Ebben a mostani sorozatban a h�rom isteni er�nyr�l fogunk elm�lkedni. Ezek a hit, a rem�ny �s a szeretet. Ha teljess�g�ben pr�b�ljuk szeml�lni az er�nyeket, akkor r�j�het�nk, hogy a kereszt�ny ezoterik�ban h�t er�nyr�l sz�lnak. A n�gy emberi er�nyr�l (igazs�goss�g, m�rt�kletess�g, b�tors�g, b�lcsess�g) m�r a 2000. novemberi sz�mban �rtunk. Ezek a lelki er�ss�gek azok, melyek kifejleszt�s�hez el�g az ember elhat�roz�sa �s kitart�sa. Ennek a legmegfelel�bb ideje advent n�gy hete, kar�csony el�tt. A h�rom isteni er�nyhez azonban m�r "egy kicsit t�bb kell". Itt m�r nem el�g a saj�t er�fesz�t�s, hanem k�ls�, fels� seg�ts�g sz�ks�geltetik. Az isteni er�nyek mindig az angyali hierarchi�k hathat�s k�zbenj�r�s�ra teljesednek ki. Az ehhez megfelel� id� a tizenk�t szent �jszaka ut�n, v�zkeresztkor kezd�dik, �s h�sv�tig tart.
Az els� kifejlesztend� er�ny a hit, meghat�roz�sa: "olyasvalamir�l val� meggy�z�d�s, amit nem tudunk igazolni." Sajnos a mai vil�gunkban ennek az er�nynek a gyakorl�sa, s�t egy�ltal�n a megl�te nem k�v�natos a materialista vil�gn�zet �s a tudom�ny szem�ben, b�r ugyan�gy r�sze, mint b�rmely m�s hitrendszernek. Sokszor ha egy ember a hit�re hagyatkozva, hivatkozva jelent ki valamit, az k�znevets�g t�rgy�v� v�lik. Mostanra eljutottunk oda, hogy a "tudom�ny" �s a hit - mint jelens�g - ellent�te feloldhatatlannak l�tszik, �s a hit lassan egy elmeorvosi k�rk�p neve lesz. A vil�gi gondolkod�sban - �gy l�tszik - nincs helye a hitnek. Paradox m�don azonban m�giscsak jelen van egyfajta hit itt is, azonban ez a hit az alapesszenci�j�t�l van megfosztva az�ltal, hogy csak abban az esetben "alkalmazz�k", amikor m�r "meggy�z�dtek" valaminek a l�t�r�l A materialista szeml�let sz�m�ra egy megfoghatatlan, l�thatatlan, nem m�rhet� s �gy egy nem k�v�natos valami a magasabb hit a ,,norm�lis �letben"... Persze ez �gy igaz, hisz rossz rendszerben pr�b�ljuk vizsg�lni. Mi szerepe is lenne a magasabb hitnek egy olyan vil�gban, ahol az a ,,hit" uralkodik, hogy az anyag az isten �s csak a k�zzelfoghat� a val�s�gos? Azonban ez a gondolkod�s - term�szet�n�l fogva - �letidegen �s roppant hi�nyos... Pedig a szellemtudom�ny szerint az igazi hit sohasem mondhat ellent a tud�snak. Sz�ks�g�nk van a hat�rok kiterjeszt�s�re, �s ennek megfelel�en �j fogalmak bevezet�s�re. Ezt a v�ltoz�st a szellemtudom�ny tanulm�nyoz�sa hozhatja meg az �let�nkben. Ha ebben a kiterjesztett - �s kor�ntsem teljes - val�s�gban keress�k a hit jelent�s�g�t �s szerep�t, akkor k�nny�szerrel r�tal�lhatunk. Azonban ennek gyakorl�sa �s lelk�nkbe �get�se m�r nem ennyire k�nny�.
Az anyagelv� ember azt mondja: "Majd hiszem, ha l�tom", azonban a szellemtudom�nyi k�pz�s, vagy b�rmely lelki-szellemi �t sor�n nem lehet ez a megfelel� hozz��ll�s. A hit valami pluszt kell, hogy adjon nek�nk. El kell jutnunk oda, hogy higgy�nk, �s a hit �ltal tudjuk azt, amit a f�ldi eszk�z�kkel sosem hihetn�nk �s tudhatn�nk. Addig, am�g k�ptelenek vagyunk saj�t magunk meggy�z�dni az igazs�gr�l, addig k�nytelenek vagyunk elhinni. Persze ehhez ki kell fejleszten�nk egy eg�szs�ges(!) szkepticizmust, �s meg kell pr�b�lni az arany k�z�p�ton maradnunk, hiszen a vakhit legal�bb olyan k�ros a fejl�d�s�nkre, mint a hitetlens�g.
A hit hi�nya f�lelmekhez, szorong�sokhoz, aggodalmak kialakul�s�hoz vezet. Ezeken kereszt�l pedig minden esetben az ellener�k nyilv�nulnak meg, hogy elsorvassz�k fejl�d�s�nk gy�m�lcseit.
Az okkult gyakorlatok sor�n csak a hit er�nye �ltal vagyunk k�pesek �talak�tani az asztr�ltest�nket manassz�, vagy m�sn�ven szellem-�nn�. Ez seg�t hozz� ahhoz, hogy felkelts�k magunkban az imagin�ci�s tudat�llapotot, a szellemi l�t�st. Az asztr�ltest �talak�t�s�n�l kulcsszerepe van annak, hogy a v�d�angyalunkat becsatlakoztassuk a koronacsakr�nkba, hiszen a megtiszt�tott asztralit�s csak az � seg�ts�g�vel ker�lhet �talak�t�sra, nemes�t�sre.
A szellemi �ton sok tan�tv�ny a tiszt�nl�t�s k�pess�g�re �h�tozik, �s s�r�n k�rdezgeti a mestert: "Mikor fogok m�r l�tni?" Azonban ez egy kicsit bonyolultabb folyamat. Kis logikai csavarral azt is mondhatn�nk, hogy a hit kifejleszt�s�re �s gyakorl�s�ra van sz�ks�g ahhoz, hogy l�ssunk, teh�t bizonyoss�got szerezz�nk. �gy ezut�n m�r "nincs sz�ks�g�nk" a hitre, hiszen m�r mindenr�l meg tudunk gy�z�dni magunk, viszont az er�nyek 100%-os kifejleszt�se elengedhetetlen�l fontos a szellemi munk�lkod�shoz. Ez�rt nem kaphatja meg a l�t�st addig az emberfia, am�g csaknem legy�zhetetlen �s t�rhetetlen a hite, hiszen ki t�r�dne m�r annak kifejleszt�s�vel, ha m�r ki is ker�lheti azt. Az ember gyarl�, tudj�k ezt f�nt, �gyh�t marad a ver�t�kes munka. Fontos az �rz�kletmentes gondolkod�s kialak�t�sa, �s az emberi intellektus �lettel val� �that�sa. Ez azonban csak a hit gyakorl�s�n kereszt�l t�rt�nhet meg. Ebben nagy seg�ts�get ny�jt nek�nk Michael, a Nap-arch�. Mint a gondolatok t�zes fejedelme, seg�t a gondolatok �talak�t�s�ban �s a gondolkoz�si folyamat �tszellemes�t�s�ben. Michael 1879-ben emelkedett arch� szintre, �s feladata a szellemi tan�t�sok �s impulzusok f�ldre juttat�sa. � felel az�rt, hogy az emberek gondolkod�s�ban helyet kapjon �s domin�ljon a szellemi szeml�let.
A szellemi l�t�s kialakul�s�nak jele az, hogy a tan�tv�ny �t�li a damaszkuszi �lm�nyt. Ez P�1 apostollal esett meg a Damaszkusz fel� vezet� �ton, amikor megjelent el�tte Krisztus �teri testben.
A tan�tv�ny ma is egyfajta egys�g�lm�nyt �lhet �t az �teri Krisztussal, �s megkapja a szellemi l�t�s k�pess�g�t. El�sz�r m�g csak az �teri vil�got �rz�keli k�pekben (term�szetszellemek, �tertest, saj�t cselekedetek karmatikus k�vetkezm�nyei), majd k�s�bb az asztr�lis vil�got is.
A Bibli�ban is sz�mtalan helyen eml�tik meg a hit fontoss�g�t.
J�zus Krisztus azt mondja a tan�tv�nyainak, hogy ha a hit�k akkora lenne, mint egy must�rmag, akkor hegyeket tudn�nak megmozgatni. Pedig ne felejts�k el, hogy mind a tizenk�t tan�tv�ny el�rte az imagin�ci�s tudat�llapotot m�r, �s m�gis kev�snek bizonyult a hit�k! Nem el�g csak egyes cselekedetek vagy gondolatok �titat�sa hittel. �let�nk minden egyes perc�t �t kell, hogy hassa, �s ez�ltal tudunk felemelkedni az Aty�hoz. Nem v�letlen, hogy a Biblia a hitetleneket a S�t�n gyermekeinek nevezi. Sok esetben a hit ad egyfajta v�delmet �s pajzsot, amely meg�v az ellener�k minden szintj�r�l megnyilv�nul� k�s�rt�sek, t�mad�sok ellen. J�zus negyvennapos sivatagi elvonul�s�nak p�ld�ja is tiszt�n bizony�tja ezt.
A Szent�r�sban a hit �sk�pe az, amikor J�zus Krisztus a v�zen j�r.
P�ter apostol is megcselekszi ugyanezt, azonban �t elhagyja a hite, ekkor s�llyedni kezd a v�zbe, �s csak a Mester seg�ts�g�vel k�pes megmaradni a felsz�nen. A v�z az asztr�lis vil�got jelk�pezve j�l mutatja azt, hogy csak a hit er�ny�nek gyakorl�sa �ltal emelkedhet�nk fel�l v�gyainkon, �rzelmeinken, gyarl� gondolatainkon.
Amint azonban hit�nk meginog, r�gt�n visszacs�szhatunk, b�r mindig tudhatjuk, ki ny�jthat sz�munkra seg�t� kezet.
�rdemes felh�vnunk a figyelmet a hit fontoss�g�ra az im�dkoz�s k�rd�s�ben. Ima �ltal teremthetj�k meg a kapcsolatot k�zt�nk �s Isten k�z�tt. Ima seg�ts�g�vel k�rhet�nk, k�ny�r�ghet�nk, dics�rhet�nk �s magasztalhatunk. Azonban a val�di hit n�lk�l, g�piesen elmondott ima puszta mond�ka marad, �s nem jut el oda, ahova sz�ntuk. A hit ad sz�rnyat neki, hogy felemelkedhessen �s er�re kaphasson.

Aquin�i Szent Tam�s szerint a hit ereje n�gy "j�t" id�z �l� az emberis�g �let�ben:
1. A hit �ltal a l�lek Istenhez k�t�dik.
Ilyenkor hat az - a hit �ltal k�pviselt - er�, amely az Isten megtapasztal�s�hoz vezet, �s elm�ly�ti a f�ld �s �g kapcsolat�t.
2. A hit �ltal veszi benn�nk kezdet�t az �r�k �let.
A hit a l�lek halhatatlans�g�t seg�ti el� a megtiszt�t�s, megtisztul�s �ltal, �s el�k�sz�ti a l�lek �s a szellem eggy� v�l�s�t.
3. A hit helyes �tra vezet.
Eme er�ny seg�ts�g�vel fejl�dnek ki azok a szellemi �rz�kszerveink, melyek megmutatj�k d�nt�scink k�vetkezm�nyeit. Megjelenik az azonnali d�nt�shozatal k�pess�ge.
4. Az ember a hit r�v�n �llhat ellen a k�s�rt�snek.
Az asztr�ltest megtiszt�t�s�val �s meger�s�d�s�vel n�vekszik az �N hatalma a l�lek f�l�tt. Ezzel egy�tt jobban felismerj�k az ellener�k r�nk ir�nyul� hat�sait, legyen az bels� vagy k�ls� hat�s, �s k�nnyebben kiv�dhetj�k azokat!

A hit gyakorl�s�n�l - mint minden m�sn�l - fontos, hogy betartsuk a fokozatoss�g elv�t, hiszen ez az er�ny hasonlatos egy er�dh�z, mely er�s alappal rendelkezik.
A kifejleszt�sben Rudolf Steiner �t�dik sz�vcsakragyakorlata az ir�nyad�. A tan�tv�ny sz�m�zni tudat�b�l azt a sz�t, hogy lehetetlen. Elhiszi, hogy b�rmi lehets�ges, csak esetleg m�s rendszerben sz�ks�ges az adott k�rd�st vizsg�lnia. Elvet mindenf�le el��t�letet, �s elfogulatlann� v�lik, hiszen az torz�tja az �lesl�t�sunkat, �s k�ptelenek lesz�nk a maguk tisztas�g�ban �s egyszer�s�g�ben szeml�lni a dolgokat, �gy ahogy azok vannak. El�sz�r fizikai szinten csiszoljuk hit�nket. Hihetetlennek l�tsz� t�rt�n�sek, szokatlan besz�mol�k stb. elfogad�sa tartozik ide. K�s�bb az �teri szinttel kapcsolatos dolgok elfogad�s�t gyakoroljuk. V�zenj�r�s(!), lebeg�s (levit�ci�), felt�mad�s, dematerializ�ci�, nem is t�nik olyan lehetetlennek, ugye? V�g�l pedig az asztr�lis szint ker�lhet sorra. Szellemi l�t�s, hal�lk�zeli �lm�nyek, szellemi l�nyek l�t�nek elfogad�sa, gy�gy�t�s kapcsol�dik ide.
Mindezeket �sszevetve l�thatjuk, hogy a hit kifejleszt�se nem k�nny�, de sz�ks�ges �s elengedhetetlen feladat a ma ember�nek; a szellemi t�rzsfejl�d�s k�vetkez� l�p�se. Ann�l is ink�bb, mivel a mostani, �t�dik (germ�n-kelta) kult�rkorszak feladata az �t�dik er�ny, a hit kifejleszt�se. Teh�t itt az id� a cselekv�sre, adott a lehet�s�g �s a seg�ts�g, csak el kell HINNI hogy k�pesek vagyunk r�...

forum.aceboard.net/155286-2299-2157-2-Mindennapi-Misztikum-Bolcsesseg-Ezoterika.htm