2/d. A Szent Korona. 

A magyar kisc�mer negyedik mot�vuma a Szent Korona, mely a pajzs felsõ sz�l�n nyugszik. Eredet�rõl m�r sokan �s sokf�lek�ppen �rtak. Egyesek latin, m�sok g�r�g, �jabb kutat�k Kis-�zsiai elemeket v�lnek felfedezni a korona megjelen�s�ben. �rdekes m�don �gy tûnik, mintha mindenkinek kicsit igaza volna, vagyis a sok r�szigazs�g egy�tt adn� meg a Szent-korona val�di eredet�t.

A korona k�sz�t�s helysz�n�rõl �s az idõpontj�r�l nekem sincsenek adataim. De �n, az �ltalam fel�p�tett �kori elsõdleges vil�gkult�ra t�rt�nelmi rejtv�nykulcs�nak a megfejt�s�vel eljutottam a magyar n�pek eredet�ben, a korban visszafel� eg�szen a piramis�p�tõk n�pe nemzetis�g�nek a k�rd�sk�r�ig. A rejtv�nykulccsal sokszorosan �s egzakt m�don bizony�tani vagyok k�pes, hogy a hunmagyar n�pek �llamis�g�nak a kifejlõd�se teljes bizonyoss�ggal a N�lus v�lgy�ben ment v�gbe. E ter�let eltart�k�pess�ge k�vetkezt�bõl ad�dik, hogy a n�pfelesleg a vil�gon k�zismert magyar fogalom szerint – az �rja (�ria) n�pek csal�dj�t, �s nem faj�t alkott�k meg – ki�radva k�rk�r�sen haladt a k�rnyezõ ter�letek fel�. Az �rja (mell�kn�v) sz� a N�lus viz�nek a ki�rad�sa fogalm�b�l sz�rmazik. A v�z �rja igen�vbõl �tvitt �rtelemben a ki�rad� n�pr�szek �sszefoglal� megnevez�s�re ker�lt megalkot�sra Az �j honban az egyiptomi �llamszervezet szerinti �j �llamokat alkottak. P�ldak�nt csak a nagyobbakat eml�tem a Sumer, a Hettita, a M�d(i)a, a Szk�ta, a Parthus �s a Kaz�r(ia) birodalmakat, t�bb esetben az ia toldal�kkal is jelezt�k a n�pi hovatartoz�sukat.

De ha pontosabban megvizsg�ljuk, hogy milyen n�pess�g alapozta meg a g�r�g majd r�mai birodalmakat, mindenhol magyar alap�t� kult�rn�pess�get tal�lunk. P�ldak�nt G�r�gorsz�g ter�let�n Th�ba, Megara, Marathon, Ath�nae egyiptomi n�veredetû v�rosokat tal�lunk �magyar lakoss�ggal. R�ma v�ros�t, mag�t is az Etr�ria (H�t-Ra õs�k-n�pe) magyar n�pess�ge alap�totta i. e. 753-ban, �s mintegy 244 �vig uralta (509-ig), mikor a latinok �tvett�k a hatalmat. Amikor azt �ll�tottam, hogy mindenkinek van igazs�ga a korona eredet�t illetõen, akkor ezt �gy �rtettem, hogy a magyar Szent Korona mag�n viseli az eg�sz elsõdleges �kori Indomediterr�n vil�gkult�r�t megalapoz� n�p eszmeis�g�t. Sokan elfelejtik le�rni, hogy a fejlõd�s logik�ja szerint, kellett lenni egy elsõdleges magas szintû kult�r�nak, ha van egy ma is mûk�dõ m�sodlagos Indoeur�pai kult�rk�r. Az teljesen egy�rtelmû, hogy a mai m�sodlagos vil�gkult�r�k csak ez elõzõre r��p�lve fejlõdhettek ki, �s alak�thatt�k ki a mai civiliz�ci�kat.

Lehet, hogy sohasem tudjuk meg pontosan, hol �s mikor k�sz�lt a magyar korona, de az eszmeis�g�rõl eg�szen pontos adatokkal szeretn�m kieg�sz�teni a koronatant. Minden kutat�nak feltûnt, hogy a koron�nk k�t r�szbõl van �sszeszerkesztve. Az elõzõ bekezd�sek le�r�s�b�l m�r minden olvas�nak egy�rtelmû lehet, hogy a koron�nk szerkeszt�se pontosan megegyezik az egyiptomi hunmagyar n�pek egys�ges�l�s�vel. Az �szaki v�r�s hunkir�ly koron�ja a kerek abroncskorona form�t, a nap k�rszimb�lum�t jelk�pezte. A k�z�psõ feh�r magyar (H�t �r) orsz�gr�szben a feh�r, hegyes �gynevezett �gbet�rõ, vagyis paps�veg koronaforma volt a jellemzõ. M�g e koronaforma is h�t r�tusos r�szre oszt�dott. Lehet, hogy a piramisok �jabb motiv�ci�j�t �rintett�k?

A m�r le�rt �tezer �vvel ezelõtti egys�ges�l�st k�vetõen egybeszerkesztett�k a hunmagyar n�pek koronaform�j�t is. Teh�t, megmaradt az als� kerek koronaforma, �s erre �ltett�k r� kezdetben a hegyes koron�t. Ez a felsõ  (�sszef�gg a Felsõ-Egyiptom fogalm�val) hegyes koronar�sz a k�sõbbiekben az �kori magyar templomok kerek alakja, �s a bel�l k�k sz�nû kupola f�lg�mb alak� tetej�bõl kiindulva, a fejform�t is k�vetve keresztp�nttal f�lg�mbszerûv� v�ltozott. Tetej�re pedig az õsi szenth�roms�g jelek�nt – nagyon fontos, hogy – az egyenlõsz�r� k�roszt� kereszt jelk�pe ker�lt, �s nem a r�mai katolikus hossz�sz�r� kereszt. Hogy mi�rt ferde ez a kereszt? Erre a legnehezebb v�laszolni. Lehet s�r�l�s eredetû, de elk�pzelhetõ egy csillag�szati jelk�p be�p�t�se is, miszerint F�ld�nk forg�stengelye nem esik egybe a kering�s s�kj�val. Ezt csak az�rt �rtam le, mert a Szent Korona a val�s�gban t�bb csillag�szati jelk�pet is tartalmaz. P�ldak�nt a tizenh�rom 28 napos holdh�napb�l �ll� 364+1 napos �v feloszt�s�t eml�tem.

�rdekess�gk�nt kell le�rnom, hogy volt m�g egy uralkod�i jelk�pe a magyar n�peknek m�gpedig a kendõs kir�lyi fejd�sz. Uralkod�i n�vhaszn�latban a Kende ma is ismert fogalma volt haszn�latban. A kendõ a fejre tekert szakr�lis ruhadarabot, �s a t�bbi uralkod�i jelk�ppel egy�tt adta a kir�lyi c�met. Elsõsorban a kusf�ldi fekete magyarok hagyom�nyaiban gyakori megjelen�sû mot�vum. Õ�ltaluk terjedt el az eg�sz Mezopot�miai t�jegys�gben. A kendõs kifejez�s �s a turb�n k�zti hasonl�s�gra utalva, mindenki gondolja v�gig a vil�gunk uralkod�i jelk�peinek fejlõd�s�ben az eredet k�rd�sk�r�t. A honfoglal� vez�rek k�z�tt is volt egy Kende (kendõs) m�lt�s�gn�v, aki lehet, hogy a szakr�lis kir�lyi c�met viselte? �s a folyamat k�zben ker�lt – kev�sb� ismert m�don – az �rp�d csal�d kez�be a teljes hatalom.

Ebbe a k�rbe tartoz�  jelk�p a szem-papok – az elnevez�s�k a napisten szem form�j�ban t�rt�nõ �br�zol�sb�l ered – v�llukra ter�tett p�rducbõr�s papi viselete. A fõrang� pap egyben a papkir�ly helyettese, uralkod�i v�rom�nyost is jelent. Minden �rja orsz�gban, ahol Szemurak uralkodtak, az elnevez�s�k megjelent az orsz�gn�vben. P�ldak�nt a Sum�r kir�lys�got eml�tem, ami a t�jsz�l�s figyelembev�tel�vel Szem (Szum)-�r (er) kifejez�st takar. E n�pi jelk�p is a forr� �g�vi, a mai Eti�pia k�r�li Dank�lia sivatag�ban �lõ pettyes p�rducok haz�j�ra mutat, sok ezer �vvel ezelõttre. Errõl a t�nyrõl is tud�s�tanak a kr�nik�ink. A bevonul� magyar honfoglal� vez�rek k�z�tt a p�rducbõr jelk�pe szint�n megjelenik, mint a szempapok vall�si jelk�pe.

Ebben a munk�mban el�gs�gesnek tartom megjegyezni, hogy szerintem a Szent Korona tudatosan tervezett, egys�ges eg�sz alkot�s. Nekem csak azzal kellett kieg�sz�tenem az eddigi tudom�nyos �rt�kel�seket, hogy a korona tudatos tervez�s�nek elve visszany�lik a szakr�lis �kori egyiptomi piramis�p�tõk n�pe k�rd�sk�r�ig. Ha nem foglaljuk bele a magyars�g �llamalkot� eredet�nek kialakul�s�t a nemzeti jelk�peink c�mertan�ba, sohasem �rtj�k meg a keletkez�s�k mot�vumait. A Magyar Szent Korona egy �s egyed�li erekly�je vil�gunknak. Minden koron�t�l magasabb eszmeis�gû. Egy�tt jelenti az �gi �s a f�ldi, m�sk�nt az apostoli hatalm�t! 

3. Koron�z�si jelv�nyek.

A magyar Szent Korona ut�n, a hozz� tartoz� jelv�nyek k�z�l a jogar �s az orsz�galma eredet�rõl k�v�nok m�g sz�lni. A koron�z�si pal�st �s a koron�z�si kard eredet�rõl, az eddigi le�r�sok pontoss�g�ban nincs okom k�telkedni. R�viden csak a n�vt�rt�net�krõl �rok. A pal�st õsi jelent�s�ben a p = apa (papkir�ly) + al� = al� + st = isten sz�tagokb�l keletkezett, ford�tott sz�rendben: pal�st = isten-al� tartoz�-papkir�ly.

A kard sz� keletkez�se hasonl� õsi sz�k�pz�st mutat, a ka + r(a) + d sz�tagr�szek �sszeolvad�s�val. Az elõzõ oldalak etimol�giai fejteget�seibõl m�r meg�rthetj�k, hogy a kara = naporsz�g, a d = d�m, mint szent helyet jelent. �sszeolvasva: kard = naporsz�g-szent v�delmezõje jelent�ssel b�r� õsmagyar szavunk.  

3/a. Kir�lyi jogar. 

Elsõk�nt a jogar eredet�rõl sz�lok. �szak-Egyiptom kir�lyi jelv�nyei k�z�l a bot �s az ostor szimb�luma a legismertebb. VII. Kleop�tra (a neve magyar k�pz�sû sz�, jelent�se: R�-ap�t-kisle�nya) Egyiptom utols�, m�g magyar gy�kerekkel rendelkezõ kir�lyn�ja (i. e. 30-ban) mindk�t jelv�nyt haszn�lta. A hun Bothon elnevez�srõl m�r sz�ltam. A k�vetkezõ �vezredekben a bot Ω fej�nek, �s a kusf�ldi fokos �talakul�s�nak lehet�nk szeml�lõi. Szerves fejlõd�ssel kialakult a mai jogar szimb�luma, ami a bot nyel�nek, �s a fokos fej�nek az egybeolvad�s�t jelenti, t�bb v�ltozatban. A k�z�pkorban a magyar kir�lyi jogar m�g „tollas” fejû volt, a Turulmad�r monda szerint, l�sd a K�pes Kr�nika 38,-40,-41. oldal�n a k�peket. K�sõbb v�lhatott a jellegzetesen g�mb fejûv�. A jogar sz�k�pz�se is �magyar eredetû. Etimol�gi�ja szerinti jelent�se: jogar = j�-mag-�r �rtelmet takarja. Teh�t, ha a szimbolik�ja, �s a neve is egyiptomi eredetû, akkor b�tran kijelenthetem, hogy a jogar, mint koron�z�si jelv�ny�nk is t�bb ezer �ves magyar eredetrõl tan�s�t benn�nket. 

3/b. Az orsz�galma. 

M�sodszor az orsz�galma eredet�t pr�b�lom megfejteni. Elõre bocs�tom, hogy a k�vetkezõ sorokban egy k�l�nleges magyar�zatnak lehetnek az olvas�i. A sz�ban forg� jelv�ny eredet�rõl nagyon kev�s adatot tal�ltam. A l�nyege az, hogy az elm�letek szerint a k�z�pkorban jelenik meg, �s az �rp�d nemzetts�ge kezdte haszn�lni. A K�pes Kr�nika m�g egys�gesen egykereszttel �br�zolja. Mivel tudjuk, hogy egy ilyen nagyfontoss�g� jelv�ny bevezet�s�t is csak szakr�lis hagyom�nyok alapj�n lehet elfogadtatni az orsz�ggal, felt�telezhetõ, hogy ism�t �kori k�pzõdm�nnyel �llunk szemben.

Vajon mi lehet az orsz�galma szakr�lis eredete? A ma rajta �ll� kettõs kereszt m�r a r�gm�lt fel� ir�ny�tja a gondolkod�st. De ez az �ssze�p�t�s t�nyleg lehet k�z�pkori. A tov�bbi gondolkod�sban az alm�ra terelõd�tt a figyelmem. A kereszt�ny vil�gunkban az alm�r�l gyorsan beugrik az a bibliai k�p, hogy a tud�s gy�m�lcse az alma. Aki a tiltott gy�m�lcsbõl eszik…! Felmer�lt bennem a k�rd�s, lehet-e k�ze a bibliai alm�nak a magyar orsz�galm�hoz? Nagyon nehezen jutottam k�zelebb a k�rd�s megfejt�s�hez.

Az elsõ nyom, hogy az almafajt�k k�z�tt van egy mai alanyfajta, melynek a tudom�nyos neve: Malus pumila var. paradisiaca. A n�vbõl egy�rtelmû, hogy a bibliai paradicsomr�l sz�l� esem�nyekben az alma, mint gy�m�lcs, t�nylegesen a maga val�s�g�ban szerepelt a sz�vegekben. Nem egy elvont jelk�pes dologr�l van sz�. Az alma n�v�ny sz�rmaz�stanilag Kis-�zsi�ban õshonos n�v�ny. M�sk�nt fogalmazva a mediterr�n vid�keken mindenhol elõfordul� gy�m�lcstermõ n�v�ny, eg�szen a m�rs�kelt �g�v �szaki hat�r�ig. De m�g mindig hom�lyos volt, vajon lehet-e k�ze a bibliai alma mitol�gi�j�nak a magyar orsz�galma c�mertan�hoz?

A tov�bbi megfejt�sben nagy haszn�t vettem, a mintegy �tsz�z szavas �ltalam �ssze�ll�tott �magyar sz�t�ram k�zben szerzett �kori n�vanyag olvas�si gyakorlat�nak. Figyelj�k meg az alma �s az �lmos szavak �sszecseng�s�t. Egyes mai t�jsz�l�sokban m�g az „�lm�” kiejt�ssel is tal�lkozunk. M�g egy nagyon fontos �magyar vall�si gyakorlatr�l kellett ismereteket szereznem. Mint m�r eml�tettem, az õskorba visszavezethetõ gyakorlat szerint minden olyan �lõl�nyt vagy t�rgyat a kerek napisten m�s�nak tartottak, amit a val�s�gban is hasonl�tani lehetett hozz�. Elsõ p�ldak�nt az eg�r mai nev�t eml�tem, amit az egyiptomi hieroglif�kban lerajzolva az �g-�r (eg-�r), vagyis a napisten szimbolik�j�t jelentette. M�sik p�ldak�nt az egyiptomi macskakultuszt emelem ki. A macsk�kat annyira tisztelt�k, hogy t�megesen mumifik�lt�k a gyakorlati �letben. Vall�si hiedelm�k szerint a macska szeme hasonl�tott a napisten k�p�re, amit a Szem-�r kifejez�sben is im�dtak. R�ad�sul a macska kedves �llat, ez�rt sem v�letlen, hogy Olaszorsz�g �szaki r�szein m�g manaps�g is a macsk�k szent �llatok. Ez a jelens�g azt is bizony�tja, hogy egykor Velence �s Trieszt k�rny�k�re egyiptomi magyar n�pr�szek ki�rad�sa k�vetkezett be, t�bbek k�z�tt az Etruszkok mellett. Csak megeml�tem, hogy a mai Trieszt v�ros neve is �magyar keletkez�sû sz�. A meg�rt�shez n�lk�l�zhetetlen tudni azt, hogy a b�borban sz�letett Konstantin cs�sz�r le�rja, a magyarokat az õ idej�ben t�rk�knek (turk) h�vt�k. Ebbõl k�vetkezik a v�ros eredet�nek a megfejt�se: T(u)r(k)i (magyarok)-esthoni (nyugati) v�rosa, az al�h�zott betûk szerint.

Visszat�rve az orsz�galma eredet�nek k�rd�seihez, figyelembe veendõ t�ny, hogy az alma sz� besz�dtana kifejezi az �lõ-m�(sa) f�ra�i uralkod� elnevez�st �s a papi hatalmat. De azt is tudjuk, hogy a honegyes�t�st szervezõ �lmos papkir�ly jelent�se is �lõ-m�sa fogalmat takar, ami az �vezredes �talakul�sokon v�ltozott �t �lmoss�. Kezdett �ssze�llni a k�p. Az almaterm�s form�j�r�l k�nnyen elk�pzelhetõ a k�r alak� napisten k�pe is. Az alma m�g a g�r�gg� v�lt omega (Ω) jelet is megjelen�theti a val�s�gban. Abban az �rtelemben, hogy A-t�l az Ω-ig, ami a teljess�get, mag�t a tant, a tud�st jelenti. Az omega jel lek�pezi az �kori magyar templomok kerek alakj�t a nyitott bej�rati kapu �br�zol�s�val, mely egyben az �ldoz� helyet is jelentette. Erd�lyben m�g ma is ismerik a TAN�R-KAPU fogalm�t. A Tan�r (Tan-�r) a templom mellett jelentette a tud�s pap szem�ly�t is. Vajon mi�rt volt Kleop�tra kir�lyi botj�nak a v�ge – kev�sb� ismerten – oly jellegzetesen omega alak�? Ism�t a jelk�peink szerves fejlõd�s�nek a gondolat�n�l vagyunk. Az �kori vall�sokban a tud�s a m�gusok, vagyis a papok titkai voltak. Enged�ly n�lk�l senki sem juthatott a tud�s hatalm�ba. Aki enged�ly n�lk�l pr�b�lta a tud�st megszerezni, ki�tkoz�ssal s�jtatott.

M�r csak egy kis kutat�i fant�zi�ra volt sz�ks�gem, hogy egy val�s�gos eredetet adhassak az orsz�galm�r�l. Teh�t az egyiptomi, de a k�zelkeleti �llamok tud�s�t kifejezõ jelk�p az alma fogalm�ba lett belek�dolva. Egyszerûs�tve, aki tudott alm�t termelni – mert azt m�r akkoriban 5-10 ezer �ve is csak a munka tud�s�val lehetett – az m�r rendelkezett a tud�s bizonyos szintj�vel. A tud�s alm�ja �tvitt �rtelemben, csak a papi vall�si vezetõk kiv�lts�ga lett. Õk a tud�s �pol�s�val k�zvet�tett�k a hatalmukat a n�p fel�. �s ez a mot�vum beker�lt a Bibli�nkba, a teremt�s m�tosz folyam�n. A tud�s hatalm�t megszerezni k�v�n� k�v�l�ll�k (idegenek) t�rekv�s�t egyenesen buk�sra �t�ltetve. Gondoljunk bele, hogy az akkori kommunik�ci�s lehetõs�gek mellett a tud�s megtart�sa az egyik legnehezebb feladatok k�z� tartozhatott. De m�g fontosabb, hogy az akkori termel�si sz�nvonalon csak milyen keveseknek adatott meg a „m�gus” (mag-õs) tud�s megszerz�s�nek a lehetõs�ge. Nem besz�lve a napi ig�nyeket k�vetelõ term�szettudom�nyok fejleszt�s�nek a keserves folyamatair�l. Teh�t, a tud�s volt a hatalom egyik alappill�re, ami felett szigor�an õrk�dtek a mindenkori vall�si r�tegek. Ez�rt ker�lhetett bele a t�rt�netbe, a bibliai teremt�sm�tosz sor�n, a tiltott alm�t fogyaszt� elsõ emberp�r kiûzet�se a paradicsomb�l.

Az eddigi fejteget�sbõl egy�rtelmûnek l�tszik, hogy a Magyar Orsz�galm�nak k�ze van a bibliai t�rt�nethez. Az orsz�galma kifejezi a hatalom tud�s�t, �s k�pess�g�t az orsz�g ir�ny�t�s�ra. A rajta �ll� kettõs kereszt pedig a hatalomgyakorl�s jogszerûs�g�t �rv�nyes�ti a n�p fel�. Egy�tt a tud�s �s a hatalom, a k�z�pkor k�zep�ig a papkir�lyok kiv�lts�ga volt, a vall�si hatalom k�pviselõin kereszt�l. A tud�s �s a hatalom sz�tv�laszt�sa az �jkor hajnal�n kezdõd�tt el. Ismertek az inkviz�ci�s gyakorlatok a vall�s r�sz�rõl. �rdekess�gk�nt �rom, hogy napjainkban, a harmadik �vezred elej�n a tud�s hatalma ism�t az inkviz�ci� gyakorlat�t kezdi alkalmazni. De ma a sz�l�sszabads�g ellens�lyoz�s�ra, az elhallgat�s gyakorlat�n kereszt�l.

M�r csak egy k�rd�sk�r maradt h�tra, a magyar orsz�galma eredet�vel kapcsolatban. Vajon a k�rd�ses jelv�ny a Biblia keletkez�si ideje elõtti, vagy az ut�ni keletkez�sû szimb�lum? �s szorosan ide tartozik, hogy az alma miszt�riuma magyar vagy h�ber eredetû-e? Ha pontosan tudn�nk, hogy az �kori Biblia milyen nyelven �r�dott, a k�rd�s m�ris eld�nt�tt lenne. Sok kutat� azon a v�lem�nyen van, hogy a legt�bb sz�vegr�sz, de az �testamentum legnagyobb r�sze eg�szen biztosan nem eredeti h�ber sz�veg. A tud�sok szerint egy ismeretlen �s kihalt ar�mi nyelvû n�p sz�vegeinek �t�r�s�b�l ford�tott�k h�berre. Akkor most mit�võk legy�nk? K�vetkeztethet�nk arra is, hogy az Egyiptomb�l kivonul� zsid�k ismert�k a t�rt�neteket, �s ezt �rt�k le h�berre. Ebben az esetben a magyar orsz�galma szimb�lum�nak biztosan idõsebbnek kell lennie a Biblia le�r�s�nak idõpontj�n�l. A k�vetkeztet�s�nk nem ad megb�zhat� idejû eredetet.

M�g egy lehetõs�g�nk maradt. Kardin�lis k�rd�s a kihalt ar�mi nyelvû n�p nemzetis�g�nek a meghat�roz�sa. A magyar anyanyelvû kutat� ism�t elõnyben van. Ha meghalljuk azt a sz�t, hogy ar�m, r�gt�n fel kellene ismern�nk benne a magyar eredetet. Mai jelent�se is k�zismert, mert mindenki a menyasszonyra, vagyis a feles�g fogalm�ra gondol. Ez a hasonlat val�di, vagy v�letlen egybees�srõl ad tan�bizonys�got? Az egykori forr�sokb�l tudjuk, hogy egy Arameus n�p haszn�lta anyanyelvek�nt az ar�mi nyelvet. A magyar kutat�nak szint�n egybõl fel kellene ismernie, hogy az Arameus n�pn�v is magyarul �r�dott fogalom. R�ad�sul a sz� jelent�se m�g egyenes magyar sz�rend szerint is k�pzõd�tt, ami azonos: Arameus = A-r�-m�s-õs(e), vagyis a R�-napisten n�p�vel. Az arany szavunk kettõs �sszet�telû elõtagja is azonnal felismerhetõ, �s a jelent�se is megegyezik az elõzõekben le�rtakkal. Azt is tudjuk, hogy a R� napisten az egyiptomi magyar õsvall�s term�ke. Amelyik n�p ilyen megnevez�st v�laszt az �nmeghat�roz�s�ra, csakis magyar (Hunmagyar) n�pet felt�telez. Hogyan keletkezhetett az Arameus n�p? Minden r�szlettõl eltekintve, az elpuszt�tott Sum�r birodalom n�p�bõl, meg az Ar�biai-f�lszigeten �t felv�ndorl� �s Egyiptomb�l a h�d�t�k �ltal elûz�tt hunmagyarokb�l. Ezek a n�pr�szek vitt�k magukkal az õ n�pi t�rt�neteiket, �s amelyeket az ar�mi nyelv szab�lyai szerint le is �rtak. Az tudvalevõ, hogy a n�pr�szek a vezetõikkel, vagyis nagy tud�s� papjaik vezet�s�vel kerekedtek fel, �s teljes egys�g�kben pr�b�ltak �j haz�t keresni maguknak. Jelen esetben is egy �j magyar testv�rn�pi egys�ges�l�s folyamata zajlott le, valamikor az i. e. ezer k�r�l, a mai Irak �s Sz�ria ter�let�n. Ez az egys�ges�l�s nem mehetett v�gbe olyan tiszt�n, mint Egyiptomban. A n�pv�ndorl�s �jabb �s �jabb n�peket vetett a k�rd�ses ter�letre, ami egy �jabb kevered�si folyamatot ind�tott el. Az assz�r, perzsa �s h�ber h�d�t�sok nyom�n ez a n�pr�sz felold�dott a t�rs�g �j szervezõd�seiben, �gy egyre ink�bb nyomuk veszett. De a tud�suk megmaradt az �r�saikban, amit k�sõbb m�r h�ber, majd g�r�g nyelvre is leford�tottak. Ha hozz�tessz�k, hogy a h�ber �s g�r�g kult�r�val is gazdagodott a sz�vegek gyûjtem�nye, megtal�ltuk a Biblia keletkez�s�nek r�vid t�rt�net�t.

De n�zz�k m�g az ar�mi nyelv fogalm�nak etimol�gi�j�t is. Az ar�mi sz� az arameus r�vid�tett v�ltozata. �rtelme egyszerûen: ar�mi = a-r�-m(�s)i, vagyis az i k�pzõvel az arameus n�phez tartoz� szem�lyek csoportj�t jelenti. �rdekes m�g az ar�m kifejez�s etimol�gi�ja is. Mezopot�mi�ban, a S�nai-f�lszigeten, de Egyiptomban is az ar�m fõn�v a holdistennõ, m�sk�ppen az anya fogalm�t hordozza. Egyszerûbben a napisten uralkod�t�rsa, vagyis a feles�ge a holdistennõ k�p�ben, ez�st sz�njelz�ssel ker�lt kifejez�sre. R�vid�tve „sz�n”-k�nt ter�let meghat�roz�k�nt is elõfordul, mint a S�nai-f�lsziget (Sz�nai) elnevez�s�ben, ahol az �rjai kifejez�s r�vid�t�se (ai) is megjelenik A-r�-m(is) holdistennõ h�romtag� sz��sszet�tele is magyar eredetû, v�. az angol misis (�rnõ-õs) �tvett kifejez�s�vel.

Csak egy kicsit gondoljunk bele, vajon nem a magyar nyelv egyik legszebb kifejez�s�nek, a magyar anyanyelv fogalm�nak az eredet�vel �llunk szemben az ar�mi nyelv kifejez�sben? Mint l�tjuk, az ar�mi nyelv fogalm�ba bele van k�dolva a nõ, vagyis az anya fogalma, mely magyar nyelven �r�dott, �s az anya-nyelv�t jelenti. De ez a szimb�lum csokor egybe foglalja a R�-(magyar)-n�p�t, az egy�v�tartoz�s arany szav�t, az anyanyelv (ar�minyelv) magyar kifejez�s�t. Ezek ut�n pr�b�lja valaki ismeretlen nyelvnek mondani az ar�mi nyelvet.

Mint l�tjuk, amennyiben az Arameus, az ar�mi, de az ar�m is õsi magyar kifejez�sek, akkor nem neh�z biztos k�vetkeztet�seket levonni a Biblia egyik alkot� n�p�nek a val�di nemzetis�g�rõl. Bizony�tva l�tom az ar�mi nyelvben, a magyar nyelv egyik v�ltozat�nak a biztos tudom�nyos val�s�g�t. Ebbõl az a v�gsõ k�vetkeztet�sem, hogy a bibliai teremt�sm�tosz le�r�sa biztosan k�sõbbi eredetû, mint a n�pi hagyom�ny kifejlõd�s�ben, az alma tud�sszimb�lum�nak a kialakul�sa. Ez�rt az a meggyõzõd�sem, hogy a magyar orsz�galma jelk�p�nek a keletkez�se is t�bb mint �tezer �ves, a hunmagyar egys�ges�l�s idej�n�l r�gebbre tehetõ nemzeti erekly�nk. Ez�rt ebben az esetben is a ford�tott val�s�ggal �llunk szemben. Mivel a magyar orsz�galma nem lehet bibliai eredetû szimb�lum, akkor csak a magyar tud�sm�tosz lehetett a bibliai t�rt�net teremt�sm�tosz�nak mondai alapja. Azt el kell ismernem, hogy a k�t jelk�p, vagyis az orsz�galma �s a kettõs kereszt egybeolvaszt�sa lehet k�z�pkori �rp�d h�zi kir�lyaink mûve, de hogy a k�t szimb�lum vall�si eredete �tezer �vn�l r�gebbi, az eg�szen biztosnak l�tszik. K�l�n�sen abb�l a meggondol�sb�l tal�lom bizony�tottnak k�vetkeztet�semet, mert az �rp�d h�zi kir�lyaink elsõ fel�n�l az orsz�galma m�g a k�roszt� szentkereszt (egyenlõsz�r�) szerint volt szerkesztve. A K�pes Kr�nika minden k�p�n �gy szerepel. Ez azt jelenti, hogy az egyenlõsz�r� egyes kereszt eredet�rõl m�r tudjuk, hogy �tezer �vesn�l r�gebbi misztikum term�ke. Ebbõl az is k�vetkezik, hogy az orsz�galma �s a kettõs kereszt egybe�p�t�se III. B�la kir�lyunk alatti szimb�lum kialak�t�s eredm�nye. Az erekly�nk k�pzõd�s�nek mot�vumai, m�gis az egyik legr�gebbi a jelk�peink k�z�l. A szakralit�sa kifejezi a kir�ly tud�s�t �s alkalmass�g�t a tud�s gy�m�lcse r�v�n, valamint a hatalma szents�g�t a kettõskereszt nemzetmegtart� hit�n kereszt�l

.

�sszefoglal�s. 

A tanulm�ny �sszefoglal�sak�nt n�h�ny gondolatomat szeretn�m r�viden le�rni. Magyarorsz�g  �llami szimb�lumainak eredet�rõl ebben a munk�ban, a m�r k�ztudott t�nyekrõl nem �rtam. Amit �jkori eredet�krõl m�s kiadv�nyokban olvashattak, a fentiekkel m�dos�tva, haszn�lhat� kiadv�nyok. Mivel a jelk�pek �kori eredet�rõl egy mondatot sem lehet megtal�lni az ilyen kiadv�nyokban, k�nnyû a helyzetem. Csak arra kell k�rnem a szeml�lõdõ olvas�t, hogy vegye figyelembe az �ltalam le�rtakat a gondolkod�sa sor�n. A tanulm�nyomb�l teljes k�rûen kivil�glik, hogy minden jelk�p�nk õsi, a t�rt�nelembõl bizony�that�an szakr�lis �kori eredetû. Az elsõdleges Indomediterr�n vil�gkult�r�t megalkot� õsi n�p�nk eredet�nek kultur�lis hagyom�nyai �rtelemszerûen nem az �korb�l fejlõd�tt ki, hanem az emberis�g õskor�b�l. A t�rt�nelmi �kor az �r�s kezdeteitõl sz�m�t�dik, ez�rt az �n nyomoz�som is csak az elsõ �r�sos hagyat�kok feldolgoz�s�ig terjedõ idõszakot �leli �t. Az emberis�g õskor�b�l m�r csak r�g�szeti �s nyelv�szeti bizony�t�kok maradhattak fenn. Az ilyen adatok kezel�s�nek a rendelleness�geirõl is tettem n�h�ny megjegyz�st a tanulm�nyomban.

Teh�t, ha az ember a tudom�nyos gondolkod�s�t hamis ideol�gi�ra helyezi, a val�s r�g�szeti adatokb�l hamis k�vetkeztet�sek levon�s�ra lesz k�pes. Errõl adnak p�ld�t a magyar hat�rkõ õsr�gi fogalm�r�l �rt soraim. Az emberis�g t�ves fejlõd�si k�pzete, hogy az õseink �sszevissza k�boroltak a szavann�kon, egy egyszerû sz�val, mint a hat�rkõ, bizony�tani lehet, hogy hamis alap� tudom�nyos le�r�s�val �llunk szembe. Az emberis�g m�r õsi viszonylatokban is ter�lethez k�t�tt, de fontosabb, hogy szigor� ter�letv�delmi �letform�t folytathatott. K�l�nben a fennmarad�s�nak es�lyei a null�hoz konverg�ltak volna. Ez a gondolat a val�di konzervat�v magatart�s meg�rt�s�re is alkalmas. Az emberis�g magj�t a hagyom�nyokhoz �s szok�sokhoz t�rt�nõ ragaszkod�sa mellett, az �letter�hez val� minden�ron t�rt�nõ ragaszkod�sa is jellemzi. Vagyis az õseink a legszigor�bb ter�letv�delem szerint �ltek. Hi�ba �ltetik egyesek a vil�gpolg�r liber�lis fogalm�t, az a legnagyobb ut�pia az �let�kben. A sz�lõhaz�b�l b�rmely okb�l kiszorultak m�r bolyonghattak a szavann�kon, de mihelyt saj�t haz�t tal�ltak, val�di konzervat�vokk� v�lva letelepedtek.

A j�võnk megment�se �rdek�ben c�lszerû lenne a politika konzervat�v fogalm�t kieg�sz�teni, a nemzetet �s haz�t v�dõk õsi terminol�gi�j�val. �rdekes m�don a mai magyar hatalom (2004-ben) m�r saj�t maga �s �nk�nt lemond a Szent korona �nmaga �ltali megv�d�s�rõl. Feladja a k�telezõ honv�delem elv�t, �s egys�k�an hivat�sos hadseregre k�v�nja b�zni a v�delmet. Pedig mindenki tudja, hogy a hivat�sos hadsereg mindig a t�bb p�nz hatalm�t v�di. �lljon itt p�ldak�nt az õsi sz�rmaz�s� Aba S�muel kir�lyunk buk�sa, aki a M�nfõi csat�ban (1044-ben) a n�met cs�sz�rhoz �tp�rtolt �rul� �jnemesek (nem nemzetiek) k�vetkezt�ben bukott el, majdnem a teljes magyar �llamis�ggal egy�tt. Legal�bb, egy�ntetûen a hadk�teles f�rfiak �s nõk bevon�s�val, a teljesk�rû nemzetõrs�get kellene fel�j�tani a Szent korona v�delme �rdek�ben. 

Felmer�lõ k�rd�s, mi�rt veszthette el a nemzeti erekly�inek eredettudat�t a magyar nemzet a harmadik �vezred elej�re? A k�z�pkori kr�nik�ink szerint, eg�szen a moh�csi csat�ig minden kir�lyunk ismerte, ez�rt term�szetesnek vett�k, hogy a kir�lyi gyakorlatban nem kellett r�luk magyar le�r�sokat megfogalmazni. Pont ezt a pszichol�giai fog�st haszn�lt�k ki – tudt�k, ez�rt nem �polt�k – a potenci�lis ellen�rdekû hatalmak. Az ut�bbi sz�z �v gyakorlat�t m�r sokan ismerik, a tilt�s �s elhallgat�s gyakorlata majdnem t�k�letes eredm�nyt adott. M�ra alig van, aki ismern� n�p�nk val�di eredet�t. A legnagyobb vesz�ly az, hogy m�r egyszerûen el sem hiszi a ma n�pe az igazs�got. Bel�j�k van t�pl�lva, hogy a magyars�g bûn�s n�p, ez�rt a dicsõ õsis�grõl sz�l� elbesz�l�sek hihetetlen�l hangzanak. Vajon van-e ki�t? Nekem is rejt�ly.

A tanulm�nyomb�l j�l  �rz�kelhetõ, hogy a nemzeti szimb�lumaink eredete kiv�tel n�lk�l mindegyik �kori eredetrõl, legal�bb �tezer �ves r�gm�ltr�l tesznek tan�bizonys�got. Arr�l, hogy ezt a mai n�p mi�rt nem ismeri, nem k�v�nok sokat foglalkozni. Azt sem tudom behat�rolni, hogy valamikor kik �s mi�rt t�r�tett�k el a magyar t�rt�nelemtudatot a val�s�gt�l. Ami az �n hat�sk�r�mben el�rhetõ, az egyes t�rt�nelmi kiadv�nyok st�lus�b�l, t�rgyk�r�bõl kiolvashat� �r�i elk�telezetts�geket takarja. A bevezetõben �rt �vezredes t�rt�nelemhamis�t�s eredm�nyek�nt a mai k�zgondolkod�s alig k�pes a val�s�g befogad�s�ra. M�g a magukat nemzeti elk�telezettnek tart� m�di�k, �s sz�sz�l�ik sem k�pviselik az objekt�v val�s�got. Pedig az igazs�g term�szeti ereje s�rgõs cselekv�seket k�vetelne meg a felelõs vezetõktõl. A term�szettõl elrugaszkodott glob�lis fogyaszt�i t�rsadalmak �npuszt�t� folyamatainak k�vetkezm�nyei a legk�zelebbi �vtizedekben fognak re�nk szakadni. M�g egyszer le�rom, mindazon n�pek teljes felolvad�sa v�rhat�, melyek nem lesznek k�pesek v�dekezni a biztos õsis�g�k talaj�n. A biztos õsis�g felt�telezi a nemzet egys�ges gondolkod�s�t, teljes k�rû �sszefog�si k�pess�g�t, melyet csak az �polt �s tudatosan megõrz�tt nemzeti jelleg k�pes biztos�tani. Az a n�p, mely hagyja legf�nyesebb �kori m�ltj�nak a felad�s�t, mindegy, hogy k�nyszerbõl vagy a vezetõik bûneibõl, sajn�lom, de megszolg�lja az eltûn�s�t a t�rt�nelem asztal�r�l. A t�rsadalom evol�ci�j�ban sincs vissza�t. Amelyik n�p elveszett a t�rt�nelem �tj�n, soha t�bb� nem t�rhet vissza. T�rt�nelm�nk a j�võnk is, h�t ne hagyjuk elveszni!

A tanulm�ny h�rom legfontosabb t�rt�nelmi felfedez�s�nek megism�tl�s�vel szeretn�m befejezni a munk�mat. Ha �gy tetszik, h�rom tudom�nyos õsbejelent�ssel �llok a rendelkez�s�kre, melyeknek egyenk�nt is vil�gszenz�ci�k�nt kellene hatniuk. Ebben a tanulm�nyban �rom le elsõk�nt, hogy a fentiekben le�rtak szerint, megfejtettem a Magyarok Isten�nek a k�rd�sk�r�t. Vele egy�tt e miszt�rium megjelen�si form�j�nak vall�si gyakorlat�t megtestes�tõ jelk�p�t. A Magyarok Istene azonos az �kori egyiptomi R� (R�) napistennel, az egy a teremtõ kereszt�ny isten vall�si gyakorlat�val. A megjelen�t�si m�tosza pedig az arany jelk�pe, melynek �rtelmez�s�rõl fentebb �rtam (�r-r�-j�-n�pe, vagy A-r�-j�-n�pe jelk�pe �rtelemben). Az arany szavunkban a magyar n�p a gazdags�g�t nem a kincsk�pzõ funkci�j�val, hanem a legdicsõbb �kori kult�r�j�val adta az emberis�g sz�m�ra. Min�l jobban belegondolok e felfedez�s jelentõs�g�be, beleborzongok a j�võ lehetõs�geibe. Mi lehetett volna az emberis�g sorsa, ha az õseink „tûzim�d�s�t” (napvall�s�t), a term�szeti �letforma k�vet�s�nek tud�s�t, nem az arany, mint kincsk�pzõ megszerz�s�nek nemzetk�zi gyakorlata, a p�nzprofit õr�lete k�veti. Ma biztosan nem a k�rnyezeti katasztr�fa �rny�ka lengn� be a napjainkat. Nagyon szeretn�m tudni, vajon Petõfi S�ndor, nagy k�ltõnk: „A magyarok isten�re esk�sz�nk,” verssor�ban vajon m�g tudhatta-e, ki volt az �ltala meg nem nevezett magyar isten?

1848-ban m�g �ltett�k a L�nch�d oroszl�njait. Az �p�ttetõje vajon tudhatta-e, hogy a m�sodik legõsibb magyar szimb�lummal �ll szemben? Ha õk m�g  tudt�k, mi�rt nem vigy�ztak az eg�sz nemzettel egy�tt arra, hogy a j�võ nemzed�kei is tudhass�k az igazs�got? Mennyivel egyszerûbb lenne a magyar �let, ha m�g mindig az oroszl�n jelk�pe lenne a magyarok v�dõszentje. Az oroszl�n ereje mellett a term�szetess�ge adja a legnagyobb var�zserõt.

A harmadik legfontosabb mondanival�m az Arameus n�p ar�mi nyelv�nek a megfejt�se, mely a magyar anyanyelv õsi kifejez�s�t hordozza mag�ban az Ar�m holdistennõ fogalm�n kereszt�l. Ha a Biblia jelentõs r�szei ar�mi nyelven �r�dtak, akkor bizony�tottan a magyar nemzet volt az elsõdleges Indomediterr�n kult�r�t megalkot� n�p, melynek �ltalam alkotott fogalma szint�n ebben a munk�ban ker�lt elõsz�r az olvas�k el�. Innen m�r csak egy l�p�s, hogy bizony�tottan felismerj�k a piramis�p�tõk n�p�ben a magyar nemzet egyenes �gi lesz�rmaz�s�nak az õsis�g�t. Az ar�mi nyelv a legcsod�latosabb magyars�ggal fejezi ki a nõ, az anya, a feles�g szents�g�t. De tal�n legszebben az anyanyelv kifejez�s�vel a magyar ember csod�lat�t a teremt�s fel�.

Befejez�sk�nt szeretn�m le�rni, hogy biztos vagyok a bizony�t�kaim megd�nthetetlens�g�ben. Ettõl f�ggetlen�l az elfogad�s�t nem tehetem k�telezõ �rv�nyûv�. A felhatalmaz�st az igazs�g megismertet�s�re, csak az eg�sz magyar nemzet adhatja meg. Rem�lem e tanulm�nyom eljut minden magyar emberhez, mely a magyarok h�rom legszebb õsi szimb�lum�r�l sz�l. A magyarok õsis�ge azaz erõ, mely beleszõve nemzeti erekly�ink eszmei mondanival�j�ba, adj�k az elfeledtetett nemzettudatunk magv�t. A n�p�nk õsi tud�i adt�k sz�munkra hozom�nyba, mely tud�st az ut�doknak szent k�teless�ge fenntartani. A magyarok isten�nek az ismerete n�lk�l – mely a magyar g�niusz legnagyobb alkot�sa – nincs magyar j�võnk! 
 

Felhaszn�lt irodalom:

A magyar nemzet t�rt�nete, Kass�k Kiad�, Budapest, 1994.

A magyars�g keleti elemei, Gondolat Kiad�, Budapest, 1990.

Bar�th Tibor: A magyar n�pek õst�rt�nete, P�ski Kiad�, Budapest, 2002.

Bask�i Magyar J�nos: Õsi magyar birodalmak, Magyarorsz�g�rt Kiad�, Karcag, 2000.

Bert�nyi Iv�n: �j magyar c�mertan, Mec�n�s Kiad�, Budapest, 1993.

BIBLIA, Magyar Bibliatan�cs, Budapest, 1978.

B�r� Lajos: A magyar r�gm�lt titkai, Magyar H�z Kiad�, Budapest, 1999.

Endrey Antal: Az orsz�g koron�ja, Boldogasszony k�nyvek, H�dmezõv�s�rhely, 1999.

Forray Zolt�n Tam�s: Õsi hit�nk, Toront�-Budapest, 2001.

F�ldes P�ter: Vallanak az õsi kr�nik�k, Kozmosz Kiad�, Budapest, 1986.

Friedrich Nietzsche: Zarathusztra, Vil�girodalom K�nyvkiad�, Budapest, reprint kiad�s 1922.

Gecse Guszt�v: Bibliai t�rt�netek, Kossuth Kiad�, Budapest, 1985.

Gy�rffy Gy�rgy:Az �rp�d-kori Magyarorsz�g t�rt�neti f�ldrajza, Akad�miai Kiad�, Budapest, 1960.

Han�k P�ter (szerk.): Egy ezred�v, Gondolat Kiad�, Budapest, 1986.

Helmuth von Glasenapp:Az �t vil�gvall�s, Gondolat kiad�, Budapest, 1984.

Heltai G�sp�r: Kr�nika az magyarok dolgair�l, Magyar Helikon, Budapest, 1981.

H�man-Szekfû: Magyar T�rt�net, Kir�lyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1935.

K�kosy L�szl�: R�  fiai, Sz�zszorsz�p Kiad�, Budapest, 1993.

K�pes Kr�nika, Helikon Kiad�, Budapest, 1987.

Kir�lyok k�nyve, Magyar K�nyvklub, Budapest, 1999.

L�szl� Gyula: Õseinkrõl, Gondolat Kiad�, Budapest, 1990.

Magyarok kr�nik�ja, Officina Kiad�, Budapest, 1996.

Magyarorsz�g t�rt�neti kronol�gi�ja, Akad�miai Kiad�, Budapest, 1981.

Magyarorsz�g t�rt�nete, Akad�miai Kiad�, Budapest, 1984.

Ruffy P�ter: Magyar erekly�k, magyar jelk�pek, Kossuth Kiad�, Budapest, 1988.

Szombathy Viktor �s L�szl�  Gyula: Magyarr� lett keleti n�pek, Panor�ma, Budapest, 1988.

T�csi Istv�n: Nincs mened�k…, azaz az �letrõl m�sk�ppen, P�ski nyomda, Budapest, 2003.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.