában) szintén volt egy örökké világító lámpa.
Numa Pompilius király állítólag már Kr.e. VII. században elhelyezett egy „örökké égő fényt” egy római templom kupolájában. Pauszániasz görög történetíró (II. század) azt írja, hogy a római Minerva istennő szentélyében is mesterségesen létrehozott aranyfény égett. Augustinus (354-430) filozófus, a négy nagy nyugati egyházatya egyike egy „varázslámpáról” számolt be, mely állítólag szüntelenül világított egy pogány Ízisz-templomban. Nem tudta kioltani sem a szél, sem más természeti erő. Virgiliusról, a varázslóról pedig az a hír járta, hogy egy oszlopot emelt Róma városában, és egy „nagy üveglámpát helyezett el rajta, mely folyton égett, anélkül, hogy kialudt volna”. Érdekes, hogy a villanykörtéhez üvegburát használtak, pontosan úgy, ahogyan napjainkban is szokás.
Sajnos hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy korunk civilizáltnak mondott társadalma a legokosabb, az általuk használt technológiák a legtökéletesebbek, s hogy egyáltalán a tudományos fejlődés csúcsa napjainkban valósul meg. A fentiek azonban nagyon jól példázzák azt, hogy a régmúltunkat illetően sem szabad előítélettel lennünk. Hisz ahogyan a bölcsek mondják: „Semmi nem történik a Földön, ami egyszer már meg ne történt volna.”
Ébrenlét és Álom határánál vagyunk. Egy olyan világ él bennünk, melynek megálmodása csakis rajtunk múlik.
Méltón őrizzük-e magyarságunk szellemét? Vállaljuk-e a ránk tornyosuló feladatokat, és ennek tükrében nyugodtan álomra hajtjuk a fejünket? Megszólít-e szívünk a szóra, mely a Hazáért remeg? A MAGYAR ÁLOM selyemképem beavatókódokat tartalmaz.
Egy másik Világba avat be. Ha nyitott vagy rá és tettrekész, bármikor beléphetsz ebbe a Napfényes világba melynek megvalósítása csakis rajtunk múlik. A Napbárkán utazva érkezünk meg a Fény Országába, és ez a bárka mint egy virág kelyhe oltalmazón körbeölel minket.
A képemen ez a kehely a Szent Családot öleli körbe, melynek minőségét Őseink hagytak reánk. A Szent szó alatt én most azt a letisztult ősi minőséget értem, aki megtestesült a világunkban. Aki magába álmodta és magában hordozta a Napot. A NAP még mindig süt ránk, s utunkat egyengeti. Vállaljuk-e ÖnMAGunkat, a magyarságunkat? Magunkhoz vesszük-e a ősi hitünket? Megnyitjuk-e vele a Fény Országát, és tetteinkkel ide a Kárpát -medencébe helyezzük? Eljött az idő, s most van. Ébredjekek MAGOK! Alkossunk Egységet, Egy Célt, s Egy Akaratot! Áldás!
Szokolai- Lendvai Katalin
ŐSI INTELEM Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában.
Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.
Az Új Világ beköszöntével, eljött az ideje,
hogy nők megtalálják Önmagukban az eredendő női minőségüket, azt a minőséget amit a kezdetektől fogva képviselnek.
A saját értékrendeinket magunkból kell előhívnunk,
nem pedig a társadalmi elvárások kell megfelelnünk.
Mi nők sokan hordozunk magukban,
olyan sérelmeket, fájdalmakat, elnyomásokat,
amelyeknek kitisztítása és gyógyítása, letétele,
most már nagyon időszerűvé vált.
Hosszú évszázadokon keresztül cipeltünk magunkkal
különböző mintákat és beidegződéseket,
amelyek nem belőlünk fakadnak hanem szüleink, családtagjaink, a társadalom beidegződését,
szemléletmódját vittünk tovább és adtuk át mi is gyermekeinknek.Folytatás
" A Fény gyermeke vagyok. Szeretem a Fényt. Szolgálom a Fényt. Fényben élek. A Fény vezet, gyógyít, átalakít és megvilágít. Áldom a Fényt. A Fény bennem van. Egy vagyok a Fénnyel. A Fény én magam vagyok!"
Számláló
Indulás: 2010-01-10
Ahonnan látogatják az oldalt
Időjárás
Minden embernek kell valami hitvallása legyen. Valami elintézni való feladata ezen a földön. Amíg van feladata, addig él, amikor nincsen több, akkor meghal.
Wass Albert
(Ember az országút szélén)
Magyarok Istene nézz reánk!
Magyarok Istene, nézz reánk!
Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.
Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.
Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
Írta: Áhimré
Feketéné Lendvai Katalin
Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)
HITVALLÁS
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Székely Miatyánk
Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál,
Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál.
Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk.
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bizott.
Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod.
Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg.
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved.
Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk.
Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk!
Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia,
Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka.
A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál,
Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál;
De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet!
Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt.
Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked,
Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet.
Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett.
A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?
Merészebb mint más népeké?
Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé.
Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt.
Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog,
Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog.
Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk.
Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk,
Hiszünk most,s hiszünk mindörökké
ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!
Wass Albert: Hontalanság hitvallása
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
1947
Ősi Fohász
(Minden nap fényesítsd át előtte tested)
Krisztus kérlek, teljesítsd ki testemet!
Fényesítsd fel Szellemem!
Lelkem járd át a békesség Fényével,
Krisztus szent erejével!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Védelmez a gonosztól, a rontástól, az Ármánytól!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Áldás, békesség a Magyar Népre, minden emberre!
A Krisztusi utat követem, azt soha el nem vetem.
Áldás, békesség!
Földanya tisztellek és becsüllek, szívemben szent helyre helyezlek.
Add meg számomra az élet kenyerét, a bölcsesség tűzét.
Ne engedj hiányt szenvedni semmiben, gondoskodj éltemről, holtomról!
Gyökereimet újítsd meg, erősítsd meg.
Engedd, hogy az ősi tudás újjáéledjen bennem.
ÉG Atya FÖLD Anya egyesüljetek bennem!
Költözzék békesség a szívembe, Krisztus szent Szívével egyesülve.
Védelem a rossztól, védelem a gonosztól mit ember teremtett: - Kérlek Istenem, ne engedd, hogy ezek a teremtények hatással legyenek rám,
ártó szándékkal közelítsenek felém!
Krisztusi bölcsődben védve vagyok,
Áldott vagyok, mert TE munkálsz a szívemben és az egész lényemben.
Emberi rosszakarat messzire elkerül engem,
Isten tenyerén hord engem.
Bőség és teljes élet részem, mi Istentől megadatott,
s ezért néki én hálát mondok.
Áldott legyen az ÚR!
Áldott legyen a Teremtő!
Dicsőség az Ő Angyalainak és Udvartartásinak.
Krisztus légy áldott, a dicsőség fénye övezzen!
Hozz áldást a Földön minden emberre, védelmezd őket Szent Szellemeddel!
Áldott legyen minden ember, aki magába fogadja ezt az imát!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó
Frissítés
