A zaj hat�sa testi- lelki �llapotunkra.

Forr�s: www.hagiasophia.hu/index78aa.html

A zaj hat�sa testi-lelki �llapotunkra

A spiritu�lis �ton sokszor tal�lkozunk a csend gyakorl�s�val, amire a v�rosokban, de k�l�n�sen a nagyv�rosokban �l�knek egyre nagyobb sz�ks�g�k, viszont egyre kevesebb lehet�s�g�k van. Nagyb�jt idej�n m�g t�bb sz� esik a k�ls�-bels� csendr�l, ez�rt �rdemes k�zelebbr�l is megvizsg�lni e t�ma n�h�ny szelet�t.

Testi szintr�l megk�zel�tve azt mondhatjuk, hogy a f�l az agy egyik legfontosabb energia k�zpontja, mivel a magas frekvenci�j� energi�k t�bbs�g�t (93%-�t) a f�l�nk�n kereszt�l vessz�k fel. Ha elegend� mennyis�g� energia jut az agyunkba, az �bers�gben, vitalit�sban, kreativit�sban nyilv�nul meg, amit egy�rtelm�en a tudat emelkedettebb �llapotaihoz sorolhatunk. Ennek megfelel�en, ha kev�s magas frekvenci�j� energia jut f�l�nk�n kereszt�l az agyba, az ellenkez� testi-szellemi �llapotot id�z el�.

A minket k�r�lvev� hangokr�l, zajokr�l azt �rdemes tudni, hogy a term�szet hangjai (patakcsobog�s, mad�rdal stb.) j�t�kony hat�ssal vannak testi-lelki eg�szs�g�nkre, az ember �ltal keltett g�pi zajok (szir�na, aut�k stb.) pedig rombol� hat�ssal. Szinte minden testi funkci�t lehet hangokkal befoly�solni, ezt k�s�rletekkel is al�t�masztott�k. Az egyik ilyen k�s�rlet abb�l �llt, hogy egy rock koncert elej�n nyers toj�sokat helyeztek el a sz�npadon, amelyek a koncert v�g�re megkem�nyedtek, mintha megf�zt�k volna �ket – vagyis a feh�rje sz�tesett benn�k. Ez elgondolkodtat�, hiszen tudjuk, hogy az emberi szervezet egyik alapvet� �p�t�anyaga a feh�rje. Hasonl�an rossz hat�s� az igen hangos zene: a 100-120 Db hanger� hat�s�ra a szervezet�nk megemeli az adrenalin termel�st, ami el�bb-ut�bb v�sz�llapotot id�z el�: felgyorsul a sz�vver�s, a v�rkering�s �s v�gs� esetben g�rcs�k keletkezhetnek. Nem mindegy teh�t, hogy mi jut el a f�l�nkh�z, s azon kereszt�l az agyunkhoz.

Mit tehet egy v�roslak�, akire naponta ezernyi rombol� hang �rad? Egyr�szt ker�lj�n ki minden k�ros hat�st, amit lehet – ezt a nehezebb megval�s�tani – m�sr�szt gondoskodjon arr�l, hogy a f�l�n kereszt�l min�l t�bb magas frekvenci�j�, fel�p�t� energia jusson el az agy�hoz. Ez ut�bbit k�nnyebb megval�s�tani, ehhez szeretn�k most �tleteket adni.

A zajok tudatos kezel�s�re �s a tiszta energi�kkal val� felt�lt�d�sre nagyon alkalmas az otthonunk, ha megteremtj�k a felt�teleket. Az odafigyel�s mindj�rt reggel kezd�dik az �bred�ssel, �s az ezt k�vet� kb. 1 �r�val. A reggeli �s az esti �r�kban – �ltal�ban – kev�sb� vagyunk akt�vak, jobban �tj�rnak benn�nket a yin energi�k, mint a nap t�bbi r�sz�ben. Ez azt is jelenti, hogy reggel �bred�skor m�g k�zelebb vagyunk tudattalanunkhoz, s rajta kereszt�l az �lmok �s az intu�ci� �zeneteihez. Ha reggel nem k�t perc alatt ugrunk ki az �gyb�l, �s nem kezd�nk el azonnal rohanni, akkor lehet�s�get adunk magunknak arra, hogy tudattalanunk fontos �zenetei el�rj�k a tudatos szintet, azaz visszaeml�kezz�nk �lmainkra, �s befogadjuk intu�ci�nk, bels� mester�nk �zeneteit. Ha �racs�rg�sre �bred�nk, az t�bbsz�r�sen is rossz: egyr�szt ijedts�get okoz, ami miatt hirtelen kell visszat�rn�nk a fizikai test�nkbe, ez viszont f�radts�got (is) okoz, m�sr�szt sokkal nehezebb ilyen �llapotban visszaeml�kezni az �lmunkra, harmadr�szt pedig stresszel ind�tja a napot. �s amilyen a kezdet, olyan a v�g...

Sok ember k�nytelen kor�n kelni, de sokan vannak, akiknek nem sz�ks�ges ehhez cs�rg��ra, mert be tudj�k „�ll�tani” bels� �r�jukat, �s id�ben fel tudnak kelni. Ennek el�felt�tele, hogy ne szenvedj�nk kr�nikus kialvatlans�gban. Ha m�gis �r�ra kell keln�nk, akkor �rdemes pr�bak�ppen negyed �r�val kor�bbra �ll�tani bels� �r�nkat. Ha siker�l fel�bredn�nk, akkor stressz mentesen indulhat a nap, ha nem, akkor sem fogunk elk�sni, mert cs�r�g a vekker.

A k�vetkez� l�p�s a reggeli k�sz�l�d�s kritikus id�szaka. Az�rt nevezem kritikusnak, mert sokan azt hiszik, hogy m�r fel�bredtek, �s indulhat a nap – vagyis nincsen megfelel� �tmenet a pihen�s �s az aktivit�s k�z�tt. Ez az �tmeneti id�szak egy�ni, van, akin�l f�l �ra, van, akin�l t�bb �r�t is kitesz – f�ggetlen�l az elfogyasztott k�v�k sz�m�t�l. Ebben az �tmeneti id�szakban nagyon j� lehet�s�g�nk van �rz�kelni intu�ci�nk �zeneteit, k�l�n�sen akkor, ha este, lefekv�s el�tt feltett�nk valamilyen k�rd�st. Reggel fogmos�s, zuhanyoz�s �s egy�b f�rd�szobai tev�kenys�gek k�zepette nagyon j�l tudjuk „venni” ezeket az �zeneteket, ha felkel�s ut�n nem kapcsoljuk be azonnal a r�di�t vagy net�n a t�v�t, �s nem kezd�nk el zs�rt�l�dni csal�dunk tagjaival (pl. f�rd�szoba l�togat�s sorrendje, reggeli k�sz�t�se k�rd�s�ben). Sokan gondolj�k azt, hogy felt�tlen�l meg kell hallgatni a h�reket, k�l�nben nem fogj�k tudni, mi t�rt�nt a nagyvil�gban. Ez napjaink egyik legelterjedtebb t�vhiedelme, k�l�n�s tekintettel a h�rk�zl�s manipul�ci�ira. Aki azonban ragaszkodik a h�rekhez, az k�s�bb is meg tudja hallgatni, amikor a tudata m�r �t�llt az �ber �llapotra, �gy nem vesz�ti el reggel tudattalanja �rt�kes �zeneteit. Humorosan fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy ha a reggeli fogmos�s �s tiszt�lkod�s k�zben csendben befel� figyel�nk, akkor �gy fogadjuk az �jjel be�rkezett lelki post�nkat. Ha �jszaka j�l pihent�nk, �s kellemesen indult a reggel, akkor viszonylag felt�lt�tt �llapotban kezdhetj�k a napot.

A hangok �s zajok tudatos kezel�s�nek m�sik fontos pontja az este. Ilyenkor van lehet�s�g�nk a pihen�sre �s a felt�lt�d�sre. A nagyv�rosi �let �s a zaklatott munka hat�s�ra agyhull�maink napk�zben b�ta �llapotban vannak, s�t gyakran annak a fels� hat�r�n, ami megfelel az er�s stressznek. Mindez cs�kkenti finom, magasrezg�s� energi�inkat, ami viszont k�pes lenne felt�lteni test�nket-lelk�nket. Ez�rt haza�rkez�s ut�n c�lszer� tudatosan olyan hangulatot, hangokat teremteni, amelyben ellazulhatunk, agyhull�maink megk�zel�thetik az alfa �llapotot, �s elkezdhet�nk regener�l�dni. Erre rendk�v�l alkalmas a csend, de nem biztos, hogy a napi zakatol�s ut�n r�gt�n j�l fog esni. �tmeneti �llapotk�nt feltehet�nk olyan zen�t, ami lecsendes�t, �s j�kedvre der�t. Szint�n egy�nis�g �s �zl�s dolga, hogy kinek, milyen zene alkalmas erre a c�lra. A sk�la sz�les: a klasszikus zen�t�l (f�leg Mozart �s Bach) a relax�ci�s zen�kig terjedhet.

A finom energi�kkal val� felt�lt�d�s m�sik k�nyes pontja az esti elalv�s el�tti egy �ra, de k�l�n�sen az utols� 5-10 perc. Amit ebben az id�szakban �rzelmileg �s ment�lisan befogadunk, azzal fogunk foglalkozni �lmunkban reggelig. Aki teh�t az �gyb�l kapcsolja ki az esti horrorfilmet, az biztos lehet benne, hogy a film tov�bb pereg benne. Vonatkozik ez a csal�dtagjainkkal folytatott p�rbesz�dekre �s az �gyban olvasott k�nyvekre is. Ha el� akarjuk seg�teni test�nk-lelk�nk felt�lt�d�s�t finom energi�kkal, akkor gondoskodjunk a nyugodt, b�k�s elalv�sr�l. Megoldatlan probl�m�inkon most m�r ne t�prengj�nk, csendes�ts�k le �rz�seinket �s gondolatainkat. Ez lehet medit�ci� vagy ima seg�ts�g�vel. Ilyenkor tehetj�k fel bels� vezet�nknek, intu�ci�nknak azt a k�rd�st, amire v�laszt szeretn�nk kapni. Ha �gy �rezz�k, sz�ks�g�nk van valami speci�lis felt�lt�d�sre, akkor most tegy�k meg. Ez lehet egy l�lekemel� k�nyv, versesk�tet olvas�sa, kedvenc relax�l� zen�nk hallgat�sa, vagy egy olyan ill�olaj p�rologtat�sa, amit�l megnyugszunk, �s j�l alszunk.

Amilyen testi, lelki �s tudati �llapotban alszunk el, t�bbnyire olyanban �bred�nk reggel, �s ezt vissz�k magunkkal m�snap. Ez�rt �rdemes megfontolni, hogy a k�lvil�g zajaib�l – t�v�, r�di�, zeneg�pek – mit fogadunk be, hiszen ezek nagy hat�ssal vannak k�z�rzet�nkre.

A fentiekben n�h�ny bev�lt �tletet adtam, de mindenkinek lehet�s�ge van folytatni a sort, �s egy�ni ig�nyeinek megfelel� m�dszerekkel gazdag�tani. Kellemes felt�lt�d�st k�v�nok mindenkinek a hangok �s a csend r�v�n!