lendvaykati
Isten hozta a Honlapomra Kedves Olvasó! 
ANAHIT blogomon folyamatos aktuális bejegyzésekkel várom Önöket.
NŐKnek ajánlom a Magyar Leányok Asszonyok című blogomat 
Áldott napokat kívánok Mindenkinek! 


 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     

 

Földre szállt Angyalok zarándoklata

A Tiszta Szeretet Dimenziója

Csakratisztitas by anaplo


Szokolai- Lendvai Katalin: Boldogasszony

 

 Hitvallás    
Vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.  
 
Hirdetem,hogy testvér minden ember,
s hogy egymásra kell leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.  
 
Hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.  
 
Vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet,
és maradok ez úton, míg csak élek,
töretlen hittel ember és magyar. 
Wass Albert után szabadon 
 

     
Szeretettel köszöntelek
     
Blog Plusz
Friss bejegyzések
2016.02.09. 07:19
2016.02.09. 07:13
2016.02.09. 07:07
2016.02.09. 07:04
2013.11.10. 10:42
Friss hozzászólások
     
Társalgó
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagy-Magyarország tájai



„Hiszek egy Istenben.
Hiszek egy Hazában.
Hiszek Magyarország Feltámadásában.
Hiszek és dolgozom érte.”

 

Fényvárosok a Kárpát-medencében
Honlapja

 Fényvárosok Kárpát- medencében
fenn van a Facebookon.

A magyarság egy emberi tartalom a szó igazi értelmében
,ami bennünk kódolva van és működésbe lép,
ha ezt befele fordulva megnyitjuk Mag-unkban.

A tisztaság és a jó szándék vezéreljen bennünket magunk és mindenki javára! 
A magyarság és minden ember érdeke,
hogy fejlődjön lelkileg,szellemileg és használja ki azt a nem túl hosszú időt,ami még rendelkezésünkre áll,
hogy azok legyünk,akik valójában legbelül vagyunk.
Merjünk igaz emberekké válni és akkor az egység magától megoldódik, mert működnek az egyetemes törvények.
Wass Albert

Minden hónap 8.-án IMANAP a Nemzetért.
Fényláncban 19 órakor kapcsolódunk össze.

teljes üzenet itt

Magyar legyen hited!
HAGYATÉK
Régi MAGYAR áldás
A Napba öltözött leány
Hun Miatyánk
Magyar Miatyánk 1919-ben

Boldogasszony anyánk - magyar népdal

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1312094803_99.jpg

Fény imák,- Fohászok 


 

     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1283798073_92.gif

     
Húzz egy kártyát
     
Ajánlások
     



Letölthető ezoterikus könyvek

EZOTERIKUS E-BOOK TÁR



Képre kattintva nyílik.

 

 

     
Felemelkedés
     

 //lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1290355427_14.jpg

Spirituális filmek

Hogyan tudod tudatosan megtámogatni változásodat?

2012 és azután

A tiszta szeretet dimenziója

Földre szállt Angyalok zarándoklata

A Látó Ember

A fénytest könyv.pdf

Mi a Fénytest?

2012/ Új Energia

Kristályok és a DNS

Meleron csodái
 

 

     
EGYÉB,- vegyes rovat
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1267262363_33.jpg



http://angyalforras.hu/index/src.php?image=5224

Tisztító Ibolyaláng

AZ ARANY ÉS EZÜST IBOLYA LÁNG


AZ ARANY ÉS EZÜST IBOLYA LÁNG A GYÓGYULÁS ÉS AZ ÁTALAKULÁS ESZKÖZE

 

 

 

     
Tündérek- Angyalok
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1264349838_09.gif

Hiteles HUN történelem

Mátyás Szabolcs: Illik tudnom, mert magyar vagyok

Titkolt történelmi magyarságunk

Kik vagyunk mi,magyarok?

 

Magyarország látnivalói tájai

Magyar Nemzetismeret

Ma sem volt könnyű élni

Magyar írott kincsek

Magyarország tájai

Magyar összefogás, magyar igazság

MAGOK Vagyunk

 

     
Magyarok eredete,- Őstudatunk
     

Bálint cseppek

Joalis-Energy termékek

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1283347487_40.jpg


Gyógyító zöldségek

Energy termékek

Éljünk egészségesen, természetesen

Vajon mennyit tudunk azokról az ételekről, amit megeszünk?

Szabadságot a léleknek, - útban a fizikai halhatatlanság felé

Gyuri bácsi gyógyteái


Gyógynövények A-Z-ig


Gyógynövények, gyógyteák


Egészségről mindenkinek

HáziPatika

Az egészség lényege

Népi gyógyászat Magyarországon

Nagyanyáink bölcsessége

Phönix cseppek


     
Ősi gyógymódok
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1265891905_23.gif

     
Szent Grál története
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1263417032_00.jpg

     
Hagyományaink
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1267642938_65.jpg

HATHOROK üzenetei

HATHOROK (HANG)

 

     
Ősi civilizáció
     

 

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1283320754_59.jpg

A Vonzás Törvénye

Tudatos élet, tudatos fogyasztás

Járj piacra

Zöldbolt

Takaríts tisztítószerek nélkül

     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1263905906_86.jpg

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1263906707_44.jpg
 

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1266953638_45.jpg
 

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1266953665_51.jpg

 

     
Édesanyám - Édesapám emlékére




//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1264925890_15.gif


Gyertya,
Égj!
Fényeddel,
Vidd,
Szeretetünket! 
Melegségeddel,
Köszöntsd,
Velünk,
Együtt,
Ki,
Értünk,
Élt,
Értünk,
Létezett,
S ma is,
Szívünkben,
Lelkünkben él!
Lobogj!
 
//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1272403798_70.gif

Izzásod,
Legyen,
A mi,
Követünk!
Vidd hírül,
Velünk voltál,
Velünk vagy,
Velünk maradsz!
S velünk leszel örökké

 //lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1273480666_70.png
     
Naptár/ajánló
2024. Június
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
<<   >>
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1280499135_54.jpg

Wass Albert: Látható az Isten

Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.

 

     



 

Fohász

Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.

Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!

Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.

Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.

Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!

Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?

Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.


Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áld meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.

Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.

írta: Feketéné Lendvai Katalin

 

 

     


Gyimesi Fohász

Édesanyja, Nagyasszonya
Igaz magyar fiaknak,
Pátrónája, Pártfogója
Régi magyar hazánknak!
Tehozzád járulunk,
sírva leborulunk,
Légy anyja fiaidnak!
Reánk tekints, mert senki sincs,
ki sorsunk boldogítsa!
Igaz szívét és jó szemét
Aki reánk fordítsa.
Sok véres sebünket,
panaszos ügyünket
Aki előbbmozdítsa.
Mindenfelé nyomorúság
szorongatja népünket,
Majd száraz ég, majd zápor,
jég veri el termésünket.
Most szívünk szomorú, fél,
hogy lesz háború,
Kétség gyötör bennünket.
Békességben, csendességben
tartsd meg hű szolgáidat,
Becsületben és bőségben
Örökös Országodat!
Szánd meg, ó Jó Anya,
Magyarok Asszonya,
Hű magyar jobbágyodat!
Jó hírnévnek, magyar vérnek
gerjeszd vidám újultát,
Királyáért, hazájáért
vitéz vére buzdultát!
Engedd, hogy hős karja
mindig föltarthassa
Az ellenség lándzsáját!
Így zokogunk, így hódolunk,
Mária, szent nevednek;
Így remélünk, halunk s élünk
jó anyai szívednek.
A magyar Szent Hazát
s Angyali Koronát
Ajánld föl az egeknek!


     

     
Boldogasszony Anyánk
Boldogasszony Anyánk : Boldogasszony Anyánk III.

Boldogasszony Anyánk III.


 

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1264347668_25.jpg


„BOLDOGASSZONY ANYÁNK...”

A Mária-kultusz költészetünkben

 

A Mária-kultusz bibliai, dogmatikai alapjairól

 

          Sík Sándor: Tizenkétcsillagú korona

A Mária-kultusz változó intenzitással ugyan, de mégis erőteljes, jellegzetes versvonulatot alkot, fontos főmotívumként van jelen Sík Sándor költészetében.33 A költői pályakezdés, a Szembe a Nappal című első verskötetet jellemző műfaja az óda és a himnusz, megkülönböztető ismérve a harsány, patetikus-retorikus költői hang. A Belülvalók mécse verskötet csöndesebb, befelé forduló költői szemlélet eredménye, a Költemények (1916) verskötet pedig már visszafogottabb, szerényebb kifejezésmódot mutat.

Sík Sándor költészetében a Rózsakoszorú című versben jelenik meg először a Szűzanya alakja, csupán utalásként kimondva nevét és áttételesen, hiszen a rózsafüzér a katolikus hívek legelterjedtebb Mária-imádságát és annak tárgyát, kultikus eszközét jelenti. A rózsa Mária-jelkép is: a Szűzanya Palesztina rózsája, a loretói litánia szavai szerint pedig ő a „Titkos értelmű rózsa”. Sík Sándor versében azonban nem a rózsafüzér, hanem a rózsakoszorú áll a vers középpontjában. A koszorú önmagában lehet örömteli. Lehet valamiféle győzelem jutalma, a virágkoszorút a győztesek kapják, de fájdalmas eseményre is utalhat. A Jézus töviskoszorúja a hagyomány szerint inkább töviskorona volt. A versbeli „rózsakoszorú” Máriának, a Boldogasszonynak a győzedelmét, megdicsőülését vetíti előre. A vers tizennégy, egyenként háromsoros strófából áll, szám szerint ez a keresztút tizennégy stációjára is utalhat. Az első két versszak az utolsó két strófával együtt keretet képez. A két utolsó strófa formailag nem különül el egymástól. Az első versszak időben és térben bibliai, mégpedig evangéliumi keretbe foglalja a verset. A „minden ige” az Írások beteljesedésére, vagyis Jézus halálára utal, amelyről János evangéliuma szól (Jn 19,28-30). A Krisztus sírja elől elgördített szikláról és a két fehérruhás férfiről pedig Lukács evangéliumában olvashatunk ( Lk24, 2-5).

A versbeli történés színhelye Jézus sírjának bejárata, időpontja pedig húsvét hajnala. A keretbe foglalt verset lényegében a két angyal párbeszéde, egymásnak felelgető dialógusa tölti ki. A történet elbeszélését felváltva végzi a két férfi, minden páratlan versszakot az első, a párosokat pedig a második angyal mondja. A költő idézőjelekkel és a páros versszakok beljebb kezdésével érzékelteti a váltakozó megszólalásokat. Az első angyal nagypéntek történéseit szinte stációként idézi fel, a második pedig a feltámadás örömhírét zengi és az időben korábban történt és később történt örömteli és dicsőséges eseményeket is megidézi (Tábor-hegyi jelenet, Jézus mennybemenetele, pünkösd stb.). A költő mindegyik angyal szájába öt-öt strófát ad, mindegyik egy-egy önálló képet, mozzanatot idéz fel szigorú időrendben az Újszövetség szenvedéstörténetével kapcsolatban és a dicsőséges események sorából. A vers vizuális és akusztikai képe is a rózsafüzér tárgyi és akusztikai képét asszociálhatja a bennünk. A rózsafüzér ugyanis imádkozható dicsőséges és fájdalmas olvasóként, mindegyik olvasóhoz éppen öt-öt titok tartozik, mégpedig abban a sorrendben és beosztásban, ahogyan ezt a versben is megtaláljuk. Ettől a rendtől való egyetlen eltérés csak a vers hatodik versszakában vehető észre, ahol a költő az Úr Jézus mennybemeneteléhez hozzákapcsolja a tábor-hegyi jelenetet, a színeváltozás eseményét is. (Itt szintén igen fontos szerep jut a fénynek és a felhőnek, akárcsak a mennymenetel láttató erejű megjelenítésénél.) A Szűzanya kétszer is megjelenik a versben, először mennybevétele, majd pedig a mennyben való megkoronázása révén. A verszáró keretben Sík Sándor az egész versnek értelmet adó, az üdvösségtörténet legfontosabb múltbeli történését mondja ki, hangsúlyozva, hogy általa a megénekelt események a jelenben és az idők végeztéig érvényesek: „Minden hívek koszorúja/Énekelje: Allelúja!/Él az Úr! Feltámadott!”32

A Sarlósboldogasszony verskötet után csak egy-egy versben, azokban is csupán egy-egy kép, mozzanat erejéig találkozunk Mária-alakjával, Máriával kapcsolatos motívummal: Angelus, Két kézben, Székely pap, Máriaszem, Tizenkét bükkfa. Nem véletlen, hogy Sík Sándor barátai észrevételezték, kevés verset írt a Szűzanyáról. 1945 után, a világháborúból ismét vesztesként kikerülő ország romokban hever, mindenütt politikai és gazdasági zűrzavar uralkodik.A háború okozta szenvedések után újabb rémület fenyeget: a világhódításra kész bolsevizmus, militarista,ateista-materialista szovjethatalom. Ekkor még nem lehet tudni, csupán rémálomként sejteni, hogy pár éven belül a kommunisták a szovjet megszállók védnöksége alatt átveszik a teljes hatalmat, az egész társadalmi-politikai rendszert agresszíven átalakítják, feloszlatják a legtöbb szerzetesrendet, a rendházakat, egyházi iskolákat, intézményeket felszámolják, kötelező ideológiává teszik az ateizmust és materializmust.

Sík Sándorra 1945 után újabb megpróbáltatások várnak. 1946-ban az ő főszerkesztésében jelenik meg a Vigilia, majd 1947-ben alkatától idegen feladatott raknak rá: a piarista rend magyarországi tartományfőnöke lesz, mindez

nagy terhet jelentett a számára. 1947-ben született Sík Sándor máriás-lelkületű, a tudatos vállalás motívumát sem nélkülöző, Tizenkét csillagú korona 34 című verses kisplakett-sorozata, amelyet a költő teljes egészében a Szűzanyának szentelt. A sokszorosan súlyos teher alatt roskadozva fordul segítségért az égiekhez, Szűz Mária közbenjárását, pártfogását kéri.

A marcali Szűz Mária című kötetnyitó vers négy kisebb egységre tagolódik. A késleltetés eszközét alkalmazva a költő először leírja a város képét, amely fizikai és erkölcsi romlást mutat. Nincs hely benne az égi világnak, sem Istennek, sem angyalnak. Az angyal legfontosabb szerepe az Újszövetség hajnalán, Názáretben hírül vitt örömhír, amely a megváltást jelentette, de ebben a városban esély sincs a megváltásra. A „Mennyei Karok” Szűz Máriát jelképezik, aki égi párfogóként ölel magához mindannyiunkat. A költő a város zűrzavaros világából vágyott ide, a természet kozmikus liturgiában a madarak és illatok, mint a „zenélő angyalok” zengik a dicsőítő éneket. Jelen vannak itt a krisztusi áldozathoz szükséges adományok. Az aratásra érett búza, a szüretre kész, érett szőlő, amelyek -- a Bibliában a leölésre szánt áldozati bárányhoz hasonlóan – szakrális síkon értelmezve a megváltás lehetőségét hordozzák. „És a dűlőben szembe jön a Szűz” – a költő a minden asszony és leány ősképével azonosítja a földi lányokat és asszonyokat, bennük látja a jövő ígéretét.

A vers második részében a marcali hegyvidékre varázsolja a bibliai tájat, csendet, harmóniát. Istenkereső szívvel a világ zaja, zűrzavara elől menekült ide. A Szent Család idilljét vetíti bele e tájba, „ahol az Angyal föl-lejár” , ahol – mint Jákob álmában – az emberi világban megjelenik az isteni. Az a világ a maga idétlenségével menedéket nyújt az idő fenyegetése elől. Az egész természet fenséges kozmikus liturgiában dicséri Teremtőjét. Itt minden ember Isten teremtménye, megváltott ember lehet, akinek megadatott, hogy részesüljön magából az Istenből, Krisztus testéből és véréből. Az asszonyok között pedig jelen van a Szűzanya, a jó, az isteni világ képviseletében.

A verskompozíció harmadik részében ötven év távlatából tekint vissza költő: a hegyen, a dombon – amely szakrális hely, az Istennel való találkozás színhelye – megtalálta „az igazi Szűzmáriát”, felfedezte, felismerte igazi titkát: az Istenbe vetett végtelen bizalmat, az Istenre való ráhagyatkozást, akaratába való belegyezést. A költő lelki szemei előtt megjelenik gyerekkori otthona, a falon függő Mária-kép, amelyet élete minden sorsfordító eseményekor maga elé szokott idézni: „E kép elé kísértem egykor / Sok ministrálós reggelen / Imádott első mesterem.” Szerzetesi hívatásának választásakor is e „Képről szólított maga mellé / A máriás Kalazancius.” Később szem elől veszítette ezt a tájékozódási pontot, de öregedő fejjel rájön: „itt a bölcsesség”, a világ mindenféle okosságával szemben Mária bölcsessége az igazi. Ebbe a bölcsességbe akar elmélyedni, a „Titkok Titkát kutatni”. A költő föltárja verskötetének mottóját, létrejöttének indítékát: élete mélypontján Máriához fordult segítségért, kereste és megtalálta őt, aki mindannyiunk anyja, akihez kérő- és hálaimát intéz a verskompozíció negyedik, záró részében.

A költő csillagok helyett az emberek testi-lelki sebei jeleníti meg, elpanaszolja az országot sújtó bajokat, az éhséget, nyomort, a romokat. Még ezeknél is szörnyűbb az erkölcsi romlás, az emberszeretet, az istentisztelet kihalt az emberi szívekből. Az ember elvetette Istent, helyette földi dolgokat imád: „Megfertőztetett templomok, / Oltárokon idegen istenek...” Végül Máriához fordul, az égi patrónához, aki a bűnös embert „szánva szánja”, segíti a megigazulásban. Az ő közbenjárásában bízva ad hangot a költő hitének, hogy a legmélyebb, legodaadóbb imádság éppen a szenvedésből születik: „Tudod: míg a tömjén lehelte füst / Fehér felhője égre szállni küzd, // Lenn, a tüzes rácson, a parazsak / Morzsái vörösen izzanak.”

A versciklus következő alkotásának címe a legősibb Mária-imádság kezdete, az Üdvözlégy. Első sora Mária imája a Bibliából (Lk 1,46), amellyel Istent dicsőíti Erzsébettel való találkozásakor. Máriában Isten „minden titkot megmutat”; kiemelt szerepe van az üdvtörténetben, mert az ő méhében öltött testet az örök Ige. A megtestesülés az örömhír kezdete. Isten fia emberré lett, hogy sorsunkban, szenvedéseinkben osztozzon, hogy az emberi életet, annak minden örömét és kínját megszentelje. A költő „minden fölfelé néző nevében” könyörög Máriához és magasztalja őt.

A két részre tagolódó vers harmadik strófája a „süketnéma század” emberének lealacsonyodását, elállatiasodását siratja, mert nem akar Istenről tudni, róla hallani, és kiiktatja az emberi életből. A feje tetejére állították az értékrendet: „ebnyüszítés lett a hit / És aljasság a fölséges alázat”. Isten törvénye helyett az ember „futószalagon / Gyártott eszmények hánytató szagától, / prófétáktól a zsibpiacon, / Az elvektől – az embertől – magától!” émelyedik. Az Isten helyett más uraknak szolgál, embertelen eszmék szolgálatába szegődik: „De nincsenek a földön más urak, / Csak a szolgák vannak és szolgák szolgái.” A verszárlatban a költő fohásza hálaadó szívvel, kettős néven szólítja meg Máriát, aki egyetlen menedék lehet ebben az elembertelenedő,zűrzavaros világban: „Ó Istenanya, ó Emberanya, / De jó az Isten, hogy te még a mienk vagy!”

A keresztény színszimbolikát követve A kék palást című versében Mária nevét ki nem mondva fohászkodik a költő az égi anyához. Versmottónak a Boldogasszony Anyánk című néphimnuszból választ poétikusan szép mottót a vershez: „Anyai palástod fordítsd oltalmunkra!” A kék szakrális szín, az égbolt, a tenger színe, a tisztaság, igazság és hűség szene az egyházi liturgiában. Máriát ezért gyakran kék köpenyben (palástban) ábrázolják. Őbenne együtt van „Mélység és magasság, messzeség”, vagyis a végtelenség, az isteni princípium. Az égi anya „körülkarol”, „fölmelenget”, mosolya: „Búzavirág és ibolya. / És mégis olyan kimerhetetlen / És titokzatos, mint a tenger.”

Az Oltalmad alá futunk ének szellemében nemcsak önmagát ajánlja az Istenanya oltalmába a költő, hanem azokat is, akiket „a gond mázsája nyom” (...) Az árvákat, a foglyokat, / S kik megjárták a poklokat / A sötétség évein által”. A költő 1947-ben a világháború pusztítása a hazáért fohászkodik: „Fölöttem a végtelen ég, / Lenn: hallgató arany kepék: / Keresztbe kötve várja sorsát / Szegény, pihegő Magyarország.” Reményhitét vízióként vetíti elénk: a kék ég végtelenségében felettünk virraszt és megoltalmaz bennünket a magyarok Nagyasszonya: „Az eleven-kék bolt, a menny / Mintha libbenne odafenn, / És békére és háborúra / Egy nagy kék palást ráborulna.” A vers motívumkincse költőelődök és kortársak számos távoli inspirációját érzékelteti, Zrínyi „Befed ez a kék ég...” négysorosától kezdve Radnóti fohászáig „Nem tudhatom...” zárlatáig: „Nagy szárnyadat borítsd ránk, virrasztó égi felleg.”

Sík Sándor a loretói litániából vett megszólítás emeli verscímmé: Bűnösöknek menedéke. A versnyitányban mindenféle bűnöst felsorol, mindenkit a Szűzanya oltalmába ajánl a költő. Jó pásztorként szeretné elébe vezetni a „farizeusokat”, „vámosokat”, „írástudókat” és „papifejedelmeket”, mindazokat, akikre hatalom és felelősség van bízva, de azzal visszaéltek. Nem feledkezik meg az „inaszakadtak” és „poklosok” seregéről sem. Önmagát és besorolja a „nyájba”, a mélységből kiáltva kéri Máriát: „kezdj valamit velünk!” , segíts megszabadulni a bűntől, indíts bűnbánatra, fakassz új életet szívünkben:

„Kezed szórjon a pihegő barázda

Forró szívébe lüktető magot,

Az indulás piros kegyelme magját:

Küldj langy esőt a hulló mag elébe,

Ó, nem-szűzek, ó, betegek, ó balgák,

Ó, te minden bűnösök menedéke!”

Szintén a loretói litániából való verscím a Bölcsességnek széke, amely „bölcsességgel teljest” jelent. A bölcsesség a Szentlélek hét ajándékának egyike, amely a három isteni erénnyel (hit, remény, szeretet) együtt a keresztény élet alapját képezi. Ezek az erények a legmagasabb fokon voltak meg Máriában, akiben Isten „minden erények legmagasabb példaképét alkotta meg”, olyan példaképet, amely a legközelebb áll Krisztushoz: „a bölcsesség ajándéka tökéletesíti a szeretet erényét, mert képessé tesz bennünket arra, hogy az isteni dolgokat a legmagasabb okaiban megismerjük. A Szűzanyában a bölcsesség ajándéka abban nyilvánult meg, hogy az isteni dolgokról határtalan szeretetének fényében ítélt, a földi dolgokat pedig az isteni fény megvilágításában látta.”

A Sarlósboldogasszony verskötet után csak egy-egy versben, azokban is csupán egy-egy kép, mozzanat erejéig találkozunk Mária-alakjával, Máriával kapcsolatos motívummal: Angelus, Két kézben, Székely pap, Máriaszem, Tizenkét bükkfa. Nem véletlen, hogy Sík Sándor barátai észrevételezték, kevés verset írt a Szűzanyáról. 1945 után, a világháborúból ismét vesztesként kikerülő ország romokban hever, mindenütt politikai és gazdasági zűrzavar uralkodik.A háború okozta szenvedések után újabb rémület fenyeget: a világhódításra kész bolsevizmus, militarista,ateista-materialista szovjethatalom. Ekkor még nem lehet tudni, csupán rémálomként sejteni, hogy pár éven belül a kommunisták a szovjet megszállók védnöksége alatt átveszik a teljes hatalmat, az egész társadalmi-politikai rendszert agresszíven átalakítják, feloszlatják a legtöbb szerzetesrendet, a rendházakat, egyházi iskolákat, intézményeket felszámolják, kötelező ideológiává teszik az ateizmust és materializmust.

A vers kezdősora megszólítás: „Nagy Királynő, ki tizenkét / Csillag koronáz”. A tizenkét csillag a Jelenések könyvének Napbaöltözött Asszonyát idéz, a királynői megszólítás pedig azt jelzi, hogy Mária nemcsak égi anyánk, nemcsak kegyelemközvetítő, hanem minden embernek, az angyaloknak, égnek és földnek, minden teremtménynekis királynője. Életutat összefoglalóan tekint vissza a költő gyerekkorára, a „fürge kisfiúra”, majd ifjú legényre, aki volt, aki idővel „java-férfivá” érett. Számadó lelkipásztorként éveket töltött a „báránykák között”, tanárként, költőként, írástudóként szerzett megbecsülést, tekintélyt. Nagy élettapasztalattal járul Mária, a Bölcsességnek Széke elé, és azt kéri tőle, ami az életben legfontosabb: a bölcsességet. A „gyermekség” tiszta létállapotának kegyelmét kéri, hogy Mária oltalmával ki tudjon tartani Isten szolgálatában, és végül az ő oltalmazó, anyai ölében hajthassa örök álomra fejét.

A Szűzanyához szóló Üdvözlégy imádságot idézi az Áldott az asszonyok között. Ezekkel a szavakkal köszöntötte Erzsébet Máriát találkozásukkor. Mária közeledtére, köszöntéséreErzsébet szíve alatt fölujjongott a gyermek, Keresztelő Szent János. Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek és hangos szóval felkiáltott: „Áldottabb vagy te minden asszonynál és áldott a te méhednek gyümölcse!” (Lk 1,40-42) Ezt a mély titkot, a „rendelés” szerinti vállalást és életeszményt érzékelteti poétikus szépséggel a költő. A Lukács evangéliumában (1,39) található egyetlen versnyi közlést hosszú jelenetté tágítja.

A vers szemléletes képek sorozatában láttatja Máriát, amint Galilea „napaszalta földjén”, majd pedig Júdea hegyes tartományán át igyekszik rokonához, Erzsébethez. Lába nyomán minden kivirágzik, életre fakad, megelevenedik a bibliai életkép. A bogáncs „tejarcú rózsát hajt”. Amint egykor Isten rendelésére Mózes a sziklából forrást fakasztott, most a „kősziklából csorgó méz fakad”, a ciszterna poshadt vize élő vízzé változik, a porszemek is megelevenednek, Mária lépteire várnak, a máskor korcogó, csikorgó porszemek az ő saruja alatt „tücsök módjára muzsikálni kezdtek”. A csodák Isten közelségére, jelenlétére utalnak.

A versközépen, súlyponti helyen jelenik meg Mária alakja, az örök nő, az anya, a Boldogasszony őstípusa. Keblén karjait összefonva haladt, mosolya „mély volt és komoly”. A költő felsorolással, ismétléssel ad nyomatékot a jelzőknek. A láthatár egészen az égboltig tágul, találkozik, egymásba hajlik ég és föld, az emberi és a isteni világ. Földre száll az ég, a festményként elénk táruló képen a „csepp angyalok” a „sziklák közébe” rejtőznek és „ujjacskáikat ajkukra téve” intik csendre a környező világot. A beállt csöndben még Isten sem szól, hallgat a „titokzatos Hang”, amely egykor az angyal révén tudtul adta Máriának, hogy az Ige az ő méhében ölt testet. Hallgat a Lélek is, akitől a Mária által hordozott születendő isteni Élet fogantatott. Hallgat „Mária szíve alatt élő Érthetetlen”, Jézus is. Mindhárom isteni személyt említve nyomatékosítja a költő, hogy hallgat a teremtett és az isteni világ, és benne Isten is hallgat. A csend és titok „a mindent belengi” és végigkíséri az úton Máriát. A mélységes titokról nem tud sem Erzsébet, „a meghitt asszonytestvér”, sem József, az „Elgyűrűzött”, aki otthon várja haza Máriát. A befejező sor a titkot hordozza, a címmel együtt keretbe foglalja a verset: „... áldott vagy az asszonyok között”. A verszárlat ad értelmet minden csodának: Mária magát az Életet, Isten Fiát hordozza szíve alatt, ekkor még rejtve az emberek szeme elől, de a természet érzékeli jelenlété és hódol előtte. Mária Krisztust hordozza, ezért áldott, istenanyasága révén részesül minden kiváltságban, különleges kegyelemben.

Tartalmát, eseménysorát tekintve az üdvösségtörténetben is a vizitáció után következik A keresztúton. Az üdvtörténetnek ez a mozzanata, amelyben Jézus a keresztúton találkozik anyjával, a Bibliára és a szenthagyományra épül. (A költemény később Sík Sándor Áldás című kötetében A keresztút IV. stációja címmel is megjelent.) A versnyitányban a keresztjét a Golgotára vivő, a világ bűneit cipelő Jézust jelenik meg nagyon érzékletesen és szemléletesen. Az úton vele szemben jön Mária, akinek szívét, fia szenvedését látva, a pokol hét tőre járja át. Valóra vált Simeon jövendölése, amikor Jézust bemutatták a templomban: „a te lelked is tőr járja át” (Lk2,35). Máriában, Szent fia szenvedését látva, felidéződik örömökkel és fájdalmakkal teli múltja: „Kis Betlehem boldog éjjelében / Ő ringatta ámuló ölében, // Ő mosott rá, főzött és dagasztott, / Ágya szélén de hányszor virrasztott!” A keresztút képe időben és térben is kitágul, kozmikus képpé szélesedik, a Jézust kísérő tömeg az emberiséget jelképezi: „Véres úton, végestelen hosszan: / Tenger ember, férfi, gyerek, asszony. (...) Ott piheg a sok mái szegény is: / Édesapám, édesanyám, én is!” A versvégi súlyponti helyen a költő a szenvedő ország nevében fordul a Szűzanya pártfogásáért, segítségéért, a loretói litánia egyik kedves elnevezésével szólítva meg az égi patrónát: „Hétfájdalmas, nézz ide miránk is, / Krisztus Anyja, légy a mi anyánk is!”

A Szentolvasócímű vers a rózsafüzér-imádság, a szentolvasó állandó szövegét idézi, amely öt tizedből (ötször tíz Üdvözlégyből) áll. Korjellemző a versnyitó rész: a háború borzalmai között „Aludt az agyvelő is zsibbadozva”. Hálával emlékezik a költő a nehéz időkre, amikor a szentolvasó „fölséges-együgyű zsolozsmája” volt a vigasz. Az „üdvözítő dadogásban” ismétlődnek az imádságok, a világégés borzalmai közepette rózsafüzért imádkoztak. Olyan kapcsolatot jelentett ez az imádság, mint a „gyereksírás” és az „anyagügyögés”. A két szó az emberlét egészét jelzi, a kezdetet és a véget: „A kisded szól így, aki nem beszél még, / És aki már nem: haldokol.”

A versciklus egyik legszebb alkotása a Magyarok nagyasszonya címet viseli. A Patrona Hungariae Szent István koronafelajánlása óta közismert. Sík Sándor mottóul a Winkler-kódex egyik versének két sorát választotta: „Édesanya, bódog Anya, Virágszülő Szűz Mária.” A magyarság keserű állapotát panaszolja az égi pártfogónak: „Nincs egy izrom épség bennünk. / Minden épet, minden szépet / Fölfaltak a cudar évek.” A bűnösök menedékét, közbenjáró, irgalmat esdeklő szeretetét kéri a visszafordíthatatlannak tűnő pusztulás közepette. A keserűségen áttör a hamvából pislogó hűség, megmozdul a régi hit, az oltalmat kérő fohász: „Szólj helyettünk, anyánk édes, / Annyit mondj csak: rosszak vagyunk, / De mégis a tied vagyunk.”

A különböző búcsújáró kegyhelyek, kegyképek felsorolásával indul Az igazi Mária című vers. Ezeken a képeken az „egyetlen Szépség”, „az emberi, isteni élet”, Mária arca fénylik, akit a „művész isten” gondolt el és „festett a teremtés vásznára öröktől”. Ezekről a Mária-képekről vallja az esztéta-költő: „Ti vagytok a Dallam, a Szín, a Szabadság, / a ritmus eloldó lebegése, / elengedés, magafeledés, / az Ünnep.” Mária közbejárását kéri az Atya kiengesztelésére, az Üdvözlégy utolsó sorával zárva a verset, hogy „irgalommal nézzen újra ránk, / most és halálunk óráján. Amen.”

Kötet versciklusának, amelyet a költő „vadvirágfüzérnek” nevez, záró darabja a Pitypang, amelyet belefon a füzérbe és a Szűzanya oltárára teszi. Különös a pitypang, nem szoktuk virágok közé, főképpen pedig oltárra tenni. A pitypangot, a gyermekláncfűt a gyerekek szokták karikába kötni. A költő -- „Isten előtt ki nem gyerek?” -- gyerekszívvel szól az égi anyához, a „szavahíjas férfiember” pedig végtelen bizalommal kéri oltalmát, közbenjárását: „Egyet kérek: ha önfeledve / Jézuskád ringatod öledbe, / Akkor, mit szépséged sugallt, / Zümmögd el néki ezt a dalt.”

Sík Sándor költészetében a Mária-tisztelet fő motívum, versek szerkezetét, egész versciklus témakörét meghatározó,vonulatot alkotó jelentőségű. Sík Sándor olyan korszakban élt és alkotott, amikor nem volt népszerű dolog Máriáról verseket írni, sőt még hívőnek lenni sem. Mégis egész szívvel vállalta feladatát, küldetését. Mária példája, az alázatosan elfogadott és teljes szívvel vállalt küldetéstudat ma is kevesek erénye. „Ám a máriás kor nem iába esik egybe századunkkal. Az isten szavát készséges hittel fogadó Mária a ma emberére is hatással van, és segít bennünket abban a törekvésben, hogy az eltorzult Isten-képmás lelkünkben ismét Isten-szándékolta eredeti formában elragyogjon.” 35

Móra Ferenc Mária siralma epikus elemeket is magába olvasztó lírai vallomás, amelyben a krisztusi szenvedéstörténetet az Istenszülő szemével láttatja: „A szomorú estén vigasztalan álom / Vett erőt csendesen az egész világon. / Sáppatagon hullott csillagok sugára / A kopasz sziklára, Golgota ormára. / Golgota ormának magas keresztjére, / A magas keresztfán a világ üdvére...” A szenvedésektől kimerült Mária szemére végre álom szállott: „Ébredni kezd rögtön a Golgota tája. / Dallos kerubinok friss éneke zendül, / A völgybeli fáknak koronája rezdül, / Napkeleti szellő levelük sodorván / S piroslik a hajnal sötét hegyek ormán.”

Harsányi Lajos Vers az égi Asszonyról című alkotása közvetlenül a II. világháború után keletkezett. Akkor nem jelenhetett meg nyomtatásban, kéz- és gépiratban terjesztették, használták fel a Szűzanya tiszteletének elmélyítésére. A háborút vesztett, kifosztott ország kivérzett népének nevében fohászkodik a költő az Égi Patrónához, aki úgy tündökölt élete egén, „mint jégvert kert felett a hold”. Láttató erejű költői képekkel jeleníti meg a Szűzanyát, akinek a kisded Jézus úgy függ karjaiban, „mint kagylóban a gyöngy”. A vers utolsó strófái korjellemző vallomások: „Sokat szenvedtem én és árva népem / e baljós tájon egy évezred óta...” Életmécsünk pisla lángját a Szűzanya égi keze óvta. Ezért dicsérik őt mindenkinél jobban „a Bakonyban a celli bucsusok”. Szereti Máriát az olasz, a lengyel, a francia...,a szél, a tenger, a dörgő naprendszer az égen, „de senki nem szeret úgy téged, mint / én és az én kis árva, rongyos népem” – szakad föl megalázott, vádlottak padjára taszított népének a Szűzanya iránti hűségvallomása.

A halálfélelemmel, a nihillel küszködő Kosztolányihoz hasonlóan, Harsányi Lajos is megírta a maga Halotti Beszédét, de ő ebben is az örök világosság fénye felé menekül, mint csodálatos költői gyónásában, a De profundisban. Jönnek a barbárok című versének jóslata félelmetesen valóra vált. Ő azonban „a sokszor kegyetlen és véres valóságnál jobban szereti ábrázolni a kegyelemből felmagasztalt lét vigasztaló misztériumait. Hisz a jóságban, szépségben, igazságban, szeretetben: bölcs ember, jó pap, nem mennydörögni és átkozódni jött a világra, hanem áldani és szeretni.”

Mentes Mihály Szűzvirág Szentanya című verse költői eszközeiben, esztétikai minőségében nem éri el Harsányi Lajos művészetét, de esetenként megközelíti azt, bensőséges imádságként is felfogható: „Szép ifjú arcod föl ne szántsa ránc. / Meg ne szürküljön dús aranyhajad. / Hegyjáró lábad ne fáradjon el, / Oly frissen szökellj, / Gyermekálmomban ahogy láttalak. (...) A tavasz benned örökre ragyog. / Csodálatos fa, egyetlen titok: / Gyümölcsöt érlel és virágban áll... / Így csodálhattak az apostolok / És csoda-dolog: / Feléd surranni félt-félt a halál.” (Új Ember, 1960. 20. sz. 2.)

Rónay György 1951-ben, nehéz időben írta Mária éneke című versét, amelyben a Szűzanya döntését mélységes átéléssel érzékelteti. Tudatosítja, hogy Mária nem vaktában mondott „igent”, nem ismeretlen sors előtt hajolt meg. A hűség szavában benne volt a megpróbáltatásoktudata, az eljövendő szenvedések passiótörténete, a tizennégy stáció, a hét fájdalmú Szűz sorsa, Fia örök agóniája. Mária vállalja az üdvösség rendjében kapott sorsot, a megváltásért a mérhetetlen szenvedést, az irgalmasság oszlopa lesz, szíve csordultig megtelik szánalommal értük, „kik mint a fázó kisdedek, vacogva megváltásukért zokognak”. Rónay György lírájában a kivételes költői remeklés és a keresztény elmélyülés eredménye: a Himnusz a Boldogságos Szűzhöz.

Szabó Ferenc Csodálatos anya című litánia-típusú dicsőítő versében Mária „Földünk legszebb éke / bűnösök menedéke...” A Szűzanyához fohászkodik, kéri kegyelemközvetítő közbenjárását: „... míg mi számkivetve / vakon botorkálunk / légy csillagvilágunk // S hogyha majd halálunk / órája közel lesz / szólj érettünk Istenhez / s mindörökre áldunk!”

Az egykori pannonhalmi bencés diák, Tóth Bálint Gyümölcsoltó Boldogasszony című himnusza magasba szárnyal: „Éva lánya, hű jegyes / nemed győztes éke, / angyalszárnyú szél emel / angyalok fölébe. / S hogy Ádám számkivetett / magva feltekintsen, / testet ölt a szeretet / s megbékél az Isten.”

A XX. századi Mária-tiszteletről

A XX. század első felében a régi katolikus vallásos formák helyére egyfajta triumfális, győzedelmes katolicizmus lépett, a kialakuló nagy vallásos mozgalmakban előtérbe kerültek a mennyiségi szempontok. Bár ez a korszak folytatása a 19. század közepén kibontakozó „máriás évszázadnak”, mégis érezhető a különbség: a polgári jellegű kereszténység jellemző rá. Széles körben elterjedt az un. polgári vallásosság, amelyben jelentősek a formális ismérvek, bár eközben számos előremutató irányzat is kezd kibontakozni szerte Európában.35

Tudjuk, a felvilágosodás óta a deizmus filozófiája elismeri Isten létét, de tagadja az egyház szükségességét, elvet minden szervezett, vallásos intézményes formát, és a vallást magánügyként kezeli. A később kialakuló szubjektív világnézetek ezt a filozófiát használják alapul. Ezek egy része már Isten létét is kétségbe vonja, nemritkán egyenesen tagadja. Istent Freud a mindannyiunkban meglévő felettes énnel, Jung az archetípussal azonosítja. Nietzsche és Schopenhauer pedig Isten helyére az embert állítja. Hangsúlyozzák: az ember csak akkor lehet igazán szabad, csak akkor valósíthatja meg önmagát, ha saját maga által kialakított értékek szerint rendezi be az életét, és nem hagyja, hogy kívülről bármiféle értékrend elfogadására kényszerítsék.

Söveges Dávid tömör jellemzést ad századunkról: „Ez a kor szélsőségesen individualista. Az egyén elszigetelődik, idegen a többi egyén között. A másik ember csak eszköz a számára. Az egyén felszabadul minden eddigi, hagyományos kötöttség alól (emancipáció). A természet is csak nyersanyagul szolgál önmaga megvalósításához, amellyel tetszés szerint bánhat. A tudás pedig hatalom a természet kizsákmányolására (...) A polgár önmagában hordja igazolását, nem igényel semmiféle vallást vagy metafizikai alapot. Az evangéliumhoz, a keresztény világhoz nincs köze. Nincs nála hely Isten számára.” A kereszténységet azonosították a polgári létezéssel, a keresztény életvitel lassanként feloldódott a polgáriban: A vallás magánügy, állították, kulturális hagyomány; a bevált polgári szokások mindenben eligazítást nyújtanak.

Ugyanakkor ennek a kornak jelentős szellemi-lelki értékei is vannak, mint például Lisieux-i Szent Teréz, Charles de Foucauld, Prohászka Ottokár, Sík Sándor, akik fölébe nőttek koruknak. Prohászka Ottokár a magyar katolikus megújulás vezéralakja, sok mindenben előremutató eszményeit saját kora jórészt meg sem értette. Pedig a „diadalmas világnézetet” hirdető Prohászka vezetésével már ekkor próbálnak a magyar katolikus egyház progresszív erői a régi, szervezeti, jogi egyház helyébe az élő, krisztusi, kegyelmi egyházat, dogmákon nyugvó egyházat szervezni. Prohászka 1900-ban észreveszi, hogy „Fordul a szél.” Guardini pedig 1921-ben már így fogalmaz: „Az egyház felébred a lelkekben.” Erről a témáról szóló könyvek sora jelenik meg, végül ezt a folyamatot majd a II. Vatikáni zsinat zárja le, a Lumen Gentium című konstitúcióval, az Isten népéről szóló egyháztannal, amely kimondja: az egyház elsősorban nem szervezet, hanem belső élet, kegyelem, a krisztusi példa követése, megvalósítása.

A francia forradalom után tudományban, irodalomban, művészetekben nehezen lehetett hívőnek lenni, mert ezek a területek elszakadtak a hittől. A vallás, és vele együtt a Mária-tisztelet is fokozatosan kiszorult az emberi tudatból, és az irodalomból is. Mária, aki teljes odaadással, alázattal teljesíti az Istentől reá bízott küldetést, már nem példakép a XX. század autonóm és a maga útját járó embere számára: „Az a mai ember akar szabadulni a máriás kor hatása alól, akiben az Isten-szándékolta képmás eltorzult, aki csak a saját vagy embertársai eszében, ítéletében bízik meg, akinek Isten kinyilatkoztatása nem kell, mert ő, aki a természet törvényei közül néhányat ellesett, azt gondolja, hogy fölötte nincs hatalom;aki semmiféle erkölcsi kötöttséget nem tűr, mert úgy gondolja, hogy erkölcsi törvényeinek is saját maga a forrása. Az ilyen ember nem akarja tisztelni a Szűzanyát sem, akiben tökéletes ember kellene látnia: aki Isten szavára alázatos lélekkel hajlik meg, aki büszkeségében nem zárkózik el Isten adományainak elfogadása elől, ellenkezőleg, hálás hódolattal köszöni meg, hogy nagy dolgot művelt vele Ő, a Hatalmas és Szent.” (Söveges Dávid.)

Magyarországon 1945 után, különösen pedig a „fordulat évének” nevezett 1948-as évet követően a kommunista diktatúra rányomta bélyegét a szellemi és lelki életre is. A kereszténység, a vallásosság megtűrtté, tilossá és üldözötté vált a társadalom, a közélet különböző rétegeiben.36 Kiirtandónak ítélte a programszerűen ateista és materialista hatalom a vallásos gondolkodást az irodalomból, az emberek gondolkodásából. Európa nyugati felén sem volt sokkal jobb a helyzet, mert a II. világháborúból felocsúdó országokban biztos gazdasági alapokon létrejövő, virágzó jóléti társadalomban a vallásnak, egyáltalán Istennek nemigen jutott már hely. Éppen ezért érzik sokan, hogy a keresztény magyarság egyik legnagyobb feladata a Boldogasszony-kultusz feltámasztása, hogy segítségével visszataláljunk Szent Fiához, Krisztushoz. 37

 

 

 

 

Irodalom

A katolikus egyház katekizmusa. Szent István Társulat. Bp., 1993.; A keresztény művészet lexikona. Szerk.: Jutta Seibert. Corvina Kiadó, Bp., 1986; A kuruckor költészete. Szerk.: Varga Imre. Akadémiai Kiadó. Bp., 1977.; A magyar irodalom története I. Szerk.: Klaniczay Tibor. Akadémiai Kiadó, Bp., 1954.

ANTALÓCZI Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövő (A Mária-jelenések és üzenetek szintézise 1830-tól napjainkig). Eger, Kisboldogasszony plébánia, 1991.

BADALIK Bertalan: Istennek Szent Anyja. S. Dominici Conv. Szeged, 1991.

Biblia. Ford. Gál Ferenc, Kosztolányi István, Tarjányi Béla. Szent István Társulat, Bp., 1982.

Boldogasszony ága. Szerk.: ERDÉLYI Zsuzsa. Szent István Társulat, Bp., 1991.

CS VARGA István: „Boldogasszony anyánk...” In. Szent művészet. Xénia Kiadó, Bp., 1994. 163-186.

CSERMELY Tibor: Hitvalló irodalom. Rím Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1998.

DOBSZAY János: Így vagy sehogy. Fejezetek a Regnum Marianum életéből. Zászlónk Stúdió. Bp., 1991.

Dogmatika jegyzet. Összeállította: Ladocsi Gáspár. PPKE HTK, Bp., 1994.

ELŐD István: Katolikus dogmatika. Szt. István Társulat. Bp., 1983.

Fatimai ima- és énekfüzet. Eger, é. n.

FÜLÖP László: Pilinszky János. Akadémiai Kiadó. Bp., 1977.

Igaz-e, hogy... minden vallás illúzió? Hitvédelmi Füzetek/3. Szerk.: Szabó Ferenc. Agape, Szeged, 1994.

GERGELY Jenő: A pápaság története. Kossuth Könyvkiadó, 1982.

JÁNOS István: A középkor himnuszköltészete. Tankönyvkiadó, Bp., 1983. 3-37.

Jézus és az Egyház anyja. Prugg Verlag, Eisenstadt, 1987.

KÁLMÁNY Lajos: Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. Akadémiai értekezések a nyelv és a széptudomány köréből. XII. 9. Bp., 1885.

KENYERES Zoltán: Tündérsíp. Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1983.

KUKLAY Antal: A kráter peremén. Római Kat. Egyházi Gyűjtemény. Sárospatak, 1988.

KÜHÁR Flóris: Szűz Mária élete. Pannonhalma, 1991.

MADAS Edit. Tankönyvkiadó. Bp., 1992.

MAJSAI Mór- SZÉKELY László: Boldog asszony Anyánk. Bp., 1983. 321.

Maria, Rosa Mystica. Montichiari -Fontanelle. Ecclesia. 1992.

PILINSZKY János: Összegyűjtött művei. Versek. Századvég Kiadó. Bp., 1992.

PROHÁSZKA Ottokár: Modern katolicizmus. Válogatás művekből. Szerk.: Koncz Lajos. Szent István Társulat. Bp., 1990.

PUSKELY Mária: Ezer év misztikájából. Szent Gellért Egyházi Kiadó, Szeged, 1990.

RÓNAY György: Sík Sándor. In. A kettős végtelen. Sík Sándor válogatott munkái. Szerk.: Rónay György. Ecclesia Könyvkiadó, Bp., 1969.

RÓNAY László: Arcképvázlat Sík Sándorról. In. Rónay László: Társunk az irodalom. Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1990.

RÓNAY László: Sík Sándor, a költő. In. Sík Sándor válogatott költemények. Szerk.: Lukács László. Vigilia Kiadó, Bp., 1989.

RÓNAY László: Isten ölelésében. (Gépirat, megjelenés előtt.

SÍK Sándor: Levél Takács Ernőhöz. In. S. S.: Válogatott költemények.

SÍK Sándor: Összegyűjtött versei. Szerk.: Jelenits István. Szent István Társulat. Bp., 1976.

SÖVEGES Dávid: Fejezetek a lelkiség történetéből. Szent Gellért Hittudományi Főiskola, Pannonhalma, 1993.

SZABÓ Ferenc: Szomjazod, hogy szomjúhozzalak. Válogatott versek. Távlatok Szerkesztősége. Bp., 1995.

Szentek élete I–II. Szerk. Diós István. Szent István Társulat, Bp., 1984, 1988.

Az égi és földi szépről. Források a későantik és középkori esztétika történetéhez.

Szerk. Redl Károly. Gondolat, Bp., 1988.

TAMÁS Attila: Weöres Sándor. Akadémiai Kiadó. Bp., 1978.

TÜSKÉS Tibor: Pilinszky János. Szépirodalmi Kiadó. Bp., 1986.

VOLLY István: 101 Mária-ének. Népi gyűjtések. Népkóta, 1948.

VOLLY István: KARÁCSONYI ÉS Mária-énekek. Szent István Társulat, Bp., 1982.

VORAGINE, Jacubus de: Legenda Aurea, Helikon, Bp., 1991.

WACZULIK Margit: Szűz Mária tisztelete kereszténységünk első századaiban. Regnum, 1938/39. évf. 59-74.

WEÖRES Sándor egybegyűjtött írások I-II. Magvető. Bp., 1970.

ZELNIK József: A magyar kultúra selyemövezetei. Miért épít az ember templomot. Ökotáj, Bp., 1998. 209.)

ZRÍNYI Miklós: Szigeti veszedelem. Móra Ferenc Kiadó. Bp., 1988.

Köszönetet mondok TÖRÖK Orsolyának és FARKAS Tímeának, az ELTE TFK egykori magyar szakos hallgatóinak, a Mária-kultuszt kutató szakdolgozóimnak értékes munkájukért. Köszönöm egykori egri teológus tanítványaim hozzájárulását, valamint az egri Főegyházmegyei Könyvtár munkatársainak, külön is ANTALÓCZI Lajos igazgatónak a szíves segítségét.

 

 

Forrás: http://www.arssacra.hu/ArsSacraII/ArsSacraII-C5.htm

 

 

 

 

Még nincs hozzászólás.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
     

http://www.lenka.hu/fotky5076/design_setup/template_slider_images/1700.jpg
Átjáró Selyem WEBÁRUHÁZAMBA
(klikk)



https://2.bp.blogspot.com/-NPLSVfk-LNw/WCq6FCEzPJI/AAAAAAAAPGQ/-H6PotNHN04sulPuLVg25gFysxqAG5vKwCLcB/s1600/001.JPG
Szokolai- Lendvai Katalin: MAGYAR ÁLOM
http://lendvaykati.blogspot.hu/2016/11/magyar-alom.html

Ébrenlét és Álom határánál vagyunk. Egy olyan világ él bennünk, melynek megálmodása csakis rajtunk múlik.
Méltón őrizzük-e magyarságunk szellemét? Vállaljuk-e a ránk tornyosuló feladatokat, és ennek tükrében nyugodtan álomra hajtjuk a fejünket? Megszólít-e szívünk a szóra, mely a Hazáért remeg? A MAGYAR ÁLOM selyemképem beavatókódokat tartalmaz.
Egy másik Világba avat be. Ha nyitott vagy rá és tettrekész, bármikor beléphetsz ebbe a Napfényes világba melynek megvalósítása csakis rajtunk múlik. A Napbárkán utazva érkezünk meg a Fény Országába, és ez a bárka mint egy virág kelyhe oltalmazón körbeölel minket.
A képemen ez a kehely a Szent Családot öleli körbe, melynek minőségét Őseink hagytak reánk. A Szent szó alatt én most azt a letisztult ősi minőséget értem, aki megtestesült a világunkban. Aki magába álmodta és magában hordozta a Napot. A NAP még mindig süt ránk, s utunkat egyengeti. Vállaljuk-e ÖnMAGunkat, a magyarságunkat? Magunkhoz vesszük-e a ősi hitünket? Megnyitjuk-e vele a Fény Országát, és tetteinkkel ide a Kárpát -medencébe helyezzük? Eljött az idő, s most van. Ébredjekek MAGOK! Alkossunk Egységet, Egy Célt, s Egy Akaratot! Áldás!
Szokolai- Lendvai Katalin



 

     
2016
     


     
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
     
2015 Írásaim, Közvetítéseim
     


     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1267201134_56.jpg

     
2014 KÖZVETÍTÉSEIM,ÍRÁSAIM
     
2013 KÖZVETÍTÉSEIM,- Írásaim
     


//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1263913661_13.jpg  

 

  ŐSI INTELEM
Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában. 
Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.


HA ZENÉT AKARSZ 
HALLGATNI

Meditációs zenék
 Angyal zene
Oliver Shanti
Robert Haig Coxon
Shaina Noll
Mennyei szférák zenéje
Meditációs zene
Secret Garden
Robert Haig Coxon
Secret Garden
Gyógyító Delfinek
Szívemnek Temploma
Zene az Óceánról
Zen Meditáció
Kínai Relax
Szomjazó Lótusz 
 Om Mani Padme Hum
 Pihentető, nyugtató zene
Relax Musiki I.
Relax Musik II.
 Oliver Shanti I.
Olviver Shanti II:
RELAX MUSIK MEDITÁCIÓ
OM mantra

     
2012 KÖZVETÍTÉSEIM,- ÍRÁSAIM
     
2011 KÖZVETÍTÉSEIM- ÍRÁSAIM
     

http://image.hotdog.hu/user/GITTA2/magazin/angyal_057.jpg

Louise L. Hay: Éld az életed!

A gyógyítás új tudománya,- Az Élő Matrix 

Fájdalomtest


Szellemi valóság

 

 

     
Lélekgyógyítás
     
Magyarságról szóló írásaim
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1284226359_05.jpg

Magyarsággal kapcsolatos régebbi írásaim
megtalálhatóak:
(Klikk) Írásaim - Gondolataim 2010
(Klikk) - Magyarság

     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1290355703_49.jpg

     
A SZÍV üzenete
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1266047311_56.jpg

     
Belső HANG által lejegyeztem
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1294227665_92.jpg

Az Új Világ beköszöntével, eljött az ideje,
hogy nők megtalálják Önmagukban az eredendő női minőségüket, azt a minőséget amit a kezdetektől fogva képviselnek.
A saját értékrendeinket magunkból kell előhívnunk,
nem pedig a társadalmi elvárások kell megfelelnünk.
Mi nők sokan hordozunk magukban,
olyan sérelmeket, fájdalmakat, elnyomásokat,
amelyeknek kitisztítása és gyógyítása, letétele,
most már nagyon időszerűvé vált.
Hosszú évszázadokon keresztül cipeltünk magunkkal
különböző mintákat és beidegződéseket,
amelyek nem belőlünk fakadnak hanem szüleink, családtagjaink, a társadalom beidegződését,
szemléletmódját vittünk tovább és adtuk át mi is gyermekeinknek.
Folytatás

Mi a NŐK dolga?

NŐI Erő

Szakrális NŐ

Boldogasszony,-Aranyasszony 

 

     
NŐKNEK
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1283851596_93.jpg

     
Új Kezdet-Angyal Napló Emberangyal kiteljesedése
     
JÉZUS üzenete
     
KÖZVETÍTÉSEIM- Írásaim
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1264841383_38.jpg

     
Ember-Angyallá válás útja
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1287691877_03.jpg

Hajnalhozók,- A Plejádok Tanításai


LélekVilág

ADAMUSSAINGERMAIN
 

     
Mások üzenetei-írásai
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1267201922_26.jpg

" A Fény gyermeke vagyok.
Szeretem a Fényt.
Szolgálom a Fényt.
Fényben élek.
A Fény vezet, gyógyít,
átalakít és megvilágít.
Áldom a Fényt.
A Fény bennem van.
Egy vagyok a Fénnyel.
A Fény én magam vagyok!"

 

 

     
Számláló
Indulás: 2010-01-10
     
Ahonnan látogatják az oldalt

 

     
Időjárás
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1267724023_94.jpg

Minden embernek kell valami hitvallása legyen. Valami elintézni való feladata ezen a földön. Amíg van feladata, addig él, amikor nincsen több, akkor meghal.
Wass Albert
(Ember az országút szélén)
 
 
 
 

 

     

 

Magyarok Istene nézz reánk!
 

Magyarok Istene, nézz reánk!
  Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.

Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.

Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
 

Írta: Áhimré
Feketéné Lendvai Katalin

 

     

 http://www.magyarnok.eoldal.hu/img/portrait.1.1361174737.jpeg

Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)

HITVALLÁS

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.

Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.

Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.

Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.

Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.

Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!

Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.

Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.

Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.

Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!

 

 

Székely Miatyánk

Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál,
Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál.
Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk.
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bizott.
Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod.
Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg.
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved.
Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk.
Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk!
Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia,
Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka.
A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál,
Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál;
De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet!
Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt.
Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked,
Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet.
Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett.
A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?
Merészebb mint más népeké?
Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé.
Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt.
Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog,
Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog.
Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk.
Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk,
Hiszünk most,s hiszünk mindörökké
ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!

 

 

     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1275592387_41.jpg


Wass Albert: Hontalanság hitvallása

Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
1947
     

//lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1270104146_40.bmp

Ősi Fohász

(Minden nap fényesítsd át előtte tested)



Krisztus kérlek, teljesítsd ki testemet!
Fényesítsd fel Szellemem!
Lelkem járd át a békesség Fényével,
Krisztus szent erejével!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!

Védelmez a gonosztól, a rontástól, az Ármánytól!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!

Áldás, békesség a Magyar Népre, minden emberre!
A Krisztusi utat követem, azt soha el nem vetem.
Áldás, békesség!

Földanya tisztellek és becsüllek, szívemben szent helyre helyezlek.
Add meg számomra az élet kenyerét, a bölcsesség tűzét.
Ne engedj hiányt szenvedni semmiben, gondoskodj éltemről, holtomról!
Gyökereimet újítsd meg, erősítsd meg.
Engedd, hogy az ősi tudás újjáéledjen bennem.

ÉG Atya FÖLD Anya egyesüljetek bennem!
Költözzék békesség a szívembe, Krisztus szent Szívével egyesülve.

Védelem a rossztól, védelem a gonosztól mit ember teremtett:
- Kérlek Istenem, ne engedd, hogy ezek a teremtények hatással legyenek rám,
ártó szándékkal közelítsenek felém!
Krisztusi bölcsődben védve vagyok,
Áldott vagyok, mert TE munkálsz a szívemben és az egész lényemben.
Emberi rosszakarat messzire elkerül engem,
Isten tenyerén hord engem.
Bőség és teljes élet részem, mi Istentől megadatott,
s ezért néki én hálát mondok.
Áldott legyen az ÚR!
Áldott legyen a Teremtő!
Dicsőség az Ő Angyalainak és Udvartartásinak.
Krisztus légy áldott, a dicsőség fénye övezzen!
Hozz áldást a Földön minden emberre, védelmezd őket Szent Szellemeddel!
Áldott legyen minden ember, aki magába fogadja ezt az imát!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!

Áhimré

 //lendvaykati.gportal.hu/portal/lendvaykati/image/gallery/1264608783_40.gif

 

 

 


 


     
Tartalom

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?