A Torin�i lepel p�rtus (magyar) vonatkoz�sai

  http://www.kincseslada.hu/aktualis/content.php?article.283

Lehull a titok leple?

Bunyev�cz Zsuzsa

A magyar felt�mad�s rem�ny�ben foglalkozni kell az �sszkereszt�ny k�rd�sekkel is. A h�sv�ti �nnepk�rben mi m�s lehetne erre alkalmas, mint a k�zzel foghat� titok, a torin�i lepel k�r�li rejt�lyek �jabb megfejt�se. Bunyev�cz Zsuzsa leg�jabb, eddig sehol nem publik�lt elemz�s�vel k�v�nunk minden kedves l�togat�nknak �ldott h�sv�tot a Hiszekegy hitvall�sa alapj�n.

"� pedig gyolcsot v�s�rolv�n, �s levev�n �t, beg�ngy�l� a gyolcsba, �s elhelyez� egy s�rboltba" (M�rk 15:46).

A kereszt�nys�g legbecsesebb erekly�je a Torin�i Lepel. �vsz�zadok �ta makacsul tartja mag�t az a legenda, hogy az evang�list�k �ltal eml�tett v�szonba g�ngy�lt�k k�tezer �ve J�zus holtest�t, miut�n levett�k a keresztr�l. (M�t� 27:59, M�rk 15:46, Luk�cs 23:53, J�nos 19:40 "leped�k"-et eml�t.)

A ma m�r a Vatik�n tulajdon�ban l�v� �s Torin�ban �rz�tt ereklye egy 436 X 110 centim�ter nagys�g�, egyetlen darabb�l �ll� anyag, amin szinte tiszta egysz�n� sz�pialenyomatk�nt, �rnyszer� foltk�nt rajzol�dik ki egy hossz� haj�, szak�llas alak eleje �s h�ta.

Mivel a v�sznon a felt�telez�sek szerint J�zus v�re tal�lhat�, nem meglep�, hogy t�bb kutat� is azon a v�lem�nyen van, hogy a Lepel �s a Gr�l azonos lehet. Err�l sz�molt be p�ld�ul a torin�i szindonol�giai (A XX. sz�zadban k�l�n tudom�ny�g j�tt l�tre a Lepel vizsg�lat�ra, szindon = v�szonleped�) konferenci�n p�ld�ul D. C. Scavoni angol t�rt�n�sz.

Tekints�k �t, mit tudunk az ereklye t�rt�net�r�l! (1)

Lepelt�rt�net

Kr. u. 30. k�r�l: Edessza (a mai Urfa, Kelet-T�r�korsz�g): Euszebiosz p�sp�k �rta 325 k�r�l a Historica ecclesiastica c�m� m�v�ben, hogy V. Abg�r edesszai kir�ly (9-46 k�z�tt) h�rn�k�t k�ld�tt J�zus�rt Jeruzs�lembe, hogy gy�gy�tsa meg. Lev�lv�lt�sukb�l kider�lt, hogy J�zus T�d�t k�ldte a kir�lyhoz maga helyett egy rejt�lyes v�sznon tal�lhat� arck�ppel, amit�l Abg�r meggy�gyult �s megt�rt J�zus tan�t�sa szerint. (Egyes t�rt�n�szek szerint J�zus halotti leple lehetett �sszehajtogatva �s bekeretezve �gy, hogy csak az arc volt l�that�. A Torin�i Leplet �s a Mandyliont az irodalmi hagyom�ny �t�t� er�vel azonos�tja. Az biztos, hogy a Mandylion k�vethet� t�rt�nete - n�mi kihagy�ssal - pont akkor �r v�get, amikor megjelenik a kor�bban ismeretlen Torin�i Lepel.)

57. k�r�l: V. Abg�r fia lesz az uralkod�, aki kegyetlen�l �ld�zi az edesszai kereszt�nyeket, az arck�pet elrejtik a v�ros nyugati kapuj�n�l.

177. k�r�l: VIII. Abg�r uralkod�sa alatt �jra vall�si tolerancia figyelhet� meg a kereszt�nyek ir�ny�ba. Legend�k sz�lnak Krisztus �s Abg�r levelez�s�r�l. �vsz�zadokig semmit se tudni a rejt�lyes arck�p l�tez�s�r�l, valahol hermetikusan elz�rva hever.

525.: �rv�z s�jtja Edessz�t, majdnem minden elpusztul. Az �rt�kes t�rgyat az �jj��p�t�s sor�n a v�rosfal egyik �reg�ben tal�lj�k meg. 544-ben Eulaliosz p�sp�k kijelentette r�la, hogy "arkheiropoi�tosz", azaz "nem emberi k�z �ltal k�sz�lt". A legkisebb vita n�lk�l azzal a t�rggyal azonos�tj�k, amit V. Abg�r kapott J�zust�l. Fel�p�tik Edessz�ban a Hagia Sophi�t, ahol az erekly�t tartj�k. Ett�l kezdve a Krisztust k�z�pen elv�lasztott hajjal �s szak�llal, �rett f�rfik�nt mindig k�ralak� h�tt�r el�tt �br�zolj�k.

544. ut�n: Mandylionnak nevezik. Ekkor m�r szentnek tartj�k, egy hatodik sz�zadi forr�s szerint megmentette Edessz�t a perzs�k t�mad�s�t�l.

639. Noha a v�ros a muszlimok hatalma al� ker�l, a Hagia Sophia katedr�lisban l�v� Mandyliont csod�lj�k �s im�dj�k.

943. A biz�nciak megt�madj�k a v�rost. 200 muszlim fogoly szabadon bocs�t�sa, 12 000 ez�st �s a Mandylion az �ra annak, hogy megmenek�ljenek.

944. augusztus 15.:Konstantin�polyba ker�l az ereklye. M�g �sszehajtva van, val�sz�n�leg senki se tudja, hogy nem csak az arc, hanem az eg�sz test l�that� rajta.

1025. k�r�l: El�sz�r t�nik fel az a k�p, hogy a halott J�zus egy lepelbe fektetve fekszik. (Wilson szerint tal�n valaki kivette a keretb�l �s kihajtogatta, hogy �jrakeretezze. Az irodalmi adatokb�l nem lehet arra k�vetkeztetni, hogy ekkor ki is �ll�tott�k �s a nagyk�z�ns�g is l�thatta.)

1058. Egy kereszt�ny arab �r� azt eml�ti, hogy a Mandyliont l�tta a Hagia Sophiaban. A biz�nciak is szentnek tartott�k.

1146. A t�r�k muszlimok lerombolnak minden kereszt�ny templomot, de a Mandylion biztons�gban van a Pharos k�poln�ban.

1203-b�l sz�rmazik a k�vetkez� feljegyz�s a Lepelr�l: Robert de Clari francia keresztes lovag besz�mol arr�l, hogy l�tta azt, melybe egykor "Urunkat takart�k, minden p�nteken ki volt �ll�tva arccal f�lfel�, hogy Urunk alakja vil�gosan l�that� legyen". Majd �gy folytatta: "senki sem tudja, sem g�r�g�k, sem franci�k, hogy mi lett ezzel a lepellel, miut�n a v�ros elesett". Az "alakja" sz� sok vit�ra adott lehet�s�get, nem tudt�k hogy az arcr�l vagy az eg�sz alakr�l van-e sz�.

1204-ben a keresztesek kifosztott�k a v�rost, az erekly�nek nyoma v�sz. K�zel 150 �vig nincs h�r r�la. B�r nagyon sok ereklye ker�lt ekkor Nyugatra, de nincs biztos forr�s arra n�zve, hogy ez is.

N�h�nyan felt�telezik, hogy a templomos lovagok vitt�k magukkal Franciaorsz�gba, legal�bbis a XIII. sz�zad v�gi pletyk�k szerint. Irodalmi adatokb�l arra is lehet k�vetkeztetni, hogy a v�szon a rejt�lyes arck�ppel keretben volt ekkor, a legend�k szerint ugyanis a templomosok egy titokzatos fejet im�dtak.

A Lepel els� ismert francia tulajdonosa Geoffrey de Charney templomos lovag. Ismert, hogy a templomos rendet felsz�molj�k, nagymester�ket Jacques de Molay-t Geoffrey de Charnay-val egy�tt m�gly�n el�getik. A kincst�rukat el�z�leg elmenek�tett�k, nem tal�lni azt a titokzatos fejet, amir�l a legend�k sz�ltak. Mivel eretneks�g v�dja miatt v�gezt�k ki �ket, nyilv�n nem siettek k�zz� tenni, ha birtokukban volt a Lepel.

A Charney csal�d utols� tagja gyermektelen volt, �gy 1453-ban a Lajos, Savoy herceg�re ruh�zta az erekly�t. (2)

1357-ben t�rt�nik az els� nyilv�nos ki�ll�t�sa, ett�l az id�pontt�l folyamatosan nyomon k�vethet� a sorsa. Ett�l kezdve m�r nem a Mandylion portr�r�l, hanem a Lepelr�l besz�lnek.

1578-ban Savoy hercege Torin�ba vitte a leplet.

1983-ig a lepel a Savoy csal�d birtok�ban maradt, II. Umberto olasz kir�ly hal�l�ig. � v�grendelet�ben a Szentsz�kre hagyta, azzal a felt�tellel, hogy nem mozd�tj�k el a hely�r�l, ahova 1578-ban ker�lt.

Tudom�nyos vizsg�latok

A Torin�i Lepel szinte eur�pai felbukkan�sa �ta vit�k keresztt�z�ben �ll. A hiv�k, a Vatik�n �s kutat�k nem egyszer egym�st�l gy�keresen elt�r� v�lem�nyen voltak/vannak az ereklye eredetis�g�t illet�en. Tekints�k h�t �t, hogy mi az, amit biztosan tudunk!

1898-ben Secondo Pia amat�r olasz fot�s els� �zben k�sz�t felv�telt a lepelr�l. Szenz�ci�s felfedez�st tesz: a negat�v olyannak mutatja az emberi alakot, amilyen a val�s�gban lehetett, teh�t a negat�v pozit�v k�pet mutatott. Egy magas f�rfi d�bbenetesen �letszer� arca rajzol�dott ki. A k�pek vil�gszerte nagy felfedez�st keltettek, �s ezek szolg�ltak a tov�bbi vizsg�l�d�sokhoz.

1902. Yaves D�lage, a Sorbonne �sszehasonl�t� anat�mia professzora el�ad�st tart a Lepel hiteless�g�r�l. A professzor kijelentette, hogy a v�sznon l�that� alak, a sebek, a v�rfoly�sok stb. olyannyira pontosak orvosi, anat�miai szempontb�l, hogy nem lehet hamis�tv�ny.

1931-ben, 1969-ben �s 1973-ban �jra lef�nyk�pezt�k, a f�nyk�p�szet fejl�d�s�nek eredm�nyek�nt m�g d�bbenetesebb k�peket kaptak.

1939. Az els� kongresszus a Lepelr�l.

1959. A Centro Internazionale di Sindonologia megalakul�sa Torin�ban.

1969. Torino kardin�lisa szak�rt�kb�l �ll� bizotts�got hoz l�re, egyetemek, int�zetek, s�t a NASA kezd el vizsg�l�dni. A bizotts�got titokban h�vt�k �ssze. A bizotts�g jelent�s�ben olyan vizsg�latokat javasolt, amelyek minim�lis anyagmint�t ig�nyelnek. Ehhez az el�k�sz�leteket titokban tartott�k.

1973-ban t�rt�nt a mintav�tel a telev�zi� kamer�i el�tt. Meg�llap�tott�k, hogy a leplen nyoma sincs semmilyen fest�kanyagnak, a k�pm�st - megmagyar�zhatatlan m�don - mag�nak a lepel anyag�nak megs�t�tedett rostjai alkotj�k. Kider�lt, hogy a v�szonsz�lak k�z�tt gyapot is van. Eur�p�ban nem termesztettek gyapotot, �gy a K�zel-Keleten sz�hett�k csak.

Max Frei botanikus 49 n�v�nyfaj pollenj�t azonos�tja a leplen. A fajok egy r�sze Palesztin�b�l, 20 Anat�li�b�l, 4 Biz�nc k�rny�k�r�l sz�rmazik. E vizsg�lat alapj�n rekonstru�lhat� a Lepel ismert (Jeruzs�lem - Edessza - Konstantin�poly - Franciaorsz�g �tja).

1977-ben nemzetk�zi kutat�si programot ind�tottak The Shroud of Turin Research Project (STURP) n�ven.

Hamarosan bebizony�tott�k, hogy emberi, AB v�rcsoport� v�rfoltok tal�lhat�k rajta.
K�s�bb STRUP kutat�si program k�t tud�sa sz�m�t�g�pes elemz�snek vetette al� a v�sznon l�that� fejet: legnagyobb meglepet�s�kre az arc h�romdimenzi�s k�pe jelent meg, amit k�ptelens�g lett volna hamis�tani. A NASA szak�rt�i szerint a k�pm�s nagyfrekvenci�j� kozmikus kisug�rz�s �ltal t�rt�n� be�get�s sor�n keletkezhetett.

A Leplen l�that� volt, hogy a szemekre �rmeket helyeztek, amelyek megfeleltek a Poncius Pil�tus idej�n vert p�nz�rm�kkel. A j�l kivehet� nyomok - a t�viskoszor�, a kezek �s l�b helyzete, egyetlen sz�ggel �t�tt�k �t, a v�r foly�s�nak ir�nya stb. - arra engedtek k�vetkeztetni, hogy k�ptelens�g lett volna anat�miailag ilyen t�k�letes hamis�tv�nyt l�trehozni.

1988. A szak�rt�k, kutat�k �s a Vatik�n k�pvisel�i meg�llapodnak, hogy elv�gzik a C14-es radiokarbonos kormeghat�roz�st. A mint�kat a teljes titoktart�s mellett vett�k. A vizsg�latokban h�rom laborat�rium vett r�szt. A vizsg�lat szerint a lepel 1260-1390 k�r�l keletkezett.

A h�rom nemzetk�zi h�r� laborat�rium �ltal v�gzett radiokarbon-kormeghat�roz�snak egyszer s mindenkorra v�get kellett volna vetnie a Lepel hiteless�g�r�l folytatott vit�knak. Azonban sorra napvil�got l�ttak olyan tudom�nyos �rtekez�sek, amelyek c�folt�k a k�z�pkori eredetet.

1996-ban megjelent egy cikk, ami a Lepel mikrobiol�giai vizsg�lata sor�n meg�llap�totta, hogy j�val r�gebbi, mint amennyire a radiokarbon vizsg�lat becs�lte. T�bb kutat� egyet�rtett abban, hogy az 1988-as radiokarbonos kormeghat�roz�s eredm�nye rendk�v�l k�ts�gess� v�lt.

1998-ban tartott�k Torin�ban a Harmadik Nemzetk�zi Szindol�gia Konferenci�t, ahol senki se vonta k�ts�gbe a Lepel hiteless�g�t. Magyar kutat�k felvetett�k a lepel �s a P�rtus Birodalom kapcsolat�t. Egy orosz fizikus el�ad�s�ban r�mutatott arra, hogy olyan energiafajta, ami a leplen l�that� elv�ltoz�sokat okozhatta, ismeretlen a F�ld�n. M�sok val�sz�n�s�g sz�m�t�s seg�ts�g�vel z�rt�k ki a hamis�t�s lehet�s�g�t.

2002. �prilis�ban a lepel oroszorsz�gi kutat�i nyilv�noss�gra hozz�k, hogy az 1988-as radiokarbonos kormeghat�roz�s eredm�nye t�ves. Hozz�juk hasonl�an m�s szakemberek is k�ts�gbe vont�k az akkori eredm�nyeket, ugyanis szerint�k a vizsg�lt sz�vetmint�k a lepelhez ut�lagosan hozz�varrt foltok anyag�t is tartalmazt�k.

Van teh�t egy v�szon, amir�l az �rott forr�sok, de n�phit is azt tartja, hogy J�zus halotti leple volt. A sz�v�sminta �s az alkalmazott sz�v�sz�k alapj�n a kor�t k�tezer �vesre becs�lik. Anyaga, anat�miai �s antropol�giai hiteless�ge, a v�rfoltok, a k�nz�si �s kiv�gz�si m�d, amire a Leplen l�that� nyomokb�l lehet k�vetkeztetni, mind-mind azt bizony�tj�k, hogy ilyet lehetetlen hamis�tani. A tud�sok, a NASA szak�rt�i, a legmodernebb m�szerek seg�ts�g�vel - kb. 70 l�d�nyi m�szerrel vizsg�l�dtak - is csak arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy megmagyar�zhatatlan a Leplen l�that� alak keletkez�si m�dja.

Felsorolni is neh�z mi mindent kellett volna tudnia annak az ismeretlen embernek, aki egy keresztre fesz�ttet kb. 33 �ves, J�zushoz hasonl� f�rfit, aki el�z�leg keresztutat j�rt, mez�telen talp�ra Jeruzs�lem talajmint�ja tapadt, hamis�tani tudjon. A k�zhiedelemmel ellent�tben p�ld�ul a Leplen l�that� alak nem olyan t�vises koron�t viselt, ahogy �br�zolni szokt�k, hanem az eg�sz fej�t, a homlok�t�l a tark�j�ig bebor�totta. A sz�geket nem a k�zfejbe, hanem a csukl�kba vert�k, amit a hamis�t� nem tudhatott. �gyelnie kellett arra is, hogy pontos archeol�giai ismeretekkel rendelkezzen �s a r�maiak �ltal haszn�lt korb�ccsal ostoroztassa meg, csak a keresztfa v�zszintes gerend�j�t k�ttesse a v�ll�ra, kez�t pedig a csukl�n veresse �t a szegekkel, ami sz�ges ellent�tben �ll kora felfog�s�val �s �br�zol�saival. M�g arra is gondolnia kellett, hogy J�zus korabeli sz�v�smint�j� halotti lepl�nek anyag�ba Jeruzs�lem, Edessza, Konstantin�poly vir�gpor�t tapassza, a halott szem�re pedig Pil�tus �ltal veretett p�nz�rm�t helyezzen. M�g arr�l sem feledkezett meg, hogy kumr�ni k�zfej-tart�ssal temettesse el �ldozat�t, holott ez csak a XX. sz�zadban v�lt ismertt�.

Mit olvashatunk m�g ki a Lepelb�l?

1998-ban tartott�k Torin�ban a III. Nemzetk�zi Szindol�gia Konferenci�t, ahol magyar kutat�k - Dr. T�bori L�szl� �s Kiss Ir�n - is r�sztvettek �s felvetett�k a Lepel �s a P�rtus Birodalom kapcsolat�t. Ezt a kapcsolatot val�ban sz�mos t�ny igazolja:

A Lepel J�zus kereszthal�l�t k�vet� �vekben Edessz�ban bukkant fel �s 944-ig ott is maradt. T�bori L�szl� keletkutat� szerint a Lepel szempontj�b�l d�nt� fontoss�g� Edessza J�zus idej�n minden k�ts�get kiz�r�an p�rtus befoly�si �vezetbe tartozott.

A Lepel anyaga k�l�nleges sz�v�s�, csak Kelet-Sz�ri�ban, �szak-Mezopot�mi�ban k�sz�lhetett, ami szint�n tagadhatatlanul a P�rtus Birodalom befoly�si �vezete volt, lehetett ak�r Edessza is. Egy m�sik ilyen lehets�ges k�sz�t�si hely, amelyr�l feljegyz�sek vannak: az egykor a szk�t�k �ltal alap�tott Szkitopolisz (Beth-Sean) Ez a v�ros Diokletianusz cs�sz�r ediktuma szerint az eg�sz t�rs�gben kit�nt kiv�l� lenv�szon �ruival. (3)

Ismert, hogy a sumir civiliz�ci� egyik legels� v�vm�nya a textil- �s ruhaipar kifejleszt�se volt. Az �korban Sumer nem csak sz�tteseir�l, hanem ruh�ir�l is h�res volt. J�zsu� K�nyv�ben olvashat� (7:21) hogy Jerik� ostroma ut�n egy f�rfi nem tudott ellen�llni a k�s�rt�snek, hogy a zs�km�nyb�l megtartson mag�nak "egy j� sine�ri k�penyt", annak dac�ra, hogy tudta: e tett��rt hal�lb�ntet�s j�r. Olyan nagyra becs�lt�k a Sumerb�l sz�rmaz� ruhadarabokat, hogy m�g az �let�ket is kock�ra tett�k �rte. (4)

Ez pedig azt l�tszik igazolni, hogy a sumirok tud�s�t tov�bbviv� p�rtusok lehettek azok, akik hagyom�nyaik folytat�sak�nt k�pesek voltak el��ll�tani ezt a kiv�l� min�s�g� v�sznat.

Tudjuk, hogy Arim�tiai J�zsef szerezte be a k�l�nleges, teljesen egyedi anyagot, egy�bk�nt Jude�ban temet�si c�lra lenv�sznat nem haszn�ltak. (3)

T�bb kutat� is megegyezik abban, hogy a Leplet olyan rombuszmint�s fedel� aranyl�d�ban �rizt�k egykor, amilyen a p�rtus kir�lyok k�nt�seinek a mot�vuma. A sz�v�sminta teh�t a p�rtus kir�lyi csal�dokban haszn�ltakkal azonos.

Ezt bizony�tja Ian Wilson is (1) aki k�nyv�ben bemutatja Hatra p�rtus kir�ly�nak a szobr�t, a Mandylion k�p�t, ahogy az a X. sz�zadban kin�zett, illetve annak a nagy val�sz�n�s�ggel a p�rtusok �ltal k�sz�tett takar�j�t. A k�pek alapj�n meg�llap�that�, hogy mindh�rmon jellegzetes rombusz-minta l�that�.

Vajon mi�rt kapott J�zus a p�rtus kir�lyok �ltal is haszn�lt k�l�nleges v�sznat halotti lepelk�nt, ha � egy szeg�ny zsid� �cs fia volt?

A p�rtus kapcsolatot azonban m�g t�bb m�s t�ny is igazolja: Leplen szabad szemmel is l�that�k a szemekre helyezett �rm�k nyomai, de a h�romdimenzi�s k�p is mutatja. A P�rtus Birodalom ter�let�r�l terjedt el az �gynevezett pontuszi szk�ta kult�rk�rben az a szok�s, hogy a halott szem�re aranyb�l vagy f�mb�l k�sz�lt szemlemezeket helyeztek. �rm�ket tal�ltak Jeruzs�lemben a p�rtus Adiabene Helen� fejedelemn� szarkof�gj�ban is.

A p�nz�rm�s temetkez�s Palesztina �shonos lakoss�g�nak szok�sa volt. A r�g�szek szerint az �rm�s temetkez�s szok�sa csak a p�rtus t�rh�d�t�s idej�n, teh�t kb. 40. k�r�l terjedhetett el Palesztin�ban - ott is els�sorban Galile�ban �s Szam�ri�ban. Ez a temetkez�si m�d a bels�-�zsiai lovasn�pek t�bbs�g�t is jellemezte: �gy temetkeztek a p�rtusok, szk�t�k, a hunok, avarok �s a magyarok is. A k�nai arany szemlemezek is a hunokt�l val� �tv�telek. A szem�rm�s temetkez�s a napvall�st gyakorl�k k�r�ben volt haszn�latos, az elhunytnak teh�t napvall�s�nak kellett lennie. A szk�t�k a halottak jobb szem�re arany a balra ez�st �rm�t raktak, ami a Napra illetve a Holdra utalt.

"Szem-�rmesen" ma is ravataloznak a K�rp�t-medenc�ben parasztembereket. A magyar nyelvben �sszef�gg�s van a "szem�rmes" jelz�, �s a szemekre helyezett �rm�k k�z�tt, hiszen a szem�rmes les�t�tt szemekkel j�r, ugyan�gy mintha �rem lenne rajta. (5)

Az 1998-as torin�i konferenci�t P. B. Bollone szindol�gus nyitotta meg. Besz�d�nek tal�n legfigyelemrem�lt�bb mondata a k�vetkez�: Egyesek szerint a Lepel a zsid� temet�si hagyom�nyoknak megfelel� temet�si lepel volt, m�sok viszont ezt illet�en m�s v�lem�nyen vannak. (6)

�gy t�nik azok, akik "m�s v�lem�nyen vannak" tudj�k els�sorban bizony�tani �ll�t�sukat. Ha figyelmesen ut�na j�runk a k�rd�snek, akkor azt tapasztaljuk, hogy "a zsid� szok�sokt�l elt�r�en minden, a Leplen tal�lhat� bizony�t�k arra utal, hogy a rajta l�that� testet nem most�k meg, ahogy a t�rv�nyek �s szok�sok el��rj�k...". (7)

Tudnunk kell, hogy a Lepel a zsid� ortodoxia szempontj�b�l "tiszt�talan" t�rgynak sz�m�tott, hiszen v�rrel szennyezett volt. R�ad�sul egy ember k�pm�s�t is tartalmazta, �gy k�tszeresen is tiltott volt a zsid�k sz�m�ra (2M�zes 20:4: "Ne csin�lj magadnak faragott k�pet...").

Amennyiben az illet� zsid� volt, akkor zsid� t�rsai sz�m�ra a teste el�tkozottnak sz�m�tott. Minden halott testr�l �gy v�lt�k, hogy �rint�se fert�z, �s ezt a szab�lyt tal�n m�g er�teljesebben alkalmazt�k arra, aki ekk�ppen lelte hal�l�t. Ez�rt k�l�n�sen meglep�, hogy egy "el�tkozott" szinte kir�lyi temet�sben r�szes�lt: dr�ga text�lia, az �lland� h�m�rs�klettel b�r� s�rhely stb. A r�mai id�kben az eff�le keresztre fesz�tettek test��rt az �r�k voltak felel�sek, akik gyakorta az �llatoknak vetett�k oda a holttestet. Sokakat k�zs�rba vagy egy meszesg�d�rbe dobtak. Ennek ellen�re figyelemre m�lt� gondoskod�sban volt r�sze, felt�n�en sok mirh�t �s alo�t haszn�ltak, de m�gse kapta meg a zsid� szok�soknak megfelel� temet�st. (8)

A zsid� szok�sok szerint teh�t k�telez� lett volna megmosni a testet, de nem most�k meg. Az arcot a zsid�k mindig fedetlen�l hagyt�k, J�zus� azonban le volt fedve. A zsid� szok�sok szerint a halottat halotti �lt�z�kbe �lt�ztett�k, J�zus azonban meztelen volt, noha a holttest ir�nti tiszteletlens�gnek sz�m�tott, ha meztelen�l temett�k el. Egyr�szt tiszteletlenek voltak teh�t, m�sr�szt pedig felt�n�en dr�ga temet�sben r�szes�tett�k.

Sokan azt mondj�k, sietni kellett a temet�ssel. T�bb kutat� azonban azt �ll�tja, hogy ez nem igaz. A torin�i konferencia archeol�giai szekci�j�nak egyik szenz�ci�ja volt P. Hamon francia szak�r� korabeli dokumnetumokkal el�t�masztott el�ad�sa, amely arr�l sz�lt, hogy t�ved�s azt hinni: Arim�tiai J�zsefnek �s a temet�st v�gz�knek b�rmi okb�l sietni�k kellett volna a temet�ssel. Az is kiz�rhat�, hogy a temet�s kell�keit a bar�tok �s a rokonok az utols� pillanatban szerezt�k be Jeruzs�lemben, ahol az �zletek az �nnep miatt m�r a keresztre fesz�t�s �r�j�ban z�rva voltak. Meg�llap�tja tov�bb�, hogy nem a szigor� helyi temet�si szertart�sok szerint temett�k el. (9)

Ezt igazolja Misna (h�ber tan�t�s) (Mishna Shabbat Tractate, XX III,5), mely szerint kifejezetten megengedett volt elv�gezni "minden sz�ks�geset" a halott�rt, m�g szabbat napj�n is. A J�zus eltemet�sben r�szvev�k nyilv�nval�an a legcsek�lyebb figyelmet sem szentelt�k a zsid� temet�si el��r�soknak. (10)

Tov�bbi t�mpontokkal szolg�l a Leplen l�that� alak szak�lla �s bajusza. Ezekr�l ismert, hogy "... a J�zus korabeli Palesztin�ban a zsid� f�rfiak gondosan borotv�lt�k a sz�juk feletti r�szt - csak szak�llt hordtak. Az egy�ttes bajusz- �s szak�llviselet a helyi, mezopot�miai (szk�ta) f�rfiak szok�sa volt". (11) Kiss Ir�n (12) cikk�ben Bernhard Jacobi Besz�l� k�vek c�m� munk�j�ra hivatkozva �rja, hogy J�zus kor�ban a palesztinai zsid�k hossz� szak�llt n�vesztettek, fels� ajkuk felett pedig borotv�lt�k.

Ezt igazolja a Biblia is, ezt a szak�llform�t csak a nem zsid�k haszn�lt�k, ugyanis a zsid� szok�sok szerint a szak�ll v�g�t nem lehetett lev�gni (3M�zes19:27: "A ti hajatokat kerekdedre ne ny�rj�tok, szak�llad v�g�t ne cs�f�tsd el", 3M�zes 21:5: "... szak�lluk sz�l�t le ne mess�k...")

�rdekes m�don a Leplen l�that� alak �s az �kori Hatr�b�l sz�rmaz� p�rtus kir�ly szak�lla egyforma. De felt�n� hasonl�s�g van a hatrai bolt�veken l�v� kir�ly-mellszobrok �s a Szent Koron�n szerepl� azon apostolok k�z�tt, akiknek a p�rtus sz�rmaz�s�t hangs�lyozni k�v�nta az alkot�, valamint a hatrai kir�lyok mellszobrai nagy hasonl�s�got mutatnak a Szent L�szl�-herm�val. A p�rtus szobrok m�g a k�z�pkori magyar m�v�szetben is visszak�sz�nnek. (13)

A Szent L�szl� herm�r�l pedig m�r t�bben meg�llap�tott�k, hogy maga a fej a Kauk�zusban k�sz�lt �s-szobor, amely a magyars�g valamelyik korabeli uralkod�j�t �br�zolja. A k�t ember teh�t felt�telezhet�leg egy etnikumb�l val�. (14)

De n�zz�k, mit mond a term�szettudom�ny ezzel kapcsolatban! J�zus halotti lepl�n emberi v�rt tal�ltak, amely a vizsg�latok szerint AB csoportba tartozik. Nagy �kos egymilli� v�rminta birtok�ban, azok �sszehasonl�t�s�val �ll�totta fel eleink etnikai m�ltj�ra vonatkoz� hipot�zis�t. Kiindul�si pontja az volt, hogy a K�rp�t-medencei magyars�g a nyugati v�gek magyarjait�l a legkeletebbre �l� cs�ng�kig hasonl� v�rcsoport-antropol�giai k�pet mutat. Ennek eleme p�ld�ul, hogy a magyars�g Eur�p�ban egyed�l�ll� gyakoris�ggal �r�k�ti az AB-v�rcsoportot. (15) �gy fogalmazhatunk, hogy m�g a vil�g n�pess�g�n bel�l az AB v�rcsoport a legritk�bb, addig ez n�lunk kiemelked�en magas.

Ez persze nem azt jelenti, hogy J�zusnak "magyar v�rcsoportja" volt, de a teljess�g kedv��rt figyelembe kell venn�nk a k�vetkez�ket:

Ismeretes, hogy t�bb ezer �ves m�mi�k sz�raz csontj�b�l is kimutathat� v�rcsoportjelleg�k. 1934 �s 1984 k�z�tt k�zel 600 egyiptomi m�mi�t vizsg�ltak meg. Ebb�l 45% A, 15% B, 23% 0 �s 17% AB. Meglep� az AB (102 a 600-b�l) gyakoris�ga. (15) Ennek ismeret�ben annyit az�rt tal�n kijelenthet�nk, hogy az AB v�rcsoport eml�tett gyakoris�ga az egykori �skori magaskult�ra lesz�rmazottaira (pl. sumir, p�rtus, szk�ta stb.) jellemz�.

N�zz�k, mit mond a Leplen l�that� alak etnikai hovatartoz�s�r�l az antropol�gus!

Dr. Judica Cordiglia a Mil�n�i Egyetem t�rv�nysz�ki orvostan professzora 1961-ben tette k�zz� a Leplen l�that� alak antropol�giai vizsg�lat�nak eredm�ny�t: klasszikus mediterr�n t�pusnak �t�lte. (16)

Ian Wilson is erre hivatkozik:. E szerint magass�ga 181 cm, cranial index 79.9 cm, nasal index 70.9 cm, becs�lt s�lya 170 lbs. A rassz t�pusa: klasszikus mediterr�n.

Ez azt jelenti, hogy nem zsid� sz�rmaz�s�, ugyanis az antropol�gia a s�mit�kat a keleti mediterr�n t�pusba sorolja.

�rdekes m�don azonban a t�m�val foglalkoz� irodalom d�nt� t�bbs�ge nem ezt a term�szettudom�nyos vizsg�latokon alapul� meg�llap�t�st id�zi, noha az embertan tud�sai a csontok �s m�s jellemz�k prec�z m�r�se �s �sszehasonl�t�sa ut�n vonj�k le k�vetkeztet�seiket.

Leggyakrabban Carlton S. Coon harvardi etnol�gus professzort id�zik, aki �gy �rta le ezt az arcot, mint a "mai sephardi zsid�k �s nemes arabok k�z�tt fellelhet� fizikai t�pus". (17)

Ki-ki maga d�ntheti el, hogy egy pontos m�r�seken alapul� vagy egy "r�n�z�sre" tett meg�llap�t�st tart-e hitelesebbnek.

De ha m�r a "r�n�z�sn�l" tartunk: Curto professzor szerint ink�bb ir�ni alkat, mint s�mita. (18) De ezt se szokt�k gyakran id�zni.

Rejt�lyes k�p egy magyar k�dexb�l

1204 �s 1357 k�z�tt a Lepel sorsa teh�t ismeretlen. 1204 el�tt nincs bizony�t�k arra, hogy a k�ztudatban lenne, hogy a v�sznon egy teljes alak k�pe l�that�, 1357 ut�n pedig m�r a Leplen l�that� teljes alak v�lt ismertt�.

�rdekes m�don egy 1192-1195 k�z�tt keletkezett magyar k�nyv, a Pray-k�dex (A Magyar Nemzeti M�zeum tulajdon�ban van ez a k�ziratos latin nyelv� misek�nyv, melyet megtal�l�ja, Pray Gy�rgy ut�n neveztek el.) J�zus meztelen test�t mutatja a Leplen pontosan olyan helyzetben, ahogy azt a leg�jabb tudom�nyos vizsg�latok mutatj�k.

Vajon hogyan tudta a magyar k�dex rajzol�ja a nyugat-eur�paiak el�tt k�zel 150 �vvel, milyen testhelyzetben fektett�k J�zust a halotti lepelre?

Hogy a rajzol�nak l�tnia kellett a val�di leplet, bizony�tja, hogy a sz�nezett tollrajzon j�l kivehet� a halsz�lka-mint�s sz�vet, az eredeti helynek megfelel�en vannak �br�zolva az �g�sek helyei. L�that� J�zus kez�nek anat�miai saj�toss�ga: azonos hossz�s�g� a mutat� �s a k�z�ps� ujj. Kezei kumr�ni k�ztart�ssal vannak �sszekulcsolva a medencet�j�kon. Titokzatos jelek t�meg�t helyezte el az alkot�: piros napkereszteket festett, a fej k�r� napkeresztes gl�ri�t, egy titokzatos szak�llas fej rajzol�dik ki J�zus teste f�l�tt stb.

Mikor l�thatta a Leplet a rajzol�? Ismert, hogy a nagy m�velts�g� magyar kir�ly, III. B�la (1172-1196) Biz�ncban nevelkedett, l�ny�t, M�ria-Margit hercegn�t f�rjhez adta II. Angelusz biz�nci cs�sz�rhoz, akinek akkor m�r birtok�ban van a Lepel. A IV. keresztes h�bor�ban azonban a keresztesek elfoglalt�k Konstantin�polyt, �s meg�lt�k a cs�sz�rt, M�ria-Margit pedig hozz�ment a keresztesek egyik vez�r�hez Boniface de Montferrat-hoz. A Lepelnek a birtokukban kellett lenni, ugyanis ismert, hogy a g�r�g Theszaloniki-ben templomot �p�tenek sz�m�ra, amelyet ma Eski Cuma Cami-nak neveznek.

F�rje 1207-es hal�la ut�n M�ria-Margit hozz�ment egy m�sik templomos vez�rhez, Nicholas de St. Omerhez, aki k�zvetlen lesz�rmazottja volt a rend eredeti kilenc alap�t�ja egyik�nek.

Nyilv�nval�an az � k�zvet�t�s�vel ker�lhetett azt�n a Lepel Franciaorsz�gba.

Ian Wilson szerint a Lepel Konstantin�polyb�l ker�lt a szentf�ldi Acre-ba, Theszaloniki pedig felt�n�en k�zel esik ehhez a felt�telezett �tvonalhoz.

Mindebb�l pedig levonhatjuk azt a k�vetkeztet�st, hogy III. B�la �s vele a k�dex k�sz�t�je eg�szen biztosan l�thatta a Leplet. Az is nyilv�nval�, Franciaorsz�gba vitel�ig M�ria-Margit birtok�ban is volt.

De ami igaz�n �rdekes: a Pray k�dex alapj�n arra a k�vetkeztet�sre kell jutnunk, hogy kibontva is l�tniuk kellett, ami pedig nyilv�n csak a "beavatottak" sz�m�ra volt megengedett. Az �rp�d-h�ziak ezek szerint k�z�j�k tartoztak.

***
Jegyzetek

1. Ian Wilson: The Shroud of Turin, Doubleday & Company, Inc. Garden City, New York, 1978. alapj�n

2. M. Hopkins, G. Simmans, T. Wallace-Murphy: Rex Deus, Alexandra, 172. o.

3. III. Nemzetk�zi Szindol�giai Kongresszuson /1998. Torino/ elhangzott el�ad�s t�zisei
4. Zecharia Sitchin: A 12. bolyg�, �desv�zkiad� Budapest, 2002. 41-42. o.

5. Kiss Ir�n: A titokzatos f�nyk�p�sz In: Kiss Ir�n �s T�bori L�szl�: Krisztus �s a Nap, V�logatott �r�sok, Szent Gr�l Munkacsoport Budapest 2000.

6. Kiss Ir�n �s Dr. T�bori L�szl�: Krisztus �s a Nap, In: T�bori L�szl�: Gilgamest�l J�zusig, Melkizedek K�nyvek, Budapest, 1999. 165. o.

7. M. Hopkins, G. Simmans, T. Wallace-Murphy: Rex Deus, Alexandra, 172. o.

8. Rodney Hoare: A Torin�i lepel val�di, Gold Book, 108. o.

9. T�bori L�szl� �s Kiss Ir�n: Krisztus �s a Nap, In: Kiss Ir�n �s T�bori L�szl�: Krisztus �s a Nap, V�logatott �r�sok, Szent Gr�l Munkacsoport Budapest 2000.

10. Holger Kersten: J�zus Indi�ban �lt, Biogr�f, 1992. 177. o.

11. Kiss Ir�n: A titokzatos f�nyk�p�sz, Demokrata, 1996/43

12. Kiss Ir�n: J�zusra mondom, Vil�glap, 1997. �prilis

13. Csomor Lajos: �fels�ge, a Magyar Szent Korona, Sz�kesfeh�rv�r 1996. 176. o.

14. Endrey Antal: magyar kereszt�nys�g, Boldogasszony Kiad�, 1998. 67. o.

15. Nagy �kos: A kor halad, a v�r marad, Magyar �st�rt�neti Kutat� �s Kiad�, 2000.

16. Judica-Cordiglia, G. 1961. La Sindone. Padua: Lice.

17. Robert Wilcox: Shroud, Bantam, 1977. 136. o.

18. William Meacham: The Authentication of the Turin Shroud, Current Anthropolgy Vol. 24. No3. June 1983.

(Figyelem! A HunH�r.Hu online k�z�leti napilapon megjelent �r�sok kiz�r�lag a szerz� �s a forr�s megjel�l�s�vel haszn�lhat�k fel �jra!)

Forr�s : www.hunhir.hu

http://rockszerda.hu/index.php?pid=ony&id=000328

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.