A szeretet t�rv�nye

Legfontosabb feladatunk �s egyben �let�nk �rtelme, hogy megtanuljunk szeretni.

A szeretet azt jelenti, hogy meg�rt�en, tudatosan elfogadom a t�k�letlent. E tekintetben el�sz�r is �nmagunkat kell elfogadnunk �s szeretn�nk olyannak, amilyenek vagyunk. Ez a felt�tele, hogy m�sokat igaz�n szeretni tudjunk. Ha valakit szeretek, akkor �nmagamat adom, az illet�nek a legjobbakat akarom an�lk�l, hogy ez�rt b�rmif�le ellenszolg�ltat�st v�rn�k. A szeretet azt is jelenti, hogy megnyitom magam, �s beengedem a t�bbieket. Megosztom magam vel�k, hozz�j�rulok szem�lyes kibontakoz�sukhoz.

A szeretet azt a v�gyat kelti �letre sz�vemben, hogy a m�sik boldog legyen, �s k�sz vagyok ennek �rdek�ben b�rmit megtenni: id�t adni neki, ha id�re van sz�ks�ge, figyelmet, ha figyelemre van sz�ks�ge, �s szabads�got, ha szabads�gra van sz�ks�ge. Mindez�rt pedig nem v�rok felt�tlen viszonz�st.

Sokan �gy v�lik, ha r�tal�lnak az igazira, a szerelem, a szeretet mag�t�l j�n. �m elfelejtik, hogy a szeretet mindig az ad�ssal kezd�dik. Rendre elk�vetj�k azt a hib�t is, hogy k�v�l keress�k a szeretetet - azt akarjuk, hogy benn�nket szeressenek. Csakhogy nem kaphatok t�bb szeretetet, mint amennyit magam k�pes vagyok adni. Csak akkor arathatok, ha m�r vetettem.

A harm�nia t�rv�nye

Ez a t�rv�ny gondoskodik arr�l, hogy a k�l�nf�le hat�sokat kiegyenl�tse, ez�ltal a harm�nia mindig megmaradjon, illetve gyorsan helyre �lljon.

Minden sz�ls�s�ges �rt�k csak egy bizonyos pontig tarthat�, m�gnem fell�p a reakci�, mely kiegyenl�ti, �s vissza�ll�tja a harm�ni�t.

A harm�nia t�rv�nye az eg�sz teremt�st �thatja, �pp�gy megmutatkozik a nappalok �s �jszak�k v�ltakoz�s�ban, mint az �r-ap�ly jelens�g�ben. �m ez a t�rv�ny nemcsak a term�szetben m�k�dik, hanem a mindennapi �let�nkben is, mindabban, ami vel�nk t�rt�nik: t�rskapcsolatunkban, a munk�nk sor�n, a betegs�gben �s az eg�szs�gben, valamint a szenved�sben �s a boldogs�gban.
Az evol�ci� t�rv�nye

Minden �lland� v�ltoz�sban van, a term�szetben �s az univerzumban uralkod� rend �r�k�s fejl�d�sre utal.

Az evol�ci� t�rv�nye mag�ban foglalja a v�ltoz�konys�g elv�t. Semmi nem maradhat �gy, ahogy most van. Semmit nem ragadhatok meg, nem tarthatok meg, mert minden, ami elkezd�dik, az v�get is �r. M�r a kezdet mag�ban foglalja a v�get, amely egyidej�leg valami �jnak a kezdete.
A rezg�s t�rv�nye

Az univerzumban minden rezeg, az energia �s az anyag csup�n k�l�nb�z� frekvenci�j� rezg�sek manifeszt�ci�ja. Minden gondolat, �rz�s, k�v�ns�g vagy akarat k�l�nb�z� frekvenci�j� rezg�s.

A gondolat szellemi energi�k mozg�s�t�sa, az energia sz� jelent�se pedig hat�er�. Ha teh�t gondolataink ir�ny�t megv�ltoztatjuk, megv�ltoztathatjuk eg�sz �let�nket. Nem mindegy, hogy mire �s hogyan gondolunk. Meg kell teh�t tanulnunk fegyelmezni a gondolatainkat, mert ez a felt�tele annak, hogy helyesen, tudatosan cselekedj�nk. A tudatalatti �gy v�li, hogy a gondolatok azonosak a k�v�ns�ggal, ez�rt azt�n azt jelen�ti meg, amit gondolunk. Gondolatainkkal teremt�nk. A hit aktiv�lja benn�nk a teremt�er�t, �s arra k�nyszer�ti az energi�t, hogy az �ltalunk k�v�nt form�t �ltse mag�ra.
A polarit�s t�rv�nye

Minden l�tez�nek k�t p�lusa van, val�j�ban azonban minden egy. Minden l�tsz�lag ellent�tes jelens�g a l�nyeg�t tekintve azonos, csak m�s a kifejez�d�s�k.

Boldogs�g �s boldogtalans�g, szeretet �s gy�l�let val�j�ban ugyanannak az �remnek a k�t oldala. Minthogy az ellent�tek egyek �s ugyanazok, b�rmely pillanatban �tford�thatjuk �ket �nmaguk ellent�tp�rj�ba. Nem kell m�st tenn�nk, csup�n az adott jelens�ggel kapcsolatos �ll�spontunkat, tudatunkat megv�ltoztatni, �s a dolgok is megv�ltoznak. Tudatunk rezg�sszintj�nek emel�s�vel nem csup�n magunkat v�ltoztatjuk, hanem eg�sz �let�nket, hiszen a rezonancia t�rv�nye �rtelm�ben m�s esem�nyeket, szem�lyeket �s �letk�r�lm�nyeket vonzunk magunkhoz. Az is igaz, hogy aki tudat�t magasabb rezg�sszintre hozza, ezzel az alacsonyabb tudatszint ellenreakci�j�t h�vja �letre, �m ha tov�bbra is magasabb szinten tartja mag�t, ez az ellenreakci� nem �rhet fel hozz�.

A rezonancia t�rv�nye

Hasonl� hasonl�t vonz mag�hoz, �s �ltala meger�s�dik. K�t k�l�nb�z� dolog tasz�tja egym�st. Mindenki csak azt tudja mag�hoz vonzani, ami pillanatnyi rezg�s�nek megfelel.

Azokat az energi�kat, rezg�seket �s hangulatokat vessz�k �t, amelyekre fog�konyak vagyunk. A test �s a l�lek a vele rokon rezg�seket veszi �t. Mik�nt hasonl� be�ll�totts�g� embereket vonzunk magunkhoz, ugyan�gy ker�lnek el�nk gondolatainknak �s �rz�seinknek megfelel� �letk�r�lm�nyek �s t�rt�n�sek. Soha senki nem keveredik p�ld�ul v�letlen�l vereked�sbe vagy t�rt�nik vele baleset, hanem mindig saj�t affinit�s�nak k�sz�nhet�en. Gondolataink �s �rz�seink l�thatatlan m�gnesek, melyek a vil�gb�l sz�ntelen�l magukhoz vonzz�k mindazt, ami vel�k egynem�.

Ha egy m�sik ember magatart�sa bosszant, s�rt, b�nt, vagy ideges�t, az okot �nmagamban kell keresnem: valami bennem is megvan abb�l, amit a m�sik emberben elutas�tok, �s ez rezon�l bennem.

Azon kell teh�t igyekeznem, hogy ezt a tulajdons�got �nmagamban feloldjam, nehogy a k�vetkez� alkalommal ism�t rezon�ljon. Ha siker�l feldolgoznom, megszabadultam t�le.

Minthogy a k�l�nb�z� rezonanciak�pess�gekkel rendelkez� emberek a val�s�gnak m�s-m�s r�sz�t �rz�kelik, mindannyian m�s-m�s vil�gban �l�nk. Minden ember a val�s�gnak csak azt a r�sz�t �rz�keli, amelyre k�pes rezon�lni. Csak annyit kaphatunk, amennyinek a felv�tel�re k�pesek vagyunk, �s csak olyan min�s�gben, amely a tudatunk rezg�s�nek megfelel. P�rkapcsolatainkra is igaz, hogy mindig �ppen azt a t�rsat tal�ljuk meg, aki nek�nk megfelel, hiszen a rezonancia t�rv�ny�nek megfelel�en csak ilyen partnert tudunk magunkhoz vonzani. Ha nem tetszenek jelenlegi �letk�r�lm�nyeink, megtehetj�k, hogy „�t�ll�tjuk” magunkat, �s ez�ltal m�s k�r�lm�nyeket vonzunk be.

Az ide�lis partnert is csak akkor tudjuk magunkhoz vonzani, ha el�bb mi magunk v�lunk ide�lis partnerr�. Addig pedig az a t�rs, akivel �ppen egy�tt vagyunk, azt a leck�t k�n�lja nek�nk, melyet m�g meg kell tanulnunk ahhoz, hogy ide�lis t�rsak legy�nk.

A ritmus t�rv�nye

Minden l�tez�nek megvan a saj�t ritmusa, a n�veked�s �s a cs�kken�s.

Minden sz�ls�s�get egy ellenir�ny� sz�ls�s�g egyenl�t ki. A nappal ut�n az �jszaka k�vetkezik, �s ford�tva, a sz�let�st k�veti az elm�l�s, amely egy �jabb sz�let�s kezdete. Az eg�sz l�t �lland� ki- �s be�raml�s, amely k�t p�lus k�z�tt j�n l�tre, ez�rt a ritmus t�rv�nye szoros �sszef�gg�sben �ll a polarit�s t�rv�ny�vel.
A megfelel�s t�rv�nye

E t�rv�ny l�nyege az anal�gia: „Mint fent, �gy lent, mint lent, �gy fent. Mik�nt a legkisebben, azonk�ppen a legnagyobban, mik�nt bent, �gy kint.” A t�rv�ny azt is jelenti, hogy egy adott tartalomhoz mindig egy adott forma illik.

A teljess�g t�rv�nye

Ez a t�rv�ny azt jelenti, hogy val�j�ban az �let teljess�ge rendelkez�s�nkre �ll, ezt azonban hib�s szellemi be�ll�totts�gunk �s csek�ly hit�nk korl�tok k�z� szor�tja.

Az �let csak a bels� val�s�got tudja a k�ls� val�s�gban visszat�kr�zni. Ismerj�k h�t fel, hogy legbens�bb term�szet�nk szerint gazdagok �s sikeresek vagyunk! Ha ennek a felismer�snek az �rtelm�ben �l�nk, az �let teljess�g�t m�gnesk�nt fogjuk magunkhoz vonzani. Semmif�le er�fesz�t�s �s pozit�v gondolkod�s nem vezet eredm�nyre, ha legbel�l folyton arra gondolunk, milyen korl�taink vannak, �s mi mindenben szenved�nk hi�nyt. Az is ide tartozik, amikor mindezt karmikus okokra hivatkozva jogosnak tartjuk. Hiszen mag�t a karm�t is b�rmelyik percben megv�ltoztathatjuk, mert senki sem k�nyszer�t benn�nket arra, hogy tov�bbra is tudattalan magatart�smint�k �ldozatai maradjunk.

Az elfogad�s azonban csup�n a t�rv�ny egyik oldala, a m�sik az ad�s.

Aki nem ad, nem is kap, aki nem vet, nem is arat. Meg kell nyitnunk magunkat, �s adnunk, ami csak t�l�nk telik.

Ezzel egyidej�leg fel kell oldanunk magunkban minden olyan gondolatot, amely korl�tainkra vagy hi�nyoss�gainkra vonatkozik.
A szabads�g t�rv�nye

Az embernek mindig szabads�g�ban �ll v�lasztani, hogy a felismer�s �tja mellett d�nt, vagy a megszokott utat v�lasztja, amely a szenved�seken kereszt�li tanul�s �tja.
A szabads�gnak h�rom szintje van:

1. Szabads�g, mint megszabadul�s valamit�l

Az embernek szabads�g�ban �ll kiszabadulni a v�gyak rabs�g�b�l. Igen fontos l�p�s a birtokl�si v�gyt�l val� megszabadul�s �tj�n az elenged�s. Mindent el kell engedn�nk, ami nem az Igaz Val�nkhoz tartozik, �gy a r�gi tudat�llapotunkat is. T�bbek k�z�tt a k�vetkez� �rz�sek, magatart�sform�k �s elv�r�sok tartoznak ide: harag, f�lelem, b�ntudat, kisebbrend�s�gi �rz�s, �nsajn�lat, gy�l�let, bizonytalans�g, agresszi�; hamiss�g, szeretetlens�g, intolerancia, h�tlens�g, rossz szok�sok; elavult c�lok, k�rnyezeti befoly�sok, klis�k, szerepek, negat�v gondolkod�s, negat�v �nk�p, betegs�g, s�rt�d�sek, csal�d�sok; t�lzott ig�nyek �nmagunkkal, a t�bbiekkel �s az eg�sz vil�ggal szemben, v�gy arra, hogy szeressenek, hogy kereszt�l vihess�k az akaratunkat, hogy gy�zz�nk, stb.

2. Szabads�gunkban �ll valamit tenni

Megtehetj�k, hogy �nz� m�don �l�nk, �s ez�ltal diszharm�ni�t id�z�nk el�. De megtehetj�k azt is, hogy felismerj�k, mi�rt is sz�lett�nk, �s teljes�tj�k �letfeladatunkat.

3. Az igazi szabads�g

Az egyetlen igazi szabads�g az, hogy kez�nkben van a v�laszt�s: akarunk-e teljes �letet �lni? Ehhez az kell, hogy egy�ttm�k�dj�nk a kozmikus t�rv�nyekkel. Ellenkez� esetben betegs�g vagy szenved�s form�j�ban „korrepet�l�st” kapunk a sorst�l.
A gondolkod�s t�rv�nye

Gondolataink befoly�solj�k sorsunkat, meg kell h�t tanulnunk, hogy gondolkod�sunkat a lehet� legoptim�lisabban haszn�ljuk. A legfontosabb az igazi pozit�v gondolkod�s: felismerni, hogy mindaz, ami velem t�rt�nik, val�j�ban j� nekem, mert sz�ks�gess� v�lt sz�momra, �s seg�ts�gemre van.

Legt�bb gondolatunk tudattalan, �m ezek a tudattalan gondolatok �ppoly hat�konyan m�k�dnek, mint m�sok v�lem�nye, �t�letei, melyeket nap mint nap hallunk �s tudattalanul befogadunk. Ugyan�gy hatnak azok a sz�l�sok is, amelyeket nap mint nap haszn�lunk: „Nem hiszem el, hogy ebb�l lesz valami.” vagy „Ez soha nem fog siker�lni nekem.” Ezeknek a mondatoknak a folytonos ism�tl�s�vel meggy�zz�k a tudatalattinkat arr�l, hogy ezek az �ll�t�sok igazak, �s a tudatalattink ennek megfelel�en fog viselkedni.

Mindaz, ami k�r�lvesz benn�nket, materializ�lt elk�pzel�s. Az anyag az energia k�l�nf�le megjelen�si form�ja. A gondolatok energi�t mozgatnak �s form�lnak. Az energiamegmarad�s t�rv�nye �rtelm�ben pedig energia nem v�sz el, csak megjelen�si form�j�t v�ltoztatja.

A probl�m�k az �let �ltal el�nk �ll�tott feladatok. Valamennyi egy-egy aj�nd�k sz�munkra, mert a v�g�n, ha megoldjuk, fontos felismer�sekre jutunk. A pozit�v gondolkod�s azt jelenti, hogy felismerem: minden, ami van, �s ami t�rt�nik, nekem seg�t m�g akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy f�jdalmas. Ez�rt minden j�, �s negat�v nem is l�tezik, csup�n olyan kellemetlen j�r�l besz�lhet�nk, amelynek bek�vetkezt�t �n tettem sz�ks�gess�.

A v�gyak megfogalmaz�sa �s a pozit�v gondolkod�s k�z�tt a d�nt� k�l�nbs�g az, hogy az el�bbi eset�ben akarunk valamit, az ut�bbi eset�ben pedig hisz�nk valamit! A hit nem m�s, mint bels� bizonyoss�g, hogy amit szeretn�k, az meg is val�sulhat. A bels� tart�s teszi az embert igaz�n pozit�v gondolkod�s�v� akkor is, s�t, k�l�n�sen akkor, ha az �letben neh�zs�gek ad�dnak, hiszen felismeri benn�k a feladatot.

2008. m�rc. 29. - �rta Ninglor

/forr�s: L. Zs. /
http://www.tudatossag.com/?q=book/export/html/501

vuvej.hu/index.php hoztam �t az �r�st.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.