Sz�ntai Lajos P�LOSOK

K�pekkel megtekinthet�: http://www.kincseslada.hu/pilis/content.php?article.85

Sz�ntai Lajos
P�LOSOK

(el�ad�s jegyzet)

A p�losok �let�tj�t nem lehet teljesen �s biztosan v�gigj�rni, viszont vannak nagyon fontos t�rt�nelmi csom�pontok �s sorsfordul�k, amiket jobban meg lehet vizsg�lni, hogy k�zelebb juthassunk hozz�juk. A p�los az egyetlen magyar alap�t�s�, hivatalosan is elismert magyar szerzetesrend. Az �rp�d-korban sz�mtalan kir�lyi alap�t�s� szerzetesrend�nk �lt �s m�k�d�tt, viszont ezeket a rendeket soha nem jelentett�k be R�m�ba, �s nem k�rt�k R�ma j�v�hagy�s�t sem m�k�d�s�kh�z.

Ez az egyetlens�g teh�t nem azt jelenti, hogy val�ban az egyetlenek voltak, hanem a hivataloss�g �tj�t egyed�l �k v�llalt�k fel �s j�rt�k v�gig.

Ha valaki a p�los renddel foglalkozik, akkor m�r az ismerked�s kezdet�n k�l�nf�le neh�zs�gekbe �tk�zik. Mivel remete rendr�l van sz�, Remete Szent P�l els� remete rendje jelenik meg az � vall�sos tev�kenys�g�kben �s �let�kben. A P�los rend val�di, szerzetesi k�tel�kekt�l f�ggetlen remetes�gb�l indult ki.

�rdekes az, hogy egy T�r�k J�zsef nevezet� vall�st�rt�n�sz, aki R�m�ban v�gzett, arra figyelmeztetett, hogy a p�losok �seit nem lehet a sz� hagyom�nyos �rtelm�ben remet�nek nevezni. � h�vta fel arra a figyelmet, hogy azok a remet�k, akik a pilisi hegys�g barlangjaib�l indultak el a rendd� v�l�s �tj�n, l�pten-nyomon bej�rtak Esztergomba, �s bevitt�k a maguk k�sz�tette kosaraikat. Ezeket ott keny�rre, �lelmiszerre v�ltott�k, �s k�zben az esztergomi �rsekkel �s Magyarorsz�g z�szl�s uraival, t�bb napon kereszt�l elbesz�lgettek.
Erre az ellentmond�sra teh�t egy R�m�ban v�gzett egyh�zt�rt�n�sz h�vta fel a figyelmet �s hozz�tette, hogy akkor ezek a szerzetesek, a szok�sos �rtelemben nem is nevezhet�k remet�knek. A remet�kr�l azt kell els�sorban tudnunk, hogy a nagy egyh�z vonulataiban az�rt nevezik �ket remet�knek, mert olyan helyekre mentek lakni, amely helyek az emberk�z�ss�gekt�l nagy t�vols�gban voltak �s mag�nyban �lt�k az �let�ket. Hossz� �veken, �vtizedeken kereszt�l emberekkel nem tal�lkoztak, �s nem �rintkeztek. De a p�los aty�k �sei nem t�r�dve ezzel a meghat�rozott t�tellel, kij�rtak a barlangokb�l, a v�lgyekb�l �s bementek Esztergomba.
A P�los rend �lett�rt�nete kivonatos, �s m�solt form�ban maradt fenn. Gy�ngy�si Gergely p�los atya, aki a p�los rend gener�lisa volt, 1520-t�l 1522-ig, k�t �ven kereszt�l ir�ny�totta Magyarorsz�gon a p�los rendet. � �rt a r�gi aty�kr�l egy nagyon sz�p �s olvasm�nyos m�vet. Ezt a m�vet mi nem ismerj�k teljess�g�ben, mert nem maradt fenn. Egy m�solatot ismer�nk, az pedig t�red�kes, mert a legl�nyegesebb r�szekn�l lehet �rezni, hogy a m�sol�k v�letlen�l, vagy sz�nd�kosan kihagytak mondatr�szeket, s�t hossz� oldalakat, de m�g �gy sem tudt�k annyira megkurt�tani Gy�ngy�si m�v�t annyira, hogy n�h�ny nagyon l�nyeges vonatkoz�s ne szerepeljen benne.

Gy�ngy�si Gergely le�rja, hogy a p�losokat mi�rt nevezt�k remet�knek: „az�rt, mert mag�nyos barlangokban laktak.” De elmondja, hogy amikor a p�losok f� monostora fel�p�lt a H�rmas-forr�s t�v�ben a Szent Kereszt tisztelet�re, a templom bej�rata f�l�tt Vars�nyi Istv�n nevezet� p�los atya gy�ny�r� sz�p r�mekben szedett verse volt olvashat�. Ebben a versben fogalmaz�dik meg igaz�b�l az a t�tel, hogy mi�rt is nevezz�k a p�losokat remet�knek.

K�t meghat�roz�st tal�lunk: az�rt voltak a p�los �s�k, a r�gi aty�k remet�k, mert �ttalan, r�gen nem j�rt utakat fedeztek fel a s�r� erd�kben, s ez arra figyelmeztet, hogy nem menek�ltek az emberek el�l, hanem olyan utakon j�rtak, amely �sv�nyeken a k�z�ns�ges, haland� ember nem j�r, �s nem lehet vele tal�lkozni.

A m�sik fontos meghat�roz�s: a p�los aty�k az�rt voltak remet�k, mert a hegyoldalakban sz�tsz�rtan tal�lhat� barlangok m�lyeit j�l felkutatt�k. Az�rt remet�k, mert az �tjuk az emberlakta vil�gt�l j�val messzebbre vezet. N�pmesei fordulattal �lve, olyan utakon j�rtak, ahol m�g mad�r sem j�r, teh�t az � �tjuk ebb�l a k�z�ns�ges, haland� vil�gb�l kivezet.

Vajon mi�rt l�nyeges ennyire az, hogy �k a barlangok m�lyeit kikutatj�k, �s a felkutatott barlangok m�ly�b�l indulnak el? Els� pillanatban �gy t�nhet, hogy ez egy teljesen jelent�ktelen mozzanat, nyilv�n egy remete, egy mag�nyt keres� ember megkeresi a v�dett helyeket, visszavonul egy barlang m�ly�re, �s ott pr�b�l meg �ldeg�lni, de pr�b�ljuk meg, �s vonuljunk vissza 8-10 fokos h�m�rs�kletbe �s pr�b�ljunk ott �lni. Ez t�l hossz� ideig nem fog siker�lni. Viszont a p�losok azt mondt�k, hogy a r�gi remet�k nem egyszer�en megh�zt�k magukat a barlang m�ly�n, hanem a titkos, elhagyatott barlangokat felt�rt�k, felkutatt�k.
Ez azt jelenti, hogy azokban a barlangokban, valamit �riztek, ezek a barlangok valami�rt fontosak voltak sz�mukra. Itt lehet �rezni, hogy a p�los rend a magyars�g t�rt�nelm�ben mi�rt j�tszott olyan fontos szerepet. Amikor azt mondj�k a p�losokr�l, hogy �k „az �r�k b�lcsess�g �tjain j�rtak”, akkor tudnunk kell, hogy ennek a b�lcsess�gnek van egy helysz�ne, ahonnan ez a b�lcsess�g sz�rmazik. Ha egy barlangot tal�lunk a b�lcsess�g �tj�nak kezdet�n, akkor ez arra figyelmeztet benn�nket, hogy itt olyan tud�sr�l van sz�, amit nemzed�kek �r�k�tenek �s adnak tov�bb, vagy v�ls�gos esetben kult�r�k tov�bb�tj�k egym�snak, ami egy adott vil�g-id�szakban, - ha nem rejten�k el, - elpusztulna. Ez�rt kellett a Pilis ter�let�n ezeket a barlangokat felkutatni. Innen �rz�kelhet�, hogy az �sszes kr�nik�nk �s a p�los hagyom�ny is a p�los rend indul�s�t nem �zs�bhez, IV. B�la kort�rs�hoz k�ti, hanem sokkal t�volabbi m�ltb�l ind�tanak.

Az els� l�nyeges �llom�shely Szent L�szl� kir�ly idej�ben �rhet� tetten, egy V�c nevezet� remete a f�szerepl�. Ez a V�c nev� remete elhagyja a vil�gi dolgokat, mag�nyba vonul, �s hatalmas tud�sa van. I. G�za kir�lyunk az � tisztelet�re alap�tja meg V�c v�ros�t. Itt templomot �p�tenek Boldogasszony tisztelet�re, �s aki ismeri a legend�kat, tudhatja, hogy ennek a templomnak a hely�t egy csodaszarvas jel�li ki. Innen indul V�c, �s mivel l�tja, hogy az � tart�zkod�si hely�n templom, v�ros �p�l, tov�bb vonul �s bevonul a Pilis v�dett helyeire �s ott �l tov�bb.

Vannak sokkal r�gebbi sz�lak is, amelyek a honfoglal�s id�szak�ra ny�lnak vissza. Amikor a honfoglal�k be�rkeznek a K�rp�t-medenc�be, �s birtokukba veszik azt a ter�letet, amit Anonymus Atilla kir�ly v�ros�nak nevez, vagyis a Pilis sz�v�r�l van sz�, akkor ezek az �s szerzetesek, a r�g�ta nem m�k�dtetett barlang-szent�lyeket felkeresik, �s a titkaikat felkutatj�k. Egy elhagyatott �s elfeledett b�lcsess�g nyom�ban indulnak el, �s ez a p�los k�ldet�snek a legfontosabb vonulata: a m�lys�g. Ez egy olyan m�lys�g, ami nincsen a sz� szoros �rtelm�ben az id�h�z hozz�k�tve, olyan hagyom�ny, amely az �r�kk�val�s�ghoz k�t�dik hozz�. Ahogy a r�gi aty�k mondt�k: az �r�kk�val� tud�s �tjain j�rtak.

Mi�rt voltak ezek a barlangok ennyire jelent�sek? Amikor a p�losok kil�ptek a vil�g el�, �s lehet tudni, hogy egyre ink�bb olyan �letet �ltek, amely bizonyos k�t�tts�gek mellett a nagynyilv�noss�g el�tt t�rt�nik, a barlang tov�bbra is megmarad. Minden p�los kolostor mellett, minden p�los templom mellett ott tal�ljuk a barlangokat. A barlangok mell�l, amikor m�r rendd� szervez�dik a r�gi aty�k vall�sa, nem t�g�tanak a p�losok, mert �ppen a p�los rendbe val� bel�p�shez tartozik nagyon szorosan hozz�. Ez azt jelenti, hogy amikor r�gen valaki a felv�tel�t k�rte a rendbe, azt mondt�k az ifj� jelentkez�nek, hogy egy �v pr�baid�t el kell t�ltenie. Teh�t egy �vig lehetett azon gondolkodni, hogy a p�losok k�tel�k�be az illet� be akar-e l�pni, vagy nem. �s amikor eltelt az egy esztend�, �s felvett�k �t a p�losok rendj�be, akkor ker�l megint el�t�rbe a barlangok jelent�s�ge. A p�los beavat�s egy k�b�l k�sz�lt kopors�hoz tartozott hozz�. A p�los rendbe val� felv�tel nyit� szertart�sa �gy t�rt�nt, hogy a jel�ltet, aki az egy �v pr�baid�t let�lt�tte, ami egy el�gg� szigor� szab�lyzat betart�s�n alapult, akkor ebbe a k�b�l k�sz�lt kopors�ba befektett�k.

Az igazi nagy k�rd�s�nk �gy hangzik, hogy hol tal�lhat� ez a k��gy? Vannak forr�sok, amelyek �gy �rj�k, hogy a kolostor udvar�n volt l�that�. Ezt azonban teljesen biztosan kihagyhatjuk, mert az�rt l�tes�tenek egy kolostorba udvart, hogy ott k�z�ss�gi �letet �ljenek �s az a vall�s k�tel�kein bel�l, viszonylag szabadabb helyet k�pviseljen. Nyilv�nval� m�don nem k�tik az olvas� orr�ra, hogy hol volt ez a k�kopors�, de ha az ember tudja, hogy ezek a barlangok minden kolostor mellett fellelhet�ek – gondoljunk a Mecsekre, a Bakonyra, a Zempl�nre �s a Pilisre – akkor �rezhet� a szoros kapcsolat.

Vannak k�zelebbi p�ld�k, mint Budaszentl�rinc, itt is p�los romokat lehet l�tni, �s ott van mellette a B�tori barlang. A n�phagyom�ny szerint a p�los aty�k oda menek�tett�k a t�r�k el�l a kincseket. Kincseket a B�tori barlangban soha, senki nem tal�lt, mert nem ez volt a szerepe.

Az ifj� jelentkez�t teh�t levitt�k a barlang m�ly�re, �s ez volt a l�nyeg. Ugyanis ami�ta vil�g a vil�g a barlangoknak kett�s szerep�k volt. Egyfel�l minden barlang az emberis�g hajnal�t�l kezdve mened�khely�l szolg�lt �s ezzel egyen�rt�k� szerepe, hogy kultuszhely is volt. Kultikus tereket �p�tettek ki barlangok m�ly�n. A p�los hagyom�ny szerint, amikor el�rkezett a beavat�s ideje, akkor ez a cerem�nia a r�g�ta felfedezett barlangok m�ly�n t�rt�nt meg, teh�t l�tsz�lag �ttalan utakon levonultak a barlangok m�ly�be, a bels� termekbe, �s a bels� f�teremben semmi m�s nincs, mint egy hatalmas nagy k�kopors�. Ezen a szertart�son csak n�h�ny ember volt jelen, �s itt �rz�kelhet�, hogy a p�losok mi�rt kedvelt�k a mag�nyoss�got. Ezek a szertart�sok ugyanis a mag�nyoss�ghoz k�t�dtek. Levonultak a barlangba �s ott a jel�lt belefek�dt a k�kopors�ba.

Amikor ezt halljuk, akkor az az �rz�s�nk t�mad, hogy ez egy nagyon ismert beavat�si m�d, csak �ppen a magyar hagyom�nyban eddig m�g nem tal�lkoztunk vele, de ha ugyanezt a hagyom�nyos beavat�si m�dot Egyiptomba helyezz�k �t, �s azt mondjuk, hogy a f�ra�t bevezett�k egy hegy belsej�be, ami ak�r �p�tett, ak�r term�szetes hegy lehetett, akkor mindenki tudja, hogy ennek a beavat�snak mi a t�tje. Teh�t nagyon fontos, hogy a magyar hagyom�nyban ez m�r szerzetesi szinten megjelenik, nem kell hozz� f�ra�nak vagy uralkod�nak lenni, viszont �szrevessz�k, hogy a p�los aty�k �lete v�gig a magyar kir�lyok �let�vel p�rhuzamosan fejl�dik �s alakul. Egy�tt futnak v�gig a t�rt�nelem mezej�n.

Arra gondolhatunk, hogy a barlangok m�ly�n t�rt�nik valami beavat�sos dolog, aminek keret�ben felveszik a jel�lt embert a p�losok k�tel�k�be. Biztosan elmondanak a k�kopors� mellett n�h�ny im�t, a gyerty�kkal esetleg keresztet vetnek a homlok�ra, �s ezut�n a m�r p�loss� lett atya kimehet, k�nny� feh�r ruh�ban a k�z�ss�gbe. Eg�szen biztos azonban, hogy nem ez t�rt�nt �s erre maga Gy�ngy�si Gergely figyelmeztet benn�nket, aki a p�los rend gener�lisa volt.

Gy�ngy�si a k�vetkez�ket mondja: „Ezek az aty�k eg�sz �let�k folyam�n azt pr�b�lt�k megval�s�tani, amit odaf�nn az �gben, az angyalok szf�r�j�ban l�ttak”.

Teh�t nincs f�lre�rt�s, van egy k�zvetlen kapcsolat, egy beavat�s ut�n �s ezt nem lehet m�sk�ppen megnevezni. (Pontosan tudjuk, hogy ezzel a kifejez�ssel vissza�ltek, �s folyamatosan vissza�lnek, de ez val�ban beavat�s.)

Ebben a k�kopors�ban valami t�nyleg megny�lik. Megny�lik az �g, a p�los atya lelke felsz�ll, �tt�ri a k�boltozatot, a f�ld szf�r�it, – �s a barlangban t�rt�n� beavat�sn�l ez a l�nyeg – hiszen ha nem tudott kil�pni a barlang m�ly�b�l, a bez�rt vil�gb�l, akkor a jel�ltet nem vett�k fel a rend k�tel�k�be.

Ez egy hatalmas nagy pr�bat�tel volt, �s amit ott fenn l�tott az �gben – ezt maga Gy�ngy�si �rja le – azt val�s�tja meg a f�ld�n. Egy szellemi �lm�nyr�l, egy l�t�sr�l van sz�, egy igazi tapasztalatr�l.

Vajon hogyan t�rt�nhetett ez a beavat�si �t? Ha valaki ismeri a magyar kereszt�nys�g archaikus n�pi im�ds�gait, akkor k�nnyen megvonhatja a p�rhuzamot, hiszen ezekben az im�ds�gokban a leggyakoribb ind�t� k�p �gy hangzik: „�n lefekszem �n �gyamba, mint �r J�zus Krisztus a kopors�ba.” Teh�t a p�los atya besz�ll a kopors�ba, az �lomvil�gba. A hagyom�nyok tov�bb folytatj�k a le�r�st, Krisztus fej�n�l, vagy annak a fej�n�l, akit beavatnak, megjelenik a ragyog� f�nyes Nap, a l�b�n�l pedig a ragyog� Hold, teh�t ez a fajta belemer�tkez�s a k�kopors�ba, a F�ny k�zeg�be val� jut�st jelenti. Arra gondolhatunk, hogy ennek a beavat�si �tnak nincsen folytat�sa, itt v�get �r, de sz� sincs err�l, mert az a jel�lt, aki �t�lte ezt a hatalmas �lm�nyt, amikor hal�la ut�n t�nylegesen �s val�s�gosan elhagyja az emberi vil�got, akkor soha nem hagy maga ut�n boml� holttestet.

A p�losokat arr�l lehetett felismerni a k�z�pkorban, hogy hal�luk eset�n nem hagytak maguk ut�n olyan holttestet, amit az eny�szet ki tudott volna kezdeni, mert a barlangok m�ly�n val�di beavat�s t�rt�nt. A p�los val�ban megismerte a hal�lt, szemben�zett a hal�llal, felrep�lt a lelke az �gbe, ami azt jelenti, hogy �gi er�kkel felv�rtezve j�tt vissza a f�ldre, az �gi testet visszahozza a f�ldi test�be �s ez�rt a holtteste romlatlan maradt. A k�z�pkorban ez annyira k�zismert volt �s annyira lehetett r�la tudni, hogy m�g a n�phagyom�ny �tj�n is megmaradt. Gy�ngy�si Gergely azt �rta, hogy � err�l nem akar sok mindent mondani, mert �gy t�nne, hogy csak dicsekedni akar, mert a n�p ajk�n �ppen el�g csodat�telr�l esik sz�, �s aki t�bbre k�v�ncsi, forduljon a n�phez. Ennek �rdemes lenne ut�naj�rni, mert a n�phagyom�ny �tj�n egy nagyon sz�v�s eml�kez�k�pess�ggel szembes�lhet�nk, �s eg�szen biztosan meg lehet tal�lni a nyomokat.

A p�losoknak h�rom nagyon jelent�s kolostora volt. Ezek pedig - a m�rianosztrai, a budaszentl�rinci �s a m�riav�lgyi kolostorok - arr�l voltak nevezetesek, hogy nem volt temet�j�k (pedig mindegyikr�l tudjuk, hogy t�bb sz�z p�los �lt benn�k). Az�rt nem, mert egyetlen egy esetben sem kellett az elhunyt p�los testv�rt elhantolni, mert a test�k egy megfelel� helyen romlatlanul v�rta a testi felt�mad�s idej�t. Azon kellene elt�n�dn�nk, hogy ezzel a magyar nemess�g �s a f�paps�g soha, de soha nem dicsekedett.

Amikor Kapisztr�n Szent J�nos, elvet�d�tt M�rianosztr�ra �s ott felkereste a p�losokat, akkor eg�szen egyszer�en felki�ltott: „hogyha �l� szenteket akartok l�tni, menjetek Nosztr�ra!”

Gy�ngy�si Gergely ehhez hozz�teszi: hogy nemcsak �l� szentek vannak itt, hanem mind a mai napig l�that�, hogy �seink ott fekszenek fedetlen k�kopors�ikban, romlatlan holttesttel.
Ez egy id� ut�n felt�n�v� v�lt �s sok p�los atya kezdem�nyezte, hogy a szentt� avat�si elj�r�sokat el kellene ind�tani, hiszen R�m�ban tized ekkora teljes�tm�ny�rt m�r az eg�sz p�sp�ki kart kirendelt�k.

De a p�losok v�g�l soha nem ind�tottak szentt� avat�si elj�r�sokat, �s amikor el�rkezett a t�r�kd�l�sok ideje, - ahogy a k�s�bbi p�losok �rj�k – akkor m�r rem�nytelenn� is v�lt, mert elt�ntek azok az akt�k, melyben minden egyes szent �let� p�los testv�r �letrajza olvashat�, ahol napn�l is vil�gosabban lehet l�tni, hogy �let�kben milyen csod�kat tettek.

Figyelj�nk fel arra, hogy Magyarorsz�gon teh�t l�tezett egy olyan szerzetesi rend, amit mi nagyvonal�an elk�nyvel�nk, hogy ebb�l is csak egy volt, de azt nem tudjuk, hogy milyen volt ez a szerzetesrend. Hol tal�lunk a kereszt�nys�gen bel�l, ak�r a domonkosokn�l, ak�r a Benedek-rendiekn�l olyan kolostorokat, ahol az elhunyt szerzetesek romlatlanul alussz�k �r�k �lmukat? Eg�szen egyszer�en nincsen, viszont Magyarorsz�gon lehet �rz�kelni azt, hogy ez a romlatlan holttest valami miatt nagyon l�nyeges �s fontos dolog.

A p�los liturgi�ban v�gig az �vsz�zadok sor�n egyetlen egy nem boml�, nem roml� holttest j�tszotta a vall�sos tisztelet k�zpontj�t �s szerep�t. A p�losok f� tisztelete, a liturgia f� ir�nya egy olyan holttest fel� vezet benn�nket, akir�l nem lehet tudni, hogy ki volt, hogy mikor �lt, de nagyon l�nyeges, mert nagyobb �nnepeken k�rmenetek szerepl�je, �s vannak olyan �nnepek, amikor Magyarorsz�gr�l, a legt�volabbi tartom�nyokb�l is ennek a holttestnek a l�t�s�ra �rkeznek orsz�gunk fiai. Teh�t rendk�v�l l�nyeges, �s ebb�l �rthet� meg, hogy a p�losok milyen szerepet t�lt�ttek be a k�z�pkori Magyarorsz�g �let�ben.

Erre j� p�lda, hogy amikor 1490-ben, Hunyadi M�ty�s hal�la ut�n megkoron�zz�k Ul�szl� kir�lyt, aki idegen h�zb�l sz�rmazik, az els� dolga, hogy Budaszentl�rincre elmenjen a p�losokhoz, �s k�rje e titokzatos holttest l�t�s�t.

Ul�szl� el�sz�r azt mondja: l�tni akarom az erekly�ket, erre a p�los aty�k b�lintanak, elmennek egy k�poln�ba, �s kihoznak egy olyan k�nt�st, ami p�lmalev�lb�l k�sz�lt, Ul�szl� erre azt mondja, hogy � nem erre k�v�ncsi, az igazi relikvi�t akarja l�tni. Megint visszamegy egy atya �s kihoz egy �vet, amit p�lmalev�lb�l fontak. Ekkor Ul�szl� nagyon ideges lesz, elvesz�ti a t�relm�t, �s azt mondja, hogy a holttestet akarom l�tni, s ekkor az t�rt�nik, hogy kizavarj�k a templomb�l! Itt kell feltenn�nk a f� k�rd�st, hogy vajon kinek a holttest�t akarta l�tni Ul�szl� kir�ly, mert �gy t�nik, hogy ez t�nyleg jelent�s esem�ny, mert a koron�z�sa ut�n megy el oda, �s �gy t�nik, hogy ez a kir�ly m�ltatlan a test l�t�s�ra. Nem b�ztak meg benne a p�los aty�k, �s nem mutatt�k meg neki. A holttest teh�t nagyon jelent�s szerepet j�tszik �s ahogy l�tni fogjuk, v�gig vonul a p�losok eg�sz t�rt�net�n.

A p�los rend megalap�t�ja, �zs�b volt, aki a p�losokat, a r�gi aty�kat �sszegy�jt�tte �s rendd� form�lta. � IV. B�la kir�ly kort�rsa volt, �s nagyon szoros bar�ts�gban �ltek. �zs�b Esztergomban sz�letett, el�kel� sz�l�k gyermeke volt, ez az � �let�ben nagyon hangs�lyos, mert ez azt jelenti, hogy az �rp�d-h�zi kir�lyok csal�dj�val oldal�gon rokons�gban �llt. M�g az anyatejt�l el sem v�lasztott�k, m�r elkezdte a tanul�st �s a b�lcsess�g szeretet�t. Ez azt jelenti, hogy m�g anyatejen �lt, m�ris „megkezdte tanulm�nyait”, �s el lehet t�n�dni, hogy milyen b�lcsess�g ad�dik a tej �tj�n. Ez nem ak�rmilyen tud�s, ez az a fajta tud�s, ami n�pmes�inkben Feh�rl�fi�ra jellemz�, aki az�rt n�vekszik �s gyarapodik er�ben, mert az �desanyja t�bb �ven kereszt�l szoptatja �t. Teh�t �zs�b b�lcsess�ge �s tud�sa egy �gi min�s�ghez, a Tej �tj�hoz k�t�dik. Elmondj�k r�la, hogyan gyarapszik, n�vekszik er�nyben, b�lcsess�gben, �s hogy a b�lcsess�get �lete folyam�n tan�totta, �s tov�bbadta. A hagyom�nyok szerint �zs�bhez Esztergomba bej�rtak a Pilis remet�i eszm�t cser�lni. Ezen tal�lkoz�sok alkalm�val �zs�bnek egyre jobban megtetszik a remete �letm�d, egyre kedvesebb� v�lik. Val�j�ban nem az �letm�d, hanem az a tud�s, amit a remet�k a barlangok m�ly�r�l magukkal hoznak.

Egy alkalommal, amikor �zs�b a Pilis m�ly�n im�dkozott, �s m�ly im�ds�gos �llapotba ker�lt, csoda t�rt�nt vele. Im�dkoz�s k�zben a lelke kirep�lt a test�b�l, elhagyta a test�t �s a felh�k j�r�s�nak magass�g�ban elkezdett nagy k�r�ket le�rni. Fel�lr�l l�tta az eg�sz �si kir�lyi k�zpontot, �s mik�zben nagy magass�gokban, mint egy s�lyommad�r keringett �s r�tta az �gi k�r�ket, l�tta, hogy a Pilis rejtett zugaiban az erd�k, a barlangok m�ly�n apr�, kis lobog� l�ngok �gnek. �s mik�zben szeml�li a Pilis ter�let�n sz�tsz�rva lobog� l�ngokat, csod�lkozik, hogy az apr� l�ngok bebor�tj�k az eg�sz Pilist, mintha vir�gok lenn�nek. A l�tom�s k�vetkez� pillanat�ban ezek az apr� l�ngok elkezdenek egym�s fel� k�zel�teni. El�sz�r csak k�t l�ngocska egyes�l, azt�n kett� egyes�l egy harmadikkal, majd az �sszes l�ng igyekszik egy k�z�s k�z�ppont fel�. A k�vetkez� pillanatban azt l�tja �zs�b, hogy a Pilis kell�s k�zep�n egy hatalmas nagy t�zg�mb jelenik meg, ami bebor�tja a hegyeket. (A l�tom�s itt m�g nem �r v�get, de a folytat�st gyakran kihagyj�k �zs�b �lett�rt�net�b�l.) A k�vetkez� pillanatban ez a hatalmas t�zg�mb sz�tter�l, �s az eg�sz Pilist bebor�tja, �s mindent, ami a Pilis felsz�n�n van, ez a hatalmas l�ng elpuszt�t.

Ezt l�tta �zs�b a felh�k magass�g�b�l, �s a k�vetkez� pillanatban m�r �jra ott t�rdelt egy hegy tetej�n �s akkor m�r pontosan tudta, hogy a l�tom�s�nak mi volt az �rtelme, mit jelentett. Ha mi magunk ker�ln�nk ilyen helyzetbe, ezt a l�tom�ssorozatot nem igaz�n tudn�nk �rtelmezni, teh�t val�sz�n�, hogy �zs�b m�g valami m�st is l�thatott, ugyanis sz�m�ra teljesen egy�rtelm� volt, hogy az eg�sz Pilist bebor�t� apr�, lobog� l�ngok a Pilisben sz�tsz�rtan �l� remet�k lelkei, majd ezek a lelkek egyes�lnek egy t�zg�mbb�, �s ez lesz az egyes�lt remet�k rendje. Teh�t a majdan megalakul� szerzetesrendre k�vetkeztetett �zs�b ebb�l a k�pb�l, de vajon ut�na mit csin�lnak ezek a rendd� alakult szerzetesek, mi a k�vetkez� �llom�s?

V�ge van a t�zg�mb f�nyes id�szak�nak, �s sz�tter�l a t�z a Pilis ter�let�n, �s mindent fel�get, felperzsel. Ez a l�tom�s is a p�losokhoz tartozik hozz�, de vajon mi�rt �s hogyan? A l�tom�st k�vet�en �zs�b 1205 k�r�l, miut�n �sszegy�jt�tte a remet�ket, a Pilis t�rs�g�ben – nem lehet pontosan tudni, hogy hol, – fel�p�ttet egy templomot a Szent Kereszt tisztelet�re. Teh�t a p�losok �stemplom�t nem Th�bai Remete Szent P�l, a n�vad� tisztelet�re, hanem a Szent Kereszt tisztelet�re �p�tik fel.

A p�losok �let�ben nyilv�nval�, �s hivatalos m�don is megjelenik a „p�ross�g”, a p�los egyik hangalaki megfelel�je a p�ros, ehhez m�g k�l�n�sebb nyelvi �rz�k sem kell. Teh�t a p�losok nem egy, hanem p�ros �letutat futnak v�gig. M�r az indul�sn�l ott van egy olyan Rend, amit nem p�losoknak, hanem a Szent Kereszt remet�inek h�vnak. �gy t�nik, hogy k�ldet�s�knek ez a gy�jt�pontja, ez a legl�nyegesebb kiindul�si pont �s a Pilis oldal�ban fel�p�tik a templomot. De vajon hol �p�lhetett fel? B�rmilyen k�l�n�s, egyet lehet tudni: nem v�lgyben �s nem hegyoldalon. Tudjuk, hogy a Pilis t�rs�g�ben sz�mtalan r�gi templomromot fedeztek fel. A legh�resebb Klastrompuszta, Keszt�lct�l n�h�ny km-re, a Pilis hegys�g DNY-i, NY-i fal�n�l, a Pilis feh�r szirtjei, hatalmas feh�r m�szk�szikl�k t�v�ben tal�lhat�k a templomromok. P�los templom volt, eg�szen biztos, de nem a f�templom. A Pilis t�loldal�n, a mai Szentkereszt k�zs�gt�l nyugatra, a Pilis t�mbj�nek K-i oldal�ban tal�ljuk a m�sik templomot, �s tulajdonk�ppen lehet �rezni, hogy a Pilist k�rbeveszik a templomok. Teh�t a sz� legszorosabb �rtelm�ben ez a Szent Hegy, aminek l�bain�l pedig m�k�d� templomokat tal�lunk. De a f�templom, - maga Gy�ngy�si �rja le, - nagy magass�gban van, el�g f�radalmas feljutni, mert hegyek orma f�l� �p�lt. Ez alapvet�en fontos, �s az�rt fontos, mert nem Remete Szent P�l tisztelet�re �p�lt, hanem a Szent Kereszt feltal�l�s�nak tisztelet�re �s ez�rt nevezik a p�losokat a Szent Kereszt Remet�inek is.

Mi�rt ilyen fontos a Szent Kereszt tisztelete, �s mi�rt olyan fontos �nnep a Szent Kereszt feltal�l�sa? Az �rp�d-kori templomokban, teh�t most nem p�los templomokr�l van sz�, hanem, az 1200-as �vekben �p�l� kereszt�ny templomokban Magyarorsz�gon a templomok falain l�tv�nyosan megjelenik egy olyan esem�ny meg�r�k�t�se, amit Szent Kereszt feltal�l�s�nak neveznek. Valami miatt eg�sz Magyarorsz�g ter�let�n fontoss� v�lik ez az esem�ny. Vajon mit is �rtettek ezen az �nnepen az �rp�d- �s az Anjou-korban?

Az egyh�zi hagyom�ny szerint a Szent Keresztet Nagy Konstantin cs�sz�r �desanyja, Ilona, biz�nci cs�sz�rn� tal�lta meg. Ezt az esem�nyt a r�mai katolikus vall�sban, �s a biz�nci kereszt�nys�gben is sz�mtalanszor �br�zolj�k. Ezekben az �br�zol�sokban egy visszat�r� t�pus jelenik meg, a Kereszt egyik oldal�n �ll Nagy Konstantin biz�nci cs�sz�r, �s a m�sik oldalon �ll Ilona, az �desanyja. Magyarorsz�gon viszont egyetlenegy ilyen jelenetet nem �r�k�tettek meg.

A tornaszentandr�si templom falk�p�n a Szent Kereszt feltal�l�s�nak jelenet�ben egy n�alakot lehet l�tni, akit Ilon�nak neveznek. Mellette �ll egy m�sik alak, aki m�v�szett�rt�n�szeink szerint Konstantin, biz�nci cs�sz�r lenne, de � nem lehet Konstantin cs�sz�r, hiszen m�g azt sem lehet eld�nteni r�la, hogy f�rfi vagy n�, teh�t a nemis�ge sem eld�nthet�, nemhogy a f�ldi hierarchi�ban bet�lt�tt rangja, m�lt�s�ga. A m�sik oldalon h�rom alakot jelenik meg. Az els� f�szerepl� egy kis emberke, ezt nem lehet m�shogy �rtelmezni, � a „kisember”. Ott �ll a Keresztn�l feh�r sz�n� fels�r�szben, fekete harisny�ban, a bal kez�t cs�p�re teszi, a jobb kez�t pedig l�tv�nyosan felemeli. Az ujjait sz�tnyitja, �s ha valaki nem l�tn�, hogy mir�l van sz�, m�g figyelmeztet is, hogy l�tni kellene! Ha ez a kicsi ember tud l�tni, akkor a templomban a h�vek is l�tj�k �s �rtik, hogy itt mir�l van sz�.

A Szent Kereszt feltal�l�s�t �r�k�tik meg, teh�t ennek az esem�nynek a t�nyleges nyomon k�vet�se a szemhez k�t�dik, vagyis a f�ny l�t�s�nak szerv�hez, ami azt jelenti, hogyha ez egy kereszthez k�t�dik, akkor ez nem �csolt mivolt�ban j�tssza a f�szerepet, nem az a l�nyeg, hogy c�drusb�l vagy feny�f�b�l �csolt�k, hanem mivel a „bels� l�t�shoz” k�t�dik, a kereszt bels� tulajdons�gai lesznek a fontosak.

Ez a kereszt F�nyb�l van, ez a F�nykereszt, ez�rt a hozz� vezet� �t a saj�t kicsinys�g�nk�n kereszt�l vezet, �s csak akkor jutunk el a c�lunkhoz, ha „l�t�v�” v�lunk ebben a vil�gban.

Itt kell elt�n�dn�nk azon, hogy mi�rt �pp egy Ilona nev� n� tartja a F�nykeresztet? Az Ilona a magyar nyelvben nagyon sokf�lek�ppen �rtelmezhet�, de az egyik jelent�se: �L� N�. Az �r�k n�is�g, ami az �leten kereszt�l tapasztalhat� meg, �s Ilona tartja, mert a folyamatban l�v� �letb�l n� el�, vagyis am�g ez a kereszt, ez a min�s�g a vil�gban jelen van, �lland�an feln�, �lland�an megjelenik, �s �lland�an jelen van. �s ekkor lehet elgondolkodnunk azon, hogy milyen Ilona, ha nem g�r�g Ilona, ha nem biz�nci Ilona, akkor ez Magyar Ilona, a mes�inkben T�nd�r Ilona. Ezt a nevet pontosabban meghat�rozni eg�sz biztosan nem lehetne, ez az � szerep�nek az „Ilonas�gnak” l�nyege.

A Szent Kereszt feltal�l�sa, b�rmily k�l�n�s, a magyar nemzet sors�ban egy m�rf�ldk�vet jelent, ez a nemzet keresztje �s a nemzet istenasszonya, hogyha egy kicsit kereszt�nyi k�nt�sbe akarjuk �t�ltetni, akkor azt mondjuk r�la, hogy Nagyboldogasszony. Ilona mellett, �gy t�nik n�i ruh�ban �ll egy m�sik alak. Amikor az ember ott van a templomban, �s �l�ben n�zi a k�pet, az els� �lm�nye, hogy nem tudja eld�nteni, kit l�t a k�pen, mert egyb�l azt mondjuk a hossz� s�jt�sos ruh�ja miatt, hogy n�i alak, de ha megn�zz�k a v�ll�t, �s az �lla k�r�l a kicsit elmos�dott, szak�llszer� �rnyalatot, akkor elbizonytalanodunk. Nyilv�n valamif�le jelent�shez k�t�dik ez a k�tnem�s�g, ez a lebegtetett nemis�g. Ez az alak valamit tart a kez�ben, egy p�lc�t, �s a p�lca k�r�l k�t k�gy� tekereg, aminek jelent�s�t mindig egyetlen bolyg�-min�s�ghez k�tik hozz�, Herm�szhez, vagyis a Merk�rhoz, ez az � tulajdons�ga, jelz�je, ez egy �rtelmi k�pess�get jel�l.

A kereszt m�g�tt �ll� vit�zeknek �rdekes a megjelen�se, - ez a k�p m�r az Anjou-korszak elej�r�l sz�rmazik - az �lt�zet felt�n�, j�l l�that�, de gondjaink lehetnek a megfejt�s�vel. Ha az eredet t�pus�t meg akarjuk tal�lni, akkor nyugatra nem indulhatunk, de ha egy kicsit keletre, vagy d�lkeletre vessz�k az ir�nyt, akkor megtal�ljuk azokat a kult�r�kat, ahol �ppen a papoknak van ilyen �lt�z�ke. Gondolhatn�nk arra, hogy ez kun s�veg, de nem az. Ez mitr�sz s�veg, annyira jellegzetes �br�zol�sr�l van sz�, hogy a r�mai kori eml�keken ez a k�l�n�s sapka, az el�re hajl� �l�vel, k�faragv�nyokban l�pten-nyomon el�ker�l, nem a mitr�sz vall�sr�l van sz�, de valami viselked�smint�ra m�gis k�vetkeztetni lehet bel�le. Amikor Mitr�szt meg�r�k�tik, akkor t�bbnyire egy f�klya van a kez�ben, amit az�rt tart a kez�ben, mert vagy a barlangb�l j�n ki, vagy a barlangba megy vissza, ugyanis ez a beavat�si �t, szint�n barlangok m�ly�hez k�t�dik. Ezen a k�pen nem err�l van sz�, b�r lehet kapcsolat. Ha megn�zz�k a s�vegeket, az egyik vit�znek nem a fej�re, hanem a feje f�l� ker�lt a s�veg. Ennek az a jelent�se, hogy ez a s�veg fel�lr�l, az �gb�l sz�ll al�, �s ha tudjuk, hogy ez a s�veg egy vall�shoz k�t�dik, egy papi viselet, egy b�lcsess�ghez k�t�dik. Ha fel�lr�l �rkezik, akkor nagy magass�gb�l sz�ll al� a b�lcsess�g, �s ezt az�rt �rdemes ennyire k�r�l�rva megfogalmazni, mert amikor Magyarorsz�g kell�s k�zep�n a Szent Kereszt tisztelet�re �zs�b templomot �p�t, ott egy nagyon saj�tos �tvonal jelenik meg, �s ez az �tvonal ezekhez a tulajdons�gokhoz tartozik hozz�.

Valamit tudatos�tanunk kell, hogy �rezz�k, Remete Szent P�l is jelen van. Amikor az �rp�d-h�z kihal, vagyis el�rkez�nk ahhoz az id�szakhoz, hogy pontosan lehet tudni az el�jelekb�l, hogy a Turul nemzets�g f�ldi �tj�nak v�g�hez el�rkezik, akkor egy bizonyos tud�st, mintegy staf�tabotot, tov�bb kell adni, �s a Pilisen bel�l elind�tj�k a P�losokat. Mintha azt tapasztaln�nk, hogy egy l�ng kihuny�f�lben van, �s m�gis ezt a l�ngot valakiknek majd tov�bb kell vinni. Ez�rt, amikor a Pilisi K�zpontb�l elindul ez a rend, a kir�lyokat tal�ljuk ott ind�t�nak �s t�mogat�nak, de m�s is t�rt�nik.

Amikor �zs�b 1270-ben meghal, �ppen ebben az �vben hal meg IV. B�la kir�lyunk is, a Szent Kereszt feltal�l�s�nak a napj�n. Teh�t az els� rend-alap�t� �ppen akkor hal meg, amikor IV. B�la kir�lyunk, abban az esztend�ben. �zs�bet a gener�lisi sz�kben Benedek k�veti, aki 1290-ben hal meg. Ebben az �vben pedig IV. L�szl� kir�lyunk is meghal. Teh�t az egy�tt �l�nk, egy�tt halunk �letforma szintj�n vagyunk. A magyar kir�lyok �s a p�losok �gy is �sszek�t�dnek.

III. Andr�s 1301-ben hal meg. Mondani sem kell m�r ezek ut�n, hogy a p�los gener�lis, Istv�n is ugyanakkor hal meg. Lehet �rz�kelni, hogy hatalmas tud�sr�l van sz�, �s nemcsak a f�ldi utakat kell egyengetni, hanem az �gen is van k�z�s dolgunk.

Az Anjouk bej�vetel�vel, 1304-ben a p�los f�kolostor megsz�nik m�k�dni. A Szent Kereszt tisztelet�re �p�tett kolostorban olyan tud�s jelent meg, amit egy idegenb�l beh�vott kir�lyi csal�d, m�g akkor is, ha oldal�gon a Turul nemzets�ggel �lltak rokons�gban, m�r nem tud m�k�dtetni. Ez�rt l�tes�teni kellett egy k�nnyebben m�k�dtethet� k�zpontot, s ezt Buda f�l�tt, Budaszentl�rincen l�tes�tett�k, �s itt �rizt�k Th�bai Remete Szent P�l holttest�t.

Az Anjou legend�riumban meg�r�k�tik Remete Szent P�l �let�t 4 miniat�r�ban. Az egyik azt �br�zolja, amikor Remete Szent P�lt Remete Szent Antal f�lkeresi, �s egy�tt vannak. Itt lehet igaz�n meg�rteni, hogy ha a p�losokr�l besz�l�nk, akkor mindig p�rosokkal fogunk tal�lkozni. Ez nagyon-nagyon fontos dolog.

Mit tudhatunk Th�bai Szent P�lr�l, akire a p�losok l�pten-nyomon hivatkoznak? � t�nylegesen remete volt, a th�bai sivatagban remet�skedett 60 teljes �ven kereszt�l, �s ez id� alatt emberrel sem tal�lkozott. Ez lett a nyugati szerzetesi eszm�ny, �gy elmenni a vil�gb�l, hogy emberrel se tal�lkozzon.

A magyar n�pmes�k h�sei ezzel ellent�tben az�rt vonulnak el, hogy eljussanak nagy-nagy t�vols�gokra, majd visszahozz�k az embereknek az �sszegy�jt�tt tud�st, mert az emberek nem tudnak olyan messzire eljutni.

P�l visszavonul �s egy p�lmaf�kb�l �ll� ligetben egy sziklabarlang rejtek�n �li �let�t. A ruh�ja p�lmaf�b�l k�sz�lt �s �tele a p�lmafa gy�m�lcse. Szent P�l lakhely�t�l egynapi j�r�f�ldre remet�skedik Szent Antal is. Th�b�ban vagyunk, a f�ra� s�rok helysz�n�n. P�l egy f�ra� s�rja mellett lakik, �s hogy ez nem felt�telez�s, azt maga a legenda is elmondja. Amikor felfedezi a barlangot �s bemegy oda, akkor r�gi szobrokat, falfestm�nyeket, p�nzver�m�helyt tal�lt, �s ezeket nem puszt�tja el, mert ebb�l az �si vil�gb�l valaminek tov�bb kell mennie.
Szent Antal teh�t nem messze t�le remet�skedik, �s b�szk�n arra gondol, hogy � a vil�g legnagyobb remet�je, de �lm�ban egyszer a Teremt� meginti, �s azt mondja: Antal, nem te vagy a legnagyobb remete a f�ldkereks�gen. Menj el, itt van t�led nem messze P�l, � a legnagyobb remete, keresd �t fel, mert meg fog halni!

Teh�t az�rt kell felkeresnie, mert P�l meg fog halni. De ebb�l az elm�l�sb�l, majd valakinek az �letet tov�bb kell vinni. Tal�lkoznak, �s ahogy mondj�k a legend�k, �r�lnek egym�snak, eg�sz nap im�dkoznak �s dics�rik a Teremt�t.

Az Anjou legend�rium k�p�n egy eg�szen k�l�nleges pillanatot �r�k�tenek meg. Nem az im�dkoz�s pillanat�t, nem azt, amikor dics�rik a Teremt�t, hanem azt a pillanatot, amikor fel�lr�l, az �gb�l egy fekete holl� hoz egy f�nyes �gi testet. Ez a mennyei keny�r. Ez a legfontosabb pillanat, a remet�k szinte rajta �lnek a f�k tetej�n, �s mindkettej�k kez�ben van egy-egy k�nyv. Gondolhatn�nk, hogy k�nyvet olvasnak, de �k kifel� mutatj�k a k�nyveket, teh�t olyan k�nyveket lapoztak fel, amiket nem sz�mukra fontos, hanem nek�nk sz�l.

Ez a „p�ls�g” l�nyege, felnyit�dnak a k�nyvek �s fel�nk fordulnak, s lehet �rz�kelni, hogy innent�l kezdve az a fontos, hogy ismerj�k-e ezeket a k�nyveket �s a sorait tudjuk-e olvasni?

A felnyitott k�nyv az �vk�r�n bel�l a v�z�nt� t�rid� egys�g megid�z�je, teh�t k�tfel� indulnak el a sorok �s a hull�mok, �s a v�z�nt� holdh�za a holl�. Ebb�l teh�t �rezhet�, hogy a remete Szent P�l-s�g �s Szent Antal-s�g az �vk�r�n bel�l egy nagyon k�nos pillanathoz van hozz�k�tve.

A k�vetkez� k�p m�r Remete Szent P�l hal�l�t mutatja, �s Antal egy k�nyvvel a kez�ben, m�r csak mag�nak olvasgat, nem fel�nk fordul ez a nyitott k�nyv. L�thatjuk, hogy k�t oroszl�n van a k�pen. Azonos�tani tudtuk a holl�val �s a nyitott k�nyvvel a v�z�nt� id�szak�t, az oroszl�nnal pedig azonos�tani tudjuk a v�z�nt�vel szembeni t�loldalt, az oroszl�nt. Az asztr�l-m�toszi hagyom�ny szerint az id� m�l�sa �s alakul�sa ebben a tengelyben viselkedik a legk�l�n�sebben. Az oroszl�nban, ahol a nap otthon van, az id� felduzzad, ott van az id�b�l f�l�sleg, a t�loldalon pedig az id�, hull�mok form�j�ban sz�tszalad. Ott az id�b�l nincs sok, ott nem lehet id�re v�ltani az �letet.

A legenda szerint, mik�zben Antal im�dkozik P�l holtteste felett, a sivatagb�l el�bandukol k�t oroszl�n, g�dr�t �snak �s Antal a holttestet, az oroszl�nok �ltal kapart g�d�rbe helyezi. Ezen a k�pen m�st l�tunk, az oroszl�nok g�dr�t nem kaparnak, s�t a t�loldali, mint egy nagy cica, nyalogatja P�l kez�t. A m�sik oroszl�n sz�ja is nyitva van, �s l�that� a nyelve, ez azt jelenti, hogy nyelvelnek, teh�t mondanak valamit.

Itt az oroszl�ns�g besz�d�re kell odafigyeln�nk. Ebben a l�nyeges �s d�nt� az, hogyha ez az oroszl�n Remete Szent P�l kez�t nyaldossa, akkor a tettek mezej�t jelenti - mert a k�z a tetteket jelenti – �s az oroszl�ns�gban fog tov�bbmenni. Teh�t, ami a P�los renddel indul �s, ami a p�los szerzetesi �letben megjelenik, az az id�h�z k�t�tt szent �let lesz. Ez�rt hangs�lyozz�k a p�los szentek legend�iban, hogy az aty�k az �let minden perc�t kihaszn�lt�k. Soha egyetlenegy felesleges l�p�st nem tettek, �let�k folyam�n bet�lt�tt�k az id�t, �s ez az�rt fontos, mert a magyar t�rt�nelem legkritikusabb id�szak�ban, nem lesz id�, el fog fogyni az id�.
Ez�rt fontos Th�bai Remete Szent P�l, mert van egy olyan p�rosunk, akiknek romlatlan holttest�k van, az egyik Magyarorsz�gon van. Ez a fontosabb.

(Ul�szl� l�tni akarja a k�s�bbi id�kben, de kizavarj�k a templomb�l. Ha Th�bai Szent P�l holttest�t akarja l�tni, azt b�rmikor megn�zhetn�, de van valaki m�g�tte, akit m�g l�tni sem szabad, de ahhoz, hogy az id� meglegyen, teljes legyen �s egy�tt lehessen futtatni a nemzet �let�nek t�rt�nelmi idej�t, ehhez sz�ks�g van erre a m�sik holttestre is.)

�s ekkor v�lik �rthet�v� az, hogy amikor az Anjouk beker�lnek Magyarorsz�gra, �s m�r t�nylegesen �gy h�vj�k a p�losokat, hogy Th�bai Remete Szent P�l rendje, akkor nagyon l�nyegess� v�lik az, hogy hol van ez a holttest. Innent�l kezdve, �gy t�nik, mintha egy k�l�n�s, borzongat� t�rt�nelemmel ismerkedn�nk meg, mert mindenki Szent P�l test�t akarja megszerezni.

El�sz�r Biz�nc kez�be ker�l. Manuel biz�nci cs�sz�r pontosan tudja, hogy ez majd valami miatt majd magyar kir�lyok sz�m�ra fontos lehet, �s megszerzi a holttestet. Biz�ncba viteti. Itt pedig, hogy a magyars�g soha ne jusson hozz� ehhez az igaz�n csak egys�g�ben hat� testhez, lev�gja a fej�t �s elk�ldi R�m�ba, innen pedig k�s�bb Pr�g�ba ker�l.

A k�vetkez� �llom�s Nagy Lajos kir�lyunk id�szaka. 1381-ben, Lajos kir�ly Velenc�t szinte majdnem a f�lddel tehetn� egyenl�v�, olyan hadisikerei vannak. De megkegyelmez neki, �s a b�kefelt�telekben szerepel egy kit�tel, ami �gy hangzik, hogy: „Remete Szent P�l holttest�t – �s figyelj�nk a fogalmaz�sra – adj�k vissza”. (Ez majdnem olyan, mint a Szent Koron�nak az orsz�gba ker�l�se, hogy visszak�rj�k.) Eg�szen egyszer�en nem �rtj�k, hogy mir�l van sz�, Nagy Lajos felt�tele, a b�ke felt�tele �s z�loga, hogy visszaker�lj�n Remete Szent P�l holtteste, k�nnyen lehet, hiszen a p�rja m�r itt van, teh�t �ppen ez�rt haszn�lj�k ezt a k�l�n�s sz�fordulatot. A velenceiek pedig, nem akarj�k visszaadni. Vajon mi�rt olyan fontos ez a holttest? Ragaszkodnak a testhez, �s v�g�l a velenceiek minden cselt kital�lnak, holttesteket cser�lnek ki, m�solatokat k�sz�tenek, de a magyar f�urakat nem lehet f�lrevezetni, valamilyen jelr�l felismerik.

Csak olyan jelr�l ismerhetik fel, mint egy ikertestv�r kapcsolat. Ha ez val�ban Remete Szent P�l, akkor az � p�rj�nak test�n is megvannak az �sszetart� azonos�t� jelek. V�g�l is Magyarorsz�gra hozz�k a holttestet, �s ekkor p�ld�tlan �nneps�gsorozat veszi kezdet�t, az orsz�g megmozdul, �s apraja-nagyja Bud�ra zar�ndokol. S ezen megint el lehet t�n�dni. Nagy Lajos kor�ban az Anjou-kor a cs�cs�n van, – az �rp�d-kori cs�csokat m�r soha nem lehetett meghaladni, m�g Hunyadi M�ty�s idej�ben sem – itt m�s �rtelemben lehetett eljutni a magaslatokra. Teh�t t�nylegesen Nagy Lajos sok mindent rendbe hozott, amit apja K�roly R�bert gal�d m�don elrontott, �s t�nkretett. Nagy Lajos szab�lyosan meg�j�t� szerepk�rben l�p fel, �s ebben a menetben ker�l haza Remete Szent P�l is, �s az eg�sz orsz�gban zar�ndoklatokat tartanak, �s menetekben j�rulnak fel Bud�ra. Vajon mi�rt ekkora �nnep ez? Hallatlanul l�nyeges, �s hallatlanul fontos �s lehet �rz�kelni, hogy a magyars�gr�l van itt sz�.

A kir�lyok j�tssz�k a legfontosabb szerepet, �k igazgatj�k a nemzet �let�t �s sors�t, �s mellett�k mindig ott vannak a p�losok, �s nem az�rt hozz�k Magyarorsz�gra, hogy m�g ink�bb tudjanak valakit tisztelni, hanem mert valamit meg kell id�zni. Egy olyan min�s�get, ami megfoghatatlan, de ha test�ben megragadom, akkor val�ra tudom v�ltani �s ez a legl�nyegesebb �s legfontosabb.

Mi�rt fontos ez a Remete Szent P�l, hol van az � m�sik p�rja? A k�vetkez� k�pen a Szent Koron�n l�that� P�l k�pet l�tjuk, a fels� korona r�szen, legfel�l tal�lhat�, teh�t lehet �rz�kelni, hogyha p�losokr�l besz�l�nk �s van egy olyan szintje a p�loss�gnak, ami a kir�lyhoz k�t�dik minden id�ben, akkor a v�gs� forr�s a koron�hoz vezet vissza benn�nket, vagyis az amit a kir�ly, mondjuk Nagy Lajos Th�bai Remete Szent P�l ok�n fontosnak tart, az a nemzet �let�ben a koron�nkon mutatkozik meg.

Nagy l�ptekkel, �gy �rkez�nk el Hunyadi M�ty�s kir�lyunk orsz�gl�s�hoz. Hunyadi M�ty�st a p�losok k�vetkezetesen holl�snak nevezik, M�ty�s pedig a p�losokat szint�n holl�snak nevezi, itt m�r nem a p�loss�g, nem a Szent Kereszt, hanem a holl� veszi �t a f�szerepet. �s ha visszaeml�kez�nk P�l legend�j�ra, hogy ez a holl� mi�rt volt fontos, mert az �gb�l j�tt, a Teremt� k�ldte �s �telt hozott a cs�r�ben, �s 60 �ven kereszt�l, amikor P�l ott �lt a mag�nyban, akkor a holl� minden d�lben csak egy f�l cip�t hozott. Amikor Antal meg�rkezik, megint megjelenik a holl� �s egy teljes kenyeret hoz az �gb�l. Akkor ezt m�shogy nem lehet megnevezni, ez az �gi test. �s Hunyadi M�ty�s idej�ben megjelenik a nemzet �let�ben a nemzet test�nek tan�t�sa, s az a f� k�rd�s, hogy a nemzet test�vel mi lesz?

M�ty�sn�l az a probl�ma, hogy ami elindul a p�losok �tj�n, az id�vel val� b�n�sm�d, ki�lezett� v�lik. Teh�t M�ty�s pontosan tudja, hogy mikor fog meghalni, pontosan tudja, hogy � a teljes �rt�k� Magyar Kir�ly, de azt is tudja, hogy m�g valamit a t�rt�nelmi helyzeten lehet �s kell jav�tani.

Annyira pontosan lehetett tudni, hogy itt a k�z�pkori Magyarorsz�g dics�s�g�nek v�g�hez �rkezt�nk el, hogy az esztergomi �rsek, Vit�z J�nos dolgoz�szob�j�ban a falakra fel voltak festve eg�szen a szk�ta kort�l kezdve a r�g�ta uralkod� magyar kir�lyok. Elmondj�k a korabeli szemtanuk, hogy ezek a magyar kir�lyok minden esetben a hozz�juk val� csillagk�pekkel �s bolyg�kkal voltak meg�r�k�tve. Ebben a rendben �rkez�nk el Hunyadi M�ty�shoz. �t is meg�r�k�tik, csillagk�p �s egy bolyg� m�g�tte, teh�t a kir�lyaink kozmikus sorsot ir�ny�tanak �s korm�nyoznak, �s M�ty�s ut�n j�n m�g 3 k�p (M�ty�s idej�ben vagyunk m�g), az ut�na k�vetkez� 3 uralkod�val. Itt lehet tudni, hogy Magyarorsz�gon pontosan ismert�k a magyars�g tragikus sors�t, j�v�j�t �s pontosan ismert�k, hogy b�r majdnem lehetetlen, - de mivel t�nyleg lehetetlen nincsen, - hol lehet a sorsot j�ra ford�tani. Hunyadi M�ty�st egy olyan uralkod� k�veti a k�peken, aki �l a tr�nsz�ken, �s az igazak �lm�t alussza. � Ul�szl� (�t zavart�k ki a templomb�l). Aki alszik, aki tunya �s lusta, az ne uralkod�nak min�s�tse mag�t.

Ut�na j�n egy sokkal l�nyegesebb szerepl�, egy fiatal kir�ly, aki egy t�ztenger kell�s k�zep�n �ll. � II. Lajos. Benne �ll a t�zben, �s itt eml�kezz�nk vissza �zs�b l�tom�s�ra, elindul egy nagy t�z �s elpuszt�t mindent. De k�nnyen lehet az is, hogy a p�los �tb�l fakad�an ezen a t�z�n �t lehet menek�teni az �rt�keket. Ez alapvet� t�tel, elj�n a nagy t�z�z�n a nemzet �let�ben �s van egy kir�ly, akinek a kez�be – b�r lehetetlen �s tragikus k�r�lm�nyek k�z�tt, de - m�gis adatik hatalom, �s itt Hunyadi M�ty�s trag�di�j�t is meg�rezhetj�k.
Amikor ugyanis Bonfini le�rja M�ty�s hal�l�t, akkor le�rja, hogy M�ty�st k�rlelt�k a vit�zek �s a csillag�szok, hogy ne menjen el B�csnek b�szke v�r�ba, mert meg fog halni, viszont a p�los aty�k arra buzd�tott�k, menjen el nyugodtan, mert akkor is meg fog halni. Teh�t nem a hal�l a k�rd�s, mert a hal�l biztos, a k�rd�s, hogy hogyan hal meg a kir�ly. Ekkor a p�losok gener�lis�t Szombathelyi Tam�snak nevezik, r�la elmondj�k, hogy szent �let� �s a pr�f�t�k lelke volt vele. Ez azt jelenti, hogy minden egyes csata el�tt megj�solta csalhatatlan pontoss�ggal, hogy Hunyadi M�ty�s hogyan fogja az �tk�zetet v�gezni. Amikor M�ty�s B�cset ostromolja, az egyik vit�z�t hazak�ldi, hogy Szombathelyi Tam�s im�ds�g�t k�rje, �s itt jegyzi meg Gy�ngy�si Gergely, hogy a magyar z�szl�surak soha nem vonultak csat�ba an�lk�l, hogy a p�losok atyja ne im�dkozott volna �rt�k a hadj�rat folyam�n.

Ez a Szombathelyi Tam�s mondta meg M�ty�s kir�lynak, hogy mikor fog meghalni. �rdemes megvizsg�lni, hogyan t�rt�nik meg a hal�l. Eml�kezz�nk vissza a p�los hagyom�nyban a c�merszer� f�szerepl�kre: k�t oroszl�n, �s egy holl�, �s ez mag�nak Hunyadinak a c�mere. A p�losok c�mere: l�tunk egy f�t �s a fa oldal�n, k�t oroszl�n felt�maszkodik annak t�rzs�re, a lombok k�z�tt ott van a holl�, de a holl� nem kenyeret tart a cs�r�ben, hanem gy�r�t. Itt �rezhet�, hogy amit a kir�lyok elind�tottak a pilisi kir�lyi k�zpontb�l – IV. B�la, IV. L�szl� �s III. Andr�s – itt most t�nylegesen ennek a kifut�si id�szaka �rhet� tetten. �s Hunyadi M�ty�s elmegy B�csbe.

H�sv�ti �nnepek vannak, vir�gvas�rnap. M�ty�s 1464-ben vir�gvas�rnapon akarta mag�t megkoron�ztatni, de nem lehetett, mert jeges �rad�s volt, rossz volt az id� �s a nemess�g a szertart�sra nem gy�lt �ssze. Kiz�kkent�nk az id�b�l, hol lehet visszaz�kkenni? Megint vir�gvas�rnap van, de ez m�r nem koron�z�si szertart�s, M�ty�s B�csben van �s tudja, hogy mi�rt van ott, eg�sz nap nem vesz mag�hoz �telt, (szertart�s van). Bonfini le�rja, hogy az uralkod� nagy fegyelemmel bonyol�tja le a szertart�sokat, m�lt�s�ggal fogadja a vit�zeket, lovagg� �ti az arra m�lt� f�rfiakat, �s nem eszik, s ez m�g egy�ltal�n nem jelent semmit. A kir�ly m�r lehet, hogy t�bb hete nem evett, a p�losokr�l �rj�k, hogy a b�jt volt az eledel�k, Hunyadi M�ty�snak is a b�jt az eledele ebben az id�ben �s vir�gvas�rnap d�lut�nj�n v�get �r ez az id�szak. Azt mondja: �hezem – ez a j�zusi szomjazom v�lt�-p�rja – �s a kir�ly f�g�t k�r, amikor nincs itt a f�ge�r�s ideje.

Ez a F�GE l�nyeges, mert ett�l F�GG a magyars�g tov�bbi sorsa, vagyis a kir�ly hal�l�t�l f�gg Magyarorsz�g tov�bbi l�te. A kir�ly pontosan tudja, hogy hal�l�val mit v�llal: megv�lt�sb�l v�llalja a nemzet �rdek�ben a hal�lt, �s amikor elj�n, hihetetlen f�jdalmakkal j�r. Ilyenkor teljesen mindegy, hogy valakit felb�relnek-e.

Bonfini le�rja, hogy a kir�ly mindent megtett �let�ben, nem hagyott maga ut�n rendezetlen k�rd�seket. Egyetlen egy dolgot nem tudott megval�s�tani. Az volt a terve, de korai hal�la ebben megakad�lyozta – nem kellett volna m�g meghalnia, de v�llalta a hal�lt – itt az id�vel futunk versenyt, a dolgokat nem lehet halogatni. Teh�t volt egy terve, a feh�rv�ri kir�lyi k�zpontot �s temetkez�helyet akarta meg�j�tani, m�g �let�ben.

Mi t�rt�nik akkor, ha Hunyadi M�ty�s a feh�rv�ri szakr�lis k�zpontot meg�j�tja? Most nem lenne k�rd�s, hogy hol volt Feh�rv�r, �s hova j�rhatunk haza meg�julni, amikor nagy baj id�szak�ban �l�nk – ez kimaradt, teh�t a kulcs a feh�rv�ri kir�lyi k�zpont. Ezt a k�zpontot a k�vetkez�k�ppen nevezik: orsz�gunk k�zepe, orsz�gunk k�ld�ke (gondoljunk arra, hogy hol jelenik meg a kis csillagocska a gyermekrajzokon (magcsillag), azon a szinten, ahol az anya m�h�ben hordja a gyermeket �s a k�ld�k, a t�pl�l�snak, a l�tfenntart�snak a k�tel�ke, ha nem lenne, akkor nem sz�letne meg a gyermek) id�re vet�tve, ez a meg�jul� id� tengelye. A nemzet �let�t, t�rt�net�t a k�ld�k�n kereszt�l lehet meg�j�tani, a harmadik elnevez�s: orsz�gunk sz�ve, ha a sz�v nem dobog, be�ll a teljes hal�l. Hunyadi M�ty�snak ez volt a nagy terve, Feh�rv�r meg�j�t�sa, de nem siker�lt.

M�ty�s f�jdalmak k�z�tt, k�nnal hal meg, lehet, hogy kardokkal d�fik �t, lehet, hogy megm�rgezik. Mindegy, a hal�l sz�rny� k�nok k�zepette t�rt�nik, �s a kir�ly f�jdalm�ban �v�lt. Ez a l�nyeg, ord�t, mint a szenved� oroszl�n. Visszakaptuk az oroszl�nt, �s itt lehet az oroszl�n id�szak�ban az id�t megn�velni, f�jdalm�ban ord�t �s egyetlen egy nevet tud kimondani: J�zus, J�zus, J�zus. Bek�vetkezik a hal�la �s ekkor Magyarorsz�gon, Bud�n, a f�v�rosban a kir�ly k�t oroszl�nja, pont akkor mikor M�ty�s meghal, kim�lik ebb�l a vil�gb�l. Ez f�lelmetes �s hihetetlen, de le van �rva. Meghalnak az oroszl�nok, majd az �sszes holl�, ami a K�rp�t-medenc�ben fellelhet�, csapatokba ver�dik �s Magyarorsz�g k�zep�re, Feh�rv�rra sz�llnak. K�vetkez� l�p�sben Magyarorsz�g als� r�szein a vizek ki�radnak, ki�m�lnek – teljess�ggel m�k�dik az oroszl�n-v�z�nt� tengely, az id�-tengelyben vagyunk – �s itt hozz�teszi a kr�nik�s, hogy az�rt �radnak ki a vizek, mert a kir�ly m�g holt�ban is v�di a nemzetet �s az orsz�got a t�r�k t�mad�sok ellen.

Hunyadi M�ty�ssal teh�t valami f�lbe marad, hi�ba teljesedik ki, egy teljes szakr�lis v�delmi rendszer megmozdul, de Feh�rv�r f� k�rd�s marad. �s �gy �rkez�nk el II. Lajos kir�ly idej�be.

1522-ben II. Lajos elmegy Pr�g�ba. A p�los aty�k megb�zz�k �t, ha m�r Pr�ga v�ros�ban j�r, akkor hozza haza Remete Szent P�l fej�t. Mi�rt fontos ez? Nagy Lajos hazahozza a testet, utols� Lajosnak pedig meg kell szerezni a fejet, mert az, ami nem romlik, ami ki�llja az id� pr�b�j�t, k�l�n van. II. Lajos elmegy P�r�gba – � Cseh kir�ly is volt – ott tart�zkod�s�nak utols� napj�n �sszegy�lik a cseh f�nemess�g �s II. Lajos felteszi nekik a k�rd�st: volna egy k�v�ns�gom – mondja Lajos kir�ly - teljes�ten�k-e? A cseh f�nemess�g azt mondja: Teljes�tj�k, b�rmit k�v�nsz. Lajos azt mondja: Adj�tok ki Remete Szent P�l fej�t. Ekkor fagyoss� v�lik a l�gk�r, fogak csikorognak, s a fejet nem akarj�k kiadni, de v�g�l, mivel szavukat adt�k, odaadj�k, de el�bb cselhez folyamodnak. Gyorsan elmennek a Pr�ga melletti v�rba, �s a k�poln�ban, ahol sok fejereklye van, �sszecser�lik a feliratokat, a fed� kend�k�n. De egy lelkiismeretes cseh f�pap ott �ll az ajt�ban �s figyelmezteti Lajost, hogy figyeljen oda, mert a Remete Szent P�l felirat� kend� alatt nem a th�bai szent feje van, �s megmondja, hogy melyik kend� alatt tal�lja meg az igazi fejet. Lajos kir�ly mag�hoz veszi Remete Szent P�l fej�t �s hazahozza Bud�ra, ahol megism�tl�dik az �nneps�gsorozat, zar�ndoklatok, szertart�sok. A szertart�soknak van egy d�nt� f�zisa, s ezt Gy�ngy�si Gergely nagyon pontosan le�rja: „a szertart�sok t�bb napot vesznek ig�nybe” - �s itt j�n a dr�mai pillanat – „a kir�ly jelenl�t�ben” - �s ez az�rt dr�mai, mert neki nem csak jelen kell lenni, hanem a szertart�sokat neki kell lebonyol�tani. � viszont csak jelen van. Egy teljes napig tart, am�g a fejet a t�rzzsel egyes�tik, szertart�sok k�zepette. Gy�ngy�si hozz�teszi: „Sajnos ez a fej, m�r a cseh atyafiaknak k�sz�nhet�en nagyon sanyar� �llapotban ker�lt vissza, a haj�t, a szak�ll�t �s az �sszes sz�rzet�t kit�pt�k”, hat�stalan�tott�k. Itt �rz�kelhet�, hogy II. Lajos az �zs�b l�tom�s�ban szerepl� nagy t�z�n most m�r egyre kevesebb rem�nnyel fog �tkelni.

Folytat�s II. r�sz.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.