Avraham Revello �s Turgut Aslan rendkv�li seg�ts�g�vel

Forr�s: hargita.awardspace.com/taltos/taltoshu.html

Mezopot�mia vall�sa - �s ez egy elt�r�s az egyiptomi viszonyokt�l - nem egyetlen n�p szellemi m�ve. A sum�r isteneket a Foly�k�zt megh�d�t� akk�d-babil�ni n�p is �tvette, �s s�mi hangz�s� n�ven tisztelte tov�bb. Az akk�d nyelv� istenlajstromok mindk�t nevet k�zlik, �s �gy ma a sum�r-akk�d istenket e kett�s nev�k�n szokt�k megnevezni. A sum�r vall�sos k�pzetek egy�bk�nt annyira behatoltak a Foly�k�z s�mi n�peinek hit�be, hogy a k�t n�pcsoport vall�si k�pzetei meg sem k�l�nb�ztethet�k egym�st�l, s �gy joggal besz�lhet�nk egys�ges sum�r-akk�d-babiloni vall�sr�l.

A sum�r hitvil�g egyik kiemelked� alakja Bau, Anu f�isten l�nya. F�rje Ningirsu/Ninurta, akit�l k�t fia (ikrek!), �s h�t l�nya sz�letett. Bau h�rom p�r szarvval d�sz�tett sapk�t (baukorona) viselt. A r� leggyakrabban alkalmazott jelz�, "Gasan" jelent�se gazdag, csod�latos, hatalmas. Ezek alapj�n �gy gondolom a csod�latos szarvas �n�, �s Emese m�g�tt is Bau Gasan-t, a Boldogasszonyt (B�dogasszonyt), Gazdag Asszonyt sejthetj�k. A magyarban egy�bk�nt a boldog eredeti jelent�se "gazdag". Ez a sz� a t�r�kben is megtal�lhat�, bolluk form�ban, a r�gi magyarhoz nagyon k�zel �ll� jelent�ssel: gazdag, sok van mindenb�l, a legfontosabb �lelmiszerekben d�sk�l�s.

Az � eml�k�ket �rizhett�k meg a szk�t�k �s t�rk�k, �gy a magyarok mond�i. Baub�l Babba, �s En�(t)h lett, f�rje Ningirsu/Ninurta Nimr�d alakj�ban �lt�tt testet, m�g k�t fiuk eml�ke Hunor �s Magor szem�ly�ben hagyom�nyoz�dott tov�bb. Miel�tt m�g a f�rfisovinizmus v�dja felmer�lne szeretn�m megjegyezni, hogy h�t l�nyukat sem kell f�lteni. Az �si magyar vall�s ugyanis h�t Boldogasszonyt tisztelt, amelyek m�g�tt minden bizonnyal ennek az �si m�tosznak a szerepl�i rejlenek. A h�t boldogasszony k�z�l legnagyobbnak a Nagyboldogasszonyt tartja. Ennek "le�nyai" a t�bbi boldogasszonyok (sz�l�-, f�jdalmas-, gyertyaszentel�-, sarl�s-, seg�t�- �s havi), de ismerik a "Sz�z Kisasszonyt" is.

Bau h�rom p�r szarvval d�sz�tett koron�j�nak, az �n� a napot �s esetenk�nt a holdat is hordoz� agancs�nak, amelynek a kett� cs�cs�t egynek sz�m�tva �sszesen h�t �ga van, legletisztultabb, a h�ber hitvil�ggal is kacsolatba hozhat� form�ja az �let F�ja. Ez a fa a magyar mitol�gia k�zpontja, a n�pm�v�szet mai napig aktu�lis t�m�ja, egyben a zsid� miszticizmusnak - kabbalah - is alapvet� eleme. Ez a szimb�lum csak a magyar ter�letekre jellemz�, Eur�p�ban sehol m�shol nem tal�lhat�, csak T�r�korsz�gban m�g. A szeldzsuk id�kt�l kezdve �ltal�nos d�sz�t�elem a t�r�k �p�t�sztben is. �rdekes lenne tudni, hogy ezek a nyomok megmaradtak-e a t�r�k �p�t�szet balk�ni eml�keiben is?

A Term�keny F�lhold ter�let�n minden�tt fellelhet� jelk�pet mindig term�kenys�get szimboliz�l� n�i istenalakokkal �br�zolt�k. Ott szerepel Inanna, �zisz, Ist�r, Asera, Asztarte mellett. Az �brah�mi terebintusfa is ennek a jelk�pe. A magyar n�p szok�sanyag�ban t�bbek k�z�tt a szalagokkal �s gy�m�lcs�kkel teleaggatott lakodalmas z�ld �g, amit �let f�j�nak, aj�nd�kf�nak, term��gnak is neveznek, az apr�szentekkori vessz�z�s szok�s�ban, ahol �let f�nak,  �s a m�jus elsej�re virrad�ra �ll�tott m�jfa form�j�ban maradt fenn. Ez ut�bbit m�snap k�rbe is szokt�k t�ncolni, ahogy azt Ist�r �s Aserat papn�i is tett�k az �korban. A t�nc szok�sa m�r kihal�ban van, a maj�lisok esti t�ncmulats�gai vett�k �t szerep�t, �s eredeti jelent�se elfelejt�d�tt.

Az �let F�j�nak h�t �ga a h�t �gi r�teg, az Egek Ur�nak �s feles�g�nek h�t l�nya, a f�ldr�l szabad szemmel is megfigyelhet� �t bolyg�, valamint a nap �s a hold szimb�lumai. Ez egy kozmikus fa, h�rom �ggal h�rom sorban amelyek k�zt ott az �let �s a tud�s, a nap �s a hold, a szelek, az emberi term�szet f�rfi �s n�i l�nyege �s az �let meg�jul�sa. Gy�m�lcsei egy messzi orsz�gban n�nek, ahova csak a kiv�lasztottak jutnak el, m�g h�tk�znapi emberek csak hallhatnak a fa l�tez�s�r�l.

Az �let f�ja jelenik meg a magyar c�mer jobb sz�rny�n, �s a h�t �gitest jelent�s�t er�s�ti meg Josephus Flavius is, a h�ber men�ra eredeti szimb�luma kapcs�n, ami szint�n az �let f�j�nak szimb�lum�b�l alakult ki.
A h�t �gi r�teg felfog�sa egy�bk�nt a pekingi h�t emelet magas "�g Templom�ban" (balra), �s a totom�k kult�ra egy r�nk maradt eml�km�v�ben, a szint�n h�t emelet magas "F�lk�k templom�ban" (jobbra) is megjelenik, amelynek h�t szintj�n �sszesen 365 "f�lke" tal�lhat� (innen is kapta a nev�t), egy nap�v 365 napj�t szimboliz�lva.

M�gha a magyar felfog�s el is t�r valamelyest a kabbalist�t�l, mindkett� alapjai a babiloni �llamba ny�lnak vissza.

T�rv�nyek �s Hagyom�nyok

• �lmost v�lasztott�k, hogy a n�pet a n�gy �s f�l �vsz�zaddal kor�bban Attila �ltal birtokolt f�ldj�z vezesse, melyet �k az "�g�ret F�ldj�nek" tartottak - Ugyan�gy M�zest is kiv�lasztott�k, hogy a h�bereke arra a f�ldre vezesse, amelyet 430 �vvel kor�bban �brah�mnak �g�rtek, aki keletr�l j�tt �s ott letelepedett.
• �lmos, ak�rcsak M�zes, �regen, az �g�ret F�ldj�nek kapuj�ban halt meg an�lk�l, hogy bel�pett volna r�.
• �rp�d, ahogy M�zes, embereket k�ld�tt ki a f�ld felder�t�s�re annak elfoglal�sa el�tt. A jelent�s mindk�t esetben az volt, hogy a f�ld gy�ny�r� �s gazdag.
• Mindk�t vezet� a f�ld elfoglal�s�t, a Mindenhat� �g�ret�nek tartotta.
• Mindk�t esetben a f�ldet elfoglal�k sz�ma 500-600 ezerre tehet� tartotta.

• Komj�thy Istv�n: Mond�k K�nyve;
  
• Szent Biblia: [1] Teremt�s 38:8; [2] M�sodik T�r�nyk�nyv 25:5,6 - az izraelita t�rv�ny �rtelm�ben a levir�tus csakis ut�d n�lk�l meghaltak eset�ben alkalmazhat�, csakis a testv�r �zvegyt�l sz�rmaz� els�sz�l�tt�t lehetett a halott fi�nak tekinteni. [3] Teremt�s 35:22, 49:4. [4] 2.S�muel 16:22.
• http://sophistikatedkids.com/turkic/13%20Oguz%20and%20Ogur/OguzesEn.htm
• Josephus Flavius: A zsid�k t�rt�nete, III. K�nyv, 6. fejezet, 7. bekezd�s
• Kis Magyar N�prajz a R�di�ban, Minerva Budapest, 1980

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.