Ha egy nép elhagyja Istenét/Forrását/Gyökerét, az Isten is elhagyja a népét

A magyar táltosok voltak az igaz hit őrzői. Küldetésük volt, hogy rendületlenül tanítsák a ,,három a magyar igazság" tanát.

Harmónia a testben, harmónia a tudatban és harmónia a szellemben, valamint harmónia ezek között! Ez a magyar igazság. Így teremthetünk magunknak egészséges testet, boldogság-tudatot és szellemvilágot, vagy világos szellemet, mágikus módon, teremtve.

Őseink ismerték a világ rendjét, értették és fenntartották a test-elme-lélek egyensúlyát. Tisztában voltak azzal, hogy az Isten/Forrás/Mindenség/ Sors csak lehetőségeket ad, amiket lehet befolyásolni pozitív irányban. A táltosok megadták a kulcsot ahhoz, hogy változtatni tudjon az ember az életén. Ha pedig valaki tisztában van a teremtő erejével az szabad, teljes ember... legyőzhetetlen.

Mindezzel Róma és a mindenkori pápa is tisztában volt. Egy hamis hit nevében szerveztek világbirodalmat. Tulajdonképpen a kereszt jele sem Jézus halálára utal, mert ez is egy ősi szimbólum. Aki a világmindenséget akarja ábrázolni, az két vonalat mutat: egyet északról délnek, egyet pedig keletről nyugatnak. Esetleg felmutat az égre, majd le a földre, aztán körbe a látóhatáron. Ez is kereszt... talán a legősibb jelképek egyike, amelyet a keresztény egyház felhasznált és félremagyarázott... de nem számoltak a magyarokkal, az igaz hit őrzőivel, akik mindent jobban tudtak, mindent jobban csináltak, akik leleplezhették őket. Ezért kellett idegeneket a nyakukra ültetni, amit viszont csak a vallás nevében tehettek meg. Ráadásul szükségük volt egy belső emberre, egy olyan főúrra, aki a hatalomért sok mindenre képes. Ez volt Géza fejedelem és fia, István király.

Géza Taksony fejedelem fia volt és puccs nélkül aligha válhatott volna belőle is fejedelem, mivel az ősi rend szerint nem ő örökölte volna a hatalmat, hanem Taksonynak rangsorban utána következő legidősebb férfirokona. (Később ugyanígy nem Istvánnak, hanem Koppánynak kellett volna követnie őt a fejedelmek sorában.) Hogy megerősítse magát posztján, szövetségeseket keresett, ám a magyarok közt nem találván eleget, idegenek felé fordult, és ez kapóra jött az egyháznak. Róma hűbéresén, I. Ottón keresztül segítséget ígért Gézának, ha a fejedelem elpusztítja a régi rendet és az ősi vallást.


Géza fiát, Vajkot (Istvánt) német papok nevelték, és feleséget is a bajor uralkodóházból választott neki. Megszilárdította a fejedelmi poszt már-már csupán névleges hatalmát, és a feudalizmus béklyóit rakta a népre. Az idegen papok partnert láttak benne a kereszténység és a német hatás terjesztésében, ezért segítették céljai elérésében, miközben fiát teljesen a befolyásuk alá vonták. Ma úgy mondanánk, hogy a gyermek Vajkot sikeres agymosásnak vetették alá. Ő pedig elszakította a magyarságot keleti gyökereitől, az eredendő ősvallást és az ősi tudást semmisítette meg, amely pedig még a keresztény térítők egy részét is megragadta és felismerésre késztette. Olyannyira, hogy némely templomban magyar írást használtak, magyarul miséztek, és ősi magyar szövegeket gyűjtöttek össze. Róma azonban ettől félt leginkább, hiszen úgy tűnhetett, hogy nem a keresztények térítik a magyarokat, hanem az ősi tudás győzi meg a térítőket. Ez nem maradhatott ennyiben, ezért István király Kr. u. 1000-ben a következő rendeletet adta ki az inkvizícióval karöltve:

,,...a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak... Továbbá a templomokban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinra cseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 dénárig jutalmat kapjanak. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék." (Vatican 1000-ben Cal oct. Die festo Lac. Ap)

,,Kik pogány szokás szerint kutak, fák, források, vagy oltárok mellett áldoznak, vagy áldozatot mutatnának be - ezen vétségért egy ökörrel bűnhődjenek." (S.Ladislaus Decretorum Lib.I.22.)

Ez a rendelet volt a kezdete ezeréves balsorsunknak. Nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket és történelmüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek!

Amikor eleink Vajk akaratának engedelmeskedve felvették a keresztséget és megtagadták ősi hitüket, az ősvallásukat, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály. Soha, semmiben ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele amíg követik a kereszténységet.

A keresztény hitet felvevők és terjesztői persze ostobaságnak minősítették az átkot, mára mégis közhellyé vált a magyarok széthúzása. Ha nálunk bárki bármilyen sikert ér el, honfitársai rögtön rátámadnak, gyalázzák és gáncsot vetnek neki.

A turáni (vagy turini) átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta nevét. Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert megsemmisítették a hiteles forrásokat. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is. Sűrűn megfordultak köztük idegen népek képviselői, akiket nem korlátoztak hitbéli életükben, sőt ha valaki akart, csatlakozhatott is hozzájuk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyaroknak ne lett volna saját hite.

A turáni átok kiváltó oka nem az új vallás, az új hit volt, hanem az, hogy ennek az újnak mondott (és feltűnően könnyen elfogadott) vallásnak idegen papjai voltak, s a nép engedte, hogy idegen urak üljenek a magyarság nyakára... letértek Isten/Forrás/Mindenség/EGYség útjáról.

Az pedig, hogy a magyarok egy olyan egyháznak hódoltak be, akik maguk játsszák Istent, akik Isten nevében vétkeznek, törnek hatalomra. Ez pedig már olyan vétség, amely kiváltotta a súlyos turáni átkot.

Bár összefüggő világkép nem maradt fent, de meséink, szólásaink, népszokásaink megőrizték a morzsákat, valamint a népművészet szimbólumaiba kódolva átaludta az évszázadokat, amiből újra fel lehet építeni az ősvallás rendszerét.

Az idők során gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, mikor egyes nemzetek látszólag anélkül, hogy megszűntek volna létezni, nevük egy időre eltűnik a történelem színpadáról. S majd évszázadok eltelte után, mikor ismét feltűnnek, akkor már egy bizonyos változáson, átformálódáson mennek keresztül.

Az ősvallás legfontosabb területe az elemi vagy természetmágia, melyben a tűz, víz, lég és a föld nem mint elvont fogalmak vannak jelen, hanem mint a világ és az emberi test alkotóelemei, mint ,,amiből mi és minden más alkotva van".

A házakban azért ég a TŰZ, mert felfelé lobogásával annak a belső erőnek a szimbóluma, amely az emberben, de leginkább a harcosokban ég s amely a hősök csarnokába segíti őket. A tűzzel az Ember örök mivolta fejeződik ki: isteni tűzerő, tűz-én.

A VÍZ szimbóluma az élet lényegének, az örökös megtisztulásnak, táplálásnak és fennmaradásnak. A forrásoknál végzett szertartásokkal és a források megszentelésével érjük el, hogy az eső áldást hozó legyen és ne pusztító.

A LEVEGŐ a mozgásnak, felemelkedésnek és áthagyományozásnak, a királyi szkítáknak a szimbóluma. A levegőégbe felnyúló fa vagy a kerecsen madár formájában tiszteljük a szelet.

A FÖLD pedig a beteljesülésnek, újjászületésnek és a megtartásnak a jelképe és kő, hegy vagy szikla formájában tiszteljük.





Az ősvallás a természet mágikus uralmát jelenti, a természeti elemek ismeretét és felhasználását, azok egyensúlyának fenntartását és gondozását. Fontos területe a gyógyítás (a régi magyar népi gyógyászat Isten patikájából).

Az ősmagyarok hitvilágában központi szerepe van a világfának, az égig érő fának. A világfa összeköti az Eget és Földet, Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek. A világfa középső része a látható világ, az emberek, állatok, növények, ásványok világa.Isten kardja az égig érő fa jelképe - az Eget a Földdel összekötő szent tárgy - amely az Istennel, a mennyei világgal való kapcsolatot teszi lehetővé. E kard nem hatalmi vagy hódító eszköz, hanem az égi igazság, az isteni kormányzás és a sötétség elleni harc ragyogó, varázserejű megtestesítője.

"Amikor abba a tartományba érkeztek (Pannóniába), látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak, nagy számban, sok gyümölcse, bő termése van ennek az országnak, és az ő nyelvükön beszélnek."

Isten, a Fény, a Forrás, a Mindenség, a Szeretet megérkezett! Újra itt van és megmenti népét!

21.12.12.

Soltész Mónika rovata (solteszmonika.virtus.hu)


ezoteriamagazin.virtus.hu/index.php

 blog.xfree.hu/myblog.tvn