Isten hozta a Honlapomra Kedves Olvasó! ANAHITblogomon folyamatos aktuális bejegyzésekkel várom Önöket.
NŐKnek ajánlom a Magyar Leányok Asszonyok című blogomat
Áldott napokat kívánok Mindenkinek!
Fényvárosok Kárpát- medencében fenn van a Facebookon. A magyarság egy emberi tartalom a szó igazi értelmében
,ami bennünk kódolva van és működésbe lép,
ha ezt befele fordulva megnyitjuk Mag-unkban. A tisztaság és a jó szándék vezéreljen bennünket magunk és mindenki javára!
A magyarság és minden ember érdeke,
hogy fejlődjön lelkileg,szellemileg és használja ki azt a nem túl hosszú időt,ami még rendelkezésünkre áll,
hogy azok legyünk,akik valójában legbelül vagyunk.
Merjünk igaz emberekké válni és akkor az egység magától megoldódik, mert működnek az egyetemes törvények.
Wass Albert
Minden hónap 8.-án IMANAP a Nemzetért. Fényláncban 19 órakor kapcsolódunk össze. teljes üzenet itt
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,
ahol sötét van, ahol fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,
amiben Ő benne nincsen.
Arasznyi életünk alatt
nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,
s szeme elé a fény korlátja nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
Fohász
Boldogasszony Anyánk,
Fényes tekinteteddel nézzél le reánk.
Hozzád könyörgünk, Téged kérünk,
Magyar nemzetünk megmentésében,
Adj segítséget nékünk.
Boldogasszony Anyánk nézzél le reánk
Magyarokra,
Kik, Hozzád könyörögnek,
Benned remélnek.
Adj jobb sorsot e Nemzetnek!
Add, hogy feltámadjon ez az Ország
és újra visszataláljon Hozzád!
Adj nekünk Reményt, Békességet
és soha el nem fogyó bizalmat Benned.
Boldogasszony Anyánk, tekintsél le reánk.
Áldott kezeidet nyújtsd segítségül nékünk,
Hogy sorsunkat ne szenvedjük,
Hanem örömödben leljük.
Boldogasszony Anyánk,
add nékünk vissza Koronánk Szentségét!
Engedd, hogy újra felragyogjon,
s minket Fényével beborítson!
Kárpátok bércein felcsendül az ének,
Vigad a bús magyar...
Lesz-e áldás, áldomás,
vagy részünként már csak a nyomor marad?
Sírva vigad a magyar…
Könnyei végig peregnek arcán,
Lelke sajog, fájdalom járja át…
Így tudni, ki az Igaz Magyar,
Ki menté és nem veszejté Hazáját.
Boldogasszony Anyánk, nézzél le reánk.
Hallgasd meg bús könyörgésünket…
Minket Magyarokat, soha ne hagyjál el!
Áld meg ezt a Hazát,
Segíts, hogy Újjászülethessen!
Népednek add vissza e Szentséget.
Add, hogy újra EGY legyen az Ország,
és a MAGYAROK ISTENE kormányozza Országát!
Ámen.
írta: Feketéné Lendvai Katalin
Gyimesi Fohász
Édesanyja, Nagyasszonya
Igaz magyar fiaknak,
Pátrónája, Pártfogója
Régi magyar hazánknak!
Tehozzád járulunk,
sírva leborulunk,
Légy anyja fiaidnak!
Reánk tekints, mert senki sincs,
ki sorsunk boldogítsa!
Igaz szívét és jó szemét
Aki reánk fordítsa.
Sok véres sebünket,
panaszos ügyünket
Aki előbbmozdítsa.
Mindenfelé nyomorúság
szorongatja népünket,
Majd száraz ég, majd zápor,
jég veri el termésünket.
Most szívünk szomorú, fél,
hogy lesz háború,
Kétség gyötör bennünket.
Békességben, csendességben
tartsd meg hű szolgáidat,
Becsületben és bőségben
Örökös Országodat!
Szánd meg, ó Jó Anya,
Magyarok Asszonya,
Hű magyar jobbágyodat!
Jó hírnévnek, magyar vérnek
gerjeszd vidám újultát,
Királyáért, hazájáért
vitéz vére buzdultát!
Engedd, hogy hős karja
mindig föltarthassa
Az ellenség lándzsáját!
Így zokogunk, így hódolunk,
Mária, szent nevednek;
Így remélünk, halunk s élünk
jó anyai szívednek.
A magyar Szent Hazát
s Angyali Koronát
Ajánld föl az egeknek!
Ősi hagyományaink- Ősi ünnepeink januártól- augusztusig
A Húsvéti ünnep neve a különböző nyelveken más és más.
Közös eredete azonban legtöbbször a húsvét héber neve, a pészah.
Ez a szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.
A niceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, s ekkor vált el a két ünnep ideje. A pészah szóból ered a holland pasen, a svéd pásk, a spanyol pascua, az olasz pasqua,a francia páques szó, valamint a latin és görög elnevezés:pascha is.
A húsvét angol neve passover,amely átrepülést jelent. Gyakrabban használják azonban az Easter elnevezést, amelynek gyökere a német Oster szóval együtt másutt keresendő. Őse egy germán istennő,Ostara, aki az alvilág úrnője volt, s ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett. Elképzelhető, hogy neve az East, a Kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de érdekes módon Csikményságon a húsvéti körmenet neve:kikerülés,míg más vidékeken ez a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, a megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulására utal.
A keresztény ünnepek legtöbbje kapcsolódik valamely korábbi, "pogány" ünnephez, azt olvasztja magába. A húsvét is egybeesik a tavaszi népéjegyenlőség idején tartott, termékenységgel kapcsolatos ünnepekkel, s igen sok eleme maga a feltámadás, az újjászületés hite is ezekben gyökerezik. Kialakulásában ugyanakkor a zsidó húsvét, a pészah is fontos szerepet játszik. A többezer éves zsidó vallás tanítása szerint ezen a napon a zsidóknak az egyiptomi rabságból történt menekülését ünnepelik. Az Ótestamentumból tudjuk, hogy a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban a frissen leölt bárány vérével volt megjelölve, így az ő házukat elkerülte (pészah=elkerülés). Az ünnep első estéjén ma is szokás elolvasni az Egyiptomból való kivonulás történetét, a Hagadát.
A keresztény év felépitése szorosan követi Krisztus életének eseményeit, az ünnepek megfelelnek a Nap járásának is. A karácsony a téli napforduló, a Húsvét a tavaszi napéjegyenlőség idejével esik egybe. E pontok köré rendezve helyezkednek el Jézus életének eseményei, s az erre emlékező ünnepek: vízkereszt, Jézus megkeresztelése, a negyvennapos böjt, húsvét, majd újabb negyven nap múltán a mennybemenetel, ezután egy héttel a ciklus lezárásaként pünkösd, a Szentlélek eljövetele.
A naptár szerint ez a szakasz a nyári napéjegyenlőséggel, junius 22-vel zárul le. A Jézus életével kapcsolatos események tehát mind a nap felszálló ágában zajlottak.
Magyarországon a Húsvétot az 1099-es szabolcsi zsinat óta ünneplik. Az ekkor még négynapos ünnep tartamát 1611-ben háromnaposra, 1771-ben XI. Kelemen pápa határozatára kétnaposra csökkentették. 1911-ben X. Pius pápa a második napot is töröltette a kötelező ünnepnapok közül, de nálunk máig is megtartották.
Az Újtestamentum négy evangéliumának szerzői: Máté, Márk, Lukács és János lényegében egybehangzóan, de apró részleteiben különbözően mesélik el Jézus földi életének utolsó napjait. Bár maga az elárulás és a megfeszítés rövid pár nap alatt zajlott, a megelőző s az utána zajló események hosszabb időt fognak át, melyekhez azután a keresztény egyház számos ünnepet kapcsolt, s így egy, a karácsonyihoz hasonló hosszú ünnepi szakasz jött létre. A kereszténységnek az elterjedésével ez az ünnepi ciklus a világ legtöbb országában nagy jelentőségre tett szert.
A keresztény egyház liturgiájában így ez a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár eleje hónapjait. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének az emlékére, önmegtartóztatásra tanít. Majd nagyobb és kisebb ünnepek követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel ér véget. Ez az ünnepi ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, csak régebbi annál. Latin neve Septuagesima, vagyis hetvened, mivel hetven napig tart. Húsvéti időnek is nevezik. Nemcsak ünnepnapok szabják meg belső rendjét, hanem kisebb ünnepi szakaszok is, így a böjt utolsó hetének neve nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken csonkahét, vagy fehérhét, mert fehérvasárnapig tart.
Ezek az ünnepi szakaszok szigorúan megszabott tevékenységekkel is párosulnak, amelyek nagyrészt az egyház előírásainak felelnek meg, s valamilyen módon utalnak Krisztus életének erre a szakaszra eső eseményeire.
A farsang utolsó napja, húshagyókedd fergeteges ünnepnap.Nevében már a másnap kezdődő böjtölésre utal a magyar szó.
A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, s negyven napig tartott. A nap onnan kapta a nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, s megkenik vele a hivők homlokát, mivel bajelhárító hatást tulajdonítanak neki. Nagyböjtben sok helyütt egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt és húst nem fogyasztottak, csak száraz növényi eledelt. Ez nagy megpróbáltatást jelentett a hívő emberek számára, de az egyház felfogása szerint szükség volt az ünnepet megelőző hosszú önmegtartóztatásra. Ennek egyébként minden bizonnyal gyakorlati oka is volt: a felhalmozott élelmiszer a tél végére már alaposan megfogyatkozhatott, s a takarékosabb étkezés biztosíthatta, hogy kitartson tavaszig. Ma már kevésbé szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak hamvazószerdára és nagypéntekre vonatkozik.
Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, amelynek minden napja Jézus jeruzsálemi tartózkodásának valamely eseményéhez kapcsolódik. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére az emberek pálmaágakkal, a mi hidegebb éghajlatú vidékünkön barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtök az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása - amely a vendégszeretet jelképe volt - emlékére szokássá vált, hogy Rómában a pápa mosta meg 12 szerzetes lábát, míg a keleti egyház feje, a pátriárka is ugyanígy cselekedett ezen a napon. Az uralkodók, akik Jézus utódainak, evilági királyoknak számítottak, szintén követték ezt a szokást.
Ferenc József például minden évben nagycsütörtökön alázatosan megmosta szegény emberek és asszonyok lábát, majd megajándékozta őket. A középkori Angliában nemcsak a királyok, hanem a nemesek is tartották a nagycsütörtöki lábmosás szokását. Itt azonban nemcsak 12 embernek mostak lábat, hanem éppen annyinak, ahány évesek voltak. Például III. Edward angol király, mikor ötvenéves volt, ötven szegény ember lábát mosta meg, és mindegyik kapott tőle egy pár papucsot. Bár ma is van Angliában király, illetve királynő, ezt a szokást nem űzi. Legutóbb 1685-ben II. Jakabról jegyezték fel, hogy eleget tett ennek az uralkodói feladatnak.
Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. Ehhez a hiedelemhez egy monda is kapcsolódik. Eszerint 1467-ben nagyszombaton a római Szent Péter-bazilikában egy alvó embert találtak. Kiderült, hogy ő Kopeczky Mihály, késmárki diák, aki nagyon vágyott az örök városba. És mert ismerte a legendát a harangok római útjáról, nagycsütörtökön belebújt a templomuk harangjába, s a harang nyelvéhez kötözte magát. Nagy rázkodást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, s elvesztette eszméletét. Arra ébredt, hogy a Szent Péter templom sekrestyése költögeti. Nem is ment víssza Késmárkra, ott maradt Rómában. A hagyományok szerint a harangok római útjának az a célja, hogy lássák a pápát, bár sok helyütt úgy tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután röptükben leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek. Nagypéntek Jézus kereszthalálának a napja, gyászünnep.
Az emberek a falvak szélén álló Kálvária-dombokra vonulnak, ott megállnak a stációkat jelőlő kis kápolnáknál, és megismétlik Jézus keresztvitelének útját. Jeruzsálemben egy szerzetes kereszttel a hátán teszi meg a Golgota hegyére vezető utat. Ezt a napot a székelyeknél hosszú napnak nevezik. Ekkor adták elő a passiókat - Jézus szenvedéseinek dramatizált verses történetét - a templomokban, vagy a templomok előtt, és a kolostoriénekek egy fajtája, a Mária - siralmak is ehhez a naphoz kötődnek. Ilyen Mária-siralom az egyik legrégibb nyelvemlékünk is, amely a fiát sirató anya fájdalmát tükrözi:
Világ világ Virágnak virága! Keserüen kínzatul, Vos szegekkel veretül.
A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak, mindenki várja a másnapot, az évente megismétlődő reményteljes ünnepet.
Nagyszombat már a feltámadás jegyében zajló ünnepek sorát mutatja. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása - amely egyszerre Jézus és a remény jelképe, ahogy karácsonykor is - azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel. Ez az este visszahozza a harangokat is Rómából. A remény és az öröm perceit Louis Aragon a Nagyhét című regényében így örökiti meg:
"... És akkor a halott, megrökönyödött városban nehéz kondulásokkal, egyszerre teljes erőből megszólaltak a harangok. Éjfél, a harangok visszatértek Rómából, a templomokba pedig közvetlenül a húsvéti virrasztás Glóriája után, leszedték a leplet a szobrokról és a képekről a harangok dicső zengése közepette, amelyben templom templomnak válaszolt, a Föltámadásnak azzal a sietségével, mely nem várja meg a hajnalt, amikor Mária Magdolna és a másik Mária elment a sírt meglátogatni. Éjfélkor az egész keresztény világ föladja már a csütörtökön este kezdődött kibírhatatlanul hosszú némaságot. A harangok zengenek, az élet újra kezdődik."
Szokások, népszokások
A Húsvét ünnepe igen sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezésével, az élet megújulásával és a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. Ennek oka elsősorban az ünnepi szakaszok időbeni egybeesése. E népszokások nagyrészt nem épültek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. Ugyanakkor azonban az idő tagolása, az ünnep által kijelölt hosszú szakasz, amely farsangtól pünkösdig tart, számos olyan népszokást is tartalmaz, amely ötvözi a keresztény vallás elemeit az ősi természetvallások elemeivel. Ezt az ünnepsort ezért legjobban a keresztény naptár segítségével tudjuk áttekinteni.
A tél vége, a tavasz megérkezése már az ókori Rómában is nagy ünnepek kezdetét jelentette. A bacchanália, amely Bacchusról, a mulatság és a bor istenéről kapta a nevét, a féktelen öröm ünnepe volt. A farsangi időszak mulatságai és népszokásai a tél legyőzését, a tavasz megérkezését ünneplik. Európa-szerte igen elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése, vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken a báb neve kisze, kice, s virágvasárnapi szokásainkat gazdagítja.
Farsang utolsó három napja - farsang farka - a fékevesztett öröm és mulatság ideje volt. Ennek oka nem utolsósorban a rákövetkező hosszú böjt, az önmegtartóztatás ideje. E két szakasz találkozásának jellegzetes népi játéka Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tréfás háborúsága volt. E húshagyó keddi, vagyis farsang utolsó napján játszott szokás szereplői szalmabábok voltak, s a legyőzött Cibere vajdát, a farsang megszemélyesítőjét énekszó kíséretében végigvitték a falun, majd a bábot elégették, vagy vízbe vetették, vagy keresztüldobták a templom kerítésén, hogy elkergessék a betegséget, az éhséget.
Farsangi vénlánycsúfoló népszokás a tuskóhúzás, amely elsősorban a Dunántúlon, Kelet-Magyarországon és Erdélyben terjedt el. A lánynak öltözött legények arcukat bekormozva tuskót húztak a pártában maradt lányok háza elé.
A húshagyókedd Franciaországban és az Egyesült Államokban a legvidámabb farsangi jelmezes felvonulások ideje. Angliában a neve pancake-day, vagyis palacsintanap, s finom ételeket, süteményeket készítenek. Ez a nap is mozgó ünnep, s a Húsvét napjától függ, mikorra esik. Őse a római fornacalia, a kemencenap, valószínűleg innen ered a sok finom sütemény készítésének szokása.
A böjt alatt régen főleg kenyeret, száraz növényi eledeleket ettek, bár az egyház számos engedményt tett. A hosszantartó böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké guzsalyvasárnap, az ötödik a feketevasárnap, a hatodik virágvasárnap. Virágvasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. Angolul Palm Sunday a neve, utalva Jézus Jeruzsálemi bevonulásakor lengetett pálmaágakra. A magyar népszokások ezen a napon a termékenységgel, a tavasz érkezésével állnak kapcsolatban, de mindegyik utal a pálmák vasárnapjának növényközpontú ünnepére. A zöldág-hordás, más néven villőzés is a termékenységet segítő eljárás. A zöld ággal, amely a virágzó élet jelképe, megütögetik a fiatal lányokat, menyecskéket. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány" szokások és hiedelmek ötvöződéséről tanúskodik.
A virágvasárnapot megelőző szombaton sok helyütt a gyerekek az erdőbe mennek barkát gyűjteni, néhol a fiúk süveggel feldíszítve, a lányok koszorúban. A barkát virágvasárnap a templomokban megszenteltetik.
A szentelt barkának bajelhárító szerepet tulajdonítanak. A moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, habajgatnak, s ezzel a tavaszt költögetik. A zajkeltő szokások célja a rossz szellemek elűzése, ezért sok helyen zajos határkerülést tartottak. A nagyhét napjainak ünnepi szokásai a bibliai történet rendjét követik. Nagycsütörtök, vagy más néven zöldcsütörtök napjának egyházi eseményeiről már szóltunk. A Rómába ment harangokat sokfelé a fiúk kerepelőkkel helyettesítették. Az étrendbe erre a napra valamilyen zöldfélét, parajt, salátát, vagy metélőhagymát iktattak. Egyes vidékeken az asszonyok nagycsütörtök este a falu szélén álló Kálvária-dombra mentek, s ott virrasztottak. A Pilátus-égetés, vagy verés is nagycsütörtöki szokás volt, amely egy Pilátust jelképező bábu elégetéséből, vagy megveréséből állt. Nagypénteken, Krisztus kereszthalálának napján a víz mágikus ereje kap fontos szerepet. Az ismert mondóka: "Nagypénteken mossa holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált" e szokásokhoz kapcsolódik. A rituális mosakodás bajelhárító tulajdonsága érvényesül a hajnali mosakodásban ott is, ahol csak fiatal lányok végezték a következő vers kíséretében:
"Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!"
Az eljáráshoz friss folyóvíz szükséges, ezért a lányok már kora hajnalban a patakra mentek. Ehhez a naphoz jellegzetes ételek is kapcsolódnak. Hagyományos étel a korpából készült savanyú leves, esetleg a tojás. Csanád német asszonyai nagypénteki kenyeret sütöttek, amelyet vagy megőriztek a következő nagypéntekig, vagy odaadták az első koldusnak. Úgy tartották, ez a kenyér áldást hoz a házra, ha megőrzik. Ám ha odaadják, a koldus imádkozik majd a háziak boldogulásáért.
Angliában igen elterjedt a forró húsvéti kalács - hot cross buns - szokása. Manapság az Egyesült Államokban is találkozhatunk a kis kereszttel díszített süteménnyel. A forró húsvéti kalácsot leginkább utcai árusoktól veszik. A nagypénteken sötét, díszeitől megfosztott templomokat nagyszombat reggelére virágokkal és zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap hagyományosan a másik őselem, a tűz ünnepe. A keresztény vallás Krisztust a kiváló, majd újra fellobbanó tűzzel is azonosítja, bár a kultusz feltehetően a kereszténység előtti időkből való. Már a germánok is gyújtottak őseiknek tavaszi tüzeket, s e tüzeknek démonűző szerepet tulajdonítottak. Este a templomban az új tüzet ünneplik, amelyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg.
Sok helyen szokás nagyszombaton új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyűt. A feltámadás napja Húsvétvasárnap. Ez a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Sok országban szokás a napfelkeltét ezen a napon egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem is kapcsolódik. Egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának a bizonyítéka, a másik szerint, aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. Hollandiában, Németországban, Svédország déli részén este tüzeket gyújtottak, s ezen a lányok és a fiúk átugráltak. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban ezen a napon történik, míg nálunk a hétfői locsolás kelléke. A hagyományos húsvéti sonkát már nagyszombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Húsvét vasárnapján más hagyományos ételek elfogyasztására kerül sor. A sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány, amely azonban egyre inkább kiszorul napjaink ünnepi étrendjéből. Húsvét másnapján német területeken, nálunk pedig Kecskemét környékén szokás volt az Emmausz-járás. Az emberek annak emlékére, hogy Jézus a tanitványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, kimentek a város határában álló kápolnához, és vidám mulatozást csaptak. Ez a nap egyébként Európa-szerte a játék, és a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein húsvét hétfőjét vízbevető hétfőnek is nevezik. Ennek oka a legismertebb húsvéti népszokás, a locsolás. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz,s egy vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s ott megfürdették őket. A húsvéti locsolás egy ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. Az eredeti, a víz tisztító erejével és a termékenységgel kapcsolatos jelentést a kereszténység a keresztelést rítusához kapcsolta. A korai kereszténység idején a húsvét volt a keresztelés ideje is. A locsolkodás mondai magyarázatai a feltámadás eseményeivel hozzák összefüggésbe. Eszerint a sírt őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, illetve így akarták elhallgattatni őket. Háromszék vidéken a falusi legények csapatosan jártak a falu utcáit, s dalolva köszöntöttek be a házakban:
Vízbevető hetfü nekünk is úgy tetszik: Látjuk az utcákon,egymást hogy öntözik. Öntünk gazdát,asszonyt,kedves leányával, Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják,meg fogjuk köszönni, Ha párral nem adják, nem fogjuk elvinni. Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára, új életet öltött ismét föl magára.
Én is e szent napon örömöt hirdetek, mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek! Már régen szokása minden kereszténynek: örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek.
Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat, és hozzá frissítem szép leánykájukat. Mert hogy mit akarok, már azt is megmondom, öntözködni jöttem.Szóm nem is cifrázom.
Fríssítő balzsamos víz is van kezembe, ez hozta húsvétot emlékezetembe. Engemet öntöző Apollónak hívnak, vizemtől a lánykák mint virágok nyílnak.
Kérem hát alássan e háznak az urát, engedje megönteni kedves leánykáját!
A kisebb gyerekek szülőkkel mentek locsolni. Eleinte, főleg a módosabbak, patikában vett rózsavízzel öntöztek, a szegényebbek illatos szappan feloldásával készítettek szagos vizet. Az inasok, a kisfiúk később azután már pénzt is kaptak. A locsolás sok helyütt vidám mulatozássá, este táncvigalommá alakult. Ez a húsvéti szokás századunkban egyre inkább elterjedt a városokban is, természetesen kissé szelídített formában. A férfiak, fiatalemberek és a kisfiúk is felkerekednek hétfő reggel, hogy végigjárják a rokonokat, ismerősöket. Kölnivízzel locsolnak. Az öntözést kísérő leggyakoribb locsolóversek mind újkeletűek, ezért egy régi népköltést mutatunk be, hátha bekerül a városi versek közé:
Ákombákom,berkenye; Szagos húsvét reggele. Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot.
A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás bemutatásával zárjuk. Ezen a napon a lányok komatálat küldtek egymásnak. A kosárból vagy tálból nem hiányozhatott a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. A lányok örök barátságot kötöttek, ettől kezdve komának szólították (komálták) és magázták egymást, s ez egész életükben elkísérte őket. A komatálat köszöntő kíséretében adták át:
Komatálat hoztam, Meg is aranyoztam. Szűz hozta szűznek, Koma hozta komának, Ha nem tetszik komának, Hazaviszem azon az úton, amelyiken hoztam. (Baranya megye)
Sonkafőzés
A sonkát langyos vízben mossuk meg, majd áztassuk be fél-egy napra és egy nagy edényben annyi hideg vízben tesszük fel főni, hogy a víz teljesen ellepje. Kb. három-négy órán keresztül főzzük. Mikor megpuhult, lekapcsoljuk a lángo t és a saját levében hagyjuk kihűlni. Leöntjük a levét, majd a sonkát hideg helyre tesszük. A főzőlevét felhasználhatjuk levesek‚ főzelékek ízesítéséhez, de főzhetünk benne kemény tojást is, melynek különleges ízt ad neki.
Sonkaléleves
Hozzávalók: 1,5 liter sonkalé, 40 dkg burgonya, 1 fej hagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, 1 hegyes zöldpaprika, fél dl olaj, 1 tk majoranna, 1 tk őrölt kömény, 1 ek liszt, 1 csomó petrezselyem. Az olajon pirítsuk meg az apróra vágott hagymát, rakjunk bele kockákra vágott krumplit, majd pár perc párolás után szórjuk rá a lisztet és engedjük fel a sonkalével. Tehetünk bele leeső sonkadarabokat is apróra vágva, de akkor már akár az étel neve is lehetne más. A fűszerekkel és a felkarikázott paprikával ízesítve addig főzük, míg a krumpli meg nem puhul.
Sonkás töltött tojás
Hozzávalók: 5 tojás, 5 dkg vagdalt főtt sonka, apróra vágott zöldpetrezselyem, csipetnyi só és bors, 1 ek tejföl, 1 kk ketchup, 2 kk szobahőmérsékletű vaj, vagy margarin. A tojásokat megfőzzük, lehűtjük, kettévágjuk. A sárgájukat kivesszük és összegyúrjuk a többi hozzávalóval. A masszát habzsákkal visszatöltjük a fél tojásokba. Tetejüket az évszaknak megfelelő díszítőelemmel díszítjük.
Húsvéti foszlós kalács
Hozzávalók: 3,5 dl tej, 1 kk cukor, 3 dkg élesztő, 50 dkg simaliszt, 10 dkg vaj, vagy margarin, 5 dkg cukor, egy csipet só, 3 tojássárgája, 5 dkg mazsola
1 dl langyos tejbe beletesszük a kávéskanálnyi cukrot és az élesztőt, majd meleg helyen megfuttatjuk. Ha kész, a liszt közepére öntjük és galuska keménységűre gyúrjuk. Ezután addig pihentetjük, amíg kétszeresére nem dagad. Ha megdagadt, akkor a három tojássárgáját kikeverjük az 5 dkg cukorral, majd hozzáadjuk a 2,5 dl langyos tejet, a 8 dkg megolvasztott vajat és a csipetnyi sót. Ezt összedolgozzuk a pihentetett kovásszal, és hólyagosra keverjük tésztát.
A tészta tetejét szórjuk meg liszttel, majd újból hagyjuk kelni. Ha ismét a kétszeresére nőtt, borítsuk ki a deszkára és dolgozzuk bele a mazsolát (amelyet előzőleg langyos vízben áztattunk).Először formáljunk belőle három cipót, majd hosszúkás hengereket, ez után jöhet a fonás. Tegyük vajjal kikent formába, és ismét takarjuk le, hogy felvehesse a forma alakját, és annak tetejéig dagadhasson. Ekkor kenjük meg tojássárgájával.
Előmelegített sütőben, 200 fokon, 40 perc alatt pirosra sül. A formában hagyjuk kihűlni.
Ébrenlét és Álom határánál vagyunk. Egy olyan világ él bennünk, melynek megálmodása csakis rajtunk múlik.
Méltón őrizzük-e magyarságunk szellemét? Vállaljuk-e a ránk tornyosuló feladatokat, és ennek tükrében nyugodtan álomra hajtjuk a fejünket? Megszólít-e szívünk a szóra, mely a Hazáért remeg? A MAGYAR ÁLOM selyemképem beavatókódokat tartalmaz.
Egy másik Világba avat be. Ha nyitott vagy rá és tettrekész, bármikor beléphetsz ebbe a Napfényes világba melynek megvalósítása csakis rajtunk múlik. A Napbárkán utazva érkezünk meg a Fény Országába, és ez a bárka mint egy virág kelyhe oltalmazón körbeölel minket.
A képemen ez a kehely a Szent Családot öleli körbe, melynek minőségét Őseink hagytak reánk. A Szent szó alatt én most azt a letisztult ősi minőséget értem, aki megtestesült a világunkban. Aki magába álmodta és magában hordozta a Napot. A NAP még mindig süt ránk, s utunkat egyengeti. Vállaljuk-e ÖnMAGunkat, a magyarságunkat? Magunkhoz vesszük-e a ősi hitünket? Megnyitjuk-e vele a Fény Országát, és tetteinkkel ide a Kárpát -medencébe helyezzük? Eljött az idő, s most van. Ébredjekek MAGOK! Alkossunk Egységet, Egy Célt, s Egy Akaratot! Áldás!
Szokolai- Lendvai Katalin
ŐSI INTELEM Egyszer egy öreg táltos így szólt egy hitehagyott, megkeseredett magyar emberhez:
- Azért születtél, hogy adj és nem azért, hogy megadd magad! Egymást emelve mindenki tegye Östen adta dolgát, s nem lesz baj.
Östen törvénye őseink szellemében Eleve Él.
Térj vissza őseid szelleméhez, s lehull az ármány, mint elsárgult, összeszáradt falevél az őszi szellő fúvásában.
Ha egyetlen erényed van csak és ez az emberség, minden erényt hordozol.
Adj hálát minden reggel, s este a Teremtőnek, hogy visszasegítse szellemed, eredeted felé.
S áldd őt minden nap folyamatosan ahányszor csak tudod, mert csak így kapcsolódhatsz össze ősi erőddel.
Az Új Világ beköszöntével, eljött az ideje,
hogy nők megtalálják Önmagukban az eredendő női minőségüket, azt a minőséget amit a kezdetektől fogva képviselnek.
A saját értékrendeinket magunkból kell előhívnunk,
nem pedig a társadalmi elvárások kell megfelelnünk.
Mi nők sokan hordozunk magukban,
olyan sérelmeket, fájdalmakat, elnyomásokat,
amelyeknek kitisztítása és gyógyítása, letétele,
most már nagyon időszerűvé vált.
Hosszú évszázadokon keresztül cipeltünk magunkkal
különböző mintákat és beidegződéseket,
amelyek nem belőlünk fakadnak hanem szüleink, családtagjaink, a társadalom beidegződését,
szemléletmódját vittünk tovább és adtuk át mi is gyermekeinknek.Folytatás
" A Fény gyermeke vagyok. Szeretem a Fényt. Szolgálom a Fényt. Fényben élek. A Fény vezet, gyógyít, átalakít és megvilágít. Áldom a Fényt. A Fény bennem van. Egy vagyok a Fénnyel. A Fény én magam vagyok!"
Számláló
Indulás: 2010-01-10
Ahonnan látogatják az oldalt
Időjárás
Minden embernek kell valami hitvallása legyen. Valami elintézni való feladata ezen a földön. Amíg van feladata, addig él, amikor nincsen több, akkor meghal.
Wass Albert
(Ember az országút szélén)
Magyarok Istene nézz reánk!
Magyarok Istene, nézz reánk!
Mi tiszta szívvel lábad elé leborulunk.
Kérünk Téged, emelj fel minket!
S hoz Új Jövőt e Nemzedéknek!
Minden szívdobbanással Téged szolgálunk.
Érted zeng a szavunk,
Magyarok vagyunk.
Öreg Isten nézz le miránk!
Ne hagyd elveszni azt a sorsot,
Amit szabtál Te ránk.
Teljesedjen be a jövő.
Áldott legyen az Új, mely eljő.
Új Hazát, Új Sorsot írunk.
Ez viszi előre a magyart.
Áldott legyen kinek neve, MAGYAR!
Írta: Áhimré
Feketéné Lendvai Katalin
Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)
HITVALLÁS
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Székely Miatyánk
Miatyánk,ki a mennyekben vagy,kitől jön élet és halál,
Hivó szavunk Tehozzád szárnyal,és vigaszra csk ott talál.
Nagyobbak voltunk minden népnél,s ha meghalunk is úgy halunk,
Hogy az egész föld minden népe,megkönnyezi ravatalunk.
A Te neved megszenteltessék!
E nép mindig benned bizott.
Te székely Isten,félünk Téged,bár sújtva sújt az ostorod.
Atyánk,bár itt van a halálunk,büszke lelkünk nem kesereg.
Bár sorsunk meg nem érdemeltük,megszenteltessék a Neved.
Óh,jöjjön el a Te országod,add,hogy még boldogok legyünk.
Add,hogy még egyszer reánk nézzen,a mi szent Hargita hegyünk!
Add,hogy még egyszer legyen boldog,Székelyhon minden hű fia,
Add,hogy még felvirradjon egyszer,ez a bús gyászos éjszaka.
A Te akaratod legyen meg,hogyha már minket elhagyál,
Ha a fohászunk már meg nem hallod ,s ha a sorsunk egy hős halál;
De engedd meg,hogy kisfiúnknak,kiért a szivünk vérezett,
Virradjon Erdély hegyein,még egy dicső székely kikelet!
Ne vigy minket a kisértésbe,ne higgyük,hogy hiába volt,
Hogy annyi szörnyű ütközetben,mindig csak székely vére folyt.
Ne add,hogy benned is csalódjunk,ne add,hogy ne higgyünk Neked,
Nem lehet az Istenünk,hogy Te cserbenhagytad a népedet.
Tied lett hatalom,dicsőség,ki belénk oltád a hitet,
Amely belénk múltunkban bizó,s jövőt szülő reményt vetett.
A mi lelkünk nemesebb,büszkébb?
Merészebb mint más népeké?
Vállaljuk ami lehetetlen,mert felnézünk a Nap felé.
Tanuljatok ti földi népek!Éreznétek csak egyszer azt,
Ami most elgyötört lelkünkből,sir szélén is reményt fakaszt.
Éreznétek a szent hitet,mit minden hű székely sziv dobog,
Éreznétek,s megértenétek,hogy a székely csak győzni fog.
Győzünk!Ha nem mi,unokáink.S mi szépen csendben meghalunk.
Mert tudjuk,egyszer még felharsan Erdély szent hegyein dalunk!
S bár mi szivünk szent keservével,egy jégvirágban megfagyunk,
Hiszünk most,s hiszünk mindörökké
ÁMEN! MI SZÉKELYEK VAGYUNK!
Wass Albert: Hontalanság hitvallása
Hontalan vagyok,
mert vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hontalan vagyok
mert hirdetem, hogy testvér minden ember
s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok
mert hiszek a jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok
de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet
és maradok ez úton, míg csak élek
töretlen hittel ember és magyar.
1947
Ősi Fohász
(Minden nap fényesítsd át előtte tested)
Krisztus kérlek, teljesítsd ki testemet!
Fényesítsd fel Szellemem!
Lelkem járd át a békesség Fényével,
Krisztus szent erejével!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Védelmez a gonosztól, a rontástól, az Ármánytól!
Így legyen! Így legyen!
Így lesz!
Áldás, békesség a Magyar Népre, minden emberre!
A Krisztusi utat követem, azt soha el nem vetem.
Áldás, békesség!
Földanya tisztellek és becsüllek, szívemben szent helyre helyezlek.
Add meg számomra az élet kenyerét, a bölcsesség tűzét.
Ne engedj hiányt szenvedni semmiben, gondoskodj éltemről, holtomról!
Gyökereimet újítsd meg, erősítsd meg.
Engedd, hogy az ősi tudás újjáéledjen bennem.
ÉG Atya FÖLD Anya egyesüljetek bennem!
Költözzék békesség a szívembe, Krisztus szent Szívével egyesülve.
Védelem a rossztól, védelem a gonosztól mit ember teremtett: - Kérlek Istenem, ne engedd, hogy ezek a teremtények hatással legyenek rám,
ártó szándékkal közelítsenek felém!
Krisztusi bölcsődben védve vagyok,
Áldott vagyok, mert TE munkálsz a szívemben és az egész lényemben.
Emberi rosszakarat messzire elkerül engem,
Isten tenyerén hord engem.
Bőség és teljes élet részem, mi Istentől megadatott,
s ezért néki én hálát mondok.
Áldott legyen az ÚR!
Áldott legyen a Teremtő!
Dicsőség az Ő Angyalainak és Udvartartásinak.
Krisztus légy áldott, a dicsőség fénye övezzen!
Hozz áldást a Földön minden emberre, védelmezd őket Szent Szellemeddel!
Áldott legyen minden ember, aki magába fogadja ezt az imát!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Húsvéti foszlós kalács
Súgó
Frissítés
