Isten hozta a Honlapomra Kedves Olvasó! ANAHITblogomon folyamatos aktuális bejegyzésekkel várom Önöket.
NŐKnek ajánlom a Magyar Leányok Asszonyok című blogomat
Áldott napokat kívánok Mindenkinek!
Fényvárosok Kárpát- medencében fenn van a Facebookon. A magyarság egy emberi tartalom a szó igazi értelmében
,ami bennünk kódolva van és működésbe lép,
ha ezt befele fordulva megnyitjuk Mag-unkban. A tisztaság és a jó szándék vezéreljen bennünket magunk és mindenki javára!
A magyarság és minden ember érdeke,
hogy fejlődjön lelkileg,szellemileg és használja ki azt a nem túl hosszú időt,ami még rendelkezésünkre áll,
hogy azok legyünk,akik valójában legbelül vagyunk.
Merjünk igaz emberekké válni és akkor az egység magától megoldódik, mert működnek az egyetemes törvények.
Wass Albert
Minden hónap 8.-án IMANAP a Nemzetért. Fényláncban 19 órakor kapcsolódunk össze. teljes üzenet itt
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
Fohász
Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.
Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!
Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.
Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.
Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!
Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?
Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.
Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áld meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.
Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.
írta: Feketéné Lendvai Katalin
Gyimesi Fohász
Édesanyja, Nagyasszonya
Igaz magyar fiaknak,
Pátrónája, Pártfogója
Régi magyar hazánknak!
Tehozzád járulunk,
sírva leborulunk,
Légy anyja fiaidnak!
Reánk tekints, mert senki sincs,
ki sorsunk boldogítsa!
Igaz szívét és jó szemét
Aki reánk fordítsa.
Sok véres sebünket,
panaszos ügyünket
Aki előbbmozdítsa.
Mindenfelé nyomorúság
szorongatja népünket,
Majd száraz ég, majd zápor,
jég veri el termésünket.
Most szívünk szomorú, fél,
hogy lesz háború,
Kétség gyötör bennünket.
Békességben, csendességben
tartsd meg hű szolgáidat,
Becsületben és bőségben
Örökös Országodat!
Szánd meg, ó Jó Anya,
Magyarok Asszonya,
Hű magyar jobbágyodat!
Jó hírnévnek, magyar vérnek
gerjeszd vidám újultát,
Királyáért, hazájáért
vitéz vére buzdultát!
Engedd, hogy hős karja
mindig föltarthassa
Az ellenség lándzsáját!
Így zokogunk, így hódolunk,
Mária, szent nevednek;
Így remélünk, halunk s élünk
jó anyai szívednek.
A magyar Szent Hazát
s Angyali Koronát
Ajánld föl az egeknek!
A magyar Mária-kultusz a pogány kori Boldogasszony mítoszából és a kereszténység Mária-tiszteletéből táplálkozik. Őseink hite szerint a virágzó és termő, a diadalmas asszonyiság megtestesítője, a patriarchális törzsi magyarság ellenpontja a Boldogasszony, aki gyermekeiről, eledelről, gabonáról, jószágról gondoskodott, és a termékenységet, a jóságos, ajándékozó kedvet, a bőséget jelképezte. (A gyerekágyas nő ma is a Boldogasszony ágyát fekszi, az újszülött örömére a Boldogasszony poharát szokás kiinni.)
Bár a magyar kultúra lényegében keresztény kultúra, vagyis a kereszténység által létrehozott kultúra, amely számtalan pogány kori elemet őrzött meg mindmáig, sokszor krisztianizált formában. Szent Gellért előreláthatóan rendelte el, hogy az Istenanyát magyarul Boldogasszonynak nevezzék. (Talán egyetlen nyelven sem nevezik Máriát „Szűzanyá”-nak, csak magyarul. A szüzesség és az anyaság összeegyezhetetlen ellentétét csak a magyar nyelvben találjuk együtt elválaszthatatlan szókapcsolatként.) A Szűzanya szeplőtelen fogantatásában analógiát találtak eleink Emese Turul madártól történő fogantatásával, az Árpád-nemzetség genezisével; Gábriel arkangyal Mária-üdvözletével pedig Emese álma rokonítható.
A pogány magyarságban nagy tiszteletnek örvendő Boldogasszony világot megtartó pogány kori magyar istenasszonyként a kék éggel mint palástjával védelmezi a magyarságot. A Boldogasszony az ősmagyar hit istenasszonya, típusa a hitves, a feleség, az anya, aki gyereket szül, nevel, családi teendőket végez, süt, főz, mos, takarít, ha kell várat véd, életeket jó útra vezet. Körülötte áldás az élet, megtörik az átok, tisztasággá változik a szemét, otthonná a rom, aki mindent óv, megújít, megszépít, lélekkel telít, a mulandót, romlót boldog mosollyal őrzi és adja vissza az életnek. Ellentétpárja a Szépasszony mítosza, amelynek típusai a szépasszonyok, azok a tündérek, akik mezőt, erdőt, rétet bejárva minden szépet megérintenek, minden édeset felszippantanak, mindenkit elbűvölnek, de tündöklésük nyomán hervadás, meddőség, pusztulás marad. A hitves, a feleség típusával szemben ők az élvező nő, a szerető típusát képviselik -- amint ezt Czine Mihály Móricz-monográfiájában remekül kibontja.
Őseink pogánykori nőtisztelete csodálatosan folytatódik a római típusú kereszténységtől átvett Mária-kultuszban. Első szent királyunk egy minden részérdeken, világi küzdelmen felülálló mennyei pártfogót hagyott örökül kereszténnyé vált utódaira. Szent Istvánt végakarata szerint az általa alapított székesfehérvári székesegyházban temették el, egy újrafaragott római márványkoporsóban, amelynek díszítésén angyalok láthatók, akik a mennyei Jeruzsálembe viszik az elhunyt testét. A korai, vagyis 1250 előtti magyar király- vagy szentlegendák lelkiségének sajátos vonása a Mária-tisztelet. Ezekben többször találunk imaszövegeket a különféle szentek szájába adva. Különösen Szent Istvánnál és Szent Gellértnél feltűnően erős a Mária-tisztelet.
A keresztény Mária-tisztelet szervesen, harmonikusan forrt össze pogánykori elődjének kultuszával. Kálmány Lajos, Bálint Sándor bizonyította, a nép képzeletében a szeplőtelenül fogant Mária nem vehette át a pogánykori istenanya minden feladatát és funkcióját, különösen a termékenységhez, a termékenység-varázsláshoz kötődőket, ezért ezeket Mária anyjához, Szent Annához kapcsolták, akit egyszerűen Úrnőnek szólítottak, amint ezt Szent Gellért legendái is tanúsítják. A honfoglaló magyarság mélyen tisztelt istenasszonya, a Boldogasszony népünk történeti tudatát, mitologikus gondolkodásának jellegadó ismérveit is erősíti.
Az asszony eredetileg királynét jelentett, amint az úr,uramméltóságnév eredetileg az uralkodásra következőt szokta jelenteni, vagyis a királyi hercegnek, a magyar trónörökösnek járó megszólítás volt. A Győr-Sopron-Moson megyei Asszonyfát (Asszonyfalva, ma Ostffyasszonyfa) egy 1235-ből való oklevelünk „Terra populorum Reginae”, vagyis „a királyné népe földjeként” említi. A magyar asszony szónak a német Frau (Fruwe) szóhoz hasonlóan még sokáig „úrnő” marad a jelentése. Calepinus a domina magyar megfelelőjeként csak az asszony fogalomszót említi. „Ave domina angelorum: iduezlegy angeloknak azzonya” – olvashatjuk a latin mondat fordítását a Cornides-kódexben. (A XVI. században a főrendi férjes nők titulusa az „asszonyom”, mégpedig „úrnő” értelemben, az asszony jelentése az úrnak teljesen egyenrangú párja. Az asszonykodikpedig uralkodikjelentésű. Régen a királyt uralták, vagyis szolgáltak neki, a királynét pedig asszonyolták, amint ezt Károli Gáspár Biblia-fordítása is bizonyítja.) Az úr kifejezés értékcsökkenése az idők folyamán igen erőteljesen érzékelhető, míg az asszonyom titulus sokáig megőrizte eredeti jelentését a polgári társadalomban a cselédek ajkán is, amikor a ház úrnőjéről beszéltek. A XIX. század elején még nagy becsülete volt ennek a szónak, amikor a leány megnevezést helyettesítették a kis asszony/kisasszonykifejezéssel. A múlt század végére azonban a társas érintkezésből teljesen eltűnt, ekkor már nem társadalmi rangot, hanem hívatást, foglalkozást jelölt, például varrónőt.)
A Czuczor-Fogarasi szótár még a múlt század hatvanas éveinek nyelvhasználatáról is azt mondja: „Még ma is némi kitűnő jelentése van azoknál, kik az úri nőket tekintetes nagyasszonynéven címezik.” A „nagyasszony” szónak újratámadt becsülete megnőtt, amikor vagyonos és előkelő polgári rendű matrónákat, különösen, ha jótékonyságukkal a közjóért kitűntették magukat, majd a legmagasabb közjogi méltóságot betöltő magyar ember feleségét is „nagyasszonynak” nevezték. Ebben a tudatosan szándékos szófelújításban, jelentésváltozásban nagy szerepe volt Szomory DezsőNagyasszonycímű színművének is, amelyben a „nagyasszony” Mária Terézia, akit természetesen csak az írói képzeletben szólítottak „nagyasszonynak”. (Az Érdy-kódexben Gellért püspök „tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy a Szíz Máriát ez Magyarországban Bódógasszonnak avagy ez világnak Nagy Asszonyának hívnák”Természetesen Szűz Mária közel ezer éves „nagyasszony” neve és a ma divatos „nagyasszony” között semmiféle lényegi-tartalmi kapcsolat nincs, az utóbbi két évszázados külön fejlődéssel vonult be a magyar szókincsbe.
A Mária-kultusz már a kezdetektől hatott a magyar államélet kialakuló stílusára is. Szent István koronafelajánlása a Napbaöltözött Asszony, a Patrona Hungariae kultuszának irányszabó jelképe. A székesfehérvári koronázó bazilikát Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, és egy Szent Anna kápolna is hozzátartozott. (Majdnem 500 éven át itt 36 királyt, 13 királynét koronáztak meg, egészen 1539-ig, János király és Izabella megkoronázásáig.) A budai várhegyen 1255-ben emeltek templomot Szűz Mária tiszteletére, amelynek Schulek Frigyes tervei alapján átépített épülete a Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismertebb nevén Mátyás-templom. A Mária-kultusz jelentőségét mutatja, hogy a középkori Magyarországot a Boldogasszony virágoskertjének nevezték.
A kereszténység egyetemes tradícióinak és a magyar nemzeti hagyományoknak a tudatos összekapcsolására példa a Boldogasszony és Szent István kultuszának összefonódása. A hagyomány szerint Szent István halálát augusztus 15-re, Nagyboldogasszony napjára tették, ekkor templomi emlékezés és törvénynap is volt. Szent László a törvénykezés napját augusztus 20-ra helyezte át, így alakítva ki egy közös, teljes Mária- és Szent István-kultuszhetet. Jelentőségét tekintve a sajátosan olasz Madonna-kultuszhoz mérhető, de jellegzetességében több szempontból is eltérő a magyarság számára a századokon át kiteljesedő Boldogasszony-kultusz.
A Szűz Máriáról szóló latin nyelvű prédikációk, prédikációskönyvek (Jacobus de Voragine, Bernardinus de Busti) nyomán keletkező munkák sorában külön hely illeti meg Temesvári Pelbárt alkotását: Stellarium coronae benedictae Mariae Virginis (1498) A Boldogságos Szűz Mária csillagkoszorúját készíti el, máriás prédikációkhoz gyűjt anyagot. A Napbaöltözött Asszony 12 csillagú koronájának megfelelően 12 könyvben tárgyalja a mariológiát. A könyv bevezetése himnikus szárnyalású. Az előszóban kifejti: munkájával elsősorban az egyszerű népnek prédikáló papokat akarja segíteni. Túlfűtött rajongással bizonyítani igyekszik, hogy az Istenanya volt az emberi történelemben a legszebb földi lény és a legnagyobb tudós is. Beszédeit példákkal tette szemléletessé, egyszerű előadásmódját ritkán váltja fel egy-egy művészi igénnyel kidolgozott jelenet. Aprólékos részletességgel dolgozta fel a szenvedéstörténetet. Olyan szemléletesen dialogizált formában vetíti elénk az Anya és Fia drámai találkozását a Golgotára vezető úton, hogy valósággal egy előadható misztériumjáték szövegének benyomását kelti.
A 16. századtól kezdve a templomi himnuszok nyomán néphimnuszok, nemzeti himnuszok keletkeztek. Magyarországon sokáig az „Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga” és a „Boldogasszony anyánk” kezdetű vallásos dalokat énekelték a nemzeti himnusz szerepét is betöltő néphimnuszként. A Boldogasszony anyánk egyik legrégibb, Pannonhalmán őrzött kéziratában olvashatjuk: Melodia De beata Virgine Habet Notam Propriam, vagyis a Boldogságos Szűzről szóló éneknek saját dallama van... A zenével, énekléssel összeforrott himnusz irodalmi műfaját reprezentáló, a szövegét és dallamát tekintve is igen értékes Boldogasszony anyánk történeti jelentősége felmérhetetlen – a reformátusoknál a Tebenned bíztunk zsoltáréhoz hasonlóan – a magyarság nemzeti tudatának, európaiságának és megmaradásának történetében.
Gazdag formában jelentkezik a gótikában a Mária-tisztelet, költőiségben mindmáig nem éri utol ezt a magassági pontot a későbbi Mária-kultusz. A keresztény ókorban gyökeredző Mária-ünnepek részben az Úrnak is ünnepei. Március 25 Az angyali üdvözlet, (Gyümölcsoltó Boldogasszony) február 2-án Jézus bemutatása a templomban, (Gyertyaszentelő Boldogasszony) a nagy ünnep augusztus 15-e: Mária mennybemenetele. Középkori gótikus ünnep november 21-én Mária bemutatása a templomban, amely egy apokrif keleti evangéliumra vezethető vissza. Mária Szeplőtelen Fogantatásának (Mária Immaculata) ünnepe december 8. Augusztus 5-e pedig Havas Boldogasszony. A negyedik római bazilika, a Santa Maria Maggiore felszentelésének ünnepe. A bazilika épülete korábban törvénycsarnok volt, Nagy Konstantintól kapta a pápa templom céljára. Egy patrícius házaspár és a pápa is az Esquilinus-dombon nyári melegben hóesést láttak álmukban. Innen a név Havi vagy Havas Boldogasszony. Imák, énekek ezrei szóltak a Szűzanyához, kérték közbenjárását Fiánál...
Ébrenlét és Álom határánál vagyunk. Egy olyan világ él bennünk, melynek megálmodása csakis rajtunk múlik.
Méltón őrizzük-e magyarságunk szellemét? Vállaljuk-e a ránk tornyosuló feladatokat, és ennek tükrében nyugodtan álomra hajtjuk a fejünket? Megszólít-e szívünk a szóra, mely a Hazáért remeg? A MAGYAR ÁLOM selyemképem beavatókódokat tartalmaz.
Egy másik Világba avat be. Ha nyitott vagy rá és tettrekész, bármikor beléphetsz ebbe a Napfényes világba melynek megvalósítása csakis rajtunk múlik. A Napbárkán utazva érkezünk meg a Fény Országába, és ez a bárka mint egy virág kelyhe oltalmazón körbeölel minket.
A képemen ez a kehely a Szent Családot öleli körbe, melynek minőségét Őseink hagytak reánk. A Szent szó alatt én most azt a letisztult ősi minőséget értem, aki megtestesült a világunkban. Aki magába álmodta és magában hordozta a Napot. A NAP még mindig süt ránk, s utunkat egyengeti. Vállaljuk-e ÖnMAGunkat, a magyarságunkat? Magunkhoz vesszük-e a ősi hitünket? Megnyitjuk-e vele a Fény Országát, és tetteinkkel ide a Kárpát -medencébe helyezzük? Eljött az idő, s most van. Ébredjekek MAGOK! Alkossunk Egységet, Egy Célt, s Egy Akaratot! Áldás!
Szokolai- Lendvai Katalin
ŐSI INTELEM Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában.
Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.
Az Új Világ beköszöntével, eljött az ideje,
hogy nők megtalálják Önmagukban az eredendő női minőségüket, azt a minőséget amit a kezdetektől fogva képviselnek.
A saját értékrendeinket magunkból kell előhívnunk,
nem pedig a társadalmi elvárások kell megfelelnünk.
Mi nők sokan hordozunk magukban,
olyan sérelmeket, fájdalmakat, elnyomásokat,
amelyeknek kitisztítása és gyógyítása, letétele,
most már nagyon időszerűvé vált.
Hosszú évszázadokon keresztül cipeltünk magunkkal
különböző mintákat és beidegződéseket,
amelyek nem belőlünk fakadnak hanem szüleink, családtagjaink, a társadalom beidegződését,
szemléletmódját vittünk tovább és adtuk át mi is gyermekeinknek.Folytatás
" A Fény gyermeke vagyok. Szeretem a Fényt. Szolgálom a Fényt. Fényben élek. A Fény vezet, gyógyít, átalakít és megvilágít. Áldom a Fényt. A Fény bennem van. Egy vagyok a Fénnyel. A Fény én magam vagyok!"
Számláló
Indulás: 2010-01-10
Ahonnan látogatják az oldalt
Időjárás
Minden embernek kell valami hitvallása legyen. Valami elintézni való feladata ezen a földön. Amíg van feladata, addig él, amikor nincsen több, akkor meghal.
Wass Albert
(Ember az országút szélén)
Magyarok Istene nézz reánk!
Magyarok Istene, nézz reánk!
Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.
Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.
Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
Írta: Áhimré
Feketéné Lendvai Katalin
Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)
HITVALLÁS
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Székely Miatyánk
Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál,
Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál.
Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk.
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bizott.
Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod.
Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg.
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved.
Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk.
Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk!
Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia,
Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka.
A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál,
Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál;
De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet!
Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt.
Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked,
Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet.
Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett.
A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?
Merészebb mint más népeké?
Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé.
Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt.
Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog,
Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog.
Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk.
Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk,
Hiszünk most,s hiszünk mindörökké
ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!
Wass Albert: Hontalanság hitvallása
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
1947
Ősi Fohász
(Minden nap fényesítsd át előtte tested)
Krisztus kérlek, teljesítsd ki testemet!
Fényesítsd fel Szellemem!
Lelkem járd át a békesség Fényével,
Krisztus szent erejével!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Védelmez a gonosztól, a rontástól, az Ármánytól!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Áldás, békesség a Magyar Népre, minden emberre!
A Krisztusi utat követem, azt soha el nem vetem.
Áldás, békesség!
Földanya tisztellek és becsüllek, szívemben szent helyre helyezlek.
Add meg számomra az élet kenyerét, a bölcsesség tűzét.
Ne engedj hiányt szenvedni semmiben, gondoskodj éltemről, holtomról!
Gyökereimet újítsd meg, erősítsd meg.
Engedd, hogy az ősi tudás újjáéledjen bennem.
ÉG Atya FÖLD Anya egyesüljetek bennem!
Költözzék békesség a szívembe, Krisztus szent Szívével egyesülve.
Védelem a rossztól, védelem a gonosztól mit ember teremtett: - Kérlek Istenem, ne engedd, hogy ezek a teremtények hatással legyenek rám,
ártó szándékkal közelítsenek felém!
Krisztusi bölcsődben védve vagyok,
Áldott vagyok, mert TE munkálsz a szívemben és az egész lényemben.
Emberi rosszakarat messzire elkerül engem,
Isten tenyerén hord engem.
Bőség és teljes élet részem, mi Istentől megadatott,
s ezért néki én hálát mondok.
Áldott legyen az ÚR!
Áldott legyen a Teremtő!
Dicsőség az Ő Angyalainak és Udvartartásinak.
Krisztus légy áldott, a dicsőség fénye övezzen!
Hozz áldást a Földön minden emberre, védelmezd őket Szent Szellemeddel!
Áldott legyen minden ember, aki magába fogadja ezt az imát!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
A magyar Mária-kultusz a pogány kori Boldogasszony mítoszából és a kereszténység Mária-tiszteletéből táplálkozik. Őseink hite szerint a virágzó és termő, a diadalmas asszonyiság megtestesítője, a patriarchális törzsi magyarság ellenpontja a Boldogasszony, aki gyermekeiről, eledelről, gabonáról, jószágról gondoskodott, és a termékenységet, a jóságos, ajándékozó kedvet, a bőséget jelképezte. (A gyerekágyas nő ma is a Boldogasszony ágyát fekszi, az újszülött örömére a Boldogasszony poharát szokás kiinni.)
Súgó
Frissítés
