Szab� Judit: Am�g a F�nix felrep�l.

Forr�s: www.hagiasophia.hu/index7722.html

Am�g a F�nix felrep�l

T�ma: �jj�sz�let�s

 

Megjelent: Elix�r magazin

Motto: „Aki tiszta f�ny, s a vil�goss�ghoz folyton visszat�r,

 

nem �ri vesz�ly: az �lland�s�gban �l.”

Tao Te King

Az �jj�sz�let�s univerz�lis fogalom, hiszen egyar�nt megtal�lhatjuk a makrokozmoszban (a term�szetben) �s a mikrokozmoszban (az ember �let�ben). Az �let �r�k k�rforg�s�hoz tartozik, amely k�l�nb�z� szinteken – szellemi, lelki, testi – �s k�l�nb�z� peri�dusokban k�vetkezik be. Az id�t tekintve vannak kisebb: havi, �ves, �s nagyobb: t�bb �vtizedes, majd �vsz�zados ciklusok.

Az al�bbiakban az embert legk�zelebbr�l �rint� szellemi, lelki �s testi �jj�sz�let�s �ltal�nos s�m�j�t szeretn�m bemutatni, az abban r�sztvev� sorsform�l� er�k hat�saival, a k�zben felmer�l� leg�ltal�nosabb probl�m�kkal �s enyh�t�si lehet�s�geikkel egy�tt.

Az �let hull�mz�s�hoz tartozik az a szakasz, amikor egy dolog m�r el�rte cs�cspontj�t, �s elkezd hanyatlani. Ebben a hanyatl� szakaszban egyre jobban megmutatkozik a leboml�s, az adott dolog hal�la, m�g v�g�l el�ri a megsemmis�l�s pontj�t, ami egy id� ut�n �tvezet egy �j dolog megsz�let�s�hez.

Ez a dolog szinte b�rmi lehet: t�rgy, �rzelem, kapcsolat, foglalkoz�s, �lethelyzet. A sorsa mindegyiknek ugyanaz. Az ember �let�ben t�bbsz�r van olyan helyzet, ahol v�get kell vetnie valaminek, le kell �p�tenie, �s id�vel ennek „hamvaib�l” valami �jat kell l�trehoznia. Vannak k�nnyebb �s vannak nehezebb lebont� ciklusok. Most a nehezebbekr�l szeretn�k sz�lni.

Az ember t�bbnyire csak akkor figyel fel ezekre a folyamatokra, amikor m�r m�lyen benne van egy f�jdalmas, vesztes�ges helyzetben. Ilyenkor sokszor nem tudja, mi�rt kegyetlen vele a sors, �s mi�rt veszi el t�le azt, ami neki kedves. Ennek meg�rt�s�hez az embert szellemi, lelki �s testi szinten kell egyszerre megn�zni. Minden jelent�s folyamat szellemi szinten indul el, majd �ttev�dik lelki szintre, v�g�l pedig a testben, majd a k�rnyezetben jelenik meg. A sorsform�l� er�k id�nk�nt jelzik, hogy valaminek v�ge van, nincs tov�bb, mert �j �tra kell l�pni. Ha valaki nem figyel saj�t bels� l�nye �zeneteire, amely el�sz�r szellemi-lelki szinten jelzi a v�ltoztat�s sz�ks�gess�g�t, akkor j�nnek a „durv�bb” jelz�sek, most m�r testi szinten. Ezek kezdetben kisebb szerencs�tlens�gek, apr�bb balesetek, amelyek m�r k�pesek felh�vni az illet� figyelm�t, hogy valamit nem j�l csin�l. Ha erre sem v�ltoztat, akkor k�vetkezik be a drasztikus sorscsap�s, ami fizikai s�kon j�tssza le azt, amit szellemi s�kon kellett volna megtenni. (A teljess�g kedv��rt meg kell jegyezni: vannak sorscsap�sok, amelyek semmilyen lelki felk�sz�lts�ggel nem ker�lhet�k ki.) Hogy n�z ez ki az �letben?

Az igazi �jj�sz�let�si folyamat alapvet�en v�ltoztatja meg az embert, ez�rt az els� szakasz�ban, a le�p�t�sben, alapvet� hiedelmeket �s f�lelmeket mozgat meg. T�bbnyire olyat, amin az ember �nsz�nt�b�l nem v�ltoztatna. A legalapvet�bb f�lelmek a l�tfenntart�shoz tartoznak, amit manaps�g k�nny� kiv�ltani az emberekb�l. Ha p�ld�ul valakinek viszonylag j� munk�ja van, amib�l el tudja tartani a csal�dj�t, akkor sz�m�ra a munkahely elveszt�se komoly megr�zk�dtat�s. El�g gyakran fordul el�, hogy a „j� munkahellyel” rendelkez� ember egyszer csak �rzi mag�ban, hogy m�r nem az „igazi” ez a hely, �s j� lenne valami m�st csin�lni, ami jobban illik az egy�nis�g�hez, amiben jobban ki tudja bontakoztatni adotts�gait. Ez a szellem �s a l�lek els� jelz�se, hogy elj�tt a v�lt�s ideje. Erre a leggyakoribb reakci� az elnyom�s, ugyanis a szellem �s a l�lek k�v�ns�ga ellenkezik az anyagi val�s�ggal. Senki sem kock�ztatja meg, hogy csak �gy otthagyja a biztos meg�lhet�st ad� �ll�s�t, csak az�rt, hogy m�shol kibontakozhasson. A jelz�sek pedig folytat�dnak: a l�lek egyre nyugtalanabb lesz, ember�nk egyre kellemetlenebb�l �rzi mag�t a munkahelyen, egyre t�bb feladattal terhelik meg, egyre kevesebb p�nz�rt dolgozik, stb. Ez a v�ls�g folyamata, ahol az �j ir�nyba terel� er� �tk�zik a r�gihez val� ragaszkod�ssal, ami emberi szempontb�l �rthet� is. Az �talak�t� er� azonban mindenk�ppen �t fogja hatni az embert fizikai s�kon is, ez�rt, ha nem hajland� k�vetni szelleme �tmutat�s�t, akkor testi szinten kell meg�lnie, k�nyszer jelleggel, azaz el fogj�k bocs�tani.

Ezoterikus k�r�kben k�zismert p�lda az, ha valakit a sorsa arra akar felsz�l�tani, hogy forduljon befel�, ne foglalkozzon annyit a k�lvil�ggal, de az illet� nem akarja �szrevenni a figyelmeztet�seket. A szellemi feladat lecs�szik fizikai szintre, �s az illet�t olyan baleset vagy betegs�g �ri, amelynek k�vetkezt�ben t�bb hetet, h�napot k�nytelen elt�lteni egyed�l egy szob�ban, t�bbnyire annyira legyeng�lt �llapotban, hogy a saj�t gondolatain k�v�l semmivel sem tud foglalkozni.

Az �jj�sz�let�si �s �talakul�si folyamatokban k�t rendk�v�l er�teljes archet�pus j�tszik nagy szerepet: a Szaturnusz �s a Pl�t�. Mindkett� k�pes hatalmas vesztes�geket �s aj�nd�kokat hozni az ember �let�ben. Ha a saj�t b�r�nk�n tapasztaljuk meg a hat�sukat �s erej�ket, akkor fejet hajtunk el�tt�k, �s �nk�nt k�vetj�k �tmutat�sukat.

A Szaturnusz �talak�t� erej�nek els� �zenete: maradj csendben, fordulj befel�, t�volodj el a vil�g zaj�t�l, keresd a csendben a te bels� vezet�det. A Szaturnusz archet�pusa azt k�v�nja t�l�nk, hogy id�r�l-id�re korl�tozzuk a fizikai s�k� tev�kenys�g�nket, �s figyelm�nket korunk el�rehaladt�val egyre ink�bb befel� �s a transzcendens vil�gok fel� ir�ny�tsuk. Elvonul�ssal, lemond�ssal, b�jt�l�ssel, egyed�ll�ttel, elm�lked�ssel, im�val, �nvizsg�lattal tehet�nk eleget k�r�s�nek. A Szaturnusz f�jdalmas vesztes�geket is okozhat, aminek alapvet� c�lja az archet�pus egyik jellegzetes tulajdons�g�ban rejlik: megszabad�t minden felesleges kolonct�l. Ha �gy �rezz�k, a Szaturnusz �zen nek�nk, akkor v�giggondolhatjuk, hogy mi van az �let�nkben, amit�l itt az ideje megv�lni – �s jobb, ha �nk�nt mondunk le r�la. Ezzel eleget tesz�nk a Szaturnusz m�sik k�vetel�s�nek is: az esszencia k�pz�snek. Ezt azt jelenti, hogy a l�nyegesre kell koncentr�lnunk, meg kell szabadulnunk a felsz�nes, �res, �rt�ktelen cselekedetekt�l, besz�dt�l, kapcsolatokt�l, emberekt�l. E redukci� egyik k�zismert „kiv�lt�si lehet�s�ge” a b�jt, ami els�sorban szellemi c�l�, mivel laz�tja a test �s a szellem kapcsolat�t az ut�bbi jav�ra, m�sodlagos hat�sa a fogy�s, ami a feleslegt�l val� megv�l�s egy form�ja. A helyesen b�jt�l� (nem fogy�k�r�z�!) elcsendesedik, jobban �tl�tja eg�sz �let�t, �s k�vetkeztet�seket vonhat le saj�t cselekedeteib�l.

A Szaturnusz archet�pus�nak egyik legfontosabb feladata, hogy az eg�t szembes�ti saj�t hat�raival, �s azzal a szellemi t�rv�nnyel, hogy „ki mint vet, �gy arat”. Az �jj�sz�let�si folyamatban �gy seg�t benn�nket, hogy a t�rv�nyszer�en bek�vetkez� vesztes�gek �s visszavonul�si szakaszok r�v�n r�vezet, hogy mit�l kell megszabadulnunk, hol vannak jelenleg a hat�raink, �s milyen k�vetkezm�nyekkel j�rnak cselekedeteink.

Ha az ember nem veszi �szre, vagy nem akarja k�vetni a Szaturnusz jelz�seit, akkor a drasztikusabb oldal�val tal�lkozik: mindenhol g�takba �tk�zik, korl�tozva, beszor�tva �rzi mag�t, rosszabb esetben hosszas k�rh�zi kezel�sben r�szes�l (m�g rosszabb esetben b�rt�n v�r r�).

Az �jj�sz�let�si folyamat m�sik, igen er�teljes ir�ny�t�ja a Pl�t� archet�pusa. Ez az er� sajnos drasztikusabban jelenik meg minden szinten, �s dr�mai esem�nyeket, v�ltoz�sokat hoz. A Pl�t� k�pes porr� z�zni mindent az �let�nkben, �s k�pes hamvainkb�l felt�masztani is. Szimb�luma a f�nix mad�r. Amekkora puszt�t� ereje van, akkora a fel�p�t� ereje is. Az �jj�sz�let�si folyamat els�, le�p�t� r�sz�ben szellemi szinten azt k�v�nja el�rni, hogy megv�ltoztassuk legal�bb egy, alapvet� hiedelm�nket. A hiedelmek, meggy�z�d�sek nagyon m�lyen �lnek benn�nk, �s t�bbnyire tudattalanul ir�ny�tj�k �let�nket. A hiedelmeknek is van „�letciklusuk”: �let�nk bizonyos r�sz�ben seg�tenek, k�s�bb pedig m�r g�tolnak benn�nket. A Pl�t� archet�pusa jelzi nek�nk, hogy ideje megsz�ntetni egy hiedelmet, �s �jat kell alkotni helyette. Ezek a hiedelmek t�bbnyire arr�l sz�lnak, hogy hogyan m�k�dik a vil�g k�r�l�tt�nk, vagy milyen vagyok �n bel�lr�l. Amikor elj�n a megv�ltoztat�s ideje, akkor elkezdenek szaporodni az olyan esem�nyek az ember �let�ben, amelyek ellentmondanak egy bizonyos meggy�z�d�s�nek. Mivel azonban ez a meggy�z�d�s t�bbnyire m�ly �s er�s, csak megr�z� �lm�nyek hat�s�ra fog felt�nni, hogy valami nincs rendj�n, nem �gy m�k�dik, ahogy megszoktuk. A Pl�t� gy�gy�t� ereje abban �ll, hogy a tudattalan m�lys�g�b�l a tudatos szintre emeli azt a dolgot, amin v�ltoztatnunk kell. Ahogy a kellemetlen esem�nyek sokasodnak, �gy j�het�nk egyre ink�bb r�, hogy mi a k�z�s ezekben az esetekben, �s milyen meggy�z�d�s�nkkel f�ggnek �ssze. Ez a felismer�s dr�mai, hiszen egy alapvet� hiedelm�nkr�l der�l ki, hogy nem igaz, aminek term�szetesen messzire hat� k�vetkezm�nyei vannak. Joggal �rzi �gy az ember, hogy kih�zt�k a talajt a l�ba al�l, �s nincsen mibe kapaszkodnia.

Ez az �llapot �tvezet az �jj�sz�let�si folyamat k�vetkez� szakasz�ba, amit �gy is jellemezhetn�nk, hogy a senki f�ldje. Ez olyan bels� �llapot, ahol a vesztes�g m�r bek�vetkezett, ahol m�r szembe kellett n�zn�nk a f�lelmeinkkel, de legink�bb saj�t tehetetlens�g�nkkel. Az els� szakaszban az ember m�g – ak�r reflexb�l is – harcol az esem�nyek ellen. Az els� szakasz v�g�n m�r sejti, hogy felesleges k�zdenie, de m�g n�ha pr�b�lkozik, miel�tt v�gleg megadja mag�t. Ez a m�sodik szakasz sem k�nny�, mert el�sz�r azzal kell szemben�znie, hogy legy�zt�k, tehetetlen, kiszolg�ltatott. M�sodszor pedig azzal, hogy nem haszn�l semmi sem. Hi�ba pr�b�l bevetni mindenf�le �gi-f�ldi praktik�t, semmi eredm�nye. Nem ny�lnak meg a kapuk, nem v�laszolnak az angyalok, nem m�k�dik a csettint�s m�dszer, �s v�gtelen rem�nytelens�g, kil�t�stalans�g �l az emberre. Ennek az �llapotnak a szimbolikus k�pe a sz�rke sivatagban val� v�g n�lk�li menetel�s. A r�gi vil�got m�r elhagytuk, mert �sszeomlott, az �jat pedig m�g nem �rt�k el, de nem is l�tszik az alag�t v�g�n a f�ny. Mikor lesz m�r v�ge?! – k�rdezi �jra �s �jra az ember, de nem j�n v�lasz.

Ez a szakasz megfelel a sz�let�s el�tti csendnek �s visszah�z�d�snak. Olyan, mint t�l v�g�n a t�j, amikor m�g mindent h� bor�t, �s �gy t�nik, soha nem j�n el a tavasz. A val�s�gban azonban az �let hatalmas er�i a m�lyben nagyon er�sen munk�lkodnak az �j �let l�trehoz�s�n, de id� kell, am�g �thatj�k a s�kokat, �s megjelennek a fizikai vil�gban.

Az emberi �jj�sz�let�sben is pontosan ez t�rt�nik: amikor a senki f�ldj�n vagyunk, szellem�nk, lelk�nk intenz�ven munk�lkodik az �j �let l�trehoz�s�n, term�szetesen szellemi-lelki s�kon, amib�l fizikailag m�g semmit sem �rz�kel�nk. Mivel az els� szakaszban valami nagyon alapvet� dolgot vesz�tett�nk el, most egy m�sik alapvet� dolgot kell �jj��p�ten�nk. A legt�bb er� pedig mindig az alapok l�trehoz�s�hoz kell. Ebben a szakaszban az ember energi�i szellemi s�kon a legakt�vabbak, de nem tudatosan. Az �rintett �gy �rzi, hogy hihetetlen�l f�radt, pedig alig csin�lt valamit (ha nem fekszik �ppen betegen). Er�i a l�thatatlan s�kra koncentr�l�dnak, mert ott m�r elkezd�d�tt az �jj��p�t�s. Fizikailag ilyenkor nagyon tan�csos sokat pihenni, �s a megszokottn�l j�val t�bb j� min�s�g� folyad�kot (�sv�nyv�z, gy�gytea, stb.) inni a bels� folyamatok t�mogat�s�hoz. Bele kell t�r�dni, hogy agyunkat szinte semmire sem haszn�lhatjuk, �s nem olvashatjuk el a begy�jt�tt k�nyveket, mik�zben test�nk kimer�lve fekszik. A legt�bbet a megad�s, a nyugalom �s a pihen�s seg�t.

Ez lelkileg nagyon kritikus szakasz, mert az ember m�r bel�tta, hogy valamit m�sk�nt kell csin�lnia, t�bbnyire el is d�nt�tte, hogy mit fog helyette tenni, hinni, de a v�rt eredm�ny m�g nem k�vetkezett be. Ekkor elkezd k�telkedni mag�ban: Lehet, hogy m�gis t�vedtem? Rosszul d�nt�ttem? Mi�rt nem javul meg a helyzet, ha m�r m�sk�nt gondolom? K�ts�gek �s f�lelmek t�mege rohanja meg az embert. Itt csak a hit �s a t�relem seg�t. Ez a szakasz szint�n k�zelebb viszi az embert val�di bels� l�ny�hez �s a transzcendens t�rv�nyekhez. A gyakorlatban az emberek t�bbs�ge kimer�l �s elcs�gged ebben a rem�nytelen szakaszban … aminek azonban egyszer m�gis v�ge szakad. Pontosabban akkor, amikor szellemi, lelki �s �teri szinten m�r fel�p�lt az �j minta, �s elkezd megjelenni fizikai szinten is.

Az �jj�sz�let�si folyamat utols� szakasza a legkellemesebb, mert ez az �j �let megsz�let�se �s kibontakoz�sa. A sok k�n �s gy�tr�d�s ut�n m�giscsak elj�n a f�ny, de addigra mi m�r �talakultunk. El�sz�r �szrevessz�k a bels� v�ltoz�st: m�sk�nt gondolkodunk, m�s �rt�keket tartunk fontosnak, �s a h�tk�znapokban m�sk�nt reag�lunk bizonyos dolgokra. Ez a v�ltoz�s �r�mteli, mert azt tapasztaljuk, hogy jobban m�k�dik benn�nk minden, mint eddig; mintha magasabb szintre emelkedt�nk volna, mintha kitisztult volna benn�nk valami. �s ez nagyon j� �rz�s. Az �jj�sz�let�s folytat�dik, �s az �talakul�s megjelenik a k�lvil�gban is: bek�vetkezhetnek v�ratlan, j� esem�nyek, �j, nagyszer� emberekkel tal�lkozhatunk, vagy valami eddig ismeretlen tehets�g bontakozik ki benn�nk, ami �j c�lt �s �rtelmet ad az �let�nknek. �sszess�g�ben v�ve �gy �rezz�k: feldolgoztuk a vesztes�get, megoldottuk a sorsfeladatot, �s most az �let�nk egy magasabb szinten, kiteljesedettebben folytat�dik. Csak innen l�tjuk, hogy eddig miben �lt�nk, �s �gy �rezz�k, meg�rte a szenved�st.

Ez az �jj�sz�let�si folyamat leg�ltal�nosabb mint�ja, amit az �letben szinte mindenki megtapasztal, ak�r enyh�bb, ak�r dr�maibb form�ban. �s gyakorlatilag ez a beavat�sok „forgat�k�nyve” is, kort�l �s kult�r�t�l f�ggetlen�l. Csak az sz�letik �j �letre, �j tudatszintre, akiben meghal a r�gi �n, �s az elavult hitrendszer. A k�l�nb�z� kult�r�k ezt m�s-m�s eszk�z�kkel �rt�k el. Napjainkban pedig az �let �s az egy�ni sors v�gzi ezeket a „beavat�sokat”, ami az�rt nehezebb, mert sokan szellemileg felk�sz�letlenek, nem tudj�k mi v�r r�juk, �s egyed�l kell megbirk�zniuk a feladattal.

V�gezet�l szeretn�k kit�rni azokra a f�lre�rt�sekre, amelyek a mai ezot�ri�ban terjedtek el e t�m�val kapcsolatban. A beavat�si/�jj�sz�let�si folyamatok k�z�s szellemi jellemz�je, hogy az ego veres�get szenved, �s egy r�sze meghal, amely r�sz transzform�l�dik, �s az isteni �n mag�ba emeli. Ez a transzform�ci� csak akkor megy v�gbe, ha az ember a lelke legm�ly�ig �t�li a legy�z�tts�get, leter�tetts�get, a vesztes�get �s a kiszolg�ltatotts�got. Ugyanis csak ebben az �llapotban k�pes r�eszm�lni saj�t kicsinys�g�re. Ekkor tudja meg, hogy akarhat � b�rmit, tehet b�rmit, teljesen tehetetlen azzal a hatalmas er�vel szemben, ami most �ppen vonszolja �t. Ha van benne al�zat �s b�lcsess�g, akkor bel�tja, hogy k�t v�laszt�sa van: vagy engedelmeskedik a sors�nak - amit m�g nem is ismer - �s akkor legy�z�tten ugyan, de viszonylag �p b�rrel meg�ssza a dolgot, vagy b�szk�n saj�t feje ut�n megy, �s akkor egyre s�lyosabb helyzetbe ker�l, aminek hal�l is lehet a v�ge. Az ego felad�s�hoz ez el�g meggy�z� helyzet szokott lenni, �s az ember ugyan nem �nk�nt �s vid�man, de feladja saj�t akarat�t – a legy�z�tts�g �s megtiports�g teljes �lm�ny�vel.

A mai ezoterikus f�lre�rt�sek egyik jellegzetess�ge, hogy mindent intellektu�lisan, fejben szeretnek elint�zni. Sokan azt hiszik, ha m�r tudj�k, mi, hogyan t�rt�nik, �s mi a „megold�s”, akkor m�r t�l is vannak az eg�szen, nem kell vele t�ty�r�gni. Sajnos ez az ego egyik „ezoterikus” man�vere: az ezoterikus ismeretek ugyanis nem arra val�k, hogy pontosan kisz�m�that�v� tegy�k az �let�nket, �s elker�lj�nk minden neh�zs�get. Ez a bebiztos�t�s az ego feladata, amit ezoterikus �lruh�ban is v�gez. Sokan t�vesztik �ssze az eg�t az isteni �nnel, lelk�ket pedig a gombnyom�sra m�k�d� t�vir�ny�t�s k�sz�l�kkel. Ennek semmi k�ze a spiritu�lis �lethez. Nem el�g azt mondani, hogy „J�, most m�r tudom, hogy ez csak az eg�m, �rtem, mit kell m�sk�pp tennem, j�het az �jj�sz�let�s!” Erre soha nem t�mad fel a f�nix, mert meg sem halt. Az �t�l�st nem v�ltja ki, csak t�mogatja az intellektu�lis ismeret.

Ha valaki �let�ben elindul egy �jj�sz�let�si folyamat, sokat seg�t, ha tudja, nagyj�b�l mi v�r r�, mibe kapaszkodhat, mi seg�t elviselni a f�jdalmakat, de a transzform�ci�val j�r� szenved�st nem lehet elker�lni. Ha nincs legy�z�tts�g, leter�tetts�g, megsemmis�l�s a l�lek m�ly�ig, akkor nincs �jj�sz�let�s, felemelked�s �s tudati t�gul�s sem –, ami pedig az emberi �let egyik legfontosabb spiritu�lis c�lja. Az �jj�sz�let�sek v�gtelen sorozata egyre k�zelebb visz a k�z�pponthoz, �s ahhoz az �llapothoz, ahol m�r sem megsz�letni, sem meghalni, sem �jj�sz�letni nem kell. De, mire el�r�nk oda, m�r teljesen mindegy lesz, hogy megsz�let�nk, vagy nem, hogy bel�lr�l, vagy fel�lr�l szeml�lj�k az �let �r�k k�rforg�s�t.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.