Hova t�ntek el ezek a testek?

Itt kolostorokr�l van sz�, aty�kr�l, teh�t nem egy egy�ni teljes�tm�ny jelenik meg, hogy valaki keservesen el�ri a romlatlan test �dv�z�t� szintj�t, hanem ez a p�los rend hagyom�nya. Ha valaki a k�z�ss�g, a szent szerzet tagja lesz, eg�szen biztos, hogy eljut erre az emelkedett szintre. Nem egy romlatlan testr�l, hanem kolostoronk�nt ezrekr�l besz�lnek. Ezt ki kell munk�lni, �s kider�l, hogy ez a hatalmas nagy titok, hogy romlatlan a test�k, ez pedig sem szerzetesi fegyelemmel, sem sok im�ds�ggal nem lehet el�rni, hanem tudni kell a romlatlan test el��ll�t�s�nak �tj�t. Viszont ha nem tudjuk, akkor mondjuk kiv�teles esetekben, egy�ni teljes�tm�nyk�nt el�fordulhat. Ezt a kereszt�ny egyh�z tan�s�tani tudja, de ha valaki k�z�ss�gi szinten, hagyom�nyk�nt gyakorolja, teh�t eg�sz kolostorok vannak, s nem egy, hanem 4-5 kolostor van megnevezve, akkor ez azt jelenti, hogy itt egy hatalmas tud�s van, �s itt az �dv�z�l�s nem �nc�l�, hanem k�z�ss�gi c�lzattal m�k�dik, a nemzet romlatlan test�n kell munk�lkodni, hogy a nemzet ne pusztuljon el.

Visszat�rve erre a k�l�n�s eledelre, amikor �zs�b m�r szinte �regembernek sz�m�t, �s elmondj�k hogyan alap�totta meg a szentkereszti kolostort, vil�gosan le�rj�k, hogy hol van. (B�r ne mondt�k volna meg, mert ez kelti a mai korban a legnagyobb zavart.) Azzal, hogy pontosan elmondj�k, hogy hol van, lehet tudni, hogy egyetlen felt�rt p�los rom sem azonos�that� a Pilis k�rny�k�n, ezzel a szentkereszti �skolostorral. Ugyanis a k�vetkez�ket jegyzik le:„Esztergom mell�, hegynek orma f�l�", teh�t vil�gosan elmondj�k, hogy a szentkereszti kolostor hol �p�lt fel. Az, hogy Esztergom mell�, ez m�g lehet elvi mell�helyez�s is, hogy innent�l kezdve ez a kolostor az esztergomi �rseki k�zponttal egyen�rt�k�, de hogy hegynek orma f�l�, ez azt jelenti, hogy v�lgyben keresn�nk nem lehet. �s k�sza forr�sok is, mindig ezt a hegyen l�v� kolostort er�s�tik meg.
Amikor le�rj�k, hogy hogyan alap�tja �zs�b, elhangzik, hogy 6 t�rs�val egy�tt, teh�t �ppen 7-en alap�tanak kolostort a forr�s mellett, a h�rmas barlang mellett, teh�t pontos meghat�roz�sok szerepelnek. Van egy b�viz� patak, aminek csak az a neve, hogy forr�s. Ha egy forr�st nem neveznek meg, �s abban a foly� v�z a l�nyeg, �s k�zben mindig figyelmeztetnek, hogy a r�gi aty�k �tja elevenedik meg, �s a Pilis belsej�b�l indul el, akkor �ppen a kir�lyi hagyom�nyt akarj�k ezzel a forr�ssal tov�bb menek�teni. Hogyan lehetne nevet adni ennek a forr�snak?

Magyarorsz�g els� kir�ly�nak neve foly�vizet jelent: Atilla. �s a templomi feliratban ezt m�g k�l�n hangs�lyozz�k. Az utols� mondatban, ami Vars�nyi Istv�n k�be v�sett vers�b�l fennmaradt, mely a szentkereszti kolostor bej�rata f�l�tt volt elhelyezve, le�rj�k, hogy a p�losok „�ttalan utakon j�rtak, barlangokban laktak" s a v�g�n elkezdik magyar�zni, hogy „a lelk�k �s a ruh�juk feh�r, mint a h�". S az utols� mondat: „Kis patakb�l �gy lesz majd nagy vizek �rja". Ez maga az atillai k�ldet�s: elind�tani.

Hogy indul Emese �lma, amib�l csalhatatlanul lehet tudni, hogy Emese nem ak�rmilyen ut�doknak ad majd �letet? Elindul egy f�nyl� folyam. �s itt a p�losokn�l az utols�, mintegy amikor az i-re felteszik a pontot, elind�tanak egy hatalmas folyamot, ez most m�g csak cs�rgedezik.

De hogyan �rj�k le Hunyadi M�ty�s sz�let�s�t: mintha vizek �rad�s�b�l bukkant volna f�l a lelke (Th�r�czy kr�nika). � el tud ind�tani egy programot, �s ez nem misztika. A p�los rend a saj�t eszmeis�g�t, a legcsattan�sabb szinten egy kis patakhoz k�ti, amib�l majd hatalmas �rad�s lesz – az�rt alakultunk, hogy a benn�nk l�v� lelki energi�k elind�tsanak egy hatalmas nagy folyamatot, - akkor ezt komolyan kell gondolni.

Hogy ezt �k mennyire gondolt�k komolyan: pl. Nagy Lajos sz�let�si �v�n�l 1325. m�rcius 5-�n vagy 6-�n, a p�los �vk�nyvekben a k�vetkez�k vannak bejegyezve: „A kir�ly megsz�letett". Honnan lehet ezt tudni? Ennyit jelent, ha van k�z�ss�g, �s a k�z�ss�g tudja, hogy egy jelent�s ember sz�letett meg.

A p�losok ugyan�gy ser�nykedtek �s t�st�nkedtek, hogy Hunyadi M�ty�s v�gre megsz�lessen. Ha az ember a p�losok �let�tj�t k�veti, akkor a v�ge fel� egy megbocs�that� �rz�se lesz, az�rt k�szk�dtek, remet�skedtek, viaskodtak, hogy a Szent Koron�nak m�g legyen utolj�ra egy magyar uralkod�ja. Ez volt Hunyadi M�ty�s. Ut�na, mintha maguk a p�losok is a gyepl�t kidobt�k volna a kez�kb�l, hiszen tudt�k, hogy utols�. M�ty�st a maga kor�ban II. Atill�nak nevezt�k. Van egy els� Atilla, � ind�totta a magyars�g K�rp�t-medencei k�ldet�s�t, �s van egy m�sodik Atilla, aki z�rja, de ugyanakkor pedig valamit a j�v� fel� nyilv�n elind�tott: ez az igazs�gos M�ty�s, teh�t � fog r�nk v�rni az utols� �t�letn�l: Holl�s M�ty�st nem lehet kiker�lni.

Visszat�rve �zs�bre �s a kolostor megalap�t�s�ra…

Pontosan le�rj�k, hogy hol l�tes�l a szentkereszti kolostor. Szerepel a helymeghat�roz�sn�l a H�rmas-barlang neve is. Ez az egyik legizgalmasabb k�rd�s, mert ahol p�los kolostor van, ak�rhol a K�rp�t medenc�ben, eg�szen biztos, hogy a k�rny�k�n vagy term�szetes, vagy mesters�ges barlang tal�lhat�. Nincs olyan p�los kolostor, ak�r az Alf�ld�n, ak�r az �szaki-k�z�phegys�gben, ak�r a Bakonyban, barlang mindig van a k�zvetlen k�rnyezet�ben. H�rmas barlangr�l m�r volt sz�, itt lehet �rz�kelni, hogy ki hol tart m�r a b�lcsess�g �tj�n, mert aki a h�rmas barlang hallat�n elkezd 3 barlangot keresni, az nyugodtan keresheti. Ugyanis ennek neve a H�rmas-barlang, �s nem azt jelenti, hogy van 3 barlang egym�s mellett, hanem azt, hogy van egy barlang, aminek a neve H�rmas. A Pilis tele van H�rmas utakkal, forr�sokkal. Viszont a h�rmas n�vnek �gy l�tszik nagyon fontos a jelent�s�ge. Ha m�shonnan nem, akkor a n�pmes�kb�l ismer�s lehet. Mikor van egy kir�ly, akinek van 3 fia, �s a mes�b�l der�l ki, hogy ez a h�rom egy �s ugyanaz a fi�, csak h�rom arculata van, mint a Szenth�roms�gnak, s nem lehet �ket k�l�nv�lasztani. A H�rmas-barlang minden jel szerint egy nagyon fontos beavat�si k�zpont volt.

Ami a f�ld�n isteni m�k�d�sk�nt tetten �rhet�, mindig egyszerre h�rom arc�t mutatja fel�nk, ez a Szenth�roms�g titka. Ez a barlang ennek az er�nek �s hatalomnak volt a k�zpontja, �s tudnunk kell, hogy a p�losokn�l nagyon er�teljes volt a feh�r ruh�j�, feh�r haj� �regember megid�z� jelent�s�ge, nem kultusza, mert a p�losok �nmagukban v�ltak aty�v�, �regg�, �s ebben az �regs�gben megtal�lt�k az �r�kk�val�s�got, �s romlatlan testet hagyom�nyoztak r�nk.

Amikor elmondj�k, hogy hol �p�ti fel �zs�b a szentkereszti kolostort, ut�na elkezdenek besz�lni a p�losok �tkez�si szok�sair�l. Mintha a szentkereszti kolostor egy szerzetesi �tterem lenne, arr�l kezdenek el besz�lni, hogy �telben �s italban nem voltak v�logat�sak. Ez viszont nem olyan adat, amit egy szent eset�ben k�telez�szer�en el� k�ne �rni, de m�gis valami�rt fontos a szerepe pont a kolostor alap�t�s�t bemutat� sz�vegben. Az �tellel �s itallal mindig kapunk egy t�bbletet. Megint Atilla neve bujk�l ebben, ami a magyar nyelvben �telt �s italt, a t�r�k nyelveken pedig nagy folyamot jelent. S itt lehet �rz�kelni, hogy mit jelent, amikor egy vall�s �telr�l �s italr�l besz�l, �s ennek m�k�d�s�t az �dv�ss�g szintj�n eml�ti meg. („Mert az �n testem �tel, az �n v�rem ital, �s nem �dv�z�l, aki nem eszi a testemet, �s nem issza a v�remet.") Ez az az energia, �s hatalom, amib�l a p�losok �ltek. Ez egyfajta t�bblet, �s amikor m�r nagyon-nagyon veszedelmes k�r�l�tt�k a k�v�ncsi kutakod�s, akkor ilyen gy�ny�r� alleg�ri�kban, kicsit materi�lisabb szinten ugyanezt mondj�k el.

Egyszer egy p�sp�k l�togat�st tett a kolostorban, �s feltett egy k�rd�st egy ifj� szerzetesnek, akit m�g gyermekkor�b�l ismert: r�g�ta ismerlek, tudom, hogyan neveltek otthon, mivel etettek, eml�kszem, m�r akkor is d�lceg leg�ny volt�l, de hogyan lehets�ges, hogy most itt �lsz ebben a kolostorban �s szebb, tiszt�bb, er�sebb, �s emelkedettebb vagy, mint otthon r�gen?
Erre a k�vetkez�ket v�laszolta a leg�ny, aki minden jel szerint �zs�b ut�dja, Benedek volt: Kedves bar�tom, ennek van egy nagy titka: mindig egyf�le �tellel kell t�pl�lkozni! Tudjuk, hogy ez mese, mert itt egy er�r�l van sz�, �s az a l�nyeg, hogy ett�l a befogadott er�t�l v�lik szebb� az ember, ha ugyanakkor lehet l�tni, hogy nem eszik �s nem iszik szinte semmit sem. Ezut�n az ifj� szerzetes m�g hozz�teszi: �n mindig bors�t eszem. Mindig egyf�le a t�pl�l�k, mert a sokf�le t�pl�l�knak sokf�le hat�sa van.

Teh�t egy hat�sr�l kezd el besz�lni. Gy�ngy�si Gergely, aki a rend Mestere volt, k�l�n figyelmeztet, hogy milyen b�lcsen v�laszolt ez az ifj�. Abban nincs b�lcsess�g, hogy azt mondja, bors�t eszem, de ezzel megadja valaminek a m�rt�kegys�g�t, �s ez a l�nyeg. Ugyanis az a mennyei eledel, amit a holl� hoz a cs�r�ben, amivel remete szent P�l 60 �ven kereszt�l t�pl�lkozott a sivatagban. Ezt nem a f�ld �ll�tja el�, hanem a mennyb�l �rkezik. Mikor a r�gi nagy vil�gvall�sok m�g�tt �ll� hagyom�nyokban besz�lnek a halhatatlans�gr�l, az �r�kk�val�s�gr�l, - �s itt most olyan hagyom�nyokra eml�kezn�nk, amelyek az eg�sz f�ldkereks�gen megtal�lhat�k, Mexik�ban, Egyiptomban, K�n�ban - egy titokzatos �telr�l �rnak, egy olyan eledelr�l, ami meg�rzi a testet a hal�l ut�n is. Ennek az �telnek az el��ll�t�si �tj�t csak a beavatottak ismerhetik. Ezt az eur�pai k�z�pkori m�gia �s misztika kvintesszenci�nak �s �letelix�rnek nevezte. Amikor pedig a haszn�lat�r�l �s m�rt�kegys�gr�l van sz�, mindenhol ugyanazt az egys�get �rj�k el� k�telez�szer�en. Ez a m�rt�kegys�g a bors�szem. Ez az egyiptomi �r�sokon, a k�z�pkori alkimista iratokban is �gy szerepel. S a p�los aty�kn�l is ugyanezt tal�ljuk. �ket a h�tt�rb�l mindig alk�miai tev�kenys�ggel v�dolt�k meg a nyugatr�l �rkez�k, mert m�shogy nem tudt�k elk�pzelni az �r�k �let titk�t, minthogy valaki k�l�nb�z� utakon, hosszas t�preng�s ut�n felfedezi a csodaszert. A p�los aty�k eg�szen biztos, hogy nem ezen az �ton j�rtak, de valamit ismertek, �s ezt a titokzatos mennyei eledelt, amikor m�rt�kegys�ghez k�t�tt�k, akkor bors�szemnek nevezt�k.

Amikor le�rj�k mi�rt alakul meg a szentkereszti kolostor, hogy hol van, k�zvetlen�l ut�na pedig err�l besz�lnek, ez azt jelenti, hogy bizony a szentkereszti kolostor egyik titka maga a Szent Kereszt, a m�sik pedig annak a halhatatlan �s romlatlan testnek az el��ll�t�sa, ami rajta fesz�l a kereszten. Ez a test ugyanis a vil�g teste, �s a p�losok ezt munk�lj�k �s �p�tik. Amikor m�r t�nylegesen irodalmi hagyom�nya is van a p�los rendnek, amir�l azt akart�k, hogy a k�lf�ldiek ne �rts�k meg, azt magyarul �rt�k, amir�l azt akart�k, hogy b�rki elolvassa, azt pedig latinul.

Ez hatalmas figyelmeztet�s, �s itt p�los kolostorokr�l �s nem falusi pl�b�ni�kr�l van sz�. Ezt k�l�n hangs�lyozz�k, versekr�l, vall�sos k�nyvekr�l van sz�. B�thory L�szl� nevezet� budaszentl�rinci p�los atya, magyar nyelven �rja meg a Bibli�t. Az irodalomt�rt�n�szeink pedig ford�t�sokat keresnek lev�lt�rakban. Mir�l van itt sz�? Meg�rja! Ez �ri�si k�l�nbs�g, mert nem leford�tja, hanem meg�rja a bibli�t a magyars�g sz�m�ra. Vajon hova t�nt ez biblia, �s hov� t�ntek a p�los k�lt�k magyar nyelv� versei? A budaszentl�rinci kolostorr�l azt mondj�k, hogy a kult�ra fellegv�ra volt. Azt nem tudjuk, hogy hol volt, de azt igen, hogy magyar nyelv� volt a kult�ra, teh�t itt megint szeml�leti k�rd�sr�l van sz�. Egy kr�nika, amit elolvashat b�rki, okulhat, tanulhat bel�le. Ha le�rnak a p�losok egy kr�nik�t latinul, azt magyarb�l �ltetik �t. Teh�t nek�nk nem latinb�l kellene visszaford�tani, mert ford�tott a fel�ll�s.

Visszat�rve �zs�bre, az � neve besz�l� n�v. Az egyik vonulaton megkapjuk azt az emberi sz�ps�get, amit a kr�nik�k �lland�an hangs�lyoznak is. Itt k�zponti k�rd�s, hogy sz�p vagy-e vagy cs�nya, mert ha cs�nya vagy, akkor a p�los rendben nincs helyed. Ez kegyetlen t�telnek t�nik eg�szen addig, am�g nem tudjuk, hogy a p�losok milyen �gy �rdek�ben harcoltak. Ama r�gi embert, az �r�k embert �p�tett�k ki, az igazi ember arcvon�s�t, test�t alakj�t akart�k meg�rizni a j�v� emberis�ge sz�m�ra. Ez pedig modern gondolat, mert k�nnyen lehet, hogy m�r hamarosan nem lesz igazi emberis�g. „V�gy egy sejtet, �s mint az �rd�ng�s sz�le a mes�ben, a vet�l�t erre dobja, lej�n 100 ezer egyforma ember, a vet�l�t arra dobja, �s lej�n megint 100 ezer egyforma ember." Mit jelent a vet�l�, �s mit az �rd�ng�s sz�le? � egyforma embereket gy�rt le a sz�v�sz�ken, ez�rt tudjuk, hogy a p�losokat nem v�letlen�l irtott�k ki, �s �ll�tott�k f�lre. Mert ha az eredeti p�los eszme egyszer felt�mad, akkor az emberis�g sors�ba tud pozit�v m�don beavatkozni. Gondoljunk csak azokra a k�s�i p�losokra, mint P�zm�ny P�terre, aki a k�vetkez�ket �rja: „ha azt akarod tudni, hogy Magyarorsz�g n�p�nek milyen a sorsa, menj be egy p�los kolostorba. Ha a p�los kolostor vir�gzik, orsz�gunknak is j� sorsa van. A kett� ugyanis egym�st�l elv�laszthatatlan."

Tudjuk, hogy vir�gz� p�los kolostorok �vsz�zadok �ta nincsenek, �s sincs is vir�gz�s, mert a jelen egyfajta veget�l�s, �s b�r vannak nagyon tisztess�ges emberi sz�nd�kok, de nem mindegy, hogy milyen �r�ks�g folytat�i vagyunk. Itt lehet l�tni, hogy a p�losok nem ak�rmilyen szint� hagyom�ny �rz�i �s tov�bb�t�i voltak. Nem egyszer�en a vezet�sen volt a hangs�ly, nem az aszk�zisen, hanem l�pten-nyomon megjelenik valami t�bblet. Az aszk�zis �s vezekl�s ugyanis egy �nc�l� tev�kenys�g, �s nem a k�z�ss�g megigazul�s�t szolg�lja. A nyugati szerzetesrendek pedig indul�sukt�l kezdve ilyen �nc�l�ak voltak. Csak magukra, mint individuumra gondoltak, vagy arra a n�h�ny szerencs�tlenre, akik a k�z�ss�get, mint individuumok egy�ttes�t hozt�k l�tre �s alkott�k. �s lett bel�l�k ferences �s domonkos rend, akik az inkviz�ci�t hajtott�k v�gre. A p�los rendb�l vajon mi�rt nem lett inkviz�ci�s rend? Nehogy arra gondoljunk, hogy ez v�letlen, mert ez egyfajta mentalit�s. Itt lehet �rz�kelni, hogy m�r alapjaiban teljesen m�s az elk�pzel�s a kereszt�nys�gr�l a K�rp�t-medenc�ben, mint azon t�l.

Visszat�rve �zs�b nev�nek elemz�s�hez, a sz�p eg�szen biztos benne van. Ezt mindig hangs�lyozz�k is, sz�p �regkort �lt meg, amikor egy p�los atya meghalt. Mindig a sz�pen van a hangs�ly, �s mindig a fejedelmi megjelen�sen. Ezt �zs�br�l is mindig elmondj�k. Ez ugyan �nmag�ban m�g semmit nem jelent, de gondoljunk arra, hogy Szent L�szl�r�l mit mondtak. Milyen tulajdons�g�t hangs�lyozt�k Szent L�szl�nak? Az emberfeletti sz�ps�g�t, csod�latos megjelen�s�t, „Elegantissimus Rex" amikor egy francia szerzetes megl�tja, �gy ki�lt fel: „A Legeleg�nsabb kir�ly". Megjelen�se fens�ges, �s ez a fajta sz�ps�g mindig az Atya sz�ps�g�t sug�rozza tov�bb, teh�t nem �nc�l� a sz�ps�g, mindig hangs�lyozz�k is, hogy maga a Teremt� sz�ps�ge sug�rz�dik �t ezeken az emberekben.

�zs�br�l a k�vetkez�ket �rj�k: „az isteni szeretet megsebes�tette, �s ezeket a sebes�l�seket a tan�tv�nyai el�l nem tudta elrejteni". Milyen sebeket hordhat mag�n �zs�b? Krisztus sebeit. Elrejteni nem tudja, pedig szeretn�. �s itt v�lik f�lelmetess�, ez a t�nyleg magyar alap�t�s� rend. Mi�rt nevezik �ket a Szent Kereszt remet�inek? Mi�rt mondj�k �k, hogy mi felmegy�nk a Keresztre. �zs�b mi�rt mondta ezt? A sebei miatt.

„Nem l�ttam �n szebb term�f�t, mint �r J�zus Krisztus keresztf�j�t."
Ez azt jelenti, hogy erre a keresztf�ra kell f�lmenni, �s a p�losok v�gig hangs�lyozz�k, hogy �k egyl�nyeg�ek a keresztre fesz�tett Krisztussal.

El�rkezik az 1270-es esztend�, amikor �zs�b meghal, �s ugyanabban az �vben, n�h�ny h�nappal k�s�bb, B�la kir�ly is meghal, �ppen a Szent Kereszt feltal�l�s�nak napj�n. �ltal�ban pont akkor halnak meg az �rp�d-h�zi kir�lyok, mikor el�tt�k vagy ut�nuk k�zvetlen�l – egy-k�t h�napnyi id�t enged�lyez a Teremt�, – a p�los rendf�n�k is elt�vozik. Szinte egy�tt t�voznak, �s mindig a Pilisb�l indulnak el �gi �tjukra. Lehet �rz�kelni, hogy szinte mintha egy l�legzetet venn�nek, mintha �ssze lenn�nek n�ve. Ez t�nyleg egy �gi k�ldet�s.
IV. B�la a Szent Kereszt feltal�l�s�nak napj�n halt meg, ezt �gy �rzik kr�nik�ink, �s a p�los hagyom�nyok is. Ez pedig nagy figyelmeztet�s, hogy hol kell kereskedn�nk, amikor a p�los hagyom�nyok nyom�ba szeg�d�nk.

�zs�b n�h�ny h�nappal kor�bban, 1270. janu�r 20-�n hal meg, �s febru�r 20-�n temetik el, s teste romlatlanul nyugszik a szentkereszti kolostorban. Mi t�rt�nik egy h�napig, ami a hal�l �s a temet�s k�z�tt telik el? (Gondoljunk itt Szent Margit temet�si szertart�s�ra.) Mintha �zs�b v�rn� B�la kir�lyt.

�zs�b ut�n Benedek a k�vetkez� rendf�n�k. � olyan, mint a neve, �ldottat jelent, s n�v�nnepe a tavaszi nap�jegyenl�s�g id�szak�ra esik: „Benedekben mennyei sz�p r�zsa." Neve a tavasz meg�jul�st hozza mag�val. Benedek a p�los rend �let�ben t�nyleg h� a nev�hez. Ez azt jelenti, hogy nagy tehets�g� ifj�, �s emiatt B�la kir�ly, mintegy utols� nagy tettk�nt – m�g �zs�b vezet�se alatt - a rendt�rsak k�z�l kiemeli. Teh�t nem �zs�b „tolja" maga el�tt Benedeket, hanem �zs�b hal�los �gy�n�l megjelenik B�la kir�ly, �s ekkor m�r nem nagyon kell ut�dot keresni�k, mert Benedek akkora tehets�g. B�la kir�ly az, aki Benedeket elind�tja a rendf�n�ki p�ly�n, �s �ppen az�rt, hogy ezt nyomat�kosan jelezze, ezzel elind�t egy olyan sorozatot, melyet az ut�na l�v� �rp�d-h�zi kir�lyok folytatni fognak. A Pilis belsej�ben l�v� ter�leteket �tadj�k a P�los rendnek. Az els� nagy adom�nyoz� IV. B�la kir�ly. S�t m�r azt mondj�k, hogy a szentkereszti kolostort is � adom�nyozta. Kun L�szl� egy oklevel�ben, amit maga a p�los Gy�ngy�si Gergely �r le, az �ll, hogy Kun L�szl� kir�ly azt �rja az oklev�lben, hogy a szentkereszti kolostort az � �sei alap�tott�k. Ha �zs�b az �s�kh�z tartozhat, erre oda kell figyelni, mert sok mindent jelenthet nek�nk. Ez szinte testv�ri kapcsolat �zs�b �s B�la kir�ly k�z�tt, �s j�n az unoka, IV. L�szl�, aki azt �rja, hogy az �seim k�z�l alap�tott�k azt a szentkereszti kolostort, amir�l tudjuk, hogy minden forr�sunk azt �rja, �zs�b alap�tja.

Hal�la el�tt B�la kir�ly a Pilisi-szigetet �tadja a p�losoknak. Hol van a Pilisi-sziget? Mert most nincsen ilyen nev� sziget�nk. �s ez egy meghat�rozott hely, itt nem hegyr�l �s nem v�lgyr�l van sz�, ez egy sziget. B�la kir�ly teh�t �tenged Benedeknek egy vad�szkast�lyt minden tartoz�k�val egyetemben, s ebb�l a vad�szkast�lyb�l a p�losok pillanat alatt templomot �p�tenek. Mi lehet ez a kast�ly? Mert vad�szkast�ly szerepel az adom�nyoz�si lev�lben.
Ez a vonulat eg�szen III. Andr�sig v�gig nyomon k�vethet�. „V�gy egy vad�szkast�lyt, add �t a p�losoknak, a p�losok bemennek, �s kider�l, hogy ez egy templom". Milyen kir�lyi vad�szkast�lyok lehettek ezek a templomok, vagy milyen templomok ezek a kir�lyi vad�szkast�lyok a Pilis belsej�ben, hogy nem kell �p�tkez�seket folytatni? Csak egy nagy �talak�t�sra van sz�ks�g. �s m�g elhangzik valami, ami figyelemrem�lt�, amely dolog minden k�tked�t meggy�z. A k�vetkez�ket �rj�k az oklevelek: a vad�szkast�lyt minden tartoz�k�val egy�tt adj�k �t.

Ha nem tudjuk, hogy a magyar hagyom�ny nemcsak az uralkod�k f�ldi vad�szat�t ismeri, hanem az �gi vad�szatot is, akkor t�nyleg nem �rthetj�k meg ezt a k�rd�st. A p�losok vadgondoz�si tev�kenys�get f��ll�sban nem folytattak. Mell�k�ll�sban igen, mert egy�bk�nt kiv�l� solym�szok, hal�szok voltak, teh�t a term�szetet is gondozt�k. Ez akkor v�lik �rdekess�, amikor kider�l, hogy az �rp�d-h�zi kir�lyok, vagy �lmos herceg, aki megalap�tja a d�m�si pr�posts�got, �s ut�nuk a k�t legnagyobb kir�ly, Nagy Lajos �s M�ty�s, templomokat alap�tanak �s egyben a legkedvesebb szok�suk a vad�szat. P�ld�ul K�lm�n kir�ly vad�szati tev�kenys�g�ben �lmos herceget mindenben t�mogatja. Abban az id�ben minden f�rfiember szerette a vad�szatot. Mert a f�ldi szinten egy fel�d�l�st jelentett, �s a f�rfias tulajdons�gok megtart�s�t, mert a vad�szat nagy �gyess�get �s figyelmet ig�nyel. Ezt a kr�nik�kban �s a szentek legend�iban nem kellett hangs�lyozni, mert akkor egy f�rfigyerek �gy sz�letett. A vad�szat nemcsak a vadpuszt�t�st jelenti, s�t r�gen egy�ltal�n nem azt jelentette, hanem az �llat�llom�ny gondoz�s�t �s fenntart�s�t.

Amikor teh�t hangs�lyos, hogy vad�szkast�ly, minden tartoz�k�val egy�tt, �s amikor ezt �sszekapcsolhatjuk azzal, hogy a kr�nik�k m�r a legkor�bbi id�szakt�l kezdve k�t kir�lyi tulajdons�gr�l besz�lnek, amib�l az egyik a vad�szat.

Itt Nagy Lajos kir�ly eml�k�t id�zem, hogy l�ssuk mennyire fontos. A szem�lyi titk�ra, K�k�llei J�nos le�rja, hogy Lajos kir�ly gyermekkor�t�l fogva im�dja a vad�szatot. S r�gt�n ezut�n a k�vetkez� mondat, hogy Lajos kir�ly gyermekkor�t�l fogva a csillag�szat nagy tud�ja. Teh�t kider�l, hogy a vad�szat �s a csillag�szat ugyanazt jelenti Lajos kir�ly sz�m�ra.
Ugyanannak az er�nek k�tfajta az �tja, a kosban a nap van er�ben, ez mag�nak a felt�mad�snak a megid�z�je �s f�lelmetes energi�kat jelent.

Szeg�ny Kun L�szl�, mint garabonci�s kir�ly, n�ha ezeket fel is villantotta, aminek az lett az eredm�nye, hogy p�ld�ul egy csat�ban a kunok a csata kell�s k�zep�n megfordulnak �s elkezdenek menek�lni. Mi�rt? Mert a garabonci�s lelk�let� ifj� Kun L�szl� kir�ly feltornyozta a k�rny�ken a fekete fellegeket �s az eg�sz vihart a kunok feje f�l� ir�ny�totta. Ha itt arra gondol valaki, hogy ez csak az id�j�r�s m�ve, ugyanez nem is egyszer megism�tl�d�tt. Mert a kun hadsereg egy kis sz�lvihart�l nem fog megszaladni.
�s hogyan szaladnak meg a tat�rok 1282-ben? Megint a hatalmas vihar �zi ki �ket az orsz�gb�l. S kider�l, hogy megint ott van Kun L�szl� �s Benedek testv�r. Ha �k egy�ttm�k�dnek a nagy vesz�lyek idej�n, tudnak elh�r�t�si energi�kat felszabad�tani. Benedek teh�t, ahogy a nev�b�l ad�dik, a hajnal embere volt. Ez azt jelenti, hogy amikor �letszents�g�r�l besz�lnek, akkor nagyon egyszer� szavakkal t�nyleg mindig mindent telibe tal�lnak. Benedek a tavaszi meg�jhod�st id�zi fel, a nap er�ben van, a nap pedig keleten szokott felkelni, �s a Hajnalcsillag szokta bevezetni a felbukkan�s�t. Innent�l kezdve nem k�rd�s, hogy egy Benedek nev� rendf�n�k hajnalban sohasem fog aludni, ugyanis ezt mondj�k r�la, mint legf�bb er�ny�t. „Hajnalban �lom soha nem �rte a szem�t". Egy norm�lis szerzetest sem tal�l �gyban soha a hajnal, a hajnali im�ds�g miatt. Teh�t amikor k�l�n hangs�lyoznak ilyen tulajdons�gokat, akkor nem felt�tlen arra kell gondolni, hogy ez �letk�pi jelenet. Valami nagyon fontos min�s�g jelenik meg – � hozza mag�val a hajnalt, �s ha ez p�los rend, akkor itt maga a Rend tel�t�dik hatalmas er�kkel. Innent�l kezdve, mint a tavaszi meg�jul�s, a p�los rend kit�r�se �s sz�t�rad�sa a K�rp�t-medenc�ben meg�ll�thatatlan folyamat. Ugyanis ett�l a pillanatt�l kezdve terjed sz�t a Rend a Pilisb�l a K�rp�t-medenc�ben, �s robban�sszer�en megjelennek mindenhol a p�los templomok �s kolostorok.
Benedeket a hajnal nem tal�lja �lomban, a t�bbieket viszont az �des �lomban tal�lja. Ez mit jelenthet? Ha val�ban ez volt a fel�ll�s a kolostorban, akkor Benedek el�bb-ut�bb szomor� lett volna, mert mik�zben � virraszt hajnalban, mindenki m�s sz�pen alszik. Ilyenkor mondja azt az ember, hogy �rdemes? De itt pont ez a l�nyeg. Benedek a rendf�n�k, �s a p�losok az �r vit�zei, harcosai, bajnokai. Szinte mindegyik�k ismeri az elragadtat�s, ill. r�v�l�s �llapot�t, �s itt lehet �rz�kelni, hogy mi t�rt�nik, mert mik�zben a k�z�ss�g k�z�s „�lmot alszik", ezt nem azt jelenti, hogy alszanak, hanem azt, hogy egy c�l �rdek�ben a t�lvil�gr�l er�ket hoznak le, �s mozg�s�tj�k �ket. Benedek pedig �bren van, mik�zben a k�z�ss�g t�bbi tagja a j�v�t �lmodja, �s az �gb�l le�rkez� energi�kat �s j�vend�t, Benedek itt a f�ld�n ir�ny�tja.

A hajnali �lomr�l azt kell tudnunk, hogy a magyar hagyom�nyban a j�vend�t megid�z� jelent�s�ge van. Az �jszakai �lmot nem tartj�k olyan fontosnak abb�l a szempontb�l, hogy az a j�vend�t tudn� megid�zni. De amikor azt mondja egy �regember: vigy�zz, hajnali �lma volt a leg�nynek, - kider�lt, hogy amit �lmodott, az val�ra v�lt. Itt a p�los k�z�ss�g a hajnali �lomban a j�vend�t �lmodja meg, s Benedek igazi rendf�n�kk�nt �s mesterk�nt ir�ny�tja �s korm�nyozza testv�rei r�v�l�s�t, �s ez egy f�lelmetes szint.

Benedek 1290-ben halt meg, akkor, amikor Kun L�szl�. A P�losok Kun L�szl� hal�l�r�l nagyon �rdekes m�don eml�keznek meg. Kun L�szl� kir�ly hal�la napja: „A H�t testv�r �nnepe". Ebben megint egy t�bblet jelenik meg. Tudjuk, hogy a R�k hav�ba esik Mars isten fi�nak hal�la. Nem is eshetne m�shov�, mert a Marsnak a r�kban semmilyen hatalma nincs, er�veszt�sben van, teh�t nem szem�lyes becsv�gy �ppen ott meghalni, ez a kozmikus �dvt�rt�nelembe tartoz� esem�ny. S a p�losok hozz�tesznek m�g valamit: „A H�t testv�r �nnep�n". Ez viszont f�lelmetes, mert al�t�masztja, hogy Kun L�szl� hal�la �ldozati hal�l �s egy meg�jul�st seg�t el� a nemzet �let�ben, egy �j „Honfoglal�st".

Eml�kezz�nk M�ty�s kir�lyra, amikor a Szent Koron�t visszahozatja: H�t Fejedelmi Szem�lyt �ll�t 3000 lovas �l�be, �s �gy mennek B�cs�jhelybe, visszahozni az ellopott Szent Koron�t, s le is �rj�k, hogy ki ez a h�t fejedelmi szem�ly.

Benedek 1290-ben bek�vetkez� hal�la ut�na k�vetkezik Istv�n p�los rendf�n�k �s III. Andr�s kir�ly.

Istv�nr�l a k�vetkez�ket mondj�k: „erk�lcsei finomabbak voltak, mint nemesi sz�rmaz�sa". Ez sokat jelent, ugyanis a p�los rend indul�s�n�l csak el�kel� ifjakat tal�lunk, �s �zs�b m�g a hal�los �gy�n�l figyelmezteti testv�reit, hogy vigy�zzanak, mert a nemes sz�let�s m�g nem elegend�. Hogy milyen f�rfiak lehettek �k? T�nyleg az orsz�g sz�ne, vir�ga, akik tudj�k, hogy hogyan kell kardot forgatni, de azt is hogyan kell az �gbe emelkedni, amikor a testi val�ban �lj�k az �letet. Ez�rt mondj�k, hogy a p�los testv�rek felh�k�nt sz�rnyaltak a magasban. Er�nyek sz�rnyain �s az igazs�g v�gyain, felh�k�nt emelkedtek a magasba, �s �let�kben a f�ld�n azt �lt�k, amit odafent l�ttak az �gben. S ez�rt �rdekes, amit Istv�nr�l �rnak. Ez azt jelenti, hogy egy v�rs�gi k�tel�ket egy j� �gy �rdek�ben, de csak a nemzets�g vonal�n kereszt�l meghaladott. �s ez nem ak�rmilyen szint, amikor m�r olyan magasra emelkedik valaki, hogy t�nyleg az egys�gben van az Emberfi�val. Istv�n erre a szintre emelkedett fel. Az � �let�ben indult el egy visszafel� fordul�s, mivel III. Andr�s az utols� �rp�d-h�zi kir�ly. Istv�n 1300. december t�j�n halt meg, III. Andr�s pedig r� egy h�napra, 1301. janu�r 14-�n, megint egy�tt vannak.

Eddig t�nylegesen egy�tt ment a P�los rend �s a Turul-nemzets�g vonala. �s itt, Istv�n rendf�n�ks�ge �s III. Andr�s kir�lys�ga alatt lehet �rezni, hogy valami visszavonul a Pilis belsej�be. Ez egy utols� nagy tartal�k lesz, lehet, hogy pont a mai id�k sz�m�ra. Megint elt�nnek a p�los testv�rek, visszah�z�dnak a barlangokba. 1297 t�j�k�n szinte kiemelkedik egy L�rinc nevezet� perjel, aki a szentkereszti kolostorb�l indul. Amikor L�rinc felbukkan, �s a Pilisszentkereszti kolostort elhagyja, az ami rajta kereszt�l megy tov�bb, az �rkezik el Nagy Lajos kir�ly �s M�ty�s kir�ly idej�be. Ami visszamarad, az most is ott tal�lhat� a Pilisben. Vannak m�g meg�jul�si lehet�s�gek �s tartal�kok.

L�rinc perjel Andr�s egri �rsekt�l – aki nem p�los - k�r regul�t. (Itt megint neh�z meg�rteni, mi t�rt�nik.) Istv�n hal�la ut�n, 1300-ban L�rinc veszi �t a f�szerepet �s az ir�ny�t�st, de m�r nem a szentkereszti kolostorb�l, hanem elmegy egy Buda f�l�tt magasod� hegyre, �s ott rendh�z �p�t�s�be kezd, ami 1304-ben gyakorlatilag m�r �ll, �s innen megy tov�bb a P�los rend. Teh�t valakik bent maradnak a Pilis belsej�ben, valakik pedig v�gleg kil�pnek, �s valamit hat�rozottan tov�bbmenek�tenek. Egyetlenegy k�rd�s, hogy mit�l Budaszentl�rinci ez a kolostor, �s mi�rt Szent L�rincr�l nevezt�k el? Ezt megnyugtat� m�don tiszt�zni nem lehet, ugyanis annak a L�rincnek, aki a 200-300-as �vekben �lt egy p�pa mellett diak�nusk�nt, olyan hat�sa nem volt a K�rp�t-medencei kereszt�nys�gre, hogy a k�s�bbi �vsz�zadok legfontosabb kolostor�t r�la nevezz�k el. Ezt ki lehet z�rni. A megold�s kulcs�t mag�ban L�rinc mesterben lehet csak keresn�nk.

� szent ember �s azt mondj�k, hogy saj�t neve h�rnev�t n�velve alap�tja meg, teh�t bel�le �p�l meg a szentl�rinci kolostor. �s hogy itt milyen liturgia, milyen vall�s van, ez megint csak visszavezet a p�los hagyom�nyokhoz, ugyanis Szent L�rinc, mint az augusztus 10-�t kijel�l� nap, rendk�v�l fontos helyen van az esztend� k�r�n bel�l. Ez az id�pont a hagyom�nyban nem a nappalhoz, hanem az �jszak�hoz �s a csillagos �gbolthoz k�t�dik. Ezen a napon a K�rp�t-medenc�ben, szinte a szk�tiai �si hagyom�nyok tov�bb�l�sek�nt csillag�szati �nnepet tartottak. Ennek nyomai m�g a sz�zad elej�n is fellelhet�ek voltak Erd�lyben. L�rinc napj�n �tkez�si szok�sokat v�ltoztattak meg, b�jt�ltek, este pedig a k�z�ss�g kiment a szabad �g al� �s n�zte a csillagos �gboltot. �s mi az, amit kerestek? Itt megint visszat�r a holl� k�pe, mert a L�rinc k�nnyeinek nevezett hull�csillagokat kerest�k az �jszakai �gbolton. Ezt k�vet�en pedig M�ty�s m�lys�geit m�ly�tj�k, �s a magass�gait t�g�tjuk, ez pedig lefel� �s f�lfel� v�gtelen. M�ty�s �let�tja, csak�gy mint Atilla kir�ly�, Szent L�szl� kir�ly�, vagy b�rmelyik Turul-nemzets�gb�l ismert uralkod�nk�, kimer�thetetlen.
M�ty�s �letp�ly�ja nincs bez�rva, nem ismer hat�rokat �s korl�tokat. S az el�z�ekben igen gyakran id�zett Zr�nyi Mikl�s kiv�l� m�vet �rt M�ty�s kir�lyr�l.
Ebb�l fogok id�zni, �s ezzel t�nylegesen tiszt�n lehet majd l�tni, hogy val�ban milyen nagys�grendben jelent meg a magyar nemess�g �s n�p szem�ben M�ty�s kir�ly. �rezhet�, hogy M�ty�s kir�ly alakja kimer�thetetlen. Eml�kezz�nk arra a halra, amit M�ty�s csuk�j�nak nevez a n�phagyom�ny. �s bizony az � k�pess�gei a csillagos �gbolton oda vannak lehorgonyozva. Ugyanez a Zr�nyi, M�ty�s kir�lyt Vit�z holl�nak nevezi, aki b�tors�g�val, vit�zs�geivel �s er�nyeivel saskesely�ket szalasztott meg.

Teh�t a holl�-k�rd�st m�g mindig nem mer�tett�k ki, �s most is csak a sz�l�r�l fogjuk ennek a holl�nak a r�pt�t nyomon k�vetni. Zr�nyi m�v�ben elhangzik megint egy f�szerepl� M�ty�ssal kapcsolatban: a f�nix. M�ty�s egy olyan kozmikus h�s t�pus�t jelen�ti meg, aki sok �vsz�zados sz�net ut�n, l�tsz�lag a semmib�l �rkezik k�z�nk, �s minden el�zm�ny n�lk�l itt ragyog f�l �gy, ahogy a f�nix is hamvaib�l t�mad fel. Egy ilyen kiv�l� elme, mint Zr�nyi Mikl�s, a maga hasonlatait nem v�letlenszer�en haszn�lja. Erre oda kell figyelni, mert megk�zel�t�leg egy 500 �ves ciklussal azonos�that�. S ha megn�zz�k mikor halt meg M�ty�s kir�ly �s most milyen id�szaknak vagyunk a v�g�n, lehet t�n�dni, hogy v�rhat�-e ez a hatalmas nagy felragyog�s. De ez a Teremt�t�l f�gg.

„De nem mindenik seculumban sz�letik F�nix, �s sok sz�z esztendeig kell f�radozni a term�szetnek, meddig form�lhat oly embert, aki a vil�g �s orsz�gok megbotr�nkoztat�s�nak gy�gy�t�ja legyen".

Ez egy archaikus nyelvezet, a vil�g… ilyen nagys�grendben jelenik meg M�ty�s kir�ly. Zr�nyi pontosan tudja, hogy mi egy orsz�g �s a vil�g k�z�tti k�l�nbs�g. M�ty�s szerepe �dv�z�t�i szerepk�r, �s a maga nemzet�nek megvil�gos�t�ja. N�pek Gy�gy�t�ja, nemzet�nek megvil�gos�t�ja – ez Hunyadi M�ty�s.

„Ilyen vala a mi j� M�ty�s kir�lyunk, de mivelhogy a term�szet ezen � alkotm�ny�n sokat f�radt, hihet�, hogy meg is f�radt."

Nem olyan k�nny� nagy embernek, vil�g megv�lt�j�nak f�ldi k�rnyezetbe lesz�letnie.

1304-ben szentelt�k fel a Buda f�l�tti hegyen tal�lhat� budaszentl�rinci p�los kolostort. Minden jel szerint fogalmunk nincs arr�l, hogy hol lehetett ez, mert nem olyan k�nny� megtal�lni egy olyan szent helyet, ahov� az orsz�g �s a nemzet boldogul�sa van lek�tve. A k�z�pkorban ezt k�l�n �gy hangs�lyozt�k. A budaszentl�rinci p�los f�kolostor nem egy volt a templomok k�z�l. Nem lehet rangsorolni a j�l ismert templomok rendszer�be. Valami miatt a budaszentl�rinci kolostor egy bizonyos t�rt�nelmi id�szakban szinte minden templom �s kolostor f�l� emelkedett.

Tudni kell azt is, hogy nagyon pontos le�r�saink maradtak az elhelyezked�s�r�l. Lehet sejteni, hogy milyen t�j�kon lehetett, s�t m�g azt is, hogy a Buda v�r�val val� kapcsolata milyen volt l�tv�nyszer�en. Mindig hangoztatj�k, hogy a budaszentl�rinci kolostor a Buda f�l�tt tal�lhat� hegyen volt. Ha valaki a mai Bud�t megtekinti, azt mondhatja, hogy nincs gond, mert a mai Buda f�l�tt van egy hatalmas rommez�, amit mi m�r n�h�ny �vsz�zad �ta a budaszentl�rinci p�los f�kolostor romjaival azonos�tunk. Ez a H�rs-hegy �s a J�nos-hegy k�z�tti nyergen tal�lhat�, var�zslatos k�rnyezetben. Azonban itt �rdemes egy picit elt�n�dni. Az a mai �rtelemben azonos�tott budaszentl�rinci kolostor meg�rdemeln� a nagyobb t�r�d�st, mert valamire f�lelmetesen r�vil�g�t. Ha az ember k�r�ln�z a korabeli kereszt�ny vil�gban, �s megtekinti mondjuk a D�l-Franciaorsz�gban, It�li�ban vagy N�metorsz�g belsej�ben tal�lhat� templomokat �s �sszehasonl�tja ezzel a rommez�vel, m�g mai �llag�ban is f�lelmetesen nagy a k�l�nbs�g. K�nnyen lehet arra gondolni, hogy �gy b�nunk el nemzeti �r�ks�g�nkkel �s kincseinkkel, de nem err�l van sz�, mert akik felel�s poz�ci�kat t�ltenek be, azoknak kellene minden gener�ci�ban a nemzetet t�j�koztatni, hogy Magyarorsz�gon milyen kult�rkincsek lelhet�k f�l.

Ez a mai templomrom hatalmas, �s ez azt jelenti, hogy csak a haj� hossza el�ri az 50-60 m�tert. A tornyok pedig a sz�m�t�sok szerint majdnem 100 m�ter magasak voltak. El lehet t�n�dni, hogy ez csak egy templom a k�z�pkori Magyarorsz�g romjaib�l, ami megmaradt romk�nt. Milyen f�lelmetes, gy�ny�r� �s leny�g�z� szellemi �let lehetett Magyarorsz�gon. Ebb�l ki lehetne indulni, de egyetlenegy baj van, amikor a p�losok a t�r�k ki�z�se ut�n visszaj�nnek Buda �s Pilismar�t k�rny�k�re �s keresik az elveszett kolostorokat, egyetlenegyet sem tal�lnak. Nem tudj�k hol volt a pilisszentl�szl�i kolostor, amit III. Andr�s kir�lyunk kir�lyi vad�szkast�lyk�nt adom�nyozott a p�losoknak. Ebben a kolostorban t�rgyalt Cs�k M�t� �s egy Gentilis nevezet� p�pai diplomata, kor�nak egyik legk�pzettebb diplomat�ja, legragyog�bb elm�je Magyarorsz�g sors�r�l.

Hogyan lehet elt�ntetni egy templomot, nyoma nincsen, egy t�gla nem ker�lt el� a hely�r�l egy alapfal nem bukkant ki a f�ld m�ly�b�l. Hol van a Pilisszentkereszti p�los kolostor? A mai Pilisszentkereszten? Nem tudj�k azonos�tani. A Pilis t�ls� oldal�n, a Klastrompusztai rommez�n? Ezt csak a m�v�szett�rt�n�szek �s t�rt�n�szek er�ltetik, �s egyetlen p�los sem fogadja el. Hova t�ntek el ezek a kolostorok?

A budaszentl�rinci kolostor ugyanebbe a kateg�ri�ba tartozik. Nyomtalanul elt�nt, mert azok, akik jobban ismerik, mondjuk Magyarorsz�g t�rt�nelm�t mindig egy kritikus t�rt�nelmi pillanatban, mint mi magunk, pontosan tudj�k, mit kell elt�ntetni�k. Mi�rt fontos a t�r�knek a budaszentl�rinci kolostor elt�ntet�se? Nem Bud�t foglalj�k el, nem a budai fellegv�rat a kir�lyi palot�val puszt�tj�k el, hanem a budaszentl�rinci p�los kolostort, �s az �sszes p�los kolostort, amihez csak hozz�f�rnek, �s keser�en �llap�tja meg korabeli kr�nik�sunk, hogy ezut�n a puszt�t�s ut�n, ami Budaszentl�rincet �rte, a kolostort a r�gi f�ny�ben a vil�g v�gezet�ig sem lehetne helyre�ll�tani. Pedig a p�losok megk�zel�t�leg 8 �v alatt �p�tett�k fel Eur�pa legnagyobb templom�t, ami egy f�lelmetes �p�t�szeti teljes�tm�ny. Nem �rt tudni, hogy a kassai szint�n nagyon h�res �s csod�latos Szent Erzs�bet templomnak az alapk�v�t V. Istv�n kir�lyunk tette le, a z�r�k�v�t pedig Hunyadi M�ty�s, �s nem volt sz�net az �p�t�sben.

A p�los templom Budaszentl�rincen enn�l nagyobb volt. Nem szabad elfelejteni, hogy 500 szerzetes lakta, �s vonult be egy�tt a templomba im�ra. P�ld�tlan az az alaposs�g, amivel ezt a templomot elt�ntett�k. A mai Budaszentl�rincen, teh�t a J�nos-hegyet �s a H�rs-hegyet �sszek�t� nyergen bizony m�g az 1700-as �vekben is �llnak a falak. Teh�t t�bbek k�z�tt ez�rt sem lehetett ez a budaszentl�rinci kolostor, mert a falak ott nem �llhatnak, mert m�g az alapokat is ki�st�k, �s ez nem t�lz�s, �gy �rj�k a forr�sok. Ezen a ter�leten pedig �llnak a falak. A m�lt sz�zadban a betelep�tett sv�b gazd�k innen m�g hatalmas k�veket visznek le budakeszi h�zaik �p�t�s�hez. De ezt a kolostort a p�losok sohasem azonos�tott�k a budaszentl�rinci f� kolostorukkal, �s nem is ezen a ter�leten kerest�k. „Dokumentumunk van arr�l, hogy a kolostor a Pilisben van"- �rj�k az akkori pozsonyi k�zpontban. Teh�t pontosan tudj�k, hogy a Pilisben van, de nem tal�lj�k, mert m�g az alapjait is elt�ntett�k. Teh�t lehetne ez is az eredeti, mert m�retei alapj�n leny�g�z�. De k�pzelj�k csak el, ha egy peremter�leten ilyen hatalmas �s leny�g�z� templom �p�lhetett, akkor milyeneket tal�lhatn�nk a Pilis belsej�ben, a k�zpontban. Ezen �rdemes elgondolkodni.

Budaszent�rincet teh�t L�rinc kezdi el �p�teni, aki a pilisszentkereszti kolostorban perjel, amikor a gener�lis Istv�n. Itt �rezhet�en a p�los rend �tja kett�v�lik, a pilisszentkereszti marad a f�kolostor, amit maga �zs�b alap�t, els�dlegess�g�t v�gig meg�rzi, de n�vlegesen, mivel ezut�n a munk�t Budaszentl�rincen kell folytatni, ez a kolostor ker�l el�t�rbe a legtekint�lyesebb p�los k�zpontk�nt. Azonban azok sem t�tlenkedtek, akik Szentkereszten maradtak, �s a M�ty�s ut�ni id�ket is figyelembe v�ve, tov�bb tett�k, amit tenni�k kellett. Ha egy kis magb�l meg lehet �j�tani a magyars�g n�veked�s�t, akkor ez az �si, pilisszentkereszti monostor hagyat�k�b�l lehets�ges. Nem v�letlen, hogy nem lehet tudni, hol van. Teh�t L�rinc l�tsz�lag elhagyja a pilisszentkereszti monostort �s a Buda f�l�tti hegyen, �j templom �p�t�s�be kezd, ami 8 �v alatt k�sz�l el. Hogy milyen hatalmas lehetett, az a p�ld�kb�l vil�gos. Csak a szerzetesek sz�ma f�lezer, �s akkor el lehet t�n�dni, hogy mennyi a l�togat�k, �s a kiszolg�l� szem�lyzet sz�ma, (de kiszolg�l�k nem is nagyon voltak, mert a p�losok mindent maguk csin�ltak meg). Ha az ember megk�rdezi, hogy honnan h�vtak k�farag�kat, �p�t�mestereket, fest�m�v�szeket, orgonak�sz�t�ket, akkor egyetlenegy v�lasz �rkezik: nem kellett h�vniuk, mert a legkiv�l�bb m�v�szek, alkot� emberek a p�losok k�z�l ker�ltek ki. �s k�pzelj�k el, hogy r�vid id� alatt 100 hatalmas templomot �p�tenek fel a K�rp�t-medenc�ben, �s mindegyiket p�losok tervezik, �p�tik, kivitelezik. �s ez azt jelenti, hogy itt nem kellett kult�r�t tanulni, mondjuk flamand vagy francia mesterekt�l.

Ebbe bele kell gondolnunk, mert �ltal�ban a f� oktat�si helyeken szakk�pzett t�rt�n�szek tan�tj�k a magyars�g t�rt�nelm�t, �s eddig egyetlenegy t�rt�n�sz nem tette fel soha azt a k�rd�st, hogy mit jelent Szent Istv�nnak az a parancsa, hogy minden 10 falu �p�tsen egy templomot. Magyarorsz�g hatalmas ter�let�n m�g a korabeli n�pess�g ar�nyait is figyelembe v�ve h�ny falu f�r el? �s tudnunk kell, hogy r�gen a falu egy �ltal�nos elnevez�s volt, teh�t nem a n�pess�g s�r�s�g�nek legalacsonyabb szintj�t jelentette. Nincs Eur�p�ban annyi k�farag� mester, aki ennyi templomot tudott volna �p�teni. �s nek�nk mit tan�tanak? M�gis azt, hogy Szent Istv�n beh�vja a j� k�pess�g� idegeneket, mert ebben az a l�nyeg, hogy idegeneket, �s ezek az idegen mesterek kezdenek el nek�nk templomokat �p�teni. Ez matematikai k�ptelens�g, pedig a t�rt�nelemtudom�ny �ll�t�lag t�nyekkel foglalkozik. �s t�ny az is, hogy a p�losok a templomaikat saj�t maguk �p�tett�k fel. Hol tanultak meg, templomot �p�teni? Hogyan lehets�ges az, hogy aki a rendbe beker�lt, mondjuk egy n�dorisp�n, vagy vit�zek, f�nemesek, pillanatok alatt k�farag�kk�, orgonak�sz�t�kk�, �vegablak gy�rt�kk� v�ltak.
Ezen csod�lkoznunk kellene, mert ez azt jelenti, hogy a nemzet gerince t�nyleg egy �rt�kes genetikai �llom�nyt jelent ebben az id�szakban. 8 �v alatt elk�sz�l a hatalmas budaszentl�rinci templom, melynek m�ret�re csak az ott �l� szerzetesek sz�m�b�l �s a korabeli tud�s�t�sokb�l lehet k�vetkeztetni. Tudni, kell, hogy Budaszentl�rincr�l azt mondj�k, akkora volt, mint egy mez�v�ros. Teh�t nem egyszer�en egy monostorr�l, egy templomr�l van sz�. Ez az�rt f�lelmetes, mert itt egy hatalmas ter�leten csak szent emberek laktak. Azt mondj�k, hogy amikor elk�sz�lt a templom, leny�g�z� volt. Amikor nyugaton lement a nap, a templom tornyai �rny�kot vetettek Bud�ra. Ezt szinte minden szemtan� le�rja. A mai Budaszentl�rinc �s a mai Buda kapcsolat�t figyelembe v�ve, ezt a f�ny-�rny�k j�t�kot pr�b�ljuk beazonos�tani. Ez megint t�ny. Mekkora tornya lehetett ennek a templomnak? Vagy milyen lehetett ez a k�t csod�latos torony? Olyan hatalmas volt, �s annyira a budai v�r f�l� magasodott, hogy amikor a lemen� nap f�nye �rintette, akkor a torony �rny�ka bevet�lt Buda f�ter�re?
Ezt a templomot L�rinc alap�tja, itt az a szent L�rinc, aki sz�ba j�het, mint n�vad� titulus, nem mindenben tesz eleget k�teless�g�nek. Magyarorsz�gon szent L�rinc kultusz, ahogy ez elv�rhat� lenne Nyugat-Eur�p�ban, nincsen. �s csod�k-csod�ja az �p�t�-alap�t�t is L�rincnek nevezik, aki soha nem k�rkedik dics�s�g�vel �s rangj�val. Az �p�t�st k�vet�en, bek�lt�znek a p�losok �s elkezd�dik egy t�bb �vsz�zadon �t tart� versenyfut�s az id�vel. Ha megn�zz�k, hogy a p�losok mivel foglalkoznak, milyen rendszerben �p�tik fel gyakorlataikat, akkor kider�l, hogy mindig az id� a f�szerepl�: gyors�tsunk vagy lass�tsunk rajta. �s ez mindig att�l f�gg, hogy az �ldozati szertart�sokat milyen �temben mutatj�k be. Van olyan p�los gener�lis, aki kifejezetten megparancsolja, ebben az id�szakban, hogy a szertart�sokat a szokottn�l lassabban v�gezz�k. Mit jelenthet ez, ami�rt lelass�tj�k a szertart�sokat? Ha egy szertart�son kereszt�l az id� foly�s�ba beavatkoznak, akkor ez azt jelenti, hogy valamit tudatosan k�sleltetnek. Azt�n j�n a k�vetkez� p�los gener�lis, �s azt mondja, hogy nem kell lass�tani, nem kell gyors�tani, hanem a szertart�st a megfelel�, megszokott, emberi l�pt�kben m�rt �temben kell lebonyol�tani. Hogy az id�belis�ggel hogyan b�nunk, �s mi f�gg az id�t�l, ez r�gt�n az alakul�sn�l megjelenik, �s az utols� v�gsz�n�l is napn�l vil�gosabban bukkan fel.
K�roly R�bert �s a p�losok kapcsolat�r�l besz�lni nem �rdemes. De az�rt meg kell jegyezni, hogy alig van olyan rendt�rt�n�sz vagy vall�st�rt�n�sz, aki ne csorgatna el n�h�ny milli� k�nnyet, �s �rn� le, hogy K�roly R�bert �s p�losok kapcsolata milyen csod�latos volt. K�roly R�bert Magyarorsz�gon rengeteg gaztettet hajtott v�gre. Nagyon sok mindent elrontott, elpuszt�tott, de figyelj�nk fel valamire: vannak egy nemzetnek r�vid t�v� �s hossz� t�v� �rdekei is. A r�giek pedig mind tudt�k, hogy r�vid t�v� �rdekek�rt a j�v�t fel�ldozni nem lehet. Ez azt jelenti, hogy elfogadj�k K�roly R�bertet uralkod�nak, de ez nem beh�dol�st jelent, hanem azt, hogy v�rnak valakit.

Amikor megsz�letik Nagy Lajos kir�ly, kider�l, hogy �t v�rt�k. �ppen Nagy Lajos az, aki�rt K�roly R�bertet a nemzet a nyak�ba veszi, �s t�relmesen v�rakoznak. Ez a t�relem k�tes�lyes, mert a magyar f�nemess�g m�r belet�r�d�tt, de a f�paps�g h�zza meg a harangot: hogyha K�roly R�bert nem t�r �szhez – �s ez hal�la el�tt 4-5 �vvel t�rt�nik – akkor az eg�sz nemzet fegyvert fog ellene ragadni. Ezt pedig nem titkos levelez�ssel int�zik, hanem a nyugat-eur�pai k�zv�lem�nyt �rtes�tik. Az egyik ilyen levelet maga a r�mai p�pa kapja k�zhez. Amikor megsz�letik az ut�d, a p�los �vk�nyvekbe azt �rj�k: megsz�letett a kir�ly. Honnan tudj�k, hogy � a kir�ly? Csak, az�rt mert kir�lyfinak sz�letik? De mi van akkor, ha mondjuk, a sors �gy d�nt, hogy id� el�tt kiveszi �t ebb�l a vil�gb�l? Ezek a r�vid f�lmondatok rendk�v�l figyelmeztet�ek.

De figyelj�k meg, hogy Nagy Lajos hogyan adja majd �t a staf�tabotot? Lehet �rz�kelni, hogy a p�losok, �s az az uralkod�, aki t�nyleg kir�lynak nevezhet�, sz�vvel-l�lekkel egy�tt munk�lkodnak valamin, amit m�g ekkor nem lehet �rezni, hogy mi, de ennyire fontos, �s csak f�lmondatok hangozhatnak el.

Nagy Lajos kir�ly �let�nek v�ge fel� �rkez�nk el egy p�ld�tlan esem�nyhez, amikor 11 �ves l�ny�t, - ez m�g fi�ban is meggondoland� – a nemzet elfogadja uralkod�nak. Mi�rt fogadj�k el Nagy Lajos kir�ly l�ny�t Magyarorsz�g kir�lyi joggal felruh�zott kir�lyn�j�nek? Mert a forr�sok nem kir�lyn�r�l besz�lnek, hanem �gy �rj�k: M�ria kir�ly. Ekkor Lajos Magyarorsz�gra hozatja Luxemburgi Zsigmondot, aki megk�zel�t�leg K�roly R�bert f�le ember. Zsigmondnak ekkor nincs neve, rangja, azon k�v�l, hogy kir�lyi csal�db�l sz�rmazik, de ez m�g �nmag�ban nem �rdem. Itt a t�rt�n�szek nem teszik fel azt a k�rd�st, hogy hogyan lehets�ges, hogy M�ri�t megkoron�zz�k, �s ugyanakkor �sszeh�zas�tj�k azzal a Luxemburgi Zsigmonddal, aki�rt a kis 11 �ves kis kir�lyn� nem t�lzottan rajong. Zsigmondot Nagy Lajos feles�ge sem kedveli, �s Lajos kir�ly m�gis Zsigmondot hozza ide, �s nincs egyetlen tiltakoz� ember sem Magyarorsz�gon. Holott itt b�rmelyik f�ldm�ves vagy kiskond�s kiv�l�bb uralkod� lenne, mint amilyen Zsigmond volt.

Ezek a hatalmas figyelmeztet�sek, ugyanis a magyars�g a f�ggetlens�g�re mindig adott. Mindig odafigyelt �s k�nyesen �gyelt arra, amit �gy fogalmaztak, hogy a Szent Istv�n kir�ly �ltal adott szabads�gjogok. Mi Szent Istv�nt rendszerint kritiz�ljuk, b�r�ljuk. Kicsit vissza kellene szaladni az id�ben, �s egy nemesi k�zgy�l�sen, Feh�rv�ron ezeknek a k�rd�seknek hangot adni. Vegy�k �szre, hogy Szent Istv�n alakja rendk�v�l fontos, �s akik r��sztattak egy torz min�s�get, azok nagyon j�l tudt�k, hogy hol kell Magyarorsz�g falait megrengetni, nyilv�n az alapokn�l. Hogy h�vj�k B�cs �s a Habsburg fam�lia v�d�szentj�t? Szent Istv�nnak. Itt lehet �rezni, hogy ebben hatalmas cs�sztat�s van, ez kb. akkora cs�sztat�s, hogy mondjuk 500 esztend� m�lva az egyik M�ty�st, majd r��sztatja valaki a m�sik M�ty�sra. Melyik k�t M�ty�s v�lhat itt f�szerepl�v�? Az egyiket term�szetesen Hunyadi M�ty�snak h�vj�k. A m�sikat pedig R�kosi M�ty�snak. Ha siker�l ez a m�velet, ugyanazt az eredm�nyt kapjuk meg, mint Szent Istv�nn�l. Nem v�letlen�l figyelmeztet Zr�nyi Mikl�s arra, hogy Magyarorsz�gon kezdenek olyan hangok megjelenni, hogy „Szent Istv�nunk szent gondolat�t f�lre�rtelmezve t�rgyaljuk". Ez �ppen a Habsburg t�rnyer�s id�szak�ban t�rt�nik. Mindezek figyelembev�tel�vel az�rt nem akarj�k az Anjoukat betelep�teni Magyarorsz�gra, �s ekkor m�g K�roly R�bertr�l van sz�, mert a Magyar Egyh�z f�lti f�ggetlens�g�t. (Nem a magyar nemess�g.) Ez a K�pes kr�nik�ban �gy van le�rva. Felsorolj�k azokat a f�papokat, akik az Anjou K�roly R�bert nev� embert elutas�tj�k. K�z�tt�k az Esztergomi �rsek, a Kalocsai �rsek, �s Magyarorsz�g minden f�papja. �s a v�gs� indok nem az, hogy K�roly R�bert idegen, hanem az, hogy mivel a r�mai p�pa t�mogatja, ez�rt �ltala a Magyar Egyh�z f�ggetlens�ge vesz�lyeztetve van. Ez teh�t a korabeli viszony az esztergomi �rsek �s a r�mai p�pa k�z�tt.

Ilyen meggondol�sok alapj�n a nemzet m�gis �gy fogadja Luxemburgi Zsigmondot, mintha � lenne a Gr�l lovagok leg�kesebb vit�ze, minden zoksz� n�lk�l. Vajon mi�rt fogadj�k el Luxemburgi Zsigmondot, aki m�g nem bizony�tott semmit. M�gis �gy p�tyolgatj�k b�nei �s hitv�nys�ga ellen�re, mintha valamit v�rn�nak t�le. Pedig eg�szen biztos, hogy nem t�le v�rj�k, de hogy a kir�lyoknak titkaik vannak, az ebb�l kider�l. Vannak olyan le�r�sok, melyek azt mondj�k, hogy a kir�ly sz�ve olyan, mint a csillagos �gbolt, haland� ember sz�m�ra kif�rk�szhetetlen. Ezt valamelyik k�z�pkori magyar forr�sunk mondja.

Ehhez k�pest Kun L�szl� 12-13 �ves, amikor kimondja, hogy a kir�ly sz�ve Isten kez�ben van, �s arra ford�tja, amerre csak akarja. Ez azt jelenti, hogy az uralkod� att�l kir�ly, hogy val�ban az emberek f�l�tt �ll. Olyan dimenzi�kba van el�re bel�t�sa, felfel� vagy lefel�, amelyek el�l�nk el vannak z�rva. �s Nagy Lajos kir�ly ak�rkit v�laszthatott volna ut�dj�nak, legkev�sb� egy 11 �ves kisl�nyt. De ebben valamire fel kell figyelni, a kisl�ny neve M�ria. S az eg�sz biztosan nagyon fontos �gy, hogy M�ria megkoron�z�sa Sz�z M�ria orsz�g�ban legal�bb egyszer t�rt�nj�k meg. Erre a t�rt�nelmi pillanatra megint nem lehet azt mondani, hogy a nemzet pillanatnyi r�vid t�v� �rdeke ezt sugallta. Ezt hozza legkev�sb� mag�val. De Lajos kir�ly el�regondol, �s tudja, hogy ez egy szertart�s �s v�llalja a neh�z k�r�lm�nyek ellen�re is. Nagy Lajosr�l m�g azt kell tudnunk, hogy a p�los misek�nyvekben a neve el�tt nem Magnus, hanem Sanctus (szent) szerepel. Teh�t a p�los rend azt a Nagy Lajos kir�lyt, akit a r�mai egyh�z soha nem kanoniz�lt, szent kir�lyk�nt tiszteli, �s mind a mai napig k�telez� mis�t mondani ��rette. Tudni kell azt is, hogy a korabeli kr�nik�s forr�sok egy m�sik jelz�vel is illetik �t, a Ludovicus el�tt van egy jelz�: a Potens, ez pedig k�tf�le dolgot jelent: er�t �s hatalmat. Az, hogy ki lehetett Nagy Lajos kir�ly, ezekb�l a jelz�kb�l m�r lehet �rz�kelni. R�la �r egy t�rt�nelemk�nyv, amiben egy M�geln nevezet� Nyugat-Eur�p�b�l �rkez� kr�nik�s mutatja be a nyugatiak sz�m�ra Magyarorsz�g t�rt�nelm�t. Ebben 3 kir�lynak van a neve el�tt valamif�le jelz�. Az egyik Szent Istv�n, Sanctus Stephanus, a m�sik Szent L�szl�, �s ut�na j�n Lajos, a neve el�tt ezzel az �rdekes Potens fogalommal, ami egy f�lelmetes er� �s f�lelmetes hatalom jel�l�je.

Az ut�dok Nagy Lajos kir�lyt k�t �vsz�zados t�vlatban sokf�le n�vvel illett�k, az egyik: a r�gi Lajos kir�ly, a r�gi pedig val�ban lehet a magnus �t�ltet�se, mert abban az id�ben nemcsak nagyot, hanem r�git is jelentett. Ez azt jelenti, hogy Nagy Lajos idej�n sz�mtalan r�gi �rt�k fel�jul, abb�l amit K�roly R�bert elt�ntetett vagy elt�ntetni v�lt. Ehhez k�pest az er�s �s hatalmas jelz� hadi tettekre vonatkozik. Azt mondt�k r�la, hogy mikor h�bor�ba ment, f�lelmetes volt. amikor b�k�ben volt, a kegyelem �radt bel�le. Teh�t h�bor�ban f�lelmetes, b�k�ben kegyelmes.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.