A csodaszarvas

 

 

 

            Magyar Adorj�n

         A Csodaszarvas

 

A Csodaszarvasra vonatkoz� �sszes reg�s�nek-maradv�nyok, ezek n�pk�lt�s�nkben egyeb�tt megl�v� t�red�kei, valamint csodaszarvasreg�nk m�s n�pekn�l f�ltal�lhat� �s n�lunk k�l�nf�lek�p eltorz�tott maradv�nyai k�z�l azonban egy sem enged arra k�vetkeztetni, hogy valamikor maga a Csodaszarvas k�pzeltetett volna f�nyesnek vagy ragyog�nak, hanem mindig csak arra, hogy rajta volt valami ami f�nyes, ragyog� volt.  A g�r�g mond�k kerinai szarvas�nak agancsai voltak aranyb�l, pat�i ez�stb�l val�k.  Az Eusztakiusz- �s Hubertusz f�le elkereszt�nyes�tett mond�kban pedig az �llat szarvai k�z�tt van f�nyes, ragyog� fesz�let.  A magyar v�ltozatok �sszess�g�b�l, belesz�m�tva a „J�lia sz�p le�ny” �neket is, valamint a magyarokkal egyez� bolg�r v�ltozatokb�l is, pedig az t�nik ki, hogy a csoda�llat szarvai k�z�tt, azaz a homloka f�l�tt, a piros, f�lkel� Napot hozza, hogy szarvai hegyein, valamint sz�r�n, azaz teste k�t oldal�n is Csillagok ragyognak, de a magyar v�ltozatok szerint ezen Csillagok, kiv�ve tal�n a testen lev�ket, gy�jtatlan gyullad� �s oltatlan elalv� gyerty�kat mondatnak.  Hogypedig a Csillagok val�ban az �g minden este gy�jtatlan kigyullad� �s minden reggel oltatlan kialv� m�csesei, ahhoz magyar�zat f�l�sleges; eltekintve att�l, hogy hiszen a bolg�r koleda-�nek, amely a magyar �nekekhez annyira hasonl�t, a szarvakon nem gyerty�kat hanem t�nyleg Csillagokat eml�t.  A Csodaszarvas homlok�n van a Hajnalcsillag, amely a t�bbin�l nagyobb, sz�gy�n pedig a Hold ez�st�s vagy gy�ngyh�zkorongja.  Sebesty�n Gy. „A reg�s�k” c�m� k�nyv�ben (Budapest 1902. 210. old.) �rja :  „A bolg�r koleda-�nekek vizsg�lat�n�l benn�nket legink�bb az lephet meg, hogy a benn�k el�fordul� Csodaszarvas szakasztott m�sa a vasv�rmegyei teljesebb �nekek Csodaszarvas�nak.  A Nap mindig ott van a homlok�n, a Hold a sz�gy�n, a Csillagok pedig agancs�n”.  Ez egyez�s val�ban sehol m�sutt ennyire nincsen meg;  benn�nket azonban nagyon m�gsem lep meg, mert hiszen a bolg�rok fajrokonaink �s csak a kereszt�nys�g f�lv�tel�vel szl�vosodtak nyelvileg el.  Roml�s a bolg�r �nek Csodaszarvasa k�lseje le�r�s�ban csak annyiban van, hogy a Hajnalcsillag hi�nyozik �s ehelyett homlok�n a Nap �ll, holott homlok�n a Hajnalcsillag kellene hogy legyen, a Nap pedig k�t szarva k�z�tt.  �gy l�tjuk a Napot sz�mtalan egyiptomi �br�zolaton is, csakhogy itt az �llat bika vagy kos;  ami term�szetes, mert Afrik�ban szarvas nem l�v�n, az ott feled�sbe ment.  Hogy azonban a Csodaszarvas homlok�n mennyire k�ts�gtelen�l a Hajnalcsillag kellene �lljon, bebizony�thatjuk a k�vetkez�kkel :

A n�met Stern = csillag sz� teljesen egyezik a n�met Stirncsillag, t�jsz�l�sos csellag, sz� meg ugyan�gy egyezik a szerb-horv�t cselo = homlok sz�val;  m�rpedig hogy az �tvev�k csakis ezen szl�vok lehettek, k�ts�gtelenn� teszi az, hogy a magyar csillog sz� csillagcsillog ig�nk mily �sr�gi szavunk, bizony�tj�k a k�vetkez�k :  A kelet-bels�-afrikai oromo vagy galla nyelvben csialinku, csalinku = csillog, ragyog, f�nylik, villog, az olasz-oromo sz�t�rban splendere, risplendere, brillare, lampeggiare olasz szavakkal ford�tva, m�g mag�t az oromo sz�t a sz�t�r olaszos helyes�r�ssal �gy �rja le:  cialiaku. (Ettora Viterbo: Grammatica e dizionario della lingua oromonica [galla] I. k�tet (galla-olasz) 27. oldal Milano, 1892. Manuali Hoepli.)  A galla n�p ugyanis saj�t hagyom�nyai szerint �sr�gi id�kben, val�sz�n�leg m�g az ismert egyiptomi m�velts�g kora el�tt, v�ndorolt �zsi�b�l Afrik�ba.  Ma fajilag er�sen el van szerecsenesedve, de nyelve tiszt�n ragoz� volt�t �s sz�kincs�t annyira meg�rizte, hogy ma is k�zelebb �ll a magyarhoz mint a t�r�k nyelv.  Ma a kamita nyelvek k�z� sorolj�k, amelyek tudvalev�leg nem afrikai eredet�ek �s ut�vet� (suffig�l�) azaz ragoz� szerkezet�ek, vagyis tulajdonk�pen a tur�ni nyelvcsal�dba tartoznak. = homlok sz�val.  Hogy ez nem v�letlen, kit�nik abb�l, hogy a magyar ig�nkb�l k�pz�d�tt.  

A „J�lia sz�p le�ny” c�m� sz�kely �nekben a Csodaszarvas helyett szerepl� b�r�ny, azaz kos (oroszul ma is baran = kos), amelynek sz�r�n a Csillagok, k�t szarva k�z�tt a Nap van, szint�n a f�ny�s Csillagot a homlok�n hozza.

A f�nti homlok-csillag sz�egyez�sek teh�t m�r nyomra vezetnek, de e dolog k�zelebbi magyar�zata, megfejt�se az, hogy �gy a szarvasoknak, mint a szarvasmarhaf�l�knek, valamint a lovaknak is, homlok�n mindig van egy csillagra eml�keztet� sz�r�rv�ny, amely a s�t�tebb sz�n� �llatokn�l gyakran m�g feh�r sz�n� is, �s amelyet n�p�nk val�ban nevez is „csillag”-nak, vagy ha a feh�r folt nagyobb, akkor „hold”-nak is.  N�pmes�ink pedig szint�n tudnak olyan lovakr�l, amelyek homlok�n f�nyes csillag vagy hold van.

A n�met Stern = csillag sz�val azonos�tanunk kell az angol Star, latin-olasz stella �s g�r�g aszter = csillag szavakat is.  De honnan sz�rmaznak h�t mindezek ?  Ha tudjuk, hogy a Csodaszarvas homlok�n ragyog� Csillag :  a Hajnalcsillag, akkor e k�rd�sre is k�nnyen megfelelhet�nk.  Hiszen tudjuk hogy a Hajnalcsillag, az �g legragyog�bb Csillaga :  a V�nusz bolyg�, vagyis hogy V�nusz Istenn� Csillaga a Hajnalcsillag volt, valamint tudjuk azt is hogy V�nusz a szerelem �s a n�is�g istenn�jek�nt tiszteltetett.  M�rpedig V�nusz Istenn� neve a mi el�-�zsiai �s-rokonn�peinkn�l Ist�r �s Asztarte volt;  vagyis e n�v adja meg az �rja Stern, star, aszter, Stella szavak magyar�zat�t, illetve �gy l�tjuk meg, hogy ezek nem �rja eredet�ek;  azt pedig, hogy Ist�r Istenn� El�-�zsi�ban szint�n a n�is�g �s a szerelem istenn�je volt, azt a t�rt�nelemtud�sok �s mitol�gusok am�gy is tudj�k.  Ezek ut�n m�g csak ez Istenn� neve �rtelm�t kell megmagyar�znunk :  Az is, ise, asz szavaknak a r�gi magyarban �s a rokonnyelvekben �s �rtelm�k van, viszont a t�r, ter, sz�nak t�bb rokonn�p�nk nyelv�ben meg, n� az �rtelme.  �gyszint�n oroszorsz�gi rokonn�peink nyelv�ben meg n� az �rtelme.  �gyszint�n oroszorsz�gi rokonn�peink nyelv�ben ma is tugater �s tehter = l�ny;  ami egy�ttal a n�met Tochter = l�ny �s Schwester, szerb-horv�t sestra = n�v�r szavak �snyelv�nkb�li sz�rmaz�s�t is k�ts�gtelenn� teszi.  (Vessed �ssze: finn Ilmat�r: a Legistenno, Ilpot�r: �szaki Istenn�, Kalevat�r: Kaleva csal�dj�b�l val� n�, Szineter: a v�szon k�kfest�s�t megszem�lyes�t� n�, Sz��jeter: rosszindulat� t�nd�r.)  Az elmondottak nagyobb igazol�sa kedv��rt f�lhozzuk m�g, hogy ezen Is-t�r Istenn�vel szemben �llott az Is-ten n�v, amely pedig a h�mistens�g neve volt.  �snyelv�nkben ugyanis az �rlap n�nem� dolgoknak fogattak f�l, aminthogy a t�r, t�rul ige �rt, kit�rul�st, befogadni k�pes valamit jelentett, m�g t�r, ter�l szavaink lapos valamit, t�rs�get.  Ezekkel szemben viszont a teszten alakja is volt (innen a tur�ni nyelvekben tenno, tanju, tana = fejedelem, hatalmas f�rfi), akt�v, h�ms�gi cselekedetet jelentett, vagyis a t�rul, tart, ter�l passz�v �rtelm� ig�k �rtelembeli ellent�t�t fejezte ki. 

�rdekes adat szempontunkb�l m�g az is, hogy ezen bolg�r �nekekben, amint Sebesty�n eml�ti, m�g az is mondatik, hogy „sz�ke szarvas”, ami l�tsz�lag �rtelmetlens�g, de amit azonnal meg�rt�nk ha esz�nkbe jut, hogy a d�lszl�v nyelvekben a plavo sz� egyar�nt jelent sz�k�tk�ket is.  Itt teh�t a mi k�k vagy k�kesfekete, az Eget jelk�pez� Csodaszarvasunkr�l volt sz�;  vagyis a „sz�ke” �rtelmez�s csak k�s�bbi f�lre�rt�sen alapszik, amikor a szarvas k�k volta ok�t m�r feledt�k volt.  S�t nem lehetetlen az sem, hogy a f�lre�rt�s csak az �nek lejegyz�je, vagy �pen csak a ford�t� hib�ja.  Eml�tett�k pedig, hogy n�pmes�inkben is van sz� „k�k juhr�l”.  

Vil�gosan l�tjuk m�rmost mindezek ut�n, hogy a Csodaszarvas az �g, a Mindens�g jelk�pe s hogy ez�rt k�k �s ez�rt viseli mag�n a Napot, a Holdat, a Csillagokat.  Miut�n pedig �seink f�lfog�sa szerint az �g �s az �g Nagy Istene egym�ssal azonosak, eszerint a Csodaszarvas teh�t a f�istens�g jelk�pe is volt.

Esz�nkbe kell jusson az is, hogy a delejt� feltal�l�sa el�tt a Nap, Hold, de f�k�p a Csillagok �ll�sa szerint val� t�j�koz�d�s minden n�pn�l �ltal�nos volt �s hogy �jszaka a legbiztosabb t�j�koztat� az �szaki Sarkcsillag volt.  Ha teh�t a Csodaszarvas az �g jelk�pe volt �gy � ez�rt is volt vezet�.

De hogy a Csodaszarvas az �g jelk�pe, ez ma sehol m�shol a vil�gon olyan tiszt�n kifejezve m�r nincsen mint a magyar �s a bolg�r �nekekben.  M�sutt az �gitesteket, amelyek rajta kellene hogy legyenek, m�r minden�tt f�nyl� keresztek, fesz�letek helyettes�tik.  Ilyen elkereszt�nyes�t�s n�lunk is el�fordul ugyan p�ld�ul abban is, hogy a Csillagokat jelent� gy�jtatlan gyullad� �s oltatlan elalv� ezer gyertya helyett „gy�jtatva gyullad� �s oltatva elalv� ezer misegyertya” mondatik;  aminek azonban �rtelmetlens�ge �s er�ltetett hamis�t�s volta kir�v�, mert hiszen mi k�ze a Csodaszarvasnak �s a Csodaszarvas ezer �gabog�nak a kereszt�ny mis�hez ?!  Avagy mi �rtelme van azt emlegetni, hogy a misegyerty�k gy�jtatva gyulladnak, oltatva alusznak, mikor hiszen ez m�sk�p �gysem t�rt�nhet !  Holott a m�g ma is �ltal�nosabb �si sz�veg szerint a „gy�jtatlan gyullad� �s oltatlan elalv� gyerty�k”-nak gy�ny�r� k�lt�i, jelk�pes �rtelm�k van.  S�t m�g az sem az egykori reg�s�k mondvacsin�lt kital�l�sa, hogy a csillagok, azaz a gyerty�k a szarvas agancsai hegyein �gnek, mivel a szarvasagancsokat r�gen, vagy nekik �llv�nyt k�sz�tve �s asztalra t�ve, vagypedig a mennyezetr�l al�f�gg�en gyertyatart�ul, azaz n�p�nk nyelv�n „gyertya�gasul”, �sr�gi id�k �ta haszn�lt�k.  Az ilyen �gasokon pedig a gyerty�k mindig az egyes agancs�gak hegyein voltak, amelyekre r�zb�l val� tart�k voltak alkalmazva.  M�zeumokban, r�gi kast�lyokban ilyen, szarvasagancsp�rb�l val� csill�rokat ma is ak�rh�nyat l�thatunk m�g.

Forr�s, �s ahol a folytat�st megtal�lhatj�k: http://yamaguchy.netfirms.com/magyar

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.