A folytat�sban - tulajdonk�ppen - egy "haszn�lati �tmutat�" van.
Nem is igaz�n �nmagadhoz, hanem - ha esetleg - olyas valakivel tal�lkozol, aki "fura," akkor legyen n�mi inform�ci�d, mi, mi�rt t�rt�nik. :)

A MEGVIL�GOSOD�S HAT�SAI

A teremt�s folyamat�ba mer�l� tudati rendszerek a begy�jt�tt inform�ci�k �rtelmez�se sor�n olyan felismer�s sorozatokon mennek �t, amelyek eredm�nyek�ppen felfogj�k �s meg�rtik a teremt�s m�k�d�s�t, eredet�t �s c�lj�t. Megismerik a vil�got m�k�dtet� egyszer� alapt�rv�nyeket �s �ltal�nosan �rv�nyes �sszef�gg�seket, valamint az ezek kombin�ci�ib�l ered� soksz�n�s�get �s bonyolults�got. Ezt a folyamatot nevezz�k megvil�gosod�snak, gn�zisnak, egys�gnek. A buddhizmusban ennek fokozatait, az �rz�ki vil�gt�l val� elfordul�st n�gy szakaszra bontva tan�tj�k.: 1. A t�vols�gtart�s a k�lvil�ggal szemben, az �r�m �s nyugalom�rzet megtapasztal�sa. 2. A vizsg�l�d�s �s k�vetkeztet�s n�lk�li koncentr�ci� �llapota. 3. Az �r�m�rzet megsz�nik, viszont megmarad a nyugalom. 4. Elt�nik a nyugalom�rzet, csak a tiszta �ntudat �s kiegyens�lyozotts�g van bennem. A megvil�gosod�shoz sz�ks�ges n�gy szellemi gyakorlat, elm�lyed�s a k�vetkez�.: 1. A t�r hat�rtalans�g�nak tudata. 2. A megismer�s hat�rtalans�g�nak tudata. 3. A dolgok val�tlans�g�nak (�ress�g�nek) tudata. 4. Az �ress�gnek, mint a gondolat t�rgy�nak a tudata.

Szepar�torcs�k.

A teremtett vil�gban minden dolog muland�, v�ges, v�ltoz� �s �ppen ez�rt viszonylagos, szubjekt�v, vagyis l�nyeg�t tekintve ill�zi�. A l�tez�s az, ami minden dolog k�z�s l�nyegek�nt �lland�, �r�k �s halhatatlan, v�gtelen �s val�s�gos mibenn�nk. Ennek felismer�se �s meg�rt�se az igazi tud�s, amely azut�n biztos alapul szolg�l az intelligens �rtelem sz�m�ra a vil�gban val� eligazod�shoz. Az eg�szet �tfog�, egyetemes szeml�let vil�gk�pet ad a l�leknek. Kereteket k�n�l elm�je sz�m�ra a min�l pontosabb megk�l�nb�ztet�shez �s �t�lkez�shez, a d�nt�sek meghozatal�hoz, az �rt�krend kialak�t�s�hoz, egysz�val megmutatja a lehet�s�geket �s az aktu�lis k�pess�geket a tudata sz�m�ra. Ez a l�lekben �rz�d� �s m�k�d� szellem, mint inform�ci�halmaz �ntudatra �bred�se, a val�di feln�tt� v�l�s, mely nem az ideiglenesen felvett fizikai test biol�giai kor�t�l f�gg, hanem az entit�s hasznos inform�ci�tartalm�t�l. Az �ntudatos, intelligens teremtm�nyek, a lelkek az egyetlen l�tez� szubjekt�v, lok�lis inform�ci�halmazai a megnyilv�nul� teremt�sen bel�l. Mindenkoron egyediek �s �let�k c�lja a k�rnyez� vil�guk felfedez�se, megismer�se. Inform�ci�kat gy�jtenek �s adnak tov�bb a m�k�d�s�k sor�n, valamint ezeket feldolgozz�k, �rtelmezik, rendszerezik, reag�lnak r�juk. Alapvet� c�ljuk a konzisztens fennmarad�s �s a boldogul�s, a harm�nia el�r�se, illetve a strukt�r�jukb�l ad�d� v�gyak, tervek �s k�sztet�sek megval�s�t�sa (a teremt�s). Ennek �rdek�ben t�rekszenek �nn�n v�ges idej� l�t�k elny�jt�s�ra min�l hosszasabban, vagyis az �l�l�nyek menek�lnek a pusztul�s, a hal�l el�l (l�sd: A haland� �r�kl�t c�m� �r�st). Az Isten a teremt�sben a lelkek �sszess�ge. �nmag�b�l kelti minden teremtm�ny�t az id�beli visszacsatol�s k�sedelm�nek k�pr�zata �ltal, �s gener�lja szakadatlanul a t�le f�ggetlennek l�tsz� ill�z�rikus l�t�ket, ak�r egy �lomvil�got. A teremtm�nyek megvil�gosod�sa az, amikor v�laszt kapnak a k�rd�seikre a sz�mukra legl�nyegesebb dolgokr�l.: Ki vagyok �n? Mib�l vagyok? Mib�l van a vil�g? Ki csin�lta �s hogyan? Honnan ered�nk? Hov� tartunk? Mi a c�lja �s �rtelme, mik a t�rv�nyei ennek a vil�gnak? Mi az �n dolgom, hol a helyem a mindens�gben? Mi a megold�s az �letem sor�n felmer�l� probl�m�kra? Sz�mos k�rd�st tesz�nk fel, melyeket val�j�ban az Isten, a L�tez� k�rdez �nmag�t�l benn�nk, �ltalunk �s rajtunk kereszt�l. Amikor pedig megtal�ljuk r� a v�laszokat, az Isten maga az, aki �ntudat�ra �bred benn�nk s fedezi fel saj�t mag�t. Ez az �nfelismer�s folyamata, az �nvizsg�lat, melyr�l l�nyeg�ben az eg�sz teremt�s sz�l. Az al�bbiakban �sszefoglaltam azokat a legfontosabb (szem�lyes) tapasztalataimat, melyek a megvil�gosod�sommal kapcsolatban �rtek. Rem�lhet�leg haszn�ra lesznek mindazoknak, akik ugyanezen az �ton j�rnak �s bizonys�gul szolg�l a sz�mukra arr�l, hogy nincsenek egyed�l az �nmaguk ut�ni kutat�suk sor�n.

Szepar�torcs�k.

A megvil�gosod�s hat�sai.:

1. Az ember tudata rugalmass�, mozg�konny� v�lik. Az �bers�g�nek, a dolgokra val� odafigyel�s�nek k�sz�nhet�en megedz�dik a figyelme, javul a koncentr�l� k�pess�ge �s gyorsul a gondolkod�sa. Ezzel egy�tt javul az asszoci�ci�s k�szs�ge �s n� a kreativit�sa is, az �j dolgok kital�l�s�ra �s megval�s�t�s�ra val� alkot�k�szs�ge.

2. Az �nmegismer�s folyamata sor�n, az entit�s inform�ci�halmaz�t t�redezett�, megosztott� tev� falak sorra lebomlanak, vagyis megkezd�dik a nagy visszaeml�kez�s �nn�n teljess�gemre. Eml�kk�pek mer�lnek fel a tudatalattimb�l, k�l�n�sen az alv�s tudati felszabadults�g�ban, felid�zve a r�gm�lt esem�nyeit, el�z� �leteket, t�voli t�rt�n�seket. Ezek az �bred�si g�t sz�nd�kos �tszak�t�s�val felhozhat�k az �brenl�tbe, �s hasznos tapasztalatokkal szolg�lnak a jelenlegi, aktu�lis szem�lyis�gem sz�m�ra a boldogul�shoz.

3. Az �lom �s �brenl�t hat�r�n, egyfajta medit�ci�s r�v�letben tov�bbi inform�ci�k is tudatos�that�v� v�lnak, amelyek addig nem voltak hozz�f�rhet�k a l�lek sz�m�ra a vil�geml�kezetben. Ez az akasha, a vil�g�ter (morfogenetikai t�r), mely az id�hull�mok frekvenciamodul�ci�j�ban, holografikusan �rzi a rep�l�si id�ben t�rolva a teremt�sre jellemz� aktu�lis mindentud�st. A megvil�gosodott szem�lynek lehet�s�ge van n�zel�dni az akash�ban, mint valami gigantikus adatbankban, amely sz� szerint minden esem�nyt t�rol az id�k kezdet�t�l az id�k v�gezet�ig az eg�szben.

4. �rdekes paradoxon, hogy b�r a tudat betekint�st nyerhet a mindentud�s �llapot�ba, amikor elvileg az eg�szben �rz�d� �s halmoz�d� teljes inform�ci�mennyis�ghez hozz�f�r korl�tlanul, m�gsem k�pes azt kezelni sem �rtelemmel, sem an�lk�l. A mindentud�sb�l val� inform�ci�nyer�s (olvas�s) technik�j�t ugyanis szint�n meg kell tanulni �s fokozatosan fejleszteni. Ehhez viszont �rtelemre van sz�ks�g, ami egyben korl�tot is szab az el�rhet�, megem�szthet� inform�ci�k el�. Az �rtelem nem k�pes kezelni az eg�szben l�v� mindazon inform�ci�kat, melyek k�v�l vannak a saj�t v�ges felfog�k�pess�g�nek hat�rain vagy logik�val kezelhetetlenek �s hasznos�thatatlanok.

5. A megvil�gosod�s nem �llapot, hanem folyamat, ami soha nem �r v�get. Mindig lehet f�ljebb jutni a tud�sban, m�g jobban elm�ly�lni benne. Mert a tud�s, az inform�ci� valamely halmazr�l, mindig csak r�szleges lehet, a teljess�get csak a v�gtelenben �ri el, vagyis soha.

6. A megvil�gosod�s folyamata sor�n a vil�g megismer�s�ben eljutok addig, ameddig �rtelemmel �s felfog�k�pess�ggel egy�ltal�n el lehet jutni. Ezt nevezhetj�k ak�r a vil�g v�g�re val� eljut�snak is, ahonnan azt�n nincs tov�bb. Innen m�r csak visszafel� lehet menni, a m�r kor�bban megismert dolgok fel�, �s elm�ly�lni benn�k (a teremt�s frakt�lis szerkezet�ben) a v�gtelens�gig. Ez azt jelenti, hogy a megvil�gosodott szem�lynek imm�ron van r�l�t�sa az eg�szre, a teljes teremt�sre. �rti annak alapelveit, szab�lyait, t�rv�nyeit, �sszef�gg�seit, rendszer�t, eredet�t �s c�lj�t, s l�tja benne �nn�n elfoglalt hely�t. �s ez j�. Tudom ki vagyok, az anyagi vil�gban k�r�l�ttem rohang�l� t�bbi l�lekkel ellent�tben.

7. Az �rtelmem a vil�g esem�nyeinek, �s azok bels� �sszef�gg�seinek ismerete �ltal egyre hat�konyabban k�pes kezelni az el�tte felmer�l� probl�m�kat �s ellentmond�sokat, b�r azokat megsz�ntetni nem tudja, hisz a m�k�d�s�b�l k�vetkez�en � maga hozza �ket l�tre. A l�te sor�n minden l�tez� rendszer megteremti a maga probl�m�it, melyekkel azut�n foglalkozhat am�g csak akar.

8. A tudatom a medit�ci�s gyakorlatok sor�n megtapasztalja az �rtelem n�lk�li �llapotot is. A probl�m�k az �rtelem m�k�d�s�nek sz�neteltet�s�vel elt�nnek, hisz csak annak a sz�m�ra, abban l�teznek. Ez lesz a nirv�n�ba l�p�s kapuja a k�s�bbiekben, a form�k vil�g�nak (a fel�lt�tt testnek) elhagy�sa ut�n.

9. A val�s�g misztikus l�nyeg�nek felismer�s�b�l ered� felszabadult, m�ly �r�m t�lti be a tudatom. Ez a tiszta boldogs�g, az ellazul�s, megnyugv�s, �lvezet �s bels� nyugalom �llapota a sz�momra.

10. A megvil�gosod�s sz�mos meglepet�st tartogat a l�lek sz�m�ra. Amikor bek�vetkezik, pontosan tudod, hogy igen, Ez Az! V�gre megtal�ltad, r�j�tt�l, el�rted, meg�rtetted �gy, ahogy van. Szemernyi k�ts�ged sincs a helyzeted fel�l, mert pontosan tudod, hogy megtal�ltad a megold�st. Ugyanakkor azonnal l�tni fogod, hogy egy�ltal�n nem olyan �llapot ez, mint azt el�z�leg b�rki v�rn� �s elv�rn�, rem�ln� vagy gondoln� mag�ban. Egyr�szt ezzel a szem�lyis�g, a szubjekt�v �n sz�m�ra semmi sem v�ltozik meg a szem�lyes vil�g�ban, vagyis minden ugyanolyan lesz, mint kor�bban volt (� maga is). Nem lesz t�le egyb�l t�k�letes, sem halhatatlan vagy csodat�v�. Nem vonhatja ki mag�t a t�rv�nyek al�l, s k�l�nleges isteni k�pess�gei sem t�madnak csak �gy, magukt�l. M�sfel�l viszont minden megv�ltozik, mert ett�l kezdve m�s szemmel tekintek magamra �s a vil�gra. M�s lesz az inform�ci�k visszacsatol�d�si �tvonala (strukt�r�ja) bennem, vagyis a szem�lyis�gem fokozatosan megv�ltozik, �t�r�dik. Az elk�l�n�lts�g tudata helyett az egys�g tudata er�s�dik meg bennem �s kialakul a magasztos gondolkod�s� isteni �nem. Az, Aki mindig is szerettem volna lenni, csak �ppen kor�bban k�ptelen voltam megfogalmazni (a tud�s hi�ny�ban) kell� pontoss�ggal ezt a v�gyamat.

11. A megvil�gosod�s szubjekt�v n�z�pontjai �ppoly sokf�l�k, mint a megel�z� tudat�llapotok a l�lekben (mivel folyamatr�l van sz�). S�t, az elnyert szabads�gom ok�n m�g sz�mosabbak lesznek, ahogy folytatom az �nvizsg�latom a meg�rt�s f�ny�ben. Teh�t nem csak egyf�le tudat�llapotr�l van sz�. Van ezek k�z�tt olyan, ahol van �s m�k�dik az �rtelmem, �s igyekszik min�l t�bbet felfogni �s rendszerezni a tudatomon kereszt�l�raml� komplex inform�ci�kb�l. Ez lesz a b�lcsess�g, a dolgok bel�t�s�b�l fakad� meg�rt�sben val� elm�lyed�s. Van olyan n�z�pont is, ahol nincs �rtelem. Ott csak a tiszta �s szeml�l�d� figyelem l�tezik, a tudat legalapvet�bb �llapota, ahol egyszer�en csak vagyok �s �rz�kelek. Ekkor megfigyelhetem a l�tem centrum�t, mintegy k�v�lr�l n�zve magamat a bels� t�kr�z�d�seim �ltal. Vagy lehetek �nn�n l�tem k�zep�ben, a forr�spontban. Abb�l a pontb�l n�zhetem a minden l�tez�t, ahonnan az Isten l�tja azt, egyszerre az eg�szet id�tlen�l, az egyhegy�s�g �llapot�b�l. Ez egyben a teljess�g �s mindentud�s �llapota is, ahol szabadon mozoghatok a l�tez�sben. B�rmely pontj�b�l megszeml�lhetem a mindens�get, mert annak minden pontja �n magam vagyok, sz� szerint �n.

12. A megvil�gosod�s k�vetkezm�nyek�nt az �rt�krendem alapvet�en megv�ltozik. Mindez annak megl�t�s�b�l fakad, hogy a teremtett vil�g muland� �s ill�zi�, m�g a l�t �r�k �s val�s�gos. A l�tez�s az egyetlen val�s�g �s nincs m�s ezen k�v�l. Minden ami van, ebben van, mint virtu�lis t�kr�z�d�s az �nmaga sz�m�ra megnyilv�nul�ban. A teremt�s j�t�kk� v�lik a sz�momra, c�lir�nyos tudati tev�kenys�gg� magasztosul a figyelmem lek�t�se �rdek�ben. Ennek k�sz�nhet�, hogy a nirv�n�b�l a tudatom mindig dinamikusan visszat�r a saj�t �lomvil�g�ba �s teremteni kezd, belemer�l az ill�zi�iba. Azt�n ha t�l sok lesz a teremt�semben a zavar �s a probl�ma, amit a r�szhalmazok okoznak a m�k�d�s�k sor�n egym�snak, akkor egyszer�en kimenek�l�k bel�le, �s ezzel v�geredm�nyben megsz�ntetem azt. Ekkor van lok�lis sz�net a teremt�semen bel�l, az eg�sz valamely r�szrendszer�ben. Pontosan �gy, ahogy az �lom is egy beiktatott sz�netet k�pez az �brenl�t nappali szakaszai k�z�tt.

13. A megvil�gosod�sra t�rekv� l�lek munk�j�t figyelemmel k�s�rik az univerzum felettes vezet�i, legb�lcsebb entit�sai, valamint a Mindenhat� (Megtart�) is. Sz�ks�g eset�n k�l�n foglalkoznak velem �s tan�tanak, t�bbf�le m�dszerrel. Ez t�rt�nhet telepatikus metakommunik�ci� �tj�n, besz�lget�ses tan�t�ssal vagy k�zvetlen megtapasztal�ssal (elviszik a lelkem valahov� �s megmutatj�k amit kell), illetve tud�s �t�ltet�ssel. Ilyenkor a vezet� egy nagyobb, s�r�tett inform�ci�s csomagot k�ld �t a lelkemnek, ami bennem fokozatosan kibomlik, mintegy rejt�lyes m�don eszembe jut valahonnan. Ezt a tud�st �gy fogom �rz�kelni magamban, mintha �n j�ttem volna r�, �n gondoltam volna ki, s ez�rt a saj�tomnak fogom tekinteni. Mivel az �zenet ilyenkor a saj�t �rtelmi rendszerem logikai ford�t�j�n (�rtelmez�j�n) megy kereszt�l �s t�rol�dik el, k�nnyebb befogadnom, mint egy k�v�lr�l �rkez� �zenetet. Ennek oka a kommunik�ci� sor�n haszn�lt fogalomnyelv szerkezet�ben rejlik. Mindenkinek k�nnyebb meg�rtenie �nmag�t, mint valaki m�s gondolatait. Ez�rt az Isten mindig bel�lr�l tan�t �s sz�l hozz�m, bennem, �ltalam.

14. A megvil�gosodott szem�ly ismeri az isteni szent�ly legbels�bb titkait is. A felettes vezet�kkel val� hat�konyabb kapcsolattart�sa �rdek�ben kaphat k�l�n id�sz�l vonalat, k�zvetlen �sszek�ttet�st is hozz�juk, ak�r a Mindenhat�hoz is. Ez nagy kegy a vezet�k r�sz�r�l, mert ilyenkor egyben kiemelt v�delemben �s gondoskod�sban is r�szes�l az illet� l�lek. Egy buddh�ra m�sk�pp vonatkoznak ugyanazok a k�z�ss�gi t�rv�nyek, mint a t�bbi l�lekre. Aki �nmaga mester�v� lett, annak nincsenek b�r�i, csak b�r�l�i.

15. A spont�n (meglepet�sszer�en) ad�d� helyzetekben a bennem felmer�l� k�rd�sekre azonnal megjelenik a lelkemben a v�lasz, gyakorlatilag gondolkod�si �s eml�kez�si (k�sedelmi) id� n�lk�l. Ez val�sz�n�leg a k�zponti f�nykvantumom egy ciklusideje alatt j�tsz�dik le, fut �t rajtam szabadon a mindentud�sb�l kiindulva, mivel m�r nem m�k�dnek felt�tlen�l azok a f�kez�rendszerek az elm�mben, melyek elz�rn�nak a megold�st�l. Ebb�l k�vetkezik, hogy a megvil�gosodott szem�ly mindenre azonnal k�pes reag�lni, v�laszolni, amennyiben az �rtelme nem g�rd�t akad�lyokat a benne �raml� inform�ci�k el� (megfelel� tudat�llapotban).

16. Ki�g �s elt�nik bel�lem az �rz�sek m�ly, teljes intenzit�s� �t�l�se, bele�rtve a szeretetet, f�jdalmat, a j� �s rossz dolgokat. Az eg�sz �letem egy fel�letes, illuz�rikus j�t�kk� v�lik a sz�momra, amit bel�lr�l szeml�lek �s igaz�b�l nem �rinti meg a tudatom �gy, mint r�gen. A bens�m nyugodt, szinte m�r k�z�mb�s lesz a vil�g v�ltoz�saival szemben. �gy kezelem az �letem, mint valami elvont tev�kenys�get, saj�tos sakkj�tszm�t, amelynek nincs a sz�momra komoly t�tje. Hisz mit vesz�thetek az ill�zi�imon k�v�l? Azokat meg am�gy is mindenf�lek�ppen elvesz�tem, ahogy sz�tfoszlanak az id�ben.

17. Meg�rtem, hogy minden tud�s akkor v�lik igaz�b�l haszn�lhat�v� �s �rt�kess�, ha a vele kapcsolatos megismer�s folyamata k�rbe�r, vagyis visszaz�r�dik �nn�n kezdeteihez, egy ciklikus rendszert k�pezve. A val�di tud�s az, amikor a tud�ssal �s annak ellent�t�vel is rendelkezem. Egyar�nt ismerem a pro �s kontra �rveket, vagyis �tl�tom az eg�sz helyzetet.

18. A szem�lyis�gem fokozatosan el�regszik �s megnyugszik, amolyan nyugd�jass� v�lik, f�ggetlen�l a fizikai testem kor�t�l. Ez azzal is j�r, hogy alapvet�en elt�nik bel�lem a fiatalkori forr�fej�s�g �s lelkesed�s, valamint a karrierv�gy, az �rv�nyes�l�s �s a m�sok szem�ben val� elismer�sem ig�nye, v�gya. Nem akarok senkinek semmit bebizony�tani, nem akarok m�sokat meggy�zni, vel�k vitatkozni, harcolni, k�zdeni, mert tudom, hogy mindezt nem musz�j. Nem �rzem sz�ks�g�t a konfliktusnak, az �tk�z�snek. Hagyom menni a dolgokat a maguk �tj�n �s csak akkor avatkozom be, ha egy val�ban nagyon fontos dologr�l van sz�. A fontoss�g itt a buddha �rt�krendj�ben eg�szen m�st jelent, mint kor�bban. Els�sorban az isteni t�rv�nyek megval�s�t�s�r�l van sz� �s a testi l�t sor�n felv�llalt tev�kenys�gek fontoss�g�r�l.

19. Legf�bb �letc�lomm� v�lik a nyugodt, visszavonult, kellemes �s laza �letvitel. Csak semmi verejt�kes munka, er�lk�d�s, k�nl�d�s, gy�tr� k�nyszerek �s rabszolgas�g, hajt�s �s g�riz�s a szamsz�r�ban! Az �let sz�p, az apr� csod�k is �r�met okoznak amikkel szembes�l�k �s f�l�sleges �gy rohanni. Egyfajta meg�llapodott nyugd�jas �let ez. Az id�met kit�lti a "rendszeradminisztr�ci�s" tev�kenys�g (ev�s, alv�s, pihen�s, lak�hely karbantart�s, stb.) �s az alkot�s, elm�lked�s, szeml�l�d�s vagy az esetlegesen megl�v� p�rkapcsolat apr� �r�mei.

20. �rdekes m�don a szexualit�s, mint �r�mforr�s megmarad �s kiteljesedik, de elvesz�ti azt az �t�t� lend�let�t, szenved�lyt�l izz� forr�s�g�t, amivel kor�bban hatott r�m. Ink�bb �lvezetes j�t�kk�, massz�roz�ss� �s "birk�z�ss�" alakul ez, teh�t nem marad meg olyan szexnek, mint amilyen el�tte, kor�bban volt a sz�momra. G�tl�sok n�lk�l, felszabadult k�nnyeds�ggel �s term�szetes szem�rmetlens�ggel (mint az els� emberp�r a b�nbees�s el�tt m�g a paradicsomban) �lem meg azt, amit az emberek sz�mtalan t�rv�nnyel, tabuval �s szok�ssal igyekeznek elrontani �s korl�tozni az �let�kben.

21. Teljes ember (Adam Kadmon) vagyok �nmagamban, nem f�l. Egy ill�zi�kba mer�lt ember nem ismeri �nmag�t eg�sz�ben, csup�n egy r�sz�t. Ez�rt mindig van az �nj�nek egy olyan ter�lete, amit kiz�r, megtagad mag�b�l, ami fel�l �ppen ez�rt nem lehet tudatos. Ez az � �rny�kszem�lyis�ge, tudatalattija, a benne lakoz� s�t�t oldal, amivel mindig nyomaszt� szembes�lnie. A megvil�gosod�s sor�n ezt a r�szemet is vissza kell olvasztanom magamba, ami viszont szenved�ssel �s probl�m�kkal j�r. Nem t�lz�s azt mondani, hogy hal�los vesz�lyt jelent a tudatos �nemre a megtagadott r�szemmel val� tal�lkoz�s, hisz a kett� egym�s ellent�te. Az �sszeolvad�s �s kiegyens�lyoz�d�s akkor fejez�dik be a sz�momra, amikor felismerem, hogy a s�t�tebbik oldalam ugyanolyan f�nyess�ges �s magasztos megnyilv�nul�som, mint a vil�gosabbik. Innent�l kezdve teljes vagyok �nmagamban.

22. Az �nfelismer�sem (a teljess�gemr�l val� tudatoss�gom) eredm�nyek�ppen megn� az �nelfogad�som. A szeretetemet magam fel� ford�tom, �nmagamat szeretem teljes eg�szemben. �n mindig magammal vagyok �s mindig sz�m�thatok magamra. Mindenki m�s, k�ls� szem�ly csak ill�zi� k�r�l�ttem, �s �ppen ez�rt megb�zhatatlan, mert az ill�zi�k (emberek, t�rgyak, esem�nyek) folyamatosan j�nnek �s mennek, v�ltoznak az �ltalam �szlelt, teremtett vil�gban. �n viszont mindig megmaradok �nn�n orig�mban �nmagammal, �nmagamnak. �ppen ez�rt �n v�lok �nmagam legszeretettebb bar�tj�v� �s t�rs�v�, tan�t�j�v� �s tan�tv�ny�v�, k�z�ns�g�v� �s sz�rakoztat�j�v�.

23. A teljess� v�l�s azt is jelenti, hogy �nmagam Isten�v� �s S�t�nj�v� v�lok. A j� �s rossz tulajdons�gaimnak egyar�nt tudat�ban vagyok, egyenl�k�ppen. Ez a val�di szabads�g, amikor a szabad akaratom oly m�don k�pes �rv�nyes�lni, hogy �n d�nt�m el, megk�s�rtsem-e magam vagy sem. Engedjek a k�s�rt�semnek vagy ne. Hallgassak �nmagam egyik r�sz�re vagy ink�bb a m�sikra. Tudom, hogy b�rmilyen lehetek �s elfogadom magam ilyennek. �n vagyok �nmagam ura �s t�rv�nyhoz�ja. �n hozom meg a magam t�rv�nyeit, amelyek alapj�n azut�n �lek, d�nt�k, megnyilv�nulok m�sok (a k�ls� ill�zi�k) fel�. Ez persze azt is jelenti, hogy a k�lvil�g elvesz�ti kor�bbi jelent�s�g�t �s az ill�zi�kban felfedezett ellentmond�sok r�v�n l�nyegtelenn� v�lik a sz�momra. Sz� szerint "f�ty�l�k mindenre" �s mindenkire. Csak a saj�t fejem ut�n megyek, a saj�t magasztos elk�pzel�seimnek megfelel�en �s egyed�l csak �n korl�tozhatom, szab�lyozhatom magamat. Senki m�snak nem engedem meg, hogy f�l�m kerekedj�k, mert tudom, hogy senki sincs f�l�ttem. Ha m�gis egy�ttm�k�d�m a k�r�l�ttem l�v� t�bbi entit�ssal, a teremt�sem t�bbi r�sz�vel, akkor azt is a szabad akaratomb�l teszem, nem pedig k�nyszerb�l.

24. �nmagam megismer�se sor�n �tl�tom a szem�lyis�gemben ki�p�lt kondicion�l�st, amit a k�lvil�g adott nekem (k�nyszer�tett r�m) a sz�let�semt�l kezdve. K�pess� v�lok arra, hogy tetsz�sem szerint megv�ltoztassam ezeket a programokat, g�tl�sokat, szok�sokat, vagy elt�r�ljem �ket. G�tl�stalann� v�lok, a sz� j� �s rossz �rtelm�ben egyar�nt. B�rmit megtehetek �s annak az ellenkez�j�t is. Ez persze nem jelenti azt, hogy meg is fogom tenni, csup�n a lehet�s�get tudom imm�ron szabadon megadni magamnak. Nem k�pzelem t�bb� magamr�l azt, hogy "�n azt�n erre vagy arra soha nem lenn�k k�pes". De igen! Meg tudom csin�lni. S�t, arra is k�pes vagyok, hogy ellen�lljak valamely k�nyszer�t� er�nek �s ne tegyek meg valamit, amit kellene, ha �ppen �gy l�tom helyesnek. Ezt a k�pess�get, az �nmagam feletti uralmat nevezz�k �ltal�ban �nkontrollnak, de ez nem azonos a k�rnyezett�l eltanult �nkontrollal, hanem annak egy magasabb, tudatosabb szintje.

25. L�tom, hogy szinte mindenre k�pes vagyok. B�rmit meg tudok teremteni, mert �rtem a m�dj�t �s tudom mi kell hozz�, milyen m�veletek �ltal lehet el�rni valamely c�lt. K�pes vagyok megid�zni a legmagasabb szint� teremt� energi�t �s form�kba �nteni (kinyilv�n�tani) azt. B�rmilyen helyzetbe is ker�ljek, mindenre tudok magyar�zatot adni, mindenre van ments�gem, indokom, kifog�som, meg az ellenkez�j�re is. B�rmilyen probl�m�ra meg tudom tal�lni a legoptim�lisabb megold�st �s k�pes vagyok a nyilv�nval� ellentmond�sok ellen�re is elk�telezni magam mellette.

26. A megvil�gosodott szem�ly a gondolkod�sban logikus �s b�lcs, �s ez�rt ellentmond�sos felismer�sekre jut, amik t�tlens�gre, nyugalomra k�sztetik, k�rhoztatj�k �t. Ez�rt nem cselekszik f�l�slegesen, ez�rt viselkedik "nyugd�jask�nt". Ugyanakkor ha m�gis cselekedni kell, akkor tudja, hogy azt csak logikusan, ellentmond�smentesen lehet megtenni, ez�rt ilyenkor fanatikuss� v�lik. A b�lcsen meghozott d�nt�st fanatikus elsz�nts�ggal k�pes megval�s�tani. Ha fontos dologr�l van sz�, harcolni is k�sz �rte �s meghalni is.

27. A megvil�gosodott szem�ly a t�k�letes harcos, akinek f� c�lja pontosan a harc elker�l�se. Mindig k�szen �ll a cselekv�sre, de nem t�rekszik r� (nem keresi mag�nak a bajt). Mindent k�pes fel�ldozni a c�l, a siker �rdek�ben, mert nem ragaszkodik semmihez �s senkihez. A k�zdelem j�t�kszab�lyaihoz sem, mert azok is �nk�nyesen meghat�rozottak, ez�rt semmivel sem korl�tozza �nn�n ravaszs�g�nak kibontakoz�s�t. Mert az Isten is ravasz, de nem rosszindulat�. Ugyanakkor m�gis van benne ragaszkod�s, mert tudja, hogy milyen fontos minden ill�zi�, ami k�r�l�tte van, �s elfogadja azok szerep�t. Odafigyel arra, amit mondani akarnak neki a dolgok. L�tja, hogy a vil�gban minden tapasztalat �zenet vagy provok�ci� a sz�m�ra.

28. A harcban a b�lcs mindig ellentmond�sos strat�gi�t k�vet, ez�rt kiismerhetetlen �s meg�ll�thatatlan strat�gi�j�. Mert az Isten �tjai is kif�rk�szhetetlenek. A b�k�ben viszont logikus viselked�sre t�rekszik, hogy kiismerhet� legyen �s ez�ltal megb�zhat� a k�rnyezete szem�ben. Tudat�ban van annak, hogy minden utaz�s �s komoly v�ltoz�s a k�rnyezet�ben harci helyzetnek min�s�l. �ppen ez�rt ilyenkor az �bers�ge seg�ts�g�vel szabadul meg a szok�sait�l �s megr�gz�tts�geit�l, melyek akad�lyozn�k �s elveszejten�k �t. Mert az ellenfeled mindig a te strat�gi�d kiismer�s�vel kezdi, ahhoz igaz�tva a saj�t terveit. Az ellentmond�sos d�nt�sek egy vesz�lyes (harci) helyzetben �letment� fontoss�g�ak lehetnek, ez�rt nem f�l alkalmazni �ket.

29. A megvil�gosodott k�v�lr�l n�zve k�l�nc, �nfej�, boldog, g�tl�stalan, b�lcs, �r�lt, �vatos, �n�ll�, mondhatni sz�gyentelen �s pof�tlan id�nk�nt a viselked�se. Kil�g a sorb�l, nem akarja mag�t �lland�an elfogadtatni m�sokkal, b�r igyekszik elfogadhat�an viselkedni a sikeres kommunik�ci� �rdek�ben.

30. A megvil�gosodott szem�ly tudja, hogy az �let csak akkor teljesedik ki igaz�n, amikor a l�lek el�ri a megvil�gosod�st, teh�t ez a legfontosabb c�l mindenki (a teremtm�nyek) sz�m�ra, aki m�g nem jutott el id�ig. Ez�rt tan�tja, seg�ti a t�bbi entit�st, gyors�tva az �tjukat az egyetemes c�l fel�.

31. A megvil�gosodott szem�ly l�tja, tudja �s meg�li azt a bizonytalans�got, amit a vil�gr�l szerzett tud�sa ny�jt neki, a l�tez�s megismerhetetlen �s paradox l�nyeg�r�l. �tl�tja, hogy a legfontosabb dolog a j� t�rsas�g, a helyes viszonyul�s egym�shoz, a sz�nvonalas kommunik�ci� �s a szeretet, a szerelem, a maga legmagasztosabb tisztas�g�ban �s j�s�g�ban. Ez az a dolog (�rz�s, tulajdons�g), amely elviselhet�v� teszi a sz�munkra a l�tez�st: a szeretet, a szerelem egym�s ir�nt. Az, hogy �r�l�k a m�siknak �s boldog vagyok puszt�n att�l, hogy egy�tt vagyunk �s j�l megvagyunk egy�tt. Am�g k�t l�tez� megnyilv�nul�s szeretni k�pes egym�st, f�ggetlen�l az ellentmond�sokt�l �s konfliktusokt�l, melyek a teremt�st �rnyalj�k �s nehez�tik, addig nincs gond az �letben. Ez ker�l az �rt�krendj�ben legel�lre, az �t megillet� helyre, ahov� val�. K�pes vagyok �gy szeretni a m�sikat, mik�nt �nmagamat. A lehet� legm�lyebben, j�val azut�n is, hogy a vil�g s�t�t oldal�val val� szembes�l�s �s az ellentmond�sok m�r ki�res�tettek �s ki�gettek bel�l, megszabad�tva lelkemet a k�lvil�gt�l eltanult ill�zi�kt�l. Mert ahogy a f�nix mad�r is �nn�n hamvaib�l kel �j �letre, �gy �n magam is folyton �jra�lesztem �s teremtem a saj�t szeretetemet �s vil�gomat, tal�n m�g sokkal szebben �s �that�bban, mint amilyen az volt kor�bban (akkor, amikor m�g nem voltam tiszt�ban �nmagammal �s nem voltam �nmagam ura �s teremt�je).

32. Felismerem, hogy a S�t�n, mint az �nem egy r�sze val�ban csup�n a tan�t�m, kik�pz�m, aki a l�tez�s rossznak nevezett velej�r�ival, mell�khat�saival ismertet meg. A gonoszs�ggal �s gy�l�lettel, a puszt�t�ssal �s m�s negat�v teremt�sekkel. Mert a j� �s rossz dolgok tud�sa eg�sz�ti ki egym�st igazi (teljes) tud�ss� �nmagamr�l. A bels� �nem az�rt ind�t �tnak engem, a t�rl�ssel sz�let� embert egy reinkarn�ci�val, hogy �j szem�lyis�get, �j �letet tudjak magamnak n�veszteni, k�sz�teni, amely m�s lesz, mint az el�z�. Mentesen a kor�bbi �letek hib�it�l �s persze terhesen az �j �let hib�ival, amikkel megv�vhatom a magam harc�t. Ez a harc, amit mindenki �nmag�val v�v meg a vil�g, mint kivet�t�s seg�ts�g�vel, ez �rleli feln�tt�, b�lccs� az embert. Mint a mes�ben, ahol a kiskir�lyfi elmegy vil�got l�tni, szerencs�t pr�b�lni �s k�zben tapasztalatokat gy�jt, feln�tt� �rik, majd b�lcsen, harcedzetten t�r haza Atyj�hoz, aki � maga, csak "id�sebb kiad�sban". �s imm�ron felismeri, hogy r�videsen neki is lesz fia, aki majd � maga lesz, �s ugyanezt fogja csin�lni. A S�t�n, mint k�s�rt� a maga isteni szeretet�ben a pr�b�kat �ll�tja a kiskir�lyfi (teremtm�ny) el�, �s egy�tt �r�l vele a sikernek. Ha pedig elbukik az ifj�, kem�nyen megszorongatja, s f�jdalmakkal, szenved�ssel vezeti el a bel�t�s �s m�lyebb tud�s fel�. Ez adja a teremt�s szadista-mazochista jelleg�t, amely szint�n az ellentmond�soss�g�b�l fakad a rendszernek. �n magam vagyok az, aki k�nzom �s gy�tr�m magamat val�j�ban, s gondoskodom arr�l, hogy minden l�tben ott legyen a szenved�s.

33. A tanul�s �s a szenved�s egym�st�l nehezen elv�laszthat� jelens�gek. A szenved�sb�l tanul a l�lek, a tanul�s pedig olyan v�ltoz�sokkal j�r, a vil�gk�p �t�rt�kel�d�s�vel, �ldozatokkal �s d�nt�sekkel, melyek tudatos�tj�k a l�lekben, hogy a tanul�s egyben szenved�s is. A mennyorsz�gban csak boldogok vagyunk, de nem nagyon fejl�d�nk. A pokolba j�runk le (bukunk le) �ppen ez�rt, b�nbe esve �s a S�t�n kez�be adva magunkat gy�tr�sre, hogy tanulhassunk �s fejl�dhess�nk. A nagy szenved�s mindig nagy �ldozatokkal j�r �s sok tapasztalattal, gyors fejl�d�ssel. Vagyis aki sokat akar el�rel�pni az �ton, az sokat kock�ztat �s sokat szenved, �s sokat is vesz�thet, ha nem �ri el c�lj�t. Aki viszont kevesebbet, az lassabban halad, tov�bb �r, de tov�bb is tart az �tja. A S�t�n, mint a pokol vezet�je mindenkit�l beszedi a fejl�d�s �r�t, amit fizetni kell a v�ltoz�sok�rt. �gy is mondhatn�nk, hogy minden�rt amit nyersz, el is vesz�tesz sok m�s dolgot (ill�zi�t), amik addig voltak az �letedben. Ez a vesztes�g az, amit a tanul�s, a megismer�s, a beavat�d�s �rak�nt nevezhet�nk meg. Mert a tud�snak �ra van.

34. A legnagyobb �r, amit a tud�s�rt fizetned kell az, hogy amit tudsz, t�bb� nem tudod nem tudni. Vagyis �r�kre megv�ltoztatnak a tapasztalatok �s l�tni fogod, hogy soha t�bb� nem lesz �jra ugyanaz semmi, amilyen egyszer m�r volt. Semmi sem ism�tl�dik meg. Mindent elvesz�t�nk (j�t �s rosszat egyar�nt) �s ez�rt mindig dolgoznunk kell a k�v�natos dolgok �jrateremt�s�n. M�g egy buddha sem �lhet a teremt�sben munka n�lk�l. Az csak a nirv�n�ban, a forma n�lk�li vil�gban lehets�ges, hogy pihenjen a tudat �s szabadon id�zz�n a v�gtelen id�ben, a tulajdonk�ppeni id�tlens�gben. Ez�rt mennek a lelkek a f�nyl�nyek forma n�lk�li vil�g�ba. Ez�rt kev�s a form�k vil�g�ban mindig a mester, a megvil�gosodott, mert aki id�ig eljut, az mind elmenek�l a f�nyl�nyek vil�g�ba, kil�pve a szamsz�r�b�l. Mert l�tja �s tudja, hogy itt nem j� id�zni. Nem l�leknek val� hely a pokol. Mi itt csak �tutaz�ban vagyunk igen r�vid id�re, azt�n m�r rohanunk is tov�bb a boldogs�g �tj�n. Ez a legf�bb tan�cs amit egy buddha b�rkinek is adhat.: Szerezd meg a tapasztalatokat �s menj tov�bb. Ne �llj meg, ne ragadj le sehol, am�g azt nem �rzed, hogy marad�ktalanul boldog vagy �s teljesen kiel�g�t a helyzeted. Ez pedig csak a t�voli v�gtelenben tapasztalhat� meg a sz�munkra. �gy j� utat k�v�nok minden kedves l�lekt�rsamnak az �ton!

 

K�sz�lt: 2001.01. - 05.09.

 

Forr�s: http://esemenyhorizont.uw.hu/index.html

 

2011.01.14. 10:26, lendvaikati

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s